Nógrádi Népújság, 1960. október (16. évfolyam, 79-87. szám)

1960-10-29 / 87. szám

1960. október 29. nógrádi népújság 5 Az első közös betakarítás Hehalomban •m-r em könnyű szóba áll- |\ ni ilyenkor az őszi munkák dandárjában Kurucz Jónással a héhalmi Űj Élet Termelőszövetkezet elnökével. Hol a telefonhoz hívják, hol az érkező gé­pekhez rendelik, hogy iga­zítsa el őket. S ahogy mond­ja az elnök, arra se lenne ideje, hogy meghaljon. Sok is most a dolog, hiszen egy­szerre kell a betakarítást is elvégezni, valamint az őszi szántási és vetési munkákat is. A szövetkezet asszonytag- jai az elmúlt napokban a másodvetésű zöldborsó sze­désével voltak elfoglalva, öt­ven holdon termelt zöldbor­sót a szövetkezet és a borsó szedésénél volt olyan nap, hogy százan is részt vettek a munkában. Ahogy fogyott a terület, úgy csökkent a mun­ka iránti vonzódás, egyre ke­vesebben jelentek meg a földeken. Az utolsó 5 hol­dat már alig tudták leszed­ni. Pedig kár lett volna kinn hagyni, hiszen holdanként 15 mázsás termést adott a bor­só és ez jó jövedelmet je­lent a szövetkezet gazdái­nak. Több mint 4 vagon bor­sót értékesítettek így is. Ugyancsak a napokban fog­tak hozzá a másodvetésű uborka szedéséhez. Igaz, hogy a fagykár egy kicsit ártott az uborkának, mégis az öt holdról 10 mázsa csemege- uborkát, 8 mázsa ecetesubor­kának valót és 6 mázsa ko­vászos uborkának valót érté­kesítettek. Az utóbbi időben meggyor­sult a betakarítási munka. A háztáji kukoricaföldeken a kukorica betakarítása már befejeződik. Ezután sor ke­rül a közös kukoricatermés betakarítására is. A szövet­kezetnek az idén 187 hold kukoricája volt. A termés jó­nak mutatkozik. Komoly gon­dot okoz a jó kukoricater­més elhelyezése. Addig, amíg a második serétsfiaztatót be nem népesítik, ideiglenesen felhasználják kukoricagáré­nak. De ezzel még nem ol­dódik meg a kukoricatáro­lás problémája. Hiszen ide a kukoricának csak az egyik részét tudják elhelyezni. Ter­vezik, hogy építenek górékat is és így, ha a tervezettnél na­gyobb is lesz a termés, fe­dél alá kerül az egész. A szarvasmarha-állomány téli takarmányszükségletének biztosítása érdekében eddig 380 köbméter silót készítet­tek s még hátra van 8 kh másodvetésű kukorica siló­zása, a kukoricaszár, vala­mint a répaszelet és répa­fej besilózása. A betakarítási munka egyik jelentős nagy munkája a cukor­répa ásása. Az idén 120 hol­don termelt cukorrépát a szövetkezet, amely jó ter­mést ígér. A most megkez­dett cukorrépa-ásás folyama­tosan végezve eltart novem­ber közepéig. Amíg az asz- szonyok és a szövetkezet más munkákból felszabadult mun­kaereje a betakarítás meg­gyorsításán dolgozik, addig be kell fejezni a szövet­kezetben az őszi kalászosok vetését is. A talajelőkészítést 380 holdon már elvégezték az őszi búzán. Így most már megkezdődhet a vetés, ame­lyet jó lenne október 25- ig befejezni. Hiszen nem ke­veset kell vétniök a szövet­kezet gazdáinak. Jövőre 460 holdon termelik a búzát. A vetést 10 kis vetőgép és két gépállomási vetőgép kezdi meg. A szövetkezet vezetői október 16-ra szerettek vol­na végezni ezzel a munká­val, de ebbe beleszól még az időjárás is. Láttuk, hogy mivel foglal­koznak a termelőszövetkezet növénytermelésében résztvevő tagok, most nézzük meg, van-e munkájuk az építő­brigád tagjainak. A szövet­kezet elnöke szerint az épí­tőbrigádnak két húsz férő­helyes sertésfiaztatót és egy 100 férőhelyes téliesíthető növendékistállót kell felépí­teni. A tégla szállítása már megkezdődött. ígéret van arra, hogy az istálló télie- sítése két héten belül meg­történik. A héhalmi termelőszö­vetkezet először az idén gazdálkodott közösen és máris nagy ered­ményeket mondhat magáé­nak. Igaz év közben voltak kisebb-nagyobb problémák a munkaszervezéssel főleg a borsóbetakarítás idején, de azért összességében mégis jó­nak mondható ez az év. A legutóbbi felmérések alapján 42,50 forint lesz a munka­egység értéke, ami azt bi­zonyítja, hogy jól gazdálkod­nak a héhalmiak az idén. S ha a borsó szedésénél jobb lett volna a munkaszervezés, meggyőződésünk, hogy ennél több is lehetett volna á munkaegység értéke. Ha a szövetkezet gazdái az őszi be­takarítási munkákat sikere­sen végzik el és ezzel együtt időben földbe teszik az őszi kalászosokat is, az egyik fel­tételét már biztosítják a jö­vő évi jó termésnek. Kata János Eddig 180 vagon vetőmag csávázását végezte el a Növényvédő Állomás A Nógrád megyei Növény­védő Állomás két nagyüze­mi csávázó gépével gyors ütemben folytatja a vetőmag­vak csávázását. Eddig mint­egy 180 vagonra tehető az a gabonamennyiség, amelyet csáváztak. A gépek jelenleg a salgótarjáni járás termelő- szövetkezeteinél dolgoznak, s napi teljesítményük, — ha folyamatos munkát biztosíta­nak — mintegy 3 vagon. Ezenkívül a Növényvédő Állomás dolgozói igen komoly segítséget adnak a termelő- szövetkezeteknek, hogy mi­előbb befejezzék az őszi munkálatokat. Mintegy 8 gép segíti Magyarnándorban, Palotáson, Herencsényben, Keszegen, Cserhátsurányban és Terényben a talajelőké­szítést és vetést. Ezenkívül részt vállaltak a kapásnövé­nyek betakarításából is. Célunk: az államnak jó minőségű árut, a tagoknak gondtalan életet biztosítani Hozzászólások a tsz tagság jövedelmének emeléséről szóló vitához Kiss elvtárs vitaindító elő­adásából, valamint a hozzá­szólásokból azt állapítottam meg, hogy néhány termelő- szövetkezetben a munkaszer­vezés, a megfelelő munka- módszer kialakítása még nem megy a legnagyobb rendben. A mi termelőszövet­kezetünk, az őrhalmi Haza­fias Népfront is fiatal még. de igyekeztünk mindent el­követni azért, hogy termelő- szövetkezetünk olyan legyen, mint amilyennek lennie kell. Igyekeztünk úgy dolgozni, hogy a termelőszövetkezeti gazdák és az állam ne ve­gye észre ezt az átállást. Természetesen az alakulás után első és legfontosabb feladatnak tartottuk a mun­kaszervezetek kialakítását és talán ezen alapszik, hogy termelőszövetkezetünk, já­rási, de megyei szinten is az elsők között van. A brigádok kialakítása után megszervez­tük a munkacsapatokat, a termelőszövetkezet ve­zetői, a brigádvezetők és a munkacsapatvezetők részére kötelezővé tettük a munkaegységszámítás] tanfolymot. A tagok közül az ment el erre a tanfolyamra, aki ép­pen akart. Ez aztán azt ered­ményezte, hogy a munkacsa­patvezető egy-egy kisebb cso­portot könnyebben tudott irányítani, szervezni a kö­zös munkára. Nagyon sokszor halljuk, hogy Hugyagon a hangosbemondó hívja a szö­vetkezeti gazdákat a 'közös munkára. Én ezzel nem ér­ŐSZI NAPOK Ebben az őszben, amikor az esős napok váltják egy­mást a bágyadt napfénnyel, egyetlen nap sem múlik el anélkül,, hogy ne népesülne be férfiakkal, tarkakendős menyecskékkel, sötétruhás asszonyokkal a galgagutai ha­tár. Ássák a cukorrépát, a burgonyát. Az útszéli akácfa alól egészen jól látni a szor­goskodó embereket. Pár mé­terre tőlük Bágyon György és családja dolgozott. Tulaj­donképpen nem is ő a tag, vasúti munkás. Az asszony írta alá a belépési nyilat­kozatot, ő a tag a Tán­csicsban. De hogy kiosztot­ták a szövetkezetben a bur­gonyát, a kukoricát, meg a cukorrépát is egyénekre, aki csak tud a családból segít. Szapora munkájukat burgo­nyával tele zsákok jelzik. A tábla szélén állt a mér­leg és három ember for­golódott körülötte. Ketten a burgonyával telt zsákokat hordták, a harmadik mérte az eredményt. Nem rossz a termés. A burgonya bőven fizeti a ráfordított, gondos munkát. Még így beszélget­tünk, Seres József az egyes számú brigád vezetője állt meg mellettünk. — A sok eső zavarta ugyan a munkát — mond­ta a szokásos üdvözlés után — de azért amit tudunk, csinálunk — s körülhordoz­A vanyarci gazdák még szemerkélő esőben is vetették a gabonát. ta szemét a burgonyásban, a cukorrépásban szorgoskodó termelőszövetkezeti gazdákon, asszonyokon. Később Zimonyi János a termelőszövetkezet mezőgazdásza és Pártos Ist­ván a hármas számú bri­gád vezetője is csatlakozott, most már így folytattuk to­vább a megkezdett beszél­getést. — Nagyon jól fizet a bur­gonyánk — magyarázta mo­solyogva a mezőgazdász. — Jó húsz mázsával ad töb­bet holdanként, mint ahogy terveztük. Egy holdon kí­sérletképpen kisvárdait ter­melünk. Az megadja a 90 mázsát is. Vittem is be az irodába kettőt, márcsak kí­váncsiságból, hogy megmér­jem, milyen súlyú. Hetvenöt deka volt egy-egy. Az egyik parasztbácsi, nem is állta meg szó nélkül: Hát ilyent még nem láttam... De jól fizet a 30 hold cukorrépa is. Száznegyven mázsát terveztek egy-egy holdról és a becslések sze­rint legalább 170 mázsa lesz. Háromszáz-háromszázötven négyszögöl megmunkálása ju­tott egy-egy tagra, s a sző vetkezeti gazdák jó munkát végeztek. A cukorrépában, nem messze a kövesút szé­létől egy család dolgozott. A családfő, kékruhás, jó erő­ben levő ember fordította ki a répát, a két asszony meg tisztította a sártól, le­veleitől. — Jó a répánk az idén — mondta a sötétruhás, idő­sebb asszony. — Nem azt mondom, hogy jobb nem le­hetne, de hát az idén még a földjeink nem voltak egyen­lők. Majd jövőre, akkor már másképpen alakul... — s fürge kezével gyors egymás­utánban szabadította meg a jól fejlett répafejeket a rá­juk tapadt nedves rögöktől. Aztán arról kezdtünk beszél­getni, szaporábban, gyorsab­ban megy' a munka, ha segít a család. Mert az idő már erősen sürget. — A burgonyát még csak ezután ássuk — mondta a fiatalasszony — sietnénk ve­le, mert a répával is dupla munkát végzünk az eső miatt... A szomszédos parcellában idősebb asszony dolgozott. Egyedül volt. ö maga for­dította ki a nedves földből a répafejeket és aztán neki­látott, hogy meg is tisztít­sa. — így egyedül nehezen ha­ladok — emelte fel fejét —, de ma nem tudott senki a családból segíteni... De azért dolgozott tovább, pontosan úgy, mint a töb­biek, hiszen a szövetkezeti gazdák Galgagután is a ma­gukéban munkálkodnak. Már alkonyodott, de csak egy-két asszony készülődött haza. Pe­dig ilyenkor késő ősszel egy­szerre bukik rá erdőre-me- zőre a sötétség. Vincze Istvánná tek egyelt. Kisebb csoporto­kat irányítani egy embernek sóikkal könnyebb, mint hogy­ha az egész községet egyszer­re akarja mozgósítani a ter­melőszövetkezet vezetősége. A másik tapasztalatom az, hogy a magyar emberben benne van a hiúság és ha rábíznak egy feladatot, azit megpróbálja végre is hajtani. Ha mi több embert bízunk meg feladattal, akkor több ember próbál a közösség ér­dekében jobb és eredménye­sebb munkát kifejteni. Na­gyon fontos az is, s ezt fi­gyelembe vettük a munka- szervezet kialakításánál, hogy a termelőszövetkezet ve­zetősége a tsz-tagságot nem a termelőszövetkezet alkalmazottjának, hanem a termelőszövetkezet gaz- . (Iájának tekinti. Nem értek egyet a premizálással Többen szóltak már előt­tem a premizálási rendszer­ről. Ez a módszer, amely az idén folyt termelőszövetkeze­teinkben, a semmivel volt egyenlő. Mert semmi esetre sem nevezhető premizálás­nak, hogy mondjuk a nagy­üzemben, mert az idén még kisüzemi módszerekkel dol­goztunk, megtermeltük a hat mázsa búzát holdanként és adtunk 30 kilogramm aratá­si jutalékot azért, hogy az illető learasson, megkeresse a saját kenyerét. Ez nálunk nem volt és nem is lesz. Természetesen mi is alakí­tottunk ki egy premizálási rendszert. A termelőszövet­kezet vezetősége a munkacsa­patvezetőkkel megállapodva, arra az álláspontra helyezke­dett, hogy azon munkacsa­patok, amelyek a legjobb munkát végzik — legyen az gyalogos, vagy fogatos mun­kacsapat —," az esztendő vé­gén az évi munka értékelése után 'kap egy bizonyos mun­kaegység mennyiséget. Azt is többen mondták már, hogy könnyű nekünk, mert nálunk van munkaerő. Ez valóban így van. Azonban a munkaerők összefogása ná­lunk sem volt könnyű. Ami­kor megalakult a termelő- szövetkezet, tőlünk is kisza­ladt vagy 80 fiatalember és elmentek a környékbeli gyá­rakba dolgozni. Ezek az em­berek nem is tudták tulaj­donképpen, hogy miért men­nek el. Mi azonban tisztába vol­tunk azzal, hogy szeretik a földet és előbb-utóbb visszajönnek. Amikor megindítottuk a munkaegységelőleg fizetését, egymásután jelentkeztek ná­lunk. Ma már alig járnak el a faluból és azok közül is többen bejelentették, hogy visszajönnék a termelőszövet­kezetbe, amennyiben a tag­ság visszafogadja őket. Mert tudnnllik olyan vélemény is van, ha egyszer elmentek, most már maradjanak ott, ahol vannak, mi majd meg­oldjuk a dolgot, ahogy tud­juk. Munkaegységenként 25 forint előleget fizetünk Termelőszövetkezetünkben az első pillanattól kezdve az elmúlt hónap végéig 25 fo­rint munkaegységelőleget osz­tottunk ki. Ezt a 25 forint munkaegységelőleget teljes egészében áruértékesítésünk biztosítja, egészen az eszten­dő végéig. Csináltunk egy hozzávetőleges számítást, amely szerint a természet­beni és a pénzbeli érték is jóval felülmúlja majd az eredetileg tervezett munka­egységértéket, az 50 forintot, tekintettel arra, hogy olyan nagymennyiségű árut termel­tünk, amelyre nem számítot­tunk. ötven vagon burgo­nyára szerződtünk le és ezzel szemben átadtunk a MÉK- nek 76 vagonnal. Jelenleg is van még belőle 200 vagon, amely értékesítésre vár, amelyből nagy összeget tu­dunk bevenni. Mert most már nem adjuk át a MÉK- nek, mert szerződéses köte­lezettségünket már 150 szá­zalékra teljesítettük. Ezt most már szabadpiacon értékesít­jük, melybe különösebb bele­szólása sem a megyei tanács­nak, sem másnak nem volt eddig, s remélem ezután sem lesz. A mi célunk az, hogy az államot minden esetben jó minőségű áruval lássuk el és jól éljen termelőszövet­kezetünk tagsága is. Bállá István, az őrhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezet elnöke Vidám leánykacajtól han- gosak a sziráki domboldalak. Az állami gazdaság nagyki­terjedésű szőlőiben teljes ütemben folyik a szüret. Ahogy telnek a puttonyok, a szállító hordók, úgy szapo­rodik bent a borospincében a szőlő préselésével foglal­kozó emberek munkája. Kán­tor József pincemester kis munkacsapatával, amely öt emberből áll — éjjel-nappa­los üzemben dolgozik. Bent a pincében a hatal­mas hordók abroncsai pi­rosra festve, s ahogy a pince­mester elmondja, gondosan kimosva, előkészítve várják az új bort. Zelnik János, a szőlészet vezetője gyakran megfordul a szölőpréselöknél is. Aggódva kopogtatja a hordókat, bizony az idei termés nem lesz olyan, mint a régebbi termések voltak. Az idei szüretről így be­szél a szőlészet vezetője: — Az időjárás elég mos­toha, mert közvetlen a szü­ret előtt kéthetes esőzés volt, melynek következtében a szőlő rothadásnak indult. Hogy minél kevesebb kárunk legyen, ezen a gyors szüre­teléssel segítünk. Az állan­dó és időszaki munkásokkal együtt van olyan nap, hogy százan is szüretelünk. Mivel a múlt évben minőségi bo­raink csúcsfelárakkal kerül­tek értékesítésre, a kedve­Szüret Szirákon rok se legyenek rosszabbak, mint a tavalyiak voltak. En­nek előfeltétele a tisztaság, a hordók gondos előkészíté­se, amiben nincs is hiány. — Hogyan segítenek a rot­hadó szőlő mustján, hogy to­vább ne romoljon, s ne le­gyen rossz minőségű a bor? — A rothadó szőlő mustját Ká- lium-iyietabisul- fittal kezeljük, és utána a mustot nyálkázzuk, hogy a fajélesztővel erjesztett borok minősége ugyan­olyan jó legyen, mint a tavalyi volt, s ugyan­olyan felárakat kapjon, mint azok kaptak. Befejeződött a szüret Nógrídban. — Milyen bor­termésre számíta­nak? — Ha számítá­sunk sikerül, ak­kor meglesz a 700 hektoliter bor. De addig is, még szorgos munkára van szükség, hogy minél hamarább pincébe kerülhes­sen a sziráki domboldalak hí­res nedűje. zőtlen viszonyok ellenére, az idén úgy készültünk a szü­retre, hogy ezek az új bo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom