Nógrádi Népújság, 1960. október (16. évfolyam, 79-87. szám)

1960-10-08 / 81. szám

1960. október 8. NÖGRÄDI NÉPÚJSÁG 7 Á mezőgazdasági hozamok növelése és a szakképzés A kisbányoni Petőfi Ter­melőszövetkezetben a terme­lőszövetkezet vezetősége, a kommunisták szervező mun­kába kezdtek. A cél: végezzék el a szövetkezeti gazdák mi­nél többen a mezőgazdasági technikumot, mert csak szak­mailag és politikailag jól kép­zett termelőszövetkezeti veze­tők, szövetkezeti gazdák való­síthatják meg azokat a nagy­szerű célkitűzéseket, a nö­vénytermesztés és állatte­nyésztés hozamainak növelé­sét, amelyet a termelőszö­vetkezet az elkövetkezendő években maga elé tűzött. A mezőgazdasági szakem­berek képzése régen vajúdó problémája mezőgazdaságunk­nak, és hogy most megnö­vekedtek a mezőgazdaság előtt álló feladatok, újra napi­rendre került e fontos kér­dés. Pártunk VII. kongresz- szusán célul tűzte ki, hogy a mezőgazdasági termelés a második ötéves terv­ben 30—32 százalékkal kell hogy emelkedjék. Ezt kívánja meg népgazda­ságunk érdeke, valamint az a tény is, hogy tervszerűen emeljük népünk életszínvo­nalát. E célkitűzés megvaló­sítása nagy feladatokat ró me­gyénk termelőszövetkezeteire, hiszen az ide^ évben nálunk is túlsúlyba kerültek a nagy­üzemi gazdaságok. A felada­tok, amelyek termelőszövet­kezeteink előtt állnak nagyok, de megvalósíthatók, hiszen megvannak hozzá a reális le­hetőségek. Azonban a vi­szonylag rövid idő alatt, feltétle­nül előbbre kell lépnünk a termelőszövetkezeti ve­zetők, a termelőszövetke­zeti gazdák szakmai és politikai nevelése terén, éppen a kitűzött célok sike­res megvalósítása érdekében. A következő évvel ötéves térvünk első esztendejébe lé­pünk. A feladatok nagysága megköveteli, hogy már az első esztendőben is teljes erővel, komolysággal lássunk munká­hoz. Számtalan gazdasági in­tézkedés, üzemszervezési fel­adatok, agro- és zootechnikai intézkedések alkalmazása vá­lik szükségessé termelőszö­vetkezeteinkben, pontosan azért, hogy tervszerűen emel­kedjék a növénytermesztés és az állattenyésztés hozama. Bármennyire is értették mun­kájukat, még egyénileg dol­goztak a termelőszövetkezeti elnökök, a vezetőségi tagok, a szövetkezeti gazdák, a meg­növekedett gazdaság, a száz, az ezer holdak irányítása meghaladja erejüket, ha nem képezik magukat, nem igye­keznek emelni szakmai és politikai tudásukat. Ha egyelőre nincs is mó­dunk arra, hogy valamennyi termelőszövetkezeti elnök, ve­zetőségi tag, szövetkezeti gaz­da részt vegyen valamilyen magasabb fokú állami okta­tásban, ahol munkáját segítő mezőgazdasági szakismeretre tehet szert, nagyon sokat te­hetnek e téren a termelő- szövetkezetek is. Örhalomban például a termelőszövetkezet ösztöndíjat alapított, s két fiatal tanul magasabb fokon, s tudásukat a szövetkezetben gyümölcsöztetik. Lassan befe­jeződnek a nagy munkák és a tél nagyszerű alkalomnak kínálkozik a termelőszövetke­zeti vezetők, a szövetkezeti tagok szakmai és politikai képzésének emelésében. Nem egy példa van arra, hogy megyénk termelőszövetke­zeteiben igen helyesen mezőgazdasági techniku­mokat, akadémiákat szer­veznek, s különböző tanfolyamokon tanulnak a vezetők és a ta­gok egyaránt. A végleges megoldást azonban mégsem ez jelenti, hanem az, hogy a termelőszövetkezeti vezetők, a szövetkezeti gazdák, különö­sen a falusi fiatalok terv­szerűen, tudatosan sajátítsák el a mezőgazdasági tudomá­nyokat. A jól képzett mezőgazdasági szakemberre, a mezőgazdasá­gi szakmunkásokra nagyon nagy szükség van. A Salgó­tarjáni járás 42 termelőszö­vetkezete közül jelenleg 22- ben dolgozik mezőgazdász, három termelőszövetkezeti ve­zető «végzett tízhónapos aka­démiát és egy termelőszövet­kezeti elnök pedig hathóna­pos tanfolyamot. Az ötéves terv szabta feladatok azon­ban a salgótarjáni járás ter­melőszövetkezeteiben is meg­követelik. hogy megnyugtató módon megoldják a szak­ember problémát. A tervek szerint a járásban viszony­lag rövid időn belül megold­ják, hogy valamennyi terme­lőszövetkezetben főiskolás, vagy másodfokú képzettség­gel rendelkező mezőgazdász dolgozzon. A termelőszövetkezeti ve­zetők részére levelező ok­tatást indítanak be és to­vább növekszik azon el­nökök száma is, akik el­végzik a tízhőnapos el­nökképző tanfolyamot. Jelentős intézkedés történik a brigádvezetők és a termelő­szövetkezeti gazdák szakmai és politikai képzését illetően is. Az újfajta gazdálkodási móddal együtt járó, a ter­melés növekedését elősegítő tényezők különböző agro- és zootechnikai eljárások alkal­mazása szakképzett vezetőket, hozzáértő szövetkezeti gazdá­kat követel. S ezt követeli az a nagyszerű távlat is, amely mezőgazdaságunk előtt nyílt I meg, a nagyüzemi gazdaságok kialakulásával, valamint azok a feladatok, amelyeket a má­sodik ötéves terv célkitűzései szabnak meg. Túlteljesítik áruértékesítési tervüket 4i% Termékeny, gazdag ősz Sápadt, sárguló levelekkel kerge- tőzött a szél a kazári Zöld Mező Termelőszövetke­zet majorjában. Fel-felkapta őket, majd elejtette valamennyit, hogy néhány perc múl­va újra kezdje játékát, de most már a traktoros kabátjába kapasz­kodva, aki az ud­var egyik távo­labbi sarkában dolgozott. Műtrá­gya érkezett, azt kell kivinnie mi­nél előbb a ha­tárba. Hogyan lehetne a vetőgép után kapcsolni a műtrágyaszórót ? Azon okoskodott, azzal bíbelődött a traktoros. Az idő őszre fordultával egy­szerre megszapo­rodott a munka Kazáron is. — Az őszi ár­pát 25 holdon már földbe tet­tük. Elvetettünk 20 hold szöszöst és most azon munkálkodunk, hogy mielőbb el­vessük a búzát is, — számolt be a termelőszövet­kezet elnöke az eddig végzett munkáról. — A vetésterv szerint 140 hold búzánk lesz. Az idén elő­ször külföldi bú­zafajtákkal is próbálkozunk. Negyven holdon szovjet és olasz búzafajtát terme­lünk, olyan bú­zát, amely jóval nagyobb termést hoz, mint a ná­lunk ismert búza­fajták. Pedig a gabona az• idén sem fi­zetett rosszul a Zöld Mező Ter­melőszövetkezet­ben. Két vagon búzával és ugyan­ennyi árpával ter­mett több, mint ahogy azt annak­idején tervezték. Ezzel azonban nem elégedettek a szövetkezeti gazdák. S a meg­felelő talajelőké­szítés, a szüksé­ges vetőmagmeny- nyiség és műtrá­gya mellett igen fontosnak tartják a terméshozam növelését illetően az időbeni vetést. Ha időben földbe kerül a mag, 140 hold búzánál 140 mázsa terméstöbb­letet jelent. De több lesz a kukorica, a bur­gonya, a cukorré­pa is, mert nincs idő hátra a beta­karításig, s a gaz­daemberek látják, mire számíthat­nak. — A burgonyát már a héten szed­jük — magyaráz­ta a termelőszö­vetkezet elnöke, miután arról ér­deklődtem, mi­lyenek a termés- kilátások a kapás- növényekből. — Három vagonra szerződést kötöt­tünk a MÉK-kel és nem is jelent különösebb gon­dot e mennyiség leadása. A cukor­répát is úgy szed­jük, hogy a cu­korgyár küldi az értesítést, hogy szállíthatjuk. Munkaerőnk van elegendő. — Az­tán1 arról kezd­tünk beszélgetni, hogy a kukorica betakarítása már sokkal nagyobb gondot okoz. Gond ez, meg öröm is. Nyolcvan hold van belőle és a betervezett átlag­termésnek, ahogy számolják, meg­adja a dupláját is. A gondot az okozza a szövet­kezetieknek, hová helyezzék, hol tá­rolják a gazdag termést. — Nagyobb gondot jelentene, ha nem lenne ku­koricánk — mond­ja az egyik gaz­da. Mert ezzel, ami most termett, csak megbirkó­zunk valahogy. — Legkevesebb egy 15 vagonos góréra van szük­ségünk, hogy megnyugtatóan elhelyezzük a ter­mést. Nagyon jól kell dolgoznia a brigádnak, hiszen nem több, mint két hét áll ren­delkezésükre, ak­kor ugyanis már megkezdjük a ku­korica betakarí­tását. Termékeny, gaz­dag az ősz a ka­zári Zöld Mező Termelőszövetke­zetben. Termé­kennyé, gazdaggá tették az egész évben szorgalma­san dolgozó ter­melőszövetkezeti gazdák, azok, akik az elmúlt eszten­dőben még apróbb parcelláikat gon­dozták, de a kö­zösségben meg­sokszorozott erő­vel, igyekezettel láttak munkához. Szorgalmukat ré­gen látott gazdag terméssel fizette a föld. Répaásás Héhalomban Megkezdődött a cukorrépa „szüret” a héhalmi Üj Elet Termelőszövetkezetben. Az idén alakult termelőszövetke­zet a hatalmas területen ter­melt borsó mellett 120 hol­don termelt cukorrépát. A cukorrépa jó terméssel fizeti meg a szövetkezeti gaz­dák szorgalmát. Előrelátható­lag a répaásás november kö­zepéig tart, s ezzel egyidő- ben folyamatosan elvégzik az őszi szántási és vetési mun­kákat is. Megérkezett a takarmány Rezák Ferenc a tereskei Kossuth Termelőszövetkezet ta- karniányosa szorgalmasan hordja a hízó állatok részére a friss zöld takarmányt Szívesen foglalkozik szer­ződéses termeléssel a cered- tótújfalui Búzakalász Terme­lőszövetkezet. A szövetkezeti gazdák az elmúlt év során nem egyszer tapasztalták, hogy érdemes szerződésesen termelni, mert ez biztos jö­vedelmet jelent a szövetke­zetnek. A Búzakalász Terme­lőszövetkezet földjein az utób­bi években a legjobb ered­ményt a burgonya, termesz­tésével érték el. Az idén 40 holdon termelt szaporított ve­tőburgonyát a szövetkezet, amelyből 22 kh a Német De­mokratikus Köztársaságból behozott Amsei nevű burgo­nya, a többi pedig a már jól bevált kisváradi rózsa- burgonya. A ceredtótúj falui homokos talajon az idén nagyon jó ter­mést hozott a német import burgonya. Most, amikor 22 kh-n a burgonyaszedést be­fejezték, és a szövetkezet gaz­dái megkezdték a szelektá­lást, már látható, hogy 20 vagon Amsei vetőburgonyát szállíthatnak a megye terme­lőszövetkezeteibe. Csak a né­metfajta vetőburgonyából mintegy 500 ezer forint jö­vedelmet vár a térmelőszö- vetkezet. A Búzakalász Ter­melőszövetkezetben először termesztettek német burgo­nyát, jövőre már a szilas- pogonyi Új Élet és a dej- tári József Attila Termelő- szövetkezet is termeli njajd. A kisváradi rózsaburgonya az idén az esős időjárás kö­vetkeztében nagyon jó ter­mést hozott. Túlságosan nagy­ra nőttek a gumók és így csak mindössze 5 vagonnal adhatnak vetőmagnak a kis­váradi rózsaburgonyából. Ha a szerződésesen termelt vető burgonyát elszállítják a ter­melőszövetkezetből, a Búza­kalász termelőszövetkezet 160 százalékra teljesíti áruértéke­sítési tervét. Badarság lenne azt gondol­ni, hogy csak a burgonya és egyéb szántóföldi növények értékesítéséből teljesítik ilyen arányban áruértékesítési ter­vüket a szövetkezetiek. Az elmúlt évek folyamán Cered tótújfalun nagy fejlődésnek indult az állattenyésztés és az áruértékesítési terv teljesíté­sében jelentős szerepet ját­szik a hízottállat, valamint az állati termék értékesítése. A szövetkezet elnöke, Molnár Pál, büszkén sorolja az idén értékesítésre kerülő állatok számát, hiszen nem kevesebb, mint 100 hízott sertést ad tak le eddig 106 kilogrammos átlagsúlyban. Ezenkívül már eddig eladtak 48 darab hízott bikát is, amelyekből 28 extrén, 20 pedig első osztá­lyú minőségű volt. Eredmé­nyes a juhtenyésztés is. És jó jövedelmet hoz a közösség­nek, hiszen eddig 200 hízott juhot adtak el, és még az év hátralevő részében további 150 hízott bárányt értékesítenek, és ezenkívül jelentős bevétel volt még a 24 mázsa gyapjú is. v,._. De ezzel még nincs vége a ceredtótújfaluiak állatértéke­sítésének, hiszen az idén még 50 hízott disznót és 44 hízott bikát adnak le. A még ez­után leadandó állatok árából biztosítják majd a zárszám­adáskor a pénzrészesedést, de addig is, hogy a tagság tud­jon vásárolni, október hónap­ban a vezetőség úgy tervezi, hogy az eddig teljesített mun­kaegységekre 200 ezer forin­tot fizetnek ki. A Búzakalász Termelőszö­vetkezet gazdái bizakodva néznek előre, mert nem csa­lódnak idén sem számításuk­ban. A termelési tervekben rögzített 33,70 forintos mun­kaegység részesedés olyannyi­ra biztosított, hogy előrelát­hatólag eléri a 42 forintot is. Ebből készpénzben 25 fo­rintot, a többit pedig ter­ményben fizetik ki. így nem is csoda, ha nagy a munka­kedv a termelőszövetkezet­ben, hiszen a nyugodt, biz­tos jövedelem megnöveli az emberek munkakedvét. Az idén az áruértékesítési terv teljesítése 1 millió 200 ezer forintot jövedelmezett a kö­zösségnek, nem beszélve a terv túlteljesítéséből adódó adókedvezményekről. Hogy jö­vőre sem legyen kevesebb a Búzakalász Termelőszövetke­zet gazdáinak jövedelme, a vezetőség nagyon helyesen már az idén gondoskodik ar­ról. A közös állatállomány növelésére felvásárolják a háztáji gazdaságokban nevelt szarvasmarhákat, s szakszerű gondozással biztosítják a ser- téskoca-állomány szaporulatá­nak felnevelését is. S hogy a nagy hasznot hajtó szerző­déses termelésben sem le­gyen hiány, a szövetkezet idő­ben megkötötte 50 holdra a vetőburgonya termelési szer­ződést és így jövőre, a je­lenleginél nagyobb mennyisé­gű vetőburgonyát értékesíte­nek. Kata János „Kedves ludányi testvérek, férfi és nő dolgozótársaim! Megalakult a lu- dányhalászi tsz-község, és megválasz­tottuk azokat, akik örködnek a tsz fölött, tehát kedves vezető kartár­saim, legyetek olyanok, mint egy jó édesapa, aki gyermekei sorsát szívén hordja és legyen mindnyájunk szí­vében egymás iránti szeretet, legyünk hűségesek és munkaszeretők. Ha ezt megtartjuk, tsz-ünk boldog és virágzó lesz, ezt adja meg a jó isten” — mondotta Brunda Józsefné a terme­lőszövetkezeti alakuló ülésen. Nos, kedves, illetve egyáltalán nem kedves Szabad Európa Rádió, Sza­bad Magyarország Hangjának Bálint gazdája és társai, akik ellenünk ágál­nak: ezeket a szavakat a 70 éves Brunda néni mondta. Az, aki templo­mi előénekes, és teljes életét az egy­házi világban töltötte. Hát ez a Brunda néni is a termelő­szövetkezés igaza mellett vall, mert az „isteni igazságok” mellett meglátta az emberi igazságokat, amelyeket hasz­nosabb követni. Ezek az igazságok nem a menny- béli, hanem a földi jóléthez vezetnek, s az emberek nem Ábrahám próféta kebelén akarnak jóllakni a mennyek­ben, hanem a valóságos világban. Ügy tűnik, hogy Brunda néni, a templomi zsoltárok mellett új éneke­ket is meghallott már. Ezért foglalt állást egyszerű sza­vaival a termelőszövetkezés eszméje mellett, ahol egy egész látóhatár, 1153 hold ölelkezik ma már. Eddig a fe­lét sem számlálták a ludányi embe­rek közös birtokként, mert mindössze 413 hold volt a közös birtok, s eb­ből 220 holdat szántóként tartottak számon, míg a többi rész szántója és legelője volt a szövetkezetnek. Ez a termelőszövetkezet főként az A ludányiaknak lesz igazuk állattenyésztés terén keresi boldogulá­sát. Eddig 22 hízómarhát adott az állatforgalmi vállalatnak, 160 ezer fo­rint volt a haszon. Decemberben újabb 23 darab kerül értékesítésre, s ez 170 ezer forint jövedelmet jelent a termelőszövetkezetnek. Az 51 fehér­húsú hízósertés nevelése, hizlalása mintegy 90 ezer forinttal növeli a közösség vagyonát, s a szövetkezet 29 tehene 13 literes átlagot eredmé­nyez. A tsz, amely 1951-ben alakult, ma már igen szép eredményeket ér el. Amióta pedig Ludány is termelő­szövetkezeti község lett, az emberek előtt szélesebb távlatok mutatkoznak. Megnyílt a boldogulás útja azok szá­mára, akik becsülettel akarnak helyt­állni a munkában. A ma már egy év híján évtizedes termelőszövetkezet szép eredmények­kel büszkélkedhet, mert búzából át­lagban 15, tavaszi árpából közel 20 mázsa, mákból pedig 6 mázsa ter­mett. Az eddigi munkára előlegként az egységek fejében 15 forintot fizetett a termelőszövetkezet, s a gazdasági esztendő zárásakor minden munka­egység 41 forintot ér. Ebből 27 fo­rintot pénzben kapnak a tagok, a töb­bi járandóságot természetben osztja a szövetkezet. A termelőszövetkezet a tervezettnél 128 ezer forinttal több bevételre szá­mít, ami az egészséges fejlődés jen leit mutatja. Vannak olyan kiváló dolgozói a ter­melőszövetkezetnek, mint például Mosó Bertalan, aki 13 holddal lépett o. közösségbe. Ebből 10 holdat — ahogy ő mondja — sok verejték ál­tal, uradalmi gazdaságokban, részes aratóként szerzett. Itt a termelőszö­vetkezetben is most megtalálta a bol­dogulás lehetőségeit, s a családnak nincs gondja a jövendőre. A termelőszövetkezetnek minden gondja az, hogy a fiatalokat minél nagyobb számban vonja be a mun­kába, s hogy nagyobb legyen a „csá­bítás” — a község vezetői mindent elkövetnek annak érdekében, hogy Ludány fejlődését minden tekintetben előbbre vigyék, j A közel 25Ú ezer forintos község­fejlesztési összegből eddig 225 ezer fo- j intőt értékesített a közösség hasz­nára a község. Negyvenezer forintból a fiatalok örömére, sportöltöző készült, a tanácsterem szépítésére, rendbeho- zására is komoly pénzt áldoz a ta­nács, bővítette a közvilágítási háló­zatot, a művelődési otthon felszere­lésének gyarapítására 7 ezer, az is­kolai tornatermi szerek gyarapítására majdnem 8 ezer forintot áldozott a község. Hogy a falusi fiatalság jobb szó­rakozási és kulturális lehetőségekhez jusson, a következő 5 esztendős terv­ben a termelőszövetkezeti község új művelődési hajlékhoz jut. A szép szándékokat azonban hatékonyan se­gítené, ha a testvérközség, Halászi is a szövetkezés útját választaná már mihamarabb, s az a tábla kerülhetne a község határára, hogy „Ludányhalá- szi termelőszövetkezeti község”. Ludányban már biztos jövő elé te­kinthetnek az emberek. A halásziak bizonytalankodnak, pedig ez az esz­tendő is a ludányiaknak ad majd igazat a zárszámadás idején. Barna Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom