Nógrádi Népújság, 1960. október (16. évfolyam, 79-87. szám)

1960-10-12 / 82. szám

1960. október 12. nógrádi nBpüjsAg 7 Mi újság a Tűzhelygyárban? A napokban termelési ta­nácskozást tartottak a gyár egész területén. A korábbi tapasztalatoknak megfelelően üzemrészenként, műhelyen­ként zajlottak le a megbe­szélések. A termelési tanács­kozásokon számos javaslat hangzott el. Az öntődében például a gépeket üzemelte­tő levegő nyomását hiányol­ták a dolgozók. Kifogásolták: egyes formázógépeket, az ön­tők nem képesek megközelí­teni. A rámolok sok formá­ló szekrényt törnek el. Szó­vá tették azt is — többek között Lipták üzemvezető, — hogy az öntők meg nem en­gedhető módon szaladnak a folyékony vassal, hogy egy fél órával előbb befejezzék munkájukat. Az öntők vi­szont erre azt válaszolták, hogy a sűrűn előforduló ki­esések behozása miatt szük­séges a nagyobb igyekezet. A hidegüzemi dolgozók ta­nácskozásán azt kifogásolták, hogy az új öt csiszológép fordulatszáma eltérő, amely komoly nehézségeket okoz. 'Mások a kondenz-edények exportminőségének megte­remtését sürgették. Többen elmondották, hogy a munka megkezdéséhez nincs kellően biztostíva a szükséges anyag.-x­Daku Mihály és Kovács Pál süvegformázók még az év elején elhatározták, hogy az egyéni selejtet 2 százalék alatt, az összselejtet pedig 5 százalék alatt tartják, igazo­latlan mulasztásuk nem lesz. A teljesítés feltüntetésére szolgáló napló azonban szép tiszta, csak a vállalást tar­talmazza. Miért hiányzik az eredmények értékelése? Az öntöde üzemvezetősé­gén úgy vélik, hogy az egyik vállalás nem kiértékelhető, a másik általános . . . Aztán olyan vélemény is van, hogy az üzem vezetőjének nincs ilyesmire ideje, nem kaptak megfelelő személyt sem, aki ezzel foglalkozna. Pedig ezek a nézetek nem állják ki a kritikát. Megfelelő elosztás mellett napi alig fél óra alatt elintézhetnék ezt a fontos ügyet. Az előbb em­lített két dolgozó esetében is az történt, hogy Monosto­ri Ottó főmérnök és Lipták János öntödei üzemvezető az üres naplót csakhamar kitöl­tötték. Ebből kiderült, hogy Daku Mihály és Kovács Pál az első félévben 125 százalé­kos átlagteljesítményt értek el. Selejtjük az egyes mun­kánként csupán 1 százalék. A vállalt 5 százalékos össz- selejt helyett pedig 1,8 szá­zalékossal dolgoznak. A munka és technológiai fe­gyelemben is példásak. Az egyébként magas szak­tudással és gyakorlati isme­rettel rendelkező két veze­tő munkáját rendkívül sokat segítené, ha jobban megbe­csülnék a dolgozók vállalá­sát, eredményeik értékelését. Tizenöt éves a Koreai Munkapárt Phenjanban hétfőn ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a Koréai Munkapárt megala­kulásának 15. évfordulójáról. Ünnepi beszámolót mondott Pák Kim Csűr, a Koreai Munkapárt Központi Bizott­ságának elnökhelyettese. A puccsista Mobutu ismét megakadályozta a kongói parlament összeillését - súlyos harcok Katangában Lumumba kongói minisz­terelnök vasárnap délután váratlanul megjelent Leo­poldville utcáin, ahol a la­kosság mindenütt nagy lel­kesedéssel fogadta. Mint az ADN jelenti, a puccsista Mobutu ezredes ka­tonái hétfőn fegyveres erő­vel megakadályozták a tör­vényes kongói parlament ösz­szeülését, amelyet a kép­viselőház elnöke hívott ösz- sze. A parlament épületét már a kora reggeli órákban fegyveres katonák vették kö­rül és megakadályozták, hogy az épületbe bárki is belépjen. Mobutu katonái hétfőn reg­gel körülzárták Lumumba miniszterelnök rezidenciáját További táviratok az ENSZ magyar delegációjának munkájáról A szervezett dolgozók üzenete Tizenöt évvel ezelőtt, 1945 szep­temberében alakult meg a Szak- szervezeti Világszövetség. Az SZMT ebből az alka­lomból szakszervezeti aktívaülést tartott pénteken este Salgótarján­ban, ahol több mint 400 részt­vevő előtt Bessenyei Miklós elv­társ, a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének tagja, a Postásszakszervezet főtitkára méltatta az évfordulót. Az aktívaülés tagjai Nógrád megye mintegy 50 ezer szervezett dolgozója nevében táviratot kül­dött az Egyesült Nemzetek Szer­vezete 15. ülésén résztvevő ma­gyar delegáció vezetőjének, Ká­dár János elvtársnak. A távirat­ban ezt írják: — A Szakszervezeti Világ- szövetség 15. éves fennállása alkalmából megtartott me­gyei aktívaértekezlet részt­vevői i harcos üdvözletünket küldjük az ENSZ 15. ülés­szakán résztvevő magyar de­legációnak. Mi Nógrád megye szerve­zett dolgozói, akik a Szak­retében aktívan részesei va­gyunk a nemzetközi mére­tekben folyó békeharcnak, teljes mértékben egyetértünk a magyar delegáció állásfog­lalásával, egyetértünk Kádár elvtársnak az általános poli­szólalásával. Biztosítjuk a magyar de­legációt, Kádár elvtársat, hogy minden körülmények között számíthat Nógrád me­gye valamennyi szervezett dolgozója támogatására — tikai vitában elhangzott fel- hangzik a távirat. Az egész magyar nép véleménye, akarata jutott kifejezésre Mi, a Salgótarjáni Acél­árugyár dolgozói nagy érdek­lődéssel és figyelemmel hall­gattuk és olvastuk Kádár elvtárs beszédét, melyet az ENSZ közgyűlés 15. üléssza­kán mondott el. Teljesen egyetértünk Kádár elvtárs beszédével, melyben az egész magyar nép véleménye, aka­rata jutott kifejezésre. Büszkeség tölt el vala­mennyiünket. hogy e jelen­tős nemzetközi tanácskozá­son Kádár elvtárs vezette a magyar küldöttséget. Kádár elvtárs beszéde erőt adott a szervezeti Világszövetség ke- további harcunkhoz, melyet 3ó egészséget, sok sikert A képen: Daku Mihály és Kovács Pál munka közben Kedves Kádár Elvtárs! Nagy örömmel hallgattuk- és olvastuk Kádár elvtárs felszólalását, melyet az ENSZ közgyűlés 15. üléssza­kán mondott el. Ügy gondol­juk, hogy a magyar dolgozó nép óhaját fejezte ki, ami­kor több konkrét javaslat­tal csatlakozott a világbéke megteremtésének megoldásá­hoz. Büszkék vagyunk arra, -hogy határozottan visszauta­sította az imperialisták ha­zánk és a Szovjetunió ellen intézett újabb támadását. A további munkájukhoz jó egészséget és sok sikert kívánunk. Nagybátonyi Bányaüzem dolgozói Szabálytalan csúcstalálkozó az East River partján Diplomáciai eseményekben gazdag esztendőnk az Egye­sült Nemzetek Szervezetének történetében is új szakaszt nyitott. A szovjet miniszter- elnök kezdeményezése kö­vetkeztében rendkívül nagy érdeklődés és főként foko­zott várakozás előzte meg az ENSZ 15. közgyűlését. Mint tudjuk, az amerikai diplomácia minden erejét latba vetette, hogy rábírják a kormányokat, hogy a kor­mányfők és az államfők boj­kottál ják a közgyűlést. Az East River partján épült pompás üvegpalotában a vi­lágból összesereglett kétezer tudósító mégis történelmi ülések tanúja lett. A Szov­jetunió kezdeményezésére egymás után foglalták el he­lyüket a közgyűlési terem­ben a kormányfők, az állam­fők és a többi delegáció ve­zető, legalább külügyminisz­teri rangban. Aki távolma­radt, az önmagát rekesztette ki a naavok gyülekezetéből. Mindez az amerikai kor­mány erőfeszítése ellenére! Sikerült kivívni, hogy az emberiséget érintő nagy kér­désekről olyan színvonalas vitára kerüljön sor, amely felülmúlja az előzőket. Hrus­csov, Eisenhower, Macmil­lan, Nehru, Castro, Sukarno, Novotny, Gomulka, Kádár, Dej, SzivkoV, Shehu, Nkru- mah, Nasszer, Sekou Touré, Tito, de soroljuk-e tovább, hogy igazolva lássuk: csúcs- értekezlet ez a javából! Igaz, nem kerekasztal körül és csak a nagyhatalmak rész­vételével, amelyet protokoll szokás szerint a külügymi­niszterek hosszas üléseken készítenek elő. Afféle szabálytalan csúcsta­lálkozó, az ENSZ 15. közgyű­lése, s ez rendkívül megnö­velte a világszervezet tekin­télyét. A korábbi közgyűlé­sekre oly jellemző szócséplés helyett heteken át színvona­las vita zajlott, termékeny javaslatok egész sora hang­zott el, a szünetekben is élénk diplomáciai tevékeny­ség, kétoldalú eszmecserék, találkozók követik egymást, s újabb javaslatokat dolgoz­nak ki a különböző, vagy el­lentétes álláspontok áthida­lására. Még az ellenséges sajtókommentárok is beisme­rik, hogy a szocialista orszá­gok javaslatai találnak a legnagyob visszhangra a köz­gyűlésben és a világközvéle­ményben is. Hruscsov mi­niszterelnök ítélete a gyar­mati rendszer felett, javasla­ta az általános és teljes le­szerelésre és az ENSZ főtit­kár tiszte helyett három sze­mélyből álló kollektív vezető testületre, azaz szervesen a valósághoz idomítva a főtit­kári állást. De akármelyik szocialista fődelegátus beszé­dét vizsgáljuk, megállapítha­tó, hogy valamennyi értékes hozzájárulás a nagy kérdé­sek megoldásához. így Wla- dyslaw Gomulka javaslata, hogy világszerte tartsanak népszavazást a leszerelésről, hozzanak létre Európában atommentes övezetet és ENSZ-határozat alapján tilt­sák be az atomfegyver kísér­leteket. Gheroghiu-Dej és Tó­dor Zsivkov többek között azt javasolták, hogy kösse­nek kollektív biztonsági szer­ződést a balkán országai. Kádár János, a magyar kül­döttség vezetője beszédében az emberiség e legegyeteme­sebb fóruma előtt példát mutatott, egy kis nép mivel járulhat hozzá a feszültség csökkentéséhez és a béke megszilárdításához. Emeljük ki egyik javaslatát, amely a főtitkári tisztség átszervezé­sére vonatkozik. A nyugati­ak részéről vitatott kérdés, miként oszlana meg majd az intézkedési jog a három titkárból álló titkárság tag­jai között. Kádár János azt javasolta, havonta felváltva elnököljön a szocialista, a semleges és a kapitalista or­szágokat képviselő ENSZ-tit- kár. A 15. közgyűlésen megje­lentek az új afrikai országok fekete vezetői, a világtörté­nelem késői szereplői is. Igen érdekes, hogy ebben az esztendőben éppen megkét­szereződik már az ENSZ- tagországok száma. Most pe­dig már 98-nál tartunk, elő­reláthatólag a legifjabb új afrikai állam, Nigéria lesz a kilencvenkilencedik és Mauritania, Iszlám köztársa­ság még ebben az évben a századik ENSZ-tagállam. Az afrikai és az ázsiai or­szágok jelentős része semle­ges politikát követ, s most itt az ENSZ-közgyűlésben is megmutatták politikai arcu­latukat. Mindenáron Hrus­csov—Eisenhower találkozót sürgető határozati javasla­tuk egyik leglátványosabb megnyilvánulása annak a szerepnek, amelyet a semle­ges államok kívánnak játsza­ni a nemzetközi életben, je­len esetben mint a kelet és a nyugat közti közvetítő. Mint ismeretes, éles össze­csapásra került sor a talál­kozót sürgető ötös javaslat vitájában, mert az amerikai küldöttség sugalmazására be­terjesztett ausztrál és ar­gentin módosítás, — mint Nehru mondta — meg akar­ta fosztani értelmétől az eredeti javaslatot.. Az első kísérlet kudarcba fulladt, a közgyűlés nagy többséggel leszavazta az ausztrál módo­sítást és az argentin javasla­tot is csak durva szavazási manőverrel tudták végighaj­szolni, amelynek aztán az lett a következménye, hogy a semlegesek visszavonták javaslatukat. Az amerikai politikát az jellemzi az ENSZ közgyűlés­ben, hogy üres szócséplésbe, ügyrendi vitákba akarja ful- lasztani a közgyűlés munká­ját. Egyetlen javaslatot tud­tak a közgyűlés elé vinni — a nem éppen eredeti ötlet­ről tanúskodó, úgynevezett magyar kérdést. így akar­ják elterelni a figyelmet a döntő kérdésekről, a leszere­lésről, a német kérdésről, és a többi halasztást nem tűrő nemzetközi problémáról. Az amerikai kormány képviselő­inek vagy nem futja több­re, vagy — s ez látszik va­lószínűbbnek — passzív ma­gatartásukkal akartak irá­nyító hatást gyakorolni a közgyűlésre, hogy megbénít­sák a világszervezet munkáját. a békéért folytatunk, s min­den erőnkkel azon leszünk, hogy további sikereket ér­jünk el a munka frontján. Kívánjuk, hogy a magyar ENSZ delegáció munkáját siker koronázza, melyet az emberiség békéjéért folytat­nak a Szovjetunió, a szoci­alista Országok és az összes békeszerető államok olda­lán. Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói is. A feltűzött szuronyú ka­tonák rátámadtak az épület előtt tüntető tömegre, amely Lumumba visszatérését kö­vetelte. Többen megsebesül­tek. A puccsista katonaság többeket letartóztatott. Lumumba híveinek másik csoportja a ko»gói ENSZ- parancsnokság épülete előtt tüntetett. A tüntetők az ENSZ-csapatok távozását kö­vetelő transzparensekkel vo­nultak fel. Lumumba háza előtt a Mobutu-féle katonák felvo­nulása után is ENSZ-csapa­tok álltak őrt. Mobutu tilta­kozott az ENSZ-parancsnok- ságnál, mert „ghanai katonák megakadályozták őt abban, hogy a törvény nevében le­tartóztatásokat foganatosít­son”. Egy legfrissebb AP-jelentés szerint Albert Bolela, a „fő­biztosok tanácsának” tagja, hétfőn este sajtóértekezleten kijelentette, hogy Lumumba rezidenciájának körülzárása „csak néhány napig tart”. Bolela azt állította, hogy Mobutu ezredes „nem folytat erőszakos politikát”. Katanga tartományban to­vábbra is súlyos és véres har­cok folynak a Lumumba- kormányhoz hű baluba-törzs és a szakadár Csőmbe csend­őrsége között. Csőmbe csendőrei Mitvaba városában meggyilkolták a baluba-törzs harminc tagját. Katanga északi területéről előrenyomuló baluba-törzs harcosai három irányból meg­támadták Mitvabát. A laoszi válság A Hátsó-Indiai félszigeten fek­szik a 236 800 km2 * nagyságú, 1,7 millió lakosú laoszi királyság. Szomszédai egyrészt a szocia­lista tábor két tagja: Kína és a Vietnami Demokratikus Köztár­saság, másrészt semleges politi­kát folytató antiimperialista ál­lamok: Burma és Kambodzsa, valamint a délkelet-ázsiai ag­resszív imperialista tömb (a SEATO) egyik prominens kép­viselője, Thaiföld és az USA-val katonai szövetségben levő Dél- Vietnam. Amint a térképen lát­ható, Laosz földrajzi helyzetének következtében — Burmát és Kam­bodzsát összekötő — úgyneve­zett „semleges” * folyosót alkot Thaiföld és az ázsiai népi de­mokráciák között, valamint a két imperialista csatlós országot, Dél-Vietnamot és Thaiföldet el­választja egymástól. A semleges politikát folytató laoszi kormány megdöntésére im­perialista sugalmazásra Dél- Laoszban Savannakhet központtal reakciós lázadás tört ki. A thai­földi kormány által támogatott lázadó katonai egységek táma­dást indítottak Vientiane, az or­szág fővárosa ellen, azonban csa­pataik Paksane mellett vereséget szenvedtek. A főtérkép, valamint Ázsia át­tekintő térképének (lásd lent) jelmagyarázata: 1. Ázsiai népi demokratikus or­szágok. 2. Aktív semleges politikát folytató antiimperialista nemzeti államok. 3. Az Amerikai Egyesült Ál­lamokkal katonai szövetséget al­kotó ázsiai országok. 4. Imperialista országok gyar­matai és Tajvan szigete (az USA megszállása alatt).

Next

/
Oldalképek
Tartalom