Nógrádi Népújság, 1961. február (17. évfolyam, 9-16. szám)
1961-02-04 / 10. szám
it AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! v. r> t • Népújság AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM. Ara 60 FILLÉR 1961. FEBRUAR 4. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után, azonnal lássunk hozzá a termelőszövetkezetek megszilárdításához! MSZMP VII. kongresszusa Csütörtökön délelőtt Salgótarjánban a Bányász Művelődési Otthonban a megyei pártbizottság és a megyei tanács ösz- szevont ülést tartott, a mezőgazdaság átszervezésének befejezéséből adódó feladatok megtárgyalására. Az elnökségben helyet foglaltak: Marosán György elvtárs a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Pothornik József elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója. Bárányos József elvtárs a Központi Bizottság Párt és Tömegszervezetek Osztályának helyettes vezetője, valamint Kristóf István elvtárs a Politikai Bizottság tagja, az Elnöki Tanács titkára, megyénk országgyűlési képviselője, Jakab Sándor elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első titkára, megyénk országgyűlési képviselője és Tóta Ferenc elvtárs a megyei tanács VB elnökhelyettese. Tóta Ferenc elvtárs megnyitója után a mezőgazdaság átszervezésének befejezéséből adódó feladatokról szóló napirendet az ülés elfogadta, majd Jakab Sándor elvtárs a megyei pártbizottság első titkára tartotta meg beszámolóját. A beszámolót vita követte. A vitában felszólalt többek között Marosán György elvtárs is. Megyénkben I« befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése — Jelentjük a megyei párt- bizottság és a megyei tanács tagjainak, közöljük a meghívott elvtársaikkal, hogy a párt határozatának megfelelően január közepére megyénkben befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése — kezdte beszédét Jakab Sándor elvtárs. Majd így folytatta. — Teljesült nálunk is az 1960. évi Moszkvai Nyilatkozatnak az a megállapítása, „hogy a népi demokratikus országokban megoldották, vagy sikeresen oldják meg a szocialista építés legnehezebb feladatát. A parasztság önkéntes áttérését a kisüzemi magángazdálkodásról, a nagyüzemi szövetkezeti szocialista gazdálkodás útjára". Január közepén megyénk minden községe termelőszövetkezeti község lett A szántóterület 90 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Mintegy 30 ezer család lépett az új útra. — Az a tény, hogy megyénkben lényegében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átalakítása és a szántóterület túlnyomó többsége a szocialista szektorhoz tartozik, óriási jelentőségű. E munka jelentősége felér a hatalom megszerzésének tényével. A hatalom megszerzése a tőkés elnyomó osztály ellen irányult. A mezőgazdaság szocialista átszervezését a dolgozó parasztság egyetértésével, velük együtt hajtottuk végre. A forradalmi harcokban tapasztaltabb testvér, a munkásosztály okos szava, türelme kellett ahhoz, hogy ezt a forradalmi tettet úgy hajtsuk végre, hogy az rendszerünk erősödését hozza. Mindezt sikeresen teljesítettük, és új alapot teremtettünk egy magasabbszintű munkához. Mi tette lehetővé a mező- gazdaság szocialista útra való térését? Milyen tényezők segítették e kedvező, nagy- jelentőségű változást? A mezőgazdaság szocialista útra térését hazánk megváltozott belső helyzete, és a nemzetközi erőviszonyok alakulása határozta meg. Ez az az alap, amely biztosította e rövid idő, alatt az elért sikert. Ezenkívül a dolgozó parasztság szocialista útra való térésében döntő tényező pártunknak az élet sajátosságait figyelembe vevő marxista— leninista alapokon nyugvó politikája. Ezután az előadó részletezte a belső helyzetünket, valamint a nemzetközi helyzetet, majd szólott azokról az intézkedésekről, amelyéket a pártunk Központi Bizottsága hozott a nagyüzemi mező- gazdaság megteremtéséért. Elmondta, hogy a Központi Bizottság határozatai alapján milyen intézkedéseket dolgozott ki a megyei pártbizottság a helyi sajátosság figyelembe vételével megyénkben. — Ahhoz azonban, hogy ezt a feladatot viszonylag rövid idő alatt példásan, a lenini szövetkezeti elv figyelembe vételével a dolgozó parasztsággal „ egyetemiben tudjuk elvégezni, meg kellett semmisíteni a párt agrár- politikájával szemben kialakult szektáns, dogmatikus nézetekét éppúgy mint az opportunista, revizionista nézeteket. Sikeresen hajtottuk végre a kettős feladatot A továbbiakban Jakab elvtárs beszélt ezekről a helytelen nézetekről, majd így folytatta: — A mezőgazdaságban kettős feladatot hajtottunk végre. A mezőgazdaság szocialista átszervezését úgy, hogy a termelés növekedjen, ez volt a feladat. Ehhez szükséges volt a feltételek, s a körülmények biztosítása, a korábbi hibák kijavítása. Párosítani kellett az állami támogatást a dolgozó parasztság szorgalmával, ugyanakkor biztosítani kellett a tsz- fejlesztés politikai és gazdasági feltételét, ami nagyon fontos feladat. Mindezeket megteremtettük, és a siker nem maradt el. — Az ellenforradalom utáni időben pártunk összpoli- tikájának és agrárpolitikájának eredményeképpen nőt- tön-nőtt a parasztság bizalma a pártban, a kormányban Mindez lehetővé tette, hogy közvetlenül, nyíltan, de elvi talajon, szót értettünk a legszélesebb paraszti tömegekkel, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Az utóbbi években lényegében már nem is a fő kérdés körül folyt a parasztsággal a beszélgetés, hanem csupán arról, hogy most-e vagy később, élsőnek-e, vagy századiknak lépnek be a termelőszövetkezetbe. A parasztság bízik a pártban, a munkásosztályban, a történelmi tapasztalatok alapján tudja, hogy neki csak jót akarhat a munkásosztály. Az utóbbi években a parasztsággal a bizalom erős szálai fonódtak, amelynek eredményeképpen a parasztság egyetért pártunk politikájának lényegével. Ellenvetései csupán részletkérdésekre korlátozódnak. Nem utolsósorban arra, hogy a helyszínen, a faluban, hogyan hajtják végre a párt és a kormány határozatait, ki lesz a tsz elnöke, brigádvezetö, szót értenek-e majd egymással a közösben. A másik döntő tényező, ami a mezőgazdaság szocialista átszervezését elősegítette: szorgalmas, öntudatos munkásosztályunk. Nemrég jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal jelentése a hároméves terv teljesítéséi ről. Abból kitűnik, hogy az ipar a tervben megjelölt feladatoknál gyorsabban fejlődik. Előzetes adatok szerint az ipar termelése mintegy 40 százalékkal haladta meg az 1957. évi szintet. A nagyarányú termelőszövetkezeti fejlődéssel járó kiadásokat ezekből biztosítottuk és nagyarányú támogatást adtunk a termelőszövetkezeteknek. A hároméves terv időszakában a mezőgazdaság kétmillió tonna műtrágyát, 19 ezer traktort, 2100 gabona- kombájnt és több mint 19 ezer traktorékét, 9 ezer vetőgépet és 2400 silókombájnt kapott. 1960 végén 40 ezer traktor volt a mezőgazdaságban, és ennek megfelelően nőtt a mezőgazdasági munkák gépesítése. A három év alatt mintegy félmillió sertés, 350 ezer szarvasmarha : férőhelyet építettek. Mind- ■fezt a magyar munkásosztály szorgalmas munkája, áldozatvállalása tette lehetővé. A továbbiakban Jakab elvtárs a munkásosztály falujáró munkájáról beszélt. — Uj lendületet, új tartalmat kapott az üzemek falujáró munkája. Ez a munkások és dolgozó parasztok bensőséges kapcsolatának kialakulását hozta. Az ipari munkások nemcsak anyagiakkal segítették a mezőgazdaság fejlődését, hanem politikai, felvilágosító munkájukkal, a termelőszövetkezeti szervezéssel következetesen harcoltak a párt politikájának végrehajtásáért. Újból bebizonyosodott, hogy a salgótarjáni iparmedencében bátran, következetesen lehet támaszkodni a párt politikájának végrehajtására. Bányáink, üzemeink, intézményeink dolgozóinak százai erőt, fáradtságot nem kímélve szabadnapot, szórakozást csökkentve végezték agitá- ciós munkájukat. Nem mehetünk el anélkül, hogy ismételten a legilletékesebb fórum nevében köszönetünket, elismerésünket ne fejeznénk ki mindazoknak az elvtársaknak, akik szervezői tisztségben is elősegí- ( tették a termelőszövetkezetek fejlesztését. A költő szavával élve ez férfimunka volt, bátor helytállás, amely párthűséget mutat. (Taps.) Mezőgazdaságunk szocialista útra való lépését segítette az állami gazdaságók; termelőszövetkezetek évről évre javuló munkája. Az állami gazdaságok munkája szemben az 1956-os ellenforradalom előtti időkhöz képest gyökeresen javult. S most minden feltétel megvan ahhoz, hogy az 1960—61-es gazdasági évben abszolút nyereségesen zárják az évet. Jelentős, szerepet töltött be a mezőgazdaság szocialista átszervezésében a régi termelőszövetkezetek megszilárdításában, az állami gépállomások javuló gazdasági és politikai munkája is. A továbbiakban részletezte és elismerését fejezte ki azok felé a falusi dolgozók felé, akik a munkásosztállyal egyetemben részt vállaltak a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtéséért folytatott felvilágosító munkában. Majd megemlékezett a hivatali dolgozók ezirányban folytatott munkájáról. — Külön ki kell emelni — folytatta — a járási párt- bizottságok eredményes politikai tömegmunkáját. A járási pártbizottságok e munkában megerősödtek, új káderekkel, aktíváikkal gyarapodtak. Közelebb jutottak a falusi élet problémáihoz. Soha még ennyi emberrel és ilyen hosszan nem folyt beszélgetés mint ez idő alatt. A tsz-be lépő parasztság gondolkodásának, egyéni problémáinak ez a részletes megismerése, a kialakult jó tömegkapcsolat, egyben alapot is nyújt ahhoz, hogy az elkövetkezendő években a megszilárdítási munkákat eredményesen végezzük. Járási bizottságainknak helyesen kell értékelni a kialakult helyzetet, nem szabad, hogy hurrá-hangulat uralkodjon. A legsürgősebben át kell állítani az erőket az új feladatok megoldására. A megjelölt idő előtt rakjuk le a szocializmus alapjait A magyar mezőgazdaság szocialista útra való térésében másik döntő tényező a megváltozott nemzetközi helyzet. „Az utóbbi évtizedek folyamán az új és a régi világ hatalmas összecsapásaiban bebizonyosodott a szocializmus ereje és legyőzhetetlensége. Csődöt mondtak az imperializmusnak, rohamcsapatának — a fasizmusnak — azok a kísérletei, hogy háborúval feltartóztassák a történelmi fejlődés menetét. Az imperializmus képtelennek bizonyult arra, hogy gátat vessen a szocialista forradalmaknak Európában és Ázsiában. A szocializmus világrendszerré vált” — mondja az 1960-as Moszkvai Nyilatkozat. — Azzal, hogy hazánkban (befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését, elősegítjük a szocializmus világméretű győzelmét, biztosítjuk dolgozó népünk erejének további növekedését. Most, hogy hazánkban lényegében befejezés előtt áll a mezőgazdaság szocialista átalakítása a megjelölt időnél hamarabb rakjuk le a szocializmus alapjait. A továbbiakban az előadó arról beszélt, mit jelent a szocializmus alapjainak lerakása. Az ipar és a mezőgazdaság együtt jelenti a szocializmus anyagi, technikai bázisát. A szocialista gazdasági alap új lehetőséget teremt a dolgozó nép életszínvonalának emelkedésében. Népünk a szocializmus építésével egyidőben jobban, könnyebben él. Szép jelene, biztos jövője van — Meg van a lehetőség arra, hogy a falu általános és szakmai műveltségének emelésével új tartalmat kapjon a falusi kulturális és gazdasági élet. Meg kell ezt tennünk annál is inkább, mert a termelőszövetkezetbe lépett paraszt nem válik egyszerre szocialista emberré. A szocializmus teljes győzelme érdekében olyan nevelőmunkát kell végeznünk, hogy még magasabb fokon, még szilárdabban jelentkezzen a mezőgazdaság átszervezéséből származó előny. A szocializmus teljes győzelméhez kell az emberek tudatának átformálása is. A továbbiakban Jakab elvtárs arról beszélt, hogy megnőtt a falu igénye a kultúra iránt. Csak ezeket az igényeket helyesen kell felmérni és koordinálni. A dolgozó parasztság érdeklődik a szakmai tudományok iránt, éppen ezért helyes, ha minél több szaktanfolyamot szervezünk számukra. majd így folytatta: — A szocializmus kiszabadította a parasztságot évszázados nyomorából, és a társadalmi haladás aktív erejévé emelte. Kialakulóban van és napról napra erősödik az egységes termelőszövetkezeti parasztság. — Miután a dolgozó paraszt a termelőszövetkezeti útra lépett, megszabadult a korábbi gátló tényezőktől. Egyre aktívabb politikai tevékenységet fejt ki. Nemcsak a gyűlésekre való járásában, hanem az ország, a közös dolgáért érzett, felelősség nap mint nap tapasztalható jelenségeiben lemérhető. Elmondható-e, hogy az egységes termelőszövetkezeti pa(Folytatása a 2. oldalon.) Legfontosabb feladatunk a mezőgazdaságban a régi és Aj termelőszövetkezeteink politikai és gazdasági megszilárdítása Együttes ülést tartott a megyei pártbizottság és a megyei tanács — Az ülésen részt vett és felszólalt Marosán György elvtárs
