Nógrádi Népújság, 1961. február (17. évfolyam, 9-16. szám)
1961-02-22 / 15. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. február 22. Könyvtárhálózatunk helyzetéről Népünk felszabadulása nemcsak gazdasági, hanem kulturális vonatkozásban is megtörtént 1945-ben. Az elmaradottság, ami gazdasági téren mutatkozott még fokozottabb mértékben volt tapasztalható szellemi téren. A felszabadulás után a gazdasági vonatkozású munkákat, erőfeszítéseket nyomon követi a kulturális kibontakozás is. Könyvtári vonatkozásban is alapoznunk kellett. 1949-ben kiépült a népkönyvtárhálózat, letéti csereanyaggal. Ebből fejlődött ki 1959-ben. tehát 10 év múlva a tanácsi könyvtárhálózat. Nem akarok részletekbe menni, nem akarok részletes történeti taglalást nyújtani, mert írásomnak nem az a célja, hogy lássuk azt a fejlődést, ami könyvtári vonatkozásban jelentkezett. Közlöm a jelenlegi hivatalosan nyilvántartott számadatokat összehasonlítás végett. A megye területén jelenleg 183 KÖNYVTÁR működik, ebbe nincsenek beleszámítva a szakszervezetek által fenntartott könyvtárak. A könyvtárakban 161056 darab könyv található. Az olvasók száma 21 533, és az egy év alatt kivett forgalmazott könyvek száma 397 755 kötet könyv. Ha ezeket a számadatokat összevetjük a felszabadulás előtti adatokkal, akkor el kell gondolkoznunk azon az óriási fejlődésen, mely könyvtárhálózatunkban a 15 év alatt végbement. így első tekintetre szép számok ezek és tagadhatatlan a fejlődés, de mégsem kielégítő. Sajnos, ha mélyebben taglaljuk a dolgokat, akkor igen sok, kultúrpolitikánkat gátoló súlyos akadályra bukkanunk. És ami szomorú, olyan akadályokra, amelyek rövid idő alatt felszámolhatók lehetnének, ha minden községi vezetőnk átlátná népünk kulturális felemelésének fontosságát. Belátnák azt, hogy a szocializmus építésének legnagyobb akadálya, visszavetője a tudatlanság. Ha belátnák és tennének is annak érdekében, hogy megfelelő kulturális körülmények között működjön a könyvtár, hogy a könyvtári tevékenységet összekapcsolják a klubélet kifejlesztésével, vagy ha van hagyománya, a gazdakörök létesítésével, klub- helyiség és felszerelés biztosításával. Higyjék el, hogy pár év múlva nagyon megkönnyítené a vezetés munkáját a kulturáltabb lakosság és megoldást nyerne az iskolát elhagyott ifjúság helyes foglalkoztatása, nevelése is. Ahol nincs kultúrotthon, ott a község kulturális életének központjává lehet és kell lennie a klubnak, ahol pedig van, ott lüktető szíve kell legyen a klub a kul- túrotthonnak. A tartalommal való megtöltésről a községi művelődési tanács kötelessége gondoskodni, melynek tagja a községi könyvtáros is. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk megyénk könyvtári vonatkozású helyzetét bizony elképesztően rossz képet kapunk. A könyvtárak nagy része iskolákban, folyosókon, a tanácsházi előszobákban van elhelyezve. A könyvtáraink nem könyvtárak, hanem csak könyves szekrények. Ilyen körülmények között könyvtári NEVELÖMUNKÄT folytatni igen nehéz, sok esetben lehetetlen. Bár igen szomorú képet mutat könyvtárhálózatunk elhelyezése, felszerelése az 1959—60-as évben biztató jelek mutatkoznak ezen a téren is. Néhány község vezető elvtársai igen komoly erőfeszítéseket tettek községükben a helyzet megváltoztatására, mégpedig sikerrel így például Mátravere- bély, Nemti, Kazár, Somoskőújfalu, a rétsági járásban Tereske, Romhány, a pásztói járásban Szurdokpüspöki, Kálló, Erdőkürt, bár ezekben a községekben nincs megoldva a klubhelyiség kérdése, a balassagyarmati járásban Érsekvadkert, Drégely- palánk és még sok olyan község, ahol ha a klubosítást nem is, de a könyvtár önálló helyiségben való elhelyezését már megoldották nagyrészt helyi erőből. Persze olyan községeink is vannak, ahol a kultúrotthonból kirakták a könyvtárt arra való hivatkozással, hogy kell a hely a pártirodának, vagy KISZ-irodának, vagy más egyéb célra (pl. raktár) használták azt fel, holott minden felelős vezető tudja, hogy rendelkezés szerint is a könyvtárnak a kultúrházban van a helye. Példa Szilaspogony, ahol önálló helyisége volt a könyvtárnak, teljes berendezéssel. A tanács átadta azt a KISZ-nek, és a könyvtárt, illetve a könyvtárszekrényt a tanácsiroda köves előszobájába állította be. Meg kell jegyeznünk, hogy a bútorzatot a Megyei Könyvtár biztosította a községi könyvtár részére és mindezt a felelős vezetőség akkor tette, amikor már tanácsi kezelésbe került a könyvtár, a község tulajdona lett az. Úgy hiszem ebben az esetben a TANÁCSI KEZELÉSBE adás célt tévesztett, nem érzik magukénak a könyvtárt. Pedig a KISZ-t nem zavarta volna a könyvtár, sőt... Vagy vegyük Dej tárt, ahol ugyan nem tették ki a kultúrotthonból a könyvtárt, de elvették eredeti jó önálló helyiségét és mostohább körülmények közé helyezték azt olyan szobába, ahol gyűléseket tartanak, teli van székkel, a könyvtáros mozdulni is alig tud. Vagy például Tolmács, ahol szintén önálló helyisége volt a könyvtárnak, de mivel pék jött a faluba, a volt párthelyiséget átadták lakás célra a péknek, a kultúrházban lévő könyvtári helyiséget pedig lefoglalták pártirodának. Sajnos, tudnék még hasonló esetet nem egyet felsorolni, ahol ugyanilyen recept szerint járt el a község vezetősége, szűk szemüvegen nézve szocialista fejlődésünk. Itt azonban mindjárt fel is vetjük a felelősség kérdését is. Vajon nem akarásról, vagy nem tudásról van szó? Ügy hiszem, hogy írásom olvasásakor az olvasót megelégedett, jó érzéssel töltötte el cikkem azon része, mely a fejlődéssel foglalkozott, de maga a fejlődés kényszerít arra, hogy ezeket a felhozott, de egyáltalában nem felfokozott hibákat feltárjuk. Jólét és kultúra, vagy kultúra és jólét egymás nélkül elképzelhetetlen, csak együttesen adja a szocialista társadalmat, — egyik hat a másikra és biztosítja az előrehaladást. Iványi Ödön Vastaps köszöntötte a bemutatkozó balassagyarmati Palóc Népi Együttest AZ ANYA- ÉS CSECSEMŐ- VÉDELEM EREDMÉNYEI A MEGYÉBEN A megye védőnői több mint 146 látogatást tettek az elmúlt évben a megyében. Felkeresték a kisgyermekes családokat és a terhes mamákat, hogy menetközben adódó problémákra felvilágosítást és tanácsot adjanak. De számos gyermek jelent meg az úgynevezett Zöld Keresztben és terhes tanácsadáson is. 1959-ben még csak 86 ezer 087 gyermek és terhesanya fordult különféle panasszal a tanácsadó szakorvoshoz, a múlt esztendőben már számuk megközelíti a 100 ezret is. Siker, osztatlan tetszésnyilvánítás és meleg ünneplés közepette mutatta be műsorát Balassagyarmaton, a művelődési házban megyénk nagy reményekre jogosító együttese, az Almási Ferencné vezette Balassagyarmati Palóc Népi Együttes. Alig pár hónap jutott arra, hogy összeszokjanak, és máris megtörtént a biztató bemutatkozás. Csak ismételni lehet: sok tapsot arattak, siker fémjelzi első fellépésüket. Az együttes összetétele vegyes. Gyermekek, bakfisok, és dolgozó fiatalok fáradoznak azon, hogy ápolják megyénk hagyományait, a táncosat éppúgy, mint népzenénket és dalainkat, nótáinkat. A vállalkozás merész és nagyon szükségszerű is egyben. Az első szereplés annak adta tanúj elét, hogy a merészség mögött bontakozóban lévő tudás és tehetség rejtőzik. Műsoruk még igen sok helyről összeszedett és kevés benne az, ami eredetien palóc és nógrádi, ami azonban e táj szokásaiból adott ízelítőt, az már arról is árulkodik, hogy felelősségérzettel fogtak hozzá megyénk kultúrájának ápolásához, táncos, zenés értékeink összegyűjtéséhez. A gyermekcsoport rutinján érződik, hogy évek óta foglalkoznak velük. Műsorszámaikat úgy válogatták össze, hogy ezek a gyermekek igazán gyermekek maradnak a színpadon is, játszanak, önfeledten szórakoznak és közben a táncos játékok bontakoztatják sokat sejtető tehetségüket. Még kissé félszegek az újvári gyermekjáték előadása közben, a palóc leányjáték már talpraesettebbé teszi őket, igazi és nem megjátszott félelemmel visítanak, amikor megüti valamelyiket a csősz, gyermekek maradnak, játékos, pajkos gyermekek és ebben rejlik színpadi szereplésük eredeti zamata. Az üvegestáncot már felnőttek biztonságával mutatják be, nem félnek, hogy az üveg leesik a fejükről. A tizenhat leányból álló diákcsoport először lépett színpadra, de nem sok idő múlva már őket is önfeledté teszi a tánc szeretete. Jó, hogy falusi lányokat válogattak ebbe a csoportba, így lehetett csárdásuk hamisítatlan ízű. Tímár Sándor Fehér li- lomszálában adják azért igazi énjüket, hófehér liliomok, szinte rájuk szabott ez a tánc. Legmegragadóbb talán mégis a Krumplicska, olyan bűbájosán adták elő, az ember szinte elhitte, hogy úgy nőttek ki a földből, mint a krumplik. Sok elméleti előadásra, közös táncfilmvetítésre van még szükség fejlődésükhöz, de megéri velük foglalkozni. Az együttesben az igazi palóc magot egyelőre a vegyes csoport jelenti. Van egy igen fontos elképzelésük, megyei táncszakemberek feldolgozásában nógrádi lakodalmast tanulnak be. Itt a bemutatkozón két számot élvezhettünk az ígéretes nagyobb kompozícióból, az eredeti népszokást megörökítő párnástáncot, és a kisterenyei párost. Nagyon várjuk a teljes anyagot, szeretnénk még sokat tapsolni ennek a nagyszerűnek ígérkező Palóc Népi Együttesnek Nem lehetne teljes ez a pár soros méltatás, ha kihagynánk a sorból a népi zenekíséretet, össze kell nagyon szoknia az együttesnek, mert a vastap- sos siker azt igazolja: csak egy, az együttesbe jól illeszkedő népzenés csoporttal tud 'igazán előre lépni. Olyan tehetségesek, hogy érdemes levetkőzni azt a pár gyengeséget, ami még gátlója a teljesebb együttműködésnek. Űjlaky Mária Próbaút NAPONTA ÖTVENEZER TONNA SZÉN AZ ÜJ BÁNYÁKBÓL A második világháború után épített nyolc lengyel szénbánya körülbelül 50 ezer tonna szenet biztosít az ország népgazdaságának. Az új bányák együttvéve körülbelül 15 százalékát adják az egész országban kitermelt szénnek. Társadalmunk sokrétű problémái közül mostanában leginkább a házasélet kérdéseit feszegetik filmjeink. Az utóbbi időszakban bemutatott mai témájú filmekben szinte kivétel nélkül megtaláljuk a házasság nehézségeiből fakadó bonyodalmakat. Emlékezetünkben még elevenen él a nagy sikert aratott Vörös tinta, amelynek cselekménye leginkább hasonlít a „Próbaút” című filmünkéhez. De a témahasonlóságot — ha részletekben is — a Fapados szerelem, a Fűre lépni szabad és a Zápor című filmekben is megtaláljuk. Legújabb filmünk eltér annyiban a felsoroltaktól, hogy cselekménye kimondottan munkáskörnyezetben játszódik. A főhős, Vetró János foglalkozása gépkocsivezető, ötévi boldog házaséletük után Kiállítás nyílik Salgótarjánban A mel Munka Dicsérete címfigurális kompozíciókból álló kiállítást rendeznek Salgótarjánban a József Attila Művelődési Ház termében. A Megyei értekezlet a falum kulturális tevékenység feladatairól Fontos értekezletet tartott a napokban a megyei Művelődési Tanácsadó Művelődési Szakbizottsága, hogy felmérje a falu szocialista fejlődését segítő kulturális tennivalókat, s a megye egyes területeire összegezze a tapasztalatokat, módszereket, amelyek a munka eredményes végzéséhez szükségesek. Bugán József a Népművelési Tanácsadó vezetője arra hívta fel a szakbizottság figyelmét, hogy a változott falusi helyzetben új irányt kell szabni a kulturális munkának is. Az ezzel kapcsolatos problémasorozat feldolgozása rövidesen befejeződik s ennek alapján készülnek .el a művelődési otthonok munkatervei. Megállapította, hogy sok otthon a feladatokat csupán a művészeti munkában látja, pedig emellett egész sor tevékenységi lehetőség van. Az ismeretterjesztő munkával kapcsolatosan helyesnek tartja, ha a művelődési ügy irányítói a községekben felveszik a kapcsolatot a termelőszövetkezeti brigádvezetőkkel s a szövetkezeti dolgozók érdeklődési körének megfelelően szervezik az előadásokat. A tsz-ek megerősítését kulturális területen is társadalmi üggyé kell tenni,' — ezt hangsúlyozta vitaindító ismertetőjében Balcza Lajos a művelődési szakbizottság irányítója. Vázolta a megyei pártbizottság és megyei tanács útmutatásait, amelyeknek végrehajtása a paraszti szemléletmód megváltoztatását segíti. Ez nem megy máról holnapra, az eredményeket céltudatos politikai munkával érhetjük el. Nagyon fontos feladat a nők és fiatalok megnyerése és aktivizálása. Ennek érdekében a nőket be kell vonni a termelőszövetkezeti pártszervezetek vezetőségébe. Gondot kell fordítani az általános és szakmai ismeretek növelésére, a közösségi szemlélet erősítésére, a gondolkodásmód megváltoztatására, ifjúságunk helyes irányítására, nevelésére s nagy hangsúlyt kell fektetnünk a tsz brigádok foglalkoztatására. A szervezett oktatási forma, a dolgozók iskolájának kiszélesítése és a nyolc általános iskola után a cél az, hogy minél többen jelentkezzenek szak- tanfolyamokra, mezőgazdasági szakközépiskolára. A nőknek és idősebbeknek szervezzünk különféle szakköröket, a fiataloknak klubszobát, hogy kulturális igényeik kielégítésével csökkenthessük a faluból való elvágyást. Az értekezlet résztvevői a művelődési tevékenységgel kapcsolatos módszereikről számoltak be, hogy a tapasztalatok cseréjével az eddiginél is eredményesebb munkát végezhessenek. rendező a Képcsarnok Vállalat és a Művelődési Ház. A kiállítást február 26-án vasárnap délelőtt 11 órakor nyitják meg és március 5-ig lesz nyitva. Meglátogatható, naponta délelőtt 10 órától este 9-ig. A kiállítás igen sok érdekes anyagot tartalmaz, s minden bizonnyal megnyeri Salgótarján dolgozóinak a tetszését is. Készülődés a Vasas Együttesek Zenei Fesztiváljára Nagy gonddal és lelkiismeretes munkával készül a Salgótarjáni Acélárugyár Műve lődési Otthonának férfi kórusa és szimfonikus zenekara az április 8-án Budapesten megrendezésre kerülő Vasas Együttesek Zenei Fesztiváljára. A két együttes Szer- vánszki: Honvéd kantáta című művével vesz részt a fesztiválon. A körülbelül 25 perces mű próbái nagyon jól haladnak és rövidesen együttesen gyakorolja az 50 tagú kórus és a 40 tagú szimfonikus zenekar. A szimfonikus zenekar e szereplésen kívül megtisztelő megbízatást kapott arra is, hogy a fesztiválon kísérje a Dunai Vasmű kórusát is. A Vasmű kórusával előadják Székely Endre: Dunai szél című kantátáját. megromlik a családi harmónia, veszekedések teszik tönkre életüket és megmérgezik egyetlen gyermekük lelkivilágát. Hogy hogyan jutottak el eddig, hogyan süllyedtek ilyen mélyre, a film nem mutatja be. Kész tények elé állítja a nézőket, hiszen már az első képek a férfi gondterheltségéről beszélnek, már akkor sejtjük, hogy Vetróéknál nincs minden rendben. Rossz hangulatának, züllésének azonban nem csupán a napirenden lévő családi viszálykodások az okai, hanem — s itt kezdődik a bonyodalom — a harmadiknak, az udvarlónak a megjelenése is. Manyi, a feleség, otthagyja a férjét, nyolcéves fiát, lakását és elköltözik a fiatalemberhez. Egy tönkrement házasságnak, három zsákutcába jutott életnek vagyunk szemtanúi. A nézőben önkéntelenül az a kérdés vetődik fel, hogy mi az <a borzasztó taszító erő, amely az ötévi házasságot széttaszítja, amely még a gyermek iránti szeretetet is légyőzi és egy éretlen kamasz karjaiba hajtja az asszonyt? Két különböző természetű, s érdeklődési körű ember együttélése előbb vagy utóbb összezördüléshez vezet. Ez történik a filmen is. A feleséget nem érdekli férje gondjai, munkakörülményei, nem becsüli annak fáradozásait. Számára a szórakozás, a televízió és a tánczene jelenti a boldogságot. A házasság sohasem volt csupán két ember ügye. S különösen nem az a szocialista társadalomban. Ezért nem szabad megállnunk a puszta tények tudomásulvételénél. Nálunk joga van minden embernek a boldogsághoz, s joga van azt mindenkinek megkeresni, de a gyermek, a jövő generációja iránti felelősség bizonyos mértékig módosít a helyzeten. Ez teszi aztán a kérdést igazán társadalmi üggyé, mert a felelőtlen családi élet következményeit legutóbb a gyermek sínyli meg. A filmünkben a nagyobb vád kétségkívül az anyát illeti, mert a férfi megkísérli a családi béke helyreállítását, megpróbálja a konfliktust „házon belül” megoldani, hiszen beteg gyermeke láttán megszólal a lelkiismerete és megfogadja, hogy soha többé nem iszik. A feleség azonban nem képes szakítani udvarlójával, s gyermekéről könnyen lemond. Ezek után a férfi züllésnek indul, s teljesen magára marad. Felesége elhagyja, barátait, munkatársait, sőt egy időre fiát is elűzi magától. Társadalmon kívülivé, embergyűlölővé válik. Amíg a gyermek sorsáért szinte az egész szocialista közösség felelősséget érez, addig Vetró Jánost senki sem segíti. A film olyan helyzetet vetít elénk, mintha nálunk közösségről, embertársunk és munkatársunk iránti felelősségérzet ismeretlen fogalom lenne. Vetró János emberi nagysága, erős jelleme mutatkozik meg abban, hogy a pos- ványból saját erejére támaszkodva emelkedik ki, s válik a munkahelyén is megbecsült emberré. Ez azonban mind nem elég a családi tűzhely újbóli felmelegítéséhez. Kevés, mert a feleség nem változott, s a hibáját fel nem ismerő asszony közeledését most már a férj utasítja vissza. Drámai módon, elválással végződik a film. Ezt azonban nem érezzük tragikusnak, mert ilyen szituációban ez a természetes. A film fogyatékosságai ellenére is (a szentimentális jelenetsorok, az agyonra halmozott zsargon kifejezések) jelentős. Az aktuális téma, a mondanivaló, a szép technikai megoldások bizonyítják ezt. A szereplők kiválasztása is szerencsés volt. Sinkovics Imre Vetró Jánosa határozott, egyértelmű alakítás. Az érzelmek, hangulatok, magatartásbeli cselekvések nagyon széles skáláját mutatja be hitelesen és meggyőzően. Inkább rendezői, mint színészi hibának róhatjuk fel a ré" szegségi jelenetek helyenkénti eltúlzásait. Krencsey Marian a feleség szerepében ezúttal sem emelkedik az átlagos színészi teljesítmények fölé. Néhány finoman megrajzolt jelenete azonban képességeiről tanúskodik. Tordy Géza a szokásos szerepet alakítja: az érdekes, forrófejű szerelmest. Kevés szerepét jól oldotta meg. S végül a gyermekszereplőről, a kis Bákány Péterről kell megemlékeznünk. Jó volt a választás, bájosan és hitelesen játszotta el szerepét, a tragikus gyermeksorsot. Kár volt helyenként olcsó hatásvadászatra felhasználni, s érzelgős, szinte már a giccs határait súroló jeleneteket beiktatni a filmbe.
