Nógrádi Népújság, 1961. január (17. évfolyam, 4-8. szám)
1961-01-18 / 5. szám
Nógrád megyében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése Csehszlovák vendégek a% érsekvadkerti Csehszlovák—Magyar Barátság Tsz ünnepi alakuló közgyűlésén _ ^ A _ AG PROLETÁRJAI, EGYESÜL JETEK! MOOR ADI Népújság AI MSZMP NÓGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM. ARA: 60 FILLER 1961. JANUAR 18. Közel kétszeresére emelkedik az automata gépeken termelt árúk mennyisége ÚJABB NAGYTELJESÍTMÉNYŰ GÉPET KAP A SALGÖ TAR JANI ÜVEGGYÁR A hazai és nemzetközi piacon egyaránt keresettek a Salgótarjáni Üveggyár termékei. Ezért növekszik évről évre a gyár előtt álló feladat. 1961-ben például az Üveggyár terve 17,3 százalékkal magasabb, mint a múlt évi várható eredmény. százalékát a termelékenység emelésével biztosítják. (A munkaidő csökkentését leszámítva, ez az arány 95 százalék lenne.) A munkáslétszám 110-zel történő emelése csak részben fedezi a munkaidő csökkentéséből eredő kiesést. A többi feladatot a gyár saját erőből oldja meg. Igen fontos lenne, ha a gyár dolgozói és vezetői minél előbb megkapnák a megrendeléseket az exportterv teljesítése érdekében is. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy az ez évre előirányzott exportterv egynegyed -észe még nincs kitöltve megrendelésekkel. Ez már sz indulásnál veszélyezteti a fela zavartalan teljesítését. Ünnepi hangulattól telített jelentős történések helye volt szombaton délután és a koraesti órákban Nógrád megye egyik legterjedelmesebb határú, legnagyobb lélekszámú községe: Érsekvadkert. A pártépület, tanácsház, művelődési otthon tájékán már a délelőtti órákban ünneplőbe öltözött emberek verődtek kisebb-nagyobb csoportokba s tárgyalgatták azokat a várható eseményeket, amelyeknek előkészülete mindenfelé észlelhető volt. A falu, amely a legutóbbi napokban egészében a közös gazdálkodás mellett határozott, ezer. a napon alakította harmadik termelőszövetkezetét. Ennek a szövetkezeti alakuló közg> ülés uek előké- szö'fMn serénykedtek az új teríti'.: íszövetkezet gazdái, pát<: s tanácsi szervezet vezetői. Nem mindennapos vendégeket hívtak és vártak erre a gyűlésre a gazdák, csehszlovák látogatókat, mert már a szervezés napjaiban, a tsz- születés kezdeti folyamatában egységes volt a választás: legyen a közös gazdaság neve Csehszlovák Magyar Barátság Termelő- szövetkezet. A választást a határhoz közel levő község s a határon túli szomszédos csehszlovák dolgozók jó kapcsolata sugallta. A délutáni órákban a községi pártszervezet ablakai előtt már valóságos autótábor tette nem mindennapivá az utca képét. Megérkezett Fran- tiselc Pisek elvtárs, Csehszlovákia budapesti nagykövete, Mihail Bakula, a besztercebányai kerületi nemzeti bizottság elnökhelyettese, Viktor Kvak, a losonci járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának titkára, Jakab Sándor elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, országgyűlési képviselő, Vájó István elvtárs, a balassagyarmati járási pártbizottság első titkára, a megye és a járás számos küldötte. A vendégeket a pártszervezet székházában a községi Nőtanács asszonyai és azok az Üzemi és vállalati dolgozók köszöntötték, akik részt vettek a szövetkezeti szervezés hatalmas munkájában, akiknek okos szavára hallgatva a gazdálkodás avult módját az érsekvadkertiek is újjal cserélték fel. Bizony, itt sem ment minden karikacsapás módjára, a 'kérdezgető vendégeknek ezt is elmondják az új szövetkezet új gazdái. Azt is tudják, nem lesz könnyű a kezdés. Az eddigi 16 holdas Kordics Gyula szerint úgy vannak még, mint a fiatal házasok: ez is, az is hiányzik. A hatalmas határ azonban biztató, serkentő erő lesz lassanként. Az 5—10—18 holdak helyén most már sokezer holdakon tanulnak meg gazdálkodni az emberek, hiszen a három termelőszövetkezet közel tízezer holdon osztozik meg ezután. A művelődési otthon, amelyet a termelőszövetkezet alakuló ülésén zsúfolásig megtöltöttek a község dolgozói, szinte ragyogott a bizakodó szemek sugarában. Csákány József, a községi tanács titkára és Szabó István, az MSZMP községi csúcstitkára mondott megnyitót és köszöntötte a megjelenteket, majd Faragó Ernő, a balassagyarmati járási tanács mezőgazdász :’i osztályának vezetője ismertette a termelőszövetkezeti alakulóval kapcsolatos tennivalókat, vázolta a szervezeti rendet szolgáló jogokat és kötelességeket. Lotharidesz Ferenc, a járás főagronómu- sa a közös gazdálkodásban rejlő lehetőségekről szólott. Az alakuló gyűlés most már hivatalos formák között is úgy döntött, hogy gazdaságuk neve Csehszlovák—Magyar Barátság Termelőszövetkezet legyen. Amíg a jelölő bizottság a vezetőségválasztás előkészületeivel foglalkozott, Frantisek Pisek nagykövet emelkedett szólásra s a csehszlovák munkások, földmunkások és értelmiségiek nevében köszöntötte közve r szavakkal az új termeli szövetkezet alapíti ■ *. Hangoztatta, hery a Csehszlovák—Magyar Barátság Tsz már nevébei is a két nép mindegyre erősödő kapcsolatait szolgálja. Eredményes munkát kívánt és ígéretet tett, hogy a termelőszövetkezetet a későbbiekben is meglátogatja. Jakab Sándor elvtárs a megyei pártbizottság nevében köszöntötte a gazdákat, majd többek között ezt mondta: — Itt, a megye legnagyobb határú és lélekszámú községében közölhetem elsőnek, hogy Nógrád megyében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Méltatta ezután az elért eredményeik jelentőségét, s annak kihatásait, hogy Magyar- ország 1961-re új alapokra helyezte mezőgazdaságát. A további tennivaló a munkásparaszt szövetség új alapokra helyezése lesz. Kérte a gazdákat, ha a Csehszlovák—Magyar Barátság Tsz nevet választották, ne feledkezzenek meg az ezzel járó kötelezettségről. Azt a bizakodását fejezte ki Jakab elvtárs végül, hogy az érsekvadkertiek szaktudása és szorgalma olyan eredményekhez vezet, amelyeket büszkén mutathatunk meg rövidesen csehszlovák barátainknak. Az alakuló közgyűlés egyhangú lelkesedéssel az eddigi 18 holdas Erdős Jánost választotta a termelőszövetkezet elnökéül, akit a vendégekkel együtt virággal köszöntött a Nőtanács. A besztercebányai kerületi pártbizottság és tanács nevében Mihail Bakula üdvözölte a termelőszövetkezetet, az érsekvadkerti párt- szervezet zászlóval kedveskedett a vendégeknek, akik az ajándékot ajándékokkal viszonozták. A világhírű pilseni sört erdeti pilseni kupából termelőszövetkezetük jövendőjére ürítették az esten az érsekvadkerti gazdák. A tervek szerint egy munkás egy nap 7,5 százalékkal több termelési értéket állít majd elő ebben az évben, mint 1960-ban. Növekszik a gyár dolgozóinak keresete is, magasabbak lesznek az át'." bérek. Az elmúlt évihez viszonyítva 110 dolgozóval többet foglalkoztatnak majd az Üveggyárban. Mindezek mellett a költségszint 2,76 százalékos csökkentését valósítják meg. Némileg növekszik a gyár exportkiszállítási terve E feladatok megoldása többirányú intézkedéseket kíván. A gyárban már elkészült az ez évi műszaki intézkedési terv, amely 31 témát tartalmaz. Ehhez csatolják még a most kidolgozás alatt álló tervezetet, amely az új gyártási technológiák és a műszaki normák bevezetésével kapcsolatos intézkedéseket tartalmazza. Az intézkedések közül a legjelentősebb a Il-es kádkemence további automatizálása. Az első negyedévben történik meg az új lengyel automatagép szerelése, amely a második félévre már tervet is kapott. Tovább bővítik az automatikus cimkefestő műhelyt is. Saját erőből kettőre emelik az itt működő szalagok számát. Az automatizálás érdekében tett intézkedések nyomán ebben az évben a múlt évihez viszonyítva közel kétszeresére emelkedik az automatagépeken termelt gyártmányok aránya. Amíg 1960-ban az összes termelés 22 százalékát adták az automatagépek, addig ez év végére már 42 százalékát fogják termelni. Az automatizálás is hozzájárul ahhoz, hogy a mintegy 850 dolgozót érintő csökkentett munkahét bevezetése ellenére is a termelés növekedésének mintegy 43 Megkezdődtek a zárszámadási közgyűlések a tsz-ekben Rimócon 1 800 000 forintos áruértékesítés A rimóci Űj Élet Termelőszövetkezetben elkészültek a zárszámadással, amelyet az elmúlt hét végén a járási tanács is megerősített. A hét elején megtartották a zárszámadási közgyűlést is. Rimócon, a közgyűlésen elhangzottak értelmében, igen eredményes volt az elmúlt esztendő. Amellett, hogy a tavaszon lett Rimóc Termelőszövetkezeti község, a szövetkezeti gazdák igen nagy gondot fordítottak arra, hogy szövetkezetük minél erősebb, legyen. A közös vagyon értéke az 1959-es évhez viszonyítva 1 400 000 forinttal növekedett a termelőszövetkezetben. Közel 55 forintot ér a munkaegység Zárszámadási közgyűlésre készülnek Ludányhalásziban az Alkotmány Termelőszövetkezet gazdái, amellyel igei. eredményes esztendőt -.. . nak le. Áruértékesítési te,- .net több mint 200 százalékr, teljesítették, mintegy 900 ezer forint értékű árut állítottak elő. Ez a 24 ezer forint hitel- kedvezmény mellett igen kedvezően befolyásolta a szorgalmasan dolgozó szövetkezeti gazdák jövedelmének alakulását is. A tervszerű áru- értékesítés biztosította jórészt a termelőszövetkezetben a havonként rendszeresített 15 forintos munkaegység előleget, s azt, hogy a munkaegység értéke eléri az 54,21 forintot. Nem csoda tehát, ha a szövetkezeti gazdák elégedettek. Brunda József fcgatos. egész esztendőben szorgalmasan dolgozott, 502 munkaegységet szerzett. A munkaégy- ség értékét figyelembe véve ez több mint 27 500 forintot ér a termelőszövetkezetben. Ehhez természetesen még hozzá kell számítani Brundáék háztáji gazdaságának jövedelmét. Kelemen Istvánná is rendszeresen dolgozott a közösben az elmúlt esztendőben. A 196 munkaegységre több mint 10 700 forintot kap. A tervszerű, helyes gazdálkodással nemcsak a szorgalmasan dolgozó szövetkezeti gazdák megélhetését biztosította a szövetkezet. Igen jelentős az az árumennyiség, amelyet az Űj Élet Tsz az államnak adott. Az elmút évben áruértékesítési tervüket 101 százalékra teljesítették és több mint 1,800 000 ezer f Vint értékű árut adtak az államnak. Azt jelenti ez, hogy a termelőszövetkezet mintegy 105 700 forint hitelengedményben részesül. Az elmúlt esztendő nagyszerű eredményei az új gazdasági évben még szorgalmasabb munkára serkentik a szövetkezeti gazdákat, hogy sikeresen oldják meg azokat a megnagyobbodott feladatokat, amelyeket az új gazdasági évre maguk elé tűztek. Két munkásváros: Ózd és Salgótarján vezetői tanácskoztak Salgótarjánban A két, lényegében azonos problémával küzdő munkásvárost Özdot és Salgótarjánt már többéves kapcsolat fűzi egymáshoz. Most e kapcsolatot újították fel Ózd és Salgótarján párt és tanács vezetői. A napokban az ózdi városi tanács elnöke, elnökhelyettese, titkára, a városi pártbizottság titkárának vezetésével Salgótarjánba látogatott, hogy megbeszéljék a két munkásváros távlati város- rendezési tervét. A salgótarjániak- ismertették módszereiket, amelyek segítségével végzik munkájukat. Az ózdiaknak például nag i tetszett az a gyakorlat, iogy a VB-ülések előkészít« séf sokoldalúan szc vezik meg, egy-egy beszámolót az illetékes állandó bizottsággal, társadalmi bizottságokkal. aktívák egész hálózatával vitatnak meg. Felkészültek a második ötéves tervre Több mint 5 millió forint értékben még ez évben új munkásszállót kapnak a mlzserfal bányászok A Nógrádi Szénbányászati Tröszt is megkezdte az 1961. évi beruházási tevékenységét. Ennek egyik fontos része a dolgozók szociális ellátottságának javítása lesz ebben az esztendőben is. A szociális beruházások közül kiemelkedik az a 109 személyes munkásszálló, amelyet a mizserfai bányászok részére építenek. A több mint 5 millió forint értékű korszerű munkásszállót még ebben az esztendőben átadják rendeltetésének. A mizserfai munkásszálló — amelynek építéséhez szükséges földmunkálatokat megkezdték — megyénk legkorszerűbb szállója lesz. A háromemeletes épületben 26 szoba biztosítja a dolgozók elhelyezését. Külön egészség- ügyi szoba áll majd a bányászok rendelkezésére. Nagyméretű éttermet, üzemi konyhát, mosót, vasalót, és szárítóhelyiséget is építenek a szállóban. A kultúrteremben a dolgozók nemcsak szórakozási igényeiket elégíthetik ki, hanem a könyvtár segítségével szakmai és politikai tudásukat is tovább fejleszthetik. Az épület beépített térfogata összesen 6840 légköbmétert tesz ki. A munkásszálló építéséhez már megérkeztek ^ nagyméretű markológépek, amelyek több ember munkáját végzik el és .könnyítik meg. A gépek segítségével mintegy 2100 köbméter földet mozgatnak meg, melynek elvégzése után a megyei Állami Építőipari Vállalat rövidesen megkezdheti a magasépítési munkálatokat is, ami biztosíték arra, hogy megoldódjék a Mizser- fára járó bányászok régen húzódó problémája, , s az új munkásszálló még ebben az évben második otthonává váljon a több kilométerről Mizserfára bejáró bányászoknak. sőt igen gyakran kontroll jelentéseket készítenek a vizsgáló bizottságok előzetes munkája alapján. Követésre méltónak tartották az ózdiak azt a kezdeményezést is, mely szerint érdekeltté teszik Salgótarjánban — sőt utóbb megyei viszonylatban is — a társadalmi munkában résztvevő dolgozókat, emlékérem és egyéb ösztönző jutalom formájában. Az ózdiak is beszámollak városuk fejlesztési, rendezési terveiről és az ottani helyes módszereket tapasztalat formájában átadták Salgótarján város vezetőinek. A délutáni, esti órákban a két munkás-város vezetői Salgótarján nevezetességeit tekintették meg. Az ózdiak meghívással búcsúztak, tavasszal Salgótarján vezetői látogatnak el Ózdra. A Nógrádkövesdi Kőbánya Vállalat 1960-as évi munkáját az jellemezte, hogy a második ötéves terv megalapozását a teljes gépesítéssel segítették elő. Ma már csaknem teljesen gépesített a berceli és a szandai üzemegység is, s így a gépekkel elősegítik az 1961. évi megnövekedett feladatok sikeres valóraváltását. Képünkön: a berceli bánya törőműve látható.
