Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)
1960-12-03 / 97. szám
4 NÓGRÁDI NÍPÜJBÁ9 1960. december 3. Az épülő bölcsődéről Balassagyarmaton osztatlan örömet váltott ki az a hír, hogy elsősorban a dolgozó anyák munkájának könnyítése céljából nagyon is korszerű, 40 személyes bölcsődét építenek. A tervek elkészülte után népgazdaságunk 1,5 millió forintot biztosított a kivitelezéshez, ami után annak rendje és módja szerint meg is kezdték az építkezést. Az építkezés ütemét nemcsak az érdekelt anyák, hanem a város valamennyi lakója megelégedéssel tekintgette, mindaddig, amíg az rendes ütemben haladt. No, de az építkezés az mindig építkezés is marad, s ma már a csodálat hangján lehetne arról írni, ha azokon egyszer is betartanák a határidőket. Megkezdődött a huzavona, a határidők egymásutáni megállapítása. Az átadásra ma is két határidőt állapítottak meg. Az egyik december vége, a másik január 20-a. A szülők aggódva figyelik most az egész építkezést, s számos más aggodalom mellett mindezt még az átadási határidő eltolódása is fokozza. Mert azért valóban van miért aggódniuk a balassagyarmatiaknak. Itt van például az, hogy másfél millióért csak 40 személyes bölcsődét építettek, kevés foglalkozási termekkel, de a fényűzést annyira vitték benne, hogy mindez a gyermekek rovására történik már. Sok benne a fürdő — még a kazánfűtőnek, a személyzetnek is külön-külön fürdőt biztosítottak, — sok benne a kamra, amelyek ésszerű összevonásával inkább a foglalkozási termek számát lehetett volna növelni, s nem negyven, hanem nyolcvan gyermek elhelyezését biztosítani. És, a legsúlyosabb! Ha az átadási határidőt — mondjuk januárra be is tartják, mi lesz a fűtéssel? Kazán ugyanis még ma sincs, s ha lenne is, nem tudni, hogyan hely«zik azt el az épületben. Talán falakat bontanak majd? Igaz, hogy <ftiő után késő a köpönyeg. Ezt már úgyis elrontották, — de azért még sokat lehet rajta javítani, nem utolsósorban pedig mindebből tanulni. BALASSAGYARMAT Életéből Biztosított Balassagyarmat iparának további fejlesztése Balassagyarmat, lakóit ma legjobban azok a kérdések foglalkoztatják, hogy az elkövetkezendő években milyen fejlődés várható a város iparosításában. Munkatársunk ezért intézett néhány kérdést a városi pártbizottság titkárához. Azért, hogy a város iparának további fejlődéséről megnyugtató képet kapjanak Balassagyarmat dolgozói. — örvendetes a fejlődés a balassagyarmati iparban. Milyen biztosítékot lát arra, hogy ez a fejlődés az elkövetkezendő években tovább fokozódik? — A felszabadulás előtt Balassagyarmat számottevő iparral nem rendelkezett. Az ipari tevékenysége manufakturális jellegű volt. A felszabadulás utáni másfél évtizedben a város iparosítása az igényekhez kismértékben, de mégis jelentős lépésekkel fejlődött — Az új vállalatok, mint a Bútorgyártó Vállalat, a Nógrád megyei Villany- és Épületszerelő Vállalat és a Vasipari és Javító Vállalat már számottevő munkásokat foglalkoztatnak és jövőbeni fejlesztésük továbbra is biztosítható. — 1960-ban fő feladatnak azt tekintettük, hogy üzemek létesítésével a városban élő nők foglalkoztatottsági problémáját megoldjuk. E cél érdekében a volt Beton- árugyártó Vállalat helyén a Kőbányai Porcelángyár kondenzátor üzeme létesült, továbbá a szociális otthon egyik szárnyában a salgótarjáni kézműipar új üzemrésze kezdte meg munkáját. — Az 1960-as év az üzemek szervezésének és beindulásának éve volt. A második ötéves terv első éveiben, Vidám asszonyok között. . . A Kézműipari Vállalatnál A Salgótarjáni Kézműipari Vállalat balassagyarmati üzeme oly fiatal létesítmény, hogy dolgozói még csak most ismerkednek egymással. Modern munkatermekben, neonvilágítás mellett 56 ki- purult arcú, fiatal leány és asz- szony serénykedik a katonás rendben sorakozó, hallkan duruzsoló villanymeghajtású varrógépek mellett. Székely Árpád munkavezető így tájékoztat: — Alkalmazottaink eddig órabérben dolgoztak, november 21-én tértünk csak át a teljesítménybérezésre. Az első napok tapasztalatai igen kedvezőek. A dolgozók elégedettek, és ez a legdöntőbb. S hogy ez így igaz, azt Kiss Mária> - “ki az üzem beindulása óta itjt dolgozik, nagyon határozottan megerősíti: — Mint mindén fiatal, én is szénetem a szé-~>* pet, sokat törődöm a csinos öltözködéssel. Persze minden keresetem nem költ- hetem magamra, a háztartási költségekhez is hozzá kell otthon járulnom. A magam részéről örülök a normarendszer bevezetésének. Eddig 4 forintos órabérem volt, most naponként átlag 60 forint körül keresek. Ezek után könnyebb lesz gazdálkodnom. A munka nem nehéz, s ha nagyobb gyakorlatra teszek szert, még magasabb) jövedelmet is elérhetek. Randa Gyuláné annak örül legjobban, hogy sikerült elhelyezkednie, mert férje már egy éve beteg, és három kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodniuk. — Férjem 950 forint összegű táppénzt kap havonként, s ez bizony kevés az öttagú családnak. Most már nyugodt vagyok, a jelek szerint ■ritt megtalálóm számításomat. Az első 'napon 50 forintot ' ’kerestem, lehetőség nyílik majd az anyagi egyensúly helyre- billentésére. Varrógépen még eddig nem dolgoztam, de megszoktam már ezt is. Jakus Vinczéné fiatal házas, alig egy hónapja mondta ki a boldogító igent. Kicsit lámpalázas, de készséggel nyilatkozik: — Két hete dolgozom az új üzemben. A munkakörülményeimmel teljes mértékben elégedett vagyok. Az > első hetekben jó volt az időbérezés, ez alatt betanulhattunk. Most mái jöhet a norma, keresni akarunk minél többet, mert kell a pénz. A kilátások kedvezőek, számításom szerint. 1400 forintot is elérek havonként. Első fizetésemből bútort vásároltunk részletre. Ha ezt kifizetjük, háztartási eszközök beszerzése jön majd. sorra. Búcsúzás előtt Székely elviárs elmondta még, hogy decemberben beindítják a kettős műszakot. Ez pedig azt jelenti, hogy még több boldog ember lesz majd Balassagyarmaton! de az egész második ötéves terv során ez a fejlődés tovább is biztosítható, egyrészt újabb beruházásokkal, másrészt a kettős műszak bevezetésével. A Kőbányai Porcelángyár III. sz. balassagyarmati telepe 1961. január 1-én lép valójában a termelésbe, amikor is 1961. év során kb. 200 fős létszámra fejlődik fel. Szintén várható a kézműipar fejlesztése már 1961 folyamán azzal, hogy bevezetik a kettős műszakot. A Bútorgyártó Vállalatnál emelet- ráépítéssel és új raktár építésével a termelést a többszörösére lehet fokozni. Ugyanennél a vállalatnál lényeges beruházás nélkül — a kettős műszak bevezetésével — a termelés volumenét közel duplájára lehet emelni. — Külön gondot okoz a Villany- és Épületszerelő Vállalat továbbfejlesztése, amely a jelenlegi telephelyén, a város szívében nem megoldható. Ugyancsak fejlesztésre szorul a Vasipari és Javító Vállalat, ahol mindenekelőtt termelékenyebb gépek beszerzésére, néhány üzemcsarnok megépítésére, a meglevők korszerűsítésére kerül sor. — A legnagyobb beruházást a második ötéves terv során előreláthatólag a Kőbányai Porcelángyár fogja eszközölni. A beruházások lényege, hogy 800—1000 női munkást foglalkoztató üzem telepítését valósítják meg a második ötéves terv során — A meglevő üzemek korszerűsítése milyen ütemben halad? — A legbiztosabb korszerűsítési folyamatot a Bútorgyártó Vállalatnál találjuk, már ebben az évben gépi beruházással jelentős termelé- kenységemelkedést érünk el. A Bútorgyártó Vállalat 1960-as terve 800 kombinált- ezekrény volt, amit a gyár 60-nal teljesít túl. Az 1961-es évben a gyár vezetői 1300 szekrény gyártását vállalják, amit azzal tudnak biztosítani, hogy 1960 negyedik negyedévében termelésbe lép a lakkfúvó berendezés és a hengercsiszoló gép, s így a munka termelékenysége 45 százalékkal emelkedik majd — Nem ennyire kedvező néhány üzemben a gépi beruházás alakulása. Az Épületszerelő Vállalat tett ugyan lépéseket, hogy gépparkját felújítsa, korszerűsítse, azonban még így is a munka igen nagy hányadát a kézimunka alkotja. Jelentősebb gépi beruházásokra volna szükség a Vasipari és Javító Vállalatnál, a Sütőiparnál és részben a Nyomda dobozüzeménél. — Véleménye szerint melyek azok az akadályok, amelyek hátráltatják az iparosítás gyorsabb ütemét? — Mindenekelőtt a város üzemeinek irányítása szerteágazó, nem megoldott. A városi tanács ipari osztálya az iparirányító funkcióját nem látja el. Gyakorlatilag a megyei tanács ipari osztálya irányítja mind a megyei, mind a városi tanács jogkörébe tartozó üzemeket. Jelentős akadály továbbá, hogy üzemeink vezetői, műszaki gárdája nincs megfelelően érdekelve az üzemek fejlesztésében, a munka termelékenységének fokozásában. Gátolja továbbá a munka jobb és folyamatosabb biztosítását az anyagellátás, külö- nöserr a Bútorgyárban, a Vasipari és Javító Vállalatnál és az Épületszerelő Vállalatnál. A városi pártbizottságnak a jövőben szintén többet kell foglalkoznia a már meglevő vállalatoknál a termelékenység, a szocialista munkaverseny kérdésével, a pártszervezet termelést ellenőrző szerepének fokozásával. — Jelentős akadálya továbbá a fejlődésnek, hogy a meglevő normák tapasztalati úton alakultak ki, a termelés technológiája nem kiforrott. A szákszervezet tevékenysége nem támasztja alá az ilyenirányú elképzeléseket. Például néhány üzemrésznél a normák módosításánál a szakszervezet nem támogatja a kérdés megoldását.- Milyen kihatás várható az iparosítás eredményeként a város lakosságánál? — A lakosság döntő többsége a legteljesebb mértékben támogatja elképzeléseinket, annak megvalósítását, beleértve a városban jelenleg üzemekben dolgozó közel 2000 munkást. A város iparosításával az elkövetkezendő években mindenékelőtt a női foglalkoztatottság kérdését oldjuk mee. A második ötéves terv során meg fogjuk oldani a gimnáziumban érettségizettek, de tovább nem tanuló fiatalok megfelelő elhelyezését Gyakorlatilag ez évente 180—200 ember elhelyezését jelenti. Ma még csupán tervünk van arra vonatkozólag, hogy a férfimunkaerők foglalkoztatottságát az elkövetkezendő években nagyobb mértékben biztosítsuk. Ezek alakulása jelentős mértékben függ a termelőszövetkezetben a munkaerő gazdálkodás alakulásától. kni(n3(féb “ í°bb foglalkoztatottság a város szempontjából mindenekelőtt azt jelenti, hogy jelentősen növekedik a munkások száma és ennek következtében a város arculata is pozitív irányban változik. Az iparosítás magával hozza a munkások szervezettségét, a szocializmus építésében való odaadóbb munkát, annak a bázisnak a súlyát, amelyre a párt elsősorban támaszkodhat a szocializmus építésében, — fejezte be nyilatkozatát a balassagyarmati városi párt- bizottság titkára. A Kondenzáforgyárban Szeptember 20-a óta termelnek már a Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati új üzemrészében. A televízió- és a rádiókészülékek számára készítenek itthon és külföldön is keresett keramikus kondenzátorokat. Már közel 50 balassagyarmati nő nyerhetett elhelyezkedést a tágas, világos munkacsarnokban. Az új üzem további nagy fejlődés előtt áll, s jövőre még több munkalehetőséget biztosít majd a város dolgozói számára. Ezüsíözik a kerámikus kondenzátorokat. Futószalag-szerűen végzik a szerelés különböző műveleteit. Ötmillió forint beruházásokra Balassagyarmaton A idei évben Balassagyarmaton jelentősebb beruházásokat hajtottak végre a helyiiparban, ami elősegítette a foglalkoztatottság kedvezőbb alakulását is. Ebben az évben alakult meg a városban a Salgótarjáni Kézműipari Vállalat új részlege, s felépült egy új, korszerűsített nyomdai részleg is. E két komoly helyiipari létesítmény mellett ezévben befejezték 12 lakás építését, egy állatorvosi ikerlakást, valamint elkezdték a mun- katherápia létesítmény építkezési munkáit is. A helyiipari üzemek beruházásai több mint kétmillió forintot, míg a többi beruházások több mint hárommillió forintot tesznek ki. Az új kézműipari részleget a szociális otthon épületének egyik szárnyában helyezték el, s jelenleg íttár 3*7 dolgozót foglalkoztat, Az új, korszerűen felszerelt nyomdai részleg építésére 900 ezer, míg a gépi beruházásokra közel 450 ezer forintot fordítottak. Itt korszerű, modern, a követelményeknek megfelelően felszerelt gépteremben, s helyiségekben dolgoznak a munkások. A 12 lakás elkészült az idén, s ezévben közel egymillió forintot, míg az állatorvosi ikerlakásra közel 300 ezer forintot fordítottak az illetékes szervek. A bölcsőde építésére ebben az évben 1100 000 forintot fordítottak. A kórház területén épülő munkatherápia elkészülése jelentős segítséget nyújt az egészségügynek. Ez évben 250 ezer forintot fordítottak erre az építkezésre. Ezenkívül közel 200 ezer forintot fordítottak a kórház részére szükséges gépek és műszerek beszerzésére. Filmújdonságok a szélesvásznú moziban Kedvelt szórakozó helyük a balassagyarmatiaknak a Madách filmszínház. Az átépítés, amely az elmúlt napokban fejeződött be, széppé varázsolta, otthonosabbá tette a balassagyarmatiak kedvéit szórakozó helyét. Nemcsak arra büszkék, hogy megyénk első szélesvásznú filmszínháza itt létesült, magukénak vallják azt is, hogy az átépített filmszínházban modern gépek vannak, ü És hogy a balassagyarmatiak mennyire szeretik a filmszínházat, mi sem bizonyítja jobban, mint a látogatók nagy száma. Hetenként átlagban 3—5 ezer ember keresi fel a filmszínházat. A filmszínház december havi műsora is nagyszerű filmek bemutatóját közli. Két nagydíjat nyert film például egymásután kerül a közönség elé. A ;,Ballada a katonáról” áz 1960. évi Öaririési fesztiválon nyert díjat, a másik a ’.íVóMére tábornok”; az 1959. évi velencei filmfesztivál díjnyertes olasz filmje. Ez már a minőségi ellenőrzés. Feszültség vizsgálattal mutatják ki, hogy a gyártmány teljesen hibátlan-e.
