Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)

1960-12-10 / 99. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG d96(L:, december 10. A KISZ kongresszusa tiszteletére 62-re növekedett a KlSZ-brigádok száma szénmedencénkben (Folytatás az 1. oldalról) Ezután a felvásárlásról szólott és elmondotta, hogy kenyérgabonából — a kisebb termés éllenére — eddig négy százalékkal, burgonyá­ból hatvan százalékkal, zöld­ségből nyolc százalékkal, vá­gómarhából kilenc százalék­kal, tejből 4,5 százalékkal többet vásároltunk fel, mint tavaly november végéig. Ugyanakkor kevesebbet vá­sároltunk fel gyümölcsből, vágósertésből, baromfiból és tojásból. Sokan úgy gondol­ják, hogy az egyes cikkekben mutatkozó piaci ellátási ne­hézség oka a termelőszövet­kezetek szervezése. Ezzel szemben az az igazság, hogy tsz-eink, . bár zömük még alig egy-két éves — már Az állam támogatja a termelőszövetkezeteket A mezőgazdaság átszerve­zése óta a termelés nem csökkent, és a felvásárlási árak is lényegében változat­lanok maradtak. A gépesí­téssel viszont csökkent az élőmunka ráfordítás és csök­kent a termelésre fordított kiadás. M'illiárdokkal keve­sebb a parasztság állammal szembeni teherviselése, ugyanakkor az állam kiadása számottevően emelkedett a termelőszövetkezeti paraszt­ság betegellátásának meg­oldása és az öreg parasztok­nak biztosított öregségi já­radék miatt. Az állam azért vállalt ilyen nagyarányú terhet, hogy segítse a parasztsá­got, emberibb életet biz­tosítson számára és nyugodt öregkort. — A nagyarányú állami se­gítség azonban a dolog egyik oldala. A másik: a paraszt­ság által termelt árut várja az ország lakossága. Aho­gyan a parasztság elvárja az Ipartól, hogy lássa el a falut megfelelő áruval, meg­szabott áron, ugyanúgy ez fordítva is érvényes. Nem indokolt tehát, hogy a pa­rasztság egy része az utóbbi időben a mezőgazdasági ter­Nagyobb gondot a termelőszövetkezeti beruházásokra Az előadó rátért a ter­melőszövetkezetek gépállomá­nyának ismertetésére. Elmon­dotta, hogy a termelőszövet­kezeteknek összesen 5780 sa­ját traktoruk van. A szövetkezetek nagyré­sze már megerősödött és a gépvásárlás nem jelent számukra különösebb anyagi megterhelést. Mégis vigyázni kell a gépe­sítéssel, gondoskodni kell meg­felelő szakmunkásról, külö­nösen a képzett traktorosok számának növeléséről. Ismer­tette a földművelésügyi mi­niszter a termelőszövetkeze­tek építkezéseinek eredmé­nyeit. Elmondotta, hogy az idei eredmények arra figyel­meztetnek, hogy helyesebb beruházási politikával a ren­delkezésre álló anyagi esz­közök átgondoltabb felhasz­nálásával még többet lehetett volna építeni. Joggal panasz­kodnak szövetkezeteink, hogy — miközben az egyszerű, olcsó kivitelezésű építkezése­ket ajánljuk számukra — ér­vényben levő rendelkezéseink nem egy esetben még mindig a drágább beruházásokhoz szorítják őket. Beruházáspolitikánknak tehát olyan irányt kell szabni, hogy az adott anyagi lehetőségeket még gazdaságosabban kihasz­nálhassuk. Losonczi Pál ezután össze­foglalta azokat a tényezőket, amelyeknek döntő szerepük volt abban, hogy termelőszö­vetkezeteink az idén politi­kailag, szervezetileg, gaz­daságilag egyaránt sokat erősödtek. Sokat köszönhe­megfelelő részt adnaf az ország ellátásához. Állami gazdaságaink pedig, amelyek az ország területé­nek tizenhárom százalékát képezik — kenyérgabonából a készletek mintegy 30 szá­zalékát adták — sertéshús­ból ugyancsak 30, vágómar­hából 20, tejből pedig 27 százaléknyi részesedéssel já­rulnak hozzá az ország el­látásához. Ezzel szemben a felvásárlási tervek teljesí­tésénél elmaradás mutatko­zik az egyéni parasztok vi­szonylatában. Ha tehát a termelőszö­vetkezetek fejlesztésével nem haladtunk volna előre ilyen arányban, felvásárlási gondjaink még jelentősebbek vol­nának. mékek . árának emelésére tö­rekszik. A piaci árak megfelelő szinten tartása érdeké­ben tovább szélesítjük a szerződéses termelést és felvásárlást. A szerződéses árak kialakí­tásánál figyelembe vesszük a termelők anyagi érdekeit. A földművelésügyi minisz­ter a továbbiakban megálla­pította, hogy egész mezőgaz­dasági termelésünk fejlesz­tésének legfontosabb feltéte­le: milyen gyorsan tudjuk megszilárdítani, illetve ered­ményesen gazdálkodó nagy­üzemekké fejleszteni a meg­lévő, illetve az ezután ala­kuló termelőszövetkezeteket. Vannak már számottevő eredményeink, azonban van még tennivaló is bőven. A továbbiakban a szövet­kezeti elnökök továbbképzé­séről beszélt, majd üdvözöl­te az eredményes munkát végző termelőszövetkezeti vezetőket és szövetkezeti ta­gokat, az asszonyokat, akik derekasan helytálltak a növénytermelésben. Ezután a falusi fiatalokról szólott. — Az utóbbi időben — mondotta — sok falusi em­ber, főleg fiatal otthagyta a tünk a termelőszövetkezeti parasztság áldozatkész mun­kájának, a munkásosztály sokoldalú segítségének, an­nak, hogy ma már valóban társadalmi üggyé vált a ter­melőszövetkezetek erősítése. A miniszter méltatta az ál­lami gazdaságok eredményeit, rámutatott arra is, hogy a mezőgazdaság átszervezésé­vel új feladatok hárulnak a Földművelésügyi Minisztéri­umra is. A minisztériumnak -éppúgy, mint a tanácsok me­zőgazdasági osztályainak és a mezőgazdaság irányításá­ban résztvevő többi szervek­nek tovább kell javítaniok munkájukat, ki kell alakíta- niok a nagyüzemek irányí­tásához szükséges új munka­stílust. Az eddiginél szoro­sabbá kell tenni a termelést és a felvásárlást irányító szervek közötti kapcsolatot. Űj mezőgazdaságot kell kialakítani: formájában is, tartalmában is szocia­lista mezőgazdaságot. A feladatok nagyok, azon­ban, ha helyesen hasznosít­juk a rendelkezésre bocsá­tott anyagi eszközöket, ak­kor meggyorsul a hozamok növekedése a termelés min­den ágában: akkor paraszt­ságunk a termelőszövetkezet­ben megtalálja számítását, mert többet termel és na- gyob lesz a jövedelem is. Alapvető feladataink kö­zé tartozik a növénytermelés fejlesztése, illetve a talaj táperejének növelése. El kell terjeszteni a nagyobb hoza­mú fajtákat főleg a kenyér- gabonánál, a kukoricánál, a baromfinál és a sertésnél. Ha eredményesebben véde­falut és a városban vállalt munkát. A városi élet azért is csábítja a fiatalokat, mert ott könnyebben megtalálják a fejlettebb technikát, a kul­turáltabb életkörülménye­ket és ráadásul rendszere­sebb a jövedelmük is mint a termelőszövetkezetek egy ré­szében. Azokból a termelő- szövetkezetekből azonban, ahol rendszeresen fizetnek előleget — és ezek szá­ma egyre több — ahol gon­doskodtak a fiatalok megfe­lelő művelődéséről, sportolási lehetőségeiről, ahol a fiata­lokat egyenjogú tagnak tart­ják ,és ahol meghonosították a korszerű termelési eljárá­sokat, azokból nem vágyód­nak el a fiatalok, hanem otthon maradnak a faluban. Sok ilyen szövetkezeti közsé­günk van már, és még több lesz. Az elvándorolt fiatalok pedig mind nagyobb szám­ban térnek vissza a falvak­ba, megszokott munkájukhoz. — Termelőszövetkezeteink — folytatta a miniszter — most készülnek a zárszám­adásra. Előfordul, hogy azo­nos adottságokkal rendelkező termelőszövetkezetek jöve­delme között nagy a különb­ség. Ennek csak az a ma­gyarázata, hogy a jobb ered­ményt elérők, egész évben a jó gazda gondosságával dol­goztak. Amikor a termelő- szövetkezetek eredményeiről beszélünk, sokan csupán a ta­gok között kiosztott jövede­lemre gondolnak. Mindjárt hozzátenném ehhez, hogy a tiszta vagyon növelése legalább olyan fontos a termelőszövetkezet életé­ben, mint a kiosztott jö­vedelem. Káros az, ha a jövedelem nagyarányú kiosztására törek­szenek egyes termelőszövet­kezetekben, nem pedig a szö­vetkezeti közös vagyon kiala­kítására. A miniszter elvtárs a be­ruházásokról szólva a többi között elmondotta, hogy az ál­lam az elmúlt két évlffen több anyagi segítséget adott a kö­zös gazdaságok kialakításá­hoz, mint bármikor azelőtt. Az erdészeti és vízügyi be­ruházásokon kívül tavaly és idén kereken 11,5 milliárd fo­rint beruházást kapott a me­zőgazdaság. kezünk a növényi és rovar- kártevők ellen, évente több milliárd értékű többletter­ményhez juthatunk. A kuko­ricatermelésben a vetésterü­let további növelésén kívül többi között az öntözés kiter­jesztésével biztosíthatjuk a termésátlagok fokozását. Miár- is szép eredményeket értek el legjobb állami gazdasá­gaink és termelőszövetkeze­teink: harminc mázsás ku­koricatermést takarítottak be katasztrális holdanként. A megtermelt takarmányt gazdaságosabban kell fel­használnunk, hogy növelhes­sük az állattenyésztés hoza­mait. A nagyüzemek kialakítá­sával lehetőség nyílik ar­ra is, hogy egyes növé­nyeket ott termeljünk, ahol azok a leggazdasá­gosabban, a legnagyobb termést adják. Pártunk VII. kongresszusa — mondotta végül — egy év­vel ezelőtt fogadta el máso­dik ötéves tervünk irányel­veit, amely megszabta a me­zőgazdaság előtt álló felada­tokat is. A mezőgazdasági termelés 30—32 százalékos nö­velése nem kis feladat, de a nagyüzemi mezőgazdálko­dásra való áttéréssel meg is teszünk mindent teljesíté­séért, illetve túlteljesítéséért — fejezte be beszédét Lo­sonczi Pál elvtárs. A napirend vitájában fel­szólaltak Boros Gergely, Fe­hér Lajos, Kádár János, Oláh György, Papp Lajos, Szabits Istvánná, Szirmai Jenő és Ta­tár Kiss Lajos elvtársak. Szénmedencénk bányaüze­meiben KISZ-fiataljain'k év­ről évre élen járnak a fel­adatok megoldásában és a szocialista munkaverseny színvonalának emelésében. Jelenleg is azon fáradoznak bányaüzemeink KlSZ-szerve- zetei, ifjúsági brigádjai, hogy minél eredményesebben fe­jezhessék be a KISZ kong­resszusára kezdeményezett munkaversenyüket. E ver­seny megindulása előtt még az év első félévében tanács­kozásra gyűltek össze az if­júmunkás brigádok vezetői, a KISZ-szervezetek titkárai, s elhatározták, hogy e nemes vetélkedésben tovább növe­lik a KlSZ-brigádok számát, hogy mind több ifjúmunkást vonhassanak be a kollektív munkába. Szénmedencénk fia­taljainak eddigi eredményei azt mutatják, hogy eleget tet­tek vállalásaiknak, s a kongresszusi munkaver­senyben a KlSZ-brigádok korábbi számát 50-ről 62-re növelték. A szénmedence ifjúmunká­sai komoly vállalásokat tet­tek a kongresszus tiszteleté­re. Vállalták, hogy a meny- nyiségi tervék túlteljesítése mellett elsősorban a szén fű­tőértékének növelésére, az önköltség csökkentésére, és az anyaggal való helyes gaz­dálkodásra törekednek. A ka- zári bányaüzemnél dolgozó Sándor István ifjú fejtési brigádja például az éves terv december 16-ra történő tel­jesítését vállalta úgy, hogy a megtűrt palatartalmat 1 szá­zalékkal csökkentik. A zagy­A salgótarjáni járást — mint köztudomású — üzemi munkások lakják. Ha bele­tekintünk a felszabadulás előtti statisztikai adatokba, az kimutatja, hogy a járás te­rületén a múlt rendszerben igen rossz volt az egészség- ügyi ellátottság. Elég talán érzékeltetésként bemutatni, hogy mint hatósági orvos, mindössze nyolc működött. A járás területén pusztított is a betegség, a tüdővész tize­delte, különösen a bányászo­kat. A felszabadulás után már rendkívül megváltozott a helyzet. Egészségügyi kor­mányzatunk a legmesszebb­menőkig mindent elkövetett, hogy a salgótarjáni járás egészségügyi helyzetén változ­tasson. Jelenleg a járás terüle­tén 16 körzeti orvos dol­gozik, három bányaüzemi körzeti orvos, és két bá­nyaüzemi orvos. Ezzel az orvosi létszámmal már rendszeresen közre tud­nak működni a dolgozók egészségének védelmében, de legfőképpen a rendszeres vizs­gálatok során a betegséget igyekszünk lehetőleg megelőz­ni. Az egészségügyi dolgozók munkájuk után megfelelő el­bánásban is részesülnek. Ezt bizonyítja az is, hogy töb­bek között új lakást építet­tek az orvosok részére Etes, Somoskőújfalu, Nagybárkány, Zagyvaróna községekben. Az orvosi lakásokat korszerű ren­delőkkel látták el, amelyek­nek felszereléseit is napról napra modernebb orvosi esz­közökkel látják el. Mátraverebély községben a községi tanács közreműkö­désével községfejlesztési alap­ból társadalmi munkával ez évben készül az új orvosi ren­delő. Nagybátony bányaváros­ban három modern orvosi lakás van, és egy bánya­üzemi orvosi lakás. vai bányaüzemnél dolgozó Berzák József brigádja a kongresszus tiszteletére 124 százalékos tervteljesítést vál­lalt csakúgy, mint Bozó Ist­ván szofospataki KISZ-bri- gádja, akik a mennyiségi terv 114 százalékos teljesítésére tettek fogadalmat; KlSZ-brigádjaink felelős­ségteljes munkáját bizonyít­ják azok a tények is, ame­lyeket a géppel dolgozó ifjú­munkások vállaltak maguk­ra. Ma már a szénmedencé­ben egyre több azoknak a brigádoknak a száma, mely­nek tagjai szocialista meg­őrzésre veszik át akár a Kóta-féle felrakodó gépeket, akár a Hidasi-rakodógépeket. A mizserfai bányaüzemnél Telek József brigádja amel­lett, hogy szocialista megőrzésre vet­te át a Kóta-féle felrakó­gépet, a napi 35 tonnás felrakással szemben a KISZ közelgő kongresszu­December 12-én „Kongresz- szusi hetet” kezdenek a sal­gótarjáni járás valamennyi bányaüzemében fiatal bányá­szaink. Hétfőn reggel mű­szak kezdéskor röpgyűléseket tartanak, amelyeken minden fiatalt csatlakozásra szólíta­nak fel termelési tervüknek december 16-ára, a KISZ kongresszusának napjára tör­ténő befejezésére. Itt is, mindenütt megfelelő rendelőt, egyébként a bánya­üzemek mindezek mellett há­rom orvoslakást biztosítottak. Jelentősen javult az egész­ségügyi védőnői tevékenység is. A felszabadulás előtt a járás területén Mátraverebély, Zagyvapálfalva, Kisterenye és Kazár községekben voltak egészségügyi vődőnők. Ebben a körülményben egy-egy vé­dőnőnek 12 ezer lélekszámú terület gondozását kellett el­látni. Ha figyelembe vesszük az akkori igen rossz közleke­dési viszonyokat, akkor bi­zony nem nehéz megállapí­tani, hogy a védőnő vajmi keveset tudta ellátni felada­tát. „A MARXISTA FILOZÓFIA ALAPJAI” A Szovjetunióban új nép­szerű tankönyvet adtak ki: „A marxista filozófia alap- jai”-t a filozófiát elsőízben tanulmányozó tanfolyamhall­gatók és önálló tanulók szá­mára. A könyv bevezetése megismerteti az olvasót a fi­lozófia történetével, s a filozófia keletkezésével és fejlődésével. Külön fejezetek­ben taglalja a könyv a dia­lektikus és a történelmi ma­terializmust. sa tiszteletére 44 tonnát teljesített. Szocialista megőrzésre vették át a gépet a mátranováki üzemben Kuborzik Miklós és Kollár János brigádjai is, akik a verseny eddig eltelt időszakában a gépállási idő csökkentésénél a géppel fel­rakott szén mennyiségének növekedésénél tűnték ki. Fiataljaink nagyszerű lel­kesedése munkájuk elismeré­sében is testet ölt. A bányász ifjúsági bri­gádjaink közül eddig már öt brigád nyerte el a szo­cialista brigád címet. köztük Sándor János brigád­ja a kányási bányaüzemnél, Sándor István ifjú a kazári, Molnár Antal ifjú a rónai, Hegedűs Aladár a zagyvái és Barabás István brigádja a szorospataki bányaüzemnél. Ezek mellett a brigádok mel­lett még további 900 fiatal küzd a szocialista cím elnye­réséért. Azok az ifjúsági brigádok, mint a kányási Sándor János brigádja, a szorospataki Ivádi István II, Bozó István és Ba­rabás István brigádjai, —• amelyek már befejezték éves tervüket, újabb vállalásokat tesznek. A bányászfiatalok kezdemé­nyezéséhez csatlakoznak az ipari üzemek fiataljai is. Jelenleg a járás terüle­tén 21 védőnői körzet van és egy-egy körzethez há­romezer lélekszámú terü­let tartozik. Mindezek mellett a járás te­rületén több helyen egészség­házak működnek, mozgó szak­orvosi szolgálat, terhes szak- rendelés, amelynek keretében a szakorvosok 28—29 helyre látogatnak el és ezek a fel- szabadulás előtt nem voltak. Ilyen és ehhez hasonló kö­rülményekkel javítja egész­ségügyi kormányzatunk nap­ról napra Salgótarján járás területén a dolgozók egész­ségügyi ellátottságát. KAZAHSZTÁNI SZÜZFÖLD Kazahsztánban különleges expedíciókat szerveztek, ame­lyek feltörésre alkalmas szűzföldek után kutatnak. A következő 2—3 esztendőben a köztársaságban további 3—5 millió hektár szűzföldet vonnak művelés alá. 1945-től kezdve Kazahsz- tában eddig már körülbelül 25 millió hektárnyi szűzföldet hasznosítottak. Nagy játékvásár r r az Állami Áruházban Mackó Jétékbaba Kerékpár 15,80 — 365,—ig 5,60 — 230,—ig 96,------- 550,—ig (6 39) Egyre javul a salgótarjáni járás egészségügyi ellátottsága is A KISZ-szervezetek kezdeményezése: KONGRESSZUSI HÉT ISraM/iM ff {/Dilim/ Befejezzük cs mezőgazdaság szocialista átszervezését

Next

/
Oldalképek
Tartalom