Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)

1960-11-09 / 90. szám

NÓGRÁDI NÍPÜJSA8 ..... '■ ' w • 1960. november 9. Ünnepségek megyeszerte november 7-e alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) A koszorúzási ünnepség 4 órakor kezdődött. Elsőnek a szovjet vendégek helyezték el koszorúikat, majd a párt, tanács, a fegyveres testüle­tek és más intézmények, tö­megszervezetek és társadal­mi szervezetek. A koszorú­zási aktust a város dolgo­zóinak nagy tömege tekin­tette meg. Hat órakor folytatódott az ünnepség a városi művelő­dési házban. Itt voltak a szovjet vendégek, akiket me­leg szeretettel fogtak körül a vendéglátók. Ezen az ün­nepségen vett részt Jakab Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, va­lamint Alics János elvtárs, a megyei pártbizottság má­sodtitkára. Az ünnepségen Matuz Jó­zsef elvtárs, a megyei párt- bizottság osztályvezetője mon­dott ünnepi beszédet. Hang­súlyozta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelmének történelmi jelentő­ségét és az októberi eszmékre emlékezve felhívta a figyel­met a párt egységének to­vábbi szilárdítására. Elmond­ta, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom szelle­mében következetes har­cot folytatunk a párt egy­ségének további szilárdí­tásáért. Az ünnepi beszédet magas­színvonalú, művészi műsor követte. Megyénk nagyüzemei a nagyszerű munkasikerek mel­lett bensőséges ünnepségeken is köszöntötték november 7-ét. A Salgótarjáni Acélárugyár­ban vasárnap este 7 órakor került sor a gyár dolgozói­nak ünnepségére a művelő­dési otthonban. Az ünnep­ségen Lakatos József elvtárs, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője mondott beszé­det, majd a munkaverseny­ben sikereket elért dolgozók­nak, illetve brigádoknak ju­talmakat osztottak ki. Ez­után kultúrműsor szórakoz­tatta a megjelenteket. A Salgótarjáni Üveggyár­ban 6-án délelőtt 9 órakor rendezték meg az ünnepséget a gyár művelődési otthoná­ban, ahol Cser Gyula elv­társ, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd után a mű­velődési otthon kultúrgárdá- ja szórakoztatta a dolgozó­kat. A ZIM salgótarjáni gyár­egységében vasárnap este 6 órakor gyűltek össze a dol­gozók a gyár kultúrtermé­ben, s megünnepelték a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 43. évfordulóját. Itt Nándori Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság osztály- vezetője mondott ünnepi be­szédet. A munkaversenyben kiváló eredményeket elért dol­gozók és brigádok jutalma­zása után kultúrműsor, majd bál szórakoztatta a megjelen­teket. Az ÉMÁSZ vállalat balas­sagyarmati és hatvani üzem- vezetőségénél is bensőséges ünnepségek keretében emlé­keztek meg november 7-ről és kiosztották a kitüntető törzs­gárda jelvényeket. A Zagy- vapálfalvi Bányagépgyár dol­gozói szintén szombaton dél­előtt ünnepelték meg az év­fordulót a gyár udvarán, ahol kiosztották a munkaverseny­ben jó eredményt elérő há­rom brigádnak a jutalma­kat. Kitüntetések Szombaton délelőtt a me­gyei pártbizottság székhazá­ban több olyan pártmunkást tüntettek ki, akik már tíz év­nél hosszabb ideje dolgoznak a pártapparátusban. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Szocialista Mun­káért Érdemérem kitüntetést Ünnepségek, üzemavatások Balassagyarmaton (Tudósítónktól) Balassagyarmat dolgozó né­pe ünnepség-sorozatokon haj­totta meg az emlékezés zász­laját a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordu­lója előtt. Már november 5- én kezdetét vették az im­pozáns, nagy tömegeket moz­gató ünnepségek. E napon az üzemek, vállalatok, hivatalok dolgozói bensőséges, családias hangulatú összejöveteleket tartottak, amelyeken — túl az emlékezés aktusán — ki­tüntetéseket és jutalmakat osztottak ki az arra érde­mesek között. A város központi ünnepi estjének megrendezésére no­vember 6-án, vasárnap este 6 órai kezdettel került sor a művelődési otthon dísz­termében. A díszelnökségben helyet foglaltak a párt, a Hazafias Népfront, a tanács és a tömegszervezetek vezetői, képviselői. Schuchmann Zoltán, ország- gyűlési képviselő, a Hazafias Népfront városi elnöke meg­nyitója után Kmetty Kál­mán elvtárs, a városi VB elnökhelyettese mondott ün­nepi beszédet. Megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előzményeiről, an­nak lefolyásáról, világtörté­nelmi jelentőségéről, a világ — köztük hazánk — szabad­ságszerető népeire gyakorolt felmérhetetlen jelentőségű ha­tásáról. Az ünnepi est második ré­szét színvonalas kultúrműsor töltötte ki. November 7-én délelőtt a szovjet hősi emlékmű és szov­jet hősi katonai sírok meg­koszorúzásával ért véget a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulója tiszteletére rendezett ünnep­ség-sorozat. A fővárosi gyárak egyes üzemeinek vidékre telepítésé­vel kapcsolatban szélesre tár­ta kapuit Balassagyarmat is. A város párt- és tanács­vezetői sorra járták a buda­pesti gyárakat, üzemeket, az országgyűlési képviselők is szót emeltek az iparnélküli város mellett, s most a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulóján már új ipari üzemeit avatta Balassagyar­mat. Különösen a Kőbányai Porcelángyár vezetői segítet­tek a régen vajúdó problé­ma megoldásában. Balassa­gyarmat ugyanis kész üzem­telepeket ajánlott fel az oda települő üzemek részére, de a kitelepítéssel járó több és újabb gondokat csak a kő­bányaiak merték vállalni. A Kőbányai Porcelángyár a fej­lődőben levő kondenzátor üze­mét helyezte át Balassagyar­matra, és a szakmunkások képzését is magára vállalta. A kondenzátor üzem a Be- tonárugyár helyén alakult meg, s az első munkasza­lag máris dolgozik. Már az idén tizezer televíziós készü­léket gyárthatnak terven fe­lül hazai és külföldi gyárak­ban a Balassagyarmaton ké­szített kondenzátorokkal. A város másik új üzeme a Kézműipari Vállalat. Ez a régi vármegyeháza egyik épü­letszárnyában alakult. Most harminc varrógépen dolgoz­nak, de már az év végére száz fölé emelkedik a gé­pek és alkalmazottak száma. A Kézműipari Vállalat új üzemét is a november hete­diké tiszteletére rendezett ün­nepségen avatták. Ugyancsak a forradalom ünnepének előestéjén avatták fel a több mint egymillió forintos beruházással épített balassagyarmati nyomdát. Száz tsnyésziiszö a rétsági járás termelőszövetkezeteibal A rétsági járás termelőszö­vetkezetei mintegy 100 té­ny észüsző vei segítik az újon­nan alakult, valamint a te­rületileg erősen megnöveke­dett termelőszövetkezetek szarvasmarhatenyésztésének megalapozását. A tenyész- üsző nevelés jó jövedelmet biztosít a szövetkezetek gaz­dáinak, hiszen a járás ter­melőszövetkezetei már évek óta foglalkoznak a jövedel­mező növendékmarha neve­léssel. A legszebb eredménye­ket a nógrádi, a berkenyéi és a nagyoroszi termelőszö­vetkezetek érték el, amelyek­ből évente több tenyészálla­tot szállítanak el és több tíz­ezer forint bevétellel gazda­gítják a közös alapjukat. adományozta a következő elv- társaknak: Godó György, a Rétsági Járási Pártbizottság titkára. Novak Józsefné, a megyei pártbizottság munkatársa. Hegedűs László, a megyei pártbizottság munkatársa. Jegest Antal, a salgótarjáni IV. körzet párttitkára, Lá­vái István, a kányási bánya­üzem alapszervezetének párt­titkára, Selymeczi Ferenc, a jobbágyi tsz pártszervezeté­nek titkára. Munkaérdemérem kitünte­tést kaptak: Bakos István, a dorogházi pártszervezet titkára. Havasi László, az őrhalmi tsz alap­szervezetének titkára, Kovács Béla, a Salgótarjáni Üveg­gyár alapszervezeti titkára, Robótka János, Palotás köz­ség párttitkára, Valkai Ist­ván, a kisterenyei tsz alap- szervezetének párttitkára. A kitüntetéseket Jakab Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára nyújtotta át. Tervteljesítés sok hiányossággal Aktívaülésen vitatták meg as ÉMÁSZ vesetői a feladatokat A pártszervezetek, vállala­tok egyre nagyobb ütemben tevékenykednek az éves terv teljesítése, valamint a máso­dik ötéves terv első évének jó indításáért. Ezt tárgyalták meg az ÉMÁSZ kommunistái, gazdasági vezetői Salgótarján­ban, az elmúlt héten rende­zett pártaktívaértekezletükön. Ez az értekezlet számukra nagy jelentőséggel bír, hiszen először rendeztek ilyet, s ez a kezdeményezés nagyon jól sikerült. Az aktíva-ülés megtárgyalta a legidőszerűbb feladatokat s meghatározta a tennivalókat. A termelés és termeicneny- ség vizsgálata során kiderült, hogy az ÉMÁSZ harmadik ne­gyedéves tervét teljesítet­te — az üzemvezetősé­gek túlteljesítést is értek el — azonban az építési osztály lemaradt az ope­ratív tervhez mérten. A lemaradásnak több oka van, belső és külső okok. Sajnos, még ma sem sikerült a futószalagszerű munka- szervezést tökéletesen beve­zetni. Ezáltal szakmunkásórák használódnak el segédmun­kákra, viszont a munka be­fejezése felé a segédmunka­erő nincs kihasználva. Ebből folyik az is — s ezt több hozzászóló is hangoztatta —, hogy a munkafegyelem la­zult, mert az építési osztály vezetői nem ellenőrizték kel­lőképpen. ’ Az építési terv teljesítését befolyásolta az is, hogy a tehergépkocsiknál sok volt az állásidő, az erőgépeknél pe­dig túlzott igények jelentkez­tek, ami ezek gyakori meg­hibásodására vezetett. A mű­szaki ellenőrzés hiányát bizo­nyítja a növekvő selejt is. Annak ellenére, hogy a há­lózatépítési feladatokat a vállalat teljesítette, az építő­ipari munkák hátráltatták, sőt károsan befolyásolták az üzemviteli munkákat. A hálózatépítési tervet csak az üzemviteli mun­kák elhanyagolása árán tudta teljesíteni a vál­lalat. A tervteljesítés során jelent­kezett az a gond is, hogy a felsőbb szervek nem mérték fel reálisan a vállalat lehe­tőségeit és ezáltal az egyik terv teljesítését, a másik terv rovására tudták csak bizto­sítani. Az elmúlt negyedév folyamán, de az egész évben érvényesült az a káros szem­lélet, hoßv a terveket minden­áron túlteljesítsék. Ez kap- kodóvá tette a munkát, nem volt megfelelő a műszaki elő­készítés és ezáltal növekedett a selejtszázalék is. A termelékenység alakulá­sát gátolta az is, hogy a gyártó cégek részéről az anya­gokat késedelmesen szállí­tották le. Ez akadályozta a mezőgazdasági objektumok villamosítási munkáinak üte­mét. Sok esetben megtörtént, hogy egy-egy tsz villamosítá­sát kívánta kezdeni a vál­lalat, azonban a szükséges anyagokat egy negyedévre későbbre igazolták vissza. A tsz-villamosítások meggyorsí­tása érdekében a vállalat eb­ben az évben még szeretné befejezni négy község és öt tsz terven felüli villamosítá­sát. A hálózatépítési munka mellett komoly jelentőséget képvisel a villamosenergia értékesítési terv teljesítése is. A vállalat ézzel állandóan lemaradásban van, mert a nagyfogyasztók meg­alapozatlanul túlzott igényt jelentenek be, ame­lyet aztán nem teljesíte­nek. Többen foglalkoztak a háló­zati veszteségek csökkenté­sének műszaki lehetőségeivel, valamint az egyes felada­tok megoldásával kapcsolat­ban a helyi kezdeményezések jobb kihasználásával. El kell érni, hogy az újítások al­kalmazása is gyorsabban tör­ténjen, valamint nagyobb gondot kell fordítani a to­vábbképzésiben résztvevőikre, a munkák jó előkészítése érde­kében tervező törzsgárda lét­rehozására. Az aktíván elhangzott, hogy a pártszervezet és a tömeg­szervezetek a jövőben sokkal nagyobb segítséget nyújtanak a gazdasági vezetésnek és nagyobb figyelemmel kísérik a munkaverseny folyását. Az elhangzott hozzászólások, ja­vaslatok mielőbbi megvalósí­tásával sok hiányosságot meg­szüntethetnek az ÉMÁSZ ve­zetői. Az idén már több mint száz milliót költöttek a nógrádi falvak fejlesztésére A nagy ipari beruházások és az ipari munkások élet­körülményeinek gyors fej­lesztése mellett az idén pél­dául már eddig — két hó­nappal az év befejezése előtt — több mint száz milliót fordítottak, a most már na­gyobbrészt termelőszövetke­zetivé lett nógrádi községek fejlesztésére. Ebből a hatal­mas összegből tizenöt, milliós költségen Nógrád megye tizenhat községében épült új is­kola és nevelői lakás az idén. Karancsságon, Berkenyén, Taron, Mátraszőllősön, Ma- gyargécen és másutt is, már az idén újonnan épült isko­Egészségügyi kultúránk emeléséért tanulnak a gyerekek Iákban százai. A megye filmszínházainak száma is 150 fölé emelke­dett, sőt a nyári hónapokban Karancslapujtő bányászköz­ségben és Nagylócon felavat­ták az első szélesvásznú film­színházakat is. Nógrad megye egészség- ügyi fejlesztésére is közel 51 milliót költ az idén a me­gyei tanács. A szlovák nemzetiségű Va- nyarc község csupán az idén 265 000 forint értékű új léte­sítményt kapott. Nógx-ad megyében, ahol tizenöt évvel ezelőtt egyetlen faluban sem volt kultúrház, az idén még a tavalyinál is több, összesen 26 községben épül művelődési otthon s számuk most már túlha­ladja a százat. Az idén épülő művelődési házak főleg kozségfejlesztési alapból, a falusi lakosság társadalmi munkájával ké­szülnek el. A nagyobb ter­melőszövetkezeti községek, mint Nógrádmegyer, negyed- millió, Karancsság százezer, Szalmatercs község is közel százezer forint állami támo­gatást kapott idén a kultúr­ház építési munkáinak be­fejezésére. 1945. előtt mindössze har­minchat községben égett vil­lany. A napokban rendezték meg a száztizenegyedik falu­ban a fényünnepélyt. Ezúttal Sámsonháza termelőszövetke­zeti községben gyulladt ki a villanyfény. Idén nyolc ter­melőszövetkezeti község vil­lamosításához több mint hét­milliós beruházást biztosított államunk. A termelőszövetke­zeti mozgalom fejlődése azonban meggyorsította Nóg­rád megye faluvillamosítási programját. Az idén is négy községet villamosítanak az eredeti terveken felül, s így Nógrád megyében 1982-re már teljes egészében be­fejezik a faluvillamosí­tást. A termelőszövetkezeti köz­ségekben tsz-istállók, bekötő­utak és más gazdasági léte­sítmények építésére már ed­dig több mint húszmilliót költöttek. Hollókő és Szé- csény után Mohora termelő­szövetkezeti község is törpe- vízmüvet kapott az idén. A Nógrádi Népújság hasáb­jain huzamosabb ideig foglal­koztunk megyénk üzemegész­ségügyének helyzetével, fel­adataival. A tapasztalatok azt bizonyították, hogy nálunk a területi, az üzemi gyógyító­megelőző orvoslás nem lehet csak az állami egészségügyi vezetés és a szakszervezetek feladata. Arra kell töreked­nünk, hogy megyénk egész­ségügyi célkitűzéseit a dol­gozó tömegek aktív részvéte­lével valósítsuk meg. Társa­dalmunkban az egészségügy és a társadalombiztosítás gazdája a szakszervezet. Ezért a szakszervezetek a maguk szakkádereinek útján és a dolgozókból alakult szakszer­vezeti és társadalmi ellenőr­zés útján is figyelemmel kí­sérik az állami egészségügyi vezetés munkáját. Ez az el­lenőrzés segítő szándékával hasznára akar lenni az álla­mi vezetésnek, az egészség- ügyi színvonal emelésének. Fontos tehát egy széles tár­sadalmi aktívahálózat kiépí­tése, amely hozzásegít ahhoz, hogy beruházás nélkül, jobb szervezéssel, figyelemmel, gondossággal javítsanak az illetékesek megyénk dolgo­zóinak egészségügyi helyze­tén. A felvilágosító és ellenőrző munka mellett természetesen forintokra . is szükség lesz az egészségügy színvonalának emeléséhez Éppen ezért szükséges, hogy ésszerű, gaz­daságos munkával biztosít­suk: az ötéves tervben elő­irányzott több milliárdos költségből mennél jobban lássuk el feladatunkat, feles­leges gyógyszerigény, táp­pénzcsalás nélkül. Az legyen a célunk, hogy az előirány­zott összegből mennél többet takarítsunk meg, a dolgozók gyógyításának állandó javu­lása mellett, hogy minél töb­bet fordíthassunk az egész­ségügyi színvonal emelésére. A gyógyszerköltség igen jelentős összeget emészt fel. A helyes gyógyszerfelhaszná­lás tehát a dolgozók részére és az állami egészségügyi szervek részére egyaránt kö­telező. Orvosaink számára a szakmai feltételek biztosítot­tak a jó kezelésre. Ezért rá kell nevelni orvosainkat, hogy szakmailag a legreáli­sabb igényeket elégítsék ki. Az orvosi rendtartás is elő­írja, hogy gyógyszert a be­teg vizsgálata nélkül nem szabad felírni. Nagyon sok forintot lehetne még megta­karítani és az egészségügyi színvonal emelésére fordítani, ha orvosaink nem utaztatnák feleslegesen a betegeket. A szakmailag jól felkészült or­vos maga döntse el, hogy mi­kor van szüksége a beteg­nek szakvizsgálatra a helyes diagnózis érdekében. Ezért van szükség arra, hogy a szakszervezetek az állami egészségügyi szervekkel ösz- szefogva helyes irányt szab­janak a második ötéves terv ilyenirányú költségei felhasz­nálásának és a legmesszebb­menő takarékosságot valósít­sák meg, ugyanakkor a be­teg gyógyulása érdekében a legnagyobb költségeket is megkapja. Az ipari dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javítása egyrészt a dolgozók egészségének megvédése, más­részt népgazdasági szempont­ból is igen fontos. Az üzem- egészségügy, a munkavéde­lem, a balesetelhárítás, a munkásjóléti intézmények si­keres fejlődése előfeltételei megyénk egészségügyi kultú­rája emelkedésének. Bár ezen a téren hazánkban soha nem látott színvonalat értünk el már eddig is, a további ja­vuláshoz azonban például szükség lenne az üzemi orvo­sok táppénzbevételi jogának kiterjesztéséhez, ott, ahol er­re a feltételék adottak. Me­gyénk igen magas — mond­hatjuk indokolatlanul magas — táppénzes állományának a reális szintre való csök­kentése népgazdaságunknak és a dolgozóknak is hasznára válik. A sok indokolatlan táppénzbevétel és táppénz­ben tartás nemcsak a kifize­tett összeget emeli, hanem a termelésből való indokolat­lan távolmaradás is súlyos tehertételként nehezedik nép­gazdaságunkra Ennek meg­valósítása érdekében szüksé­ges lenne az üres körzeti or­vosi állások betöltése, a fe­lülvizsgáló főorvosi kar meg­erősítése. Nem kisebb szere­pet játszik az sem, hogy meg­felelő társadalmi ellenőrzés segítse az orvosokat a táp­pénzes állomány csökkentésé­ben. Társadalmunkban a gyógyító, megelőző orvoslás mindannyiunk közös ügyévé kell váljon. Az állami egészségügyi ve­zetés, a szakszervezetek, a Vöröskereszt és más tömeg­szervezetek összefogása szük­séges ahhoz, hogy a második ötéves tervet reális egészség- ügyi és anyagi szintről kezd­jük el és fokozatosan tovább emeljük dolgozó népünk egészségügyi kultúrájának és anyagi jólétének színvonalát. Dr. Homoki László SZTK ellenőrző főorvos

Next

/
Oldalképek
Tartalom