Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)

1960-11-19 / 93. szám

1960. november 19. NÓGRÁDI NfPÜJSAO ( Időszerű feladatokat tárgyalt Berlinben kezdettől fogva nem vették a kisiparosok választmánya komolyan Adenauer politikai irányváltozását JAVULT AZ ANYAG- ÉS MUNKAELLÄTÄS J 1 Választmányi ülésen tár­gyalta meg a legidőszerűbb problémákat a kisiparosok Or­szágos Szövetségének megyei bizottsága, kedden délelőtt Salgótarjánban. Értékelték az eltelt hat hónap tevékeny­ségét, és meghatározták a to­vábbhaladás érdekében meg­valósulásra váró feladatokat. A beszámoló hangsúlyozta, a megyebizottság, valamint a helyi csoportok jó kapcso­latának szükségességét a párt és tanácsszervekkel. Többek között első he­lyen állt a falvak szol­gáltatásának, kisiparos el­látottságának jobb meg­szervezése is. Az elmúlt hat hónapban egyre több kisiparos válasz­totta a szövetkezeti utat, s így két új szövetkezet, 27 kisiparos és alkalmazottai lép­tek a szövetkezeti tevékeny­ség útjára. Az említett idő­szakban sokat javult a szer­vezeti munka, növekedett a kisiparosok társadalmi mun­kája, valamint egyre jobban javult a kisiparosok adó­fizetési tevékenysége. Sajnos a kontár-kérdésben kevés eredményt tudtak elérni a gyenge ellenőrzési hálózat miatt. Az értekezlet résztvevői -a*—------------­Át adták az új 50 férőhelyes istállót a bokori Vörös Csillagnak Bokor községben még a nyár derekán nagy munká­hoz láttak, hogy a Vörös Csillag Termelőszövetkezet ré­szére mintegy egymillió fo­rintos befektetései, egy 50 fé­rőhelyes istállót építsenek. Bár az istálló építésének fel­adata a Nógrád megyei Épí­tőipari Vállalat dolgozóira hárult, a munkához maguk a ter­melőszövetkezet tagjai is és a termelőszDvetkezelet patronáló Salgótarjáni ZIM dolgozói is segít­séget nyújtottak. A ZIM azzal, hogy az épí­tési anyagok szállításához dömpert bocsátott a termelő- szövetkezet rendelkezésére, a termelőszövetkezet tagjai pe­dig mintegy 40 köbméter követ és 146 köbméter ho­Pályázati felhívás! A Salgótarjáni Ingat­lankezelő Vállalat műszaki vezető állás betöltésére pályá­zatot hirdet, azonnali belépésre. Jelentkezhetnek személyesen, vagy írás­ban, technikumi érett­ségivel, vagy mérnöki képesítéssel rendelkező, katonai szolgálatot le­töltött személyek. Építő­ipari technikumi vég­zettséggel, vagy építő­ipari szakmában való jártassággal rendelkezők előnyben. Fizetés meg­egyezés szerint. Lakás nincs. Jelentkezés: Sal­gótarján, Pécskő u. 15. Igazgató. (610) mokot termeltek ki, és szállí­tottak az új istálló építésének színhelyére. A hatalmas, 47 méter hosz- szú, 50 férőhelyes istálló most készült el, és 17-én bir­tokukba is vették a terme­lőszövetkezet tagjai. A modern istálló felett nagy magtárpadlás is ké­szült és így nemcsak a termelőszövetkezet állat- állományának elhelyezését biztosítja, de a szövet­kezet terményeinek tá­rolási gondjait is megold­ja. A termelőszövetkezet ve­zetősége úgy tervezi, hogy a közeli napokban megszünte­tik a termelőszövetkezet ál­latállományának szétszórt-1 ságát, sőt az év végéig még 15 darab tehenet is vásárol­nak, mert ezek jó elhelye­zése is' biztosítva van az új istálló átadásával. Értesítés A salgótarjáni városi tanács értesíti a város lakosságát, hogy a Für­dő Üzem (Starján Für­dő utca) a volt bányai fürdő helyén megnyílt. Az üzem hétfő kivéte­lével mindennap gőz, medence- és kádfürdést szolgáltat. OLCSÓ! HIGIÉNIKUS! (596) „Elegáns, ízléses öltözködés!“ Készíttesse ruháit a Ba­lassagyarmati Szabók KT Szövetkezetében. Férfi és női mérték- ntáni munkák! Hozott anyagból ia vál­lalunk! VALÓDI ÉS MCBÖR- KABATOK! VALAMINT MOTOROS BÖRÖLTÖZETEK KÉSZÍTÉSÉ! (575) az 1961-es I « i i i KAPHATÓ: A POSTAS KÉZBESÍTŐKNÉL ÉS A jhirlapArusoknai, feladatként határozták meg elsősorban a fal­vak szolgáltatásának jobb biztosítását. Javult az anyagellátás, va­lamint a munkaellátottság is. A hat hónapban például 378 kisiparos végzett közületi munkát, több mint egymillió forint értékben. Növelni kell még a biztosított kisiparosok létszámát és erősíteni kell a szakmai továbbképzés rend­szerét, a mestervizsgát tett kisiparosok csoportját. Lakóházak é megelőző A fűtési idény beindulásával egyidőben már egy esetben fel­hívással fordultunk a lakó- és középületek tulajdonosai, illetve használói felé a fűtőberendezé­sek és kémények felülvizsgálata és az észlelt hiányosságok ki­javítása érdekében. A tapasztala­tok azonban azt igazolják, hogy az ilyen vonatkozású tűzrendé­szet! munkák végrehajtása körül hiányosságok vannak. Több lakó- és középületnél tapasztaltuk, hogy tűzhélyet állítanak be olyan helyiségekbe, hol szabályos ké­mény nincs megépítve és így a füstcsöveket ablakon, ajtón, fa­szerkezeten, vagy falbavájt nyí­láson vezetik a szabadba. A tü­zelés következtében a füstcső fel- melegszik és a közelben lévő faanyag, kátránypapír stb. köny- nyen meggyuUad, vagy éppen a kipattanó szikra okozhat tűzese­tet. Igen gyakori eset, hogy a nem használt kéménynyílásokat papírral, ronggyal és egyéb gyú­lékony anyaggal tömik el, vagy képeket, hirdetményeket ragasz­tanak rájuk és a másik helyi­ségben pedig tüzelést folytatnak. Sok probléma van különösen a Adenauer nyugatnémet kancellár, a keresztényde­mokraták pártvezére, ponto­san egy héttel ezelőtt nyi­latkozatot adott Hilex Hilde­gard Purwin újságírónőnek, a német szociáldemokrata párt Neue Rehingzeitung és a Nyugat-Berlinben megjele­nő Telegraf c. lap tudósítójá­nak és a dullesi hideghábo­rús hangnemtől igen eltérő kijelentéseket tett. Többek között hangoztatta a szovjet — nyugatnémet kapcsolatok s középületek tűzvédelme községi lakóházaknál a sertés- perzselések, katlanházak és egyéb szabadtüzelések kérdésével, mi­után a tűztávolságokat a legtöbb esetben nem tartják be, és emiatt sok esetben koomly tűzkárok ke­letkeznek. A lakóházi és ház­táji tűzesetek megelőzése érde­kében ismételten kérjük a dol­gozókat, hogy a tűzrendészet) szabályokat maradéktalanul tart­sák be a saját és közvagyon védelme érdekében. A hiányos­ságok teljes megszüntetése érde­kében folyó évben is az állami és községi tűzoltóság tagjai a lakóházakban és középületekben tűzrendészet! vizsgálatot tartanak, mely alkalommal az ezzel kap­csolatos észrevételeiket közölni fogják, esetleg határidőt állapíta­nak meg az észlelt tűzrendészen szabálytalanság megszüntetésére. Kérjük a dolgozókat, hogy az ellenőrzéseket ne zaklatásoknak vegyék, ugyanis a rendeletek be­tartása mindenkire nézve köte­lező, különösen akkor, ha a fi­gyelmet erre fel is hívták. Nógrád megyei Tűzrendészet! Osztályparancsnokság. megjavításának szükségessé­gét és a belnémet kereskede­lem kérdésével kapcsolatban kifejezte tárgyalási készsé­gét. Adenauer látszólagos pál- fordulását a német demokratikus köztársaság kormánykö- ' reiben egyáltalán nem vették komolyan, de nagy fenntartásokkal, sőt kétkedéssel fogadták Ade­nauer „nyájassági offenzívá- ját” nyugat-berlini külföldi megfigyelők körében is an­nak ellenére, hogy a német szövetségi köztársaság veze­tő lapjai már „az új politi­kai kurzusról” közöltek ve­zércikkeket. Politikai megfigyelők most, egy hét múltán úgy látják: helyes volt, hogy fenntartásokkal, kétke­déssel, illetve gyanakvás­sal fogadták a szirén­hangokat. A nyugat-németországi és a nyugat-berlini lapok csütör­tökön például első oldalon harsogó címekkel lelkendez­tek. „A Német Szövetségi Köztársaság kormánya lezár­ja az NDK propagandistái előtt a határokat”. Mit je­lent ez? A belügyminiszter most törvényjavaslatot készített, amelyet a kormány a szö­vetségi gyűlés legközelebbi ülésszakán terjeszt majd elő, s amely „megtiltja az állam- ellenes propagandisták be­utazását a szövetségi köztár­saságba”. A törvényjavaslat szerint ilyennek tekintik az NDK mindazon állampolgá­rait, akik valamilyen párt­hoz, szakszervezethez, vagy tömegszervezethez tartoznak. A berlini politikai körök­ben rámutatnak: Adenauer állítólagos irányváltoztatását a szövetségi kormány szó­vivője, Eckardt sajtófőnök is cáfolta, amikor kereken kije­lentette, hogy „nincs szó új - politikáról”. A Bundeswehr nemkívánatos Franciaországban „A Bundeswehr nemkívána­tos Franciaországban” — e cím alatt számol be a ham­burgi die Andere Zeitung pá­rizsi tudósítója arról, hogy Franciaországban egyre erő­södik a tiltakozó mozgalom a nyugatnémet katonai egy­ségek francia területen való állomásozása ellen. A tudósító rámutat, hogy a nyugatnémet katonák fran­ciaországi jelenléte „feltá­masztja a régi szakadékot a németek és a franciák kö­zöt” és „nem szolgálja a francia—nyugatnémet megér­tés és barátság ügyét.” — A francia nép ugyan megértést és barátságot akar Németországgal és szükség esetén még Adenauer Német­országával is. E megértést azonban nem a hidegháborúra, a fegyverke­zésre és a német uniformisok­ra akarja alapozni. Figyelem­re méltó az is, hogy a til­takozások zöme De Gaulle ellen irányul, akinek szemé­re vetik, hogy hozzájárult a német csapatok franciaorszá­gi tartózkodásához — írja befejezésül a tudósító. OGOOOOOOOGOOOOOOOOOOGOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOe 50G000000XDGOOOGOOOOOOOOOGOOOOOOOO Tények és feladatok a szakember-képzésben A z ipar szakemberekkel való ellátottsága. a szakemberek pótlása, képzé­se, létszámuk alakulása, meg­oszlása, és a tervezés módja népgazdasági szempontból igen fontos, figyelmet érdem­lő kérdés. Mindezek szoros kapcsolatban vannak a táv­lati tervezés módszereinek fej­lesztésével, amely csak a leg­utóbbi időkben indult meg. A népgazdaság tervszerű fej­lődésével kapcsolatos műsza­ki szakember-szükséglet ki­elégítésére népi demokrati­kus rendszerünk már eddig is jelentősen emelte a mér­nökhallgatók számát, számos ipari technikumot szerveztek. A felszabadulás után óriási ütemben indult meg a mű­szakiak képzése. A fejlődésre jellemző, hogy amíg a mér­nöklétszám 1928—49 között csupán 43 százalékkal emel­kedett, addig 1958-ra 1928-hoz viszonyítva közel négyszeres az emelkedés. Ennek ellené­re az első ötéves terv vé­gén és a második hároméves tervben is megmaradt a mér­nök- és technikushiány, sőt fokozódott. A nemzetközi összehasonlí­tás alapján megállapítható, hogy Magyarországon a tech­nikus-képzés arányosan meg­közelíti a Szovjetuniót. A mérnökképzés arányszáma •jóval a fejlett tőkés orszá­gok mérnökképzési arányszá­ma felett van és meghalad­ja az európai átlagot. A tech­nikus létszám színvonala azon­ban több fejlett országénál alacsonyabb. A párt VII. kongresszu- sa által jóváhagyott irányelvekben, a második öt­éves terv során, fő feladat­aként szabták meg az ipar műszaki színvonalának eme­lését. A terv végrehajtása során például a nógrádi üze­mek elavult gépeit modern, nagyteljesítményű berendezé­sekkel cserélik ki. A gép­park rekonstrukciója azonban csak egyik fontos tartozéka a műszaki színvonal emelé­sének. Ehhez kapcsolódik szo­rosan a műszaki dolgozók szakképzettségének emelése, továbbképzése, a magasabb szaktudás megszerzése. Két­ségtelen, hogy ezeknek a kö­vetelményeknek igyekeznek elegt tenni az üzemek ve­zetői, műszaki dolgozói is. A megye szocialista iparában például a műszaki egyetemet, illetve technikumot végzett mérnök- és technikuslétszám — hasonlóan az országos fej­lődéshez — örvendetes emel­kedést mutat. 1957 és 1959 között a műszaki egyetemet végzettek száma közel 40, a technikumot végzett dolgozók aránya pedig közel 70 fővel emelkedett. A két év alatt elért fejlődés azonban még nem kielégítő. Megyénkben százezer lakosra 70 mérnök jut, amely mélyen az or­szágos színvonal mögött ma­radt. (Az országos átlag 1958- ban 261 mérnök volt). A tech­nikuslétszámot vizsgálva sem kedvezőbb a helyzet. Ugyan­is megyénkben 100 000 lakosra 142 technikus jut az orszá­gos 441 átlaggal szemben. Különösen figyelemre mél­tó, hogy a nők aránya mind a mérnökök, mind a techni­kusok létszámában alacsony. Az elmúlt év végén a mű­szaki egyetemet végzett dol­gozók között 4, a techni­kumot végzettek között mind­össze 15 volt a nők szá­ma. Ez arra utal, hogy a vállalatok vezetői idegenked­nek a nők műszaki körben való alkalmazásától, illetve arra, hogy a nők sem szí­vesen tanulnak műszaki kép­zettséget adó iskolákban. 1^ ülőn kell foglalkozni az- zal a helyzettel, hogy a műszakiak 98,8 százaléka a minisztériumi iparban dol­gozik. Feltűnően kevés a műszaki egyetemet, középis­kolát, technikumot végzettek száma a helyiiparban és a szövetkezeti iparban. Az ál­lami helyiiparban csupán a Bánya- és Építőanyagipari Vállalat, valamint a Szécsé- nyi Vegyesipari Vállalat al­kalmaz mérnököt. A szövet­kezeti iparon belül csupán a balassagyarmati műanya­gokat készítő ktsz-ekben van műszaki egyetemet végzett dolgozó! A többi szövetkezet még műszaki technikumot végzett alkalmazottal sem rendelkezett az elmúlt évben. Még kedvezőtlenebb képet kapunk megyénk iparát ille­tően, ha a műszaki munka­körben foglalkoztatott dolgo­zók szakképzettségét, és Is­kolai végzettségét vizsgáljuk. Az 1959. október 1-én mű­szaki állományban levő dol­gozók közül csupán 31,1 szá­zalék rendelkezett műszaki egyetemi, illetve technikumi végzettséggel. A műszaki dol­gozók majdnem 60 százalé­ka középiskolánál alacso­nyabb végzettséggel rendel­kezik. Döntő többségük 10— 20 éves szakmunkás gyakor­lattal bir, és általában mű­vezetői beosztást töltenek be. Viszont a minisztériumi ipar­ban foglalkoztatott 470 mű­vezető közül csupán 72 vég­zett műszaki technikumot. Az összes műszakiak között pedig mindössze 36 a női dolgozók száma. A z ipari vállalatok ve- zetői egyre többet tesz­nek azért, hogy a nagyará­nyú műszaki fejlesztés együtt járjon a műszaki dolgozók szakmai képzettségének eme­lésével. Ilyen irányú mun­kájuk azonban még nem ki­elégítő. A műszaki irányú iskolai végzettséggel nem rendelkezőknek például mind­össze 15,3 százaléka tanul je­lenleg egyetemen és techni­kumban. Helyes, hogy a Sal­gótarjáni Gépipari Techni­kum nappali, esti és levele­ző tagozatán eddig 626 fő végzett. Ezek nagy része azonban szívesebben megy más megyébe dolgozni, mert megyénk egyes üzemeinek ve­zetői idegenkednek a fiata­loktól. Ha fel is veszik őket, nem mindig technikusi mun­kakörben alkalmazzák. Az adminisztratív dolgozók iskolai végzettsége még a mű­szaki dolgozókénál is kedve­zőtlenebb. Az adminisztratív alkalmazottak 67,7 százaléka középiskolánál alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. Eb­ből a létszámból a nők ará­nya 60,3 százalék. Az alacsony képzettségű adminisztratív dolgozók túlnyomó többsége a minisztériumi iparban nyert elhelyezkedést. Továbbképzé­süket illetően itt még na­gyobb a feladat, mint a mű­szakiaknál. Ugyanis a közép­iskolánál alacsonyabb vég­zettségűeknek, csupán 35 szá­zaléka tanul a közép­iskola esti, vagy levelező ta­gozatán. A műszaki képzéssel kap- ■™- csolatban szólni kell arról, hogy a szakmunkás munkakört betöltő dolgozók szakmunkás bizonyítvánnyal való ellátottsága örvendete­sen javul: az 1957. évinek közel a kétszerese. Nem kielégítő viszont a helyiipari vezetők hozzáállása ehhez a problémához, mert a bizo­nyítvánnyal nem rendelkezők aránya emelkedett, örvende­tes, hogy megkezdődött az érettségizettek szakmunkás munkakörben történő elhelye­zése. A z itt felsorolt és még sok egyéb statitsztikai adat, tény és .megállapítás arra utalnak, hogy megyénk ipara vezetőinek a második ötéves terv feladatai végre­hajtása érdekében igen nagy gondot kell fordítaniok a mű­szakiak, a technikusok, a szakmunkások képzettségének állandó és gyors emelésére. Lécz László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom