Nógrádi Népújság, 1960. szeptember (16. évfolyam, 72-78. szám)

1960-09-14 / 74. szám

2 NÖŐRÁDr NÉPÚJSÁG 1960. szeptember 14. II tervszerűség fontos tényezüje a sikeres munkának A litkei tsz pártszervezet munkájáról L egutóbb Dudás Erzsé­bettel, a litkei tsz pártszervezet titká­rával beszélgettem, s körül­belül ezt hallottam tőle: elő­relátó tervszerűség nélkül csak szétfolyó, kapkodó a munka. És Dudás Erzsébet elvtársnő nem azért beszélt a tervszerűségről, hogy vala­mi tetszetős szépet mondjon a pártmunkáról. Náluk a lit­kei tsz pártszervezetében szi­gorú tervszerűség uralkodik minden vonalon. A pártszervezet vezetősége pontos munkatervet dolgozott ki, amely az év végéig ma­gában foglalja a legfontosabb tennivalókat. Eszerint a terv szerint minden hónapban két vezetőségi ülést kell tartani, természetesen rendkívüli eset­ben a szükségletnek megfele­lően hármat, vagy akár négy vezetőségi ülést is összehív­hatnak. A munkatervük az egyik vezetőségi ülés idejét, pontosan meghatározza, míg a második vezetőségi ülést min­dig a titkári értekezlettől füg­gően, a titkári értekezlet után kell megtartaniok. A munkaterv előírja, hogy minden hónapban rendszere­sen összehívják a taggyűlést, amelyen megvitatják a ter­melőszövetkezet előtt álló leg­fontosabb politikai, vagy gaz­dasági feladatokat. De ha szükséges, a terv szükség sze­rint módosul. A taggyűléssel kapcsolatban augusztus 24-én egy kiegészítő határozat szü­letett. A pártvezetőség ugyan­is azt tapasztalta, hogy egy- egy megtartott termelőszövet­kezeti közgyűlésen a párttag­ság nem képvisel azonos ál­láspontot. Hogy a termelőszö­vetkezeti közgyűléseken is megvalósuljon a párttagok egységes állásfoglalása, ennek érdekében a jövőben minden közgyűlés1 előtt összehívják a tsz pártszervezet tagjait, hogy ott a közgyűlés elé kerülő problémákat vitára bocsássák, a pártszervezet szemszögéből alaposan fontolóra vegyék, és így a közgyűlésen a taggyű­lés által hozott határozatok alapján a pártszervezet min­den egyes tagja azonos állás­pontot képviseljen. A pártvezetőségnek ez a döntése igen kedvező hatással lesz majd a pártegység ki­alakítására és fontos részévé válik a pártszervezetben folyó tervszerű munkának is. A termelőszövetkezeti pártszervezetek fon­tos feladata, hogy erősítsék a párt befolyását, hogy ismertessék meg a párt politikáját a pártonkívüli tö­megekkel, ellenőrizzék a párt és kormányhatározatok vég­rehajtását. A litkei termelő­szövetkezeti pártszervezet, e feladatok végrehajtását is tervszerűen végzi. A hatá­rozatok végrehajtásának el­lenőrzése érdekében tervsze­rűen számoltatja be a hatás­köréhez tartozó szervek és intézmények vezetőit a mun­kák folyásáról. Így a földmű­vesszövetkezeti ügyvezetőt számoltatták be ez évben leg­elsőnek, majd utána a gon­dosan kidolgozott tervüknek megfelelően a kultúrotthon igazgatója számolt be a párt­vezetőség előtt, aztán Lőrin- csik László KISZ-titkár, leg­utóbb. augusztus 24-én a ta­nácselnök adott számot a ta­nácsi költségvetés alakulásá­ról, és most a legközelebbi vezetőségi ülésen Pásztor Lászlót, a termelőszövetkezet elnökét kérték fel, hogy szá­moljon be a termelőszövet­kezet eddigi munkájáról, a termésátlag alakulásáról, a pénzügyi terv teljesítéséről, az áruértékesítési és beruhá­zási tervek jelenlegi állásáról. A párt politikájának meg­ismertetése céljából külön ok­tatási tervet dolgozott ki a pártvezetőség, amelyet a tag­gyűlés elé terjesztett és a tag­gyűlés is jóváhagyott. A terv elkészítése előtt felmérték a lehetőséget és a szükségletet, miután elhatározták, hogy az 1960/61-es oktatási évben leg­alább két szemináriumot in­dítanak 45—50 fővel. Figye­lemmel lesznek arra a poli­tikai oktatás megszervezésé­nél, hogy a termelőszövetke­zetben nagyobb részt női dol­gozók vannak, s hogy ezek megfelelő arányban vegyenek részt a politikai oktatásban. A terv szerint a szemináriu­mokat minden héten kedden tartják és ezekre a napokra egyéb rendezvényeket sem a tanács, sem a termelőszövet­kezet nem ütemez majd be. Az oktatás megszervezésé­vel három párttagot: Németh Ferencet, Kalmár Istvánt és Szabó Jánost bízták meg. Ezek az elvtársak mindenki­vel személyesen elbeszélget­tek és végülis két héten át tartó munka után a két sze­minárium megindításához 48 önként jelentkezőt szerveztek be. A tsz pártszervezet ve­zetősége ezenkívül nagy gondot fordít az egyéb olyan oktatási mun­kára is, amelyek a termelő­szövetkezeti község lakói mű­veltségi színvonalának emelé­sét szolgálják. A tsz KISZ- szervezetben folyó politikai oktatás sikerének előkészíté­sére Márton Vilmos elvtár­sat kérték fel, aki ugyan a Salgótarjáni Acélárugyárban dolgozik, de Litkén lakik, és politikai felkészültségénél fog­va nagy segítségére lehet a fiataloknak fejlődésükben. Ezenkívül pártmegbizatásként adták a termelőszövetkezet mezőgazdászának, hogy a tél folyamára szervezzen meg egy szakmai tanfolyamot. A szak­mai tanfolyamnak fő feladata lenne, hogy a termelőszövetke­zet kertészeti és állattenyész­tési munkájának megjavítását segítse elő. A tél folyamán ugyanis a termelőszövetkezeti tagságnak csaknem a felét be­tudnák vonni erre a szak­mai tanfolyara, amelyen ér­tékes előadásokat hallhatna gyakorlott mezőgazdászoktól a ajldségfélék termesztésének tudományáról, az állattenyész­tés és állatgondozás problé­máiról. Bár a termelőszövetkezet­ben nincsenek írástudatlanok, de szeretnék, ha minél töb­ben tovább tanulnának, s az idén is beindulna a nép­főiskola. Tavaly az általános­iskola igazgatójának irányí­tása. mellett mintegy 30 fő vett részt a népfőiskolái ok­tatásban. Számításuk szerint ez évben is megnyernek leg­alább ugyanilyen létszámot a népfőiskolái oktatásnak. Így azután elérik, hogy a litkei termelőszövetkezeti község apraja-nagyja részt vesz ab­ban a munkában, amely az általános műveltségük és po­litikai műveltségük színvona­lának emeléséhez vezet. agyok, kétségtelenül nagyok, de szépek és felemelőek azok a feladatok, amelyek a termelő­szövetkezeti pártszervezetek előtt állnak. Pontos, tervszerű munkával azonban rendszer­be lehet foglalni őket és kellő segítség és ellenőrzés mellett különösebb nehézség nélkül meg is valósíthatók. Ehhez azonban hasznos dolog lesz megfogadni minden termelő­szövetkezeti pártszervezetnek Dudás Erzsébet tanácsát: terv­szerűen, szigorúan tervszerűen kell dolgozni, mert előrelátó, tervszerű munka nélkül csak szétfolyó, kapkodó lesz a munka. Orosz Béla Minél több ifjúsági brigád nyerje el a kongresszusig a szocialista címet! Bányász ifjúsági brigádok tanácskozása Salgótarjánban N‘ Zabar községben új négytantermes iskolát adtak át rendeltetésének Zabar községben vasárnap bensőséges ünnep volt, amely­nek keretében felavatták és átadták a lakosság szolgála­tába az új, négy tantermes, parkettás, cserépkályhafűtés­sel ellátott, igen ízlésesen el­készített iskolát. Ezzel az is­kolaátadással ismét gazdago­dott népművelési intézmé­nyünk. Az iskola nagyon szép. A költsége egymillió forint. Az iskolát á tanácsi Építő­ipari Vállalat készítette nagy gonddal és a határidőre át­adta a lakosságnak. Feltét­len meg kell emlékezni az is­kola elkészítésével kapcsolat­ban Zabar község dolgozói­nak nagyszerű munkájáról. Amikor tudomására jutott a községnek, hogy új iskolát kapnak, igen lelkesen kapcso­lódtak be a munkába. A földmunkálatokat úgyszólván társadalmi erővel végezték. Az iskola elkészültével pedig a nőtanács irányításával az asszonyok vették ki részüket a munkából. ízlésesen kidí­szítették az iskolát. Gyönyörű függönyöket raktak még a folyosóra is. Mikor elkészül­tek, megrendezték az avató­ünnepséget, amely során a falu örömmel vette át az új létesítményt. A párt VII. kongresszusa tiszteletére kezdett országos méretű munkaverseny hozta létre a szocialista címért küz­dő munkabrigádokat. A KISZ szervezésében, ebben az idő­szakban alakultak külön ifjú­sági brigádok, melyek közül igen sok kiváló teljesítményt ért el a bányászatban is. Ma már a szénmedencé­ben dolgozó 95 szocialista brigád közül több mint 20 ifjakból áll. A fiatalok csapatainak jó munkája nagy mértékben hozzájá­rult a tröszt ez évi első nyolc havi eredményeihez. Ez a tény annak ellenére is megállapítható, hogy az el­múlt hónapok folyamán a járási KISZ bizottság és az üzemi szervezetek egyaránt el­hanyagolták a brigádok mun­kájának szervezését, irányítá­sát és ellenőrzését. így je­lenleg az ifjúsági brigádmoz­galomban az elmúlt évihez viszonyítva visszaesés van, nemhogy szaporodott volna a brigádok száma, hanem a meglevők közül is több fel­oszlott. E hiányosságok arra kész­tették a Salgótarjáni Járási KISZ bizottságot, hogy tanács­kozásra hívja az ifjúsági bri­gádok vezetőit. A KISZ decemberi kong­resszusának tiszteletére az elmúlt hetekben helyi kez­deményezések alapján több bányaüzemnél fel- újítoták az ifjúsági bri­gádmozgalmat és a jól működő régebbi brigádok példáján felbuzdulva, több új alakult. A tanácskozáson a beszámoló és a hozzászólások egyöntetű­en megállapították, a hibák kijavításának szükségességét és közös vélemény alapján meghatározták a tennivalókat. A versenymozgalom kiszélesí­tésével minél több ifjúsági munkabrigádot kell létrehozni azzal a célkitűzéssel, hogy a versenyző brigádok nagyobb része már a kongresszusig el­érje a kitüntető szocialista címet. Munkájuk eredmé­nyessége megköveteli, hogy az üzemi KISZ-szervezetek a pártszervezettel, szakszerve­zettel és gazdasági vezetők­kel közösen teremtsék meg a verseny feltételeit, kísérjék figye­lemmel az ifjúsági bri­gádok munkáját és bizto­sítsák a friss értékelés alapján sikereik nyilvá­nosságát. Ne forduljon elő, hogy al­kalomszerűen szétszedik a brigádokat, vagy kellő indok nélkül más munkahelyre he­lyezik át azokat. Az ifjúsági brigádok fő cél­kitűzése a mennyiségi és mi­nőségi tervek teljesítése mel­lett az, hogy a bányagépesí­tés elősegítése érdekében szo­cialista megőrzésre veszik át és maximálisan kihasználják a Hidasi- és Kóta-féle gé­peket, az új gépeket megis­merik, s így a legkisebbre csökkentik a gépkiesési időt. Az egyes bányaüzemeknél ta­pasztalt újítások körüli huza­vonákat megszüntetik, hogy ezáltal is sikeresebbé tegyék a kongresszusi munkaver- senyt. A hozzászólások során Sán­dor István gyulatárói ifjúsá­gi brigádvezető még egy bri­gád szervezésére tett Ígéretet és vállalta, hogy csapatával bekapcsolódik a Nehézipari Minisztérium és a KISZ Köz­ponti Bizottsága közös felhí­vásában meghirdetett verseny­be, továbbá éves termelési tervüket december 16-ig, a KISZ kongresszusig befejezik. Vállalásához több brigádve­zető csatlakozott. Berzák Jó­zsef Forgács-lej tősi brigád­vezető vállalta, hogy csapatá­val 120 százalékra teljesíti az éves tervet. Bozó István szo­rospataki csapatvezető elmon­dotta, hogy tapasztalataik sze­rint a munkában azok a bá­nyászfiatalok állják meg legjobban helyüket, akik részt vesznek a szakmai és politikai oktatásban. A fiatalokban nagy az ér­deklődés a technikai isme­retek iránt, ezért elhatároz­ták, hogy minden brigádtag számára biztosítanak tanulási lehetőségeket. A tanácskozás élénk vita­szelleme, a bírálatok és vál­lalások kellő biztosítékul szol­gálnak arra, hogy a KISZ járási bizottság és a helyi szervezetek irányításával, fo­kozottabb ellenőrző segítségé­vel a bányász ifjúsági-brigá- dok szénmedencénkben a ha­gyományokhoz méltó eredmé­nyeket érnek el a KISZ kong­resszusig. Ülést tartott a Hazafias Népfront Nógrád megyei elnöksége E HÓ 16-ÄN BIZOTTSÁGI ÜLÉS LESZ Megyei elnökségi ülést tar­tott a Hazafias Népfront. Az elnökségi ülésen Marczinek István, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára tartott játékoztatót a végzett munkáról. Az elnökség hatá­rozatot hozott, hogy e hó 16-án bizottsági ülést tart a Hazafias Népfront, ahol meg­tárgyalják a termelőszövetke­zeti községekben végzett moz­galmi munkákat. A továbbiakban a megye; népfront-elnökség féléves munkatervét tárgyalta meg. A munkatervoen szerepelt többek között a népfront­tagok oktatása, a termelőszö­vetkezeti közgségekben vég­zendő munkák, a békemozva- lom szélesítésével kapcsolatos tennivalók, s hasonló hasznos mozgalmi tevékenységek. Az elnökség a féléves munkatev- vet elfogadta. Asszonyok megbeszélése volí Szécsényben Az elmúlt héten Szécsény­ben hívta össze a megyei nő­tanács Szécsény, valamint ör- halom és Hugyag községi és környékbeli asszonyait. Az asszonyok között voltak ter­melőszövetkezeti tagok, de vol­tak egyénileg dolgozó paraszt­asszonyok is. A megbeszélés nagyon értékes volt, annál is inkább, mert többek között az őrhalmi asszonyok a ter­melőszövetkezetben végzett igen eredményes munkájuk­ról tudtak számot adni. A be­számolójukat nagy érdeklő­déssel hallgatták a jelenle­vők. Szó volt az asszonyok Szécsényben tartott megbe­szélésén az őszi mezőgazda- sági munkáról, valamint a termelőszövetkezetek fejlesz­tése, valamint megerősítése érdekében végzendő tenniva­lókról. A megbeszélésen egyöntetű vélemény alakult ki arra vo­natkozólag, hogy a mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­ben az asszonyoknak igen je­lentős szerepük van. A téglagyári dolgozók segítsége As egészséges munkakörülmény egyik előfeltétele a termelékenység fokozásának Tapasztalatok az Acélárugyárban . A Ludányhalászi Téglagyár dolgozói az üzemi pártszerve­zet és az üzemvezetőség irá­nyításával a napokban igen dicséretre méltó példáját jmu- tatta a segítő szándéknak és támogatásnak. A téglagyári dolgozók támogatását a benczurfalvi Lenin Termelő- szövetkezet élvezte és élvezi a jövőben is azzal, hogy a termelőszövetkezet állatállo­mányának átteleltetése céljá­ból egy négy f méter széles, húsz méter hosszú és másfél méter mély silóárkot készítet­tek, amelyben több mint 120 köbméter silóanyagot tudnak tárolni a termelőszövetkezet tagjai közös állatállományuk részére. Ebben a munkában a Lu­dányhalászi Téglagyár 51 dol­gozója működött közre és munkaidő után mindannyian 4—4 órát töltöttek el a siló­árok építésével A silóárkot már át is adták a benezur- falvai Lenin Termelőszövet­kezetnek, hogy az állataik részére biztosítani tudják a szükséges takarmánybázist. A szocialista társadalmi rend felépítésével kapcsolat­ban dolgozó népünk hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy új munkamódszerekkel, önkölt­ségcsökkentéssel és minden más módon a termelést ol­csóbbá, a termelvényeket job­bá tegye, a termelékenységet fokozza. Társadalmunknak ebből a tö­rekvéséből nekünk, egészség- ügyi dolgozóknak is ki kell vennünk a magunk részét. A mi feladatunk dolgozó társa­dalmunk ezen törekvését a mi megelőző, kutató és gyó­gyító tevékenységünkkel elő­segíteni. Megelőző, kutató és gyó­gyító orvoslásra bőven kí­nálkozik alkalom megyénk legnagyobb ipari üzeménél, az acélárugyárban is. Ma már az acélárugyár 4000 főt meg­haladó létszámmal dolgozik. Ez a tény egyrészt a területi betegellátás színvonalának emelését teszi szükségessé, másrészt pedig az üzemegész­ségügy, a munkavédelem, balesetvédelem és munkásjó­léti intézmények fejlődését is igényli. Acélárugyári vonatkozás­ban is érvényes, hogy igen sok jelentős fejlődést tudunk felmutatni az üzemegészség­ügy terén. Itt azonban nem szabad megállni, hanem lé­pést kell tartani az iparági tűnődéssel. Ehhez pedig első­sorban főállású üzemorvosra van az acélárugyárnak szük­sége, aki szaktudásával a megelőző rvószvftó tevékeny­séget a dolgozók egészségvé­delme, a munkakörülmények megjavítása útján helyes irányban tudja vezetni. Az üzemorvos szükségessé­gét a dolgozók egészségvédel­mén túl a népgazdasági ér­dek is megköveteli. Ha az 1960. első félévi táppénzes statisztikát figyeljük, akkor a mielőbbi intézkedés szük­ségességét aláhúzza az a tény, hogy az előző félévben 37 328 volt a táopénzes na­pok száma, és a kifizetett fo­rintérték 1 610 263. Az üzemi balesetek folytán kiesett mun­kanapok száma 1946 nap volt. A nem üzemi baleseteké 1805, A sok korszerű létesít­mény mellett adódnak tehát régi, elavult, egészségre ár­talmas gyártási módszerek is, és balesetvédelmi hiányossá­gok. Ezeknek a dolgozókra való hatása feltétlenül kiüt­közik a táppénzes állomány alakulásában is. A baleseti statisztikában első helyen szerepel a maga adottságaival az • „új” csavar­üzem, ahol a legnagyobb a munkaerővándorlás, éppen az üzemi adottságok miatt. Az összbalesetek létszámában a gazdasági szerszámüzem 40 százalékot mutat, ahol az előző félévi balesetek száma 77, a kiesett munkanap pedig 776 volt. Az összbalesetek 35—40 százaléka nyolc napon aluli, és 50—60 százalékban az év első felében felvett új dolgo­zóknál fordul elő, főleg1 a vi­dékről bejáró dolgozóknál. Ezek a tények ezeknél az üzemeknél, de a többinél is a balesetvédelmi oktatás fo­kozását, de a munkavédelmi hiányosságok kiküszöbölését is indokolttá teszi. Általában a gyár zsúfoltsága megszün­tetésére a területi adottságok jók, de a rakodás és szállítás mechanizálása is megoldásra vár. A raktározás is meg­oldásra váró probléma, mert a vasöntödéi készáruk (kokillák) az üzem köré van­nak egymásra halmozva, me­lyék korábban már halálos balesetet is okoztak. Remél­hető, hogy a hideghengermű rekonstrukciója a modem egészségügyi követelményeket meg fogja valósítani, termé­szetes szellőzés, világítás, megfelelő munkavédelem, stb. terén Az egészségre ártalmas té­nyezők kiküszöbölése mind a vasöntödében, mind az acélöntődében és a gazdasági szerszámáruüzembön időszerű követelmény lenne. Gáz, por, kézi öntvénytisztítás, a hu­zalmű pácolójának körülmé­nyei, melyek légzőszervi és bőrmegbetegedéseket idézhet­nek elő az arra hajlamos dol­gozóknál — megoldásra vár­nak. A májusi rendkívüli szűrővizsgálat, melyet 540 érintett dolgozón végeztek, sürgetőleg írják elő az ártal­mak megszüntetésére szüksé­ges tennivalókat. A dolgozók egyéni védelme, a szellőztetés, a porelszívás, a munkafolyamatok mechani­zálása hasonló megoldásra várnak. A vasöntödéi önt­vénytisztítók a szabadban végzik munkájukat és így.az öntvénydarab hősugárzása és a külső klíma hatása miatt gyakori a légzőszervi és moz­gásszervi meghűléses beteg-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom