Nógrádi Népújság, 1961. január (17. évfolyam, 4-8. szám)

1961-01-21 / 6. szám

1961. január 21. r NOOBADl hípüjba« 5 A második közös ér élőit így azok a jövedeilemikiesé­Több min! 1400000 forint a szerződéses burgonyából Elmúlt az első közös év a kishartyáni szövetkezeti gaz­dák felett, s pontot tehet­nek az év végén eredménye­ikre és esetleges eredmény­telenségeikre. Sok tanulság­gal szolgált az első közös év. Elmondható, szépen indult a Béke Termelőszövetkezet kö­zös ügye. Az alakulás után összefogott a falu apraja- nagyja, saját erőből felépítet­tek egy 50 férőhelyes szarvas- marha istállót. Az építők kö­zött még 70 éven felüli em­berek is találhatók voltak, öröm volt nézni a szorgal­mas építkezést. S már akkor gondolhattuk, nem lesz itt semmi baj a közös munkák végzésében. Igazságtalanok lennénk, ha azt mondanánk, hogy ez tel­jesen így történt. Az, amitől féltek a szövetkezet vezetői, bekövetkezett. Takács Imre elnök így jellemzi a szövet­kezet helyzetét: ‘ — Kevés a férfi, mert a férfiak zöme a bányában dolgozik. S 26 lo­vunk és 36 szarvasmarhánk gondozásához alig van né­hány férfi. Sok munkát vé­geztünk a múlt évben. Van­nak jó eredményeink. De a múlt évről vannak tanulsá­gaink is. Sokat vitatkoztunk azon, hogyan műveljük a ka­pásnövényeket. Három né­zet ütkofcött össze a vitában. Az egyik az, műveljük kö­zösen, a másik osszuk ki bri­gádokra, a harmadik adjuk ki tagonként. Hogyan történt a növény- ápolás Kishartyánban? Közö­sen ültettek el, a burgonyát és a kukoricát először közö­sen kapálták, majd kiosztot­ták munkacsapatokra és elő­fordult az is, hogy egyénre is. A betakarítást már egyé­nekre kellett kimérni, csak így volt biztosítható a mun­kák sikeres elvégzése. így lehetett felelőssé tenni a munkában résztvevőket az esetleges gondatlanságért. A múlt év ese'ményei kö­zé tartozik az is, hogy bú­zából 8,3 mázsás volt a szö­vetkezet átlagtermése, amely jobb mint a korábbi évek termésátlagai. Viszont ide­tartozik az is, hogy egyné­hány dolognál elszámították magukat a szövetkezet gaz­dái. Nyugodtan mondhatjuk, ebben nemcsak ők a hibá­sak, hiszen a tervek készíté­sénél még járatlanok voltak. ne olyan túlzottan fázni, — ha másról egyelőre úgy sem lehet szó — az ideiglenesség gondolatától. A kastély meg­felelő, — és nem is túlságo­san bonyolult — átformálás­sal a cél szolgálatára igenis, alkalmas. Az a néhány esz­tendő, ami egy új otthon épí­téséig még eltelhet, nem sza­bad, hogy „üres járat” legyen a község művelődési életében. A pásztói emberek már most tanulni, okosodni és nem utolsó sorban szórakozni akarnak munkájuk után. És nem úgy, hogy Jobbágyiba járjanak, ha előadásra vonz­za őket a vágy, mert a sok okoskodás, csűrés-csavarás eredményeként most nincs más lehetőség. A bábák kö­zött kallódik a gyermek. A község kultúrcsoportjai életképesek. Vendégek is szí­vesen látogatnák meg Pász­tói, de hol üssenek tanyát? Űj művészkedő csoportoknak is meglenne a magva, csak éppen talaj nincs, amelybe palántáim lehetne. A föld­művesszövetkezet kultúrterme még a szövetkezeti dolgozók­nak is szűkös, községi rendez­vényekre meg teljességgel al­kalmatlan. Ezért kell hát is­mételten és alapos körülte­kintéssel, gondossággal meg­vitatni a kastély rendeltetését. Az estéről estére zsúfolt mozi egymagában ma már nem elegendő az itteni, egyre tik­kasztóbb kultúrszomj enyhí­tésére. Azt mondják, a vetí­tésekre . a jegyek — bármi­lyen film kerül is műsorra — napokkal előbb, elővétel­ben kelnek el. De ez csak két óra időtöltés a hosszú téli esteken s az érdeklődés más irányú kielégítésére is szük­ség lenne. Művészkedő haj­landóság, szakköri ismeret­gyűjtés vágya sokakban él itt is s mikor áldozhat ide­jéből legtöbbet a parasztemi sek, amelyek a rossz terve­zés midtt sújtották a szövet­kezetét nemcsak az ő hibá­juk. Mert mi történt? A termelőszövetkezet az iparvi­dék zöldségellátásának meg­javítása érdekében több hol­don termelt zöldségfélét. Amikor a tervet készítették megkérték a MÉK-től a terv­be beállítható irányárakat. Sajnos a MÉK rossz számo­kat adott a tervkészítéshez. így kerülhetett be a tervbe a sárgarépa 2,50 forintos ki­lónkénti értékesítéssel, vagy a burgonya 1,20 forint érté­kesítéssel. A sárgarépáért 70—80 fillért, a burgonyáért 65 fillért kaptak kilónként. Nem a zöldség és egyéb szerződéses növények terme­lésének eredményeképpen volt a baj, hanem a -rossz terve­zésben. Hiszen sárgarépa 210 mázsa, zöldség 90 mázsa ter­mett holdanként, mind első­osztályú minőség. Még a ténylegesen jelent­kező árak mellett is kifizető a zöldség termelése. Mégis hiba volt a MÉK által adott magas számokkal tervezni. Ha tényleges számokkal ter­veznek, akkor a szövetkezet vezetői látták volna, hogy kevesebb lesz a várható be­vétel, s így más területen nö­velték volna az áruértékesí­tést. Ez kellemetlen tanulság a múlt évről, s az idei ter­vekben ezt feltétlenül szeret­nék elkerülni. Milyenek lesznek az idei tervek? Az idén a kapásnövények területét családokra osztják ki. így biztosítható lesz azok időbeni kapálása. S a főbb munkáknál nem feltétlenül kell majd bevonniuk az üze­Sok megpróbáltatás érte az első évben a litkeiek fia­tal termelőszövetkezetét, a Kossuth Tsz-t. Legszebb ter­veik valóraváltását semmisí­tette meg az Ipoly áradása, A több százezer forint érté­kű kertészét néhány nap alatt tönkrement. De a sok csapás nem törte meg a szö­ber, ha nem a téli hónapok­ban. Az erős művelődési vágynak pontosan mérhető bizonyítékai vannak. A köny­vesboltban például így tájé­koztat az árusító: — Pásztó könyvforgalma az elmúlt három esztendő alatt ötszörösére növekede.t. Különösen keresettek az Ol­csó Könyvtár kiadványai s egy idő óta a mezőgazdasági szakkönyvek iránt nőtt meg rendkívüli módon az érdeklő­dés. Hogy számot említsünk: a bolt forgalma az elmúlt év utolsó negyedében 182 ezer forint volt. Elgondolkodtató az is, hogy a parasztszülők játék helyett, egyre nagyobb számban inkább könyvet vesz­nek gyermeküknek. Ez a bolt­vezető tapasztalata. És mit mutat a posta adat­tára? A községben jelenleg 8$2 vezetékes, 1235 normál rádió, 44 televízió, az előfizetők családjában 1700 különféle napilap, folyóirat terjeszti az ismereteket, formálja az íz­lést, szolgálja a szórakozást. A könyv, rádió, újság, tele­vízió azonban csak fontos társuléka a község önálló kulturális életének, annak a közvetlen közelségből ható munkának, amely tudatot, szemléletet alakító hatásával napjainkban szinte megmér­hetetlen értékű, felbecsülhe­tetlen jelentőségű. Fnillplf a munkának haj- lékot biztosítani Pásztón az egyik legsürgő­sebb kötelesség. Kötelesség mielőbb, — s úgy véljük — még félmegoldással is. Ha másként nem lehet, most él­jünk legalább az adott lehe­tőséggel. Ezzel is előbbre le­szünk. Barna Tibor mi munkásokat, akik a múlt év folyamán nagy segítséget adtak a közös munkák vég­zésében. Az idén is termel­nek zöldségféléket. De most már reálisan tervezik majd a zöldségfélék árait. Ügy mondják a szövetkezet gaz­dái, hogy ez az év könnyebb lesz mint a tavalyi. Hiszen tavaly két év vetőmagját kellett biztosítaniuk. Az idei év vetőmagjait az elmúlt év­ben biztosították és az idén csak egy év vetőmagját, a jövő évét kell biztosítani. Az első évben férőhely, takarmány és gondozó hiá­nyában nem tudtak nagy súlyt fektetni az állattenyész­tés fejlesztésére. Az idén az állattenyésztésre fektetik a fő súlyt. A község adottsá­gait figyelembe véve e ter­melési ágnak van nagy jövő­je. Míg tavaly árumarha ér­tékesítés nem volt a szövet­kezetben, addig az idén 15 szarvasmarhát értékesítenek. Ezenkívül hizlalásra kerül még 20 sertés is. Amint em­lítettük, lesz zöldségtermesz­tés is, s annak a jobb ter­més elérése érdekében a ta­valyinál még jobb talajt biz­tosítanak. A sárgarépát és a zöldséget , már a mák közé ültetik. Nincs könnyű dolguk a tervek készítésénél a szövet­kezet gazdáinak. Hiszen a község adottságait figye­lembe véve, az idén is lesz munkaerőhiány. Jó vezetés­sel, s jó munkaszervezéssel azonban úgy hisszük segíthet­nek ezen, s nagyobb ered­ménnyel zárhatják az idei évet, mint amilyennel a ta­valyit zárták. vetkezeti gazdák jövőbe ve­tett hitét. Következetesen, tervszerűen építették a gaz­dasági épületeket, s terem­tették meg ezáltal a nagy­üzemi gazdálkodás alapjait. Első közös építkezésük egy 300 férőhelyes juhhodály volt, amely közel 60 ezer forintot ér. A juhhodály közelében építettek 13 335 forint érték­ben egy szolgálati lakást is a juhász részére. E két léte­sítményt, mint még sok mást, saját erőből építették a szö­vetkezet gazdái. Ezenkívül a szövetkezeti gazdák építettek még egy 20 fé­rőhelyes sertésfiaztafót, 10 vagonos kukoricagó- rét, a sertésfiaztató mel­lé egy főzőházat, egy 70 férőhelyes téliesített szer­fás növendékistállót. A főmajorba bejárati hidat készítettek, átalakítottak egy Ipolytarnócon a Béke Ter­melőszövetkezetben az állat- tenyésztés fejlesztése képezi az idei esztendő legfontosabb feladatát. Ezért igyekeznek megfelelő férőhelyet terem­teni az állatállománynak, mert a nagyüzemi állatte­nyésztés kialakításának egyik legfontosabb feltétele, hogy az állatokat közösbe hozzák. Jelenleg a szarvasmarha ál­lomány elhelyezését négy is­tállóban oldották meg, azon­ban az idén e téren már je­lentős változás lesz. Állami hitelből egy 50 férőhelyes szerfás istállót építenek, egy másik 50 férőhelyeset pedig a ter­melőszövetkezeti gazdák saját erőből készítenek el. A 10 férőhelyes sertésfiazta­tó bővítése is szükségessé válik, mert jelenleg már 30 anyakocája van a termelő- szövetkezetnek. Ezenkívül egy 50 férőhelyes szerfás is­tállót készítenek a lovaknak .is, amelyek jelenleg még a örhalomban a Hazafias Népfront Termelőszövetkezet­ben a gazdálkodás igen je­lentős tényezőjeként tartják számon a szerződéses növé­nyek termelését. Az elmúlt esztendőben például igen je­lentős pénzjövedelemhez ju­tottak a szerződésesen érté­kesített burgonya, paradi­csom révén. Jórészt ezekből biztosították a szövetkezeti gazdák 25 forint munkaegy­ség előlegét. A 20 vagon ó-burgonya helyett 70 vagonnal ad­tak le a MÉK-nek, mert az 50-re még utólag pót­szerződést kötöttek. Emellett 30 vagon új burgo­nyát is értékesítettek. A termelőszövetkezet 10 holdon paradicsomot is ter­melt. Eredetileg 400 mázsa Nagy hagyománya van Pi- línyben, a Búzakalász Terme­lőszövetkezetben a sertéste­nyésztésnek. Először manga­licatörzsük volt, majd később áttértek a fehér hússertés te­nyésztésére. Jelenleg 34 ko­cából áll a szövetkezet sertés­törzse. A kocák szaporulatá­ból az idén jut a szövetkezet áruértékesítési tervének telje­sítésére is. hiszen az előtervck szerint 125 sertést hizlalnak az év fo­lyamán. Ebből 105 dara­bot már márciusban és áprilisban értékesítenek. Tavaly csak 48 hízottsertést pajtát sertéseik részére, vet­tek kismotort körfűrésszel. Ezenkívül különböző szer­számokat, kisgépeket vásá­roltak. A szövetkezet gazdái már időben, kora tavasszal meg­alakították építőbrigádjukat, amely 83 napot dolgozott az állatok összevonása előtt a nagyobb istállók átalakítá­sán. A termelőszövetkezet építő brigádja minden dicsé­retet megérdemel. Hiszen na­gyon leleményesek, tagjai még az ablakrámákat is be­tonból csinálják. Az elmúlt évben a*Kossuth Termelőszövetkezet saját erőből történő be­ruházásai elérték a 200 ezer forintot. S ezzel megteremtették az idei gazdasági év sikeres folytatásához szükséges gaz­dasági alapokat. szövetkezeti gazdáknál van­nak. A termelőszövetkezet a ta­karmánytermesztés mellett jóminőségű legelőkkel is rendelkezik és ezért úgy ha­tároztak, tovább növelik a jelenlegi birkaállomány szá­mát. A 342 juh számát az idén megduplázzák, mert ezt a létszámot még elbírja a le­gelő. A megnövekedett feladatok megvalósítása csak úgy vá­lik lehetővé, ha a gazdálkodás fejleszté­sével párhuzamosan ké­pezik magukat a szövet­kezeti gazdák is. A termelőszövetkezetben he­tenként kétszer, a Termelő­szövetkezeti Akadémia kere­tén belül, hozzáértő szakem­berek tartanak előadásokat a szövetkezet vezetőségi tagjai­nak, brigádvezetőinek, a t munkacsapatvezetőknek, szö­vetkezeti tagoknak a helyes növénytermesztés ‘és a nagy­üzemi állattenyésztés kiala­kításáról. értékesítésére szerződött a MÉK-kel, azonban még újabb 300 mázsa paradicsomra pót­szerződést kötöttek, s szer­ződési kötelezettségüket még így is túlteljesítették. Az ó és az újburgonyá­ért több mint 1,400 000 forint jövedelme volt a szövetkezetnek, s a para­dicsom is mintegy 60—70 ezer forintot hozott. A szövetkezetiek úgy hatá­roztak, hogy az idén is ter­melnek szerződéses növény­féleségeket, hiszen az igen jó jövedelmet jelent. A, 200 hold burgonya termése mel­lett 10 holdon paradicsomot, 4 holdon paprikát, s ezenkí­vül kelkáposztát és különbö­ző zöldségféleségeket termel­nek még, s ezek termésének értékesítésére már megkötöt­ték a szerződést a MÉK-kel. adtak át a felvásárlási szer­veknek. A szövetkezet vezetői látják, hogy ez kevés volt. Ezért emelik — helyesen — a hizlalandó sertések szá­mát. A termelőszövetkezet amel­lett, hogy hízottsertéseket is értékesít. mintegy 40—50 darab ko­casüldőt is átad a szom­szédos termelőszövetkeze­tek részére. Ez- jó jövedelmet jelent majd a termelőszövetkezetnek ugyanúgy, mint a sertéshízla- lás. És még több elismerést szerez majd a járásszerte is­mert, jól jövedelmező terme­lőszövetkezeti sertéstenyészet­nek. Ha az idén sikerül biz­tosítani a megfelelj takar­mánygabona mennyiséget, ak­kor a termelőszövetkezet még magabiztosabban tudja erősí­teni a sertéstenyésztést, mint a termelőszövetkezet egyik legjövedelmezőbb üzemágát. Gazdagodjanak löldjeink Az őszi csapadékos időjá­rás miatt sok őszi kalászos vetés későn került a földbe. Ezek a késői vetések nem tudtak kellően megerősödni. Sok őszi kalászost — a kény- szerűség miatt — a vetési sorrendtől .eltérően kellett elvetni. Ezek a vetések min­den körülmények között meg­segítésre szorulnak. A népgazdaság ötéves ter­vének mezőgazdasági részét megyénk termelőszövetkeze­teinek teljesíteni kell. Ennek érdekében használjuk fel a meglevő műtrágyánkat a ta­vaszi vetésű kalászosok és kapások alá. Az ingyenes — minden költségmentes' — komposzt trágyák ott hevernek a tsz- parasztok udvarán, vagy a nagyüzemi istállók mellett, csak érte kell nyúlni. Hasz­náljunk ki minden lehetősé­get annak érdekében, hogy gazdagodjanak földjeink. Erre a lehetőség megvan. Helyes lenne, hogy a trágyák kihordása után a trágyatele­pek alján évek óta trágyalé­vel átitatott földet egy-két ásónyomnyi mélyen — ami­kor a vetésekre kártevés nél­kül rá lehet menni — hord­juk ki szekereken, vontató­kon és lapáttal egyenletesen szórjuk el. Két-három udva­ron található ilyen komposzt- tal egy kataszteri hold ve­tést meg tudunk segíteni. He­lyes volna, ha a termelőszö­vetkezetek ezt a kedvező le­hetőséget kihasználnák és pénzüket nem hagynák el­veszni. Szabó János agropropagandista NÖVEKSZIK AZ ÁTLAGJÖVEDELEM KISTÉRÉN VÉN A kisterenyei Vörös Ok­tóber Termelőszövetkezetben 9*00 forint az egy tagra eső átlagjövedelem. Halomba indulás előtt A Terményforgalmi Vállalat Pajta-pusztai terményrak­tárából közvetlenül a selypi malomba szállítják a gabo­nát. Van olyan nap, hogy 300—400 zsák gabonát zsákolnak és továbbítanak a magtár dolgozói. A raktárban gabonazsákoló géppel töltik a zsákokat. Ké­pünkön: Tóth Mihály lapáttal közelíti a gabonát a gép­hez, Vida András pedig a zsákokat teszi fel és veszi le a gépről. Hanka Pál targoncával viszi a zsákokat az ajtó közelé­be, ahol Mikó Zoltán kötözi be azokat. Kata János Saját erőből 200 ezer forintos beruházás Litkén A gazdálkodás fejlesztése és az ismeretek bővítése elválaszthatatlan Pilinyben 125 sertést hizlalnak az idén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom