Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)

1960-11-26 / 95. szám

4 NÓGRÁDI NIPOJBAG 1960. november 26. A tanulók helyes napirendjének kialakítása a családban Az iskolába lépés, fordula­tot jelent a gyermek életé­ben, feljődésében. Élete új tartalommal telítődik: a ta­nulási munkával. Felelősség- teljes, komoly munka ez. Minden tanévvel bővül és fo­kozódó követelményt támaszt, helytállást kíván. Amíg a gyermek óvodába jár, általá­ban az óvónők a szülőkkel egyetértésben gondoskodnak arról, hogy a gyermek ide­jében egyék, pihenjen, sé­táljon, játsszék, hogy meg­határozott számú órán át aludjon. Egyszóval, hogy szi­gorúan betartsa a részére megállapított napirendet. Amikor a gyermek az is­kolába kerül, ez a helyzet megváltozik. Az általános is­kola első éveiben a tanuló iskolarendjére, napirendjére még fordítanak bizonyos fi­gyelmet, azonban ez a fi­gyelem a későbbi évek fo­lyamán sok családban észre­vehetően gyengül, sőt, sajnos, sok esetben A GYERMEK ÁLTAL KIALAKÍTOTT NAPIRENDET, A SZÜLÖK SZEGIK MEG. Nem tartják be a meghatá­rozott étkezési időt, a tanu­lót éppen akkor bízzák meg valamivel, amikor leckéjét készíti. Nem hagyják gyer­meküket idejében elaludni hangos beszélgetésükkel, vagy rádiókészülékük hangos be­kapcsolásával zavarják stb. Jelentékeny azoknak a tanu­lóknak a száma, akik sok tanítási napot mulasztanak „családi ok” miatt. Egyes szülők a rend le­kicsinylését azzal próbálják igazolni, hogy a napirend állítólag csak a kicsiny gyer­mek számára fontos, és mi­nél idősebb az iskolásgyer­mek, annál szabadabban érez­ze magát a rend korlátozá­sával szemben. Ez alapos té­vedés. A helyesen megszer­vezett napirend, fontos sze­repet játszik az ember éle­tének minden szakaszában, a kisded kortól kezdve az öregségig. Csupán a napi­rend módosul: a munka és a pihenés. Természetesen nem állít­hatunk fel minden család, is­kolásgyermek részére egyér­telmű, azonos napirendet. „Ahány ház, annyi szokás” — szokták mondani. A napi­rend kérdéseit a szülőknek a gyermekkel és a gyermek nevelőjével kell megtárgyal­ni. A tanulóknak az isko­lán kívül eltöltött idejének napirendjére például a kö­vetkező időbeli beosztás a helyes. Tanulási munka (házi feladatok elvégzése) 6—10 éves korú tanulók számára egy-két óra, 10—14 éves korú tanulók számára két-három óra. Szabadban való tartóz­kodásra (játék, séta, sport) 6 —10 éves korú tanulók szá­mára két és fél óra. Tet­szés szerinti foglalkozásra és a családban adódó hasznos munkában való segédkezésre, 6—10 éves korú tanulók szá­mára egy-két óra, 10—14 éves korú tanulók számára, kettő- kettő és fél óra. Alvásra, 6—8 éves korban 11—12 óra, 8—10 éves korban 10—11, 11—14 éves korban 9—10 óra. A szülőknek is megvan a maguk napirendje. A napi feladatokat, munkájukat (pi­henésüket is) egy kialakult, időbeli elosztás jellemzi. Ez a napirend kötelező a szülők részére is. De legyen kötelező a gyermek kialakított napi­rendje is. Ügy tekintsék, hogy gyermekük is lássa, hogy az nem a szülők kénye- kedvének következménye, ha­nem a szülők felett is álló rend, amely MINDENKIRE NÉZVE KŐTELEZŐ. Tisztában kell lenni a szü­lőknek azzal, hegy a napi­rend jelentősége távolról sem korlátozódik a gyermekek egészségét megszilárdító fel­adatokra. Ahhoz, hogy a gyermekek sikeresen végezzék tanulási munkájukat, a szülőknek munkahelyről kell gondoskod­ni számukra. A könyveknek és a többi tanulmányi segéd­eszközöknek, melyeket a gyer­mek használ, meghatározott helyen kell lenniök és senki­nek sem szabad hozzájuk nyúlni, vagy áthelyezni azo­kat. A felnőttek, ha ezt az első pillanatra is olyan egy­szerű szabályt megsértik, ren­detlenséget okoznak a tanuló tanulmányi dolgaiban. Saj­nos, különböző körülmények folytán nem mindegyik gyer­meknek van otthon önálló munkahelye. Pedig azok a tanulók, akik otthon önálló munkahellyel rendelkeznek, jobban tanulnak, és ezek a tanulók nagy szeretettel vi­gyáznak munkahelyükre. Aki­nek viszont nincs, a tanul­mányi eredményére is ha­tással van, főleg a házi fel­adatok elvégzésénél. Találkozunk azonban olyan családdal is, ahol a szü­lök nagy gondot fordítanak gyermekük tanulmányi elő- menetére. Öttagú a család, a két szülő és a három gyer­mek. Mind egy szobában lak­nak. Ennek ellenére a szoba rendkívül tiszta, és otthonos. Két nagy ablak elegendő fényt bocsát be. Az ablakon széthúzható függöny lehető­vé teszi a szobába áramló fény szabályozását. A szo­bát gyakran szellőztetik. A gyermek a leckéjét a közös asztalnál készíti, mielőtt hoz­záfogna a munkához, meg­mossa a kezét, tiszta papír­ral fedi be az asztalt, jól kihegyezett ceruzát, tollat vesz elő. A tintatartóban mindig van elég tinta. Ezután fel­nyitja leckefüzetét, gondosan megnézi, mi a feladat, elő­veszi a szükséges könyveket, majd nekifog a munkának. A SZÜLÖK KOMOLYAN VESZIK TANULÁSÁT, és mialatt a gyermek a lec­kéjét készíti, dolgozik, a szo­bában csend uralkodik. A két kislány — a gyermek test­vérei — csöndesen játszik, az anya pedig nem messze tő­lük kézimunkázik, köt, vagy varr és egyben ügyel a gyer­mekekre. A családban mindenben szi­gorú rend van, és ez jelen­tősen rányomja bélyegét a fiúra. Mindennap figyelmez­tetés nélkül, ugyanabban az időben készíti el leckéjét, és a tanulási munkára két órát fordít. Először az írásbeli fel­adatokat készíti el. Ezután a szóbeli feladatokból készül, amelyet lefekvés előtt köteles átismételni. Este táskájába teszi az összes, következő nap­ra szükséges holmit. Apja gyakran átnézi gyermeke munkáját, és ha piszkosan van elkészítve, átíratja vele. Ez a gyermek négyesre és ötösre tanul. Munkájában van­nak nehézségek, de ezeket le tudja küzdeni és felada­tait már önállóan készíti el. Néhány tanuló, akinek a házi feladat, a tanulási mun­ka túlságosan nagy gondot okoz, közvetlenül az iskolá­ból való megérkezés után (esetleg ebéd után) nekifog elkészítésüknek. Ez teljesen helytelen, a munka minősége ezekben az esetekben mm kielégítő, és a tanulási mun­kára is több idő szükséges. Azok a gyermekek, akik az első váltásban, tehát délelőtt járnak iskolába, az iskolából való megérkezésük után ebé­deljenek meg, pihenjenek, menjenek el sétálni. Más gyermekek megszokták, hogy ebéd után lefekszenek, al­szanak. Ez a pihenési mód sem rossz szokás. A délelőtti tanításra járó tanulók soha ne halasszák a tanulási mun­kát másnapra, a kora reg­geli órákra. A tanulási munka idejét — azoknál, akik délelőtt járnak iskolába, legjobb az ebéd után eltöltött pihenési idő utánra, délután négy órára beállítani. Azoknál viszont, akik dél­után is járnak iskolába, leg­jobb a délelőtti időkben 9 órától beállítani. Nagyon hely­telen, ha a gyermekeknek nincs meghatározott idejük az otthoni tanulási munkára. Ez alakítja ki a munká­ban való rendetlenségüket, amely ELŐMENETELÜKBEN IS RENDSZERINT KÁROSÁN MEGMUTATKOZIK. Azok a tanulók, akik dél­után járnak iskolába, semmi esetre sem végezzék a tanu­lást az esti órákban, lámpa­fénynél, hanem csak más­nap délelőtt. Ha a szülők korán rá tud­ják szoktatni gyermeküket a munkafgeyelemre, pontosság­ra, a gondos munkára, ak­kor később már nem lesz szükség arra, hogy olyan fe­szült figyelemmel kísérjék őket. Általában a gyermek napirendjének helyes kiala­kítása nagyban elősegíti cé­lunk elérését, a gyermek- nevelés területén. Tóth Bertalan NAGYSZABÁSÚ TÉLAPÓ ÉS FENYŐ ÜNNEPÉLYRE KÉSZÜLNEK Legutóbbi vezetőségi ülé­sükön megvitatták a szécsé- nyi Nőtanács asszonyai az idei decemberi ünnepek meg­rendezését. Elhatározták: központi tél­apó ünnepélyt tartanak a járási művelődési házban a község valamennyi gyermeke részére. E karnevállszerű gyermekünnepély megrende­zése érdekében teaestet ren­deznek. ÜLÉSRE KÉSZÜL A KÉPVISELŐCSOPORT November 29-én, kedden dél­előtt 10 órakor az országgyűlési képviselők Nógrád megyei cso­portja Rétságon a járási pártbi­zottság tanácstermében tartja esedékes ülését. Az ülésen Molnár Sándor elv­társ, a megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának vezetője tart tájékoztatót a szövetkezeti moz­galom helyzetéről, a mezőgazda- sági munkák állásáról, valamint Perecz László elvtárs, a Rétsági Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának vezetője, a rétsági járás mezőgazdasági munkálatai­nak állását, a termelőszövetkeze­tek helyzetét ismerteti. Végeze­tül Jakab Sándor elvtárs, a kép­viselőcsoport elnöke, a december 1-re összehívott országgyűlés ülésszakának előkészületeiről szá­mol be a képviselőknek. Salgótarjáni MOZILÁTOGATÓK Érdekes statisztikai adat lá­tott az elmúlt hetekben nap­világot a napilapokban. Ezek szerint Magyarországon, Sal­gótarjánban a legmagasabb a mozibajárás sűrűsége, azaz évente 2G-szor mennek mo­ziba az emberek. Ha azon­ban a tényleges mozibajáró- kat vesszük (ami az összla­kosság 50 százaléka), akkor ez a szám 52 és azt jelenti, hogy az emberek havonta át­lagban négyszer-ötször néz­nek filmet. Nagyon magas ez a szám. Vitathatatlanul a dolgozók szórakozási igényeit bizonyítja és egyúttal mu­tatja azt is, hogy biztosított erre az anyagi fedezet is. En­nek ellenére Salgótarján moziellátása rossz, bár a mo­zik száma elég magas. Egy­két olyan filmszínház van, amelynek műszaki adottságai kielégítik a közönséget. Még­is arra a megállapításra ju­tottak, hogy a külterületeken levő filmszínházakat is, így például Forgács, Baglyos, Üveggyár filmszínházait meg­felelően látogatják az ottani lakosok. Meglepő az is, hogy a vi­lágszerte konkurenciát je­lentő televízió Salgótarján­ban nem érezteti hatását. Je­lenleg a város területén kö­zel 300 televízió van. A tele­vízióelőfizetők számával a mozit látogatók száma nem csökken, inkább emelkedő tendenciát mutat. Bár a meg­kérdezettek többsége azt vá­laszolta, hogy a televízió meg­vásárlása után csak ritkán jár moziba, a mozilátogatók száma mégis nő. Ez azt mu­tatja, hogy a televízióval nem rendelkezők körében fo­kozódik a filmek utáni igény, és azt is megállapíthatjuk, hogy a közönség művészi igé­nye fejlődik. Általában ma már nem fogadja olyan kriti­kátlanul közönségünk az egyes francia, vagy nyugati országokban készült filmeket, mint pár évvel ezelőtt, pél­dául nagyon helyesen, meg­buktatta a salgótarjáni kö­zönség a Nápoly aranya c. olasz filmet. A közeljövőben átadásra kerül a szélesvásznú film­színház, amely a November 7. Filmszínház megfelelő át­alakításával készül. Bizonyá­ra megszereti a közönség a szélesvásznú filmeket is. Kálovits Géza Tartalmasabb lesz az élet... Az új művelődési otthon ott magasodik Kétbodony kel­lős közepén. A hatalmas tég­lafalak a község lakóinak, fia­taloknak, idősebbeknek, szép utáni vágyakozását hirdeti, s az alkotó erőt, amely a közösség összefogásában rej­lik. Mert ezt a tágas épületet a község összefogása hívta életre. A tüzes fiatalok, a lassan lelkesedő, de ki­tartóan dolgozó, meglett férfiak, lányok, asszonyok hordták az építkezés szín­helyére a követ, a téglát, a homokot, meg az egyéb szükséges építőanyago­kat, amelyekből hozzáértő, dolgos kezek húztak falakat, varázsolták az üres telepre a művelődési otthont, ezt a re­mekbe szabott, tágas épüle­tet. Hatszázezer forint. Ennyi­ben van az új művelődési otthon építése. Nem kis ösz- szeg, különösen akkor, ha meggondoljuk, hogy ennek nagy részét a 700 lakosú köz­NYILATKOZIK AZ ILLETÉKES ... Széleskörű ismeretterjesztő munka indul Balassagyarmaton A közelmúltban szervezték át Balassagyarmaton az is­meretterjesztő tevékenység egész eddigi rendszerét. Ez alkalomból munkatársunk fel­kereste Deák Ferenc iskola- igazgató elvtársat, a TIT vá­rosi titkárát, hogy választ kapjunk néhány időszerű kér­désre. — Milyen főbb célkitűzé­sek vezérlik a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat őszi és téli tevékenységét? — A TIT munkája sok­rétű, hiszen különböző mű­veltségű és felkészültségű em­berekkel kell foglalkoznia. Fő célkitűzésünk Pártunk műve­lődéspolitikai irányelveiből és VII. kongresszusának határo­zataiból ered: emelni dolgo­zóink általános és szakmai műveltségét, segíteni a szo­cialista tudat kialakulását, őszi és téli tevékenységünk meglehetősen sokoldalú. Vá­rosunk területén tsz akadé­mia, 3 munkás akadémia, 13 előadássorozat, 2 speciális tanfolyam, több nyelvkurzus indult be. A szervezőmun­kával párhuzamosan megfele­lő előadói munkaközösséget kellett létrehozni. Jelenleg 50 szakképzett előadó áll az is­meretterjesztés szolgálatában, így a betervezett, csaknem 200 előadás zökkenőmentes meg­tartása biztosítottnak tekint­hető. Októberben újjáválasz­tást nyert a 9 tagú járási és városi elnökség, amely lel­kesen kiveszi a részét a 10 szakcsoport irányításából, el­lenőrzéséből. — Az ismeretterjesztő mun­ka téli programtervezete konkrétan milyen feladatok megvalósítását tartalmazza? — Októberben elkészült munkatervünk az 1960/61-es oktatási évad részletes prog­ramját öleli fel. Nagy gon­dot kívánunk fordítani az előadói gárda rendszeres to­vábbképzésére. E célból két- havonként a TIT Országos Központjából neves tudóso­kat, írókat hívunk meg be­szélgetésre, tapasztalatcserére. A közeljövőben a Palóc Mú­zeum épületében külön TIT- klubot hívunk életre. A kora tavasszal az előadók részére autóbuszkirándulást szerve­zünk Miskolcra, a város dol­gozói részvételével pedig a nyáron különvonattal kirán­dulást tervezünk Egerbe. A Városi Művelődési Otthonban havonta sorrakerülő ismeret- terjesztő előadások iránt már­is felfokozott érdeklődés ta­pasztalható. — Mik az elképzelések a tsz-tagság általános és szak­mai műveltségének gyarapítá­sára a téli időszakban? — Balassagyarmat termelő­szövetkezeti város, ezért meg­különböztetett figyelmet szen­telünk a tsz-tagság tovább­képzésére. Novemberben in­dul a tsz akadémia, az elő­adások minden szombat este kerülnek megtartásra. Tema­tikánkban szerepel a város mezőgazdasági fejlesztési ter­ve, az állattenyésztés és a növénytermelés lehetőségeinek ismertetése, a munkaszerve­zés alapelveinek gyakorlati alkalmazása. A történelmi tárgykörben foglalkozni kí­vánunk a parasztság kiala­kulásának folyamatával, meg­ismertetjük a magyar iro­dalom kimagasló egyéniségeit, s előadást tartunk „Az íz­léses családi otthon” és a ,.Parasztok a művészetben” címekkel is. A matematikai órákon a munkaegységszá­mítás elmélyítése a legfőbb célunk. — Milyen segítséget nyúj­tanak a többi tömegszerve­zetek? — A többi tömegszervezet­tel való kapcsolatunk jó, ha nehezen is, de sikerült az egészséges koordináció kiala­kítása. A Népfront, az MSZBT, a Nőtanács és a szakszervezetek segítséget ad­nak a rendezvények szerve­zéséhez, sőt helyiséget is biztosítanak — fejezte be ér­dekes nyilatkozatát Deák elv­társ. Gyürky Zoltán ség hozta össze községfejlesz­tésből, társadalmi munkából. 120 ezer forintra becsülik a község vezetői a helyi anya­gok értékét: a követ, a cse­repet, a fát, amelyet a köz­ségbeliek mozgattak meg. Aztán a szükségben segített az állam, segített a párt. Na­gyon jól jött. Még szorgal­masabb munkára serkentette a téglát, követ szállító kom­munistákat, KISZ-fiatalokat, a község apraját-nagyját. Hajdúk Pál, a köségi ta­nács elnöke, az öröm és büszkeség vegyes, de nagy­szerű érzésével vezetett vé­gig a termeken. Nem hagyva ki semmit, megmutatott min­dent töviről-hegyire. A tá­gas teremben, ahol a szín­pad van, a félkörben futó függönnyel nemcsak a Falu­színház előadásait és a köz­ségbeli műkedvelőket láthat­ják a kétbodonyiak, a szor­galmas építők. Filmvetítés is lesz, amelyet eddig nélkülöz­tek itt a községben, de most már nemsokára megindul, hogy megrövidítse a téli es­téket. Aztán itt kap helyet a párt- és a KISZ-szervezet. Itt válogathatnak a köny­vek között is, szépirodalmit, szakkönyvet, vagy ifjúsági re­gényt a falubeliek, ki-ki a magának valót. Mert most már szűnik a munka a határban, több idő jut az olvasásra. S a jó könyv sok-sok téli estét tesz színessé, érdekessé. Az épület egyik részét az or­vosi rendelő, a védőnői la­kás foglalja el. Igaz, ez még féligkész állapotban van, de hogy felépült a művelődési otthon, meglesz az is, tá­gas, fehér szobákban végzi majd munkáját a körzeti or­vos, hetenként kétszer-három- szor. Eddig az italbolt volt az, ahol jobbára összejöhettek, amikor idejük engedte, a falu­beliek. A szép, a kultúra utáni vágyakozásuk azért megvolt. Egy apró, egész­ségtelen termet neveztek ki művelődési otthonná, s oda járogattak a fiátalok. De ezt komolyabb munkává nem hagyták nőni, terebélyesedni a szűk falak. Egészen más­képpen alakul majd az élet Kétbodonyban ezek után. Fiú András, Halmos Zoltán, Cső­vári Dezsőné irányításával már készülődnek a fiatalok. Énnekkar és tánccsoport készül esténként, s igye­kezetükben, lelkesedésük­ben egy új, egy megvál­tozott kulturális élet ígé­rete rejlik. Számukra az lesz a legna­gyobb fizetség, amikor a tá­gas, nagy terem megtelik majd emberekkel, s amikor felhangzik daluk, táncra dob­ban lábuk, megfényesedik az emberek szeme, mosolyra nyí­lik ajkuk. Nagyon sokat változott a község az elmúlt 15 év alatt. Űj házakból például egész utcasor épült. Ez azonban csjk a külső változást szem­ezett. A művelődési otthon minden bizonnyal nagyon so­kat segít majd, hogy tartal­masabb legyen az emberek belső élete is. Balassagyarmaton az elmúlt héten az aggok házában sze­rény, de annál melegebb ünnepség volt. A város dolgozói idősek, fiatalok köszöntötték a 86 éves Gyenes Izsó ze­netanárt. Zenei téren kifejtett munkásságáért a kormány is kitüntetésben részesítette. Gyenes Izsó, az idős zenetanár még ma is aktívan dolgozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom