Nógrádi Népújság, 1961. február (17. évfolyam, 9-16. szám)
1961-02-08 / 11. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. február 8. Filmankétok ügyében Egy háromszáz éves komédiáról Egyik jelentősége kultúrfor- radalmunknák, hogy évente hárommillió ember vált jegyet a filmszínházakban. Érthető is ez az érdeklődés a filmművészet iránt. A film köz/tudomásúan a legközérthetőbb, legszélesebb tömegek számára elérhető művészet. Különös hatékonyságát, közönségre gyakorolt rendkívüli szuggesztivitását is mindig ki szoktuk emelni. E tények ellenére azt a megállapítást tehetjük, hogy sokan vannak, akik mégsem értik a film nyelvét. Azért, mert a filmet mai napig sok előítélet, téves nézet veszi körül, mely kihat megítélésére, befogadására is Hol van tehát a kivezető út? A válasz nem egyszerű, hisz’ sok probléma vár megoldásra. Csak párat említve: a film- művészetről oktatás iskoláinkban ; a felnőtt lakosság képzése; a filmmatinék ügye stb. Most ez utóbbiról szeretnék írni pár gondolatot, ame- lyek KISZ-szervezeteink előtt a KISZ élet tartalmasabbá tételében fontos szerepet játszhatnak. Mi lenne szükséges ahhoz, hogy a filméket néhány egyszerű mondatba tömörített véleményen túlmenően is értékelni tudnánk? Nagyon valószínű, sőt biztos, hogy a filmekről naponta százmilliók vélekednek szűkszavúan, sőt mondjuk ki, tanulatlanul az egyes filmalkotásokról. Nagy hiba ez. Számtalanszor elmondjuk, hogy a film óriási népszerűségnek örvend embermilliók körében. Mégis azt kell mondani, érdeklődésük, sőt szeretetük a filmek iránt egyoldalú. Hajlandók vagyunk számtalanszor leülni egy mozi nézőterére annak reményében, hogy jól fogunk szórakozni, lelkesedünk filmszínészeinkért, de egyáltalán nem érezzük fontosnak megtanulni a film nyelvét. Pedig a filmművé- szetnék éppúgy megvan a saját nyelve, amivel hozzánk szól, mint bármelyik másik művészetnek. Nem érezzük szükségességét megismerni azokat az alkotó módszereket sem, amivel a film színes történeteiben emberi sorsokat állít elénk, véleményt mond az élet kisebb- nagyobb kérdéseiről is és hatást kelt bennünk. Bárki mondhatná: az állandó gyakorlat — tudniillik az állandó moziba járás — majd képessé tesz bennünket a film nyelvének megértésére, a filmalkotók módszereinek tisztázására. Ez a válasz csalóka ábrándra van építve. És itt, ezekután szeretnék visszakanyarodni első gondolataimhoz; a filmankétokhoz amelyek ma már az élet egyre követelő tényeként jelentkeznek Igen, filmankétok látszanak a legjobb módszernek, melyek elősegítik a mozilátogatók széles táborát a filmék értékelésében. Hogyan is történjen a filmankét lebonyolítása. Természetesen, olyan filmről tartsunk film ankétot, amely témájánál, művészi kivitelezésénél fogva megnyeri az emberek érdeklődését. A film levetítése után megfelelő előadó biztosításával értékeljék a filmet. A nézők mondják el véleményüket a látott filmről és az előadó foglalja össze, közben egészítse ki a nézők véleményét a filmről, az értékeléshez elengedhetetlenül szükséges tényezőkkel. Ez a módszer terjedt el megyénkben. Meg kell azonban mondani, pozitívumai ellenére sök probléma van e módszerrel. Ilyen például a nagy tömeg előtt általában az emberek nem merik véleményüket nyilvánítani. Vagy nem tisztázódtak még a gondolatok közvetlen az,. előadás után, stb. A másik jobbnak látszó módszer, melynek elterjesztésében van nagy feladata KISZ-szervezeteinknek. Ezt a következőkben lehetne röviden ismertetni. Persze elöljáróban meg kell jegyezni, ezt nem egy megváltoztathatatlan sémaként írjuk le. KISZ- szervezeteink a klubesték programjába ütemezzék be a filmankétokat. Bizonyára pár ankét után kedvelt szórakozássá is válik ez a fiataloknak. Arra kell vigyázni, hogy ezek a foglalkozások ne váljanak unalmassá. A filmankétok rendezése még új dolog. E néhány szempont kibontakozásához szeretett volna segítséget adni, hogy minél sikeresebb legyen, mert szükség van rá. K. G. Korszerű ismeretterjesztési program 108 előadás as első negyedévben Nagyon sökan látogatják a Salgótarjáni Acélárugyár művelődési otthonában rendezett ismeretterjesztő előadásokat. Szeretnek idejárni az emberek, mert mindig a legidőszerűbb kérdésekről, jelenségekről esik szó, sokszor országoshírű emberek előadásában. Vajon mi a titka ennek a nagy közszeretetnek, hogyan csinálják a művelődési otthon vezetői ezt a munkát? ök azt mondják: „könnyű erre válaszolni.” — Gondosság, életünk változásainak, apró mozzanatainak figyelemmel kísérése, a művelődéspolitika feladatainak ismereté, az emberek igényeinek figyelembevétele és tudatos irányítása, éz a titok. Jónéhány hónapja ezek szerint irányítják nálunk a kulturális életet. Az általános műveltséget bővítő ismeretterjesztő program mellett — s ebben közrejátszottak az elmúlt oktatási év jó tapasztalatai is — megszervezték a különféle tagozatú vasas akadémiát is. Figyelembe vették, hogy a vállalatnál egyre nagyobb szükség van azokra a munkásokra, akik széleskörűen ismerik munkaterületük, munkájuk problémáit és az ismereték birtokában sokkal tevékenyebben segíthetik elő a munkafolyamatok, a technológiák, a módszerek továbbfejlesztését. így került sor a Vasas Akadémia keretén belül a hengerész, huzalműi, villamos, a csavargyártás meieg és hideg alakítási, valamint üzemgazdasági tagozat megszervezésére. Ezeken a tagozatokon a résztvevők elméletileg is megismerkednek munkájukkal és elsajátíthatják azokat a legalapvetőbb műszaki ismereteket, amelyeket a későbbiek folyamán szintén szervezett tanulás keretében tovább bővíthetnek. gazdagíthatnak. A hengerész tagozaton például elhangzott már „A hideghengerlés alapanyagai és a korszerű hengerlő berendezésék” című előadás, a huzalműi tagozaton pedig a „Hogyan segíti elő a revétle- nítés a minőséget” másik ilyen hasznos ismereteket nyújtó előadás. Lehetne tovább folytatni a sort, hiszen a villamostagozaton beszélni fognak majd az „Indukciós és középfrekvenciás melegí- tés”-ről, vagy a csavargyártás melegalákítási tagozatán a „Melegítő és kikészítő be- rendezések”-ről Jónéhányan látogatják az üzemgazdasági tagozat előadásait is, ahol a vállalatfejlesztés, a gazdaságos vállalatvezetés követelményeiről, problémáiról hallhatnak színvonalas előadásokat. Eddig négy előadás hangzott el majd minden tagozaton és a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a jelentkezették legnagyobb része részt vesz ezeken az előadásokon. A legtöbb előadást a gyár műszaki értelmisége, az előadásban éppen érdekelt munkaterületek legilletékesebb műszaki vezetője tartja, aki jól ismeri a szóban forgó munkaterület legégetőbb kérdéseit, és segítséget tud nyújtani a vitás kérdések megoldásánál. Ezek mellett az előadások mellett nagy gonddal állították össze az első negyedéves általános ismereteket terjesztő programot is. Az első negyedévben 108 előadást kívánnak rendezni az acélárugyáriak, elsősorban a művelődési otthonban, az üzemekben, a munkásszállásokon és azokban a községekben, ahonnan dolgozók járnak be a gyárba. Az első negyedéves programban pedagógiai, politikai, fizikai előadások, valamint élménybeszámolók, baráti estek szerepelnek. Az előadások után az előadás témájához kapcsolódó filmet is vetítenek. Ez a gazdag program sok haszonnal kecsegtetett. Azonban csak abban az esetben lesz értékes, ha a dolgozók, a hallgatók műveltségét fejlődését szolgálja. A Vasas Akadémia néhány tagozatán a januári előadásokkal befe- jeződik a program és e né- hány tagozaton mérleget le! hét vonni az elért eredmé- nyékről. Kétségtelen, hogy a- Vasas Akadémia tagozatainak 1 na.Erv sesftséaet. nyújtanak az üzemi munkában és alapot nyújtanak a gyakorlati munka elméleténeik műveléséhez. Az eredményeket most még nehéz lemérni, az viszont már megállapítható, hogy e kezdeményezés megértésre talált és a dolgozók igénylik, hogy a jövőben még szélesedjen e kezdeményezés tárgyköre. E programra rövidesen visz- szatérünk olyan értelemben, hogy megkérdezzük a dolgozókat, mi a véleményük az elhangzott előadásokról és hogyan tudták hasznosítani a tanultakat. Ben Jonson neve az angol drámairodalomban Shakespeare neve mellett foglal helyet kronológiai elrendezésben s értékelés szempontjából is előkelő helyet a klasszikusok ranglistáján. A fiatal kőműves legény, a későbbi katona, aki részt vett a flandriai háborúban, sok mindent tapasztalt, látott, míg érdeklődése véglegesen a színpad felé fordult. Első darabját Shakespeare színháza mutatta be s vígjátékaival, komédiáival hamarosan népszerűségre tett szert. Művei közül a magyar közönség a Volponét ismeri s ezt a vígjátékirodalom legjobb remekei között tartja számon. A komédia népszerűsége vetekszik Moliére legjobb vígjátékaival, több mint három évszázad múltán is. Az Állami Déryné Színház Jonson írói hagyatékából ezúttal „A szótlan asszony” című háromfelvonásos komédiát választotta évi műsorába. Ben Jonsonnak ez a munkája is a különböző társadalmi típusok fonákságaiból szövődik mulattató történetté, mint alkotásainak túlnyomó részében, de „A szótlan asz- szony”-ban mégsem sikerült általános érvényű emberi típusokat teremtenie az írónak. A komédia markáns színkeverése itt sem hiányzik, ám a morális közlendővel adós marad a szerző. A típusok kisszerűségéből adódik, hogy nem az emberi jellemeket alkotó betegesség, torzult mániák, szenvedélyek tipikusa kerül terítékre, csupán kisszerű, extra, kivételes különcködéseket lövöldöz borsos, sós, paprikás töltetével az írói fegyvertár. A töltetek, ha nem is feleslegesen, de túlzott bőséggel pazarlódnak s inkább a lövöldözés zajos látványossága teszi indokolttá a darab életre keltését és az a zamatosság, ami egyes figurákat népies közelségbe hoz és vetkőztet pőrére, megmutatni, mi van a ruhák burkában. A Déryné Színház az író által kínált lehetőségeket maradéktalanul kihasználta a siker érdekében, sőt a paprikából is inkább a csípőséb- bet választotta szívesebben. A komédiázó kedv, — legalábbis a mátranováki előadáson — úgy éreztük, talán már túl is csapott a megszabott szinten s a fűszerek arányosabb keverése ízletesebb csemegét szolgált volna a közönségnek a feltálaló, Szécsi Ferenc rendező akaratával. Gondolunk itt Papucsfy kapitány és Ökörösy Pöffeteg Ámor lovag megalkotásánál Pálfy Ferenc és Fóti Fülöp Sándor, Morcos úr személyénél pedig Baranyi László munkájára. Igazában egyikük sem hitte, amit hinnie kellene, nem vette komolyan a jellemből eredően komolyanvenni valót s éppen ez vett el sokat figuráik valószerű hiteléből. A csupán játékokra építés, sokszor felesleges és keveset kifejező helyváltás, mozgás jellemezte a címszereplő Hajnalka alakjában Deésy Máriát s Torday Ili sem tudott életet lehelni az íróilag sem életrevalónak sikeredett Jégvirág kisasszonyba. Egydimenziós alakja ez a komédiának éppúgy, mint Makacs Boldi, Morcos úr unokaöccse a klasszikus vígjátékok figuratárából. Nyerges Ferenc megpróbálta körüljár- hatóvá tenni formálását, nem rajta múlott, hogy nem járt eredménnyel az igyekezet. Si- ménfalvy Idából éppen az hiányzott, amit Morcosnál, ökörösynél és Papucsfinál feleslegként tettünk szóvá: a komédiázó kedv. A túlzott mértéktartás így különösen szürkének hatott. Komlós Róbert Fortélyos szerepében, Lázi István Tóbiás borbély, Szirmai György pedig a kelekótya inas alakjában szórakoztató. Sikó Zoltán csu- hása és Kálló Margit apród- ja nem rítt ki az elődás össz- hangzatából. NÓGRÁDI EMBEREK Kazári menyecske. OOOOOOOOOOOOOeXDOOOOOOOOOOOOOOOOOGO OOOOOOOGXDOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOöOOOGOGGOOGOOOCX Mi fér meg egy művelődési otthonban? remtettek a hiányzó ismeretek megszerzésére. A szórakozás, hasznos időA nemrég épült pártszer- másszerűen. — Érdeklődést vezeti ház szomszédságában kelteni a tudás iránt, műtatarozzák, szépítgetik, csino- vészetek ismeretére, szerete- sítják a mohorai művelődési téré nevelni embereket na- otthont. Valóban azzá akar- gyón szép hivatás. Ebben a ják tenni, otthonná a szobá- hivatásban nem lehet elfá- kat, ahol a tanulgató, idő- radni, mert minden apró töltő. művészkedő kedv ad előbbre lépés új erőt ad az egymásnak napról napra ta■ embernek. Erőt ad az, hacsak lálkozót. egyetlen emberrel is többet Kicsi ez az otthon, így ér- számlálhatunk az otthon fázik a községiek — más pen- lai között, mint előző napon, nával írják ma már itt is ha a klubszobában minden- a falusi élet eseményeit, mint napi életünket, művészeti kér- akár még egynéhány észtén- déseket, tudományos problé- dővel ezelőtt is —, s a vál- mákat vitatgató embereket tozó világ növekedő igéket látunk, ha sikere van egy palántálgat kulturális terű- estnek. létén is az emberekbe. _ Milyen események töltik Kicsi az otthon — mond- meg az otthon életét? ják —, ámde sok jó ember kis helyen is megfér, s ha a — örömmel mondhatom, jóemberséghez nemes törek- hogy még felsorolni is hosz- vések párosulnak, még többen szadalmas dolog. Nagy a lá- is megférnek. Hogy mennyien, togatottsága például az is- annak csak az otthont igaz- meretterjesztő előadásoknak, gató tanítónő a megmond- ahol a legkülönbözőbb korúak hatója, akivel a mohorai új természettudományos és iro- iskola nevelői szobájában be- dalmi ismereteket gyűjtenek, szélgetünk azokról a minden- Rendkívül népszerűek a népféle dolgokról, amelyeket főiskolai összejövetelek, s már gyűjtőszóval népművelési, is- a második évfolyamnál tar- meretterjesztő munkának em- tunk. A mezőgazdasági aka- legetünk. démia előadásait elsősorban — Bizony, talán nehéz is a termelőszövetkezeti gazdak egy kicsit elhinni, mennyi hallgatják, de az ismeretgyűj- életet lehet teremteni egy tés a legváltozatosabb terű- ilyen parányi helyén is az letekre kiterjed. A zeneisko- országnak, mint a mienk, ha Iának 12 növendéke van, s egyszer már sikerült érdek- figyelmet érdemel, hogy a lődést lobbantam szép és ta- zenetanulók többsége termelő- nulságos dolgok iránt — kéz- szövetkezeti dolgozók gyerme- di a tanítónő szinte valló- keiből tevődik. — A lányok, asszonyok a töltés lehetőségei is sok vál- szabás-varrás iránt mutatnak tozatban találhatók meg a nagy érdeklődést, hát ennek művelődési otthonban. A Dé- elsajátításához is lehetőséget ryné Színház előadásai mel- kellett teremteni. A 14—16 lett gyakoriak a színvonalas év körüli lányok a népi gyér- műkedvelő előadások, ame- mekjáték készítésében mu- lyeknek műsorán Jókai, Miktatnak nagy ügyességet, s száth nevei sem ritkák. A hogy ezeknek a serdülöko- színjátszó szakkör 20—22 ta- rúaknak szabad idejét meg- gú törzsgárdája azonban nem felelő módon tartalommal kizárólagosan egyes darabok töltsük meg, létrehívtunk egy alkalmi bemutatására tobor- játékkészítő szakkört, s olyan zódott itt. A csoport tagjai szép eredményeket értünk el, rendszeres foglalkozások ke- hogy egyes mintadarabok a rétében megismerkednek az balassagyarmati múzeumba is emberábrázoló művészet eljutottak, és kiállításokon szakmai követelményeivel, a szerepelnek. A fonott székek, helyes beszéddel, a maszk használati tárgyak, játékok a készítésének fogásaival, a község gazdasági népművé- színpadi mozgással, az átélést szeti hagyományait őrzik és segítő helyzetgyakorlatokkal, nemesítik tovább új motívu- a játék céljával, hogy a mű- mokkal. vészkedö hajlam segítségével ne csak kedvelői, hanem értői A szakkörök között az legyenek a művészetnek. A egyik legnépszerűbb a fotó- szakkör tehát újtípusú közönsoké, és szakkörben cserélik séget nevel a hivatásos színé- ki tapasztalataikat a méhész— szetek számára kedőic is a rendszeres összejöveteleken. A szórakozási lehetőségek között helyet kapott a moho- Az emberek tanulási vá- raj művelődési otthonban a gyát bizonyítja, hogy a dől- televízió is, amely a legyőzők iskolája hetedik és távolabbi eseményeket is a nyolcadik osztályának 39 hall- faiu közelségébe hozza, s gatója van. Meglett, komoly ezáltal megint csak az em- emberek gyűjtik itt az is- {,erefc látóhatára tágul, mereteket, közöttük termelőszövetkezeti tagok is. A dől- Ennyiféle élet megfér egy- gozók iskolájának hallgatói más társaságában egy műve- eddig Magyarnándorba jár- lődési otthon falai között. S tak át tanulni, de most már ha már megfér — nem is le- a. községben is lehetőséget te- hét olyan pici az az otthon.
