Nógrádi Népújság, 1960. október (16. évfolyam, 79-87. szám)

1960-10-15 / 83. szám

1960. október 15. nógrádi népűjsAg 3 Újabb munkasikerek a szénbányászatban CSAKNEM 10 EZER TONNA SZÉN TERVEN FELÜL, 5 KALÚRIÁS MINŐSÉGJAVULÁS, NÖVEKVŐ TERMELÉKENYSÉG Csak a dicséret hangján le­het szólni azokról az eredmé­nyekről, amelyeket szénme­dencénk dolgozói a hároméves terv utolsó esztendejében, a második ötéves terv előkészí­tő idejében elérnek. Szénmedencénk dolgozói most már talán végleg bebizonyítják, hogy a mennyiségi terv teljesí­tése, sőt túlteljesítése mel­lett is lehet a minőséget javítani, lehet a termelé­kenységet növelni. A harmadik negyedévben is­mét növelték a terven felül termelt szén mennyiségét, s a három hónap alatt nem ke­vesebb, mint 9333 tonnát küld­tek előirányzatukon felül a felszínre. A tervezettel szem­ben 5 kalóriával javították a szén minőségét, de úgy, hogy az nem ment a terme­lékenység romlására. Tröszti szinten a produktív teljesít­ményt 82, az összüzemi tel­jesítményt pedig 1 kilogram­mal növelték. A tröszt egészének nagy­szerű eredményei után érde­mes számot vetni az egyes üzemek eredményeivel is. Ebben a negyedévben leg­jobb eredményt a tiribesi bányászok érték el, akik a 2900 tonnás mennyiségi túlteljesítés mellett 156 kalóriával javították a szén fűtőértékét, s 82 kilogrammal növelték az összüzemi teljesítményü­ket is. Nagyon jó eredményekkel di­csekedhetnek ebben a negyed­évben a rónai, mátranováki és a kisterenyei bányászok és műszaki vezetők is. Szénmedencénk bányászai, műszaki vezetői a második ötéves terv előkészítéséért egyre nagyobb gondot fordí­tanak a vágathajtási tervek túlteljesítésére. Ezzel a máso­dik ötéves terv első eszten­dejében is már elegendő fel­tárt szénvagyon, elegendő munkahely lesz a bányászok részére biztosítva. Ezért a szénbányászati tröszt az összes vágathajt si tervét a harmadik negyedévben csaknem 4 ezer folyómé­terrel teljesítette túl. Ezen belül lényeges, mintegy 1850 folyóméter a túltel­jesítés a fővágathajtási, 1335 folyóméter pedig a meddővágathajtási terv­ben. Mindezek a számok biztatóak, s azt bizonyítják, hogy bá­nyászaink érzik azt a felelős­séget, amely az éves terv tel­jesítésében, a második ötéves terv sikeres megindításában reájuk hárul. Hogy a mostaninál még jobb eredményeket érjenek el a negyedik negyedévben pe­dig szénmedencénk dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tisz­teletére forradalmi hónapot kezdeményeztek. Gépi fahántolás a bányászatban NAGYSZERŰ ÜJllAS A MŰSZAKI FEJLESZTÉSI ÚJÍTÁSI HŐNAP SORÁN ÉS Hosszú idő óta foglalkoz­tatja1 a bányászat szakembe­reit az a gondolat, hogy ho­gyan lehetne a kéziszerszá­mokkal végzett fahántolást géppel végezni. Számos kez­deményezés született, azon­ban megfelelő eredményt egyikkel sem lehetett elérni, így a fahántolás jelenleg is — most már viszonylag rö­vid ideig — kéziszerszámok­kal, fejszével, vésővel stb. folyik. Ugyanis a fahántolás feltétlenül szükséges, mert a kéregtől való megtisztítás nélkül való beépítés esetén a biztosító elemek, az ácso- latok élettartama nagymér­tékben lecsökkenne. Jelentős mennyiségű fizikai munka gépi utón való elvég­zését teszi lehetővé Dobos Lajos petőfibányai dolgozó és Fazekas Miklós, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt gé­pészmérnökének javaslata, amely szerint Fejlődik a Ludányhalászi Téglagyár A Ludányhalászi Téglagyár termelése már ez évben is je­lentősen fokozódott. A tégla­gyárnak azonban további nagyszerű perspektívái van­nak az üzem korszerűsítésére és a termelés fokozására. A távlati tervek alapján a jelenlegi hat és félmil­lióról 10 milliós termelési kapacitásra növelik az üzemet. Ennek érdekében még eb­ben az évben több fontos üzemfejlesztési és korszerű­sítési terv válik valóra.- Elő­ször is megszüntetik a transz- missziót és az üzem vala­mennyi gépét egyedi meghaj­tásra alakítják át. Így, ha egy-egy gép leállásra kény­szerül, a többi attól függet­lenül tovább folytathatja mun­káját. Ezenkívül még ez év­ben kétszer két darab sima­hengert szerelnek fel, amelyek a megmunkálásra kerülő föld őrlését végzik és a tégla anya­gát teszik finomabbá. A korszerűsítéssel egyidő- ben a következő termelési év­hez 18 000 köbméter lefedés szükséges. Az agyag tetejéről lekerülő 18 000 köbméter föld­ből a kemence előtti részt fel­töltik és a feltöltés útján egy újabb 40 000 téglát befogadó szá­rító rakterületet készíte­nek. A Ludányhalászi Téglagyár nagyszerű távlati fejlesztési terve így közeledik évről évre a teljes megvalósulás felé. Az üzem fejlesztése és korszerű­sítése után minden bizonnyal nagy szolgálatot tesz majd annak a határozatnak a vég­rehajtásáért, amelyet legutóbb az építőipar munkájának meg­javítása érdekében hozott a Központi Bizottság. A háromszoros élüzem Kisterenyei Fűtőház dolgozói, a harmadik negyedévben is teljesítették az élüzem szint elnyeréséhez szükséges feltételeket. Ebben az időszakban 838 tonna szenet takarítottak meg, amelynek értéke meg­haladja a fél millió forintot. Különösen kitűnt a 375.1519 számú mozdonyon dolgozó brigádok munkája. Képünkön: indulás előtt az egyik mozdony. a bányafát egy nagy se­bességgel futó gumiheve­derre szerelt kések sza­badítják meg a kérgé­től. • A mozgó gumiheveder alatt a tisztítandó bányafát egy készülék forgatja és előtolja. A fahántológép teljesít­ménye percenként meghaladja a 14 métert. Nagyjelentőségű lesz e be­rendezés üzembe állítása a tröszt területén, mert évente több mint 30 ezer köbméter bányafát kell a kérgétől megtisztítani. Egy köbméter bányafa megtisztításánál csak a bér 24 forint. Géppel vég­zet fahántolás köbméteren­ként 6 forintba kerül. így egy év alatt a gépi fa- hántolással elért népgaz­dasági eredmény a tröszt területén meghaladja a félmillió forintot. A javaslatot a tröszt fon­tosságának megfelelően ke­zeli. A gyors intézkedésekre jellemző, hogy elkészültek a gép tervrajzai és már az egyes alkatrészek gyártása is folyik. Előreláthatólag no­vember 1-ig a kísérleti bá- nyafatisztítások is megindul­nak az új géppel. Az újítók a javaslatot október 6-án nyújtották be. A fahántoló­gép legyártására a kisterenyei javítóműhelyben kerül sor. II gazdasági, műszaki vezetés elsőrendű politikai munka Több okból értékes és hasznos volt az a kezdemé­nyezés, amellyel a Salgótar­jáni Tűzhelygyár pártbizott­sága tanácskozásra hívta ösz- sze a gyár műszaki vezetőit. A napirenden az a fontos kér­dés szerepelt, hogyan foglal­koznak a műszaki vezetők a reájuk bízott dolgozókkal, hogyan intézik azok problé­máit, milyen vezetési módsze­réket alkalmaznak. De érté­kes volt abból a szempont­ból is, mert mindezeket a kérdéséket a Központi Bizott­ságnak a munkásosztály hely­zetéről hozott határozatának végrehajtása szemszögébői vizsgálta, azoknak az útmu­tatásoknak az alapján, ame­lyéket a VII. pártkongresz- szus kitűzött. A tanácskozás alapvető és fő mondanivaló­ja az volt, hogy a gazdasági, a műszáki munka elsőrendű politikai tevékenység. Szemmel látható és éle­tünk ezernyi jele bizonyítja, hogy a munkásosztály és a párt közötti kapcsolat állan­dóan erősödik, a kölcsönös bizalom egyre szilárdabb. A nagy, országos ügyek mel­lett ezt bizonyítják olyan mindennapi tényék, mint a munkásoknak a termelésben való helytállása, a falu szo­cialista átszervezésében vég­zett tevékenysége, mint a vé­leménynyilvánítás szabad lég­körének állandó erősödése és még sok más. A párt általános politiká­jának helyességén, a helyes határozatok értékén egyedül csak az ronthat, ha némely helyi vezető a gyakorlati végrehajtás során azokat el­ferdíti, régi, hibás szemléle­teket és gyakorlatokat hono­sítanak meg. Az élet azt mu­tatja, hogy ezek veszélye fennáll és a párt helyes po­litikáját mindenoldalú ferdí­tés, túlzás ellen megvédeni mindennapos feladat. Az előbb említett tűzhelygyári tanácskozáson is kiderült, hogy a dolgozók ügyeinek intézésében, a vezetésben szá­mos esetben ferde nézetek játszanak közre. Vannak ve­zetők, akik türelmetlenek, durvák, a munkafegyelem, a közös tulajdon és a szocia­lista együttélés kérdéseiben nem következetesek, sokszor megalkuvók. De mindezektől lényegesen fontosabb, hogy a dolgozó munkáját zavartala­nul, rendes körülmények kö­zött végezhesse és bérét hiánytalanul megkapj á. A Tűzhelygyár igazgatója mon­dotta el, hogy a dolgozókkal folytatott tanácskozás során egészen egyszerű munkaszer­vezéssel az egyik munkafá­zisnál jelentősen növelni le­hetett a termelékenységet és a dolgozó keresetét is. Ezzel régóta vajúdó probléma ol­dódott meg, de az üzemrész vezetői nem vettek maguknak annyi fáradságot, hogy ér­demben intézkedjenek. És még néhány ilyen példát le­hetne hozni! Nem egy gyár­nál, bányánál szóvá tesznek dolgozók gondokat, amelyek orvoslása nem követelne egyebet, mint nagyobb érzé­ket az új iránt, bátorságot és határozottságot. Hogy vannak munkahelyek, amelyeken a dolgozók nem érzik jól magukat, egymás­nak adják a kilincset, az kétségtelenül elsősorban ab­ból adódik, hogy az ottani gazdasági és műszaki vezetők nem végeznek tömegeket megnyerő és tömegeket moz­gósító munkát. Ma már el­avult sok korábbi vezetési módszer. A parancsolgatás, az utasítgatás lejárta idejét. Ma csak az a vezető képes eredményesen dolgozni, aki megérti, hogy a gazdasági te­vékenységnek politikai tömeg­munkával kell párosulnia. És még mennyi lehetőségünk van, hogy a gazdasági és mű­szaki vezetők jobban politi­záljanak, többet törődjenek a munkások ügyeivel. Igaz-, hogy a politikai munka sike­re, hatása nem mérhető egyik napról a másikra százalék­ban, viszont ha gyümölcse később is érik meg, annál tartósabb és eredményesebb. Vajon nagy dolog-e, hogy egy-egy munkás könnyebben láthassa el feladatát, hogy munkahelye barátságos le­gyen, hogy rendszeresen tá­jékoztassák őt munkahelyé­nek és üzemének gondjairól, feladatairól? Ahol a meg­győzés, a politikai munka és a határozottság válik a veze­tés fő módszereivé, ott a gaz­dasági eredmények rövidesen egymást követik. A tűzhelygyári vezetők ta­nácskozása arra is utalt, hogy is alkotás érsését ízlelgetik lett kénytelenek vagyunk az azokkal kapcsolatos elméleti anyagot is magyarázni, illet­ve visszakérdezni... A festőüzemben az export­ra gyártó részlegnél egy kis­lányt mutat Bácsfalusi Fe­renc művezető. Tóth Etelka itt ül a „szalag” mellett és oly gyakorlott mozdulatokkal végzi a gömbvázákra festett levelek evezését, mintha leg­alábbis évek óta csinálná. — Másodszor csinálom ezt a munkát és úgy érzem, na­gyon szeretem. Nem jöttem volna ebbe az üzemrészbe, ha nem éreznék valami furcsa, belső szimpátiát a színek és minták iránt. Érdekes, ez a csinos, barna kislány gyógytornásznő, vagy óvónő szeretne lenni. Bár a véleménye ingadozik, hi­szen ... — Ha nem sikerül a ter­vem ... ha kifejlődik az el­következő három évben a fes­tőkészségem, szívesen ittma­radok. Bizonytalan ez a kjielenté- se, de nem is lehet határozott állásfoglalást kívánni ily rö­vid és még hiányos ismeret- szerzés után. A gépműhelyben Karácsony György második osztályos gimnazista egy gépalkatrészt részéi. Néha még meginog a reszelő, de Gyurka igyekszik minél pontosabban dolgozni. Vajon ő hogy került ide, a gépek közé? — Szeretek barkácsolni s érdekelnek a gépek is. Tet­rendkívül sok visszahúzó erőt kell legyűrni, amíg a gazda­sági és műszaki vezetés szín­vonala, módszere eléri a kí­vánalmakat. Amint ebben a gyárban, úgy számos más helyen például megközelítően sem ismerték fel a munka­verseny, az újítómozgalom, a munkásgyűlések nagy mozgó­sító erejét. Találkozhatunk még vezetőkkel, akik úgy vé­lik, hogy a határozottság, a törvények megtartása nem tetszik a dolgozók többségéj nek. Van olyan tisztségviselő is, aki úgy szeretné, hogy a munkások „sose ártsák ma­gukat az ő dolgába”, sőt a félelem, a vélemények visz- szafojtásának légkörét terem­ti meg maga körül. Nem vi­tatja senki e vezetők jószám- dékát, de ha maguk is lemé­rik munkájuk és szemléleteik káros hatását, akkor valószí­nű, hogy előbb-utóbb rájön­nek annak tarthatatlanságára. Félreértés ne essék: a gaz­dasági és műszaki vezetők túlnyomó többsége lelkiisme­retesen, ereje és tudása leg­javával végzi a rábízott fel­adatokat. Az seiji .kétséges, hogy a dolgozók egy kisebb része esetenként megsérti a szocialista együttélés szabá­lyait, vét a rend, a fegyelem ellen. Azonban a kollektív munka erősödése, a dolgozók tevékenysége mindenekelőtt a vezetők példamutatásától, lel­kesedésétől, a vezetési mód­szerektől függ. És bátran ál­líthatjuk, hogy ma még szá­mos olyan maradiság, vaska- laposság, bürokratikus vonás gátolja a jobb vezetést, ame­lyekkel nem indulhatunk ne­ki a második ötéves tervnek. Joggal lehet ebből azt a kö­vetkeztetést is levonni, hogy az elkövetkezendő tervidő­szakra való felkészülés nem­csak anyagi, műszaki előké­születet, hanem a vezetés módszerbeli felkészülését, a vezetés színvonalának gyors emelését is jelenti. Ilyen szempontból volt na­gyon hasznos a tűzhelygyári pártbizottság által szervezett tanácskozás és úgy gondoljuk, más ipari üzemekben is kö­zös ügyünk javára válna _a vezetés helyzetének ilyen bá­tor boncolgatása és további nagy feladatainkra való fel­készítése. Balogh Gyula szik az üveges szakma is. Nemcsak reszelek ám, hanem már végeztem kész munkát is, — mondja és felemel a munkapadról egy kehelybe­hordó villát, amit ő készített. Érdekes jelenség mindegyik fiatalnál, hogy nem arra a pályára kívánkoznak, amely­ből most szerzik gyakorlati ismereteiket. Gyurka is a kül­kereskedelemben szeretne dol­gozni, Szinyei Bandi — aki szintén itt dolgozik — a böl­csészkarra kívánkozik. A ter­vekbe és elképzelésekbe azon­ban beleszólnak az új isme­retek, az újabbnál-újabb szép­ségek, hiszen ezek a fiatalok nem ismerték eddig a gya­korlati munka szépségeit. Németh Irén, aki a „láng­csészék” mintabeosztását ké­szíti, azt mondja, hogy sokat tanult eddig is az üzemben, de mennyi minden érdekeset nem ismer még. Ezeket a fia­talokat — s még mennyit — új benyomások érik. A gya­korlati munka, a közvetlen alkotás felemelő érzése egyre jobban meghódítja szívüket. S még mennyi szépet és hasz­nosat fognak tanulni. Nem lesznek végzett szakemberek, — hiszen az évi 32 nap fog­lalkozás kevés erre —, de az üzemek által elkészített mun­katervek végrehajtása azt eredményezi, hogy e fiatalok számára sokkal könnyebb lesz majd a szakma elsajátí­tása. Három év múlva biztos sok fiatal jelentkezik újra a gyár­ban, s azt mondják: elvtár­sak, nem megyek el közüle- tek. Pád ár András Mennyi előítélettel, gúnnyal küzdött az új oktatási forma, a politechnikai oktatás és en­nek ellenére mennyi szép eredmény igazolja a mellette állók táborát; a diákok hasz­nára, és a korábbi gúnyosak okulására. E tendenciából ju­tott a Salgótarjáni Üveggyár­ra is. Nem mintha manapság mindenki egyetértene a poli­technikai oktatás módszeré­vel, célkitűzéseivel, de lénye­gesen kevesebben vannak már azok, akik nem értik meg e munka jelentőségét. A Salgótarjáni Üveggyárban tavaly 25 középiskolás fiatal járt be hetenként egyszer a gyárba, s az egész évben le­zajlott foglalkozások során megismerkedtek a gyár életé­vel, a munkafolyamatokkal, az üzemekkel. Az idén már szakosították a fiatalokat. De erről inkább beszéljen Szol­noki élvtárs, aki az üzem ré­széről felelős a diákok kép­zéséért. — Az év elején minden fia­talt megkérdeztünk, vajon melyik üzemben szeretne to­vább tanulni. Könnyű volt a döntés számukra, — magya­rázza —, hiszen tavaly már megismerték az egyes üzemek munkáját. S vajon ki hogyan döntött? Kovács Máriát, Végh Gá­bort, Szolnoki Istvánt és Sé- ber Lászlót a gyár laborató­riumában találom. Éppen ho­mok-szemcse vizsgálatot vé­geznek. Az infralámpa alól kikerült száraz homokot szi­tasorozaton engedik át és az­tán ... — Kiszámoljuk, hogy a be­mért mennyiségben milyen százalékarányban oszlanak meg a különböző szemcse­nagyságok — mondja Szol­noki Pista. Pistáék dédelge­tett álma, hogy az érettségi után vegyészmérnökök, vagy tanárok szeretnének lenni. — De attól sem ijedünk meg, ha nem vesznek fel az egyetemre. Itt maradunk a gyárban, vagy elmegyünk egy másikba mondja Kovács Marika. — Ügyesek a fiatalok és már néhány alapvető ismere­tet elsajátítottak. Az idén fi­zikai méréseket, mintavétele­ket, gázanalízist és még jó- néhány alapvető laboratóriu­mi munkát végeztetünk ve­lük — magyarázza Marek Aladár, a labor egyik dolgo­zója. A munka tovább folyik, villan a gázláng és az ifjak keze alatt engedelmesen haj­lik a kívánt formára az üveg­cső; habár nem hajszálpon­tos ez a munka, de a gya­korlat majd megteszi a ma­gáét. Bartha Ernő mérnökkel, a laboratórium vezetőjével a lépcsőn találkozom. Nem hagyja szó nélkül a látoga­tást: — EgyetértekI az időszerű törekvésekkel, azonban ezek­ből a fiatalokból a három év elteltével nem lesz még la­boráns sem. Az alapvető gya­korlatok megismertetése mel-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom