Nógrádi Népújság, 1961. február (17. évfolyam, 9-16. szám)
1961-02-01 / 9. szám
1961. február 1. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Szép eredmények várományosai Egy régebbi riportomat azzal a gondolattal fejeztem be, hogy sokat hallunk még a patakiak életerőtől duzzadó termelőszövetkezetéről, a Kossuth Termelőszövetkezetről. Mire alapoztam ezt az állításomat? Alapoztam mindenekelőtt a szövetkezeti gazdák szorgalmára és azokra az adottságokra, amelyekkel ez a termelőszövetkezet rendelkezik. Azóta eltelt egy év. Mérlegre tehető, hogy indokolt volt-e ez a bizalom, s indokolt-e a további bizalom a patakiak közös gazdaságában? Az első közös év áruértékesítési számait vizsgálgatva megállapíthatjuk, nem volt túlzott a bizakodás. Hiszen több mint 750 ezer forint értékű árut értékesített a Kossuth Termelőszövetkezet. Ebben nagy szerepet kap a szarvasmarha és a burgonya értékesítése. Szarvasmarhából 520 mázsát, burgonyából pedig 2526 mázsát értékesítettek. A kenyérgabona termésük nem úgy sikerült, ahogy tervezték, takarmánygabonájuk azonban szépen termett. S több mint 12 vagon sörárpát értékesítettek. Hízottsertés az első évben nem sok volt. Mindössze 29 mázsa került értékesítésre. Jelentős szám még az áruértékesítésből a 22 mázsa mák. amelyért majdnem 50 ezer forintot kaptak. Az első közös év végén nem ígérkezik rossznak a tagok részesedése sem. A termelőszövetkezeti tagok hangulata jó, főleg azóta jó, mióta munkaegységenként 4 kilogramm csöves kukoricát osztottak ki közöttük. Ez nagy segítség volt a háztáji állatállomány takarmányozásában. Volt olyan szövetkezeti gazda, aki 30— 40 mázsa csöveskukoricát kapott. De nemcsak kukoricával sietnek a háztáji állat- állomány takarmányozási gondjainak segítésére, hanem más takarmányfélével is. Így munkaegységenként 4 kiló takarmányrépát és 5.6 kilogramm szénát juttatnak. A most elkészült tervekben is nagy szerepet kapott a háztáji állatokról való gondoskodás. És ez érthető is. A szövetkezeti gazdák tulajdonában Patakon a háztáji gazdaságokban 251 szarvasmarha és 400 sertés van. Ezek takarmányozása nem kis feladat. És honnan biztosítsa a szövetkezeti gazda, ha nem a közös gazdaságból. Elvégre odavitte be földjét, és ott dolgozik egész éven keresztül. Gondolnak-e az új tervekben konkrétan e nagymeny- nyiségű háztáji állomány takarmányozására ? Az új tervben gondosan számba vették mind a közösben, mind a háztáji gazdaságban található állatok számát. Megállapították egy- egy állat évi takarmányszükségletét, és a terv úgy készül, hogy mind a közös, mind a háztáji állatállomány részére biztosítva lesz a megfelelő mennyiségű takarmány. A patakiak közös gazdasága az idén 138 hízottmarhát és 197 hízottsertést ad el. Ez jelentős jövedelmet hoz majd a közösségnek. Ezenkívül várható, hogy a háztáji gazdaság is jelentős mennyiségű szarvasmarhát és sertést értékesít majd, hiszen azok a szövetkezeti gazdák,* akik a múlt évben szorgalmasan dolgoztak, jelentős mennyiségű szálas és abraktakarmányt kapnak, úgyhogy abból jut az eladásra kerülő állatok hizlalására is. Nagyon helyesen teszi a termelőszövetkezet, ha szorgalmazza gazdáinál a szerződéses szarvas- marha és sertéshizlalást, és ezenfelül a tenyészállatok nevelését is. Nem titok, az idei tervekben a burgonyatermelés és az egyéb jövedelmező növényféleségek termelése mellett az állattenyésztés jelenti a főbb bevételt. Nagyon helyesen ragaszkodnak az ipolyvölgyi tájszarvasmarha tenyésztéséhez. Ez a szarvasmarha-fajta Patakon mind a hústermelésben, mind a tejtermelésben szép eredményeket ért el. A növénytermesztést is úgy irányítják, hogy az főleg az állattenyésztést szolgálja. Az idei szarvasmarha hízóanyagot saját szaporulatból biztosítják és ugyanez elmondható a sertésekre Í3. Úgy mondják a szövetkezet gazdái, hogy ez az év már sokkal könnyebb lesz mint a tavalyi volt. Hiszen tavaly sokat kellett tenniök a nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek biztosítására. Sok állat részére kellett férőhelyet biztosítaniuk. Ha ez nincs, lényegesen nagyobb lehetett volna a munkaegységrészesedés is. Az új gazdasági évvel azért nem fogytak meg ezek a gondok.' A termelőszövetkezet gazdagodásával együtt tovább nő, gazdagodik az állatállomány is, további új férőhelyekre van szükség. Az idén szeretnének egy 100 férőhelyes istállót építeni. Hogy lesz-e rá erejük, az még nem teljesen világos.. Nem tudják mennyi állami támogatást kapnak hozzá. Úgy hisszük, hogy abban a termelőszövetkezetben, amely már az elmúlt évben szép eredményeket ért el az építkezés terén, az idén sem lesz hiány a leleményességben, s ha kevesebb állami támogatás jut a pataki termelő- szövetkezetnek, akkor saját erőből pótolják azt. Most év elején még nem mondhatjuk azt, hogy feltétlen sikeres lesz az idei év, hiszen nem vagyunk jósok. De az elmúlt év tapasztalataiból kiindulva következtethetünk arra, hogy az idén még szebb eredmények várományosai a Kossuth Tsz gazdái, s év végén, ha szép terveik megvalósulnak, nagyobb bizakodással tekinthetnek a jövőbe. Kata János Málnát és epret terme! a hanti termelőszövetkezet A hanti Győzelem Termelőszövetkezet az idén már jelentős területen eperrel és málnával is foglalkozik, ugyanis míg a szövetkezeti gazdák egyénileg dolgoztak. igen jelentős jövedelmet jelentett egy-egy családnak az eper- és málnatermelés. A termelőszövetkezetben jelenleg 30 holdat tesz ki az eper területe és 10 holdat a Növelik a munkaegység értékét A szügyi VII. Pártkongresz- szus Termelőszövetkezet mintegy 46 ezer forint kedvezménytől esett el azért, mert nem teljesítette áruértékesítési tervét. Ez 1,30 forinttal csökkentette a munkaegység pénzbeli értékét. A termelőszövetkezet az idei tervében a megnövekedett hízómarha, és hízósertés leadása mellett mintegy 600 darab baromfit is értékesít, hogy így is növekedjék a szövetkezeti gazdák egy munkaegységre eső jövedelme.-------------Bizta tó eredmények a földművesszövetkezeti dolgozók utánpótlásánál málnáé, amelyen a termelés már az idei évben megindul. A tavasszal azonban még újabb 20 holdon telepítenek málnát és ugyanennyivel szaporodik az eperrel betelepített terület is. A termelőszövetkezetben a málna 50 ezer, az eper pedig mintegy 140 ezer forinttal jelent nagyobb jövedelmet. Ezenkívül tervezik, hogy baromfitenyésztéssel is foglal- koíznak, amely szintén a jövedelem fokozását jelenti. Már az idén 14 ezer darab pecsenyecsirkét értékesítenek. De jelentősen növekszik -a növénytermesztés és az állattenyésztés hozama is. Az idei évre készített tervek megvalósítása azt jelenti, Az elmúlt napokban zajlott le a földmű vessző vetkezeti tanulók harmadik féléves vegyes szakvizsgája. A vizsgák eredményei biztatóak, a tanulók jó felkészültségről tettek bizonyságot. Legjobb eredményeket számtanból, áruismeretből és szövetkezet politikából érték el. Az eredmény a tanulóknál különösen ott mutatkozott meg, ahol a tanulók oktatója szívesen ad felvilágosítást és készséggel adja át tudását az utánpótlás reménységeinek. A vizsgán jó eredményével kitűnt Könnyű János, a pásztói, Mihály Gyula, a mihály- gergei, Sebestyén Antal, a karancskeszi, és Szabó Erzsébet, a tart földművesszövetkezet tanulója. Amint a vizsKisvendéglő épül Mohorán Mohorán a földművesszövetkezet tagsága nagyarányú társadalmi munkájával kisvendéglővé alakítja át régi kultúrálatlan kocsmáját. Ezzel a mohoraiak ízlésüknek megfelelő kisvendéglőhöz jutnak, amelyben kultúráltabban szórakozhatnak, mint az eddigi szűk, egészségtelen, sötét kocsmában. A földművesszövetkezeti tagság által felajánlott társadalmi munka értéke gák bizonyítják, megyénk földművesszövetkezeteiben jó úton halad a tanulóképzés, amely azt jelenti, hogy a jövőben jól képzett, a kultúrált kereskedelem követelményeinek megfelelő tanulókból biztosítják a földművesszövetkezeti dolgozók utánpótlását. hogy a termelőszövetkezetben az idén a munkaegység pénzértéke több lesz, mint az elmúlt évben a pénz és természetbeni érték együttesen volt. A ságújfalui Új Élet Termelőszövetkezet gazdái az elmúlt évben saját erőből sok gazdasági épületet építettek. Képünkön az egyik gazdasági épület látható az építkezés kezdeti szakaszában. eléri a 30 ezer forintot. ük fala számvetése Munkájuk új értelmet nyert Éppen tíz esztendeje annak, hogy Nógrádgárdonyban először jöttek össze zárszámadási közgyűlésre az Üj Élet Termelőszövetkezet tagjai. Azóta különböző hangulatú közgyűlések váltották egymást, mindig attól függően, hogyan is gazdálkodtak egy-egy esztendő alatt. Volt amikor több, volt amikor kevesebb lett az eredmény, mint amennyire számítottak. Egy dologban azonban valamennyi zárszámadási közgyűlés megegyezett. Minden esztendő lezárása után megállapíthatták a szövetkezeti gazdák: egy lépéssel megint előbbre jutottak a nagyüzemi gazdálkodás kialakítása terén. Így vannak ezzel most is. A termelőszövetkezet tiszta vagyona több mint 1 millió forint. Közel 369 ezer forinttal nőtt egy esztendő alatt. Csak a saját erőből történő beruházás, amelyet a szövetkezeti gazdák az elmúlt évben a közös gazdaság erősítésére fordítottak, 117 ezer forint. Nagyszerű eredményeket mutat az elmúlt esztendei gazdálkodás is a termelőszövetkezetben. A növénytermelésből és az állattenyésztésből származó összes bevétel mintegy 4 760 000 forint, 2 824 000 forinttal több, mint ahogy eredetileg tervezték. Ez természetesen a korszerű agro- és zootechnikai eljárások alkalmazásának, a hozzáértő, szakszerű vezetésnek és a szövetkezeti tagok szorgalmának eredménye. Nagyon találóan jegyezték meg Nógrádgárdonyban, amikor feltettem a kérdést, hogyan értékelik az elmúlt esztendő munkáját: — Nálunk olyan tagok vannak — mondotta egy fiatalember, aki az elmúlt évben brigádvezető volt —, ha az aratás idején reggel 5-re beszéltük meg a gyülekezőt, a tagok már hajnali 3 órakor jelentkeztek... Van is értelme a szövetkezeti gazdák munkájának. A termelésben mutatkozó nagyszerű eredmények révén 1 400 000 forint értékű árut adtak az államnak és az áru- értékesítés, a műtrágyafelhasználás, valamint egyéb teljesítések után 67 580 forint kedvezményt kapott az államtól a szövetkezet. Ezek a nagyszerű eredmények a tagok részesedésében is éreztetik hatásukat. A 890 909 forint helyett, amelyet eredetileg a szövetkezeti gazdák részesedésként terveztek, több mint 950 ezer forintot osztottak ki és ehhez hozzá kell még számítani azt a 23186 forintot, amelyet földjáradékként kaptak meg a szövetkezeti gazdák. A nógrádgárdo- nyi Üj Élet Termelőszövetkezetben minden olyan tagra, aki részt vett a közös munkában 21 308 forint átlagjövedelem jut. De ifjú Varga Mihály ennél jóval többet keresett. Szorgalmas munkájával az elmúlt évben 754 munkaegységet ért el. A több mint 40 forintos munkaegységértékkel számolva ifjú Varga Mihály elmúlt évi jövedelme több mint■ 31 ezer forint. Szilágyi János eredményes munkáját az a 25 400 forint jelzi, amelyet részesedésként kapott. A termelőszövetkezet fiatal elnöke a közgyűlés napján nem állta meg, hogy ne beszéljen az idei esztendő terveiről, amelyek még gazdagabb esztendő körvonalait rajzolják ki a szövetkezeti gazdák előtt. Az állattenyésztés további fejlesztése, a növénytermesztésben a kertészet bővítése, a dohánytermelés bevezetése mindmegannyi jó forrásai a jövedelmezőség növelésének. Persze megvalósításuk a szövetkezeti gazdákon múlik, akiknek szorgalmával az idén sem lesz baj. Az elmúlt évben a szövetkezeti gazdák 50 százaléka 350-nél több munkaegységet teljesített. Azokra pedig, akik az esztendő elejétől kezdve rendszeresen részt vetít Itt már a gondozza Magyarnándorban a zár- számadási közgyűlésen jutottak eszembe ezek a gondolatok, ahogy végignéztem az egybegyűlt ünneplő embereken. Az első olyan közgyűlés volt ez a szövetkezeti gazdák életében, amelyen számot adtak arról, hogyan zárult az esztendő, az első esztendő, amelyben a dolgoskezű szövetkezeti gazdák összessége gondozta a magyarnándori határt. Eredmények, a közös gazdálkodás kezdeti, de biztató eredményei jelzik az egy esztendő alatt megtett utat. Mert mi másnak lehetne nevezni, ha nem eredménynek, hogy tek a közös munkában, 371 ledolgozott munkaegység jut átlagosan. S az eredmények — azt mondják a szövetkezetiek — tovább fokozzák a szövetkezeti gazdák teljesítő- képességét, nagyobb kedvvel, nagyobb lendülettel végzik munkájukat a közösben. A nógrádgárdonyi Üj Élet Termelőszövetkezetet uradalmi cselédek hozták létre. Lenézett, megvetett emberek voltak, pedig nagyon sokat dolgoztak. Most a tágas határ szintén az ő dolgos kezük munkáját dicséri. Mert a munkából van bőven most is a szövetkezetben. Egy azonban biztos, a munkához való viszonyuk merőben más lett Ügy álltak le a nyáron is a tábla végére kaszálni, úgy fordultak a cukorrépával, kukoricával megrakott szekerekkel, hogy minden kaszavágással, minden behozott szekér kukoricával saját gazdaságukat gyarapítják. nép keze a tájat11 több mint kétmillió-kétszázezer forint a termelőszövetkezet összes vagyona, s mintegy hétszáznegyvenezer forintot oszthattak ki természetben és pénzben részesedésként a szövetkezeti gazdák között. A közgyűlésen egy takaros fiatalasszony mellé kerültem. Beszélgettünk, s nem kellett sokáig hallgatnom szavait, hogy megérezzem belőle a gondtalan, nyugodt ember elégedettségét. — ... 70 kilót kaptam a cukorból — mosolygott. — Nem lesz rá gondom egészen a következő osztásig. De búzát, árpát, kukoricát, burgonyát is kaptunk szépen. Pedig nékem — mondja magyarázkodva — nem is olyan sok a munkaegységem. A gyerek sok időmet elfoglal. 135 munkaegységet teljesítettem, de azok az asszonyok, akik rendszeresen dolgoznak, több mint 200-at... Közben a termelőszövetkezet elnöke arról számolt be a közgyűlésnek, hogyan teljesítette áruértékesítési tervét a szövetkezet. Nem rossz az eredmény. Közel kétszázezer forinttal adott több árut az államnak a magyarnándori II. Rákóczi Termelőszövetkezet, mint ahogy azt eredetileg tervezték. S ha a szövetkezeti gazdák hozzáállása a közös munkához jobb lett volna, még nagyobb lehetne az eredmény. El is határozták a szövetkezetiek, s most már maguk az asszonyok követelik, hogy a kapásnövények területét az idén egyénekre bontsák fel. így mindenkit felelőssé lehet tenni annak a földdarabnak a megmunkálásáért, amely reá jutott. A nagyüzemi állattenyésztés alapjainak megteremtésében ugyancsak sokat haladtak előre. A szükséges férőhelyek megteremtésével — a termelőszövetkezetben egy 80 férőhelyes szerfás istálló épült az elmúlt évben — most már sor kerülhet az állatállomány számszerű növelésére, s a minőség javítására is. Az elmúlt évben a 21 tehéntől 32 500 liter tejet fejtek, amely a következő időkben a tehénlétszám növekedésével és a minőség javításával egyre növekszik majd. Az idén már 100 hízósertést és 55 hízómarhát értékesítenek, jelentősen többet, mint az elmúlt esztendőben volt. Így lesz egyre jövedelmezőbb gazdaság Magyarnándorban is a Rákóczi Termelőszövetkezet, ahol a szövetkezeti gazdák dolgos két kezükkel mind biztosabb, gondtalanabb életet teremtenek maguknak. Az idén 34 forint jutott egy-egy munkaegységre. Nem sok, de nem is kevés egy olyan fiatal szövetkezettől, mint a Rákóczi is. A szorgalmasan dolgozó szövetkezeti gazdák így is szép keresetre tettek szert. Leszák János fo- gatos például 1533 forintra jön ki havonta. Mondják is a szövetkezetben, nem érdemes 1200, vagy 1300 forintért eljárni a faluból, amikor itt helyben többet is kereshet, ha dolgozni akar az ember, mert munka van elegendő. Ez a zárszámadás, az elmúlt esztendő eredménye nagyon sok kétséget, bizonytalanságot oszlatott el az emberekben. Hiszen itt sem volt másképp annakidején, az emberek, akik aláírták a belépési nyilatkozatot, bizony meglehetősen sok aggodalommal kezdték az esztendőt. — Vajon hogy lesz ezek- ütán? — tették fel számtalanszor önmagukban a kérdést. Az elmúlt esztendő, a zárszámadás megnyugtató választ adott erre. A becsületesen dolgozó szövetkezeti gazdák nem járnak rosszul, megtalálják számításukat a szövetkezetben. Ezt most már látják azok is, akik annakidején tartózkodtak a szövetkezettől. Még a közgyűlés előtt történt, hogy a szövetkezeti irodába egy asszony fordult be, karján kosár volt, éppen most jött a vonattól. — Rendes tag szeretnék lenni! — állt az elnök elé. — Mikor intézhetnénk el? S azt mondják, nem ő az egyedüli, aki azonnal aláírná a belépési nyilatkozatot, mert a meggyőző, okos szavakat most már megvalósulni látják a termelőszövetkezetben. Vincze Istvánné