Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)

1960-12-14 / 100. szám

1960. december 14. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 A TERMELÉKENYSÉG EMELÉSÉNEK FELADATAIRÓL I. Milyen akadályokat kell leküsdeni a Salgótarjáni Acélárugyárban? Ipari vállalataink, feladatai között első helyen szerepel a ter­melékenység emelése. Az 1960-ban elért helyzettel és a jövő feladataival kapcsolatban megkértük néhány vállalatunk igazga­tóját, és más felelős vezetőjét, mondják el véleményüket, a szükséges intézkedésekre vonatkozó terveiket. Elsőként a Salgótarjáni Acélárugyárból érkezett választ kö­Vessenek véget a vérontásnak Algírban zöljük. A Salgótarjáni Acélárugyár termelési feladatai 1960. év­ben az előző évhez viszonyít­va jelentősen megnöveked­tek. A termelékenység növe­kedésére pártunk VII. kong­resszusa irányelvként hatá­rozta meg az egyharmad-két- harmad célkitűzések megva­lósítását, amely szerint a többtermelést egyharmad rész­ben új létszám beállításából, kétharmad’ részben pedig a termelékenység növekedéséből kell megvalósítani. Ezen cél­kitűzést a Salgótarjáni Acél­árugyár 1960. évben a fel­lépő gátló körülmények miatt nem tudta megvalósítani. A termelési feladatokon kívül megnövekedtek a Sal­gótarjáni Acélárugyár re­konstrukciós, építő munkái is, amely termelési érték nél­kül többletlétszám alkalma­zását vonta maga után. Ugyancsak nagy munkát je­lentett a Salgótarjáni Acél­árugyár részére az év folya­mán a melegcsavargyártás Budapestről és Győrből való áttelepítése, és a csavar ter­melésének megindítása. A melegcsavargyártás vállala­tunkhoz való áttelepítése, il­letve termelésének nagyfokú lemaradása nagymértékben rontották a Salgótarjáni Acél­árugyár termelési és terme­lékenységi eredményét. Külö­nösen rontotta a termelékeny­ség alakulását a csavargyári áttelepítési munkálatokon termelési érték nélkül fog­lalkoztatott többletlétszám, valamint az áttelepített gé­pek gyakori meghibásodása, a sorozatos gépkiesések, s fő­leg a mezőgazdaságból a csa­vargyárhoz újonnan felvett munkavállalók begyakorlott­ságának hiánya, és nem utol­só sorban a nagy létszám­hullámzás. Ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolta a termelékeny­ség alakulását az évközben a tervezettől eltérő gyárt­mány-eltolódás, amely leg­több esetben munkaigénye­sebb gyártmányok termelése folytán többletlétszám beállí­tását vonta maga után. A Salgótarjáni Acélárugyár a felsorolt konkrétumok fi­gyelembevételével 1960. év­ben nem tudott eleget tenni a VII. pártkongresszusnak a termelékenység növekedésére hozott irányelveinek, mivel a termelékenység növekedését a vállalatra háruló nehézsé­gek folytán túlnyomó részben csak a létszám emelésével tudta megvalósítani. Az 1961. évi vállalati elő­irányzott termelési terv a várható 1960. évi termelési tervhez képest 13,1 százalé­kos emelkedést mutat. Tehát az 1961. évi tervek teljesíté­se is nagy feladatokat ró a vállalatra, illetve a vállalat dolgozóira. Különösen nagyok a feladatok akikor, ha figye­lembe vesszük a vállalat to­vábbfejlesztése terén kitűzött rekonstrukciós tervek meg­valósítását is. Ugyanis az 1961. évi tervben már ben­ne szerepel a rekonstrukció­ban megépítendő hideghen­germű új berendezéseire be­tervezett termelési érték is, mely a tervezett magas ter­melékenység folytán számot­tevő mértékben befolyásol­hatja a vállalat 1961. évi ter­melékenységének alakulását. A Salgótarjáni Acéláru­gyár 1961. évi termelékeny­ségi feladatának megtervezé­sénél — figyelembevéve a rekonstrukciós építkezések mielőbbi megvalósításához szükséges többletlétszámot — célul tűzte ki: a tö^bterme- lés 50 százalékban létszám­többletből eredő, 50 száza­lékban pedig a termelékeny­ség növekedéséből származó 1 emelkedését. A továbbiakban célul tűzte ki a vállalat több, a termelékenység növelésére szolgáló intézkedés végre­hajtását. A Salgótarjáni Acéláru­gyár fizikai és műszaki dol­gozói a lehetőségek szerint mindent megtesznek a ter­melékenység 1961. évre célul kitűzött növelésének mara­déktalan teljesítése érdeké­ben. A független I960, november 28-án Mauritá­nia Iszlám Köztársaság a függet­len államok sorába lépett. Az új állam az afrikai kontinens 16. ál­lama, amely 1960-ban nyerte el függetlenségét. Területe kereken 1 millió négyzetkilométer, lakói­nak száma csupán 660 ezer fö. A lakosság zömében Dél-Mauritániá- ra, a Szenegál folyó körzetére koncentrálódik. A mostoha ter­mészeti körülmények következté­ben Kelet-Mauritániában - az or­szág területének héttizedén — a lakosságnak csupán egynegyede Párizs, (MTI). Algír véres vasárnapjának hírére érzéke­nyen reagált a párizsi tőzs­de. A hétfői nyitásnál az elő­ző árfolyamokkal szemben húsz-huszonhét frankkal estek a szaharai és algériai rész­vények. A vasárnapi események megvitatására Debré minisz­terelnök egy későbbi időpont­ra összehívta a miniszter- tanácsot. Az algériai esemé­nyek rányomták a bélyegüket a parlament ülésére is: a képviselők egyperces, néma csenddel emlékeztek meg Algéria vasárnapi ha- lottairól. Mauritánia talál megélhetést. Mauritánia természeti kincsei - ma még - feltáratlanok. A kö­zelmúltban a spanyol-szaharai határvidéken gazdag és jóminősé­gű réz- és vasérctelepet fedeztek fel. Az ország legfontosabb kivi­teli cikkeit jelenleg a mezőgaz­daság szolgáltatja. Az oázisok két főterményét: a datolyát és az arabmézgát (népszerű nevén gu- miarábikumot exportálják. Em­lítésre méltó még a tengerparti szalinákban folytatott sókiterme­lés és a partmenti halászat is. A szenátus algériai vitáját csütörtökökre tűzték ki. Az Algériából érkező jelen­tések szerint Algír városában továbbra is nagy a feszült­ség. A Casbah arab negye­det nagy fegyveres erővel szi­getelték el a város többi ré­szétől. A muzulmánok két ízben igyekeztek kitömi a gyűrűből. A rendőrség — ezúttal is fegyverét használ­ta. A négyszázezer lakosú Algír városában jelenleg mint­egy 25 000 főnyi fegyveres erő állomásozik. Az utcákat a zavargások óta nem tisztí­tották meg. A Casbah városnegyeden belül — mint az AP ír­ja — az arabok „kihí­vóan lengették a felkelés zöld-fehér zászlaját”. Oranban ismét tüntettek a muzulmánok: a rendőrség könnygázbombákkal szorítot­ta vissza őket. De Gaulle tábornok hétfőn folytatta algériai körútját. Bougieből a Constantine-i kör­Kairó, (MTI). Nasszer és Sukarno több üzenetet vál­tott a kongói helyzetről. A két elnök levélváltása után hétfőn Kairóban és Dj akar­tában közös közleményt ad­tak ki, amely felhívja az ázsiai és afrikai országokat, követeljék az ENSZ-től a kon­gói helyzet haladéktalan or­voslását. Az EAK és Indonézia el­nöke hangoztatja, hogy az ENSZ-nek vissza kell állítania a törvényes kongói kormány jogait és Lumumba minisz­terelnök szabadságát. Az ENSZ szervei nem haj­tották végre a Biztonsági Tanács utasítását, és nem támogatták az alkotmá­nyosan megválasztott Lu- mumba-kormányt. „Ami most Kongóban törté­nik, az új álarcba öltözött imperialista erők műve” — hangoztatja a nyilatkozat. London. A Daily Telegraph zetben levő Ain Arnat hely­ségbe utazott, ahol meghall­gatta a hadsereg jelentését a szabadságharcosok elleni had­műveletekről, majd röviden beszélt a tisztekhez. Ferhat Abbasz, az algériai ideiglenes kormány elnöke táviratot intézett az ENSZ- hez. Abbasz követelte, az ENSZ „sürgősen intézkedjen” hogy végetvessenek a vér­ontásnak Algériában. A Reuter esti jelentése szerint a Casbah városne­gyedben a francia rohamrendőrség hétfői sortüzeinek eddig mintegy 14 halálos áldo­zata van, de ez a szám 16—20-ra növekedhet. Hivatalos közlés szerint a leg­utolsó két nap halálos ál­dozatainak száma Oranban és Algírban 84, közöttük hat európai — a nem hivatalos közlések azonban ennél jó­val nagyobb számokról be­szélnek. hétfői száma arról tájékoz­tat, hogy az Egyesült Álla­mok csapatokat szándékozik küldeni Kongóba. A lap leopoldvillei tudósí­tója szerint Washingtonban olyan titkos tervek készültek, amelyek értemében bármelyik pillanatban útnak indíthatják a. dzsungel-háborúra kiképzett különleges amerikai katonai egységeket. Erre akkor kerülne sor, ha a kongói ENSZ-erők nem tudnák megfelelően ellátni mindazokat a. feladatokat, amelyeket nyugaton szántak nekik. # Ismeretes, hogy számos ország bírálta az ENSZ kongói működését és töb­ben megvonták támoga­tásukat a kongói ENSZ- haderőktől. Az Egyesült Államok most azt tervezi, hogy más NATO- hatalmakkal együttműködés­ben beveti haderejét Kongó­ban. IT5T1 MAURITÁNIA FÜGGETLEN jumuréb.tvn. R /v-'/Y y ..••.** S ió 1111!!xru, irpa.knkoncj/p/vnp/fS 6-família (Brit) ^‘Portugál Guinea SlíSitrra/pcmplS'ii) ŰOGOGOOOOOOOGOOOOOOOOGGOOOOOaOOOOGOGOCDOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGG Lengyel István igazgató Az Egyesült Államok beavatkozásra készül Kongóban Újra dolgoznak a lánctalpas traktorok A béke győzelméért (Tudósítónktól) December hónap első nap­jai az időjárás szempontjából igen kedvezőek voltak, a me­zőgazdaságban dolgozók nagy örömére. Hisz mindennap, amikor valamennyi traktor tud dolgozni megyénkben 800 —900 hold mélyszántást lehet elvégezni. Sajnos a gépek csak mint­egy hat napot tudtak dolgozni az elmúlt 10 napból, mely során 8500 nh munka került elvégzésre. Ebből 3700 kh mélyszántás. Az elvégzett mélyszántás! mennyiséggel a tsz-ek mélyszántási igényéből mintegy 8000 nincs még kielégítve. A mélyszántási igény azon­ban a 8000 holdnál több, mivel helyenként a mélyszán­tott területeken is Végeztek vetést. Az elmúlt hét végén lehullott csapadék helyenként a 32 mm-t is meghaladta. Megnehezült a traktorosok munkája, azonban a lánc­talpas traktorok ismét meg­kezdték a munkát. A hónap első tíz napjá­ban említésre méltó teljesít­ményt több traktorvezető is elért. Így az Érsekvadkerti Gépállomás két legjobb trak­torosa: Krizsanyik István és Krizsanyik József kettős mű­szakban dolgozott, 135 hold szántást végeztek el. Dudok elvtárs az Erdő­kürti Gépállomás trakto­rosa Zetor traktorával 44 nh munkát végzett. A mélyszántási munkákat valamennyi gépállomás kör­zetében befejezik az év végéig. Ha az időjárás ked­vez, úgy mód is van az igények kielégítésére. A gépállomások traktorosai­nak többségénél megvan az igyekezet. Különösen az erdő­kürti, ' pásztói és tolmácsi traktorosok igyekeznek a leg­jobban, mert már csak igen kis százalék választja el őket a gépállomási éves tervek tel­jesítésétől. Az Erdőkürti Gépállomás éves tervét ugyanis de­cember 10-ig 97 százalék­ra, a tolmácsi 96 száza­lékra, a pásztói pedig 94 százalékra teljesítette. Mindhárom gépállomáson a hiányzó mennyiség pótlására lehetőség van. De van re­ménye a tervteljesítésre az Érsekvadkerti Gépállomás traktorosainak is. Százezer tonna nyersszén terven felül A Német Demokratikus Köztársaság lauchhammeri bannaszénkombinátja „Grüne­wald” nevű külszíni fejtésé­nek dolgozói szakszervezeti csoportgyűléseken megtanács­kozták, hogyan segíthetnének más külszíni fejtések tervle­maradását behozni. Gondos mérlegelés után vállalták, hogy 1960-ban 100 ezer ton­na nyersszenet szállítanak a kombinátnak terven felül. Mindössze néhány nap telt el azóta, hogy közzétették a kommunista- és munkáspár­tok moszkvai értekezletén készült nyilatkozatot. Ennek a nyilatkozatnak példátlan világvisszhangja mindennél meggyőzőbben mutatja, mi­lyen hatalmas erővé vált a kommunizmus az egész föld­kerekségen. Ma a világ 87 országában működnek kom­munista pártok. E pártok több mint 36 millió embert egye­sítenek soraikban. A kom­munizmus „kísértete” tehát be­járja az egész világot. S mint a Moszkvában ülésezett 81 kommunista- és munkáspárt nyilatkozatának pemzetközi fogadtatása bizonyítja, ezzel a kísértettel ma már nem tudják az imperialisták ijeszt­getni a szabadságra és az emberi életre vágyó néptö­megeket. Általános vélemény, hogy a moszkvai nyilatkozat olyan szikra, amely még ma­gasabbra szítja a békéért, a demokráciáért, a szabadságért és a függetlenségért küzdő emberiség szívének lángját. Mi az, ami különösen meg­ragadja az emberek képze­letét e nyilatkozat olvasása­kor? Mindenekelőtt az a tény, hogy a kommunisták TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ értekezlete megállapította: ko­runk fő jellegzetessége, hogy a szocialista világrendszer az emberi társadalom fejlődésé­nek döntő tényezőjévé válik” Mi több, ma már elmond­hatjuk, hogy napjainkban az emberi társadalom történel­mi fejlődésének fő tartalmát, fő irányvonalát és fő sajá­tosságát a szocialista világ­rendszer és a vele szövet­séges, az imperializmus el­len, a társadalom szocialista átalakulásáért harcoló hatal­mas erők határozzák meg. Ilyen körülmények között a szocializmus teljes, világmé­retű győzelme elkerülhetet­len. A nyilatkozat tehát for­radalmi zászló az imperia­lista és gyarmati rabságban sínylődő embermilliók szá­lfára. Program és világos út­mutatás, fokozott forradalmi aktivitásra serkentő doku­mentum, a nyilatkozat olyan utat mutat a népeknek, ame­lyet már megjártak a szo­cialista országok, s amelyen a megtett mérföldeket a szov­jet szputnyikok, a kínai szo­cialista iparosítás sikerei, az európai és az ázsiai szo­cialista országok gazdasági, társadalmi és kulturális győ­zelmei jelzik. A nyilatkozat nemcsak a kommunistákhoz, hanem a társadalmi haladásért küzdő minden emberhez szól. Szá­munkra, a szocializmust épí­tő emberek számára külö­nösen jelentős a szocialista tábor fogalmának pontos meg­határozása. „A szocialista tá­bor — olvashatjuk a nyilat­kozatban — a szocializmus és a kommunizmus útján ha­ladó olyan szabad, szuverén népek társadalmi, gazdasági és politikai baráti közössége, amelyeket A NEMZETKÖZI SZOCIALISTA SZOLIDARITÁS, a közös érdekek és célok egysége fűz össze”. Méltó vá­lasz ez a ■ meghatározás arra a revizionista tételre, amely a szocialista tábor fogalmát leegyszerűsíti és azt állítja, hogy az nem más katonai tömbnél. A szocialista tábor nem egyszerűen meghatáro­zott számú országok közössé­ge, hanem ennél sokkal több. Erejének és hatékonyságának legfőbb biztosítéka a mar­xizmus—leninizmus elvein nyugvó egysége, az elvtársi és testvéri szolidaritás, a kö­zös tapasztalatok felhaszná­lása egymás és az egész szo­cialista világrendszer javára. Ennek az egységnek köszön­hető, hogy a nyilatkozat meg­állapítja: már nemcsak a Szovjetunióban, hanem a töb­bi szocialista országban is megszüntették a kapitalizmus visszaállításának társadalmi­gazdasági lehetőségeit”. A szocialista országok egysége sokszorosára növeli a szocia­lista tábor erejét és hatal­mát. Minden erővel arra kell tehát törekednünk, hogy fo­kozzuk ezt az egységet, s úgy őrizzük, mint a sze­münk világát. Egy pillanat­ra sem szabad megfeledkez­nünk arról, hogy a világ sza­badságra vágyó népei ránk tekintenek, a mi példánkat tartják szem előtt. A szocialista világrendszer döntő tényezővé válása nyo­mán reális lehetőség nyílt arra, hogy korunk legfőbb problémáit új módon, a béke, és a demokrácia, valamint a szocializmus érdekében Old­juk meg. S amikor korunk legfőbb problémáiról beszé­lünk, első gondolatunk ez: ELKERÜLHETÖ-E A HÄBORÜ, MEGÖRIZHETÖ-E A TARTÓS BÉKE? A moszkvai nyilatkozat min­den eddiginél világosabb vá­laszt ad erre a százmillió­kat izgató kérdésre, amikor kimondja: „elérkezett az idő, amikor meg lehet hiúsítani az imeperialista agresszorok azon kísérletét, hogy világ­háborút robbantsanak ki. A szocialista világtábor, a nem­zetközi munkásosztály, a nem­zeti felszabadító mozgalom, a háború ellen fellépő vala­mennyi ország és az összes békeszerető erők közös erő­feszítéseivel el lehet hárítani a világháborút”. A béke meg­őrzéséért vívott harc fonto­sabb, mint valaha. A kü­lönböző rendszerű államok békés egymás mellett élése, vagy a pusztító háború, ma csak így vetődik fel a kér­dés. Más kivezető út nincs. A kommunisták megértették, milyen súlyos pusztítást idéz­ne elő egy nukleáris há­ború. Ezért akarják megmen­teni az emberiséget egy ilyen háborútól, ezért helyezték a békeharcot egész tevékenysé­gük központjába. A nyolcvan­egyek — azaz a moszkvai értekezleten részt vett 81 kommunista és munkáspárt —, írja a Liberation című francia lap, a béke győzel­mére játszanak. Mélységesen igaz megállapítás, de nem teljes. A nyolcvanegyek en­nél többet tesznek. Harcol­nak a békéért, med áz a szocializmus hűséges szövet­ségese, és küzdenek a szocia­lizmus világméretű győzel­méért, mert ez a legfőbb biztosíték arra, hogy az em­beriségre ráköszöntsön a vi­rágzás, a jólét és az örök béke korszaka. Olyan cél ez, amelyért érdemes küzdeni. S ehhez a nemes küzdelemhez nyújt világos programot, ad biztos iránytűt a moszkvai nyilatkozat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom