Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)
1960-11-16 / 92. szám
2 WÖÍ5RÁOI NÍPÜJSÁ8 1960. november 16. Együtt a termelősxővetkezet erősítéséért Vasárnap tanácskoztak a szécsényi járás KISZ küldöttei HOGYAN HARCOL A SZÉCSÉNYI TSZ PÁRTSZERVEZETE A TAGOK KÖZÖTTI ELLENTÉTEK FELSZÁMOLÁSÁÉRT A nagyüzemi gazdaságok túlsúlyba jutásával mindinkább gyakorlati kérdésként jelentkezik a sok árut termelő nagyüzemi gazdaságok kialakítása, ahol becsületes munkájuk után elégedetten élnek a szövetkezeti gazdák. E nagyszerű cél megvalósítása nemcsak a nagyüzemi táblában dolgozó gépek hosz- szú sorát, a legjobban bevált, s legnagyobb hozamokat biztosító agro- és zootechnikai eljárások bevezetését követeli meg. Mindezek elmaradhatat- lanok, de nem kizárólagos feltételei a cél megvalósításának. Egyre inkább előtérbe kell, hogy kerüljön ezek mellett mindazon emberek szakmai és politikai nevelése, akik végső soron megvalósítják a kitűzött feladatokat, megteremtik a sok árut termelő, jól jövedelmező nagyüzemi gazdaságokat. Mért szocialista módon gazdálkodni csak szocialista emberek képesek, csak ilyen emberek tudják befutni azokat a hatalmas távlatokat, amelyek mezőgazdaságunk előtt állnak. Az egységes paraszti osztály kialakítása, az emberek tudatának formálása szocialista tudattá, a termelőszövetkezeti tagok körében meglévő ellentétek felszámolása képezi a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet pártszervezetének egyik legfontosabb feladatát is. A gátló körülmények közül, amelyek késleltetik az egység megteremtését, itt legélesebben a régi és az új tagok, a közép- és kisparasztok közötti ellentét jelentkezik. Még talajra talál a szövetkezeti gazdák körében, hogy aki egyéni gazda korában módosabb ember volt, az a szövetkezetben is többet ér, s lebecsüli azt, aki nálánál kevesebb földet vitt a közösbe. A hangulat alakulását befolyásolja azt is, hogy a pártszervezetnek, a termelőszövetkezet vezetőségének nem sikerült a szö- vetkezeti gazdák valamennyi rétegét megfelelően bevonni a közös munkába. Különösen a középparaszti családoknál vetődött fel e téren igen komoly probléma, amelynek következményeképpen a kisparaszti szövetkezeti tagok olyan véleménynek adtak kifejezést: én nem művelem meg a más földjét. Sok esetben a termelőszövetkezet vezetősége sem volt eléggé következetes e téren, nem mindig az egyenlőség alapján, a szövetkezeti demokrácia érmolására, amelyet a termelő- szövetkezet vezetősége megvitatott, a közgyűlés elé terjesztette, s a hozott határozatok végrehajtását a párt- szervezet rendszeresen ellenőrizte. Ezenkívül a szövetkezeti gazdák körében olyan politikai munkát végeznek, hogy erősítsék bennük, helyesen választottak, amikor a nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek. E munkájukban a becsületesen, jól dolgozó pártonkívüliekre is támaszkodnak. Közel ötvenre tehető azon pártonkívüliek száma, akik a kommunistákkal együtt magyarázzák a párt politikájának helyességét. Az e téren elért erdményekkel azonban a pártszervezet kommunistái nem lehetnek elégedettek. Még igen sok a tennivalójuk, s ezért növelni kell a párt- szervezet létszámát a jól dolgozó termelőszövetkezeti tagokkal. A pártoktatás, amely a termelőszövetkezet pártszervezete keretén belül folyik, igen hasznos ilyen szempontból is. Itt figyelemmel kísérhetik azon tagok fejlődését, akikkel már korábban is foglalkoztak, s akik becsületes, jól végzett munkájuk után megérdemlik, hogy felvegyék a pártba. Épp ezért helyes, ha a pártoktatásba egyre több pártonkívüli szövetkezeti tagot is bevonnak. A termelőszövetkezeti tagok nevelését illetően is fontos a pártoktatás. Az előadásokon, majd az azt követő vitákon mód és lehetőség nyílik arra, hogy olyan fontos kérdéseket is megvitassanak, amelyek még ellentmondásként jelentkeznek a szövetkezetben, akadályozzák a tagok egységének megteremtését, az egységes paraszti osztály kialakítását. Tisztázni lehet itt olyan Hétfőn délelőtt 10 órakor tanácskozott a Hazafias Népfront keretén belül működő jogi akciócsoport. A tanácskozáson a termelőszövetkezetek jogpropagandájáról, a tsz-tagok és vezetők jogi képzéséről volt szó. Részt vettek a különféle szervezetek, hivatalok, intézmények jogügyi problémákkal foglalkozó képviselői, akik elhatározták, hogy társadalmi dolgokat, hogy ki a gazdája a termelőszövetkezetnek, miért váltja fel az enyém fogalmát -a miénk fogalma? Föltétlenül meg kell beszélni azt is, hogy a termelőszövetkezetben nincs módos gazda és szegényparaszt. Itt mindenki any- nyit ér, amilyen becsülettel elvégzi munkáját a közösség előrehaladása, a szövetkezeti gazdák érdekében. Nem árt, ha szó esik ezeken a vitákon a szövetkezeti demokrácia betartásáról és betartatásáról, arról, hogy a szövetkezet valamennyi tagjának egyformán joga és kötelessége hasznos javaslatokkal, elképzelésekkel támogatni a közösség dolgait. Ez nemcsak a középparasztok kiváltsága, mert ahogy a példák bizonyítják, nem egyszer a volt kisparasztok igen hasznos javaslatokat adtak, amelyek megvalósítása föltétlenül előbbre vitte a közösség ügyét. Természetesen a pártoktatás, az ott folyó viták nem mentik fel a pártvezetőséget, a kommunistákat az alól, hogy most már megszüntethetik a termelőszövetkezeti gazdákkal folytatott egyéni beszélgetéseiket, felvilágosító, meggyőző vitákat. Erre a továbbiakban is szükség van, mint ahogy a járási végrehajtó bizottság javaslatára, amely nemrégiben megtárgyalta a termelőszövetkezet kommunistáinak munkáját, a tél folyamán előbbre lépnek a termelőszövetkezeti gazdák szakmai nevelését illetően is. Ez is segítséget ad majd ahhoz, hogy eltűnjön a különbség a szövetkezeti gazdák között, s együttesen, egymás munkáját becsülve dolgozzanak a termelőszövetkezet erősítéséért, a kitűzött feladatok megvalósításáért. munkában előadássorozatot tartanak majd a termelőszövetkezeti tagok és vezetők részére. Az előadássorozaton különféle jogügyi kérdéseket, a termelőszövetkezetek vagyonkezelésének kötelezettségét, a tsz-ek jogi képviseletét, tsz-vezetők jogi ismereteinek bővítését, az öregekről, betegekről való gondoskodás problémáit stb. tárgyalják majd meg a termelőszövetkezeti tagok és vezetők. (Folytatás az 1. oldalról) üzemekbe járó fiatalok átlagkeresete eléri havonta az 1700 forintot, a mezőgazdaságban dolgozóké pedig az 1500 forintot. Fiataljainknak általában két-három, egyes esetekben öt-hat kiváló minőségű ruhája, cipője van. Nagyon sokan vásárolnak motorkerékpárt. Litkén a KISZ korosztályba tartozó fiatal férfiak közül tizenkilencnek van motorkerékpárja. Hasonló példákat lehetne hozni a járás valamennyi községéből. — A lányok elképzelhetetlennek tartják a házasságkötést modern, jó minőségű szoba- és konyhabútor nélkül. Ezeken túl még bőven telik zsebpénzre, szórakozásra. Nincs ma már éles különbség a fővárosi és a vidéki fiatalok igényes, kulturált öltözködésében. A beszámoló részletesen tárgyalta az ifjúság világnézeti, erkölcsi problémáit, a köny- nyelmű életfelfogás elleni mind konstruktívabb fellépés eredményeit. A termelőmunka, társadalmi munka, sport- és kultúrmozgalom területén vannak eredmények, éppen ezért a továbbhaladás lehetőségeivel élni kell. Céljaik eléréséhez konkrét határozati javaslatokat terjesztett a beszámoló után a küldöttértekezlet elé. A vitában utatmutató hozzászólások hangzottak el. Tőzsér Gusztáv önkritikusan jellemezte a pi- linyi kiszesek munkáját, amikor elmondotta, hogy az alapszervezet járási és megyei viszonylatban is eredményeket mutatott fel, dicséreteket kapott, s mégis elmentek olyan jelenségek mellett, melyek rossz fényt vetnek a fiatalok egymás iránti felelősségérzetére. Az egyik fiatal züllését nem tudták megakadályozni, s ez az elrugaszkodott fiatal még édesapját is megverte* Deák Ferenc endrefalvi KISZ-tikár a fiatalok világnézeti nevelésében elért sikereikről szólt. A vallásos érzést főként a szülők táplálják gyermekeikben, ezért a haladó gondolkozású fiataloknak türelmes, felvilágosító munkát kell végezni a felnőttek között is. Ebben komoly segítséget várnak a pedagógusoktól, helyi szervektől, a tanácstól. Sokszor mégis azt tapasztalják, hogy a tanács tagjai f élválról fogadják az ifjúság problémáit. A megyei újság is azt írta, hogy a tanácselnök támogatja a KlSZ-szer- vezet munkáját, holott enA termelőszövetkezetek jog-propagandájáról tárgyalt a megyei jogi akciócsoport telmében járt el. A vezetőségben nincsenek ugyan túlsúlyban a középparasztok, de véleményüket egy-egy kérdésnél mégis döntően érvényre juttatták. Amikor például egy adminisztrációs munkához értő személyre volt szüksége a termelőszövetkezetnek, a középparasztok javaslatára a döntésnél egy középparaszt családtagját helyezték előtérbe. Az ilyen esetekből aztán az következik, hogy a kisparasztok alacsonyabbrendű embereknek érzik magukat a szövetkezetben, akiknek véleményére nincs szükség a közösség dolgait illetően. Ezek a visszásságok pedig oda vezetnek, hogy különböző csoportosulások alakulnak ki a termelőszövetkezetben, mindegyik igyekszik a maga igazát bizonygatni, lazul a munkafegyelem, s ennek végső soron a szövetkezeti gazdák látják kárát. A pártszervezet nem egy esetben igen helyes határozatokat hozott a munkafegyelem megszilárdítása, a szövetkezeti vagyon védelme, a régi és az új tagok közötti véleménykülönbségek felszá„MosJ- jó lenni katonának .. !' Salgótarjánban is megkezdődött a sorköteles fiatalok katonai bevonulása. A járás területéről már a kora reggeli órákban először azokba az üzemekbe és termelőszövetkezetekbe érkeztek meg a fiatalok, ahol eddig dolgoztak. Munkatársaik, ki- szes lányok és fiúk búcsúztatták, s reggelivel, egy-egy pohár itallal vendégelték meg őket. Az üzem és termelő- szövetkezet vezetői méltó magatartásra, mivel mostantól kezdve már katonának számítanak. Az a hadsereg, amelyiknek kötelékébe lépnek, a szocialista szellemű neveléssel alakít majd belőlük igaz hazafit, akik az élet minden posztján megállják helyüket. A városi pártbizottság képviseletében Petries Károly szólt a jövendő harcosaihoz, akik közül bizonyára sokan térnek majd vissza úgy, hogy hasznos tagjai lesznek a pártnak. Szólt a zene, szülők, feleségek, menyasszonyok, ismerősök vidám integetése kísérte e komoly útra a nótaszóval búcsúzó lelkes fiatalokat. Most már leendő tisztjeik kíséretével szálltak vonatra, hogy kiképzésük helyére minél előbb megérkezzenek. Vidáman búcsúztak a pásztói fiatalok azzal engedték útra fiataljaikat, hogy álljanak helyt becsülettel a demokratikus néphadseregben úgy, mint munkahelyeiken. A termelőmunkába megerősödve, politikailag megszilárdulva várják majd vissza őket a katonai kiképzés befejezése után. Az üzemekből, zászlók alatt zenekar kíséretével érkeztek a bevonulási higlype, ahol Ezsy István alezredes, a megyei honvédkiegészítő parancsnoka üdvözölte az ifjú katonajelölteket. Intette őket a fegyelmezett, öntudatos fiatalokhoz Szombaton délután baráti, elvtársi búcsúzásra jöttek össze Pásztón a Földművesszövetkezet kultúrtermében a bevonuló fiatalok. A pásztói területi KISZ-szervezet látta vendégül azt a 33 fiatalt, akik Pásztóról bevonulnak. A búcsúztatón részt vettek a párt- bizottság, a tanács, a kiegészítő parancsnokság képviselői is. A KISZ-vezetőség üdvözletét Csikós ;József tolmácsolta, majd Sándor István KIS Z- titkár emlékeztette a kiszes fiatalokat az együtt töltött évekre, a közös munkára és sok sikert kívánt nekik a katonaélethez. Ezután Endrész Pál üdvözölte a fiatalokat a területi pártszervezet nevében. Beszélt a katonai hivatásról, a bajtársiasságról, s arról a nagy közösségről, ahová a fiatalok kerülnek. A tanács nevében Tóth István szólt a fiatalokhoz., Az üdvözlések után rövid műsor következett, majd ösz- szecsendültek a poharak. Fogyott a szendvics, a bor, s hamarosan félretolták az asztalokat, s táncra perdültek a fiatalok. A búcsúztató vidám bállal ért véget. nek pont az ellenkezője a valóság. Petrovics András a varsányi Dózsa Termelőszövetkezet küldötte elmondotta, hogy a KISZ-tagok közül náluk tíz traktoros van, akik megelégedéssel dolgoznak a mezőgazdaságban. Érthetetlen az idegenkedés némely fiatal részéről a falusi élettől, mert aki becsületesen dolgozik, a termelőszövetkezetben is megtalálja a számítását. Ehhez viszont az is szükséges, hogy a községben megteremtsék — ép- pen a fiatalok részvételével — az igényeket kielégítő művelődési és szórakozási lehetőségeket. Rácz Sándor a nógrádmegyeri Szegkovács KTSZ KISZ-titkára a néhol fellelhető faji megkülönböztetés elleni harcról beszélt. Ügy, amint bárkinek, a cigányoknak a hibái is neveléssel szüntethetők meg. „Fejlődni és művelődni akarunk még akkor is, ha cigányok vagyunk, mert úgy gondolom, erre soha nem volt ilyen lehetőség.” Fehér János a mezőgazdasági technikum diákjainak nevében arról beszélt, milyen komoly tanulmányi eredményeket értek el az elmúlt években. Nagy szerepe van ebben a fiatalok öntevékenységre nevelésének, az egymás iránti felelősség- érzet tudatos fejlesztésének. Megemlítette, hogy a kiszen kívüli fiatalok is vonzódnak a szervezethez, ha látják, hogy a KISZ nem öncélú csoportosulása a fiataloknak. Szükséges lenne a TIT természet- tudományos ismeretterjesztő---------el őadásainak a fokozottabb népszerűsítése a nem közép- iskolás fiatalok körében is. A vitában felszólalt még Rács Katalin nagylóci, Lőrin- csik László litkei, Janik Bertalan pilinyi küldött, Domszky György a járási KlSZ-bizott- ság tagja, Kaszás János őrnagy, járási katonai kiegészítő parancsnok, Ozsvárt Lőrinc a megyei KISZ-bizottság tagja, Sághy György a KISZ Központi Bizottságának kiküldöttje és Kanyó Béla a járási pártbizottság titkára. — Jóleső érzés itt látni — mondotta — járásunk fiataljainak küldötteit. Megállapíthatjuk, hogy helyes volt a párt álláspontja, amikor kimondotta, hogy ifjúságunkat nem engedi apró szervezetekre szétforgácsolni. Fiatalságunk egysége nemcsak a kiszen belül, de a kívülálló fiatalokkal is egyre inkább erősödik. — Megállapíthatjuk azt is, hogy a szocializmus alapjainak lerakásánál szükséges munkában KISZ-szervezeteink tevékenyen részt vesznek. — Mi tudjuk, hogy a fiatalság nevelése társadalmi ügy, s a megnövekedett feladatok elvégzésének sikere érdekében éppen ezért a párt is hatványozott segítséget nyújt jövőbeni munkájukhoz. A beszámoló és a határozati javaslat elfogadása után került sor az új járási KISZ- bizottság tagjainak, a revíziós bizottság tagjainak és a megyei értekezlet küldötteinek megválasztására. Az egésznapos tanácskozás tartalmát tekintve biztosíték a járás ifjúsági mozgalmának erősödésére, a fiatalok eszmei politikai nevelésének további fejlődésére, a termelőmunka újabb sikereinek elérésére. Bizottsági ülést tartott a Salgótarjáni Járási Népfront Bizottság A legfontosabb problémákról tanácskozott pénteken a Salgótarjáni Járási Népfront Bizottság. Megtárgyalták a járás mezőgazdasági helyzetét, valamint a községenként folyó téli oktatást. A mezőgazdasági szervek fokozottabb segítséget kémek a népfront bizottságtól a mezőgazdasági munkák sikeres, időbeni elvégzése érdekében. Így például azt várják, hogy a répa, krumpli, kukorica betakarításban segítsenek serkenteni a termelőszövetkezeteket fokozottabb önállóságra. Ne mindig csak a gépállomásra várjanak, saját erőből is igyekezzenek megoldani a termény betakarítását, hazahordását. Ezenkívül még egy sor fontos, mezőgazdasággal kapcsolatos teendőről tanácskozott a bizottsági ülés. Terjedelemben • hosszasan foglalkoztak a téli oktatás előkészítésének eredményeivel, az oktatási' propaganda értékelésével. Megállapították, hogy a járás előadóinak 98 százalékával komolyan foglalkoztak, megbeszélték az oktatási formák bevezetésével kapcsolatos problémákat, segítettek a szervezésben. Az idén, november közepén kezdődik meg az oktatási munka, a Hazafias Népfront irányításában. Ügy tervezik, hogy az okta-< tás kettős jelleggel ' szerepel az idén. Tíz előadásból álló sorozat keretében szakmai jellegű kérdésekkel ismerkedhetnek a népfront bizottságok. Az oktatási munkának ez a része a népfront bizottságok tevékenységét segíti elő, mert a munka végzésének módszereit tárgyalják és útmutatást kapnak a népfront bizottsági tagok. Éppen ezért ezt főleg bizottsági tagok hallgatják majd. A népfront oktatási munka második csoportja kül- és belpoliitkai kérdésekkel foglalkozik. Ezékre az előadásokra elsősorban azokat az embereket mozgósították, akik nem vesznek részt semmiféle oktatásban. viszont szívesen tájékozódnak ezekről a legfontosabb napi kérdésekről. Az idén lényegesen jobban sikerült az oktatási munka megszervezése, mindenekelőtt a járási pártbizottsággal. de a helyi pártvezetőségekkel is megbeszélték az oktatás megszervezését, legtöbb helyütt összehívták a különféle tömegszervezeteket és így a közös megbeszélés alapján hangolták össze az oktatási munkát. Eredmény az is, hogy az idén már az előadók 90 százaléka rendelkezik bizonyos tapasztalatokkal, zöme vezetett már oktatást és jobban is felkészült, mint a múlt esztendőben. A vita során ezekről a kérdésekről hosszasan elbeszélgettek a bizottsági tagok. Megállapították, hogy érdemes még szervező munkát kifejteni azokban a községekben is, ahol kevésbé sikerült az oktatás megszervezése. Valamennyi népfront bizottsági tag megfelelő hangsúllyal és felelősségérzettel állt az oktatás ügye mellé, megértve, hogy bármilyen kezdetleges fokon is, de a mi rendszerünkben minden em- doemek tanulnia kell. Figyelem! A Szécsényi Ruházati és Szolgáltató KTSZ órásrészlege új helyiségbe költözött. A fényképész mellett. Szécsény, Rákóczi u, 90. sz.' alatt. (586)
