Nógrádi Népújság, 1960. október (16. évfolyam, 79-87. szám)

1960-10-22 / 85. szám

2 NÓGRÁDI NEPÜJSAO ' 1960. október 22. Á közös ügye legyen az első Az acélárugyári KISZ fiatalok HL negyedévi munkájáról [Egy éve kezdte el a kö­lt zös gazdálkodást Sós- hartyán dolgozó parasztsága. Az Űj Élet néven megala­kult termelőszövetkezet ma­gába foglalja az egész falu népét. Az első évben nem kis nehézség állt az új kö­zösség előtt, a közös gazdál­kodás alapjainak megterem­tésében. A község gazdáinak földjei jó minőségűek voltak, de a közösséghez került 300 kh tartalékterület is, amelyet azelőtt alig műveltek. Ezek a leromlott talaj erejű földek nagyban visszavetették a ter­melőszövetkezet idei átlagter­méseit. Ezekről a kérdések­ről beszélgettünk a szövet­kezet irodájában Sirkó Eéla tsz elnökkel. A sóshartyáni határt járva azonnal megállapíthatjuk, hogy valami baj van az Üj Élet Termelőszövetkezet tag­ságával. A falut körülvevő háztáji földeken a kukorica és egyéb kapásnövények az idén kimagaslóan jól sikerül­tek. S ezzel szemben távolabb a közös kukoricája, cukor­répája és az egyéb kapás- növénvek már gyatrább ké­pet mutatnak. Egész biztos nem kapták meg azt a mun­kát, amelyet a háztáji terü­letek megkaptak. Ezt a szö­vetkezet vezetői nem is ta­gadják. Ügy mondják kez­detben nagyon jól indult a szövetkezet. A soronkövetke- ző mezőgazdasági munkákra sikeresen tudták mozgatni a falu népét. A kezdeti mun­kalendület — a jelek azt mutatják — nem volt hosszú életű. A szövetkezetiek már kezdetben sem érezték teljes egészében magukénak a kö­zöst, s nem úgy gondolkoz­tak a közös gondjairól, mint a miénkről szokás, hanem úgy, mintha az a termelő- szövetkezet valaki másé len­ne. Az ilyen goldolkodás az­tán rányomta bélyegét az egész évi munkára. Nem is csoda, hogy megkéstek az egyes soronkövetkező munkák, és elmaradtak a fejlődésben a közösben termelt növények. De mondjuk meg őszintén, volt-e ideje a termelőszövet­kezet gazdáinak a közösség ügyeivel törődni, akkor ami­kor egy-egy háztáji gazda­ságban a földterület elérte a három-négy holdat is? Ért­hetetlen, miért engedte meg a termelőszövetkezet vezető­sége ezt a felemás helyzetet, így a szövetkezeti gazdák joggal azt érezték, abból kell megélniük, amit a háztáji gazdaság termel. Pedig az ilyen gondolkodás nem he­lyénvaló és hosszú időre meg­ronthatja a szövetkezet gaz­dasági alapjainak megterem­tésére irányuló törekvéseket, meg nem is indokolt, hiszen minden családból dolgozik va­laki az iparban. Hogy a ve­zetőség miért nem lépett fel a nagyarányú háztáji földek kiosztása ellen? Azért, mert a vezetőség is úgy akarta, hogy ez így legyen. De nem­csak a háztáji földek alap­szabály-ellenes mennyiségéről van szó. Sóshartyánban több a háztáji állat is a meg­engedettnél. Nem mintha örülnénk egy-egy termelő­szövetkezeti gazda szegény­ségének, de annak sem örül­hetünk, ha a tag alapszabály­ellenesen öt-hat szarvasmar­hát tart istállójában, és emellé még lovakat is. Ez ellen időben fel kellett volna lépni a községi, valamint a járási tanácsszerveknek is. A mikor a szövetkezetben jártam, nem éppen épületes látványnak voltam szemtanúja. A szövetkezeti iroda előtt emberek csopor­tosultak és nem a legked­vesebb hangon beszéltek egy­mással. A vita tárgya a ta­karmány elosztása volt. Ha- bony János mondta a ma­gáét. Követelte a közösből a takarmányt. Hiszen otthon hat szarvasmarha várja azt. Ugyanerről a Habony János­ról tudtam meg azt, hogy nemrég lovat vásárolt. Hogy miért kell egy szövetkezeti tagnak lovat tartania, azt nem lehet megmagyarázni. Hogy mihez vezet a sok ház­táji állat? Mindenekelőtt ah­hoz, hogy a takarmánybiz­tosítás érdekében elhanyagol­ják a közös munkát is. Nem egy sóshartyáni szövetkezeti gazda ment el részibe ka­szálni a szomszédos Nógrád- megyer községbe, csak azért, hogy háztáji állataik részére biztosítsák a takarmányt. Amikor a szövetkezet elnöke az ilyen gazdákat felelősség­re vonja, azzal védekeznek, oda mehetünk ahová aka­runk, mert a kötelező mun­kaegységünk már megvan, s az elhanyagolt határ nem ígért nagy termést, s nem vonzotta a további munká­ra a gazdákat. Rontja a közös munkák szellemét az is, hogy még a szövetkezet lovai otthon vannak régi gazdájuknál. A lovak részére, feltehető, hogy úgy viszik haza a takar­mányt. hogy abból jusson a háztáji állatnak is. Termé­szetes, akinél nincs otthon ló, igyekszik másképp hozzájut­ni a takarmányhoz. Semmi­féleképp nem helyes az ilyen nagymértékű háztáji állat- állomány a szövetkezeti gaz­dáknál. Már eddig több mint 8 vagon takarmányt adtak ki háztáji állatok részére, és ez még mindig csak töre­déke azok takarmányszük­ségletének. Hogy mi a teendő az alap­szabály-ellenes helyzet meg­szüntetésére, arról sokat be­szélnek a szövetkezet vezetői. Mindenekelőtt az a teendő hogy legalább a vezetőség legyen egységes, a vezetőség tagjai ne vétsenek az alap­szabály ellen. Mert nem tud­nak rendszabályokat hozni a fegyelembontók ellen, ha ők maguk is azok. Szükséges a vezetők példamutatása. Csök­kentsék le először ők a meg­engedett háztáji állatok szá­mát és követeljék meg a tagoktól is. Ne kérjenek a vezetők se a megengedettnél több háztáji földet, mert így nincs erkölcsi alapjuk meg­tagadni másoktól azt. Ha a szövetkezeti gazdák a meg­engedett számú háztáji álla­tot tartják, tudja biztosítani majd a szövetkezet azok ré­Lapumk legutóbbi számá­ban arra mutattunk rá, hogy az elért eredmények ellenére is még számos beruházás vontatottan, tervszerűtlen ül halad. Ezek a beruházások magukon hordják a rossz együttműködés, számos eset­ben a felelőtlenség, a meg­alapozatlanság ismérveit. MIELŐBB TÁVLATI TERVET SALGÓTARJÁN FEJLESZTÉSÉRE A jövőt illetően — és most ezt tartjuk a- legfontosabbnak — máris itt van egy másik igen rendkívüli feladat: Sal­gótarján központja rendezési tervének jóváhagyása. Ennek a tervnek a mielőbbi végle­gesítése olyan központi kér­dés, amely kihat Salgótarján távolabbi jövőjére. Máris megállapítható, hogy a város központjának kialakítására készített rendezési terv körül eddig is sok volt a huzavona. Elég mindezt csak azzal il­lusztrálni, hogy a közelmúlt­ban megérkezett rendezési terv csaknem a tizedik va­riáció — de még ma sem végleges. Szükséges, hogy az Építésügyi Minisztérium Ter­vezési Főosztályának illeté­kesei mielőbb lássák el szak- véleménnyel és a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak jóváhagyása után most már mielőbb megkezdődjék a részlettervek megrendelése, elkészítése. Mert ha mindez szére a takarmányt. Sze­rezzenek érvényt a fegyelmi bizottság munkájának is. Ter­mészetes ehhez az szükséges, hogy a fegyelmi bizottság tag­jai is tartsák be az alap­szabályokat, s ne legyenek ők az elsők a rendbontók között. így az elnök hiába akar valamilyen visszásság ellen harcolni, ha nem tá­mogatja ebben a vezetőség, a fegyelmi bizottság. Nem igaz az, hogy Sóshartyánban nem lehetett volna eredményesebb ez az év. Csak ehhez szük­séges lett volna az említett hiányosságok azonnali erős kézzel való megszüntetése. Ügy mondják a tagság jó­része a kötelező munkaegy­séget túlteljesíti. De ez a tagság összességében nézve nem alkotja a falu egész népét, hiszen míg egyénileg gazdálkodtak, dolgoztak a családtagok is. Akkor lesz jó a szövetkezetben — mondta az egyik tag — ha a család­tagok is ugyanolyan szor­galommal dolgoznak a kö­zösben, mint ahogy az egyé­ni gazdaságukban dolgoztak, no meg akkor, ha tervsze­rűen megteremtjük a szak­vezetést. övőre az elnök szerint már nem lesz eltérés az alapszabálytól, a háztáji föld tekintetében, mert a ve­zetőség azt javasolja, és sze­retnék ha a közgyűlés is elfogadná, hogy az idén tel­jesített munkaegységek után adják ki a háztáji földet, amelynek felső határa nem haladhatja meg az egy hol­dat. Nemsokára megoldódik a lovak összevonása is, és ez­zel megszűnik a takarmány pocsékolása. Van még néhány dolog, amiért következetesen harcolniok kell a sóshartyá- niaknak, gondolunk a ház­táji állatállomány megenge­dettre való csökkentésére és a munkafegyelem jobb be­tartására. Ehhez, ha a já­rási szervek is megadják a kellő segítséget, lesz ereje a sóshartyáni közösségnek, csak ahhoz az is szükséges, hogy a szövetkezet tagsága lássa be, hogy a közösség minde­nekelőtt, s akkor lesz jó az egyénnek is, ha virágzásnak indul a közös. már csak egy hónapot is ké­sik, kihat elsősorban az 1961— 62-es évek lakásépítési prog­ramjára, az építkezések ha­táridejének újabb eltolódását eredményezi. Látni kell mindenkinek, aki ebben^ az ügyben felelős, hogy itt sok millió forintról van szó, amelyek akár saját erőből, akár állami hitelből, vagy más vállalatok beruhá­zásból a város fejlődését szolgálják. Máris számos vállalat, intézmény, kereske­delmi szerv képtelen beru­házási programját Salgótar­jánban végrehajtani, mert a távlati terv hiányában nem jelölhetnek ki számukra meg­felelő helyet. Mindezek el­húzódása pedig a lakosság igényeinek jobb kielégítését hátráltatja! BÜROKRÁCIA NÉLKÜL Előbbi cikkünkben utal­tunk arra, hogy különösen az egészségügyi beruházások el­maradása aggasztó. Ezekért elsősorban a megyei tanács tervosztályát, építési osztá­lyát és egészségügyi osztályát terheli a felelősség. A kiste- renyei új gyógyszertár eseté­ben például több tervmódo­sítást kellett eszközölni ép­pen az együttműködés hiá­nya következtében. Először cserépkályhás fűtésre tervez­ték a gyógyszertárat, később központi fűtés ‘ beszerelését rendelték el, ami nem keve­Igen sokrétű és szerteágazó munkát végeznek KlSZ-szer- vezeteink, amivel elősegítik mind az üzemek, mind a népgazdaság érdekeit. Ezek­kel a munkákkal növelik a KISZ tekintélyét nemcsak a kiszen kívüliek, hanem az idősebb dolgozók előtt is. Az acélárugyári fiatalok ez évben komoly vállalást tettek a kongresszus tiszteletére. Az elmúlt években 1—1,5 millió forintos megtakarítást értek el. Ez évben 2 millió forin­tot akarnak elérni társa­dalmi munka, önköltség- csökkentés, újítás, tsz-se­A Salgótarjáni Üveggyár negyedik éve tartó nagy re­konstrukciója során a nya elején két nagyteljesítményű szovjet automata üvegfúvógé­pet helyeztek üzembe az új zöldüvégolvasztó kemence elő­terében. Négy hónapja dol­goznak már próbaüzemelés­ként az automata palack­gyártó gépek, s naponkénti termelésük túlhaladja a húsz-húsz­ezer söröspalackot, ami körülbelül egyharmada a tervezett teljes termelé­süknek. Próbaüzemelés közben több műszaki problémát kell meg- oldaniok az Üveggyár szak­embereinek, hogy a hazai üveggyártás nyersanyagössze­tételét az automatagép igé­nyeinek megfelelően alakít­sák ki. Máris új eljárást dol­goztak ki az üveg alapanyaga magas vastartalmának csök­kentésére, s a közeljövőben hőfokszabályozóval látják el az üvegolvasztó kemencét. Nagyobb műszaki megalapo­sebb, mint kilenchónapos ha­táridő eltolódáshoz vezetett. Éppen ezért a legutóbb be­ígért november 10-i átadási határidőt sem lehet komo­lyan venni. Már csak azért sem, mert a rossz műszaki tervezés a kút és szennyvíz- derítő mielőbbi elkészítését is hátráltatja. A salgótarjáni 75 személyes óvoda építésének elhúzódását szintén a megyei tanács terv­osztálya és építési osztálya közötti huzavona, megnemér- tés szülte. Az egymásután háromszor kijelölt helyet az építési osztály egyszer sem hagyta jóvá, a tervosztály ennek ellenére megkezdette a kivitelezést a megyei Építő­ipari Vállalattal. A bürokrá­cia útvesztőjében elmaradt a végleges döntés, veszélybe került e fontos beruházási keret felhasználása. Sőt, az ügyben most már illetékes Építésügyi Minisztérium még ma sem tett pontot erre a kérdésre. El kell mondjuk azt is, hogy a berceli szülő­otthonnál olyan kazánt ter­vezték, Illetve hagytak jóvá, amelyet nem lehet beszerez­ni. Az épület már teljes egé­szében elkészült, a kazán le­szállítását jövő év január 15-re ígérik, s közben a szülő­otthon berendezései szanaszét kallódnak — a Balassagyar­mati Kórháztól a berceli ta­nácsházáig. Mindezekből te­hát világosan kiderül, hogy az előrelátás, a tervezés, a jó gítés, és egyéb munkák területén. Az első félévben 786 ezer forint volt a fenti munkák­ból elért összeg. A III. ne­gyedévben közel 900 ezer fo­rintot sikerült elérni, ami túl­szárnyalja az első két ne­gyedévet. Vannak igen ki­emelkedő üzemrészek, mint a szegcsomagoló, ahol az ex­portterv túlteljesítésével, tsz-ek segítésével és egyéb munkákkal 240 ezer forintos megtakarítás volt. A GSz. fiataljai, akik vas- és fémgyűjtéssel, se- lejtcsökkentéssel 320 ezer zottsággal képezik ki az auto­maták mellett dolgozó szak­munkásokat is. Az első hó­napok úgynevezett próbaüze­melése közben főleg a kon­zervipar részére gyártott paradicsomszörpös palackokat a két szovjet automatagép. A konzervgyárak ugyanis a megnövekedett paradicsom­exportjuk palackozását nem tudták volna biztosítani, s a Salgótarjáni Üveggyár két­millió palackot ajánlott fel a konzervgyáraknak. Vállalá­sát máris teljesítette az üveg­gyár: két és egynegyed millió félliteres zöldpalackot szállított a konzervgyárak részére. Közben az elsőosztályú sörös­palackok gyártása is egyen­letesen nőtt. Júliusban még csak 210 000, szeptemberben már 390 000 volt az elsőosz­tályú söröspalackok száma. Októberben a nyersanyag ke­verési arányának megváltoz­tatásával már félmillióra nő az elsőosztályú palackok mennyisége. együttműködés, a felelősség- teljes munka hiánya, súlyos károkat okoznak a népgazda­ságnak. MEGALAPOZOTT TÁRSADALMI MUNKÁT Ezzel kapcsolatban kell szólnunk a vegyesfedezetű lé­tesítmények — az állami hi­telből és társadalmi munká­ból — épülő néhány létesít­mény helyzetéről. Nem en­gedhető meg, hogy a megyei tanács tervosztálya állami hitelből megkezdett beruhá- zásoiknál alapos vizsgálat nél­kül fogadja el a társadalmi munkára tett ígéretet és meg­nyissa a hitelt a létesítmény kivitelezéséhez. Így történt ez Mátrakeresztesen is, ahol egy félmillió forint értékű is­kola építésére 200 ezer forin­tot biztosított a megyei ta­nács, a többit pedig társadal­mi munkából kellett volna előteremteni. A munkálatok megrekedtek, mert a tervosz­tály nem járt el megfelelő körültekintéssel, és a községi tanács sem mondott megala­pozott véleményt a társadal­mi munka méretét illetően. Felháborító az a felelőt­lenség is, amit a palotási köz­ségi tanács követett el az új gyógyszertár építésénél. Min­den anyagi fedezet hiányá­ban, csupán a községfejlesz­tési összegre, a társadalmi munkára támaszkodva elren­delte az építkezést. Azóta há­rom év telt el, s az épület felhúzva, tető alá téve ott áll kihasználatlanul, mert sem a megyei tanács, sem a Gyógyszertár Vállalat megyei központja, sem pedig maga a községi tanács nem bírja forintot takarítottak meg népgazdaságunknak, vagy a huzalműi KISZ alap­szervezet fiataljai, akik 134 ezer forinttal járultak hoz­zá a KISZ takarékossági számlájának emeléséhez. A központosított irodák alap­szervezete mint hivatali szer­vezet is dicséretet érdemel, mivel 762 óra társadalmi munkát végeztek és részt vál­laltak olyan munkákban is a papírgyűjtésen kívül, mint a hideghengermű építése. Ezek a fent említett szá­mok, eredmények mind azt mutatják, hogy a fiatalok nagy része aktívan bekap­csolódik a szocializmus alap­jainak lerakásába. Az eddig elért 1 700 000 Ft arra serkent, hogy a ne­gyedik negyedévben van még mit tenni azért, hogy a vállalt 2 millió forint maradéktalanul teljesítve legyen, no meg jó lenne azt túl is szárnyalni. Mindezeket figye­lembe véve a jelenlegi idő­szakban tehát úgy kell meg­szervezni és irányítani a munka elvégzését, hogy a siker ne maradjon el. * A Salgótarjáni Városi KISZ-bizottság területén 70 alapszervezetnél a járási KISZ-bizottság területén pe­dig 96 alapszervezetnél be­fejeződtek a vezetőségválasz­tások. Mindkét területen már csak egy-két csúcsbizottsági és középiskolai választógyűlés van hátra. Az új vezetősé­gek a taggyűlésen hozott határozatok alapján hozzáfog­tak a munkához. * A megyei KISZ-bizottság az újjáválasztott üzemi alap­szervezetek termelési felelő­seit 27-én tanácskozásra hív­ja össze a bányai művelő­dési otthonba. A KISZ Köz­ponti Bizottságának felhívá­sát vitatják meg, különös te­kintettel az ifjúsági brigá­dok között folyó kongresz- szusi versenyre. biztosítani a további fedeze­tet az építkezés folytatásá­hoz. Most sincs semmi re­mény arra, hogy akár 1961- ben is egyetlen fillért is biz­tosítani lehetne a beruházás teljes befejezéséhez, — né­hány ember felelőtlensége következtében. A jövőben feltétlenül el kell kerülni a megalapozat­lan társadalmi 'munkákra való hivatkozást, valamint azt a gyakorlatot, hogy egyes községfejlesztési alapból meg­kezdett beruházást állami hi­telből kívánnak befejezni. Ennek szigorú megtartása el­sősorban a megyei tanács végrehajtó bizottságának és tervosztályának kötelessége. ÚJABB SIKEREKET Mindent egybevetve: a me­gyénk fejlesztésére biztosított anyagi eszközöket sokkal na­gyobb gonddal és felelősség­gel kell hasznosítani. A me­gyei tanács tervosztálya, de többi osztályai is, valamint a végrehajtó bizottság terv­szerűbb, megalapozottabb munkát végezzenek a beru­házások sikere érdekében. Ne engedjék meg az anyagi eszközök szétforgácsolását, az építkezések elhúzódását, a tervezés, a kivitelezés közötti bürokráciát. A beruházási munka eddigi kezdeti javu­lását erősítsék további ered­ményekkel! * Legközelebb megyénk be­ruházási tervteljesítésének három negyedévi állásáról számolunk be. Balogh Gyula Somogyvári László Kata János .jOOOOOOGOOOOOOOOOC-OGOOOOOOOOOOOOOGOOOGOOGGOOGOOOOOOCGOOOGOOOOGOOOOGGOOOGOOGGOGOOOGGOGGOGOOOOOGOGOOOOOOOO­fl beruházási tevékenység lényei és árnyai — tanulságokkal II. Tervszerűbben, nagyobb felelősséggel Prókaözemelés közben két milliónál több palackot gyártott a konzerviparnak a két szovjet aotomatagép

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom