Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)
1960-11-26 / 95. szám
4 NÓGRÁDI NIPOJBAG 1960. november 26. A tanulók helyes napirendjének kialakítása a családban Az iskolába lépés, fordulatot jelent a gyermek életében, feljődésében. Élete új tartalommal telítődik: a tanulási munkával. Felelősség- teljes, komoly munka ez. Minden tanévvel bővül és fokozódó követelményt támaszt, helytállást kíván. Amíg a gyermek óvodába jár, általában az óvónők a szülőkkel egyetértésben gondoskodnak arról, hogy a gyermek idejében egyék, pihenjen, sétáljon, játsszék, hogy meghatározott számú órán át aludjon. Egyszóval, hogy szigorúan betartsa a részére megállapított napirendet. Amikor a gyermek az iskolába kerül, ez a helyzet megváltozik. Az általános iskola első éveiben a tanuló iskolarendjére, napirendjére még fordítanak bizonyos figyelmet, azonban ez a figyelem a későbbi évek folyamán sok családban észrevehetően gyengül, sőt, sajnos, sok esetben A GYERMEK ÁLTAL KIALAKÍTOTT NAPIRENDET, A SZÜLÖK SZEGIK MEG. Nem tartják be a meghatározott étkezési időt, a tanulót éppen akkor bízzák meg valamivel, amikor leckéjét készíti. Nem hagyják gyermeküket idejében elaludni hangos beszélgetésükkel, vagy rádiókészülékük hangos bekapcsolásával zavarják stb. Jelentékeny azoknak a tanulóknak a száma, akik sok tanítási napot mulasztanak „családi ok” miatt. Egyes szülők a rend lekicsinylését azzal próbálják igazolni, hogy a napirend állítólag csak a kicsiny gyermek számára fontos, és minél idősebb az iskolásgyermek, annál szabadabban érezze magát a rend korlátozásával szemben. Ez alapos tévedés. A helyesen megszervezett napirend, fontos szerepet játszik az ember életének minden szakaszában, a kisded kortól kezdve az öregségig. Csupán a napirend módosul: a munka és a pihenés. Természetesen nem állíthatunk fel minden család, iskolásgyermek részére egyértelmű, azonos napirendet. „Ahány ház, annyi szokás” — szokták mondani. A napirend kérdéseit a szülőknek a gyermekkel és a gyermek nevelőjével kell megtárgyalni. A tanulóknak az iskolán kívül eltöltött idejének napirendjére például a következő időbeli beosztás a helyes. Tanulási munka (házi feladatok elvégzése) 6—10 éves korú tanulók számára egy-két óra, 10—14 éves korú tanulók számára két-három óra. Szabadban való tartózkodásra (játék, séta, sport) 6 —10 éves korú tanulók számára két és fél óra. Tetszés szerinti foglalkozásra és a családban adódó hasznos munkában való segédkezésre, 6—10 éves korú tanulók számára egy-két óra, 10—14 éves korú tanulók számára, kettő- kettő és fél óra. Alvásra, 6—8 éves korban 11—12 óra, 8—10 éves korban 10—11, 11—14 éves korban 9—10 óra. A szülőknek is megvan a maguk napirendje. A napi feladatokat, munkájukat (pihenésüket is) egy kialakult, időbeli elosztás jellemzi. Ez a napirend kötelező a szülők részére is. De legyen kötelező a gyermek kialakított napirendje is. Ügy tekintsék, hogy gyermekük is lássa, hogy az nem a szülők kénye- kedvének következménye, hanem a szülők felett is álló rend, amely MINDENKIRE NÉZVE KŐTELEZŐ. Tisztában kell lenni a szülőknek azzal, hegy a napirend jelentősége távolról sem korlátozódik a gyermekek egészségét megszilárdító feladatokra. Ahhoz, hogy a gyermekek sikeresen végezzék tanulási munkájukat, a szülőknek munkahelyről kell gondoskodni számukra. A könyveknek és a többi tanulmányi segédeszközöknek, melyeket a gyermek használ, meghatározott helyen kell lenniök és senkinek sem szabad hozzájuk nyúlni, vagy áthelyezni azokat. A felnőttek, ha ezt az első pillanatra is olyan egyszerű szabályt megsértik, rendetlenséget okoznak a tanuló tanulmányi dolgaiban. Sajnos, különböző körülmények folytán nem mindegyik gyermeknek van otthon önálló munkahelye. Pedig azok a tanulók, akik otthon önálló munkahellyel rendelkeznek, jobban tanulnak, és ezek a tanulók nagy szeretettel vigyáznak munkahelyükre. Akinek viszont nincs, a tanulmányi eredményére is hatással van, főleg a házi feladatok elvégzésénél. Találkozunk azonban olyan családdal is, ahol a szülök nagy gondot fordítanak gyermekük tanulmányi elő- menetére. Öttagú a család, a két szülő és a három gyermek. Mind egy szobában laknak. Ennek ellenére a szoba rendkívül tiszta, és otthonos. Két nagy ablak elegendő fényt bocsát be. Az ablakon széthúzható függöny lehetővé teszi a szobába áramló fény szabályozását. A szobát gyakran szellőztetik. A gyermek a leckéjét a közös asztalnál készíti, mielőtt hozzáfogna a munkához, megmossa a kezét, tiszta papírral fedi be az asztalt, jól kihegyezett ceruzát, tollat vesz elő. A tintatartóban mindig van elég tinta. Ezután felnyitja leckefüzetét, gondosan megnézi, mi a feladat, előveszi a szükséges könyveket, majd nekifog a munkának. A SZÜLÖK KOMOLYAN VESZIK TANULÁSÁT, és mialatt a gyermek a leckéjét készíti, dolgozik, a szobában csend uralkodik. A két kislány — a gyermek testvérei — csöndesen játszik, az anya pedig nem messze tőlük kézimunkázik, köt, vagy varr és egyben ügyel a gyermekekre. A családban mindenben szigorú rend van, és ez jelentősen rányomja bélyegét a fiúra. Mindennap figyelmeztetés nélkül, ugyanabban az időben készíti el leckéjét, és a tanulási munkára két órát fordít. Először az írásbeli feladatokat készíti el. Ezután a szóbeli feladatokból készül, amelyet lefekvés előtt köteles átismételni. Este táskájába teszi az összes, következő napra szükséges holmit. Apja gyakran átnézi gyermeke munkáját, és ha piszkosan van elkészítve, átíratja vele. Ez a gyermek négyesre és ötösre tanul. Munkájában vannak nehézségek, de ezeket le tudja küzdeni és feladatait már önállóan készíti el. Néhány tanuló, akinek a házi feladat, a tanulási munka túlságosan nagy gondot okoz, közvetlenül az iskolából való megérkezés után (esetleg ebéd után) nekifog elkészítésüknek. Ez teljesen helytelen, a munka minősége ezekben az esetekben mm kielégítő, és a tanulási munkára is több idő szükséges. Azok a gyermekek, akik az első váltásban, tehát délelőtt járnak iskolába, az iskolából való megérkezésük után ebédeljenek meg, pihenjenek, menjenek el sétálni. Más gyermekek megszokták, hogy ebéd után lefekszenek, alszanak. Ez a pihenési mód sem rossz szokás. A délelőtti tanításra járó tanulók soha ne halasszák a tanulási munkát másnapra, a kora reggeli órákra. A tanulási munka idejét — azoknál, akik délelőtt járnak iskolába, legjobb az ebéd után eltöltött pihenési idő utánra, délután négy órára beállítani. Azoknál viszont, akik délután is járnak iskolába, legjobb a délelőtti időkben 9 órától beállítani. Nagyon helytelen, ha a gyermekeknek nincs meghatározott idejük az otthoni tanulási munkára. Ez alakítja ki a munkában való rendetlenségüket, amely ELŐMENETELÜKBEN IS RENDSZERINT KÁROSÁN MEGMUTATKOZIK. Azok a tanulók, akik délután járnak iskolába, semmi esetre sem végezzék a tanulást az esti órákban, lámpafénynél, hanem csak másnap délelőtt. Ha a szülők korán rá tudják szoktatni gyermeküket a munkafgeyelemre, pontosságra, a gondos munkára, akkor később már nem lesz szükség arra, hogy olyan feszült figyelemmel kísérjék őket. Általában a gyermek napirendjének helyes kialakítása nagyban elősegíti célunk elérését, a gyermek- nevelés területén. Tóth Bertalan NAGYSZABÁSÚ TÉLAPÓ ÉS FENYŐ ÜNNEPÉLYRE KÉSZÜLNEK Legutóbbi vezetőségi ülésükön megvitatták a szécsé- nyi Nőtanács asszonyai az idei decemberi ünnepek megrendezését. Elhatározták: központi télapó ünnepélyt tartanak a járási művelődési házban a község valamennyi gyermeke részére. E karnevállszerű gyermekünnepély megrendezése érdekében teaestet rendeznek. ÜLÉSRE KÉSZÜL A KÉPVISELŐCSOPORT November 29-én, kedden délelőtt 10 órakor az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja Rétságon a járási pártbizottság tanácstermében tartja esedékes ülését. Az ülésen Molnár Sándor elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője tart tájékoztatót a szövetkezeti mozgalom helyzetéről, a mezőgazda- sági munkák állásáról, valamint Perecz László elvtárs, a Rétsági Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának vezetője, a rétsági járás mezőgazdasági munkálatainak állását, a termelőszövetkezetek helyzetét ismerteti. Végezetül Jakab Sándor elvtárs, a képviselőcsoport elnöke, a december 1-re összehívott országgyűlés ülésszakának előkészületeiről számol be a képviselőknek. Salgótarjáni MOZILÁTOGATÓK Érdekes statisztikai adat látott az elmúlt hetekben napvilágot a napilapokban. Ezek szerint Magyarországon, Salgótarjánban a legmagasabb a mozibajárás sűrűsége, azaz évente 2G-szor mennek moziba az emberek. Ha azonban a tényleges mozibajáró- kat vesszük (ami az összlakosság 50 százaléka), akkor ez a szám 52 és azt jelenti, hogy az emberek havonta átlagban négyszer-ötször néznek filmet. Nagyon magas ez a szám. Vitathatatlanul a dolgozók szórakozási igényeit bizonyítja és egyúttal mutatja azt is, hogy biztosított erre az anyagi fedezet is. Ennek ellenére Salgótarján moziellátása rossz, bár a mozik száma elég magas. Egykét olyan filmszínház van, amelynek műszaki adottságai kielégítik a közönséget. Mégis arra a megállapításra jutottak, hogy a külterületeken levő filmszínházakat is, így például Forgács, Baglyos, Üveggyár filmszínházait megfelelően látogatják az ottani lakosok. Meglepő az is, hogy a világszerte konkurenciát jelentő televízió Salgótarjánban nem érezteti hatását. Jelenleg a város területén közel 300 televízió van. A televízióelőfizetők számával a mozit látogatók száma nem csökken, inkább emelkedő tendenciát mutat. Bár a megkérdezettek többsége azt válaszolta, hogy a televízió megvásárlása után csak ritkán jár moziba, a mozilátogatók száma mégis nő. Ez azt mutatja, hogy a televízióval nem rendelkezők körében fokozódik a filmek utáni igény, és azt is megállapíthatjuk, hogy a közönség művészi igénye fejlődik. Általában ma már nem fogadja olyan kritikátlanul közönségünk az egyes francia, vagy nyugati országokban készült filmeket, mint pár évvel ezelőtt, például nagyon helyesen, megbuktatta a salgótarjáni közönség a Nápoly aranya c. olasz filmet. A közeljövőben átadásra kerül a szélesvásznú filmszínház, amely a November 7. Filmszínház megfelelő átalakításával készül. Bizonyára megszereti a közönség a szélesvásznú filmeket is. Kálovits Géza Tartalmasabb lesz az élet... Az új művelődési otthon ott magasodik Kétbodony kellős közepén. A hatalmas téglafalak a község lakóinak, fiataloknak, idősebbeknek, szép utáni vágyakozását hirdeti, s az alkotó erőt, amely a közösség összefogásában rejlik. Mert ezt a tágas épületet a község összefogása hívta életre. A tüzes fiatalok, a lassan lelkesedő, de kitartóan dolgozó, meglett férfiak, lányok, asszonyok hordták az építkezés színhelyére a követ, a téglát, a homokot, meg az egyéb szükséges építőanyagokat, amelyekből hozzáértő, dolgos kezek húztak falakat, varázsolták az üres telepre a művelődési otthont, ezt a remekbe szabott, tágas épületet. Hatszázezer forint. Ennyiben van az új művelődési otthon építése. Nem kis ösz- szeg, különösen akkor, ha meggondoljuk, hogy ennek nagy részét a 700 lakosú közNYILATKOZIK AZ ILLETÉKES ... Széleskörű ismeretterjesztő munka indul Balassagyarmaton A közelmúltban szervezték át Balassagyarmaton az ismeretterjesztő tevékenység egész eddigi rendszerét. Ez alkalomból munkatársunk felkereste Deák Ferenc iskola- igazgató elvtársat, a TIT városi titkárát, hogy választ kapjunk néhány időszerű kérdésre. — Milyen főbb célkitűzések vezérlik a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat őszi és téli tevékenységét? — A TIT munkája sokrétű, hiszen különböző műveltségű és felkészültségű emberekkel kell foglalkoznia. Fő célkitűzésünk Pártunk művelődéspolitikai irányelveiből és VII. kongresszusának határozataiból ered: emelni dolgozóink általános és szakmai műveltségét, segíteni a szocialista tudat kialakulását, őszi és téli tevékenységünk meglehetősen sokoldalú. Városunk területén tsz akadémia, 3 munkás akadémia, 13 előadássorozat, 2 speciális tanfolyam, több nyelvkurzus indult be. A szervezőmunkával párhuzamosan megfelelő előadói munkaközösséget kellett létrehozni. Jelenleg 50 szakképzett előadó áll az ismeretterjesztés szolgálatában, így a betervezett, csaknem 200 előadás zökkenőmentes megtartása biztosítottnak tekinthető. Októberben újjáválasztást nyert a 9 tagú járási és városi elnökség, amely lelkesen kiveszi a részét a 10 szakcsoport irányításából, ellenőrzéséből. — Az ismeretterjesztő munka téli programtervezete konkrétan milyen feladatok megvalósítását tartalmazza? — Októberben elkészült munkatervünk az 1960/61-es oktatási évad részletes programját öleli fel. Nagy gondot kívánunk fordítani az előadói gárda rendszeres továbbképzésére. E célból két- havonként a TIT Országos Központjából neves tudósokat, írókat hívunk meg beszélgetésre, tapasztalatcserére. A közeljövőben a Palóc Múzeum épületében külön TIT- klubot hívunk életre. A kora tavasszal az előadók részére autóbuszkirándulást szervezünk Miskolcra, a város dolgozói részvételével pedig a nyáron különvonattal kirándulást tervezünk Egerbe. A Városi Művelődési Otthonban havonta sorrakerülő ismeret- terjesztő előadások iránt máris felfokozott érdeklődés tapasztalható. — Mik az elképzelések a tsz-tagság általános és szakmai műveltségének gyarapítására a téli időszakban? — Balassagyarmat termelőszövetkezeti város, ezért megkülönböztetett figyelmet szentelünk a tsz-tagság továbbképzésére. Novemberben indul a tsz akadémia, az előadások minden szombat este kerülnek megtartásra. Tematikánkban szerepel a város mezőgazdasági fejlesztési terve, az állattenyésztés és a növénytermelés lehetőségeinek ismertetése, a munkaszervezés alapelveinek gyakorlati alkalmazása. A történelmi tárgykörben foglalkozni kívánunk a parasztság kialakulásának folyamatával, megismertetjük a magyar irodalom kimagasló egyéniségeit, s előadást tartunk „Az ízléses családi otthon” és a ,.Parasztok a művészetben” címekkel is. A matematikai órákon a munkaegységszámítás elmélyítése a legfőbb célunk. — Milyen segítséget nyújtanak a többi tömegszervezetek? — A többi tömegszervezettel való kapcsolatunk jó, ha nehezen is, de sikerült az egészséges koordináció kialakítása. A Népfront, az MSZBT, a Nőtanács és a szakszervezetek segítséget adnak a rendezvények szervezéséhez, sőt helyiséget is biztosítanak — fejezte be érdekes nyilatkozatát Deák elvtárs. Gyürky Zoltán ség hozta össze községfejlesztésből, társadalmi munkából. 120 ezer forintra becsülik a község vezetői a helyi anyagok értékét: a követ, a cserepet, a fát, amelyet a községbeliek mozgattak meg. Aztán a szükségben segített az állam, segített a párt. Nagyon jól jött. Még szorgalmasabb munkára serkentette a téglát, követ szállító kommunistákat, KISZ-fiatalokat, a község apraját-nagyját. Hajdúk Pál, a köségi tanács elnöke, az öröm és büszkeség vegyes, de nagyszerű érzésével vezetett végig a termeken. Nem hagyva ki semmit, megmutatott mindent töviről-hegyire. A tágas teremben, ahol a színpad van, a félkörben futó függönnyel nemcsak a Faluszínház előadásait és a községbeli műkedvelőket láthatják a kétbodonyiak, a szorgalmas építők. Filmvetítés is lesz, amelyet eddig nélkülöztek itt a községben, de most már nemsokára megindul, hogy megrövidítse a téli estéket. Aztán itt kap helyet a párt- és a KISZ-szervezet. Itt válogathatnak a könyvek között is, szépirodalmit, szakkönyvet, vagy ifjúsági regényt a falubeliek, ki-ki a magának valót. Mert most már szűnik a munka a határban, több idő jut az olvasásra. S a jó könyv sok-sok téli estét tesz színessé, érdekessé. Az épület egyik részét az orvosi rendelő, a védőnői lakás foglalja el. Igaz, ez még féligkész állapotban van, de hogy felépült a művelődési otthon, meglesz az is, tágas, fehér szobákban végzi majd munkáját a körzeti orvos, hetenként kétszer-három- szor. Eddig az italbolt volt az, ahol jobbára összejöhettek, amikor idejük engedte, a falubeliek. A szép, a kultúra utáni vágyakozásuk azért megvolt. Egy apró, egészségtelen termet neveztek ki művelődési otthonná, s oda járogattak a fiátalok. De ezt komolyabb munkává nem hagyták nőni, terebélyesedni a szűk falak. Egészen másképpen alakul majd az élet Kétbodonyban ezek után. Fiú András, Halmos Zoltán, Csővári Dezsőné irányításával már készülődnek a fiatalok. Énnekkar és tánccsoport készül esténként, s igyekezetükben, lelkesedésükben egy új, egy megváltozott kulturális élet ígérete rejlik. Számukra az lesz a legnagyobb fizetség, amikor a tágas, nagy terem megtelik majd emberekkel, s amikor felhangzik daluk, táncra dobban lábuk, megfényesedik az emberek szeme, mosolyra nyílik ajkuk. Nagyon sokat változott a község az elmúlt 15 év alatt. Űj házakból például egész utcasor épült. Ez azonban csjk a külső változást szemezett. A művelődési otthon minden bizonnyal nagyon sokat segít majd, hogy tartalmasabb legyen az emberek belső élete is. Balassagyarmaton az elmúlt héten az aggok házában szerény, de annál melegebb ünnepség volt. A város dolgozói idősek, fiatalok köszöntötték a 86 éves Gyenes Izsó zenetanárt. Zenei téren kifejtett munkásságáért a kormány is kitüntetésben részesítette. Gyenes Izsó, az idős zenetanár még ma is aktívan dolgozik.
