Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)

1960-12-28 / 104. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság A párt VII. kongresszusa tiszteletére kezdeményezett munkaverseny — amely nagyszerű eredményeket ho­zott az 1959. évi tervek túl­teljesítésében — erre az esz­tendőre is átcsapott. Éppen ennek a versenynek folytatá­saként, a VII. pártkongresz- szus határozatainak mara­déktalan teljesítéséért még az elmúlt év végén a kazári bányászok felhívással for­dultak megyénk valamennyi bánya és ipari üzeme, a me­zőgazdaság dolgozóihoz: foly­tassuk tovább munkaverse­nyünket a határozatok meg­valósításáért, a hároméves terv és az 1960. évi ■ feladatok sikeres teljesítéséért. Hiba lenne itt mindjárt elöljáróban kijelenteni, hogy ‘az 1960-as évre kezdeménye­zett munkaverseny nem se­gítette elő a feladatok meg­valósítását, azt azonban már­is lehet hangsúlyozni, hogy korántsem hozta azt az ered­ményt, amit munkásaink lel­kesedésére, felelősségérzetük­re apellálva joggal elvárt egész társadalmunk. Az igaz, hogy megyénk ipari terme­lési! értékénél a hároméves terv időszakában 15—17 szá­zalékos túlteljesítés várható, de a termelékenységben és főleg az önköltségben már nem ilyen ütemű az emelke­dés.’ Lehetett voloa-e jobb, lehetett volna-e nagyobb a fejlődés ebben az esztendő­ben is? Igen! Mégpedig úgy, ha gazdasági vezetőink job­ban támaszkodnak a szoci­alista munkaversenyben rej­lő hatalmas erőre. Évek ta­pasztalata bizonyítja, hogy a dolgozók versenylendülete, vetélkedési kedve változatla­nul megvan, arra bátran és következetesen , lehet számí­tani. Az 1960. évi szocialista munkaverseny ennek ellené­re sem hozott olyan ered­ményt, amelyet a korábbi évek eredményei után jog­gal vártunk. De vajon miért? Azt a hatalmas erőt, amely a munkaversenyben rejlik, az 1960-as esztendőben nem minden ipari vállalatnál használták fel, nem aknázták ki azokat a lehetőségeket, amelyeket e mozgalom ma­gában rejt. Számtalan ipari üzemünknél — mint például az építőiparban, az üveg­gyárakban nem teremtették meg azokat a feltételeket, amelyeket a szocialista mun­kaversenyben részt vevő munkások a gazdasági veze­tőktől kérnek. A versenyző munkások joggal elvárják, hogy a célkitűzések megva­lósításához biztosítsák a fel­tételeket — anyagot, helyes technológai utasításokat, a bányászoknál az üres csillét, fát és. levegőt — rendszeresen tájékoztassák őket elért ered­ményeikről. Akadtak ebben az esztendőben olyan veze­tők. akik a kényelmesebb ol­dalát választották, vagy ép­pen káros módon lebecsül­ték e mozgalmat. A korábbiakon kívül elő­idézte a verseny lendületé­nek csökkentését a gazdasági vezetők túlzott óvatossága, nem tűzték maguk elé olyan célok meevalósítását, ame­lyekért a szó szoros értelmé­ben harcolni, küzdeni kellett volna. Ehelyett a nyugalmat, a kényelmet választották. Csakis így történhetett meg, hogy jó néhány ipari üze­Gondoskoknak Salgótarján egészségesebbé tételéről a város távlati tervében Salgótarján központi terü­leteinek tervezett átépítése lehetőséget nyújt arra, hogy levegősebb, zöld területekkel körülvett új lakótömböket lé­tesítsenek. Salgótarján tizenöt éves városfejlesztési tervében a lakóépületek közvetlen köze­lében gyermekjátszóterek, sé­taterületek építése szerepel. Tervezik továbbá még azt is, hogy a várost körülvevő hegyoldalakon parkerdőket lé­tesítenek, illetve a meglévő erdőterületeket parkerdővé nyilvánítják. A zöld területek jelentős részét képezik a sportterüle­tek. Ezek közül az általános terv szerint meg kell szün­tetni az egészségtelen fekvésű és zöld területű jelleggel egyáltalán nem rendelkező üveggyári ' és tűzhelygyári sportpályákat, továbbra is megmarad az SBTC sport­pálya, a Zója-ligeti stadion. A város zöldáruval történő ellátása érdekében tovább bő­vítik a paptagi völgyben lé­tesített városi kertészetet. Az acélárugyári kertészetet a vá­rosi tanács távlati terve sze­rint az egészségesebb fek­vésű Ponyi-puszta irányában terjesztik majd. BERNARD REZSŐ, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG OSZTÁLYVEZETŐJE: Az 1961-es tervév megindulása előtt Megnövekedett feladataink jobb munkát kívánnak A VII. pártkongresszus helyes politikai iránymutatása alapján eléírt eredményeink egyre jobb életkörülményeket biztosítanak dolgozó népünknek. Sikereink további zá­loga a párt irányító, szervező, lekesítő mun­kája nyomán a tömegek még aktívabb be­kapcsolása második ötéves tervünk végre­hajtásába. Az 1960-as év döntő volt a há­roméves terv sikeres befejezése és a má­sodik ötéves terv alapos előkészítése szem­pontjából. Megyénk iparában a gazdasági vezetés, a dolgozók, a műszaki értelmiség általában eleget tett e feladatoknak. A megyei párt végrehajtó bizottság ha­tározata alapján pedig már történtek in­tézkedések a gazdasági vezetés részéről, a zökkenőmentes átmenet biztosítását, a termelés folyamatosságát illetően 1961-re. A folyamatos és gazdaságos termelés, a magasabb termelékenység biztosítása érde­kében — úgy gondolom — pártszervezete­ink helyesen cselekednek, ha számba ve­szik: a gazdasági vezetés a feladatokat ho­gyan valósította meg maradék nélkül, il­letve hol van még javítani való. Az 1961-es év eredményes indulása min­denekelőtt a jó kezdettől függ. Ezért te­rületi pártbizottságaink, üzemi pártszerve­zeteink állítsák munkájuk középpontjába a megnövekedett tervek mindennapi teljesí­tését. Hiszen a feladatok nagyobbak mint 1960-ban voltak. Egy-kétnapos lemaradás is már komoly" veszélyt rejthet magában. E megnövekedett feladatok bizonyítják, hogy a szénbányászatnak jövőre naponta közel 50 vagonnal nagyobb a termelési ter­ve, a Salgótarjáni Üveggyárban a terme­lési érték 20 millióval növekedik. Az üze­mi pártszervezetek már a kezdet kezde­tén rendszeres politikai munkával tartsák állandóan felszínen e megnövekedett fel­adatok teljesítésének fontosságát és magya­rázzák, hogy ezért minden nap egy kicsit, jobban kell dolgozni. Gondoskodjanak ar­ról, hogy a gazdasági vezetés körültekintő munkával, üzemrészenként, műhelyenként munkapadokként minden dolgozóval meg­ismertesse feladatát, egész üzemének ter­vét is. A tervek mindennapi teljesítésével együtt kísérjék figyelemmel a minőségi kö­vetelmények megtartását és állandó javí­tását mind a belföldi, mind az export-ter­mékeknél. A második ötéves tervben nagy feladat vár műszaki értelmiségünkre is, különösen a műszaki színvonal állandó emelésében, az automatizálásban, a kemizálásban. Párt­szervezeteink ezért igen gondos munkával készítsék elő, hogy konkrét, ellenőrizhető, kivitelezhető műszaki fejlesztési és intéz­kedési tervek készüljenek. Ezeket hangol­ják megfelelően össze az újítási feladat­tervekkel. A műszaki fejlesztési tervek ki­dolgozását széleskörű mérnöki, technikusi és szakmunkásgárda végezze el. A mű­szaki fejlesztés, vagy újítás során történt technológiai változás esetén a termelékeny­ség növelése legyen a domináló. Ennek meg­felelően kell a dolgozók normáját, bérét is helyes arányban megállapítani. Nagyon fontos, hogy az új év köszöbén a megnövekedett feladatokból a kommu­nisták megfelelő részt vállaljanak és pél­dát mutassanak. Hasznosnak tartanám, ha hosszabb, rövidebb lejáratú pártmegbíza­tásokat kapnának a párttagok, amelyek megvalósítását a pártcsoportok ellenőrizzék. Ezek a pártmegbízatások növelnék a párt iránti felelősségérzetet és növekedne az üzemi pártszervezet tekintélye is. A jó péi- da vonzó, amelyet hamarosan tömegmé­retekben követnek a dolgozók. Nagyon fontosnak tartom, hogy a párt- szervezetek már az év elején vegyék szám­ba a beruházási és felújítási keretek fel- használásának ellenőrzését; a rekonstruk­ciók határidőre való befejezését is. A jó indulás már fél sikert jelent az 1961-es tervek teljesítésében. Ezek jegyé­ben kívánok sok sikert megyénk ipari dol­gozóinak a második ötéves terv megkez­désének köszöbén. PÉNTEKEN ÜLÉSEZIK A KÉPVISELŐCSOPORT Péntek délelőtt 10 órakor ülést tart az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja. Az ülésen Salgótarján város fejlesztési tervét vitatják meg. Majd meghallgatják Jakab Sán­dor elvtárs országgyűlési tapasz­talairól szóló tájékoztatóját, vala­mint értékeli eddig vég-zett mun­kájukat, jóváhagyják jüvö év első negyedére szóló munkatervüket. NÄDASDI ANDRÄS, A SZAKSZERVEZETEK MEGYEI TANÁCSÁNAK VEZETŐ TITKÁRA: Támaszkodjunk jobban a munkások kezdeményezésére, lelkesedésére Az 1961-es esztendő, a má­sodik ötéves terv megkezdé­sének első esztendeje. Éppen ezért nagy fontossággal bir a munka előkészítése, jó poli­tikai és szervezeti megoldása. Elnökségünk hatékonyabban irányítva az egyes szakmák megyei bizottságait, már az 1960-as év második felében hozzáfogott a nagyjelentőségű munkához. Közismert tény, Készül a jövő év gazdasági terve Szécsénylelfaluban JÖVŐRE KÖZEL 120 HÍZOTT SERTÉST ÉRTÉKESÍTENEK Szécsényfelfaluban az Egyet­értés Termelőszövetkezetben már a következő gazdasági évre készülnek. A termelő- szövetkezet vezetői számba veszik ezekben a napokban az állattenyésztésben és nö­vénytermesztésiben, melyek azok a termelési ágak. ame­lyek fejlesztése igen komoly jövedelmheá: juttatja majd a következő évben a termelő­szövetkezetet. Elsősorban az állattenyész­tés az, amelyre alapoznak a termelőszövetkezetiek. Jelen­leg 66 szarvasmarha van a szövetkezetben, s ezt a kö­vetkező évben 80-ra növelik. Igen jelentős lesz az a vál­tozás, amelyet a tehénállo­mányban eszközölnek. Mintegy 10 darabbal nö­vekszik a tehenek száma, s az ideinél jóval többet, mintegy 50 ezer liter tejet is értékesítenék. Ezenkívül több mint 30 hízómarhát is leadnak a kö­vetkező évben. Erre az idén nem volt lehetőségük, mert nem volt megfelelő férőhely. A 100 férőhelyes szerfás is­tálló felépítésével e téren is jelentős változást tervezhet­nek. Fellendítik a következő évben a sertéstenyésztést is. A terv szerint közel 120 hízó­sertést értékesítenek 1961-ben, melyből mintegy 60-at már most hízóba állítottak. Eze­ket a következő év első fe­lében adják le az Állatfor­galmi Vállalatnak. Tervezik egy 150-es létszámú juhtörzs beállítását is. Mindezek tervek ugyan, de az Egyetértés Termelőszövet­kezetben megvannak a reális feltételek ahhoz, hogy ezeket a terveket a következő év­ben teljesítsék is a szövetke­zeti gazdák. Az abrak- és ta­karmányszükségletet, amely e megnövekedett létszámú ál­latállomány eltartásához szük­séges, biztosítják a szövetke­zetiek. Ezenkívül igen komoly erőfeszítéseket tesznek an­nak érdekében, hogy a fel­szaporodott állatállomány el­helyezése sem okozzon gon­dot. A termelőszövetkezetben 300 férőhelyes juhhodályt építenek jövőre és ké­szül egy 20 férőhelyes sertésfiaztató, valamint 100 férőhelyes hizlalda is. Ezenkívül egv 100 férőhelyes süldőszállást terveznek. A lé­tesítmények jórészt saját erő­ből készülnek, s megoldják azt a problémát, amelyek az idén a termelőszövetkezetben az állatállomány elhelyezése terén mutatkoztak. de példaként említeném meg, hogy a versenyvállalásokat a legjelentősebb üzemek telje­sítették. Egy sor üzemben, köztük több bányai üzemegy­ség is, tervét teljesíti. Igen nagy gondot fordítottunk a munkások lelkesedésének, fe­lelősségérzetének, kezdemé­nyező készségének kibonta­koztatására. Az elmúlt év tapasztalatai­ból okulva a szakszervezeti szerveknek és bizottságoknak a pártszervezetek segítségével e] kell érni, hogy az üzemek ne március­ban és áprilisban, hanem már január első felében elkészítsék az éves ver­senyvállalásaikat, amelyeket mindenütt terme­lési tanácskozásokon beszél­jenek meg a . munkásokkal. Helyes, és elnökségünk igyek­szik, hogy az üzemek veze­tői, szakszervezeti bizottságai, már január első • napjaiban kézbekapják az általuk ki­dolgozott, legfontosabb irány­elveket, amelyek az elmúlt évhez hasonlóan a legfonto­sabb iparágakra vonatkoztat­va meghatározzák, mire irá­nyuljon az 1961-es évben a munkaverseny. Külön szeret­nénk itt a szakszervezeti bi­zottságok, üzemek gazdasági és műszaki vezetőinek figyel­mét felhívni, a műszaki fej­lesztés, az újítómozgalom és nem utolsó sorban a szocia­lista brigádmozgalom tovább­fejlesztésére. Külön gondot kell fordítani, hogy a fent említett brigádok a vállalá­sukat ne csak termelési szin­ten, hanem az általános mű­veltség. szakmai és kulturá­lis nevelés területén is tel­jesíteni tudják. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az a lelkes mozgalom, amely az újítások, a gé­pek kapacitásának kihasz­nálása területén ez év utolsó negyedében meg­mutatkozott, fejlődjön to­vább. Hogy e téren milyen ered­mények lesznek, jelentős mér­tékben függ a szakszerveze-, tek megyei bizottságaitól, de különösen az ipari és a me­zőgazdasági üzemekben dol­gozó szakszervezeti bizottsá­goktól, bizalmiaktól, aktivis­táktól. Az üzemek szakszer­vezeti bizottságai segítsék és az eddigieknél jobban ellen­őrizzék, hogy az üzemekben időben elkészüljenek a mű­szaki intézkedési tervek és az újítási feladattervek. Ügyel­ni kell arra, hogy a ter­vek elkészítésénél ne köves­sék el az 1960-as évben je­lentkező hibákat, hanem min­denütt, elsősorban a gazda­ságosság szemlélete, a ter­melékenység. a minőség, az anyagtakarékosság, a munka- fegyelem további szilárdítása érvényesüljön. Az 1961-es tervek szerve­zettebb munkát, nagyobb kö­vetelményeket állítanak mind­nyájunk elé. Az elmúlt évek alatt üzemeink egy sor új, modern gépet kaptak, jelen­tősen fejlődött a műszaki szín­vonal, sok újítást vezettek be, vagyis lényegesen megváltoz­tak a munkakörülmények. Szükség van arra, hogy valamennyi üzemben a munkakörülmények meg­változásának megfelelően igazítsák ki a normákat, hiszen ez hozzájárul a ter­melékenység jelentős növelé­séhez, a gépek kapacitásának kihasználásához, a munka- fegyelem megszilárdításához. E nagyjelentőségű munka el­végzéséhez szakszervezeti bi­zottságaink adjanak meg min­den segítséget, járuljanak hoz­zá ahhoz, hogy a megye ipari és mezőgazdasági üzemei, az 1961-es esztendőben még ered­ményesebben dolgozzanak, és ezzel is hozzájáruljanak a dolgozók' élet- és munka- körülményeinek javításához, az életszínvonal további eme­léséhez. E gondolatok jegyében kí­vánok megyénk valamennyi szervezett dolgozójának, mun­kásának jó egészséget, mun­kasikerekben gazdag új esz­tendőt. A verseny új lendületével as 1961-es tervek sikeréért műnk egészéves vállalását már az év első felében tel­jesítette. Előidézte a lendü­let csökkenését, hogy ver­senyző munkásaink nem tudták hányadán állnak, hol szorít a cipő, hol kell jobban megfogni a munka végét. Nem tudták, mert hiányzott a rendszeres értékelés. A helyzet semmivel sem jobb, akár a szocialista címért küzdő brigádoknál, avagy a KISZ kongresszusa tiszteleté­re folytatott verseny értéke­lésénél. Bár a kazári bányászok — az előzetes, számítások szerint nem teljesítik a párt- kongresszus után tett éveá vállalásukat. mégis joggal vetik fel: ki törődött ezzel a kezdeményezéssel, ki el­lenőrizte, hol tartanak vál­lalásuk teljesítésében, vagy ki kérdezte azt, hogy milyen nehézségekkel küzdenek, mi­iven segítség kell ahhoz, hogy a szocialista munkaver- senvfelhívásukban tett köte­lező ígéretnek eleget is tud­janak tenni. Megállapítható, hogy senki! Míg a pártkong­resszus plőtt natívon haszno­san rendszeres volt a ver­seny értékelése, addig a ka­zári bányászok felhívása után csak részben, vagy egyáltalán nem volt meg. így a felelősségérzet a mun­kaverseny lendületével együtt csökkent gazdasági vezetőben, munkásban, mű­szaki dolgozóban egyaránt. Ez pedig feltétlen tanulságul kell. hogy szól ion valameny- nyiünk számára, már csak azért is. mert néhány nap múlva újabb, meanövekedett feladatok valóraváltásáért in­dulnak harcba, a második ötéves terv sikeres megvaló­sításáért. Néhány nappal ezelőtt, úiabb felhívás röppent hír­ré. A kányási bányászok ad­ták ki a jelszót: kezdjünk munkaversenyt a második ötéves terv sikeréért. Ebben a felhívásban igen figyelem­reméltó vállalást is tettek. A mennyiségi terv 6200 ton­nás túlteljesítése mellett elő­ször is a termelékenység nö­vekedésére -r 26 kilogramm összüzemi teljesítmény emel­kedés — törekednek, de 17 kalóriával javítják a Szén fűtőértékét, s mintegy 15—18 forinttal csökkentik az egy tonna szénre eső önköltséget is. És most arról vari szó, hogy ezt a felhívást ne csak a szénmedencében, hanem megyénk valamennyi ipari üzemében vitassák meg a dolgozók, szolgáljon alapul minden üzem éves verseny­vállalásához — a dolgozók kezdeményezéseire alapozva. A szocialista munkaver­senyt illetően végső soron na­gyon sok jó tapasztalat, mód­szer kiséri. Most arra van szükség, hogy gazdasági és mozgalmi vezetőink szűrjék le a korábbi évek hiányos­ságait, tapasztalatait, emel­jék magasra a verseny len­dületét. Szükség van er,re azért, mert a következő években mara­déktalanul .teljesíteni kell megyénk iparának is a má­sodik ötéves tervben előírt feladatokat. E tervek célkitű­zései pedig olyanok, amelyek lelkesítenek minden dolgo­zót. Ezzel a. lelkesedéssel pedig feltétlen élnünk kell.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom