Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)
1960-12-24 / 103. szám
1990. december 24. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Tovább folytatják a rekonstrukciót a Hatvan—Salgótarján közötti vasútvonalon Nagyobb figyelmet a beruházások előkészítésére A Hatvan—Salgótarján közötti vasútvonal rekonstrukcióját tovább folytatják. A Nagybátony és Mátraverebély után elkészült szakasz folytatásaként Mátraverebély és Tar között egy 3,2 kilométeres szakasz újjáépítését végzik el még ebben az évben. A 120 méteres sínekből, hengerléssel összeillesztett vágányzat teljesen megfelel majd a korszerű követelményeknek. A munkát egy nagyteljesítményű aláverő gép is segíti, amely naponta 100— 120 ember munkáját képes elvégezni. A vasútépítők már lefektették a síneket. Ezen a héten történik meg a kőágyazat aláverése, a jövőhéten pedig elvégzik a hegesztést is. A vasútépítők számára Pász- tón már elkészítették a megfelelő irodákat és szálláshelyeket, hogy az 1961-es évA Salgótarjáni Kézműipari Vállalat jelentősen fejlődött az idén és ennek megfelelően növekedett a termelés és jobb lett az igények kielégítése. A vállalat az új adottságoknak megfelelően a jövőben majdnem megháromszorozza termelését és majdnem duplájára emeli a rendelt ruhák készítését. A kézműipar több mint 10 millió forintos termelési tervet kapott 1961-re és 25 fében a mostanitól lényegesen nagyobb kapacitással folytathassák e fontos vasútvonal teljes felújítását. le terméket gyártanak ezért az értékért. A termékek között szerepelnek különleges bébiruhák, a kedvelt matrózblúzok, bakfis lányruhák, valamint blúzokhoz készítenek plisszírozott szoknyákat is. Szeretnék tovább fejleszteni a javítórészlegek munkáját, valamint szeretnék bevezetni a házi javítószolgálatot. Ehhez azonban az szükséges, hogy a vállalat jövőre megkapja a beígért két táskavarrógépet. A jelenleg 300 nőt foglalkoztató vállalatnál a jövőben még nagyobb lehetőségek megvalósítására is sor kerülhet, így többek között szeretnék minél előbb elérni az exportra való termelést. 10 000 javítást végzett idén a Salgótarjáni Vegyesipari Vállalat TOVÁBB BŐVÍTIK A szervizszolgálatot A Salgótarjáni Vegyesipari Vállalatnál már november végén teljesítették az éves tervet és jelenleg már túlteljesítésen dolgoznak. A vállalat termelő tevékenysége mellett jelentős volt ebben az évben a javító szolgáltató munka is. Az idén eddig megjavítottak 2700 rádiót és televíziót, mintegy 1100 darab órát, 500 darab irodagépet és közel 4000 töltőtollat. A szerviz szolgálatok egyre jobb munkáját bizonyítja, hogy 200 eset bért javítottak- hűtőgépet, 150 esetben mosógépet és mérleget, valamint 2300 esetben gépjárműveket. A vállalat jövőre tovább kívánja bővíteni a Szervizszolgálatot és így bevezeti a Mekalor olajtüzelésű kályhák javítását. Fejlesztik a mérlegjavító részleget és megoldják az időszakos hitelesítéseket is. Hosszú évek tapasztalata bizonyítja, hogy beruházásaink határidejének eltolódását elsősorban a tervdokumentációk hiánya idézi elő. A beruházóknak és kivitelezőknek sok esetben hiábavalóvá vált az a törekvése, hogy határidő előtt, de legalább határidőre átadják rendeltetésüknek az egyes beruházásokat, ha ebben a nagyon is nemes törekvésükben — elsősorban népgazdasági érdek — gátolva voltak. A Zagyva II., a Zagyvapálfalvi Üveggyár új kemencéjének begyújtása után hiábavalóvá vált a beruházások időbeni elkészítéséért folytatott harc, hisz a tények egész sora bizonyítja: alig akad olyan beruházás, amelyet határidőre át lehetett volna adni. Sajnálatos, de ezekből a hibákból nem okultunk eleget. Akad és elég bőven akad olyan létesítmény, amelyet már ebben az évben, tehát a hároméves terv utolsó esztendejében át kellett volna adni rendeltetésének, de a korábbi huza-vona, amelyet a tervdokumentációk elkészítésénél lehetett tapasztalni, nem tette lehetővé a létesítmények elkészülését. Ha pedig sikerült is a kivitelezőnek a munkát befejezni, feltétlen kapkodással járt. az elökészületlenség rányomta végig a pecsétjét arra. Mindezektől sokkal súlyosabb például a salgótarjáni új kórház építésénél előforduló szervezetlenség, fegyelmezetlenség, amelynek következménye az, hogy a kivitelező több mint kétmillió forinttal tudott kevesebbet felhasználni mint kellett volna — tervdokumentáció hiányában. Ma még nem lehet tiszta képet kapni sem a hároméves. sem az 1960. évi beruházások teljes állásáról. Most ezen már kár is lenne ■rágódni, de a tapasztalatok levonása feltétlen szükséges. Szükséges ez azért, mert az .lőjelek az 1961. évi beruházások megkezdésénél, kivitelezésénél nem a legragyogóbbak, derűlátásra semmi esetre sem adnak okot. Talán azzal kellene kezdeni, hogy a Beruházási Banknál. amely — igen fontos szerepet tölt be a létesítmények megvalósításánál — még ma sem tudják, hogy mi lesz jövőre. Míg az elmúlt év azonos időszakában mái Megyénk hároméves lejlfidésébil-Vtfi 1977 S3 «jroaiar i I960 Megyénk mezőgazdaságának szocialista szektora jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt három évben. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek által megművelt földterület az 1957. évi 22,8 százalékról 1960. végére 72 százalékra növekedett. Az élets'zínvonal emelkedését tükrözi megyénk k’skereske- delmi forgalmának alakulása, amely 1957-től napjainkig 26 százalékkal emelkedett. 10 milliós terv a kézműiparnál A IV-es kemence művezetője A rőtfényű kemencék mellől indult, mint falusi kamasz, aki valami furcsa varázslatos országnak látta első pillanatban a gyárat. Aztán a múló napok, hetek egyhangúságában a sokszor oly kínosnak tűnő munkában rájött, hogy a régi gyárban az izzó üveg a legnagyobb úr; az élet ura. Sokat ügyeskedett az első években, odamerészkedett a nagy tisztelet övezte öreg mesterekhez, s nagyot köszönt 'a rátarti segédeknek. Sokat akart ellesni a szakma titkaiból. Sok vágya között egyet dédelgetett a legjobban. Szakmát álcart tanulni. Vajon mi lett a karancs- alji gyermekből két évtized után? Itt ül előttem egy középtermetű, mosolygós ember a Salgótarjáni Üveggyár tV-es kemencéjének üzemirodájában. Sándor Vilmos, a régi behordó gyermek. Művezető lett. A beszélgetés nehezen indul. — Hosszú volt az út, míg eljutottam idáig — kezdi, de megakad, s néhány pillanatnyi tűnődés után így folytatja: — De mit is mondjak magamról. Szerénykedik, pedig úgy beszélnek róla a gyárban, mint az egyik legjobb munkásvezetőről. Ezt a szerénységet azzal magyarázza, hogy nem szereti, ha sokat beszélnek róla. — A csendes embert kevesen veszik észre — magyarázkodik, pedig e kijelentése és tettei között nagy a különbség. A IV-es kemence munkáskollektívája nagyon szereti a csendes, de szorgalmas Vili bácsit. Még az idősebbek is sokszor csak így szólítják, családiasán, mintha egy családból származnának. Immár tíz éve, hogy művezető ennél az üzemnél. Ért az emberek nyelvén. Már műszakkezdés előtt az üzemben van és megnézi a kemencét, a gépeket, rendben van-e minden. Műszakkezdés után megkeresi a dolgozókat, mindenkihez van néhány szava. Meghallgatja, ha valakinek panasza van, s igyekszik azt elintézni, s együtt örül a másikkal, ha az örömről beszél. Mostanában sokan felvetik a normakérdést. Minden beszélgetés alkalmával szóba kerül a termelés, a termelékenység, a gépesítés, s még az átszervezés is, — mondja, s elmesél egy érdekes esetet, amikor néhány munkásfiatallal vitatkozott a mezőgazdaság átszervezésének fontosságáról. Ezek a beszélgetések, viták eddig azt eredményezték, hogy ez az üzemrészleg jól teljesíti a tervét, és sokkal kevesebb a kifogás, mint régebben volt. — Nagyon megnőtt az emberek politikai aktivitása, s én ennek tulajdonítom azt, hogy egyre jobban szót lehet érteni az emberekkel, — magyarázza. — Korábban nem lehetett az emberek nagyobb részével beszélgetni a belső gazdasági kérdésekről, a világpolitikáról, s talán még kevesebbet személyes bajaikról. Ezt az aktivitást, ami az emberek részéről egyre erőteljesebben nyilvánul meg. józan politikánk váltotta ki. Elmondja Sándor elvtárs azt is, hogy amióta az emberek egyre többet tanulnak szakmailag, politikailag, növekszik általános műveltségük, komoly változást eredményez munkájukban, gondolkodásukban. Persze, ez a változás még nem olyan nagy, amilyen szükséges lenne, de nagyon biztató. A tanulás szóbakerülésével elmondja, hogy ő is tanul, mert úgy érzi, nem elegendő egy üzemrész vezetéséhez csupán a gyakorlati tapasztalat, s minél e’őbb el akarja sajátítani az elméletet is. Jövőre technikumba megy. Ebben a pillanatban egy ember lép be az ajtón és jelenti, hogy baj van az üveggel. Sándor elvtárs kisiet, s mire utolérem, már intézkedett is, hogy hol mit kell tenni a hiba kijavítására. — Az emberek azt szeretik és értékelik, ha azonnal intézkedünk, bármilyen ügy legyen is az, — mondja mosolyogva, s rákacsint az egyik gép kezelőjére, aki hálás pillantással, karlengetéssel nyugtázza az intézkedést. — Persze, neki sem közömbös — mutat az integető felé —, hogy mennyi selejtet gyárt. Ez a pillanatnyi intézkedés komoly bérkiesés megelőzője lehet. Sándor elvtárs már több mint tíz éve tagja a nagyüzemi párt végrehajtó bizottságnak is. Komoly posztot bíztak rá. Ö gondoskodik az emberek politikai tájékoztatásáról, a megfelelő agitációs munka elvégzéséről. — Nehéz munka ez, de nagyon szép — mondja. — Képzelje el, milyen jó érzés az, amikor egy-egy ember meggyőződik a valóságról, tisztába jön gondolataival, s ezáltal sokkal nyugodtabban végzi a munkáját. Ezt olyan hévvel mondja, hogy szinte, magával ragad.. Azt mondják, hogy Sándor elvtárs szigorú is. Megköveteli a munkát. Abból indul ki, ha ő elvégzi becsülettel a munkáját, más is ezt tegye. Csak úgy lesz eredménye a közös ügynek, ha mindenki hasonlóképpen gondolkodik. Ez a „szigorú” ember még sokat beszél a családjáról, a nagy fiáról, akire nagyon büszke, s a terveiről. Felismerte a jelen szükséges tennivalóit, hogy a jövőben még több eredmény szülessen. Egyre többet akar tenni családjáért, az emberekért, ezért tanul, olvas, érvéi, vitatkozik. Ahogy nézem örökké mosolygós arcát, s e mosoly mögött rejtőző szótlan akaratot, elhiszem, hogy ez sikerül neki. Pádár András tudták, hogy ebben az esztendőben milyen beruházások valósulnak meg, addig 1961-re még a tervek sem érkeztek meg a bankhoz. Ez feltétlen azzal jár, hogy későn kerül sor a szerződések megkötésére, elhúzódik a kivitelezés ideje is. A Beruházási Bank véleménye szerint is építőipari vállalataink az év első jó néhány hetében, vagy hónapjában csak az áthúzódó, tehát folyamatos építkezéseken dolgozhatnak. Ez aztán azzal a veszéllyel fenyegeti elsősorban az állami építőipart, hogy az év elején jó néhány szakemberét, segédmunkását kényszerszabadságra kell, hogy küldje. Az állami építőiparnak — szerdán érkezett meg az 1961. évi munkák kijelölése'— előreláthatólag 170 millió forint értékű munkát kell 1961-ben elvégezni. A baj csupán any- nyi, hogy még egyetlen munkára sem kötöttek szerződést, s a szükséges tervdokumentációk is alig két- három hónapos munkához biztosítottak. Ezek hiányában aztán sem a balassagyarmati, sem pedig a Nagybátony környéki építésvezetőségnek nincs indulási lehetősége, vagy nincs a teljes kapacitása lekötve. Máris jelentkezik a hiba az Acélárugyárnál, a tanácsi beruházásnál, a Salgótarjáni Üveggyárnál, nem utolsó sorban a salgótarjáni kórháznál, ahol, vagy csak részlegesen, vagy egyáltalán nem állnak rendelkezésre tervdokumentációk. Persze az állami építőipar mellett semmivel sem áll jobban e tekintetben a Tanácsi Építőipari Vállalat sem, ahol a tervezett 24 millió forintból aligha tudják mit kell majd megépíteni — kivéve néhány termelőszövetkezeti beruházást, s azt a három iskolát. Itt, ennél a vállalatnál egyetlen szerencse csupán az, hogy az első félévben megvalósításra kerülő 63 létesítmény közül legtöbb a már meglevő típustervek alapján készül majd el. Summa-summárum. Már most megállapítható, hogy megyénk 1961. évi beruházásának végrehajtása veszélyben van. Illetékes szerveink feladata, hogy érjék el a tervdokumentációk időbeni elkészítését, mert éppen ezen a munkán "nem múlhat egy egész megye fejlődése, emberek kenyere, megyénk dolgozóinak felemelkedése, jóléte. MILLIÓS MEGTAKARÍTÁS K(jrY ÉV ALATT a tűzhelygyár'! fiatalok számláján A Tűzhelygyár december 20-án befejezte éves tervét E mögött a szűkszavú, tényközlő jelentés mögött sok akadály legyőzése, a becsületes dolgozók lelkiismerete és szorgalma van. Az összes dolgozók munkáján belül nem hagyható figyelmen kívül különösen a fiatalok, az ifjúsági és KISZ-brigádok igyekezete, lelkesedése. A tűzhelygyári ifjúsági brigádok egyre fokozódó lendülettel végezték munkájukat. ahogy közeledett a KISZ I. kongresszusának időpontja. Talán ebben az üzemben lehetett leginkább tapasztalni, hogy a kongresszusi készülődés, az országos nagy politikai esemény nemcsak jelszó a f atalok előtt, hanem azt igyekeznek lépésről lépésre komoly tartalommal is megtölteni. S a menetközbeni eredmények olyanokat is felbuzdít.ot- tak és magukkal ragadtak, akik addig közömbösek voltak, úgy, hogy a kongresszusig tizenháromra emelkedett a brigádok száma. Ezek között voltak jobbak, kevésbé nagy eredményeket elérők is, de az, hogy kivétel nélkül mindegyik lelkesen dolgozott és tudása legjavát nyújtotta, nem vitatható. És ennek a ténynek van végtelenül nagy jelentősége. A legeredményesebbek között kell megemlíteni Lé/cai János KISZ szocialista .brigádját, amely vállalta, hogy az előző évi 31.2 százalékos fekete-fehér selejtet 30 százalékra csökkenti, ezzel szemben egyetlen negyedévben sem haladta meg selejtjük a 28 százalékot. így csaknem 300 ezer forint az eddigi meg takarításuk. A „Kossuth” ifjúsági brigád a kulcsformázásnál hasonló vállalás mellett állandóan 29 százalékos selejt alatt dolgozott, s több mint 200 ezer forintot takarítottak meg ezáltal a népgazdaságnak. A „Z ója” tea- tűzhelyszerelő KISZ-brigád a terv túlteljesítésével több mint 150 ezer forint többleteredményt ért el. A „Béke” KISZ kéziformázó-brigád a múlt ■évi 11 százalékos selejttel szemben állandóan 4—5 százalékos selejttel dolgozik. A többi fiatalok munkája is mind említésre való, de egyénileg is jó példákat lehet találni, különösen a társadalmi munka területén. Almáshegyi Béla, Hárskúti Rezső, Turiczki János a vállolt 20 óra társadalmi munkának már négy-öt-hatszorosát teljesítették. A villanyszerelő KISZ-brigád valamennyi tagja levelező hallgató a Gépipari Technikumban. ami azt jelenti, hogy továbbképzésüket maguk is fontosnak tartják. A fiatalok közül ebben az évben 41-en adtak be újítási javaslatot, s az ezekből megvalósult újítások eddig 200 ezer forint megtakarítást eredményeztek. A KISZ mozgósítására a tűzhelygyári fiatalok többször végeztek gyártakarítási - munkát, letakanították a labdarúgó- pályát, vasat és papírt gyűjtöttek, raktárakat rendeztek át — és mindenütt ott voltak, ahol szükség volt rájuk. Több mint egymillió forint megtakarítás csak ebben az egy gyárban a fiatalok munkájának az eredménye. Ez semmiképpen nem lebecsülendő, mert talán ennél még értékesebb az a tudatukban végbement fejlődés, hogy a közösségi munka, az egymás iránti megbecsülés és segítés megsokszorozza az erőket. Túlteljesítik termelési tervüket a Király-tárói KISZ-brigádok A KISZ I. kongresszusa tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben jó eredményeket értek el szénmedencénk KISZ-brigádjai. Már a kongresszus ideje alatt több KISZ- és ifjúsági brigád Jelentette, hogy befejezték 1960. évi termelési tervüket. Ilyen brigád volt Mátranovákon, Tiribesen, Kazáron, de más bányaüzemben is. Ifjúsági brigádjaink a kongresszus után sem csökkentik a munkalendületet. Most azért harcolnak, hogy az év hátralevő idejében munkájukkal elősegítsék a második ötéves terv sikeres beindítását. Király-tárón a KISZ-brigád most is nagyszerű munkasikerről adhat számot. Godó Béláék — 18 fős KISZ-brigád — például a tervezett 42,3 mázsás teljesítménnyel szemben eddig 58.23 mázsás teljesítményt értek el. s így tervüket 137,6 százalékra teljesítették.
