Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)
1960-11-19 / 93. szám
\ * 1960. november 19. Hát már megint? NÓGRÁDI NIPÜJ8AG A salgótarjáni barnakőszénmedence nagybátonyi körzetében, közvetlenül a legfelső szénréteg fölött dr. Vitális fjgndor Kossuth-díjas egyetemi tanár, az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem alkalmazott földtani tanszékének vezetője az egész világon példátlan mennyiségben milliószámra fedezte fel az olyan öt különböző fajtájú apró élőlényeknek a nyomait, amelyek még abban az időben éltek, amikor hazánk területét tenger borította. A szénréteget fedő mai kőszenes agyag annakidején mocsári szerves iszap volt, a felette lerakodott kavicsokat pedig akkor még a tenger parti hullámai sodorták ide-oda. Az iszapba, a fölé került uszadékfába és a kavicsokba — akkor még agyagos homokkő-rögökbe — millió- számra vágtak járatokat ezek az állatkák, amelyek tulajdonképpen iszap, illetve, agyagfaló lények voltak, és mintegy beleették magukat a puha anyagba. Amikor aztán a tenger elárasztotta „életnyomaikat” kitöltötték a tengeri üledékek, amelyek megkövesülten még ma is őrzik az apró állatkák lakomájának nyomait. Ilyen nyomokat külföldön csak elvétve, itt-ott találtak egy-egy példányban, éppen ezért a tudomány még be sem sorolta ezeket a hajdani lényeket az állatvilág rendszerébe. A felfedezésnek számottevő jelentősége lehet a kőszénkutatásban. A lelőhelyen ugyanis ezek az életnyomok kizárólag a legfelső szénréteg felett találhatók. Olyan bányavidékeken tehát — mint amilyen például a komlói — ahol nem mindenütt találhatók meg az egymás felett települt összes szénrétegek, mert a felsők sokhelyütt elpusztultak, ezeknek az életnyomoknak a megléte vagy hiánya tájékozódást nyújt arra, hogy a megtalált réteg alatt érdemes-e még továbbiakat keresni. .33 Népgazdasági szemléletet Számtalan szép példáját ^ láthattuk évek során — és különösen az utóbbi időben — annak, hogy egy- egy népgazdasági szempontból is fontos feladat végrehajtása, megvalósítása hogyan lelkesíti a munkásokat, a műszakiakat. Említhetjük példának a Zagyva II, a Zagyvapálfalvi Üveggyár új kemencéjének építését, amely a társadalmi összefogás, az ország ügye iránti mélységes felelősségérzet egyik bizonyítéka. Szólhatunk arról, hogyan javult fokról-fokra a nógrádi szén minősége, mert bányászok és műszakiak ösz- szefogtak, megértették, hogy ez a népgazdaság számára és saját maguknak is hasznos. E nagy kérdések mellett még számtalan egyéb, talán kisebbnek is tűnő eseteket sorolhatnánk fel, amelyek azt igazolják, hogy a népgazdasági szemlélet, az ország ügyei iránti felelősségérzet hogyan1 hatja át egyre jobban a dolgozókat, a vezetőket. A népgazdaság érdekei elsődlegességének biztosítása elsőrendű politikai kérdés, ha szabad úgy mondani, a közösséghez való viszony fokmérője is. Nem jelent ez egyebet, mint a dolgozó nép érdekeit valósítani meg, mert nálunk a népgazdaság, az ország, valamint a dolgozók érdekei egybe esnek, teljesen azonosak. Természetesen a népgazdasági szemlélet követelményeit helytelen lenne néhány szűk területre korlátozni. Ennek a szemléletnek át kell hatnia életünk minden területét. Ki kell terjednie és a gyakorlatban kel] érvényesülnie gazdálkodásunk minden vonatkozásában. Éppen ezért időszerű szólni Szabadiskola nyílt az acélárugyári nyugdíjasok számára Alig egy éve, hogy a gyári szakszervezet és művelődési ház vezetőinek javaslatára a nógrádi iparmedence első nyugdíjas klubját átadták Salgótarjánban, az Acélárugyár munkából kiöregedett dolgozói részére. A gyárat környező lakótelepen mintegy száz nyugdíjas kovács és kohász lakik, s legtöbbjük ma is mindennapos látogatója a gyárnak, s a gyár telepeinek. A nyugdíjas klub megnyitása óta 70—80 fő vesz részt a gyár művelődési otthonának rendezvényein, rendszeres látogatói a televíziós szobának. A szakszervezeti bizottság és a művelődési otthon vezetői a gyári színjátszók minden előadására tiszteletjegyet adnak a munka veteránjainak. Most újabb egyedülálló kezdeményezés született a nyugdíjasok életének tartalmasabbá tételére. Megszervezték a nyugdíjasok szabadiskoláját. Kéthetenként rendszeres előadások hangzanak el az őket legjobban érdeklő témákról. Az április végéig tartó szabadiskolán összesen 15 előadást hallanak és vitatnak meg a gyár nyugdíjasai. A nyugdíjasok szabadiskolájának első előadását ötven résztvevővel tartották meg az acélárugyári művelődési otthonban. A ma felkészülése a holnap sikere is MÄTRANOVÄKI TAPASZTALATOK arról, hogy egyes vállalatoknál némely vállalati vezetőknél ez még nem teljes egészében úgy érvényesül, ahogyan arra szükség lenne, ahogyan azt feladataink nagysága megkívánná. A népgazdaság érdeke például azt írja elő, hogy a vállalatok valamennyi mutatóban teljesítsék feladataikat. Ezzel szemben találkozunk olyan jelenséggel, hogy csak egyoldalúan, a mennységi tervekre fektetnek fő súlyt, elhanyagolják a termelékenységet, a kapacitás jobb kihasználását és a létszám növelésével igyekeznek mindent megoldani. Fontos lenne például, hogy gyorsabb ütemben haladjon a Salgótarjáni Acélárugyár új hideghengerművének felépítése, azonban néhány valóban objektív nehézség mellett az építőiparban uralkodó szemlélet, laza fegyelem és az, hogy ez a munka nem fizet olyan jól, mint- például a Zagyva II. — mindezekért a munka üteme nem kielégítő. ■ Az ország lakásépítési programjának megvalósításához elengedhetetlen a kellő mennyiségű üveg biztosítása. A Zagyvapálfalvi Üveggyár mégis lemaradt üvegtermelési tervének teljesítésével. Többször utaltunk arra is már, hogy a beruházási munkában elért sikereink ellenére egyes helyeken megalapozatlanul végzik ezt a fontos ténykedést, nőtt a befejezetlen beruházások állománya, nem. mindig olyan létesítményeket készítenek, amelyekre múlhatatlanul szükség lenne. A népgazdaság, az egész dolgozó nép elsőrendű érdekeit szolgálja, hogy megalapozott, a műszaki fejlődést tükröző munkanormák alapján dolgozzanak az iparban. Mégis tapasztalható, hogy egyes vezetők elhanyagolják ezt a fontos kérdést, nern látják meg ennek kihatását a termelés és a fogyasztás arányának szempontjából. Szükség lenne arra is, hogy bátrabban tárják fel a helyi lehetőségeket, tartalékokat. Ennek például egyik módja, hogy olyan versenyvállalások készüljenek, amelyek elősegítik ennek megvalósulását, ne pedig az óvatosság jellemezze a felajánlásokat. Czóvá tenni a népgazda^ ság érdekei elsődlegességének fokozottabb érvényesítését, most két okból is nagyon fontos. Az egyik az, hogy a második ötéves terv irányszámai akkor valósíthatók meg maximálisan, ha itt, helyileg messzemenően érvényesül a népgazdasági szinten, az összefüggésekben való gondolkodás és gyakorlat. Mondhatnánk: ebeket a lehetőségeket előre tervezzük meg. Nem kevésbé fontos másodszor azért sem, mert különböző alkalmakkor maguk a munkások is szóvá teszik, kifejezik azt a véleményüket, hogy ügyeink előrehaladásának elsőrendű biztosítéka: úgy dolgozni a gyárakban és bányákban, hogy az megfeleljen az ország összessége érdekeinek. Azok a kedvezőtlen jelenségek, amelyekkel napjainkban még találkozhatunk, mindenekelőtt egyes vezetők helytelen szemléletére vezethetők vissza. Nem lehet, például nyugodt lelkiismerettel zsebre vágni olyan dicséretet, prémiumot, vágy egyéb elismerést, . amely mögött csupán vállalati érdek húzódik meg, de ugyanakkor,^ népgazdaság számára nein a legelőnyösebb. Lehet például a tervet túlteljesíteni, úgyis, ítiir.t ahogy azt esetenként a Sal- gótar j áni Acélárugyárban ’Teszik ■ a gyár egyes üzemrészei lemaradnak, más üzemrészek pedig anyagkeretüket már jó előre fölhasználják, hogy a vállalat összességében mégis teljesítse tervét. Az okok között kell említenünk a népszerűség helytelen értelmezését, a könnyebb ellenállás választását, a népgazdaság számára rendkívül fontos feladatok elodázását Esetenként az irányító szervek, egyes iparági igazgatóságok szervezetlen munkája, .elnéző magatartása is h£j»zá- ' járul ahhoz, hogy egyes'vállalatok a saját érdekeiket helyezzék mindenek;. , fejjé, vagy éppenséggel helytelen utasítás szerint kpnysherűl- jenek dolgozni. tSdggfá nyilvánvaló, hogy náf ’ lünk a népgazdaság és az egyes vállalatok érdekei a legteljesebb mértékben ösz- szefüggnek. Ahol megsértik a népgazdaság érdekeit, . ott előbb-utóbb a vállárat érdekei ellen vétenek. Ezért nagyon fontos, hogy elsősorban a pártszervezetek biztosítsák a helyes szemlélet kialakítását, teremtsék meg a kommunista erkölcsnek, fegyelemnek és felelősségérzetnek azt a légkörét, amelyben a népgazdaság és a vállalat ügyei nem válnak ketté és amelyben a gazdasági, műszaki vezetők széleskörű, az összefüggéseket' figyelehibe vevő gyakorlatot valósítanak meg. Ez a dolgozó nép'ügyei szolgálatának nagyon fontos követelménye! . Szeretik az emberek Immár négy hónapja működik a Salgótarjáni Állami Áruház közkedvelt hanglemez részlege. Sokan felkeresik naponta vásárlás céljából, zenekedvelők kíváncsiságból. A nagy érdeklődést bizonyítja, hogy havonta 800—1000 darab hanglemezt vásárolnak itt az emberek. Az ajándékozási csúcsforgalomra jól felkészültek, s a jelenlegi készlettel, valamint a legújabb könnyű és komoly zenei művekkel a legválasztékosabb igényeket is kielégítik. Jelenleg mintegy négyezer darab hanglemez között válogathatnak a vásárlók. Újdonságként kapható már az „Oá, Oá” című sikeres kalipszó, amelyet Psota Irén énekli. „Minél előbb, annál jobb” csacsacsa Hollósi Ilonával, és „Katóka, légy a babám” roki-mambó a Körmendi-együttes előadásában. De jó ez a kalipszó... V 9 g Mindenki tanul 9 Dorogházón p Dorogházán jól szervezték 2 meg a helyi lakosság téli ok- ó tatását, művelődésének gya- 9 rapítását. ó Még jóval az oktatási évad 9 megindulása előtt valameny- 2 nyi tömegszervezet vezetője 9 tanácskozásra jött össze, ame- q lyen elhatározták, ki-ki a 9 maga területén segíti meg- 2 valósítani a párt művelődé- 9si programját. A párt, KISZ- 9 oktatást, a népfront-oktatást, p a Nőtanács és Vöröskereszt § tanfolyamait, és előadássoro- Xzatait külön gonddal szervez- 9ték meg. ó így érték el a jó szer- 2 vezéssel, hogy Dorogházán jó- 9 formán nincsen ember, aki 9 valamilyen oktatási formá- ó ban ne gyarapítaná isme- ó rétéit, ne venne részt a na- § gyón fontos kulturális mun- 9 kában. Apró puhatestii élőlények évmilliókkal ezelőtt vájt járatai adnak útbaiiazítási a szénkulatásltoz VITALIS PROFESSZOR JELENTŐS FELFEDEZÉSEI NAGYBÄTONYBAN hogy megismétlődnek a ta valyi panaszok, úgy látszi, kezdetét veszi az újabb cikk sorozat is. Hát már megin nem törődik senki ezzel , szerelvénnyel, s újabban me gint teljes sötétség borítja kocsikat! Ismét elhangzanak azok a kedves megjegyzései mint a korábbi években: par don, bocsánat, nem oda akar tam lépni; vagy elnézést ké rek, de nem látok semmit avagy még inkább: no, mi csinál, nem látja, hogy it én ülök; vagy ne lépjen i lábamra maga ... szóval ked vés és még „kedvesebb” meg jegyzések. Szpz szónak is egy a végt Talán még idejében szólunk A tél előtt állunk, az estéi mind hosszabbak, s ha má ott vannak az égők a kocsi ban, akkor szórják is a vilá gosságot. Mert nem enged hető meg, hogy egyes embe rek -felelőtlenségén — azor hogy nem készítik elő vilá gításra a kocsikat, száza, bosszankodjanak. Emlékszünk még arra, hogy az elmúlt télen mennyi panasz hangzott el a vasút munkájára. Cikkekben is foglalkozott az újság azzal a hanyagsággal, amelyet a Salgótarján—Pásztó között közlekedő személyvonaton, az úgynevezett munkáson lehetett tapasztalni, Ilyen volt például az, hogy hosszú hónapokig nem voltak képesek egy-egy törött ablakot megcsináltatni, az, hogy hiába hangzottak el a panaszok, csak nem csinálták meg egy- egy személyszállító kocsi fűtését. Legtpbb panasz azonban arra volt, hogy ennek a szerelvénynek nincs gazdája, s ebből fakadóan senki sem törődött már tavaly sem azzal, hogy rendben legyen rajta a világítási berendezés. Nem tudni mi az oka, de azt lehet tapasztalni, hogy egyre többen veszik igénybe ezt a személyvonatot, egyre többen járnak azon munkába, vagy haza szeretteik körébe. Éppen ezért érthetetlen, Eddig sem írtunk, most sem akarunk dicshimnuszokat zengeni a mátranováki bányászok ezévi munkájáról. Pedig megérdemelték volna! Évek óta ismert tény, hogy szénmedencénk bányaüzemei közül egyik legjobban összeforrott, eggyékovácsolt kollektíva Mátranovákon van. Sikereik legnagyobb részét is ennek köszönhetik. Mindezek előrebocsátása után beszéljenek maguk a tények, amelyekhez — különösképpen a bányászok előtt nem kell sok kommentárt fűzni. A párt VII. kongresszusának határozata után a mátranováki bányászok olyan fogadalmat tettek, hogy a népgazdaság érdékeit figyelembe véve, éves tervükön felül 4 ezer tonna szenet termelnek. Ezt a tervenfelüli meny- nyiséget úgy küldik a felszínre, hogy növelik a termelékenységet, tehát javítják az összüzemi és produktív teljesítményeket és javítják a szén fűtőértékét is. A mátranováki bányászok fogadalmuknak eddig csaknem minden tekintetben eleget tettek. Éves esedékes tervükön felül az év tíz hónapjában több mint 3 ezer 600 tonna szenet termeltek. Törekedtek arra, hogy növeljék a szénfalon dolgozók teljesítményét, s tízhónapos átlagban a tervezettel szemben 405 kilogrammal teljesítették túl a produktív tervüket. A bányászok ilyen arányú teljesítménynövekedése és a helyes munkaszervezés azt is eredményezte, hogy ebben az időszakban 10 kilogrammal EMELKEDETT AZ ÖSSZÜZEMI teljesítmény is. Ebben a bányában ismét bebizonyították, hogy a mennyiség, a termelékenység növelése mellett lehet a minőséget is javítani. Nem kevesebb, mint kilenc kalóriával javították a szén fűtőértékét az év tíz hónapjának átlagában. Ahhoz azonban, hogy az év végefelé Mátranovákon ilyen számadást végezhetnek, feltétlen szólni kell elsősorban a bányászok lelkesedéséről, a hasznos műszaki intézkedésekről. A műszaki intézkedések közül kiemelkedik az a törekvés, amelyet a tömeg- termelő munkahelyek, tehát a frontfejtések kiképzésére fordítanak. Ennél az üzemnél ma is négy frontfejtésen, 170 folyóméter homlokhosszban jövesztik a szenet. Érdekessége ezeknek a frontfejtéseknek, hogy csaknem valamennyi páncélkaparóval van felszerelve, s nem egynél a nagyobb termelékenységet is biztosító rárobbantásos módszert alkalmazzák. A csipkesi frontfejtés például ilyen munkamódszerrel 60 méteres szárnyon napi 20 vagonos termeléssel is egy évig biztosítja az üzemeltetést. Ebben nagy érdeme Czene György elvtársnak, frontmesternek és brigádjának van. A Czene-brigád tagjai a szocialista cím elnyerését is maguk elé tűzték. Hasonlóan jó eredményekkel büszkélkedhetnek a Gáti bányában dolgozó Nádasdi Dezső frontmester brigádjának tagjai. Ennek a brigádnak a tagjai is A SZOCIALISTA CÍM elnyerését tűzték maguk elé, s munkájuk alapján méltóak is lesznek arra. Ez a brigád például a tervezett 45 mázsás teljesítménnyel szemben több mint 50 mázsát ért el úgy, hogy a tervezett 1,45 méteres előrehaladást — tehát a frontsebességet — 1,65 méterre növelték. Persze, szólhatnánk a Gáti II-ben dolgozó Kuborczik Miklós, vagy a Gsurgó-táróban dolgozó Su- sán András brigádjának kiváló eredményeiről is. Címünk is arról beszél, hogy a ma felkészülése a holnap sikere is — ezt vallják Mátranovákon. A korábbi eredmények azt bizonyítják, hogy a mártanovákiak becsülettel teljesítik a hároméves terv rájuk eső feladatát, de a jó munka mellett a második ötéves terv sikereire is gondolnak. Ehhez már csak néhány, de nagyon fontos tényt kell elmondani. Azt például, hogy a feltárási munkák jó elvégzésével már a jövő év szenelő munkahelyeit készítik elő. Erről „árulkodnak” a következő számok. A bánya dolgozói az összes vágathajtási tervüket — tíz hónap alatt 832 folyóméterrel teljesítették túl. Míg a szénmedence jó néhány üzemében gondot okoz a fő- vágathajtási terv, addig Mátranovákon ezzel sincs báj. Eddig 634 folyóméterrel végeztek nagyobb munkát, mint azt a szakmai terv előírja. Ugyanilyen eredményekről szólhatnánk a korszerű biztosítás terén elért sikereknél, vagy más, a jövő évi felkészülést nagyon is befolyásoló munkáknál. A MÄTRANOVÄKI EREDMÉNYEK feltétlen példa lehet szénmedencénk valamennyi üzeme előtt. Azt bizonyítja: a máért sem kell a jövőt feláldozni; Hasznos szervezéssel, jó műszaki intézkedésekkel, a bánya kollektívájára támaszkodva mindent meg lehet oldani. S ezzel jól jár a bányász, jól jár a népgazdaság is.
