Nógrádi Népújság, 1961. január (17. évfolyam, 4-8. szám)

1961-01-14 / 4. szám

1961. január 14. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Jólesik egy cigaretta reggeli idooen. A tűzhelygyári ön­tők az év első munkanapjain ak sikereivel pihenhetnek minden reggel < De a reggeli időt művelődés re is felhasználják. A sajtó­felolvasás keretében rendszeresen tájékozódnak a hazai- és külföldi eseményekről. Ű) 250 személyes munkásszálló épült Salgótarjánban 4 gazdasági munka és a kultúra hivatása Salgótarján további fejlődé­se, építkezése megkívánta, hogy az Állami Építőipari Vállalat dolgozói részére a megye székhelyén állandó munkásszállást biztosítanak. A vállalat az új munkásszállás épí­tését mintegy 7 millió fo­rintos beruházási költ­séggel még a hároméves tervben kezdte meg, s elő­reláthatólag február hó­napban átadják rendelte­tésének. A 250 személyes munkászál- ló a legnagyobb kényelmet biztosítja majd az ottlakó dol­Másfél éve avatták a 21-es számú nemzetközi műút Hat­van—Z a gyvapálf al va közötti 52 kilométeres szakaszát, amellyel a salgótarjáni ipar­medence egy órával került közelebb Budapesthez. Azóta az útépítők Zagyva- pálfalva s az országhatár közötti úgynevezett 3/1 és 3/3 szakasz új nyomvonalain dolgoztak. Salgótarján belte­rületén végig szélesítették és újra burkolták a műutat. Salgótarján és az országhatár közötti részen is elkészültek a régi és az új nyomvonalon épült útvonal szélesítésével, burkolásával. Csupán né­hány híd áthelyezése, illetve megépítése miatt maradt a tavaszra rövidebb szakaszok burkolása. Salgótarján kül­ső peremétől a csehszlovák határsorompóig úgynevezett itatott burkolatot kap az új műút. Múlt évben a Zagyvapál- falva—Salgótarjáni közti 3/1 útszakasz építésére fordítot­ták a legnagyobb gondot. Itt több épületet kellett lebon­tani, s a MÁV és a bányák vasútvonalai felett vasúti felüljáró hidakat kellett épí­teni. Salgótarján külső pe­remén, a 21es számú műút- hoz csatlakozva épült fel az északi országrész le'gkorsze- rűbb benzin és üzemanyag töltő állomása is. E munkák­kal egy kisebb útszakasz végleges burkolása híján el­készültek s a KPM és az gozók számára. A ké­nyelmes, otthoniasan beren­dezett szobák mellett klubhe­lyiség, könyvtár biztosítja a dolgozók szórakozási igényei­nek kielégítését. Minden igényt kielégítő konyha és étterem áll a szálló lakóinak rendelke­zésére, egészségvédelmük­ről pedig külön orvosi ren­delővel gondoskodtak. A salgótarjáni új munkás- szállóba már megkezdték a teljesen új berendezés szállí­tását, sőt folyamatban van a szobák berendezése. útépítés helyi szakemberei most csütörtökön délután adták ^ a nemzetközi műút Salgótarján előtti új szaka­szát is. így most már teljes hosszában az új műúton tör­ténik a közúti forgalom Salgótarján és a főváros kö­zött. Megyénk a december 31- én lezárult hároméves terv­ben a többek között sokat gazdagodott az úthálózat korszerűsítésével, új utak építésével. Míg korábban, évekkel ezelőtt Nógrád me­gye a rossz, több helyen szinte járhatatlan útjáról volt híres, ma már elmondhatjuk, hogy úthálózatunk zömében sokat javult, tübbé-ke- vésbé már kielégíti az igényeket. A hároméves terv idősza­kában megyénk területén 56,8 kilométeres szakaszon végeztek útkorszerűsítést a Közúti Igazgatóság emberei- Erre a munkára a három év alatt 62 millió forintot biz­tosított népgazdaságunk. Igen • nagy jelentőséggel bír a tervidőszakban épült új út. Ilyen célra 135 millió forintot köl­tött népgazdaságunk há­Lelkesítő tények és adatok Nemcsak a termelőszövet­kezetekben, hanem az egész országban, minden gyárban, bányában, intézményben a zárszámadás ideje is a mos­tani, amely egybeesik egy új, nagy tervidőszak indulásával. Zárszámadás a hároméves tervről, amely bővelkedik eredményekben, olyan törté­nelmi eseményekben, mint a mezőgazdaság szocialista át­szervezése, meg olyanokban is, mint a dolgozó nép élet ’és munkakörülményeinek to­vábbi erőteljes javulása. Zárszámadás ez és azzá is kell legyen, mert a könyve­lés bevételi oldala újabb milliárdokkal gazdagodott a dolgozó nép munkája nyo­mán. Felülvizsgálni azt, hogy mit értünk el a tervidőszak­ban, milyen aktívával össze- síthetjük az egyenleget és hogy mik várnak ránk a jö­vő feladataiként, milyen hi­bákat kell elkerülnünk, az eddigi tapasztalatok alapján — nemcsak az országos szer­vek feladata. hanem egy gyár, egy bánya vezetőinek is. Meg is teszik ezt a leg­több helyen, nagy alaposság­gal, a maguk és a dolgozók tájékoztatására, lelkesitésére. De nem mindenütt van így. Előfordul egyes helyeken, bogy csak a múlt tervév, vagy az ezévi feladatok megszervezése és végrehajtá­sának elindítása esik a veze­tők látókörébe. Több olyan ipari vállalatot, intézményt sorolhatnánk, ahol ez a nagyszerű tervidőszak már kevésbé foglalkoztatja a ve­zetőket és nem igyekeznek sokirányú és elmélyült fe­leletet adni a dolgozóknak arra a jogos kérésére, kérdé­sére, mit tettünk, hogyan dolgoztunk három évig? A fejlődés tényeinek, ada­tainak ismertetése agitáció? Igen az, vagy az is. Bővelke­dik agitációs érvekben min­den kimutatás, összesítés és összefoglaló, amely erről ké­szül. De ettől több is. A jól végzett munka mérlege biz­tató, lelkesítő a jövőre. Ne kerüljön ki ez a látó­körünkből, a mozgalmi és gazdasági vezetők törődjenek azzal többet, hogy a három­éves terv országos és helyi tényei, adatai minél előbb ismeretessé valjanak a dolgo­zók előtt. A most induló öt­éves terv teljesítéséhez nagy­szerű erőt ad ez a tudat! rom év alatt, amelyből elkészült a Hatvan—Sal­gótarján közötti új út betonnal, illetve aszfalt­tal burkolva. A Hatvan—Zagyvapálfalva közötti útszakasz korábbi át­adása után átadták a forga­lomnak a Zagyvapálfalva— Salgótarján közötti úgyneve­zett átkelőszakaszt is, s be­fejezés előtt áll a Salgótar­ján—országhatár közötti út építése is. Ahhoz, hogy javuljon me­gyénk országúti közlekedése, az utak korszerűsítésével, új utak építésével szükségessé vált a hidak javítása is. így három év alatt nem keve­sebb, mint 28 hidat korsze­rűsítettek a Közúti Igazgató­ság dolgozói, melyre 12 mil­lió forintot költöttek, így az utak korszerűsítésére, új utak építésére fordított 197 millió forinttal és 12 millió Szinte megszoktuk «már, hogy történelmi napokat élünk át manapság. Napról napra alakul, változik éle­tünk; politikailag, gazdasági­lag megerősödtünk. S ezt a változást egyre ■ inkább kö­veti — bár törvényszerűen elmarad ettől — a tudatbeli változás, s egyre jobban ki­alakul a változó körülmé­nyeknek megfelelő magatar­tás, új viszony az élet új kérdéseihez. Egyre többet akarunk tenni azonban an­nak érdekében, hogy kultu­rális életünkben ezentúl a művelődési elemek dominál­janak, s a kultúra váljon a napi élet gondjai megoldásá­nak elősegítőjévé, életünk megszépítőjévé. Ez hosszan­tartó folyamat, s nagyon ala­pos, tervszerű, jól meggon­dolt munkát kíván. £ Ez a folyamat hozta létre megyénkben is az új utakat kereső művelődési csoporto­kat, vagy a korábbi kulturá­lis klubok szűk kereteit fe­szegető, egyre jobban jelent­kező tartalmasabb, családias jellegű munkásközösségeket. Sók jele van megyénkben is annak, hogy az emberek egy­re inkább igénylik a művelt­séget, azt az új műveltséget, amely összefügg például a családi élet gondjai megoldá­sára való törekvéssel, vagy éppen a világ egyre éleseb­ben jelentkező kérdései meg­értésére való vágyódással. De azért ne járjuk a fellegeket, hiszen pontosan ez jellemzi megyénkben is azt a megin­dult folyamatot, amelyet pár­tunk jelölt meg és indított el két évvel ezelőtt; a művelő­déspolitika kérdései megol­dásának folyamatát. A feladatokat, a célt ismer­jük. Tudjuk, hogy a két év­vel ezelőtt kihangsúlyozott kulturális, művelődési felada­tok megoldásának mily nagy a fontossága. Azóta az em­berek megismerték a műve­lődési irányelveket, azonban a kétéves jelentős haladás ellenére sem sikerült mun­kánkat minden esetben meg­oldani, az irányelvek szelle­mében. Addig, míg a politi­kai és termelő munka egy­Mult év szeptemberében, még a kőművesek és beton­szerelők munkája közben ér­keztek meg az első kisgépek és műszerek Balassagyarmatra a Kőbányai Porcelánárugyár elsőként vidékre telepített hár­mas számú telepére, ahol szep­tember húszadikán már meg is kezdődött a keramikus kon­denzátorok gyártása A múlt év szeptemberében forintos hídépítéssel a há­roméves tervben több mint 200 millió forint a megyénk úthálózatára fordított összeg. A fejlődés a második öt­éves tervben sem áll meg. A tervek szerint már ebben az évben újabb 25,7 kilométeres szakaszon végeznek kor­szerűsítési munkát töb­bek között Salgóíarján- Kazár, Zagyvapálfalva- Vizslás között. A második ötéves terv to­vábbi részében korszerűsítés­re kerül Pásztó-Mátrakeresz- tes, Rétság-Bánk-Pencz, Pa­tak-Nagyoroszi közötti út­szakasz is, s így öt év alatt mintegy 160 millió forint biztosítja e munkák elvégzé­sét. Mind emellett évente át­lagban 10 fahidat építenek 'át, ami a második ötéves tervben kereken 20 millió forintba kerül majd. ségét megteremtettük és egy­re jobban megszilárdítjuk, kevesebb figyelmet fordítot­tunk a művelődési, kulturá­lis munkára. Annak ellenére, hogy ez a munka jóidéig nem szerepelt a legfontosabbak között, szép eredményeket ér­tünk el e területen is. Sok jó törekvés tapasztal­ható megyénkben is az utób­bi időben a dolgozók, a tö­megek nevelése, szórakozta­tása érdekében. Míg korábban legjelentősebb művelődési otthonaink sem jutottak túl a hamis népszínművek és ke-' veset mondó, tartalmatlan operettek színvonalán és csak az anyagi igényeket kielégítő szórakozást tekintették leg­fontosabb céljuknak, addig az utóbbi időben jelentős­nek nevezhető minőségbeli változás következett be — vagy legalábbis kialakulóban van — s előtérbe került a tö­megek művelése, az időszerű politikai és gazdasági felada­tok elősőegítését célzó kultu­rális munka. Nagyon fontos feladatunk e három tényező, a politikai, gazdasági és kulturális mun­ka egységre hozása. Kiegészí­tik ezek egymást és kölcsö­nösen hatnak. egymásra A korábban kialakult gyakor­lat, amely kevés figyelmet fordított a népművelésre, azt eredményezte, hogy lelassult a kulturális munka tervsze­rű, széleskörű továbbfejlesz­tése; lelassult a tudatformá­lás. Ennek ellenére mégis egyre több művelődési ott­hon kereste azokat a módsze- reket| amelyek legjobban megfeleltek volna a népmű­velés és a művészetek iránt egyre jobban megnyilvánuló igények kielégítéséhez. Maga az élet szülte ezeket az igé­nyeket, hiszen politikai és gazdasági területen erőtelje­sen hat az előrehaladás, s törvényszerűen tovább kell lépni művelődési, kulturális vonatkozásban is. Több he­lyen sikerült is eredménye­ket elérni, ha ezek az ered­mények nagyon kezdetlege­sek voltak is. Vélhető, hogy ezekben a művelődési ottho­nokban, ahol már most az tizenöt dolgozóval indult kon­denzátor üzemben, ma már több mint százan dolgoznak, s gyártmányaik értéke most az első negyedévben megkö­zelíti a két és fél millió fo­rintot. Áz új év első napjai­ban például húsz-huszonkétezer kera­mikus kondenzátor készül naponta Balassagyarmaton a rádió, a televízió és más híradástechnikai gyárak számára, de ennek többszörösére lenne szükség csupán a belföldi igé­nyek kielégítése miatt is, a nagy export lehetőségekről nem is beszélve. Habuda Ádám, a Kőbányai Porcelánárugyár igazgatója mondotta el a kondenzátor üzem avatása előtti percekben, hogy a ma még csupán „te- lep”-nek nevezett üzem a má­sodik ötéves terv végére hír­adástechnikai alkatrészeket gyártó nagyüzemmé fejlődik. Csak az Áramszolgáltató Vál­lalaton. az üzemet tápláló há­lózat korszerűsítésén múlik, hogy az 1961-es év melyik hó­napjában növekszik, illetve fejlődik kétszeresére a kon­denzátor üzem. — Mindez azonban csak a gyökere egy nagy gyár kiala­kulásának — mondotta a Por- celánárugyár igazgatója. Már­is tervezik egy nagy csarnok építését, mert a kőbányai gyár munka- igényes gyártmányait egy­más után adják le Balas­sagyarmatra, Kőbányán pedig az automati­zálás képezi majd a fejlődés irányát. Az új üzem további fejlő­elért eredmények birtokában folytatják a munkát, felis­merték azt a ritka jelensé­get, ami most jellemző éle­tünkre, hogy a lehetőségek és az igények egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Ezt a felismerést már csak csiszol­ni kellett a további eredmé­nyek érdekében. S vajon miben állt ez a kimunkálás? Például a Sal­gótarjáni Acélárugyár Műve­lődési Otthonában már gaz­dag tapasztalatok jelzik ezt. A változatos klubélet, a gaz­dag és tartalmas színházi műsor, az ismeretterjesztő előadások tömegeket mozgat­tak meg, s manapság már a kezdetben e tömegek részé­ről jelentkező differenciálat­lan és hangulati igényeket egyre jobban felváltja a cél­szerű igény. Számtalan kiha­tását lehet mérni ennék. A klub-foglalkozások, a játékos szórakozás állandó témát ké­peznek, s egyre gyakoribb lesz a munkaszünetekben a könyv- vagy filmvita. De vizsgálhatjuk ezeket a tapasz­talatokat a Salgótarjáni Üveg­gyárban is. E gyár művelő­dési vezetői is egyre nagyobb gondot fordítanak a dolgozók minél szélesebb körű művelő­désére. Egyre nagyobb töme­geket vonz itt is az ismeret- terjesztő program, de sokan vesznek részt a különböző változatos szakköri foglalko­zásokon is. De lehetne sorolni még jó- néhány művelődési otthont, ahol megindult és már folyik ez az újszellemű munka. Ezek a művelődési otthonok — de azok is, amelyekben még csak az elképzeléseknél ‘ tartanak — jelentős erőt képviselnek művelődéspolitikánkban. Még erőteljesebb és célratörőbb lesz ez az új módon való elő­rehaladás azonban, ha a mű­velődési otthonok vezetői, a népművelés munkásai lel­kiismeretesen, művelődési po­litikánk ismeretében, a kü­lönböző kulturális szervek jó együttműködésével, alkotó módon tevékenykednek a tö­megek kulturálódásáért, mű­velődéséért. Pádár András dése lehetőségeiről beszélt a kedden délben rendezett ava­tóünnepségen Szokup Lajos, az építésügyi miniszter helyet­tese is. Miután köszönetét mondott az üzem létrehozá­sában közreműködött munká­soknak, vezetőknek, hang­súlyozta, hogy a híradástech­nikai iparcikkek világpiaci hi­ánya miatt is a fejlődés nagy lehetőségei állnak az üzem előtt. Beszédet mondott az avató­ünnepségen Alics János, a Megyei Pártbizottság másod- titkára is. — A régi város' urai — emlékeztetett a felszabadulás előtti évtizedekre, — minden igyekezetükkel gátját állták, hogy helyt kapjon az ipar Balassagyarmaton. Zavartalan életük, az ipari munkásoktól való félelmük miatt tették ezt. A felszabadulás után a párt igyekezett a mulasztást pótol­ni, de jelentősebb eredményt csak most az utóbbi években sikerült elérnünk. Ma, az ava­tóünnepségen pedig már arról szólhatunk, hogy a második ötéves terv vé­gére a jelenleginek több­szörösére nő a kondenzá­tor üzem termelése, hogy egy modern gyár körvona­lai bontakoznak ki pár éven belül a mostani üzemből. A fejlesztés üteme viszont maguktól függ — mondotta az új üzem dolgozóinak. — Jó munkájukkal alapozzák meg dolgozni akaró nőtár­saik, fiatal lányok és asz- szonyok újabb százainak mun­kalehetőségét. Nagy Ferenc Átadták a formaiamnak a 21-es számú nemzetközi műút $a!gá!srjási-Zatjyvapálfalva közti szakaszát A hároméves tervben 197 millió forintot költöttünk megyénk úthálózatára Az ötéves terv végére nagyüzemmé fejlődik a Balassagyarmati Kondenzátorgyér ÜNNEPÉLYESEN FELAVATTAK MEGYÉNK ŰJABB IPARI LÉTESÍTMÉNYÉT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom