Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)
1960-11-12 / 91. szám
NÖGRAisi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság Jelentős Javaslatok százai az újítási hónap keretében 60 milliós újítás as Acélárugyárban AZ MSZMP NÚGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1960. NOVEMBER 12. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa által kezdeményezett újítási és műszaki fejlesztési hónap, amely szeptember 20-a, és november 20-a között zajlik le megyénkben, egyre szebb sikereket eredményez. Az ipari JÓ ÜTŐN A ZAGYVAPÁLFALVI ÜVEGGYÁR Több mint 23 ezer négyzetméter táblaüveg a havi terven felül Kétségtelen tény, hogy a Zagyvapálfalvi Üveggyár dolgozóinak, műszaki vezetőinek számtalan műszaki és más objektív nehézséggel keltett az év első felében megküzdeni. így a Zagyvapálfalvi Üveggyár — annak ellenére, hogy jóval a tervezett határidő előtt kezdte meg termelését a Zagyva II. — az első háromnegyed évben nem teljesítette tervét. Az ország, — főképpen a lakóházak építkezése mind több táblaüveget kér a Zagyvapálfalvi Üveggyár dolgozóitól is. Hiszen az üveg hiánya azt jelenti, hogy sok-sok elkészült, tető alatt lévő lakásba nem költözhetnek be a lakók. E feladatok nagyságát is figyelembe véve még a harmadik negyedévet sem teljesítette a gyár kollektívája: termelési tervüket mindössze 76,1 százalékra teljesítették, s csaknem 40 százalékkal termeltek kevesebbet, mint 1959 ugyanazon időszakában. Október hónapban azonban kitettek magukért 112,4 százalékra teljesítették előirányzatukat, s ezzel a gyár egészét hozzásegítették ahhoz, hogy havi tervükön felül 23 340 négyzetméter táblaüveget gyártsanak népgazdaságunknak. vállalatoktól arról érkezik jelentés, hogy jelentősen megnövekedett a benyújott újítási javaslatok száma. A SZÉNBÁNYÁSZATBAN az előzetes számítás szerint mintegy 60 darabbal több újítási javaslat érkezett be október hónap folyamán, mint szeptemberben. A benyújtott javaslatok között több olyan jelentős is szerepelt, amelyek könnyebbé, olcsóbbá teszik a széntermelést. Kisterenyén például fa- háncsológépet szerkesztettek, amely mintegy 1 millió forintos megtakarítást eredményez évente. A SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁRBAN szeptember 20-tól napjainkig 152 újítási javaslat érkezett a központi újítási irodába. Ebből 45-öt elfogadtak, 35- öt kísérletre, 26-ot pedig kivizsgálásra utaltak. Eddig már 20 újítási javaslatot díjaztak. összesen mintegy háromszor annyi újítási javaslat érkezett az elmúlt másfél hónap során az újítási irodára, mint augusztus 1-től szeptember 20-ig, Az említett időszakban ugyanis 55 Használjunk ki minden időt a szántási, vetési munkák meggyorsítására Az elmúlt hét szombatján az eső ismét megzavarta a mezőgazdasági munkák menetét. Az esti óráktól a hajnaliakig 13 mm csapadék esett. A gépállomásokon a vasárnapi munkát megszervezték és azt a traktorosok többsége szívesen is vállalta, azonban a felázott talajon mindössze 64 gép tudott dolgozni, főleg lánctalpas traktorok. November 7-re sokat szikkadt a talaj s az ünnep ellenére 268 traktoros látott munkához. A gépek közül 217 szántott, 9 vetett, 5 műtrágyát szórt, 37 pedig egyéb őszi munkákat végzett. A nap folyamán 1200 hold talajmunka került elvégzésre. A vetőgépek szórványosan tudtak dolgozni, s így a 9 vetőgép 127 hold vetést végzett el. A mezőgazdasági munkákban még sok dolguk akad a traktoroknak, úgy a talajelőkészítési, mint a vetési munkáknál. Éppen ezért szükséges, hogy a holnapi napon is dolgozzanak a traktorosok. A munka anyagi ösztönzése érdekében valamennyi gépállomáson céljutalmat tűztek ki a legjobban dolgozó traktorosok részére. A Gépállomások Megyei Igazgatósága is tűzött ki jutalmat. A kitűzés szerint jutalomban részesül a megyében az a 40 legjobb traktorvezető, aki november első 10 napjában 10 műszak feletti teljesítményt ért el. volt a benyújtott és 15 az elfogadott újítási javaslatok száma. Az eddig beérkezett javaslatokból különösen kitűnik Tóbik Károly és Nagy- váthy László technikusok elgondolása. Javaslataik alapján ugyanis az öt fokozatú dróthúzó gépek fordulatszámát az eddigi 270-ről 420-ra lehet majd emelni. Ez azt jelenti, hogy ezeken a gépeken évente mintegy 60 millió forint értékű többlettermelést érhetnek majd el az Acélárugyárban. i A SALGÓTARJÁNI ÜVEGGYÁRBAN általában kétszer annyi a benyújtott újítási javaslatok száma, mint a korábbi hónapokban volt. Szeptember 20-a és november 10 között 54 javaslatot nyújtottak be, amelyből 21-et már elfogadtak és 16-ot már be is vezettek. Eddig az előkalkulált népgazdasági eredmény megközelíti a félmillió forintot és közel 8 ezer forint újítási díjat fizettek ki. Az újítási hónap eddig eltelt részének értékét külön emeli, hogy a benyújtott újítási javaslatok mintegy 70 százaléka munkásoktól, fizikai dolgozóktól származik. Az Üveggyárban egyébként e hónap elején újítási kiállítást is nyitottak, amely a gyár eredményeit szemléltette. Hasonló eredmények, az újítómozgalom gyorsütemű fejlődése jellemzi más gyárak, ipari vállalatok helyzetét is. Hatvan saját nevelésű hizottsertés jövőre Szilaspogonyban A szilaspogonyi termelő- szövetkezetben igen jól alakult az idén csaknem valamennyi növényféleség átlagtermése. Búzából például 200 mázsával termeltek többet, mint ahogy annak idején tervezték. De a burgonya és a kukorica termése is több lett a tervezettnél. A burgonyát már betakarították, a kukoricából még egy Most, amikor szerte az országban az oktatásreform vitája folyik, nem érdektelen, ha elmondjuk azt a szülők részéről gyakran felmerülő panaszt, hogy a jelenlegi tanterv túlmagas követelmények elé állítja a gyermekeket. Persze, a szülők nem mindegyike érti meg, hogy az általános iskola tananyagának lényegesen magasabbnak kell lennie — mint az elemié volt — következéskép magasabbak a követelmények is. Felső tagozata a volt nyolcosztályos középiskola alsó évfolyamait pótolja és tananyagának egyes részei, osztályról-osztályra, szervesen épülnek egymásra. Amidőn fejtegetéseink során idáig jutottunk, lényegében már meg is találtuk a panaszok egyik eredőjét. Annak idején, amikor a gimnázium nyolcosztályos volt, ugyancsak az elemi adta hozzá az előkészületet. Ám amidőn ezt tette, célkitűzésében megmaradt annak, ami volt: elemi — vagyis kezdeti, legfontosabb — ismereteket nyújtó oktatási formának. Nem így az általános iskola, amely nemcsak azt veszi tekintetbe, hogy felső tagozatában — ismeretanyagot illetően — azt adja, amit az előző középfokú tanintézetek alsó évfolyamai, hanem ennél többet is. Igyekszik előkészíteni a felső tagozatra a gyermekeket. Vajon, mi ez a több? Ez az iskola akkor tölti be igazán hivatását, ha egészen csekély a lemorzsolódás. Ennek persze több feltétele van: jól képzett, hivatásszerető pedagógusok, jó tankönyvek, szemléltető eszközök, stb. Az eredmény érdekében mégis az a tervezés tehet legtöbbet, amely helyesen állapítja meg az átadásra szánt anyag mennyiségét. Így például kell az, hogy a tanuló végső fokon megismerkedjék az algebrával, helytelen azonban az a másik véglet, amikor már any- nyit foglalkoznak vele, hogy jószerint elfelejtik az egyszeregyet. Kívánatos az is, hogy megtanulják a legfontosabb irodalomelméleti fogalmakat, szükségtelen azonban az a nagyon is elharapózott gyakorlat, amikor az órákon végtelen boncolgatás folyik, hogy ezeket a tárgyalt anyagban fölleljék, miközben nem jut idő a folyamatos és szép olvasás gyakorlására. Nagy hibája általában az egész iskolának — bár célkitűzéséből ez nem hiányzik — hogy kevés az oktatásban a gyakorlati vonatkozás. Igen nehéz és bonyolult szerkesztési módokkal történik foglalkozás a mértani órákon, de talán éppen emiatt nincs kellő lehetőség a mértékrendszerben szerzendő tökéletes jártasságra, vagy az életben leggyakrabban előadódó terület, — és köbtartalom számításokra. Fizika, kémia órákon sokszor a gyakorlati élettől távol járó törvényszerűségek, komplikált vegyi folyamatok ismertetése tölti ki a szorgalmi idő java részét. Hiba az is, hogy az oktatási mód (és itt nemcsak az általános iskolákról beszélünk) még mindig nem elég szemléltető. Persze nem azt értjük ezen, hogy a tanár nem mutatja be például a Minden réteg számára szervezett előadást a TIT és az Építők Szakszervezete A TIT közösen szervezte meg a dolgozók által igényelt ismeretterjesztő előadásokat az Építők Szakszervezetével. A Salgótarjáni Üveggyárban mintegy hatféle előadási formában tanulnak, művelődnek a dolgozók. Az ifjúsági akadémia keretében 14 előadásból álló sorozaton ismerkedhetnek a legfontosabb tudnivalókkal a fiatalok. Ezeken az előadásokon aktuális politikai kérdésekről, divattörténetről, az ünnepek és szertartások keletkezéséről, káros szenvedélyeinkről és egyéb ehhez hasonló előadást hallanak a fiatalok. De gondoltak az idősebbekre, a nyugdíjasokra is az Üveggyárban. Tíz előadásból álló sorozat ismerteti meg az öregeket a számukra fontos kérdésekkel, a szív és egyéb betegségek, alvás és álom, emlékezés és felejtés, idősök és fiatalok viszonya, nyugdíjasok a szocialista társadalomban, stb. témák keretében. Öt központi előadás, nyolc üzemgazdasági előCipőkészítés közben E két gósarcú asszony mosolyfiatalkeze munkája is benne van a Salgótarjáni Cipész KTSZ rendelt cipőrészlegének alkotásaiban. A szebbnél-szebb modern fazonú új cipőket ez a két asszony szabja ki. adás a szakmai ismeretek bővítéséről gondoskodik a gyár dolgozói számára. A nők akadémiáján 13 előadást tartanak majd az asszonyokat érintő kérdésekről. A munkásszállásokon 18 előadásból álló sorozat gondoskodik az üzemi, vállalati dolgozók ismereteinek gyarapításáról. Járnak előadásokat tartani a bejáró dolgozók részére is, így Nagyorosziban 9, Érsekvadkerten 6, Rimócon 5. Nógrádmegyeren 6, Nógrádsipeken 5, Endre- falván 4, Kishartyánban 8, Szécsényfelfaluban 6, Pös- tyénpusztán 5, Szécsényben 4, Bujákon 4 és MátraverebéFy- ben 10 előadást tartanak az Építők Szakszervezetének előadói. kevés töretlen, de a betakarított mennyiség azt mutatja, hogy bőven meglesz a betervezett termésmennyiség. Mintegy 550 mázsa kukoricára számítanak májusi morzsoltban, a termelőszövetkezetben. A kukoricatermés tárolására már építettek egy négy va- gonos górét, s jelentős meny- nyiséget tudnak tárolni a nagyobb épületek padlásain is. A termelőszövetkezetben azért tartották fontosnak a kukorica tárolásának mielőbbi megoldását, mert a következő évben már igen komoly terveik vannak a sertéstenyésztést és hizlalást illetően. A termelőszövetkezetben jelenleg 20 anyakoca van. A szaporulatból a terv szerint a következő esztendőben 60-at hizlalnak meg. Így jelentős pénzösszeghez jut a termelőszövetkezet, amelytől az idén elesett még, mert nem voltak meg a lehetőségek sertéstenyésztésre és hizlalásra. Természetesen a tervük az, hogy a következő években mind nagyobb mértékben foglalkoznak sertéshizlalással, amelyhez a szükséges alapanyagot saját állományából biztosítja a termelőszövetkezet. Megkezdődött az erdősítés Romhányban A romhányi erdészetben teljes ütemben folyik az erdősítési munka, valamint a fakitermelés. Az őszi idényben 23 hektárnyi erdősítést végeznek állami erdőkben' az erdészet dolgozói. Ez jórészt annak a munkának a folytatása, amelyet az előző években végeztek, csak most pótolni kell. Az erdősítéshez szükséges anyagot az erdészet saját csemetekertjében nevelte. A szokásos csemeték mellett mintegy 30 ezer darab gyorsabban növő csemetéket is neveltek, amelyből egyének, és egyéb közületek igényét is kielégíthetik, s ezek az- óriási nyárcsemeték nagyszerűen beválnak vízmenti fásításnál. Az erdészetben mintegy 100 fő dolgozik az erdősítésen, s megfelelő ütemben halad a fakitermelés is. A jövő pedagógiája felé víz szétbontását alkotóéit írjeire, vagy a testek hőoko: ta kiterjedését, hanem az é beszélő jellegű tárgyakr gondolunk most elsősorbai a történelemre, földrajzr, stb., ahol még csak néhán j ól-rosszul szerkesztett ké] dia-, vagy mozgófilm jelzi vizuális oktatás felé tőrei vés útját. A tankönyvekké folyó, talán nagyon is sűr kísérletezés helyett inkább filmoktatás átfogó rendszí rét kellene megvalósítar sürgősen. Vékony tankönyvi két és sok filmet! Keveseb anyagot, de alaposan! Ezé a jelmondatok kellene, hog jellemezzék a jövőre vonal kozó célkitűzéseket. Persze a szemléltető okta tás nem merülhet ki csupá: a képszerű bemutatásba! Üzemek, intézmények, mú zeumok, kiállítások gyakoi látogatása kellene még, hog biztosítsa a nagyobb, de ke vesebb fáradsággal elérhet tudást. Egyoldalú irodalom elméleti boncolgatások he lyett több értékes könyv ol vasása, színmű megtekintés és megbeszélése nyújthatn alaposabb és ugyancsak szó rakoztatóbb irodalmi mű veltséget. Amikor ezekről az elkép zelésekről beszélünk, persz számolnunk kell azzal a lé nyeges különbséggel, ami ; fővárosi és vidéki iskolái adottságait jellemzi. A szem léltető oktatásnak ezek ■ módjai (a filmvetítést és ; televíziót leszámítva) jófor mán csak a főváros és né hány nagyobb ipari és kül turális központ kiváltságai jelentenék. Jelenlegi helyze tünket tekintve ez ténylei így is van, mert ha példáu egyszer egy évben valamel; távoli helység iskolája 25- 30 diákkal felmegy a fővá rosba két napra, még nen valami sokat vihet haza tu dománya tarsolyában. Nézzük azonban eddig ki használatlan lehetőségeinket Vajon melyik fővárosi, nagy városi gyermek nem vakációzna szívesen két-három hétií vidéken és fordítva? Foglal koztunk-e a cserenyaraltatás nak ezzel a legolcsóbb é; leghasznosabbnak ígérkezí rendszerével idáig? Gondol tun'k-e arra, micsoda fölmér hetetlen jelentősége volm annak, ha a falusi kisdiái pár hét alatt kedvére körülnézhetne az ipar, a tudomány és művészet fellegvárában ... és fordítva, he nagyvárosi pajtása ugyancsal közvetlen közelében szemlélhetné: honnan és hogyan kerül asztalára a kenyér? Nem vagyunk hívei a játékos oktatásnak. A gyermeknek éreznie kell, hogy a tanulás komoly munka és az életre való felkészülést jelenti. Szükséges azonban, hogy ezt a munkát ne nehezítsük felesleges módon. Ellenkezőleg: arra kell törekednünk, hogy a tananyag sokoldalú bemutatásával azí vonzóvá és könnyen elsajá- títhatóvá tegyük. — Nem szabad végül elfelejtenünk azt sem, hogy az iskolában nem taníthatunk meg mindent. Sokszor és sokaknak alapokat tudunk csak adni, amelyekre később saját erejükből — esetleg erőlködésükből — építik föl azokat az ismeretrészeket, amelyeket az élet megkövetel tőlük.
