Nógrádi Népújság, 1960. október (16. évfolyam, 79-87. szám)

1960-10-26 / 86. szám

ú Levéli.ára nógrádi m.AG PROS. »TARJAI, (EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÓGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM. AHA: 60 FILLÉR 1980. OKTÓBER 26. AZ IDEI TÉLEN MAR NEM JEGESEDNEK A BANYAVAGATOK, MEGOLDOTTAK A BANYATELEP VÍZELLArASAT, a népgazdaságnak egymilliót takarítanak meg Kányás-bányán Lent a bányában vízbőség, fent a bányatelepen és a bánya korszerű fürdőépületé­ben évek óta vízhiány. Ez a két nagy ellentét jelle­mezte éveken át a Nógrádi Szénbányászati Tröszt egyik legfiatalabb és legkorszerűbb bányáját, Kányást. A bánya szénmezői felett „bőséges víz­adó” rétegek húzódnak, és a gazdag felszíni talajvíz is állandóan locsolta a bánya­vágatokat. Ezért a bányában igen sok problémát okozott a víz. Télen a vágatok je- gesedése okozott gondot, és a műszakok százait for­dították a bányavágatok jégtelenítésére. 1958 decemberében hatalmas vízbetörés is érte a bányát. A bányabeli állapotokkal ellentétben a külszínen állan­dó vízhiánnyal küzdött Ká- nyás-bánya. A néhány éve megépült korszerű zuhanyozó fürdő két éven át egyálta­lán nem kapott vizet. Vé­gül Nagybátony segítette ki Kányás bányát másodpercen­ként ötven liter vízzel, ez azonban csak a fürdő üze­meltetését biztosította. Ugyan­akkor a bányabeli vízbőség továbbra is zavarta a ter­melés biztonságát. A probléma megoldására végül is egy bányamérnökök­ből álló műszaki csoport vál­lalkozott és sikeresen oldot­ta meg a kettős feladatot. A felszíni talajvíz és a mélyebben elterülő víz­adórétegek lecsapolására kutakat fúrtak, s ezek­ből másodpercenként százhatvan-százhetven li­ter vizet emelnek ki. A bánya legmélyebb pontján vízgyűjtő zsompot is építet­tek, ahová apró kanálisokon folyatják a bányavizet. Ez­zel a módszerrel elejét vet­ték a vágatok jegesedésének, mivel a felszíni kutak üze­meltetésével a felülről tör­Bányásx-egésxségügyi ankét Nagybátony ban A Nőtanács a Vöröskereszt­tel és az egészségügyi szer­vekkel egyetemben bányász­egészségügyi ankétot rendez a közeljövőben Nagybátony- ban. Az ankéton szakorvos tar­tana előadást az asszonyok részére a bányában dolgozók ruhájának, lábbelijének he­lyes kezeléséről és tisztántar­tásáról. Ugyanis a bányászok holmijának gondatlan kezelé­A megyei pártbizottság kibővített ülése A megyei pártbizottság ma, szerdán délelőtt kibővített ülést tart. A pártbizottság tagjain, póttagjain, valamint a revíziós bizottság tagjain és póttagjain kívül a tanács­kozáson megjelennek me­gyénk más mozgalmi és gaz­dasági vezetői is. A tanácskozáson Jakab Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, or­szággyűlési Képviselő tart be­számolót megyénk gazdasági helyzetéről, a háromeves terv feladatairól, a második öt­éves terv előkészítéséről, va­lamint a népgazdaságban je­lentkező feszültségek megol­dásának módjairól. Ünnepi szovjet filmbemutató november 7-én A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom idei évfor­dulójára, november 7-re me- gyeszerte szovjet filmeket ve­títenek. A második világháborúban lejátszódó Ballada a katoná­ról című megrázó sozvjet fil­met Somoskőújfaluban és Drégelypalánkon premierelő­adásban mutatják be a film­színházak. Salgótarjánban no­vember 3—9-e között az ugyancsak a második világ­háború idejét felelevenítő Normandia Nyemen című francia—szovjet kooproduk­ciós filmet játsszák*, De szovjet filmet vetítenek a megye legtöbb filmszínhá­zában is ezen a napon. se bőrfertőzéséket és egyéb betegségeket is okozhat. Az artkéton az előadás és vita után bányász-egészség­ügyi témájú filmet is vetíte­nek majd. A tervek szerint ilyen jellegű előadást minden bányatelepen tartanak. tént csöpögés is csaknem tel­jesen megszűnt. Az eddig Nagybátonytól ka­pott másodpercenkénti ötven liter vizet saját erejükből több mint háromszorosára növelték Kányás bányán, s most már a bányatelep la­kásaiba, fürdőjébe és az üzem szükségleteire is bőven van víz. Ugyanakkor a bányá­szok is az eddiginél sokkal egészségesebb körülmények között dolgoznak. A helyi kommunális ha­tásán kívül a műszaki csoport újítása évente egymilliós megtakarítást hoz népgazdaságunknak, s Nagybátony is saját ellá­tására fordíthatja az eddig Kányásnak adott vizet. Szervezetten, gyors ütemben vetnek Szirákon A NÖGRÄDSZAKALI HALADÁS TSZ ELMARADT A MUNKÁKKAL Miután az idő kedvezőre fordult, termelőszövetkeze­teink, egyénileg dolgozó pa­rasztjaink újra munkához láttak, hogy mielőbb pótolják azt a lemaradást, amely a kenyérgabona vetésénél mu­tatkozik. Van mit pótolniok, hiszen a búzának eddig mint­egy egyharmadát tették föld­be termelőszövetkezeteink, a rozsvetésnek mintegy 63 szá­zalékát végezték el a szövet­kezeti gazdák és mindkét ga­bonaféleség vetésénél meg­előzték megyénk egyénileg dolgozó parasztjait. A sziráki Üj Tavasz Ter­melőszövetkezetben igen szervezetten láttak az őszi gabonafélék vetéséhez. Bár az időjárás akadályozta a szövetkezeti gazdák mun­káját, de a kenyérgabona ve­tésével már befejezés előtt állnak. Ugyancsak jól halad a munka a kazári Zöld Mező Termelőszövetkezetben. A ke­nyérgabona 80 százalékát már elvetették a szorgalmasan dolgozó termelőszövetkezeti gazdák. A horpácsi Lenin, a te­reskei Kossuth, a berke­nyéi Petőfi és az erdő- tarcsai Szabadság Ter­melőszövetkezetek is gyor­sított ütemben dolgoz­nak, hogy mielőbb befejezzék a kenyérgabona vetését. Nem mondható ez el, saj­nos, a nógrádszakáli Haladás Termelőszövetkezetről, ahol az időjárás okozta munkakiesést csak tovább fokozta a szer­vezetlenség. A szécsényfel­falui termelőszövetkezet ugyancsak elmaradt a vetési munkálatokkal és ezt itt, sem csupán a kedvezőtlen időjá­rás idézte elő. Pedig az idő ugyancsak sürgeti a vetés mi­előbbi befejezését, hiszen a naptár már október végét mutatja. 90 gép vetett vasárnap a tsz földeken A hét végére, vasárnapra kedvezőre fordult az idő, s megindul a határban a mun­ka, dolgoztak a gépállomá­sok gépei is. A Pásztói Gép­állomás körzetében hat ve­tőgép dolgozott a jobbágyi, a szarvasgedei, a csécsei és a pásztói termelőszövetkeze­tekben. A hat gép mintegy 60 katasztrális holdon vetet­te el a búzát. Hétfőn reggel Jobbágyi­ban a termelőszövetkezet­ben megkezdték az olasz , búza vetését. Az Erdőkürti Gépállomás kör­zetében a helybeli és az egy- házasdengelegi termelőszö­vetkezeteknél öt traktor szán­tott. De a vasárnap ered­ményes volt az egész me­A pedagógusok megyeszer te vitatják az oktatás irányelveit Végei elé tart a pedagógu­sok körében az oktatás irányelveiről szóló tézisek vitája. Eddig mintegy 40 he­lyen tartották meg az isko­lák nevelői részére az izgal­mas vitát. Zagyvarónán arról beszél­ek a nevelők, hogy az érett­ségi bizonyítvánnyal ne kap­janak a fiatalok szakmunkás igazolványt. Elegendő, ha a középiskolában megismerked­ne« a különböző munkákkal, mert érettségi után ezek kö­zül azt választja: ami érdek­lődési körének a legjobban megfelel. Litkén a régi, iz­galmas probléma került is­mételten felszínre, könnyíteni kell a tanuló­kon: szűnjön meg túlter­helésük. A pedagógusok arról tanács­koztak, mi az ő feladatuk a korszerű műveltség elsajátí­tásában. Az ifjúság nevelése társadalmi kötelesség Ülést tartott ax orsxággyűlési képviselők megyei csoportja Balassagyarmat város ta­nácsán október 24-én ülést tartott az országgyűlési kép­viselők Nógrád megyei cso­portja. Ülésükön a megyei tanács népművelési osztálya beszámolója alapján az is­kolareformmal kapcsolatos problémákat és feladatokat, a KISZ megyei bizottságá­nak első titkára jelentése alapján pedig a dolgozó if­júság nevelésével összefüggő társadalmi kérdéseket vitat­ták meg. A jelentés feltárta, hogy a megyében csaknem 50 ezer fiatal él, akik közül 16 ezer az ifjúmunkás. A KISZ kong­resszusára való lelkes készü­lődés nyomán az ipari üze­mekben és bányákban, to­vábbá a mezőgazdaságban több mint 150 ifjúsági bri­gád dolgozik munkaverseny­ben a gazdaságosabb terme­lés eléréséért. A KISZ meg­alakulása óta a népgazdaság legkülönbözőbb területein 30 millió forint megtakarítást ér­tek el a nógrádi fiatalok. A most kibontakozó mozga­lom lehetővé teszi, hogy a második ötéves terv idősza­kára 80 millió forint meg­takarítást vállaljanak. A jelentés rámutatott az ifjúság problémáira is, amelyek között igen fon­tos helyet foglal el a szakmai és általános mű­veltség emelése, továbbá a fiatalok világnézeti ne­velése. Ezzel kapcsolatban az eddi­ginél sokkal nagyobb feladat hárul az üzemek, bányák, intézmények és termelőszö­vetkezetek gazdasági és párt­szerveire, amelyek részére kormányhatározat is előírja az ifjúsággal való fokozot­tabb törődést és segítség- adást. Nagy szerepe van a falusi ifjúság nevelésében és a termelőszövetkezetek fia­talokkal való megerősítésé­ben az általános iskolák ne­velőinek, akik különösen most az iskolareform kapcsán na­gyobb gondot fordíthatnak az elméleti és gyakorlati mun­ka szorosabb kapcsolatának létrehozására. A termelőszövetkezetek­nek olyan művelődési és kereseti lehetőségeket kell biztosítani a fiatalok szá­mára, hogy azok szívesen maradjanak a falun és vegyenek részt a nagy­üzemi mezőgazdaság épí­tésében. Az ifjúság minden rétegé­nek a gyakorlati élet bár­mely területén való tökéle­tesebb eligazodása megköve­teli, hogy mind az általános iskolában, mind a későbbiek folyamán a középiskolában, vagy iparitanuló intézetek­ben, de még a főiskolákon és az egyetemeken is a ne­velők és tanárok meggyő­ződésteli felelősségérzettel hintsék el a fiatalok tuda­tába az élet gyakorlati ol­dalának fontosságát. Az ifjú­ság, mint a jövő társadalom építője és élvezője a neve­lők és a családok, a moz­galmi és gazdasági szervek hatékony összefogása és egy­séges akarata alapján tölt­heti csak be a tőle elvárt feladatokat. A vitában felszólalt Kristóf István az elnöki Tanács tit­kára, országgyűlési képviselő, továbbá Czottner Sándor mi­niszter, országgyűlési képvi­selő, Somoskői Árpád or­szággyűlési képviselő és megyénk többi képviselői is. A hozzászólások annak a meggyőződésnek adtak kife­jezést, hogy e két igen fon­tos és nagyjelentőségű kér­désről kapott tájékoztatást parlamenti munkájukban és a társadalmi élet vezető he­lyein hasznosítani tudják a jövőben és ők maguk is mindent megtesznek annak érdekében, hogy Nógrád megye ifjúságá­nak sokoldalú, szerteágazó problémái megoldásánál a másutt is szerzett tapasz­talatok felhasználásával hatékonyan közre tudja­nak működni. Jakab Sándor elvtárs az MSZMP Nógrád megyei bi­zottságának első titkára, a képviselőcsoport elnöke, a vita összefoglalójában hang­súlyozta az ifjúság nevelésé­ben az elmúlt 15 év alatt elért óriási fejlődést, az isko­lareform fontosságának időszerűségét és a tár­sadalom minden rétegé­nek ebben a kérdésben való fokozott felelősségét. A képviselőcsoport a dél­utáni órákban meglátogatta Balassagyarmat középiskoláit, az utóbbi hetekben létesült két új ipari üzemet, este pe­dig látogatást tett a Szügyi Tangazdaságban. Beszéltek a túlkoros tanu­lók helyzetéről is, helyeslik, ha a gyengébb tanulók 15— 16 éves korukban is járnak iskolába. Javasolták, hogy a természettudományos tár­gyakhoz a szemléltetés, kí­sérletezés minél több eszkö­zét biztosítsák. Lezajlott a pedagógusok vitája Szécsényben is. A vitára a helyi orvost és gyógyszerészt is meghívták. A szécsényi pedagógusok el­határozták: minden erejükkel azon lesznek, hogy mielőbb megvalósuljanak a re­form által megszabott feladatok. A közeli napokban még mintegy 10 iskolában tár­gyalnak a pedagógusok az irányelvek rájuk vonatkozó­feladatairól, amelyeket min­den helyen helyes javasla­tokkal egészítenek ki. A szülők részére minden iskolában külön tartanak az iskola nevelői az oktatás irányelveiből ismertetést még november hónapban. gyében. A gépállomások mint- égy 90 gépe látott munká­hoz, hogy mielőbb befejezést nyerjen a gabonavetés. A szécsényi járásban több mint 20 gép dolgozott. Gépek zú­gásától volt hangos a rimóci, a varsányi, a nógrádmegyeri határ, de vetettek Ludány- halásziban, Magyargécen, Szalmatercsen és Hollókőn is. A hétfő délelőtti jelentések pedig már arról adtak szá­mot, hogy a gépállomások va­lamennyi gépe dolgozni kez­dett. Természetesen vannak olyan területek, ahol még mindig nem mehet a mun­ka, de a traktorok helyes csoportosításával a gépállo­mások megoldják a gépek folyamatos munkáját. Hiszen a feladat igen nagy, az elkövetkezendő napok­ban 15 ezer katasztrális holdon kell elvetniük a búzát. A hétfői nappal a tolmá- csi és az érsekvadkerti gép­állomások körzetében meg­kezdték az aprómag cséplé- sét is. Napirenden: az iskolai reform vitája a kisterenyer szülői értekezleten Kisterenye bányatelepen 27- én rendezik meg az össz- szülők értekezletét, amelyen a szülők iskolája keretében a szülőkre háruló feladatokat, vitatják meg. A Kisterenyén eddig jól be­vált gyakorlat szerint ren­dezik meg ezt az értekezle­tet is, mely szerint a párív KISZ, Vöröskereszt, tanács,, nőtanács és iskola vezetői közösen szervezik meg a ren­dezvényre a lakosságot. A kisterenyei bányatelep nőtanácsa egyébként azt ter­vezi: a közeljövőben patro­nálja a szupataki nőtanácsot, és rendezvényeik egyrészét ezentúl közösen szervezik meg. Új gép a nógrádkövesdi kőbányában rmmm Nagyon fontos, hogy a második öt­éves tervben tovább bővítsék a Nógrád­kövesdi Kőbánya Vállalat termelvé- nyeit. Ezért már eb­ben az évben befe­jezik a két kőbánya részleges gépesíté­sét. Az elmúlt na­pokban kezdte meg működését egy granulátor, mely­nek segítségével az eddigi napi 80-100 tonna nemeszúza­lékkal szemben ma már több mint 500 tonna ilyen anyagot gyártanak, ami na­ponta mintegy 12 ezer forintos több­letbevételt jelent a kőbányának. Képünkön szerelik az új granu’átort.

Next

/
Oldalképek
Tartalom