Nógrádi Népújság, 1960. szeptember (16. évfolyam, 72-78. szám)

1960-09-07 / 72. szám

6 HŐ8RABI »1P0J*A9 1960. szeptember 7. Terven felül villamosították Példát akar mutatni Sámsonháza termelőszövetkezeti községet Sámsonházán az év elején még szóba sem került a község villamosítása. A dol­gozó parasztság ugyan sze­rette volna már esténként a kis község kivilágított utcáit látni, de a megyei faluvilla­mosítási terv szerint egy-két évvel később gyulladt volna ki a fény e Nógrád megyei kis községben. A tavasz első hónapjai azonban gyökeresen meg­változtatták a falu fejlő­désének irányát és üte­mét. Február végén Sámsonházán is gyökeret vert a termelő­szövetkezeti mozgalom, s a tavasz kezdetén már közel két­száz tagja lett a „Jobb Jövő” Termelőszövetkezetnek. Ben- diák Anna, a községi tanács titkára mondotta el, hogy mindössze tizenketten marad­tak a közösön kívül, de most, az ősz elején már valószínű, ezek is felszántják a nagy tábláktól elválasztó mezsgyé­ket. A község gazdasági és po­litikai átalakulása természe­tesen egy sor új intézkedést követelt a járási és a me­gyei tanácstól is. A község­fejlesztési terv szerint idén a Rákóczi út újjáépítésére, a kultúrház renoválására tarta­lékolták a százkilencvenhat- ezer forintot. Az utca felújí­tását. kövezését már el is kezdték. A termelőszövetkezeti gazdálkodás azonban, a gazdasági fejlődés meg­alapozása miatt inkább a villanyt igényelte és sür­gette. így került aztán sor a me­gyei faluvillamosítási terv módosítására, amely szerint a későbbre tervezett Sámson- házának már az idén vil­lanyt kellett kapnia. A Salgótarjáni Áramszol­gáltató Vállalat termelőszö­vetkezeteket patronáló mű­szaki brigádja soronkívül, társadalmi munkában készí­tette el a község vilamosítási tervét, a nyár elején a mun­ka is megkezdődött. A termelőszövetkezeti gazdák egymás után je­lentették be igényeiket, s most már száz tsz pa­rasztház igényét tartja nyilván a községi tanács. Sámsonházán augusztus vé­gén tartották a fény ünnepét, amikor elsőként a tanácshá­zán és a község középületei­ben gyulladt ki a villany­fény. Bálint Gyula, a Jobb Jövő Tsz elnöke és a tanács tit­kára, Bendiák Anna is, a község termelőszövetkezeti gazdáival együtt bíznak ben­A különböző gyárak és vállalatok munkássága sok seigíitségiet nyújt az általuk patronált (termelőszövetkeze­teknek, amelyek szebbnél- szebb eredményeket biztosíta­nak. Salgótarján üzemi dol­gozói között a tűzhelygyári dolgozók is magukénak vall­ják a termelőszövetkezetek szervezésének és patronálá- sánaik ügyét, amelyekről pél-, dák tanúskodnak. Az elmúlt év őszén Job­bágyiban, Kisbágyonban, Szécsényben és Pásztón végeztek szervezési mun­kát a tűzhelygyári dolgo­zók. Az elmúlt heteikben Hont községben is szép eredmé­nyeket értek el, amellyel ki­vívták a felsőbb vezetők el­ismerését. A szocialista szerződések megkötése után a válla­latvezetés, valamint a párt végrehajtó bizottsá­ga a lehetőségekhez mérten igyekezett kielé­gíteni a termelőszövetke­zetek különböző igényeit. Résztvettek az elvtársak Cserhátszenitivánban és Bo­kor községben a termelőszö­vetkezeti közgyűlésen. Mér­leg alkatrészeket öntöttek a bokori tsz részére és ezáltal elősegítették a mérleg beál­lítását, illetve a takarmány- elosztás megbízható félmé­rését. Segítettek a felsőtől di tsz villanyszerelési munká­inál. az ehhez szükséges kü­lönböző anyagok beszerzésé­nél. Kutasó és Cserhátszent- iván termelőszövetkezeteinek víztartáüyt készítettek a csép- lés időszakára. ne, hogy most már hamaro­san kap mozit is Sámson­háza. Eddig ugyanis, a vil­lany hiánya miatt csak ván­dormozi látogatta a kis köz­séget. A Nógrád megyei Mo­ziüzemi Vállalat máris intéz­kedett, hogy a közeljövőben saját filmszínházat is felavat­hassanak a szlovák nemzeti­ségű termelőszövetkezeti köz­ségben, Sámsonházán. Kulturális tekintetben is igyekeztek kielégíteni min­den kérést. A cserhátvölgyi termelőszövetkezeti napon a tűzhelygyári zenekar is köz­reműködött a jó szereplésé­vel. Sajnos azonban, hogy a korábbi megegyezés alap­ján sem érték el a tűzhely­gyáriak, hogy a tsz-ek veze­tőségei időben értesítenék őket a közgyűlések, vezetősé­gi ülések, párttaggyűlések időpontjáról. Ez is oka an­nak, hogy eddig csak né­hány rendezvényen vettek részt. A tűzhelygyári dolgozóknak jó a kapcsolatuk a termelő- szövetkezetek tagságával, s a jövőben még nagyobb gon­dot kívánnak fordítani en­nek a kapcsolatnak az ápolá­sára. Első pillanatban nem jut lé­legzethez az ember... ugye papa?---------------------------------------­II tűzhelygyári dolgozók is ápolják kapcsolatukat a termelőszövetkezetekkel rádióműsor Csütörtök, szeptember 8. Kossuth-rádió: 8.10: Kórusok. 8.55; Édes anyanyelvűnk. 9.00: Peik. Mesejáték. 9.45: Könnyű- zene. 10.10: Várakozó özvegyek. Könyvismertetés. 10.30: Opera­részletek. 11.00: Látogatás rokon- népeknél. 11.20: Részletek Leo Fall operettjeiből. 12.10: Népdal­csokor. 13.00: Az akasztó. Palo­tai Boris karcolata. 13.15: Csaj­kovszkij: III. szimfónia. 14.00: Táncmelódiák. 14.50; A Gyermek­rádió műsora. 15.10: A Magyar Néphadsereg férfikórusa énekel. 15.30: Oj Zenei Újság. 16.10: Egy falu - egy nóta. 17.10: Bulgária hegyei mesélnek. 17.45: Johann Strauss: Császárkeringő. 17.55: Lányok, asszonyok .. . 18.10: Ze­nés ajándékműsor a Fémárú- és Szerszámgépgyár dolgozóinak. 18.50: Ifjú Figyelő. 19.05: Bach; I. szvit. 19.30: Helyszíni közve­títés az olimipai játékokról. 20.30: Bolgár Zenei Hét. 21.05: Mario és a varázsló. Elbeszélés. 21.45: Hangszerszólók. 22.20: Helyszint közvetítés az olimpiai játékokról. 23.00: Operettrészletek. 0.10: Sel- meczi Gusztáv énekel. Petőfí-rádió: 14.15: Kamarazene. 15.00: Német népzene. 15.20; A külföldi sajtó hasábjairól. 15.30: Kovács Erzsi énekel. 15.50: A be­tűk forradalma. 16.05: A Gyer­mekrádió műsora. 16.55: Operett­részletek. 17.35: Schubert: G-dúr szonáta. 18.10: Virágok és boga­rak. Elbeszélés. 18.20: Zenekari muzsika. 19.05: Több mint szak­ember... 19.20; Népi zene. 20.00: Debussy: Prelüdök. 20.40: Falu­rádió. 21.05: Tánczene. 21.50: Be­szélgetés dr. Horn Béla egyete­mi tanárral. 22.00: A Jugoszláv Rádió műsorából. Péntek, szeptember 9. Kossuth-rádió: 8.10: Operettrész­letek. 8.55: Vidám percek. 9.10: Petőfi és a múlt század magyar muzsikája. 9.50: A Gyermekrádió műsora. 10.10: Dallal, tánccal a világ körül. 11.00: Fiatal Írók félórája. 11.30; Balettzene. 12.10: Tánczene. 13.15: Szórakoztató ze­ne. 14.20: Á Gyermekrádió mű­sora. 14.40: Operarészletek. 15.10: Bródy Tamás: Könnyű Múzsa - egyveleg. 15.30: A Gyermekrá­dió műsora. 15.45: Az Ifjúsági Rádió műsora. 16.15: Magyar szerzők népdalfeldolgozásai. 17.15: Szív küldi... 17.50: Professzor úr, mi az igazság? Beszélgetés. 18.05; Zsolnai Hédi énekel. 18.45: A Rádió Ipari Rovata jelenti. 19.00; Zara Doluhanova énekel. 19.30: Helyszíni közvetítés az olimpiai játékokról. 20.30: Tánc­iskola kezdőknek és haladóknak. 21.15: Vas megyei tanítók között. 21.30: Szvjatoszlav Rihter zon­gorázik. 22.20: Helyszini közvetí­tés az olimipai játékokról. 23.00: A Magyar Rádió szimfónikus ze­nekara játszik. 0.10: Crosby éne­kel. Fetöfi-rádiő: 14.15: Könnyűzene. 15.00: Kórusmuzsika. 15.20: Táj­kép. Elbeszélés. 15.40; Tánczene. 16.00: Zenekari hangverseny. 17.15: Erkel Ferenc városában. 17.35: Mozart: c-moll. 17.55: Népi zene. 18.25: Petőfi Sándor az író hivatásáról. 18.45: A Szabó— Beamter-kettős játszik. 19.05: A szülői munkaközösség bizonyít­ványa. 19.15: Filmdalok. 19.35: Bolgár Zenei Hét. 20.00; Heti hangversenykalauz. 20.40: Falu­rádió. 21.05: Vladigerov: Horo. 21.15: Tánczene. 21.40: Sírfelirat. Asztalos Sándor lírai ciklusa. 22.00: Operettrészletek. Szombat, szeptember 10. Kossuth-rádió: 8.10: Lányok, asszonyok. 8.30: Kamarazene. 9.05: Az első magyar gyárké­ménytől a futószalagig. 9.20: Vi­dám melódiák. 10.10: óvodások műsora. 10.30; Operettrészletek. 11.00: Szólj, szabadság! Részlet Petre Abrahams dél-afrikai író regényéből. 11.20: Glazunov: V. szimfónia. 12.10: Magyar nóták. 12.45: Mit olvassunk? 13.00: Ope­rarészletek. 13.40: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.50: Szív kül­di... 14.15: Országjárás. Eszter­gom falai alatt. 14.45: Tánczene. 15.10; Énekkari híradó. 15.40: Élő­szóval — muzsikával. — Közben: 16.00: Hét nap a külpolitikában. 17.50: Gondolat. 18.20: Kedves prímásaink. 18.50: Moszkvai tu­dósítónk jegyzete. 19.00: Mozart: C-dúr szimfónia. 19.30: Helyszíni közvetítés az olimpiai játékokról. 20.30: Két vidám félóra zenével. 22.20: Helyszini közvetítés az olimpiai játékokról. 23.00; Tánc­zene. Petöfi-rádió: 14.15: Operakalauz. 15.15: Bélyeggyűjtők ötperce. 15.20: Kíváncsiak Klubja. 16.00: Zenekari hangverseny. 17.25: Ho­gyan keletkeztek a nyelvek. Előadás. 17.40: Filmzene. 17.55: Bolgár Zenei Hét. 18.30: Lublk Hédi és Molnár Miklós hangver­senye a stúdióból. 19.05: Falu­rádió. 19.30: A zene világa. 20.05: Berlioz; A trójaiak Karthágóban. Négyfelvonásos opera. — Köz­ben: 21.05: Színházi levél. (A Magyar Rádió a műsorvál- loztatás jogát fenntartja.). a pásxtói Állami Gazdaság Terven felül 360 ezer forint a kertészetből A Pásztói Állami Gazdaság idei munkájáról sok dicsére­teset lehet mondani, pedig néhány hónappal ezelőtt egy értekezleten meglehetősen borúlátó módon tekintettek a vezetők a gazdasági eszten­dő elé. Bizonyos fokig ért­hető volt ez a borúlátás, mert ahogyan a jelentések igazolták, a megyének talán ez a része kapta a legkeve­sebb esőt, a legtöbb fagyot s bizony alaposan csökkentet­te a kilátásokat, a várt ter­méseredményekbe vetett hi­tet. Az aratás, cséplés befeje­zése után 1040 holdon meg­indult a talajelőkészítés és máig jóformán már végzett is a tervezett területen ezzel a munkával a gazdaság. Tar­lóvetést végzett, trágyázást, — a silózás sem lebecsülendő. A Pásztói Állami Gazda­ságnak, hogy a jelenlegi jó­szágok számára elég takar­mányt biztosítson, 342 vagon mennyiségben kell, hogy a tárolásról gondoskodjék. Ez­zel nem is lesz baj. A szükséglet biztosítására 280 hold fővetésű siló- kukoricát termelt, de ez még nem fedezi a szük­ségletet. Éppen ezért a mennyiség gyarapítása érdekében a silókukoricát mintegy 60—70 vagon friss szárral keverik, ami tartalmában tápláló és szívesen fogyasztott étele a jószágnak. A silózási munkánál az ál­lami gazdaság tapasztalata azt mutatja, hogy a magyar silókombájn igen jó munkát végzett és sok emberi erőt takarított meg. Ez pedig nagyjelentőségű dolog, mert legjobb, legokosabb termelő­szövetkezeti vezetőink egy kicsit az állami gazdaságok eredményei, „mesterfogásai” felé kacsingatnak fél szem­mel, ha még nem mindenütt, ha még nem is minden he­lyen tudtak állami gazdasá­gaink kellőképpen bizonysá­got adni a nagyüzemi gazda­ságok fölényéről. A Pásztói Állami Gazda­ság arra törekszik, hogy mi­nél több felé sugároz­hassa jó híreit, hogy mind több termelőszövet­kezet kövesse az eredmé­nyek nyomán a példát, ami gazdagabb eredmé­nyekkel járhat az eddi­gieknél is, hogy dolgozó, szövetkezett parasztságunk még elégedet­tebb lehessen a közös gaz­daságban. A pásztói gazdaság a bel­terjes gazdálkodás felé is utat mutat a termelőszövet­kezeteknek. Utat mutat mos­tani eredményével, mert a 126 holdas öntözéses kerté­szet a terven felül még 360 ezer forintot biztosít a gaz­daságnak. A gazdaság gyümölcsöséből és kertészetéből igen kere­sett cikk az exportra szánt, gyönyörűen fejlett őszi­barack, az exportra menő 87 mázsa ribizli, míg itthon fő­képp a pásztói paprika, ká­poszta, uborka, paradicsom, cukordinnye a legkapósabb. Hogy a gazdaság terme­lési eredményeit láthassuk, íme néhány adat: Belföldi használatra, pia­cokra megy 3 vagon pap­rika, amit a szövetkezetek és konzervgyár vásárol­nak meg, 3 vagon ubor­ka, 2 vagon paradicsom. Bár ezen a területen a ga­bonából a vártnál kisebb lett a hozam, — ez nem az ál­lami gazdaság dolgozóin mú­lott. így is az a kötelesség, a további feladat, hogy az ál­lami gazdaságok célt és jó utat jelöljenek termelőszövet­kezeteinknek, amelyek még csak most kezdenek ismer­kedni a nagyüzemi gazdál­kodás „fortélyaival”. Ennek érdekében el kell mondani újólag, ismételve, hogy az állami gazdaság amit elvesztett a réven, meg­téríti a vámon, mert különös gondot fordít a kukoricára, szőlőre, cukorrépára, gyümöl­csösre és nem akar veszen­dőben hagyni ' a termésből semmit. Az állami gazdaság ma már ott tart, hogy sok min­denben valóban példás a szomszédos termelőszövetke­zetek előtt s természetesen további eredményekre törek­szik. Ennek érdekében igen fontosnak tartja a költség­megtakarítást, aminek érde­kében Bélahalmán és a Má- ' ria-telepen síneket helyeznek Ezt hallottuk Erdőkürtön Hogy mi új­ság Erdőkürtön, arról leginkább a tanács titkár­asszonya tud be­szélni. Az „újság” egy falu életé­ben elsősorban a születés. Nos, az alig ezer lé­lekszámú község­ben, — ahogy az írás mutatja, — az elmúlt évben hat apróság szü­letett, ebben az esztendőben pe­dig 8 újszülöttet kellett az anya­könyvi rovatban új állampolgár­ként könyvel­ni. — Húsz évre visszatekintve cgy-egy család­ban 10—12 gyer- mek volt nálunk a leggyakoribb, — mondja a tanács­titkárnő, — most sajnos az egyke a gyako­ribb, mert az emberek a ter­melőszövetkezet megalakulása után elsősorban az anyagi gyara­podásra gondol­nak. Igen, ez is bi­zonyos magyará­zata Erdőkürtön a gyermekszü­letések csökke­nésének az előző esztendőkhöz ké­pest. A nyomo­rúságtól való félelem. amely a múlt emléke­iből táplálkozik még mindig. A jelek azonban azt mutatják, hogy a fiatalok bátorodni kez­denek a család­alapítás dolgá­ban is és bíz­nak a jövendő­ben, mert nö­vekedik a há­zasságkötések száma. Növeke­dik az általános gyarapodással, amit azzal is mérhetünk, hogy a községben pél­dául 25 mosógé­pet tartanak szá­mon, a rádió csaknem min­den házban szól, s a pici helység­ben az elmúlt évtized alatt 60 új, egészséges ház épült az egykori zsellér­viskók helyén. Van anyagi le­hetősége mivel házasodnia az erdőkürti fiata­loknak, a köz­ségi tanács pe­dig a rendelke­zésre álló összeg­ből arra törek­szik, hogy az emberek életét,— természetesen nemcsak a fia­talokét, de a ko­rosabbakét is, — minél szebbé, kellemesebbé te­gye. Ennek érde­kében még eb­ben az esztendő­ben 2 kilométe­res útvonalon bővül a villany- hálózat. a szere­lési munkát a hatvani szerelő vállalat végzi. 500 méteren út­építésre kerül sor, ami azért is különösen ér­tékes, mert az útmenti házak gazdái egyna­pos társadalmi munkát vállal­tak, hogy be­kötő útszakaszo­kat készítsenek. Az erdőkürti­ek községi 2 jlesz- tési összege nem sok. Mindössze 57 ezer forint évenként. Az el­múlt esztendő­ről maradt pénz­zel együtt azon­ban 100 ezer fo­rintig ..nyújtóz­kodhatnak” az idén a „takaró alatt”. Ebből lesz több vilá­gosság. jobb út Erdőkürtön is, ebből szépül, formálódik a falu, ahol egy­re szebben, kel­lemesebben él­hetnek az embe­rek. le az állatok téli takarmá­nyozása, valamint az alom­szállítás megkönnyítése érde­kében. Hogy érzik a feladat nagy- szerűségét a dolgozók, azt az is bizonyítja, hogy az állami gazdaságban, a keresztvölgyi üzemegy­ségben a traktoristák „összebeszélésével” né­hány hete szocialista bri­gád alakult. A kötelezettségek: anyag­megtakarítás, gépi idő hasz­nos kihasználása, hasznos idő kihasználása s a káros szen­vedélyek elleni harc. A brigádot — úgy tudjuk — Ster József egykori foga- tos vezeti, aki a lovat 1956- ban cserélte át gépi „pari­pára” s azt azóta is olyan becsülettel üli, hogy méltó lett a brigadéros tisztségre. G most a Szuper-Zetor veze­tője, de az új, rendetarató szovjet géppel is 218 holdat vágott a Pásztói Állami Gaz­daság határában. Pesszimista volt a gazda­ság véleménye még néhány hónappal ezelőtt. Hiába, a természet gyakran bele-bele- szól dolgainkba, — amiken úgy igyekszünk segíteni, ahogy tudunk. Ez aztán a horgászszerencse Az etesi tó ritka halászszeren- őséhez juttatja a ,,pecázásnak,r hódolókat. Schriffel József nagy zsákmányá­val, a csaknem tízkilós ponttyal. Csőke Lajos zsákmányát Posz- pisei öcsi emeli magasba. Elég tartani ezt a két nagy halat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom