Nógrádi Népújság, 1960. október (16. évfolyam, 79-87. szám)

1960-10-01 / 79. szám

1960. október 1. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 11 ÉVES A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG Uj helyzet a mezőgazdaságban Röpgyűlések, kollektív rádióhallgatás, sajtóolvasás, egyéb viták Hruscsov beszéde alapján Hruscsov nyilatkozata az Izvesztyija New York-i tudósítójának---------------------------------------­A felvilágosító szó erejével... tív meghallgatását is. Kézről kézre adják a sajtóterméke­ket és frissiben vitatják az eseményeket. A balassagyar­mati munkásőrök vitájukban azt állapították meg: Hruscsov politikája, nyu­godt, magabiztos hangja sarokba szorította a nyu­gat vezető köreit. A mizserfai bányaüzemben MacMillan részvételét is úgy értékelik, mint a Szovjet­unió vezető erejének hatását. Hiszen Hruscsov javasolta, hogy a kornányfők vegyenek részt ezen az ülésszakon. A röpgyűlések és egyéb ENSZ-szel kapcsolatos meg­beszélések hangulata azt mu­tatja: dolgozóink bíznak az ENSZ mostani időszakában, remélik a nemzetközi feszült­ség csökkentését eredményezi a kormányfők mostani tanács­kozása. Az új fiatal afrikai álla­mok. ENSZ felvételéről szól­va Hruscsov hangsúlyozta: ez még jobban aláhúzza e szervezet képviseleti jellegét. Forrón üdvözöljük az ENSZ új tagjait. Befejezésül Hruscsov ezt mondotta: — Napjainkban a Szovjet­unió, és az egész szocialista tábor nagy, legyőzhetetlen erő, amelynek óriási gazda­sági hatalma van. A testvér­országokat a kommunizmus nagy eszmei fűzik egymás­hoz és a földi boldogság ne­vében harcolnak nagy esz­ményeik megvalósításáért, a békés együttélésért. Szilárd meggyőződésünk, hogy a né­pek megvédik a békét. Ehhez természetesen az szükséges, hogy minden nép vegyen részt a békeharc­ban. A népi erőknek az egész világot felölelő egysége olyan erődítmény, amelyet a béke ellenségei nem tudnak lerombolni. A kínai tapasztalatok be­bizonyították, hogy Kínában a mezőgazdaság képezi az egész népgazdaság alapját és a mezőgazdaságon belül a kenyérgabona termesztése a legfontosabb. A mezőgazda­ság a leglényegesebb közszük­ségleti cikkek állandó for­rása, a könnyűipar alapvető nyersanyagbázisa, a könnyű- és nehézipar elsőrendű piaca Kínában. A kínai ipari ter­melés meggyorsítása nagyobb erőfeszítéseket igényel a kínai mezőgazdaság fejlesztésében is, különösen ami a kenyér- gabona termelését illeti. Az utóbbi tíz évben a kínai mezőgazdaság termelési érté­ke megkétszereződött. Ugyan­ez áll a kenyérgabona ter­melésére is. Ez a tény nagy­szerűen bizonyítja a szocia­lista mezőgazdaság magasabb- rendűségét a feudalista és a kapitalista jellegű mezőgazda- sági termelés felett. A forradalom győzelme előtt Kína mezőgazdasági terme­lése mindig rendkívül ala­csony volt. A kuomintangista uralom éveiben Kína minden­kor 'nagymennyiségű mező- gazdasági terméket importált, annak ellenére, hogy a tö­megek fogyasztása igen ala­csony színvonalon állott. A felszabadulás óta hatal­mas változások történtek a kínai mezőgazdaságban, azon­ban ennek ellenére a mező- gazdaság termelésének szín­vonala még mindig nem ki­elégítő. Jelenleg az a helyzet, hogy a mezőgazdaságban minden A legújabb jelentések sze­rint elérte, sőt meghaladta a húszezret a kínai falusi népi kommunák hatáskörében mű­ködő mezőgazdasági gépek javítására, összeállítására és gyártására szolgáló üzemek száma. Olyan új erő ez a kínai mezőgazdaságban, amelynek segítségével lénye­gesen gyorsabban lehet meg­valósítani a kínai falu gépe­sítésének nagy feladatát. A múlt évben a kommunális üzemekben készült a kínai mezőgazdaság részére gyártott szerszámok és kisgépek kö­rülbelül ötven százaléka. Ez év első felében Csilin, Hopej, Hupej tartományokban és Belső-Mongoliában a kom­munák mezőgazdasági gép­gyárai több mint hárommillió darab szerszámot és gépet készítettek, egyebek között kultivátorokat, vetőgépeket vízi kerekeket, rizspalántáló gépeket! A népi kommunák ' immár teljesen önállóan gondoskod­nak nemcsak a kisgépek fenn­tartásáról és megjavításáról, hanem a traktorok karban­tartásáról is. A kommunális üzemek már nemcsak a ja­ember keményen dolgozik. A népi kommunák megalakulása óta létesített közétkezdékben emberek százmilliói étkeznek. S ehhez hatalmas mennyiségű kenyérgabonára van szükség, mivel a népi kommunákban a szegényparasztok életszín­vonala elérte a középparasz­tokét. Ugyanakkor a váro­sok és az ipari központok lakossága az utóbbi három év­ben húszmillióval növekedett. Az iparban és az építkezé­seden dolgozók sokkal több élelmiszert igényelnek, mint a többi termelési ág dolgo­zói. A télen és a tavasszal több mint hetvenmillió em­ber dolgozott új öntözőművek építésén. Ezeket a hatalmas tömegeket el kellett látni elegendő mennyiségű élelmi­szerrel. Mindez azt eredmé­nyezte, hogy rendkívül meg­nőtt Kínában a kenyérgabona fogyasztása. Azok az idők elmúltak, hogy az emberek éveken át ugyan­azt a rongyos ruhát viselték. Annak ellenére, hogy tíz év alatt négyszeresére emelkedett Kínában a gyapottermelés, még ma sem áll rendelke­zésre elegendő gyapot. A kí­nai mezőgazdaság még min­dig nagymértékben ki van szolgáltatva a természetnek. Ebben az évben negyvenmil­lió hektár területet súlytott az árvíz és az aszály. Ezért az egész kínai nép feladata a mezőgazdaság gyors fejlesz­tése és Kína történetében páratlan színvonalra való emelése. vitásokat végzik el, hanem a gépek összeszerelésére is ké­pesek, sőt egyre gyakoribb eset, hogy egész komplex gépi Repülőgépek a mezőgazdaságban Kínában ezév első felében 39 százalékkal több repülőgé­pet használtak mezőgazdasági célokra, mint a múlt év azo­nos időszakában. Kína több vidékén immár rendszeresen alkalmaznak repülőgépeket műtrágyázásra, rovarirtásra és mesterséges eső előállítására. Repülőgépek alkalmazásával Honan tartományban 300 000 munkanapot sikerült megta­karítani a népi kommunák­ban. Acélművek a mezőgazdaságért A kínai vas- és acélművek dolgozói minden erőfeszítést megtesznek a termelékenység növeléséért, mivel tudják, hogy a mezőgazdaság gépesí­tése egyre több vasat és acélt igényel. Követik a vas- és acélművek példáját a sang- háji gépgyárak is. Kína leg­nagyobb ipari városának gép­gyárai már teljesítették idei termelési tervük ötven-hatvan százalékát. A mezőgazdasági gépgyárak idei tervük 60—90 százalékát teljesítették, s sok­ezer gépet, dieselmotort és öntözőfelszerelést adtak a fa­lusi népi kommunáknak. Kína kohászai és gépgyártói min­den erővel arra törekszenek, hogy valóra váltsák a párt és a kormány által megjelölt fő feladatot, a mezőgazdaság gyors megsegítését. Kína idei vasútépítési terve Kínában az idén összesen 3389 kilométer vasútvonalat építenek, nyolcvankét száza­lékkal többet, mint a múlt évben. Ennek megfelelően emelkedik a vasúti teherfor­galom volumene is, és eléri a 720 millió tonnát. Ebben az évben a kínai gyárakban 720 új mozdonyt és 33 000 sze­mély és tehervagont készíte­nek a kínai vasutak részére. Új lexlilgyór Hszincsjanban Hszincsjan tartomány északi részében új, hatalmas textil­gyár építését kezdték meg az Ili folyó mentén. Ismeretes, hogy Hszincsjan tartomány Kína egyik gyapjútermelési központja. Az új textilgyár évi kapacitása 3,6 millió mé­ter gyapjútextil és egyéb tex­tiltermék lesz. A gyár fel­építésében nagy segítséget nyújtanak a helyi munkások­nak a sangháji textilgyárak mérnökei és munkásai. berendezéseket, egyebek között turbinákat, transzformátoro­kat és kis erőműveket állí­tanak elő. Megyeszerte változatlanul nagy az érdeklődés dolgo­zóink körében Hruscsov elv­társ ENSZ-beli beszédével kapcsolatban. Dolgozóink úgy értékelik az ENSZ XV. ülés­szakát, mint kormányfők, ál­lamfők találkozóját. Megyeszerte megrendezendő röpgyűléseken Hruscsov po­litikáját a nyíltság, őszinteség politikájaként értékelik, he­lyeslik minden javaslatát, a leszerelés után különösen a gyarmati rendszerrel kapcso­latos téziseit. Dolgozóink bíznak abban, hogy a legfontosabb kér­désekben megegyezés jön létre az ENSZ-ben. A kisterenyei dolgozók a Szovjetuniót, illetve Hruscsov elvtársat az internacionalista példaképeként értékelték. Ezt egyebek mellett Fidel Castro fogadtatásával, illetve a kor­mányfők találkozása megren­Moszkva. (TASZSZ) Az Izvesztyija csütörtök esti száma közli Hruscsov nyilatkozatát, amelyet a szov­jet kormányfő szeptember 27-én adott a lap New York-i tudósítójának. Hruscsov az Izvesztyija tudósítójának kijelentette, figyelemmel hallgattuk azo­kat a szónokokat, akik ed­dig az ENSZ szónoki emel­vényén megjelentek, mérle­geltük és összehasonlítottuk flz interparlamentális unió 49. konferenciáján Szeptember 29-én a tokiói parlamentben megnyílt az Interpariamentáris Unió 49. konferenciája, amelyen 49 ország parlamenti képviselői vesznek részt. A szovjet kül­döttséget J. Paleckisz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökhelyettese vezeti. A konferencia részvevői egyik fő pontként a leszerelés kérdését tűzték napirendre. Megvitatják továbbá az új tagok felvételének, a nemzet­közi kereskedelem fejleszté­sének kérdését és sok más problémát. A konferencia mai ülésén J. Paleckisz, a szovjet kül­döttség vezetője a Szovjet­unió népei és a legfelső ta­nács nevében melegen üd­vözölte a konferencia részt­vevőit, sok sikert kívánt munkájukhoz, s felolvasta Hruscsov szovjet kormányfő üdvözlő üzenetét. A képvise­lők nagy figyelemmel hall­gatták az üzenetet. Laine. Finnország küldötte kijelentette, hogy hazája- szi­gorúan ragaszkodik a békés egymás mellett elés elveihez. Az elveken ' nyugvó politika diadalának ragyogó példája a szovjet-finn viszony. A konferencia munkája a japán közvélemény figyelmé­nek középpontjában áll. A japán közvélemény azt vár­ja, hogy a Tokióban össze- sereglett parlamenti képvise­lők kiveszik részüket a béke megszilárdításának munkájá­ból. Csou En-laj üdvözlete Fidel Castrónak Csou En-laj, a kínai nép- köztársaság miniszterelnöke a kínai népköztársaság és a kubai köztársaság diplomáciai kapcsolatainak megteremtése alkalmából szerdán üdvözlő táviratot küldött Fidel Castro- nak, a kubai köztársaság for­radalmi kormányelnökének. Ugyanebből az alkalomból Csen Ji kínai külügyminisz­ter is üdvözölte Raul Roa kubai külügyminisztert. dezésének kezdeményezésével is bizonyítják. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa dolgozói Kongó füg­getlenségének ügyében mi­előbbi ENSZ-döntést várnak. Az ENSZ XV. ülésszakával, ezen belül is különösképpen Hruscsov korszakalkotó be­szédével, külön foglalkoznak a megyeszerte most megren­dezendő KISZ vezetőségvá­lasztó taggyűléseken is. A rétsági KlSZ-taggyűlés- ről például táviratot küldtek az ENSZ-hez, amelyben megállapítot­ták: egyetértenek Hrus­csov következetes béke­politikájával, általában a szocialista tábor békéért vívott következetes harcá­val. Romhányban rendszeresen hallgatták a rádiót, megszer­vezték a rádió ENSZ-szel kapcsolatos adásainak kollek­a szempontokat. Ma már a közéleti személyiségek, a po­litikusok és az államférfiak túlnyomó többsége elismeri, hogy az ENSZ közgyűlésé­nek ülésszaka megvitatja és meg is kell, hogy vitassa az emberiség előtt álló legsú­lyosabb, legbonyolultabb kér­déseket. Hruscsov felsorolta azokat a kérdéseket: a leszerelés, a szabadság és függetlenség haladéktalan megadása min­den gyarmati országnak és népnek, az amerikai légi­haderő idegen területek fö­lött végzett agresszív repü­léseinek elitélése és beszün­tetése, az ENSZ végrehajtó apparátusának helyesebb és igazságosabb megszervezése. — A vitás nemzetközi kér­dések megoldásához nyuga­lom és bölcsesség szükséges — jelentette ki Hruscsov. — Reméljük, hogy a közgyűlés időszakán valamennyi kül­döttség tanúbizonyságot tesz majd e tulajdonsatokról. Tudott dolog, hogy a városi lakosság kenyér- és lisztellá­tásának zavartalansága attól is függ, hogyan teljesítjük felvásárlási tervünket, ter­melőszövetkezeteink, dolgozó parasztjaink mennyiben tart­ják becsületbeli ügyüknek az állam iránti kötelezettség tel­jesítését. Néhány községben a szabad gabonafelvásárlás jelenlegi állapotát tekintve, sajnos, arra következtethe­tünk, hogy vannak még olya­nok, akik elfeledkeztek arról, hogy a munkás-paraszt szö­vetség nemcsak előnyöket, hanem bizonyos kötelezettsé­geket is jelent mindkét fél részére. Termelőszövetkezeteink dön­tő többsége ennek a kötele­zettségnek olymódon igyek­szik eleget tenni, hogy jelen­tősen több áruval, hússal, zsírral, kenyérgabonával já­rul hozzá a városi lakosság ellátásához. "Helyes lenne, ha példájuk követésre találna azokban a községekben, ahol ennek éppen az ellenkezője tapasztalható. Kállón például több mint 53 vagon kenyér- gabona termett az idén. Erre a mennyiségre természetesen nincs szüksége a községnek az újig, s mégis, a termelők 33 vagon kenyérgabonát tar­talékoltak fölöslegesen, mert a terménybegyűjtő igen ke­vés gabonamennyiséget vásá­rolt fel. Több olyan gazda van a községben, akinek kö­zel 50 mázsa gabonája ter­mett. Erre a mennyiségre még akkor sincs szüksége egy családnak, ha levonjuk be­lőle a fejadagot, a vetőma­got és egyéb kiadásokat. Tu­sán János, például több mint 40 mázsa kenyérgaponát tart magánál, pedig erre nyilván nincs szüksége. Nyilvánvaló, hogy az ilyen álláspont helytelen és tart­hatatlan. Az ilyen tartaléko­lásnak nincs értelme. Az ál­lam a szükséges gabona- mennyiséget, a zavartalan kenyérellátás érdekében min­denképpen biztosítja. Ha o belföldön termett gabona- mennyiség nem elegendő, ak­kor külföldről hozunk be bú­zát, de kenyerünk, lisztünk az mindig van. Kevesebbet kellene azonban behoznunk, ha a gabona döntő többsége Kállón is az államon keresz­tül kerülne értékesítésre, ke­vesebb lehetőség lenne ilymó- don a spekulációra. Mert a lisztet, a friss kenyeret fal- vainkban is várják. Vásárol­ják a falusi boltokból azok is, akiknek kamrájában, pad­lásán gabonával telt zsákok sorakoznak. Kállón például egy év alatt a központi kész­letből 10 vagon kenyér, kö­zel két és félvagon liszt fo­gyott el. S ehhez hasonló esettel találkozhatunk Ersek- vadkerten is. A káliói tanács fagyon he­lyesen, tanácsülésen foglal­kozott a gabonafelvásárlással és a tanács dolgozói felvilá­gosító munkába kezdenek. El­beszélgetnek azokkal a ter­melőkkel, akik eddig elmu­lasztották az állam iránti kö­telezettségüket, gabona fölös­legüket maguknál tartják. Elmondják nékik, a boltban csak akkor várjanak elegen­dő lisztet, friss kenyeret, ha ők maguk is elősegítik az áruellátás zavartalanságát, nem idéznek elő mesterséges áruelvonást. Erről beszélget­nek a termelőkkel Kállón. A felvilágosító szó erejével igyekszenek megváltoztatni a gazdák azon részének véle­ményét, akik még nem lát-' ják világosan, hogy nemcsak a munkásoknak, a dolgozó parasztoknak is kötelezettsé­get jelent a munkás-paraszt szövetség, hogy nékik is ten­niük kell valamit e gyümöl­csöző együttműködés erősíté­séért. A csangcsungi autó­gyár • ifjúmunkás részlege. Kép: az ifjúsági részleg va­lamennyi dolgozója résztvesz az esti kulturális és mű­szaki tanfolyamo­kon. Munka után elindulnak a kultúr- iskolába. Húszezer mezőgazdasági gépgyár a népi kommunákban A semjangi 53. sz. gépgyár 1000 kilowattos generátorokat készí­tett Kína új erőművei számára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom