Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)

1960-11-23 / 94. szám

1960. november 23. NÖSRÄDl NlPÜJBA« Gyorsítsuk meg a gabonaértékesítés'! szerződések kötését A NAGYOROSZI ŰTTÖRÖ TSZ 17 VAGON KENYÉRGABONÁT ÉRTÉKESÍT A kenyérgabona vetése megyeszerte befejezéshez kö­zeledik. Termelőszövetkezete­inkben a vetési munkák meg­gyorsítására megtesznek min­den tőlük telhetőt. Az idő­ben elvetett kenyérgabona már szépen zöldell a határ­ban. Már most a vetés be­fejezése után gondolni kell a jövő évi gabonaértékesítés! szerződések megkötésére, amellyel a megyei Termény­forgalmi Vállalat már szep­tember óta folyamatosan foglalkozik. Termelőszövetkezeteink egy- része megértette, hogy a jövő évi kenyér biztosításáról van szó, hogy biztosítani kell a munkások, valamint a városi lakosság kenyérellátását, és ezért várható feleslegeikre már most megkötötték az ál­lammal az értékesítési szer­ződést. A szerződéskötésekben pél­damutató volt a nagyoroszi Üttörő Termelőszövetke­zet, amely 17 vagon ke­nyérgabonára, a palotási Május 1. Tsz, amely 9 vagon kenyérgabonára kö­tött értékesítési szerző­dést. A jól szerződő termelőszövet­kezetek közé tartozik a nóg- rádmegyeri és a kisbágyoni Petőfi Termelőszövetkezet, amelyek 7,5—7,5 vagon ke­nyérgabona értékesítésére kö­töttek szerződést. Az olyan ter­melőszövetkezet, mint a csé- csei Madách, amely csak eb ben az évben kezdte el ; közös gazdálkodást, hat vagon várható feleslegét értékesíti ugyanúgy, mint a héhalmi Üj Élet Tsz. A most termelő­szövetkezeti községgé vált Keszeg is 4 vagont kötött le várható feleslegéből. Az említett termelőszö­vetkezeteken kívül 34 ter­melőszövetkezet kötött ér­tékesítési szerződést. Érthetetlen módon viselke­dik az olyan jóhírű tsz, mint a tolmácsi Szabadság, a szer­ződéskötésekkel. Tíz vagon kenyérgabona lesz a várható feleslege, és egy szemet sem akar lekötni az államnak. A külföldi búzát is csak cserére kötötték le. A szerződéskötéssel a leg­nagyobb az elmaradás a szécsényi, és a salgótar­jáni járás termelőszövet­kezeteiben. Pedig nem jól gondolkodnak azok a termelőszövetkezetek, amelyek nem kötik meg idő­ben az értékesítési szerződést, mert így mázsánként 10 fo­rintos felártól esnek el. Saj­nos a még egyénileg gazdál­kodóknál is nagy az ide­genkedés a szerződések kö­tésétől. Nekik is meg kellene érteniök, hogy ugyanúgy, mint a termelőszövetkezetek­nek, nekik is értékesíteniük kellene felesleges gabonáju­kat. A szerződések kötése még folyik, éppen ezért jó lenne, ha megyeszerte gondosan fel­mérnék a várható gabona­felesleget és szerződésesen el­adnák az államnak. SAJÁT ELGONDOLÁSAIK ALAPJÄN ÉPÍTKEZNEK Az őrhalmi Hazafias Nép­front Termelőszövetkezet sa­ját erőből, saját elgondolása szerint építkezik. Az idén több" sertésfiaztatót, 100 férő­helyes növendékmarha-istállót és kukoricagórékat építenek, ötven férőhelyes tehénistálló­juk alját kibetonozták. Most épülő sertésfiaztatójuk 40 fé­rőhelyes lesz. A korábban épített 20 férőhelyes flazta- tóban már iefialtak a ko­cák, a fialási átlag 9,2 volt. Az építkezéseken dolgozó építő-brigádok idei lelkiisme­retes munkájuk alapján min­den elismerést megérdemel­nek. Szorgalmasan Telnek a nógrádsápi új tsz tagok Nagy változásokon esett át Nógrádság dolgozó paraszt­sága az utóbbi napokban. Sok vívódás után túlnyomó több­ségük a nagyüzemi gazdál­kodás útját választotta, és ezzel Nógrádsáp is termelő­szövetkezeti községgé vált. A területileg és tagságát ille­tően jelentősen megnöveke­dett Vörös Csillag Termelő- szövetkezet előtt hatalmas feladatok állottak. A meg­alakulás után még hátra volt a szántási, vetési mun­kák nagyrésze. A régi termelőszövetkezet időben elvégezte a vetés) munkákat, s míg a közösben 70 holdon tették földbe a ga­bonát, a falu túlnyomó részén gazdálkodó egyé­Nagyobbak a feladatok .. . Nem mondja azt senki, hogy könnyű dolog termelő­szövetkezetet irányítani, ve­zetni. Még annak is sok gon­dot okoz, aki több esztende­je csinálja, hogyne okbzna hát olyan embernek, aki úgy csöppen bele máról holnap­ra a vezetésbe, az 5—10—15 holdjából a 100 holdakba, tgy vannak ezzel a felsőtoldi termelőszövetkezetben is. Nem tanulták a vezetést az ottaniak sem, de a föld, a munka, az em­berek szeretete sok mindent pótolt, mert Felsötoldon az idei év nagyszerű eredmé­nyeket hozott. Jó 40 mázsát adott holdanként a kukorica. Eredményesen termesztették a szövetkezetben a cukorré­pát és bőven a 100 mázsa fe­lett volt a burgonya holdan- kénti termésátlaga is, hogy az őszi évszak növényfélesé- geit említsük. Nem lesz rossz a részesedés a termelőszövet­kezetben. Elégedettek a szö­vetkezeti gazdák, de annyira azért mégsem, hogy ne indul­nának nagyobb tervekkel, nagyobb célkitűzésekkel a kö­vetkező esztendőre, eszten­dőkre. A nagyobb tervek, felada­tok nagyobb hozzáértést kö­vetelnek a szövetkezeti gaz­dáktól, a termelőszövetkezeti Vezetőktől egyaránt. Felsötol­don is hozzáláttak hát a szö­vetkezeti vezetők és a kom­munista szövetkezeti tagok tanulni, pótolni azt, amit ko­rábban elmulasztottak. Nem, nem az ő hibájukból adódik e mulasztás. Számukra nem volt adva az a lehetőség, mint most adva van a felső­toldi gyermekeknek. Ezért határozták el, a dolgozók is­kolájában végzik el az álta­lános iskola VII. és VIII. osztályát. Ha ezt az alapot megszerzik, erre aztán épít­hetnek tovább, beljebb ha­ladhatnak a tudomány sűrű­jében. Ezért ülnek be most estén­ként napi munkájuk végez­tével Herédi Sándor, Nemec Rudolf, Lukács Ferenc, Men­der József, Szakai Jenő, Hal- rnosi Zoltán, Kucsik József, Kelen László és a többiek az iskolapadokban, s hallgatják nagy figyelemmel Sándor György, meg Balázs Gyuláné szer jönnek így össze az is­kolában és minden foglalko­zás végeztével valami újjal, eddig ismeretlennel távoznak. S így van ez rendjén. Mert hiába na, nagyobbak lettek a feladatok. niek ugyanennyi idő alatt csak 30 holdon vetettek el. Most, hogy mindenki a sző vetkezeti utat választotta, meg kellett gyorsítani az őszi szántási és vetési munkákat. Megélénkült a nógrádsápi határ. Naponta 18 fogat és 20— 25 ember foglalkozik a vetéssel és 50 holddal gyarapodik az elvetett terület. Mivel a vetési idő elhúzódott, holdanként 120 kilogramm magot vetnek, így a később kifejlődő növényekből keve­sebb megy tönkre a téli idő­szakban. A határban mintegy 10 erő­gép dolgozik a szántási mun­kán. Ha az idő esősre for­dul, akkor a trágyahordással foglalatoskodnak a szövetke­zeti gazdák. A közös mun­kái iránt érdeklődnek az asz- szonyok is. Nap mint nap kérdezgetik, ők mikor kap­csolódhatnak be a munkába? Az új szövetkezeti gaz­dák nagy munkalendülete azt bizonyítja, igyekeznek jól biztosítani a jövőt, igyekeznek minél hamarább földbe tenni a magot. ÜJABB KEDVEZMÉNYEK A BAROMFIÁLLOMÁNY továbbfejlesztésére Kormányzatunk 1961. január 1- től újabb kedvezményeket bizto­sit mindazon termelőszövetke­zetek, háztáji és egyéni terme­lők részére, akik hízott libára, vagy tojásérlékesítésre szerződést kötnek. Termelőszövetkezet minden le­szerződött 1000 db tyúktojás után vételáron kívül 80,— kg kukoricát kap 215,— Ft-os hatósági áron, minden leszerződött hízott liba után pedig 10,— kg. kukoricát. Háztáji és egyéni termelők 100 db leszerződött tojás után a vé­teláron kívül 8,- kg. és minden szerződött hízott liba után 10,- kg. kukoricát kapnak ugyancsak hatósági áron. Ezen lehetőségeket mindenki Igénybe veheti, aki a helybeli íöldmúvesszövetkezettel, termelő­szövetkezetek a balassagyarmati Baromfifeldolgozó Vállalat ki- rendeltségével hízott liba vagy tojás szállítására szerződést köt. Ezenkívül szerződést lehet majd kötni csirkére, pulykára, hízott kacsára és pecsenye-kacsára, ugyanúgy, mint az elmúlt évek­ben. Minden lehetőség megvan tehát arra, hogy baromíiállomá- rornflfeldolgozó Vállalat balassa- nyunkat tovább fejlesszük és az üresen maradt háztáji istállókat baromfitenyésztés céljára felhasz­náljuk. Fenti akcióval kapcsolatban bő­vebb felvilágosítást a helyi föld- müvesszövekezetek, iUetve a Ba­romfifeldolgozó Vállalat balassa­gyarmati kirendeltsége ad. (602) Nem elég hallani, látni kell azt a szorgalmat, ami a szé- csényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet kertésze­tében folyik. Látogatásunk al­kalmával bizony süppedt a föld, még a gumicsizma alatt is, s a tapadó sárban csak nagy megerőltetéssel tudtak mozogni az emberek. De folyt a munka. „Szüretelték” a ter­melőszövetkezet 6 hold csip­késlevelű, kerek káposztáját. Kolosi János, az 50 hold kertészet vezetője, mintha azok elé a kérdések elé sietett volna, amelyekre csak a büsz­keség boldog érzésével lehet válaszolni, úgy jött elénk. — Mennyi volt a kertészet terve? — Háromszáznyolcvanhét- ezer forint — mondja a ka­lapját megemelve. — És mennyit teljesítettek? — Eddig 540 ezer forint értéket takarítottunk be, de még mindig nagy értékek vannak a földjeinken. — Hogy fizet a káposzta? — Csak rá kell nézni — mondja, miközben legugol egy hatalmas fej mellé. Néme­lyikük olyan, mint egy ki­sebbszerű hordó. De sárga­répából is csaknem ötszörö­sére, paradicsomból is, papri­kából is négy és félszeresére teljesítettük szerződési ter­vünket. Ez bizony dicséretes mun­ka! Orosz Béla OLDALT: Nézzék meg ezt a kupa­cot: egyik-másik káposzta akkora mint egy kisebb­szerű hordó! LENT: Jól meg­pakolt, útrakész szekerek viszik a káposztát. Jut be­lőle bőven a ta­goknak is, a piac­ra is. Lesz-e jó termelőszövetkezet a herencsényi Lenin Hagyatéka Tsz? fizető kukoricaföldeik termé­sét elraktározzák. Amikor a szövetkezetben jártunk, október utolsó nap­jait mutatta a naptár. Vagy­is a szántási, vetési munkák, valamint a betakarítás dan­dárját. A szövetkezhet köz­pontjában alig találhattam egyikét embert. A falusiak elbeszélései szerint több mint kétszázan a mezőn szorgos­kodtak. Kik a cukorrépát ás­ták, 'kik a kukoricát törték, mások pedig vetettek. A szö­vetkezet elnöke Pszota Ist­ván, aki olyian ember, hogy mindenkinek eleget szeretne tenni, az épülő kukoricagó- ré körül dolgozgatott. Nagy elkeseredetten mondta, hogy neki kell a maltzrt hordani a kőműveshez, mert nem tud­tak embert állítani erre a posztra. Hangjából csalódás tükröződött, s amikor a kö­zös dolgairól nyilatkozott, megütötte a fülemet egy mondat: Mindenki annyit ér, amennyi munkát végez — Nem lett volna a mi szö­vetkezetünkben semmi baj az idén, ha mi, a falu tekin­télyes parasztjai nem lépünk ezek közé. Ha mi, külön ala­kítottunk volna egy szövet­kezetei, majd megmutattuk volna, a munkaegység nem annyit ért volna, mint most, hanem ennél jóval többet. — Egy kis számolgatás után hozzáteszi, ebben a szövetke­zetben 50 forintot érhetett volna egy munkaegység. De hát ezekkel nem lehet. Nagyon bántott ez a kije­lentés. Ismertem a községben működő néhány éve alakult November 7. Termelőszövet­kezetet. Az előző éveikben csak azért nem osztottak munkaegységenként 50 forin­tot, mert azt akarták, hogy legyen gazdasági alapja is a termelőszövetkezetnek, töre­kedtek az állattenyésztés alap­jainak megteremtésére s egy­re jobban karbantartották földjeiket. S ezt termésered­ményeik igazolták. Tehát a herencsényi úgynevezett te­kintélyes gazdák nem rossz vásárt csináltak, amikor be­léptek ebbe a jól gazdálkodó, stabil állattenyésztéssel ren­delkező szövetkezetbe. Nem igaz az, hogy a November 7. Termelőszövetkezet eredmé­nyei, öröksége rontotta le az idei terméseredményeket. Hi­szen erre már utaltunk, hogy mik voltak az okok. A tények közé tartozik az is, hogy addig, míg a volt középparasztok földjein 3— 3,5 mázsás átlagtermést ho­zott a búza, addig az általuk lenézett November 7. Terme­lőszövetkezet búzavetése hol­danként megadta a 10 mázsát is. Tehát nem helyes a szö­vetkezeti elnök fejtegetése. Nem is lenne talán veszélyes ez, (ha csak egy ember kép­viselné ezt a képtelen nézetet. Sajnos, többen vannak, akik ugyanígy gondolkoznak. Elfe­ledve azt, hogy a nagyüzemi gazdaságon belül a tagok megítélésében nem az a sors­döntő, hogy kinek mennyi földje volt korábban, hanem az, hogy ki mennyit dolgo­zik a közös felvirágoztatásán, a közös ügyének előbbrevite- lén. A szövetkezetben min­denki annyit ér, amennyi munkát végez. Ugyanannyi munkaegységet írnak jóvá egy bizonyos elvégzett mun­káért annak is, aki föld nél­kül lépett a közösbe, mint annak, aki 10, vagy 20 hold­dal lépett be. Azok, akik a szövetkezeti tagságon belül is igyekeznek a régi tulajdon- jogi elhatárolást fenntartani, nem barátai a közösségnek. Nem a közösség javát akar­ják, hanem annak kárát. Kata János '• Az utóbbi időben egyre ; több nyugtalanító hír érke- ' zik Herencsény községből az ott gazdálkodó Lenin Hagya­téka Termelőszövetkezetről. Hónapok óta nem osztanak 1 előleget, s emiatt romlott a ’ munkafegyelem, s a szövet- ‘ kezeti gazdák kilátástalan- ’ nak tartják a jövőt. Ha, ezt a néhány tényt figyelembe vsszük megdöbbenünk, hi­szen még az év elején egész mást hallottunk erről az új, , fejlődő nagyüzemi gazdaság­ról. Ahogyan elérkezett a ta- . vaszi munkák ideje, sikerült . azonnal kialakítani a mun- ; kaszervezeti egységeket, s a vezetőség, a szakvezetés oda- . csoportosította a embereket, . ahol éppen a legnagyobb : szükség volt rájuk. így a ta­vaszi vetési munkák, vala- , mint az ültetések példás : rendben, nagy munkakedvvel . végződtek. Mindenki azt gon- , dolta, hogy Herencsényben a • jövőben mindéin megy majd, mint a karikacsapás. Pedig • a később jelentkező nehézsé­■ gekre számítani lehetett. A ruövényápolási munkáknál ■ még nem jelentkeztek na­• gyobb zavarok. A növényter­mesztési brigádok lelkiisme­■ retes, pontos munkát végez­tek, bizonyítva azt, hogy az itteni nép mindig a jó gaz­da módjára bánt a kapásnö­, vényekkel, megadva nekik ' azt, amire szükségük van. A szövetkezet vezetői büszkén újságolhatták a tavasz folya- , mán mindenkinék, hogy He- ’ rencsényben minden úgy megy, ahogy annak mennie kell. Jó érzés volt ezt hal- Hani, s azok a gazdák, akik a közös utat választották, kezdték tapasztalni, hogy a szövetkezés jó, hogy a szö­vetkezésben hatalmas erők rejlenek. Mégis ezt a szépein induló községet néhány riasztó tény megzavarta. Már a tél végén látható volt, hogy az apró- magtermelés nem hozza meg a várt eredményt. Pedig a szövetkezet úgy tervezte, hogy az aprómagból legalább 600 ezer forint jövedelmük lesz. A múlt év mostoha tele, a hótakaró nélküli fagyos napok áthúzták a szövetkezeti gazdák számításét. így a hí­res aprómagtermelő Heren­csény jelentős jövedelemtől esett el. Itt is ugyanúgy, tatot más termelőszövetke­zetekben, csalódtak a búza termésátlagaiban is. A szö­vetkezeti kimutatások szerint a búza terméskiesések miatt mintegy 400 ezer forint volt a jövedelemkiesés. Nem a termelőszövetkezet a hibás Nagyon nagy összeg ez. Érzékenyen sújt egy most induló nagyüzemi gazdaságot. A munkaegység értékét je­lentősen csökkenti. A terme­lőszövetkezet bevételeit meg- csappantja. Fizetésképtelen­né vált az új közösség. A bank az előlegfizetéseket is leállította, amely a munka- fegyelem felbomlásához ve­zetett, s erdei termékeket kezdtek gyűjteni a szövetke­zeti gazdák hozzátartozói. Sokan a termelőszövetkezetet hibáztatják a dolgokért. Pe­dig, ha reálisan megvizsgál­juk a tényeket, akkor arra a megállapításra jutunk, hogy ez az egymillió forintos ter­méskiesés akkor is meglenne, akkor is sújtaná a község dolgozó népét, ha nem ala­kult volna termelőszövetkezet a faluban. A kedvezőtlen idő­járás nemcsak a termelőszö­vetkezet határában tett kárt, sújtotta az az egyéni terme­lőket is megyeszerte, akinek több földje volt. azt jobban, akinek kevesebb, azt kevés­bé. A 2750 holdon gazdálko­dó Lenin Hagyatéka Terme­lőszövetkezetet a földterületé­vel arányosan ilyen mérték­ben sújtotta. A szövetkezet vezetősége még idejében észrevette azt, hogy az aprómagtermelésben terméskiesések lesznek, ezért, amennyire lehetett kukoricá­val pótolták a hiányt. A mintegy 180 holdon termelt kukorica kimondottan jó ter­mést hozott. A szövetkezet elnöke, valamint a vezetőség többi tagjának véleménye szerint is, ennyi kukorica mint az idén még soha nem termett a faluban. Óriási gond elé állította a 40 vago- nos termés a szövetkezet ve­zetőségét. Hová helyezzék el a rengeteg termést? Ez ag­gasztotta a vezetőséget, meg az egyszerű tagokat is. Épí­tették kukoricaigórét, de az csak a termés egy részét tudta (befogadni, a -régi épü­letek padlásait nem vehették igénybe, hiszen az egyik kas­tély padlása beszakadt a ku­korica alatt. Viszont a veze­tőségnek mégis meg kellett oldania azt, hogy a gazdagon Kerek a káposzta, csipkés a levele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom