Nógrádi Népújság, 1961. január (17. évfolyam, 4-8. szám)
1961-01-21 / 6. szám
2 NOSRADINCPÜJBAS 1961. január 21. A kommunisták feladata: mozgósítani a szövetkezeti gazdákat a tervek végrehajtására A zárszámadásra készülnek Karancsságon az Alkotmány Termelő- szövetkezetben. Ezekben a napokban értékelik, hogyan dolgoztak, mennyire haladtak az elmúlt esztendőben a szövetkezeti gazdák. A zárszámadási előkészületek mellett azonban folyik a tervkészítés is. Hozzáértő szakemberek formálják, alakítják — a szövetkezeti gazdák véleménye alapján — az új gazdasági évet, hogy az biztosabb, sikeresebb legyen, mint az elmúlt esztendő volt. Sokat segít a tervkészítés felelősségteljes munkájában a pártszervezet. A legutóbbi vezetőségi ülésen például a kommunisták a zár- számadási előkészületeket beszélték meg, s az új gazdasági év tervkészítését, azt hogyan tehetik jövedelmezőbbé az idei esztendőt mint a tavalyi Volt. Több olyan dolgot valósítanak meg az idén a termelőszövetkezetben, amelyet a kommunisták javasoltak, amellyel a termelőszövetkezet vezetői teljes egészében egyetértettek, hiszen azok a közösség előrehaladását, a szövetkezeti gazdák jólétének emelését szolgálják. Az állattenyésztésben például az eddigieknél nagyobb méreteket ölt a termelőszövetkezetben az állathizlalás. Már eddig 112 sertést hízóba állítottak és a 37 anyakoca szaporulatának jelentős részét meghizlalják még az idén. Ezt úgy érik el, hogy lecsökken- tik a sertéseknél a hizlalás! időt. így lényegesebben gazdaságosabb lesz a hízósertés előállítás. A rendszeres hizlalással, a tervszerű áru- értékesítéssel biztosítva lesz a termelőszövetkezetben a rendszeres munkaegység fizetés is. A növénytermesztés dolgozói az elmúlt évben még közösen művelték meg a kapásokat, ami azt jelentette, hogy nem tudták pontosan felmérni a végzett munkát és a felelősség mértéke is csökkent a szövetkezeti gazdák körében. Ennek természetesen maguk a szövetkezeti gazdák látták kárát. Éppen ezért, mikor a pártvezetőség javasolta, hogy az idén osszák fel egyénekre a kapásnövények területét, tegyék felelőssé a tagokat a kapásnövények hozamának alakulásáért, nagy tetszésre talált a termelőszövetkezeti gazdák körében. N agyon komoly munka a tervkészítés, a nagyobb feladata azonban még hátra van: mozgósítani a szövetkezeti gazdákat arra. hogy szorgalmas munkájukkal megvalósítsák mindazokat az elgondolásokat, amelyeket most a gazdasági tervbe foglalnak. S e téren lesz tennivalójuk bőven a karancssági kommunistáknak, pótolhatják, amit korábban elmulasztottak. Mert itt van például az elmúlt esztendő gazdálkodása. Az időjárás viszontagsága mellett sokat rontott az eredményen a szervezetlen munka, a laza munkafegyelem, a munkához, a közösség vagyonához való helytelen viszony. S itt nem képeznek kivételt a termelőszövetkezetben dolgozó párttagok sem, akikből az elmúlt esztendőben sajnos hiányzott a kommunisták felelőssége a közösségért, a kommunisták példamutatása, a közösség előrehaladásáért végzett munkában. Nagyobb becsületet érdemelnek minden téren a jelenleginél a termelőszövetkezetben dolgozó asszonyok is. Csak egy példát szeretnék említeni. A szövetkezeti, tagok mintegy felét asszonyok alkotják. A növényápolás munkája elképzelhetetlen nélkülük, munkájukra szüksége van a közösségnek. Mégis a párttagok között mindössze három asszony található. Pedig vannak köztük becsületesen, lelkesen dolgozó asz- szonyok, akik megérdemelnék azt, hogy felvegyék őket a pártba. Csak hát foglalkozni kellene velük, hogy minél előbb megtalálják az utat, amely a párthoz vezet. A tervszerű, felvilágosító politikai munka' az, amellyel a pártszervezet a legtöbbet teheti a tervben foglalt feladatok megvalósításáért. Együtt és egyenként elbeszélgetni a régi és az új szövetkezeti tagokkal, a kétlaki- akkal, a nyugdíjasokkal és az asszonyokkal. Ez azonban nincs meg a pártszervezetnél. E téren feltétlenül változást hozna, ha úgy oldanák meg a párttitkár kérdését, hogy az a szövetkezetben dolgozna, és így nyilván közelebb kerülne a termelőszövetkezeti tagokhoz is. Jobban ismerné problémájukat, a bennük levő kétségekre is megfelelő választ adna. Igaz, a jelenlegi párttitkár igen sok gazdasági kérdés megoldásához nyújtott segítséget, azonban a párttitkárnak, a párt- szervezetnek nem ez az igazi feladata, összefogni a pártvezetőséget, a pártszervezetet és így együttesen mozgósítani a szövetkezeti gazdákat a közös munka minél jobb elvégzésére. Megmagyarázni azt, csak a szövetkezeti gazdák minél jobb munkájával küzd- hétik le a munkaerőhiányt, csak így várhatnak egyre biztosabb jövedelmet a szövetkezetben. Ezt persze nem elégséges pártvezetőségi üléseken, párttaggyűléseken megvitatni. A szövetkezeti tagok összességének beszélni kell erről. Mindenkinek úgy elmagyarázni a dolgot, ahogy a legjobban megértik. gaz, ezért a munkáért I nem jár. munkaegység, de a fáradtság, a türelem, minden bizonnyal megtérül, ha egy-egy szövetkezeti gazda megértve feladatát nap-nap után több gonddal végzi munkáját a közösség érdekében. Vincze Istvánné Csehszlovák ifjúsági delegáció járt megyénkben A hét folyamán a megyei KISZ-bizottság meghívására csehszlovák ifjúsági delegáció tartózkodott megyénkben. A csehszlovák fiatalok a besztercebányai kerületből jöttek, hogy találkozzanak megyénk fiataljaival, ismerkedjenek munkájukkal és még szorosabbá fűzzék azt a baráti kapcsolatot, amely a két ifjúsági szervezetet összeköti. A csehszlovák fiatalokat a megyénkben gazdag program várta. Ellátogattak Balassagyarmatra, Nógrád községbe, Karancsaljára, meglátogatták az acélárugyáriakat klubhelyiségükben, elmentek Zagyva- pálfalvára a Bányagépgyárba, majd baráti beszélgetést folytattak a megyei KlSZ-bizott- ságon. A csehszlovák fiatalok útjuk során tapasztalhatták, hogy megyénk fiataljai milyen szeretettel köszöntik őket, tárják fel előttük mindazokat, amelyek értékek lehetnek az ő számukra is. A csehszlovák fiatalok egyébként a hét közepén távoztak el megyénkből. Munkásnők problémái az Acélárugyárban Határozatok egész sora szabja meg a nőkkel való foglalkozás feladatait. A dolgozó nők problémáival való foglalkozás a szakszervezeten belül működő nőbizottság legfontosabb feladata a Salgótarjáni Acélárugyárban is. Az üzemi' munkásnők jogainak és érdekeinek védelme, politikai és kulturális fejlődésük elősegítése, fokozottabb bevonásuk a társadalmi életbe így summázhatnánk körülbelül a szakszervezeti nőbizottság legfontosabb feladatait. Jelenleg az Acélárugyárban 678 nő dolgozik, zömük fizikai munkás. Jó részük a termelésben tevékenykedik, a többi kisegítő munkát végez és jól megállják helyüket. De a három műszakos üzemeknél nehéz a nők helyzete, a nők munkakörülménye. Sokat vizsgálták, sok alkalommal foglalkoztak a nők e nagy problémájával. Pár hónappal ezelőtt a nagyüzemi pártbizottság is megszabta a KÉT MŰSZAK FOKOZATOS bevezetését, mégis alig történt valami változás ezen a vonalon. Akinek kisgyermeke van, délután, és éjszaka nem tudja kire bízni a gyermekét. Sok családban még az apára sem lehet hagyni nyugodt lelkiismerettel. Arról már nem is beszélünk, hogy az éjszaka dolgozó anya nappal nem tud pihenni. Várja a másik ipű- szafc, a háztartás ezernyi gondja, baja, a gyermeknevelés problémái. Bármennyire is nehéz' és problematikus ez az Acélárugyárnak, mint nehézipari üzemnek, véleményünk szerint nehéz elhinni, hogy ne lehetne tenni valamit annak érdekében, hogy a három műszak megszűnjön a nődolgozóknál. Nem tudni pontosan, hogy ebből adódik-e, vagy valami más a gyökere, de érdekes és káros jelenség az Acélárugyárban, hogy a dolgozó nők egy része lebecsüli a fizikai munkát. Nem titkolt tény, hogy a nők munkába való elhelyezését nehéz még megoldani, nehéz minden nőt munkába helyezni. Mert rohamosabban nő a nők munka utáni vágya, annál a lehetőségnél, amely biztosítaná gyors elhelyezésüket. Azután ha sok utánjárással végre sikerül munkára felvenni egy-egy leányt, vagy asszony, pár hét után jóformán mindegyiknél fellép az igény: irodai, vagy könnyébb munkára való áthelyezésre. Ez is azt bizonyítja, hogy még többet kellene tevékenykednie a nőbizottságnak, a nők nevelését illetően, de több segítséget kell kapjon az üzemi nő'bizottság a nagyüzemi pártbizottságtól, a szak- szervezettől, a különféle tömegszervezetektől. Persze egyre gyarapodik a termelésben élenjáró dolgozó nők száma és érdekes módon ezeknek az asszonyoknak a körében világnézeti vonalon is jelentős előréhaladás mutatkozik. A gyár kommunistáinak, a pártvezetőségi tagoknak ezekkel az asszonyokkal alaposabban kellene foglalkozni, közülük minél többet lehetne A PÁRT SORAIBA felvenni. Sajnálatos módon kevés a vezetőbeosztásban dolgozó nő az Acélárugyárban is. Ilyenirányú munkáját Legyen valamennyiünk feladata az ifjúság nevelése Szerdán délelőtt értekezletet rendezett Nagybátonyban a községi tanács és a járási rendőrkapitányság az ifjúság életével kapcsolatos gondok megoldási lehetőségeinek megvitatása céljából. Az értekezletre meghívták a párt- és tömegszervezeteket, az illetékes gazdasági vezetőket. A községi tanács elnöke beszédében röviden vázolta a fiatalság múltbeli életét, majd ezután az ifjúság jelenlegi életkörülményeiről, életcéljairól. a szülők nevelés iránti felelősségéről beszélt. Rövid beszéde után a járási rendőrkapitányság ifjúságvédelmi főelőadója szólt az értekezlethez és elmondta, hogy megszilárdult politikai és gazdasági helyzetünkben több figyelmet kell szentelni az ifjúság nevelésére. Távirat az Országos Béketanácshoz Szerdán a salgótarjáni asz- szonyok nagybátonyi nőküldöttséget láttak vendégül a megyei tanácson. A salgótarjáni városi és jáKISZ névadóünnep Marakodi pusztán Meghitt kis ünnepség zajlott le a napokban Marakodi- pusztán. A KISZ-szervezet névadóünnepéllyel egybekötött klubdélutánt rendezett, névadónak Latinka Sándort, a somogyi zsellérek 1919-es hős vezetőjét és mártírját választotta. A jelenlevők — köztük szép számmal szülők is — nagy figyelemmel hallgatták Bocsó Sándor elvtársat, aki Latinka életrajzát ismertette. Megcsillant a könny a szemekben, amikor Latinka Sándor sók küzdelemmel teli életének egy-egy motívumát hallották. A fiatalok elhatározták, hogy a névadóhoz méltóan fognak dolgozni. Az ünnepség után bál kezdődött, amit’ farsangi mókákkal és szellemi öttusával tettek színesebbé. Mi, fiatalok, azzal búcsúztunk egymástól a jól eltöltött este végén, hogy még sok hasonló összejövetelt szeretnénk rendezni, természetesen már az új kul.túrházban, aminek az építését még ebben az évben szeretnénk befejezni. Fekete Nándor KISZ-titkár rási Nőtanács szervezésében megtartott találkozón az asz- szonyok a békemozgalom asszonyokra háruló feladatairól tanácskoztak, de beszéltek egyéb, asszonyokat érintő problémákról is. Közös megegyezéssel a résztvevők: a salgótarjáni és nagybátonyi asszonyok táviratokat küldtek az Országos Béketanácshoz, amelyben kifejezik a nők békéért érzett felelősségét. ELNÖKSÉGI ÜLÉS A JÁRÁSI ÜTTÖRÖHÁZBAN Az Üttörőházban elnökségi ülésen beszélték meg a salgótarjáni járás úttörőinek a mozgalom 15 éves évfordulójával kapcsolatos feladatait. Mint ismeretes az évforduló alkalmából járási kulturális seregszemlét tartanak az úttörők. Ennek részleteire, valamint az úttörőélet egyéb jelentős eseményeire vonatkozóan az elnökségi ülés határozatot is hozott. mert, sajnos, szomorú példák bizonyítják, hogy a fiatalok megfelelő szülői nevelés és a társadalom irányításának hiányában önmagukra maradva, nem képesek helyes életszemléletet, viselkedési formát kialakítani. Hangsúlyozta többek között, hogy a magukra hagyott fiatalok az erkölcsi züllés útjára tévednek és előbb-utóbb — támogatás hiányában — eljutnak a bűnözésig. A társadalomnak nincs szüksége arra, hogy a fiatalok börtönbe kerüljenek. Ezért, ennek megakadályozására, a családoknak nagyobb felelősséget kell érezni a gyermek nevelése iránt, viszont az is szükséges, hogy a társadalom, a párt- és tömegszervezetek erezzenek megnövekedett felelősséget mind a családi élet, mind a gyermeknevelés gondjai iránt. Az értekezlet résztvevői határozatot fogadtak el arra vonatkozóan, hogy az ifjúság- védelmi operatív bizottságot a feladatokhoz mérten kibővítik és féléves munkatervet készítenek ezek megvalósítására. nem végzi kellőképpen a nőbizottság, de a gyár kommunistái sem tesznek meg mindent, hogy a rátermett nőket a (különféle tanfolyamokra, iskolákra javasolnák. Az idén egyetlen terület van csak, amely az előző évékhez (képest fejlődést mutat a nők tanulását illetően. Ez a nők körében fellépő igény az eszmei, világnézeti műveltség fejlesztésére. Politikai oktatáson 1957-ben még csak 71 fő vett részt. 1958- ban 80-ra, 1959-ben 140-re, az 1960—61-es oktatási évben pedig már 200 főre emelkedett a politikai oktatásban résztvevő nők száma. Javult a helyzet a szakmai továbbképzésben is, egyre több nő jár továbbképző tanfolyamra. De a nők fejlődését elősegítő effvéb oktatási formákban igen rossz a nők részvételének az aránya. Kevés nő jár ismeretterjesztő előadásra, alig páran látogatják a Nők iskoláját, előfordult már olyan eset is, hogy csak 5—6 asszony ment el az előadásra. Kétségtelen, hogy a dolgozó nő a gyári munka befejezése után korántsem olyan független, mint a férfi. Otthon — legalább olyan, ha nem nehezebb — munka várja, a sokat emlegetett második műszak. Azonkívül, hogy tovább kéne fokozni a nőbizottságnak a nőik körében a politikai, nevelő- és felvilágosító munkát, feltétlenül könnyíteni kell A MÁSODIK MŰSZAKON is. Meg kell keresni és meg is lehet találni a módját az otthoni munka könnyítésének. Lehetőséget kell találni háztartási gépek kölcsönzésére — többre, mint amire .most lehetőség van. Minden bizonnyal volna még egyéb lehetőség is a női munka könnyítésére az említetteken kívül, csak keresni és kutatni kell erre a megoldás módszereit. Ha a nőbizottságot ilyen irányú munkájában kellőképpen támogatja a szakszervezet, ha a pártbizottság és a szakszervezet rendszeresebben, sűrűbben beszámoltatja a nőbizottságot a nők problémáiról, feltétlenül történik előrehaladás az acélárugyári nők körében is a nők általános műveltségének fejlesztésében és társadalmi életben való fokozottabb részvételükben. Ujlaky Mária Egy asszony az irodában Az asszony egész belejött a beszédbe, Annyira akarta, hogy átérezzék, ami őt foglalkoztatja, hogy csak beszélt, beszélt, s mint valami fiatal lánynak, pírba borult az arca. A tsz-irodára egyre többen jöttek és mindenki Bernátnét figyelte. — Higyje meg elnök elvtárs. nem úgy vagyunk már mi, hogy ne tudnánk megélni — érvelt teli szívvel az asz- szony. — Kap az én férjem annyi nyugdíjat a bányától, hogy kettecskén nyugodtan elédegélhet- nénk belőle. De nem is erről van szó. Körülnézett, lelke örült, hogy a többiek mind őt figyelik, bólogatnak szavára. Reménykedve folytatta. — Olyan jó dolga van Sándornak, hogy soha ilyet nem élt meg. Pihenhet, olvashat. rádiózhat. Neki nem szól a bányai sziréna műszakkezdésre, csak fát kell vágnia, meg azt kérem, vizet hozzon a főzéshez. Neki 'ez így mégsem jó. Csak ül és lógatja a fejét. — Mondom neki. ■ mi a bajod Sándor? Néked már a jó sem jó? Mit akarsz még ennél többet? — Csak rándít a vállán, fejét csóválja, meg sóhajtozik. Ismerem én az emberemet. Tudom én. hogy mi rágja a lelkét. Az unalom, a tétlenség, higyjék el. Az. hogy nincs neki semmi dolga. Az ereje meg olyan még, hogy fiatalok nem mernének ökölre menni" vele. Van annak olyan izma. van benne olyan munkabírás, hogy aratáskor lány kell. aki győzze utána a markot szedni. — Tudom én. higyjék meg, ez fáj neki. Ez hát. Vallják csak be. maguk is úgy lennének. Aztán én úgy gondoltam: a isz-nek sem jönne rosszul egy ilyen ember. Olyan munkás, aki nem kerülgeti a dolgot, hanem isten- igazában meg is csinálja. Hát ezért jöttem. Szabó Illés rögtön rávágja: — "Nekem is szó\t nemegyszer a Sándor. Csak valahogy, tudja a csuda, elfelejtettem. Azt mondta, hogy szívesen beállna. öregember, de a szíve fiatal még. Ezt én mondom, így igaz. — Én az este is találkoztam vele — kapcsolódik a vitába Tóth Károly. — Mondtam is: Szólok az elnöknek. Szerintem Sándor bácsi jól jönne a kertészetbe. Házatáján mindig példás rend volt. Ért . ö még a virághoz is. Elbabrálna sokmindennel. Oda kéne ez az ember. — Elmennék én kaszálni is vele szíves örömest — szól bele a vitába Kiss Gabi bácsi. — Jó ember a Sándor, jó munkás. Jól járnánk itt mink is, ő is. Az asszony szeme felragyog örömében. Búcsúzóul hálás szívvel mondta: — Tudtam ép, hogy segítenek rajta. Ki is támogatná, ha nem a közösség. Ez az ember a munkára termett. El is emésztette volna magát a nagy tétlenségben. Hát akkor... Ha már itt tartunk, adjanak egy belépésit. Vacsorára ezt kapja a tányérjára — tette el a nyilatkozatot huncut mosolygással. Fürgén perdült ki az irodából. Az emberek tekintete kiderülve nézett utána. Érezték, hogy jó dolog, ha segíthet az ember. Azt is érezték, öregségében sincs egyedül a társuk. Befogadták ide a közösségbe. UJLAKY
