Nógrádi Népújság, 1961. január (17. évfolyam, 4-8. szám)
1961-01-18 / 5. szám
4 NÓGRÁDI NEPÜJ8AO 196JU január 18. Népműveléssel a tsz-ek m egerősítéséért M£ rűvelődési otthonaink rendezvényeikkel, társadalmi népművelési munkásaink fáradhatatlan tevékenységükkel, ismeretek nyújtásával, felvilágosítással szerepet játszottak a termelő- szövetekezetek szervezésében. Most a népművelési munka legfontosabb feladata falun a termelőszövetkezeték megszilárdításának támogatása, a szocialista falu megteremtésének elősegítése. Ugyanis a belépési nyilatkozat aláírásával tsz parasztjaink még nem váltak tudatosan szocialistává, gondolkodásuk a régi. Azzal, hogy a közös gazdálkodás útjára léptek, a szaktudásuk sem vált nagyüzemivé. Enélkül pedig nincs szilárd szocialista, versenyképes nagyüzemi termelés. Ennek megteremtése hosz- szabb ideig tartó feladat, mint az átszervezés. S a népművelési munkásoknak, művelődési otthon igazgatóknak, ügyvezetőknek, a művészeti csoportok . és szákkörök vezetőinek nagy részt kell vállalni ebből az emberformáló tevékenységből. A pártszervezetekkel, községi tanácsokkal, a különböző —- kulturális munkát is végző — tömegszervezetekkel és szervekkel meg kell találni a módot, hogy ezen a területen is összehangolják tevékenységüket és az együttes hatás tervszerű, céltudatos és folyamatos legyen. Nagyon fontos, hogy az összehangoltságon és együttes hatáson kívül érvényesítsék a népművelés különböző ágainak együttes felhasználását is az eredmények gyorsabb elérésére, rűvelődési otthonaink munkájának segíteni kell, hogy dolgozó parasztjaink megismerjék a termelőszövetkezeti életet, alapvető ismereteket szerezzenek a tsz életéről. Ennék érdekében tartsanak minél több előadássorozatot, tanfolyamot, ismertetőket: rendezzenek vitákat, beszélgetéseket, anikéto- kat a jogokról, kötelességekről, általában az alapszabályról és a legfontosabb rendeletekről. Az igényeknek megfelelően indítsanak be munkaegységszámítási tanfolyamokat. Ezek levezetésére kérjék fel az adott kérdés legjobb helyi ismerőit. Lényeges, hogy a felmerült problémákra gyorsan reagáljon népművelésünk és ne adjon tápot az esetleges téves nézeteknek. Helyesnek tartjuk, ha a fenti témákról kis könyvtárat állít össze a művelődési otthon, hogy az előadásokkal kapcsolatosan írásos anyag is álljon rendelkezésére a tsz-nek. A termelőszövetkezetek eredményes munkájának alapvető feltétele a szakismeretek növelése. Nem elég, ha csak az agronómus érti és alkalmazza a fejlett agro- és zootech- nikai eljárásokat, hanem a tsz tagságának is el kell sa- játítatni Meg kell tanulni a nagyüzemi gazdálkodást. Művelődési otthonaink a szakmai műveltség emelése érdekében szervezzenek növény- termelési és állattenyésztési szakköröket — ahogy tette ezt a ceredi művelődési otthon igazgató — a tagság érdeklődési körének és a tsz igényének megfelelően egyéb szakköröket. Ne feledkezzenek meg a termelési ágaknak megfelelően olyan szakkörök szervezéséről sem, melyben a hozzánemértés, a szakember- hiány komoly problémát okoz. Segítsenek a mezőgazdasági szakembereknek az ezüstkalászos és szakmunkásképző tanfolyamok szervezésében, a foglalkozások színvonalának emelésében. Használják fel a szakismeretek növelése érdekében a különböző szakmai bemutatókat egy-egy fejlett tsz-szervezésében, vagy állami gazdaságok rendezésében. Ezeken túl segíteni kell a TIT által szervezett előadások közönségszervezésében. Gondot .kell fordítani arra is, hogy az előadások minden esetben megfelelően legyenek szemléltetve, s itt nagy szerepet kell kapjon az ismeretterjesztő film. . A szakmai műveltség emelése érdekében fel kell használni a már eddig is jól bevált módszert az anyagi érdekeltség érvényesítése érdekében. Tudatosítani kell, hogy nagyobb hozzáértéssel, a fejlett szakismeretek tudatában több és nagyobb lesz a jövedelem is. U gyancsak fontos tényező a termelőszövetkezetek megszilárdításának a tsz parasztok általános műveltségének emelése, mely sok egyéb probléma megoldását könnyíti meg. Szervezni és támogatni kell a tsz tagok különböző fokozatú esti iskoláit. Ismeretterjesztő és művészi tevékenységünk is nagyban hozzájárulhat az alacsony általános műveltség felszámolásához. Nagy szolgálatokat tehet ebben az ügyben a községi könyvtár. Tanácsi kezelésű és letéti könyvtáraink az állománygyarapítástól kezdve az olvasómozgalom szélesítésén keresztül egészen a különböző propaganda megmozdulásig közvetlen szerepet játszhatnak paár az ismereték bővítésében. Meg kell javítani könyvtárosainknak a könyvnépszerűsítő tevékenységüket, az ajánlást, fel kell ébreszteni az olvasási kedvet A könyvtáros necsák kiszolgálója legyen az olvasótábornak, vagy a község lakóinak, hanem tudatos formálója, irányítója, szervezője az általános műveltség emelésének, s ezen keresztül a szocialista tudat- és erkölcs kialakításának. Művelődési otthonainknak munkájuk közepette számol- niok kell azzal, hogy az új termelőszövetkezetek még nem kialakult közösségek. Még nem alakult ki — nem is alakulhatott ilyen rövid idő alatt — a tsz-tagság közösségi tudata. Az új, szocialista közösség kialakításában kétségkívül nagy szerepet játszik a közös érdek, a közös munka, de a népművelésnek is segíteni kell a folyamat meggyorsulását. Tudatosan törekedni kell arra, hogy ez a közösség minél előbb kialakuljon, s az emberek „a mi tsz-ünkről” beszélgessenek. Ennek érdekében meg kell velük ismertetni a saját gazdaságukat, lehetőségeiket, terveiket. Szervezzenek ezzel kapcsolatosan minél több előadást, szemléltetéssel egybekötve. Meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a tsz-tagok minél többet jöjjenek össze baráti beszélgetésre a művelődési otthonba. Közös szórakozási alkalmak, összejövetelek, szórakoztató jellegű esték nagyon < alkalmasak a szocialista - közösségek kialakítására. Sok esetben a jó közösség, a jobb, emberibb körülmény, a közösségen belüli jó szellem lehet olyan vonzó, mint a nagyobb jövedelem. S ok termelőszövetkezetnek még nincs neve. A művelődési otthonnak segíteni kell a névadó ünnepség megrendezésében is* színvonalas előadással és lehetőleg a névadókról szóló művészeti produkcióval. A termelőszövetkezetek megszilárdításában és a megszilárdítás elősegítését célzó népművelési formák és módszerek megvalósításában nagy szerepet játszik a termelőszövetkezet kultúrfelelőse. Ahol még ilyen nincs, ott meg kell választani, vagy kijelölni egy arra rátermett, a népműveléssel szívesen foglalkozó tsz-tagot. A tsz kultúrfelelős feladata, hogy a tsz parasztok körében felébressze a művelődési vágyat, felmérje és összegezze az igényeket, kutassa az érdeklődési körüket és a tapasztalatokat juttassa el a községi művelődési bizottsághoz, melynek ő maga is legyen a ‘tagja. A tsz parasztok tudatának átformálásához, a szakmai és általános műveltség színvonalának emeléséhez, a jó szellemű szocialista közösség kialakulásához termelőszövetkezeteinknek is hozzá kell járulni, nemcsak a munka jó megszervezésével és biztosításával, hanem anyagiakkal is. Termelőszövetkezeteink a jövedelemből tartalékolt kulturális alapot valóban rendeltetésszerűen használják fel. L eghelyesebb volna, ha a tagság művelődési igényeit kielégítő művelődési otthonnak adnák át a berendezés -'’arapításá- ra, csinosítására, könyvállomány gvarapítására. Reméljük, hogy a termelőszövetkezetek vezetői is segítik a magasműveltségű, szocialista falu mielőbbi megteremtését. Vonsik Ilona Operativ bizottság alakult az ifjúsági seregszemle előkészítésére A megyei KISZ bizottságon a hét elején tartotta első megbeszélését az ifjúsági kulturális seregszemle operatív bizottsága. Az operativ bizottságban helyet foglal a KISZ bizottság, a Nógrád megyei tanács népművelési osztálya, a népművelési tanácsadó, a megyei szakszervezet, a moziüzemi vállalat, ' a MÉSZÖV, a megyei könyvtár, valamint a TIT képviselője. Az operatív bizottság megállapította, hogy az elmúlt évben fendezett ifjúsági kulturális seregszemle a fiatalok nevelésében jelentős fejlődést eredményezett, széleskörű tömegmozgalommá fejlődött, amelynek különböző ágazataiban a fiatalok sokasága vett részt E tanulságok leJ szűrése után az operatív bizottság felosztotta az idei kulturális seregszemle előkészítésével kapcsolatos tennivalókat. A megyei tanác népművelési osztályának kiküldötte ismertette, hogy milyen célkitűzéseket tűztek maguk elé a kulturális seregszemle elősegítése érdekében. A seregszemlét javasolta úgy megrendezni, hogy az érintse az egész megyét. Többek között a megye területén lévő több művelődési házat jelölnek ki a seregszemlével kapcsolatos művek bemutatására. Szécsény például már vállalta, hogy 'megrendezi a szavalóverseny/t. A balassagyarmati művelődési ház többek között a fotókiállítás megrendezését is vállalta. A népművelési tanácsadó képviselője azt a javaslatot terjesztette az operatív bizottság elé, hogy a felkészülés megkönnyítése érdekében egy-egy színműről részletes ismertetéseket adjanak a színjátszóknak. Például menynyi szereplő, milyen ruhák kellenek a bemutatáshoz és mennyi lesz körülbelül a mű bemutatásának költsége. Az ismertetőt rövidesen kiadják. Mindezek mellett az operatív bizottság úgy határozott, hogy a seregszemlén való minél szélesebb részvételre felkeresik a KlSZ-szerveze- teket és helyszínen is ismertetik velük -a seregszemlén való részvétel feltételeit. Az idei ifjúsági seregszemlére valós előkészületek most azt mutatják, hogy az me- gyeszerte széleskörű és magas színvonalú lesz. Pozsonyi Danika névadója Oldalt: Pozsonyi mama kiválasztja a legényke legszebb ruháját. Telt ház előtt játszott az Irodalmi Színpad Mint ismeretes, a múlt esztendőben lapunk hasábjain is heteken át folyó vita kereste a megoldást: miért nem népszerű Salgótarjánban az Irodalmi Színpad? Az idei első bemutatkozáson már telt ház előtt lepett fel Salgótarján Irodalmi Színpadának remek együttese. A TIT előadó termét zsúfolásig megtöltött közönség felejthetetlen élményt kapott vasárnap a Költői névjegy című műsor magas, művészi fokon bemutatott számaiból. A tudomány városa az Angara partján A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának és az irkutszki vegyigépgyártási tudományos kutató- intézetnek a munkatársai az idén birtokukba veszik az irkutszki vízierőmű közelében, az Angara partján festői helyen épülő tudományos város első épülettömbjeit. Járási kulturális seregszemlére készülnek az úttörők Az idén tizenötéves az úttörőmozgalom. Ebből az alkalomból a salgótarjáni járás úttörői 'kulturális seregszemlére készülnek. A kulturális seregszemlét és sportversenyt Nagybá- tonyban vagy Kisterenyén tartanák meg az úttörők a nyáron. Ezt megelőzően ünnepélyes csapatgyűléseken, helyi és körzeti kulturális bemutatókon emlékeznek majd meg az úttörők a mozgalom közelgő évfordulójáról. Lent: Janikánál minden rendben, indulhat a névadóra. Milliomos-jelöltek között, a drégeli vár aljában ... A múlt esztendő augusztusa sorshatározó hónappá litt a drégelypalánki emberek életében. Tulajdonképpen valóságos új időszámítássá. Ami addig volt, az a múlt, belehullott az addig számon tartott időbe s ami utána lett, az már a tárulkozó holnap. A dégelypalánki ember augusztus óta a mában él ugyan, de valójában a holnapnak él, annak arculatát formálgatja annyi türelmetlen szorgalommal, mindenféle igyekezettel és okos fontolgatással, hogy szinte az egész községet eggyé izzítja a ten- nivágyás. A Szondi György nevét viselő termelőszövetkezet azok közé a kevesek közé tartozik, ahol ezen a januáron még nem akad közös megszámlálni való, a porciókat a jövőt formáló közös feladatokból kapják a gazdák és öröm látni, hogy tennivalókkal egész esztendőre már most tetőzve rakják tarisznyájukat. Az estbe takarózó téli délutánon hárman olajozzák a szövetkezeti iroda padlóját: a Szondy Tsz elnökhelyettese, meglettebb korú férfi, a főkönyvelő, s egy eladósorba került szemrevaló lány, az adminisztrációs dolgok gondozója. Még a levegőt is szeretnék újjá varázsolni az öreg falak között, ha már egész eddigi sorsuk újjal váló cseréléiére szövetkeztek. A tornyozott székek, bútorok között körülményes az út az asztalig, de innen már az oszlopos számok, a betűk sorai nyomán elénk tárul a termelőszövetkezet minden járható lehetősége. ég le sem települünk az asztal mellett, a főkönyvelő még a tervlapok rendezéséhez sem láthat, az elnökhelyettesben már fortyog is a holnapot féltő egészséges türelmetlenség, miközben egy kis halom burgonyát seper le az asztalról: — Itt van ni... Olyan vetőburgonyát kaptunk a Magtermeltetőtől, hogy tíz darabból három rossz. Próbát vettünk három helyütt is, ez volt a tapasztalás. Aztán mégis megnyugszik, mert hát nem sopánkodni akarnak ők azon, ami nem egészen jó, hanem úgy intézni mindent, hogy jó legyen. Már mondja is hogyan? — Belterjes gazdálkodás ... Na, az, amit már most, kezdettől akarunk. Eper ... málna ... ribizli... állattenyésztés ... Igaz, most még szűkében vagyunk a helynek, a közös állományt nehezen tudjuk elhelyezni, de, ha a prímási uradalom egykori istállóját — amit most a Terményforgalmi raktárnak használ — megkaphatnánk, akkor a fejünk sem fáj tovább. Jó, magtárpadlásos épület, s kértük a megyétől, a minisztériumtól is, döntse el igazság szerint, kinek lenne több hasznára ? — Az az igazság — fűzi tovább — hogy a majorságot is ezen a részen akarnánk kialakítani. De nehogy azt higyjék, hogy mi sült galambot várunk, be akarunk települni a készbe! Szó se róla!.. Azt mondjuk inkább: segíts magadon, isten is úgy segít. Tervbe vettük mi már egy új 50 férős istálló, 50 férős fiaztató, dohánypajta és kukoricagóré építését. Futja az erőnkből, mert olyan építőbrigádunk van, amilyennel kevés helyen dicsekedhetnek. Keresik is mindenfelé munkára, így tehettük, ebből a keresményből, hogy már alakulás óta 15 forint előleget adunk rendszeresen. — Erdőnk is van hozzá elegendő — veszi át a szót a főkönyvelő — csak az kellene, hogy pótvágási engedélyt kaphassunk, ha másképp nem, a jövő évi vágás terhére. A területnek általában 5 százalékára szokás kitermelési engedélyt adni, hát nekünk az 500 hold erdőbirtokból éppen ennyire lenne szükség. nnyi mindössze, ami jelenleg problémaként él az itteniekben. A többi már mind szorgalomtól függő, valósítható dolog. Vegyük csak számba a közel háromezer holdas gazdaságot: 540 hold Ipoly-menti kiváló rét, 500 hold erdő s 325 hold- nyi háztáji földet leszámítva tekintélyes darab szántóterület, jókora gyümölcsösnek, kertgazdaságnak alkalmas rész. Hogyan akarja mindennek hasznát látni a Szondy Tsz? Az a 382 család, 417 munkára képes, aki közös termelésre vállalkozott? Elsőnek is azzal kezdték, hogy hozzáláttak magukhoz fordítani a birtok termő hajlandóságát. A háztáji gazdaságokból már eddig 50 ezer mázsa trágyát hordtak szét a földön, felhasználtak már az őszön 150 mázsa műtrágyát, s a tavaszi időben újabb 7 vagon műtrágyát kap a vetés. 320 holdon jól előkészített ágyba búza, 150 holdon rozs, 32 holdon árpa került, az idő nyílásával pedig 140 hold tavaszárpa, 25 hold zab, 15C hold kukorica vetésére kerül sor. Úgy tervezi a szövetkezet, hogy őszi fogyasztású burgonyát 90, cukorrépát 40, takarmányrépát 10 holdon termel az első esztendőben, részben szerződéses formában, s ugyancsak szerződést köt 10 hold dohányra, 32 hold mákra is. 16 és fél hold zöldség és újburgonya' hozama a környék szükségleteit szolgál-
