Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)

1960-11-12 / 91. szám

1960. november 12. NÓGRÁDI NSPÜJBAG 3 Folyik a vásáriás .. . Az önkiválasztó méterosztályon Székely Mihályné eiacTó ismerteti a kiválasztott anyag tulajdonságait. Ezen a képen egy fiatalember éppen kalapot próbál. Bő vá­lasztékot talál ebből is. S aki már az ajándékozásra gondol... Telek Irén eladó ízléses szobrokat kínál. Kommentár nélkül — az illetékesek figyelmébe HŰSZ FOLYÓMÉTERREL TELJESÍTETTE TÜL VA- GATHAJTÁSI TERVÉT KUBORCZIK MIKLÓS KISZ- BRIGADJA A KISZ közelgő kongresszusára készülve, szénmedencénk ifjúsági brigádjai mind nagyszerűbb mim- kasikereket érnek el. Ebben a ve­télkedésben különösen kitűnik Kuborczik Miklós mátranováki KISZ-brigádja. A Gáti-üzemben dolgozó fiatalok előváj ásón dol­goznak. Kiváló munkaszervezés­sel, s azzal, hogy a brigád tag­jai munkájuk legjavát adják a terv túlteljesítéséhez, a mátra­nováki fiatalok közül a legjobb eredményt érték el eddig. A kézifej tésű előváj ásón egy hónap alatt 20,2 folyóméterrel hajtottak ki hosszabb vágatot, mint azt tervük előírta. Műszaki fejlesztéssel a megnövekedett feladatok teljesítéséért TVTemcsak a hároméves terv sikeres teljesíté­séért küzdenek ezekben a napokban szénmedencénk bá­nyászai, hanem gondos elő­készítő munkával már a má­sodik ötéves terv zökkenő- mentes beindításán, annak valóraváltásán is fáradoznak. Ennek az előkészítő munká­nak egyik szerves része a műszaki fejlesztés — amely­nek feladatait egyébként a párt megyei végrehajtó bi­zottsága még 1959 november 25-én meghatározta a szén- bányászati tröszt számára. E határozat megszületése óta néhány nap hiányával egy esztendő telt el, s nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, II GICCSIZMUS? a A Salgótarjáni Erőmű hőener­giájának felhasználására, ész­szerű hasznosítására újabb pél­dával találkozhatunk. Kommen­tár nélkül ajánljuk az illetéke­sek figyelmébe az alábbi hírt: A sikeres lágymányosi távfű­tési kísérlet után a Thälmann utcai lakótelep fűtését is távol­ról, úgynevezett hulladék-meleg­gel oldották meg. Az új város­részben háromezer új lakás la­kóinak fűtési gondja szűnik meg, ugyanis az elmúlt napokban, alapos ellenőrzés után bekap­csolták az utoljára elkészült két 500 lakásos lakótömböt is a táv­fűtésbe. Ezzel az új városrész teljes egészében bekapcsolódott a Révész utcai hőerőmű fűtési hálózatába. A fővárosi távfűtési vállalat vezetői elmondták, hogy a lakótelep fűtését a legkorsze­rűbb követelmények szerint ké­szítették el. A négy kilométer hosszú . különleges csővezetéken érkező, meleget adó víz, a most felépült három új hőközpontba „fut be”, majd innen megfelelő adagolásban jut . el a lakóházak­ba. A háromezer kisebb-nagyobb lakás óránként nem kevesebb, mint kétmillió kalória hőt fo­gyaszt. Minden órában fél tonna szenet kell eltüzelni, hogy állan­dóan húsz fok meleg legyen a lakásokban. Kiszámították, hogy ha a lakótelep fűtését kazánház látná el, kétszer annyi lenne a szénfogyasztás. A Révész utcai hőerőműben a Thälmann utcai lakótelep bekap­csolása után felmérték a hőter­melést és kiderült, hogy azzal a meleggel, amelyet most naponta termelnek, még egy másik lakó­telep fűtését is el tudnák látni. A fővárosi tanács választása a Béke utca környékére esett és úgy határoztak, hogy ezt a te­rületet is bekapcsolják a távfű­tési hálózatba. Jelenleg ezt a 750 lakást kazánház fűti, ami korszerűtlen és nem ad egyen­letes meleget. A lakók azt is panaszolják, hogy a kazán ké­ménye füsttel, korommal áraszt­ja el a környéket. A távfűtéssel itt több mint háromezer ember fűtési gondja szűnik meg. Ügy tervezik, hogy a csőhálózatot jö­vőre kiépítik és a lakások fűté­sét a régi kazán helyett a Révész utcai hőerőmű látja el. Ankéton vitatják meg az „Arcnélküli város" című filmet­Már hírt adtunk arról, hogy az elmúlt időkben filmet for­gattak Inászón. A film első­sorban az 1956-os salgótar­jáni eseményeket tárgyalja, s rövidesen „Arcnélküli vá­ros” címmel kerül a közön­ség elé. Mivel a film témája, külső felvétele elsősorban salgótar­jáni és környékéhez tartozó, a Moziüzemi Vállalat és a Bányászszakszervezet Tröszt­bizottsága közös rendezésében vasárnap filmankétot rendez­nek Salgótarjánban, a No­vember 7 filmszínházban. Itt a film levetítése után — amelyre a külső bányatele­pekről külön villamosokkal hordják be az érdeklődőket — vitát indítanak a film té­májáról, mondanivalójáról, rendezéséről. Az ankéton — amely iránt máris nagy az érdeklődés — részt vesz a film rendezője: Fejér Tamás és a film egyik férfi fősze­replője Szirtes Ádám is. Ülést tartott a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Szerdán Salgótarjánban egész napos ülést tartott a megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Ülésén a tanácsok felügyelete alá tartozó helyi­ipari vállalatok gazdálkodá­sának; a megyében lévő Eger-Salgótarjáni TÜZÉP Vállalatok és a MÉSZÖV irányítása alá tartozó TÜZÉP telepek vizsgálatáról és a társadalmi tulajdon védelme tárgyában tartott utóvizsgá­latról szóló összefoglaló je­lentést tárgyalta meg. A Né­pi Ellenőrzési Bizottság vizs­gálatot tartott a salgótarjáni Vegyesipari Javító Vállalat­nál, a Kézműipari Vállalat­nál, a szécsényi Vegyesipari és Javító Vállalatnál, a ba­lassagyarmati Vasipari és Ja­vító Vállalatnál, és a balas­sagyarmati Bútorgyártó Vál­lalatnál. Vizsgálatot végez­tek a népi ellenőrök a me­gye húsz TÜZÉP telepén an­nak tárgyában, hogy hogyan készültek fel a lakosság téli tüzelőanyag ellátására, s ho­gyan érvényesül a lakosság érdekvédelme. A vizsgálatok alapján a megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság a hibák ki­javítására, a munka jobbó- tételére megfelelő határozati javaslatot fogadott el. hogy a tröszt műszaki ve­zetői, de valamennyi dolgo­zója szívügyének tekintette annak valóraváltását. Talán éppen ez az időszak — a hároméves terv utolsó esz­tendeje — volt az, amikor szénbányászaink, műszaki ve­zetőink cáfolták azokat a ko­rábbi téves felfogásokat, hogy mennyiséget és minőséget tel­jesíteni nem lehet egyszer­re. új módszerek beveze­tésével. Egyesek ezt úgy pró­bálták annak idején magya­rázni. hogy az új kikísér­letezéséhez idő kell, hogy a bányászok félnek az új al­kalmazásától. Ez az esztendő azonban fényesen cáfolta eze­ket a nézeteket, hisz éves esedékes tervükön felül több mint 35 ezer tonna szenet adtak a népgazdaságnak bá­nyászaink úgy, hogy éves át­lagban javították a szén ka­lóriaértékét is. Arról már nem is beszélve, hogy több millió forint többletbevételre is szert tettek — elsősorban a szén értékesítése útján. Ezek a számok tehát be­szédesek, értéküket mind jobban növeli az a számta­lan műszaki intézkedés, amely az előrelátásról, a korszerű bányászkodás megteremtésé­ről tesz tanúbizonyságot. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt bányászainak a máso­dik ötéves terv első eszten­dejében naponta 65 vagon szénnel kell többet adni ok, mint most. Ennek a 650 ton­nás többletnek a kitermelé­séhez a mai módszerekkel nem igen foghatnak hozza, feltétlen változtatások esz­közlésére van szükség. A me­gyei párt végrehajtó bizott­ság határozata is ezért sür­gette a műszaki fejlesztés gyors megvalósítását, azért, hogy az 1961-re megnöveke­dett feladatoknak a nógrádi bányászok minden tekintet­ben eleget tudjanak tenni. A határozat szellemében meg is kezdődött a munka, s ma már azt mondhatjuk: segítségével hatalmas lépé­seket tettünk előre. Ilyen például az a kezdeti ered­mény, amelyet egyes gépek automatizálásában elértek. Megkezdődött például a vég- telenkötelű szállítógépek auto­matizálása — rövidesen 30 ilyen szállítógépnél alkal­mazzák ezt a nagyszerű újítást. Kidolgozták, s a szük­séges tervek már elkészültek a főszellőztető berendezések automatizálására. Tervezés alatt áll a vízválasztói szög­állomás teljes automatizálása is. A villamos balesetek meg­előzése érdekében üzembe­helyeztek 16 érintésvédelmi relét, amely a meghibásodott villamosberendezést automa­tikusan lekapcsolja. ]Vfegállapítható, hogy eb- ben az évben jelentős előrehaladást értek el bányá­szaink a kisgép-típusok ki­alakításában és a gépi jö- vesztésben, még nagyobb az eredmény a frontfejtések kor­szerű biztosításában. A mun­kahelyeken összegyűlt víz egy­szerű és gyors eltávolítása érdekében új típusú kisszi- vattyú típusát dolgozták ki, amelynek kezeléséhez szak­emberre nincs szükség. A hordozható kisszivattyúból két darabot már elkészítet­tek, s a sorozatgyártás után 1961-ben a tervek szerint harmincat helyeznek üzembe ebből a típusból. Folyamat­ban van egy hordozható lég­csőventillátor típusának, ki­alakítása is. A gépi felrakás további növelése érdekében 1961-re újabb 25 darab Kóta felrakót és tíz kamrafejtési páncélkaparót is megrendel­tek már. A szénbányászati tröszt műszaki fejlesztésében úttörőmunkánák számít a teljesen gépesített Gusztáv- lejtősaknai frontfejtés meg­indítása. A széngyalus front­fejtés szerelési munkálatai befejeződtek, s reméljük, rö­videsen nagyszerű munkasi­kerekről is beszámolhatunk erről a munkahelyről. A második ötéves terv előkészítésében igen nagy jelentőséggel bir az acél- támmal és süveggerendával biztosított frontfejtések üze­meltetése. Az év első ne­gyedévében ilyen módszerrel átlagosan 400 folyóméter hosz- szú frontszárnyat biztosítot­tak, szeptemberben azonban már 540, napjainkban pedig megközelíti a 600 folyómétert az acéltámos frontfejtések homlokhossza, örvendetes áz a tény is, hogy a felkészü­lés időszakában Mátranová- kon a csipkési és a Gáti II. lejtősaknában működő acél­támos. páncélkaparós front­fejtésekben ciklus grafikon szerint kezdődött meg a mun­ka. Ciklus grafikon szerint működik Kányás egyik front­fejtése is. Jelentős az az előrehala­dás is, amit a műszaki fej­lesztés során szénmedencénk­ben a korszerűen biztosí­tott vágatok terén már ed­dig is elértek. A nyitvatar- tott vágatok hossza jelen­leg is meghaladja a 200 ki­lométert, amelyből eddig1 39,2 kilométert biztosítottak kor­szerűen — TH-gyűrűvel, Moll- ívvel, betonidommal stb. A műszaki fejlesztés végrehaj­tása során az év végére az így biztosított vágathossz meg­haladja majd az 50 kilomé­tert. Igen lényeges a munka­gépek jobb kihasználása. Az ez évben végrehajtott mű­szaki intézkedések segítségé­vel tröszti szinten a rako­dásnál már elérték a 75 szá­zalékos kihasználási fokot. A rakodó gépek fajlagos telje­sítménye 1959-ben csak 900 tonna volt egy hónap alatt, ma már több mint 1000 ton­nás teljesítményről beszél­hetünk tröszti szinten. Leg­jobban talán a következő szám bizonyítja a gépek jobb kihasználását: az év el­ső kilenc hónapjában a jó­váhagyott terven felül már több mint 97 ezer tonna sze­net raktak fel gépi úton. Elősegítette ezt az, hogy Tor- das II., Ménkes- és Kossuth- lejtősaknában is meghonosí­tották a rakodógépek alkal­mazását. A tröszt műszaki intéz- kedéseit, a műszaki fejlesztési terv végrehajtását íigyelembevéve biztosra ve­hető, hogy szénmedencénk dolgozói megoldják a zök­kenőmentes átmenetet, s az elkövetkezendő időkben is régi hírnevükhöz méltóan dol­goznak, teljesítik azt a fel­adatot, amelyet népgazdasá­gunk bányászainktól kér. A téli felkészülésről határozott az SZM1 Elnöksége Több szakma üzemeiben tartott vizsgálat alapján a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának Elnöksége megtár­gyalta az ipar télre való fel­készülését. Az elnökség megállapította, hogy a több éves tapasztalatok alapján a szakszervezeti bizottsá­gok a legtöbb helyen megfelelő intézkedéseket tettek. Különösen a vasas ütemek ilyenirányú tevékenysége ki­elégítő. A Salgótarjáni Tűz­helygyárban például az in­tézkedési tervet már csak­nem . egészében végrehajtot­ták. - Ugyancsak teljesítették a téli felkészülés feladatait a Salgótarjáni Üveggyárban. Több szakmában azonban még nem tettek meg mindent a jó téli felkészülés érdeké­ben. Különösen nagy fel­adat vár az építőipar vezető­ire, hogy a hideg idő beálltá­val megfelelő szállást és munkakörülményeket bizto­sítsanak dolgozóik szárpára. Sok még a tennivaló a ke­reskedelemben is, valamint a helyiiparban. Az elnökség a tapasztala­tok alapján felhívta a szak­mák megyei bizottságainak figyelmét, hogy valamennyi helyen kö­veteljék meg a gazdasá­gi vezetőktől intézkedé­si terv kidolgozását, amelybe a határidőket és a felelősöket pontosan megjelölik. A szakszervezeti bizottságok üléseiken számoltassák be az igazgatókat és a főmérnökö­ket a téli felkészülésről. Mindezeket a feladatokat úgy .kell végrehajtani, hogy november 30-ig valamennyi munkahelyen teljesen fel­készülve fogadhassák a hideg idő beköszöntését. Megérkeztek a hideg idők, s egyre többen vásárolnak téli holmikat. A Salgótarjáni Állami Aruházat is sokan felkeresik, hogy a jól felszerelt, bő áru­készlettel rendelkező osztályokon kielégíthessék kívánságukat. áron szépre törekvőink —, hogy nevezzék el giccsizmus- nak. Láttam már képet, amin egy jól megtermett szarvas­bikát ábrázolt készítője — bőgés közben. Hallottam is , a bőgést, mert maga a kép „bőgött a szépségtől”. Vajfn honnan van pénzük ; mindezt a sok gyönyört meg- 1 vásárolni egyes szerveknek? : Kitől vásárolják meg ereket a kinézésre talán mutatós, de 1 tartalmában semmitmondó , képeket? Vagy talán azt gon- , dolják, hogy az embereknek . minden jó? Azért, mert két- három, ilyesfajta kiadásokra , biztosított közpénzzel rendel- , kező botszemű egyén nem képes megkülönböztetni a szépet a rúttól, félre neveli ] a kevésbé művelt embereket , és bosszúságot okoz azoknak, , akik értik és értékelik a szé­pet. Oly sok képzőművészeti alkotás jelzi megváltozott ] életünket. Csak meg kell néz- ( ni például a napokban nyílt ] megyei őszi tárlatot. S bőven | találni művészit: megyei mű­vészeink megnyilatkozásában is. S csak azt tudom java- i solni, mielőbb tünttessék el ; a falakról a giccsförmedvé- : nyékét, mert ezek megcsú- : folják a valóságot. j —pádár— i Ügy érzem, nemcsak az én szemem sértik azok a képek, amelyek a zagyvapálfalvi földművesszövetkezeti tükrös étteremben szerencséltetik „mondanivalójukkal” a ven­dégeket. A cipőfűzőjét kötő balerina „gusztusos” combjai valóság­gal lebilincselik az amúgyis előbb-utóbb mámorba hulló férfinépség tekintetét. A lila hegyek, a fény és árnyék egy­oldalúsága, a kimondhatatlan színű ég. a divatcikkek ki­rakatába illő cigánylány olv ferde elképzeléseket lopnak szinte észrevétlenül a kevés­bé művelt emberek tudatába, hogy szinte már fáj. Akkor, amikor a képzőművészeti ne­velés jogosultságáért, a tö­megek látni-tanításáért dol­gozunk ilyen szennycikkek nyerhetnek kiállítási jogot — de csak ott, ahol olyan em­berektől függ ezeknek kiál­lítása, akik maguk sincse­nek tisztában azzal, hogy tu­lajdonképpen mi a szép. Sajnos azt is el kell mon­dani, hogy nemcsak Zagvva- pálfalván tapasztalható ez az „újfajta irányzat”, amelyet egyesek napjainkban megva­lósítanak. Javaslom — ne­hogy esetleg ettől még jobb nevet találjanak a minden-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom