Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)

1960-11-19 / 93. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÚGRÁD MRGYRI BIZOTTSÁGA tS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1960. NOVEMBER 19. A falu segítése Mi sem bizonyítja jobban azt a tényt, hogy államunk egyik legfontosabb feladatá­nak tekinti a termelőszövet­kezetek megszilárdítását, fej­lesztését, mint az a nagyará­nyú segítség. támogatás, amelyben államunk eddig ré­szesítette a termelőszövetke­zeteket. Példák hosszú sorá­val bizonyíthatnánk a mi me­gyénkben is, milyen erőfe­szítéseket tettek termelőszö­vetkezeti parasztjaink az ál­lam segítségével, hogy meg­teremtsék a nagyüzemi nö­vénytermesztés és állatte­nyésztés alapjait, hogy a ter­melőszövetkezetek mielőbb jól jövedelmező, sok árut termelő nagyüzemi gazdasá­gokká váljanak. Mert a szo­cializmus építése nemcsak a munkásosztálytól kíván erő­feszítéseket. A mezőgazdasá­gi termelés növelése, a falu szocialista átalakítása nélkül nem fejezhetjük be nagy mű­vünket, a szocialista építést. A 3004/2-es kormányrende­let, amely magában foglalja azokat a módszereket, melyek leghatásosabbak a termelő­szövetkezeti mozgalom támo­gatását illetően, már azt is figyelembe veszi, hogy a meg­levő nagyüzemi gazdaságok, a termelőszövetkezetek jó úton haladnak a kitűzött cél felé: mielőbb sok árut adnak a népgazdaságnak. E rende­letről elmondhatjuk: nem elvtelen támogatását jelenti a termelőszövetkezeteknek. Annak nyújt többet, annál a szövetkezetnél nagyarányúbb a segítség, amelyik okosan él ezzel, s amelynél ez nagyobb mennyiségű, olcsóbb áru elő­állításában jelentkezik. E rendelet igen jó hatással volt termelőszövetkezeteink fejlődésére. A kihelyezett, hozzáértő mezőgazdász, a műtrágyakedvezmény, a ked­vezményes gépállomási mun­kadíjak a tagok szorgalmával párosulva nem egy termelő- szövetkezetünkben emelte je­lentős mértékben a hozamo­kat olyannyira, hogy az idén már bátran elmondhattuk, még a fiatal termelőszövet­kezetek zöme is jó két má­zsával több gabonát termelt a nagyüzemi táblán, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Hasonló a helyzet az állatte­nyésztés területén is. A nagy­üzemi istállók építésénél je­lentkező hitelengedmény az állatállomány -kialakításához nyújtott hitelek segítették az állattenyésztés fejlesztését, a nagyüzemi állattenyésztés alapjainak megteremtését. A 3004/3-as kormányhatá­rozattal, amely most látott napvilágot, szintén az a cél, hogy elősegítse a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek felismerve a zöldtrágyázás jelentőségét, növeljék a zöld­trágyázott területeket is. A gyümölcs- és szőlőtermelés, az öntözéses gazdálkodás — főleg a nagyüzemi öntözéses zöldségtermesztés — fejlesz­tését illetően ugyancsak sokoldalú támogatásról tesz bizonyságot államunk e ren­deletben. A jelentős hitelen­gedmények mind azt céloz­zák, hogy egyre több terme­lőszövetkezetünk kapjon ked­vet e jól jövedelmező nö­vénytermesztési ágakhoz. Az állattenyésztés fejlesz­tése viszonylag nagyobb erő­feszítéseket követel termelő- szövetkezeteinktől, s az e cél­ra fordított beruházások ké­sőbben térülnek meg, mint mondjuk a növénytermesztés­ben. Az állattenyésztést azon­ban mégis fejleszteni kell, hiszen ez az alapja a belter­jes, jól jövedelmező nagy­üzemi gazdaságnak. Államunk e rendelettel itt is tovább bővíti támogatásának rend­szerét. Többek között terme­lőszövetkezeteink már a kö­vetkező évben vemhes üsző­ket kaphatnak, amelyek ér­tékét természetben törleszt­hetik le. Űj kedvezmény se­gíti ezenkívül a termelőszö­vetkezeteket. az állatok érté­kesítésénél is. A rendelet ugyanis kimondja, hogyha valamely termelőszövetkezet egy tételben legalább 30 szarvasmarhát, vagy legalább 50 hízottsertést ad át, az Ál­latforgalmi Vállalat a minő­ségi átvételt a helyszínen kö­teles eszközölni. E rendelet segítséget nyújt abban is, hogy a közös állatállomány fejlesztése mellett valameny- nyi szövetkezetben kihasznál­ják, az eddigieknél sokkal jobban, a háztáji állattartás­ban rejlő tenyésztési és áru- termelési lehetőségeket is. Ha például egy szövetkezeti gazda még nem rendelkezik tehénnel, kedvezményes fel­tételek mellett üszőt kaphat. De nagyarányú államunk se­gítsége az állattenyésztés egyéb területén is, amellyel az a cél, hogy mielőbb ki­alakuljon termelőszövetkeze­teinkben a megfelelő meny- nyiségű és minőségű állat- állomány. Szólhatnánk még néhány fontos dologról, a gépi mun­ka kedvezményeiről, a ked­vezményes gépvásárlásról, az árutermelés, vagy közös ér­tékesítés kedvezményeiről, a szövetkezeti beruházások, a saját erőből történő építkezé­seknél nyújtott kedvezmé­nyekről, amelyből államunk nem profitálni akar. Mind­ezzel az a cél: növekedjék termelőszövetkezeteink közös vagyona, a mezőgazdasági tér­Vasárnap részleges tanácsválasztások lesznek Vasárnap megyeszerte részleges tanácstagi választá­sok lesznek. A Hazafias Népfront a választást meg­előzően jelölőgyűléseket tar­tott, amelyen a lakosság mindenütt érdeklődéssel vett részt. A balassagyarmati járás jelölőgyűlésein a választópol­gárok mintegy 85 százaléka megjelent. A jelölőgyűléseken ismertették, hogy a válasz­tásra azért került sor, mert egyes helyekről tanácstagok eltávoztak, vagy lemondtak. A részeleges tanácsválasztás során megválasztásra került a szécsényi járásban 1 járási tanácstag, 2 községi tanács­tag, balassagyarmati járás­ban 1 járási tanácstag és 12 községi tanácstag. Salgótar­ján városban pedig 2 tanács­tag. A tanácsválasztás vasárnap reggel 7 órakor kezdődik. Munkavédelmi beruházások, intézkedések az ipari üzemekben Egy te több munkavédelmi, üzemegészségügyi, beruhá­zási intézkedést valósítanak meg az ipari vállalatainknál a dolgozók testi épségének, egészségének megvédése érde­kében. A FÖMÜHELYI DOLGOZÓK HELYTÁLLÁSA az acélárugyárban Ebben az évben munkavé­delmi beruházásokra 1 051 100 forintot fordít államunk a Salgótarjáni Acélárugyárban. Az előirányzott beruházási összeg a vállalatnál az év vé­géig felhasználást nyer. A tervezett beruházások jelen­tős része már eddig elkészült, míg a munkák egy kisebb hányada most van folyamat­ban. Elkészült már eddig töb­bek között a gazdasági szer- árugyár B. üzemében a vil­laköszörűknél és a szántóvas köszörűsüknél az elszívó be­rendezés. Ugyancsak elszívó berendezés készült el a rúd- vasüzemi pácolóban is. Az év végéig a 18 szálas patentí- rozó üzemnél az emelőmacs­ka is beépítésre kerül, s ez­zel a dolgozók régi problé­mája oldódik meg. Ugyan­csak komoly problémát old meg majd a rúdvashúzó és rakodó fürdőjének és öltöző­jének elkészítése is. A für­dők építésének megkezdésére most, a IV. negyedévben ke­rült sor és ez az építkezés előreláthatólag a jövő év ele­jén nyer teljes befejezést. S emellett még több olyan be­ruházás történt, amely a dol­gozók munkáját, egészségi körülményeit teszik még biz­tonságosabbá. Abban, hogy a munkavé­delmi beruházások jelentős része már' eddig elkészült, igen nagy részük volt a fő­műhelyi dolgozóknak, akik a munkák gyorsítására tett vál­lalásukat sok esetben határ­idő előtt teljesítették. MEGVALÓSULNAK A MUNKAVÉDELMI BERUHÁZÁSOK A SZÉNBANYASZATBAN IS A szénbányászati tröszt eb­ben az évben 2 240 000 forin­tot tervezett munkavédelmi beruházásokra A korábbi évekkel ellentétben a mun­kavédelmi beruházások 1960- ban sorra megvalósulnak, s ma már arról számolhatnak be, hogy közel 2 millió fo­rintot költöttek el erre a cél­ra. A munkavédelmi beruhá­zások zöme elsősorban a bá­nyászok ivóvíz ellátásának megjavítását, a munka meg­könnyítését, biztonságosabbá tételét szolgálják. Ilyen pél­dául, hogy már elkészült és befejezést nyert Mizserfán egy víztáröló építése. A rrién­Gondosan készítsük elő a tss-ek jövő évi termelési terveit KÉTNAPOS TERVKÉSZÍTÉSI ÉRTEKEZLET VOLT BALASSAGYARMATON A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya szerdán és csütörtökön, kétnapos érte­kezletet tartott a járási me­zőgazdasági osztályok dolgo­zói részére Balassagyarmaton a járási tanácson. A két­napos értekezleten, amelyen részt vettek a járási taná­csok elnökei és elnökhelyet­tesei, valamint a járási párt- bizottság mezőgazdasági osz­tályvezetője is, a termelő- szövetkezetek 1961. évi terv- készítésének irányelveit és módszereit tárgyalták meg. Az értekezletre vendégként meghívták a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos vál­lalatok vezetőit is. Molnár Sándor a megyei tanács mezőgazdasági osztály- vezetőjének megnyitója után Tóta Ferenc a megyei tanács VB elnökhelyettese tartott bevezető előadást. Hangsú­lyozta a jelenlegi időszak tervkészítési munkáinak je­lentőségét. A most készült tervekkel már az ötéves terv végrehajtását segítjük. A jö­vő évi terv készítésének je­lentősége azért is nagy, mert a megye mezőgazdasági terü­letének háromnegyedrészére készítjük a terveket, amely tervekkel le kell raknunk az alapokat, hogy sikere­sen teljesíthessük az öt­éves terv további éveinek feladatait. Célunk a nagyüzemi gazda­ságok kialakítása, a nagy­üzemi termelés megvalósítá­sa. E nagy célokat úgy ér­hetjük el, ha alkalmazzuk az új zoo- és agrotechnikai módszereket, mert csak így adhatunk több árut a nép- jgazdaságnak, így érhet el na­gyobb életszínvonalat a ter­melőszövetkezet tagsága is. A tervkészítés irányelveiről Kiss József a megyei tanács mezőgazdasági osztályának termelőszövetkezeti csoport- vezetője tartott előadást. Elő­adásában hangsúlyozta, hogy el kell vetnünk a tízéves terv- készítési gyakorlatot, s szigorúan elemeznünk kell a múlt évi tervben előforduló hibákat, hogy azokat az 1961. évi terv­ben elkerülhessük. A most készülő tervekben, a szövetkezeti érdek mellett, szem előtt kell tartanunk az állami érdekeket is. A jövő évi tervek legfontosabb kér­dése: növelni a termelőszö­vetkezetek árutermelését, egy­ségnyi területről többet és jobbat kell termelni, mint eddig. Az előadó részletezte a növénytermelés, az állat- tenyésztés és a beruházás feladatait, S felszólította a résztve­vőket, hogy nagy gonddal, felelősségérzéssel segítsék a tervezési munkák le­bonyolítását. Az előadások után a vitá­ban felszólalt Nándori Ferenc a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályának veze­tője is. Az értekezlet máso­dik napján a tervkészítés módszereit beszélték meg á járási mezőgazdasági osztá­lyok dolgozóival. kési és a Katalin bányaüze­meknél befejeződtek a vízku­tatások is, hogy a bányászok élvezhető, egészséges ivóvíz­hez jussanak. Elkészült és át­adták rendeltetésének a mén- kesi melegedőt és felolvasót. Emellett még a tél beállta előtt a vidékről bejáró bá­nyászok részére négy külön­böző helyen építettek mele­gedőt. Befejezést nyert a ka- rancskeszi törpevízmű építé­se is. JAVULTAK A MUNKAVÉDELMI FELTÉTELEK A HELYIIPARBAN IS A helyiipari vállalatok eb­ben az évben nem kaptak je­lentősebb munkavédelmi be­ruházásokat. A munkavédel­mi feltételek azonban javul­tak. A megyei nyomdaipari vállalat balassagyarmati új telephelyén korszerű mosdó és öltöző létesült — egyidő- ben a modem munkahely kialakításával — a dolgozók részére. A Bánya- és Építő­anyagipari Vállalat zagyva- pálfalvi telephelyén is fürdő épült a téglagyári munkások részére. A Balassagyarmati Villany- és Épületszerelő Vállalat 300 ezer forint be­ruházási keretet kapott eb­ben az évben munkavédelmi és szociális célokra. Mindennek ellenére még több helyiipari vállalatnál ta­pasztalhatók munkavédelmi hiányosságok attól függetle­nül, hogy a helyiipari vállalatok az alapvető munkavédelmi intézkedéseket betartják. Rendszeres havi munka- védelmi szemléket tarta­nak a vállalatok és kevés kivétellel biztosítot­ták a vállalatoknál a földe­lésvédelmet, lábrácsok és vé­dőburkolatok alkalmazását. Kurisné ingyenes gyógykezelést kapott Kuris Bertalanné szécsény fel­falusi lakost, — aki a helybeli termelőszövetkezet tagja — bal­eset érte. Egy lezuhanó faág annyira megütötte a fejét, hogy a koponyacsont lágy része meg­sérült és agyrázkódást szenve­dett. Kurisnét azonnal kórházi kezelésben részesítették és mi­után termelőszövetkezeti tag, orvosi kezelése ingyenes. az A beteg a műtőasztalon Meg kell gyorsítani a vetési munkát szervezeti és gazdasági meg­szilárdítását, segítséget nyújt­son a jól jövedelmező, nagy­üzemi gazdaságok kialakításá­hoz, amelyek megfelelő áru- mennyiséggel látják el a népgzadaságot, s ahol jól végzett munkájuk után elé­gedetten élnek a szövetkezeti gazdák. A növénytermesztés fejlesz­tése, a hozamok növelése ér­dekében fokozottabb gondot kell fordítani termelőszövet­kezeteinknek a talajerő visz- szapótlásra. E rendelet — nagyon helyesen — a továb­biakban is segítséget nyújt ahhoz, hogy a szükséges mennyiségű szervestrágyázás mellett termelőszövetkezeteink melés színvonala, végső so­ron pedig a szövetkezeti áru­termelés. * A következő évben állami támogatással újabb mezőgaz­dasági szakemberek mennek a termelőszövetkezetekbe, hogy segítsék a szövetkezeti gazdákat e célok megvalósí­tásában. Mert a 3004/3-as kormányhatározat csak segít­séget ad a termelőszövetke­zetieknek, nem oldja meg helyettük a feladatokat. A termelőszövetkezeti gazdák közös erőfeszítése szükséges, hogy párosuljon az állam segítségével, mert ez csak így ad segítséget a korszerű, nagyüzemi gazdaságok kiala­kításához, amelyért létrejött. Ahogy haladunk az őszbe, úgy fogy napról napra az őszi adósság. Bár van még bőven mit tenni, hisz megyei szinten mintegy 10 ezer hol­don a gabonát el kell vetni. A vetési munkákkal a tsz-ek lényegesen jobban állnak, mint az egyéni gazdák, mert a tsz-ek vetési munkáiból 3 ezer hold hiányzik, míg a többit az egyéni gazdák­nak kell elvetni. A betakarí­tásnál viszont a tsz-eknek kell jobban igyekezniök, mert a 7 ezer hold betakarítat- lan kapásból 6 ezer a tsz-ek- nél jelentkezik. A jelentések szerint a rét­sági járásban már befejező­dött a tsz-eknél a vetés. Közel állnak a befejezéshez a balassagyarmati és pásztói já­rásban, a legnagyobb lema­radás a szécsényi járásban jelentkezik. A gépállomások november első felében megközelítően 20 ezer hold őszi munkát vé­geztek, a munka főleg a ta­lajelőkészítés és őszi mély­szántás volt, míg a vetési munkáknál csak kisebb se­gítséget tudtak nyújtani, hisz novemberben csak 3 ezer hold vetést végeztek. A múlt hét folyamán a Berceli Gép­állomás dolgozói teljesítet­ték tervüket, melyhez csak 500 nh munkát kell hogy teljesítsenek. Ä megyei gépállomási terv november 10-ig 82 százalékra lett teljesítve. Az orvosok gondos munkája meghozta a gyümölcsét: Kurisné betegsége szépen gyógyul

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom