Nógrádi Népújság, 1960. szeptember (16. évfolyam, 72-78. szám)

1960-09-28 / 78. szám

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 8 n I R £ K Sportot vettem DÁTUM: SALGÓTARJÁN, 1960 SZEPTEMBER 26, HÉTFŐ — Engedjék már a karomat... no a kar . f. — En is kérek egyet aranyos! En ... én is ... Ez a kéz az enyém aranyoskám, amelyiken úgy mozognak az ujjak . . . — Hát nem hallja, maga . .. Engedje el a karomatl — O csak hajnali négy órakor jött, én meg le sem feküdtem. Nekem tessék . .. Nekem ... Ide a kezembe... Ide a gyorsan mozgó ujjaim közé. — Kicsoda itt ez a hátam mö­gött? Hát mit csinál maga? Ki­tépi a kezemből? ... Maga ... Kartársam ne legyen ilyen hogy­ishívják. — Ide tessék édes aranyos elv­társnő .. . Kivették a kezemből. Nem is vették, de egyenesen ki­marták! . .. Tetszik látni, üres a kezem. Mi lesz hát, hiába mon­dom, hogy ide a kezembe? . .. Hát ezt nem értem . . . — De felebarátaim, hát telje­sen megfeledkezünk magunkról? No, az- oldalam . . . Különösen maga itt mellettem, aki majd kiszorítja belőlem . a szuszt. Hál nem akar megismerni? Hiszen mérkőzésről-mérkőzésre maga szokott jobbfelől a fülembe or­dítani. Maga szokta rólam le­szaggatni a kabátot, most meg mint egy vadidegen, mint egy elfajzott kapcabetyár, elém' nyúl és a jussomat kimarja a kezem­ből ... A saját kezemből.- ide!...- Jaj, a drapp zakóm ujja! Szóljanak utána emberek!... Viszik a vadonatúj zakóm ujját! Ott, ott megy az a meghasonlott drukker-fajzadék. Éppen most megy ki az ajtón, szóljanak ne­ki! ... Szóljanak, ne...- Egyet, csak egyet kérek én is .. . Egyetlen egyet drága elv­társnő ... Ide!... Ügy!... Ügy- ügy1... Ügyúgyúgy!... No végre . .. Most vegye ki valaki a kezemből.- Miféle zakóujj? ... Hagyjanak engem békén ... Semmi zakó­ujj! Vigyázzanak!- Ne vegyenek úgy körül. Nem tudom kiteríteni az újságot. J. Hol is az a táblázat? . . . Ja, itt az első oldalon. Itt van, ni!... Ez igen!- No, menjetek előlem, egyszerű halandók. Ez itt az én saját sportújságom, amelynek első ol­dalán, a tabella élén az én csa­patomat, a Salgótarjáni Bányászt látjátok . . . No, menjetek, men­jetek, mert nem látom. .. Jaj, de értetlenek: beárnyékolják a táblázatot! — OROSZ ­— Röpgyűléseken vitatták meg az SZMT levelét az újí­tási hónapról a Zagyvapál- falvi Üveggyárban. — Üj híd készül Sóshar- tyánban a patakon a műve­lődési otthon előtt. A híd el­készültével tartós hídhoz jut a falu népe. — Szocialista szerződést kötnek a salgótarjáni vállala­tok és a vasút a kocsikihasz­nálás megjavításáért, a ki- és berakás meggyorsítása érde­kében. — ötven férőhelyes növen­dékmarha istállót és 20 férő­helyes sertésfiaztatót építenek a pataki Kossuth Termelő- szövetkezetben. Az építkezé­sekhez a szövetkezet nagy­arányú saját munkával járul hozzá. — A KGST fémkohászati szekciójának szovjet és albán tagjai hétfőn üzemlátogatá­son voltak a Magyar Vasöt- vözetgyárban. — A megyei postahivatal főbejáratának és felvételi termének építésére, illetve bővítésére megkötötték a szerződést a kivitelező válla­lattal. Az építési munkákat még az idén megkezdik. — Befejezéshez közeledik a cukorépa szedése a rimóci Üj Élet Termelőszövetkezetben. A cukorrépa jó terméssel ör­vendeztette meg a rimóci szövetkezeti gazdákat. — Október elsején kezdi meg működését az új német széngyalu a mizserfai bányá­ban. — Megalakult a műszaki tanács a trösztbizottság mel­lett. A szombati alakuló ülé­sen hasznos munkatervet fo­gadtak el. — Egésznapos továbbkép­zést rendez a TIT közgazda- sági szakosztálya és a me­gyei tanács kereskedelmi osztálya pénteken délelőtt 10 órakor a közgazdászok részé­re Salgótarjánban. A to­vábbképzésen kereskedelmi szakkérdések szerepelnek. • NB III V. Dinamó-SKSE 1:1 A tarjániak gólját Zólyomi sze­rezte. Nagy Jánost a játékvezető kiállította. * Nagybátony—BRESC 4:2 Idegenben igen értékes két pontot szerzett a bányászcsapat. * ZagyvaPálfalvi Építők-Sashalom 2:1 Zagyvapálfalván nagy küzdelem alakult ki a mérkőzés folyamán a győzelemért, amelyet végül is a hazaiaknak sikerült megsze­rezni. * Kisterenyei Bányász-Generátor 2:1 Megszületett a Kisterenyei Bá­nyász első győzelme, amelyet idegenben sikerült elérni a bá­nyászegyüttesnek. * St. Tűzhelygyár-Baglyasaljal Bá- nyász 2:1 Az első húsz percben a vendég bányászfiúk játszottak jobban, majd fokozatosan feljöttek a ha­zaiak és biztosan nyerték meg a mérkőzést. MEGYEI LABDARUGOBAJNOK- SAG SBTC II. Forgács 5:5 Bgy. Dózsa—Klapujtő 2:1 Kisterenyei MÁV- St. Üveggyár Vizslás—Karancsal ja 1:1 Karancskeszi—Zp. Bányász 4:1 Szécsény-Kazár 0:4 Pásztó-Mátranovák 2:1 Somos-Bgyarmati MÁV 2:1 NÓGRÁDI Népújság A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Gotyár Gyula. Kiadja: a Nógrádi Népújság Lapkiadó V. Felelős kiadó: Vlda Edit. Előállítja: a Salgótarjáni Nyomda­ipari Vállalat, Salgótarján, Rákóczi u. 205. Felelős vezető: Fila István. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivata­loknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hóra 4 forint. Szerkesztőség: Salgótarján, Városi Tanács-köz 2. Telefon: felelős szerkesztő: 12-94, belpolitikai és mezőgazdasági rovat: 10-79, ipari rovat: 10-64, adminisztráció: 11-59, bányai tel. Kiadóhivatal: Salgótarján, Rákóczi út 53. Telefon: 10-29. RÁDIÓ Csütörtök, szeptember 29. Kossuth-rádió: 8.10: Verbunko­sok, magyar nóták. 8.55: Édes anyanyelvűnk. 9.00: Egy komisz kölyök naplója. Rádiójáték. 9.50: Hangszerszólók. 10.10: Farkas a Verhovinán. Elbeszélés rádióra alkalmazva. 10.42: Divéky Zsuzsa énekel. 11.00: Színek és évek. Re­gény folytatásokban. 11.30: Ope­rettrészletek. 12.10: Könnyű zene­kari muzsika. 13.00: Nyugati szi­várvány. 13.20: Nótacsokor. 14.00: Gyermekversek. 14.10: Táncmeló­diák. 15.10: A Gyermekrádió mű­sora. 15.30: Fúvószene. 15.45: Ifjú­sági riportműsor. 16.05: Egy falú - egy nóta. 17.15: Zenekari mu­zsika. 17.45: Lányok, asszonyok... 18.00: Zenés ajándékműsor ipari üzemek dolgozóinak. 18.40: Ifjú Figyelő. 19.00: Zenei műsor. 19.10: Othello. Tragédia öt felvonásban. 20.57: Tanítóknak, tanároknak ... 23.30: Az „Erkel énekversenyről” jelentjük. 0.10: Tánczene. Petőfi-rádió: 14.15: Pesti Ella és Neográdl Magda hangversenye a stúdióban. 15.00: Az Albán Rá­dió ajándékfelvételeiből. 15.20: A külföldi sajtó hasábjairól. 15.30: Wagner: A walkür - zárójelenet. 16.10: Don Quijote. VHI. rész. Sancho Panza kormányzósága. 16.40: A Gyermekrádió műsora. 17.15: Balesetek a pszlhológus szemével. Beszélgetés. 17.30: Tánc­zene. 18.00: Láttuk, hallottuk. 18.15: Bartók-művek. 19.05: Az If­júsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Szabadkai Rácz Lajos népi zenekara játszik. 19.45: „Éjsza­kai műszak.”- 20.00: „Felgördül MŰSOR a függöny." Operarészletek. 20.40: Falurádió. 21.05: Táncisko­la kezdőknek és haladóknak. 22.00: Zenekari hangverseny. 22.50: Kaukázusi útijegyzetek. Péntek, szeptember 30. Kossuth-rádió* 8.10: Operettrész­letek. 8.55: Vidám percek. 9.10: Ku Seng Jing zongorázik. 9.35: Román fúvószene. 9.50: A Gyer­mekrádió műsora. 10.10: Verbun­kosok, népdalok, csárdások. 11.00: Zenekari muzsika. 12.10: Könnyű melódiák. 13.00: Isme­retterjesztő' előadás. 13.15: Balett­zenék, szimfonikus táncok. 13.50: Tánczene. 14.20: Az Ifjúsági Rá­dió műsora. 14.40: őszi kórusmu­zsika. 15.10: Gencsy Sári énekel. 15.30: A Gyermekrádió műsora. 16.15: Színes népi muzsika. 17.15: Szív küldi. . . 18.00: A berchtes- gadeni sasfészektől a berlini bun­kerig. 18.15: Kedves prímásaink. 18.45: Kínai ünnepi műsor. 19.15: Népszerű operarészletek. 19.40: Máthé Jolán csángó népdalokat énekel. 20.30: Karinthy Frigyes két jelenete. 21.00: Csupa sláger. 21.45: Van új a Nap alatt. 22.20: Klasszikus operettekből. 23.00: A szobor. Rádiójáték. 23.15: Csárdá­sok. 23.30: Az „Erkel énekver- seny”-ről jelentjük. 0.10: Éji zene. Petőfi-rádió: 14.15: Operettrész­letek. 15.00: Zenekari muzsika. 15.45: Könnyűzene. 16.15: Igaz történet. 16.30: Operarészletek. 17.15: Tíz perc a bíróságon. 17.25: Négy matróz. Rádiójáték. 18.45: Vámos Ágnes operettdalokat éne­kel. 19.05: Magyar dalok és tán­cok Haydn korából. 19.20: Falu­rádió. 19.40: Budapesti Zenei He­tek. 1960. 20.40: Kulturális tervek Csepelen. 22.00: Tánczene. Szombat, október 1. Kossuth-rádió: 8.10: Lányok, asszonyok . . . 8.30: Ajándékfel­vételeinkből. 9.05: Téli palota. Elbeszélés. 9.25: Könnyűzene. 10.10: Óvodások műsora. 10.30: Operettrészletek. 11.00: Színek és évek. Regény folytatásokban. 11.20: Zenekari muzsika. 12.10: Magyar nóták. 12.45: Mit olvas­sunk? 13.00: Operarészletek. 13.40: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.50: Muzsikáló képeslapok. 14.20: Magazin. Az Ifjúsági Rá­dió műsora. 14.40: Kovács Erzsi és Breitner János énekel. 15.10: Élőszóval — muzsikával. 16.00: Hét nap a külpolitikában. 18.00: Gondolat. A Rádió Irodalmi heti­lapja. 18.30: Szív küldi... 19.05: Moszkvai tudósítónk jegyzete. 19.15: Nagy mesterek muzsikájá­ból. 20.30: Vidám zenés Irodalmi műsor. 22.20: Babits Mihály ver­seiből. 22.25: Táncoljunk. Petőfi-rádió: 14.15: Operakalauz. 15.15: Fotóamatőrök ötperce. 15.20: Fúvósátiratok. 15.40: A hattyúk tava. Mesejáték. 16.25: A Pécsi Rádió népi zenekara játszik. 17.00: Zenekari muzsika. 17.40: Hanglemezgyűjtők húsz­perce. 18.00: Gitármuzsika. 18.15: Népszerű operett-operahangver- seny. 18.45: Választások előtt Amerikában. Előadás. 19.05: Tánc­zene. 19.40: Falurádió. 20.00: Haydn hangverseny. (A Magyar Rádió á műsorvál­toztatás jogát fenntartja.) 1960. szeptembei 28, SPORT ■» A bajnoki tabella első helyén az SBTC SBTC — Pécsi Dóssá 4:1 (1:1) Amikor a rádió bemondta ezt az eredményt vasárnap délután, Salgótarjánban először senki nem akart hinni a füleinek. Egymást, kérdezték a városban az embe­rek, hogy tényleg igaz? S ami­kor este, a 20 órás hírek után újból meggyőződhettek ennek a hírnek a valódiságáról, már mindenkiben feloldódott a még kissé nyomott hangulat, egymást ölelgették a labdarúgásért rajon­gók. A tarjániak újabb szép si­kert arattak idegenben, a baj­noki tabellán pedig az első hely­re került a salgótarjáni NB I-es labdarúgó csapat, amely fenn­állása óta még ilyen sikert nem ért el. A mérkőzés utáni napon, ami­kor már hazaérkeztek a játéko­sok, vezetők Pécsről, megkértük Kiss Gyulát, a labdarúgószakosz­tály vezetőjét, nyilatkozzon a mérkőzésről. — Nagyon tartottunk a pécsi találkozótól. Különösen az is bán­tott bennünket, hogy középhát­védünket, Jancsikot nélkülöz­nünk kellett, mivel a Győr el­leni találkozón megsérült a, je­les játékos. Szojka Ferencet ál­lította a védelem közepébe Tit­kos edző. Ez jó „húzásnak” bi­zonyult, amelyről meggyőződ­tünk a mérkőzés folyamán. Opovát úgy semlegesítette Feri, hogy az szóhoz sem tudott jutni. A fedezeteink Salgó és Répás voltak. Csatársorunk pedig Hu­szár, Vasas, Csáki, Krajcsi és Taliga összeállításban játszott.- A pécsiek, különösen a veze­tők, biztosra vették győzelmü­ket, mert még a mérkőzés előtti órákban is arról beszéltek, hogy Opova és Dunai 3—4 góljával nyerik meg a találkozót. S hogy ez nem igy lett, azt Cserháti kitűnő védésének, Szojka kitűnő közéj fedezet játékának, a „ste” szívnek, s a taktikai utasítások pontos betartásának köszönhet­jük. Ezenkívül a szerencse is velünk volt. Mert ha nem, ak­kor már a félidőben legalább 3:l-es pécsi vezetéssel fordultunk volna. Hiszen Répás gólja után, amikor egyenlítettek a hazaiak, olyan fergeteges rohamokat ve­zettek kapunk ellen, hogy azt hittm, ezek valóban lelépik az ,,stc”-t. r>e védelmünk, Cserhátival az élen, mindent mentett, ami menthető volt. — A második félidőben már nem bírták az iramot a Pécsi Dózsa játékosai, s a mieink jöt­tek fel. Különösen a gyors és helycserés támadásokat vezető Krajcsi-Taliga balszárnyunk je­lentett mindig veszélyt Zengői kapujára. Vasas két szép gólja után azonban a mieink bizton­sági játékot játszottak. A csatá­rok megerősítették a védelmet. Taliga és a két összekötőnk is a védelemnek segített hátul. A mérkőzés befejezése előtt pár perccel. Huszár elfutott a szé­len, s én bekiabáltam Csáki­nak, hogy menj segíteni neki. Huszár majd az alapvonalról ívelte be a labdát, s a jókor érkező Béla nagy kapás-lövése azután bebizto­sította a győzelmünket.- A mérkőzésen Cserháti ki­tűnő védéssel mutatta meg, hogy jó formában van, mert hiszen a nagy pécsi nyomás alatt szinte „kivédte a hazai csatársor sze« mét”. Jól játszottak a védőink; is, de köztük Szojka Feri volt a legjobb, kimagasló középhátvéd játékával. — A két fedezet: Salgó és Ré­pás is küzdöttek. A csatársor legjobbja szerintem Taliga volt, aki igen sokszor megkeverte a kemény pécsi védelmet, örven­detes volt Vasas Misi gólratörő játéka, amellyel már rég adós volt. Ez kellett is. így legalább bebizonyították Taligával együtt, nem véletlen az, hogy újból a „B” válogatottban kaptak helyet. Csáki Béla jól fogta össze csa­társorunkat, s jól is Irányította őket, sőt még gólt is lőtt -* mondotta Kiss Gyula. Most, hogy az SBTC labda­rúgói az NB 1. tabella első he­lyére kerültek, az kell, hogy ne bizakodjanak el, hanem to­vábbi mérkőzéseikre még na­gyobb szorgalommal készüljenek, s még nagyobb akarással küzdje­nek a bajnoki pontokért folyó harcban. Az első hely kötelez. Mutassák meg a fiúk, hogy az elmúlt bajnokságban való gyen­gébb szereplés csak hullám­völgy volt, hogy a vidék leg­jobbja címet újból megszerez­hetik. Az STC szurkolóihoz és a vá­ros sportszerető közönségéhez pedig csak annyit, hogy legyen az SKSE, üveggyári, tűzhely­gyár!, vagy más egyesületi szur­koló is, fogjanak össze, s egy emberként buzdítsák ezeket a fiúkat, mert minden bizonnyal tudásuk legjavát fogják nyújtani a további mérkőzéseken is. Két hét Olaszországban az olimpia idején Tanyai Kálmán úti élményeiből Tanyai Kálmánnak, a Salgótarjáni BTC elnökének jutott az a szerencsés lehetőség, hogy az olimpia tartama alatt Olaszország­ban tartózkodhatott, s nem kevesebb, mint hat napon keresztül élvezhette a 85 nemzet sportolóinak küzdelmét. Ezenkívül ellátogat­hatott Olaszország másik két nagy városába, Firenzébe és Velencébe. Megnézte Róma, Fi­renze és Velence nevezetességeit, beszélge­tett olasz dolgozókkal. A hazaérkezése után az SBTC klubházban kerestem fel Tanyai Kálmánt, s megkértem, mondja el olaszországi élményeit. — Nagy öröm ért, amikor megtudtam, hogy én is tagja vagyok annak a 150 fős küldöttségnek, mely két hetet tölthet Olasz­országban és egy héten keresztül szemtanúja lehetek a Rómában folyó olimpiai küzdel­meknek — kezdte el élménybeszámolóját a sportkör elnöke, majd így folytatta: — Harminckét órás vonatát után érkez­tünk meg Rómába. Közben 3 és félórás pihenőt tartottunk Bécsben. Rómában első nagy élmény volt, hogy az olimpia megnyi­tóján résztvehettem. A több mint százezer főt befogadó stadionban lenyűgöző látványt nyújtott a 85 nemzet legjobb sportolóinak színpompás felvonulása. Ezek között a leg­nagyobb sikert és tapsot a nagy szovjet nép fiai, leányai kapták, őket szinte külön ünne­pelte a nagyszámú közönség. De sok tapsot kaptak a magyar „sportolók is. — Megnéztem a Lengyelország—Tunisz legjobbjainak labdarúgó-mérkőzését. Sajnos, ez a mérkőzés nem hozta a várt izgalmas, színvonalas küzdelmet. Ezután láttam a Szov­jetunió—USA vízilabda válogatottjainak küz­delmét. Ezt már érdemesebb volt végignéz­ni. Majd a toronyugrók és a műugrók ver­senyének is szemtanúi lehettünk. Szurkol­tunk a magyar vívóknak is. — Most, a versenyek befejezése után bát­ran merem mondani, hogyha ennek az olim­piának a megrendezését mi, magyarok kap­tuk volna, nem lett volna olyan közömbös­ség tapasztalható az egyes versenyek meg­rendezése iránt, mint Rómában is, ahol bi­zony egyetlen egyszer sem volt teltház egyik verseny színhelyén sem. — Társas városnézés gyakran szerepelt műsorunkon. Gyalogosan jártuk a város ne­vezetességeit. Megnéztük a Péter templomot, amely tele volt mindig idegenökkel. Megnéz­tük a római képtárat, melyben négy órát gyalogoltunk míg végigjártuk a termeket. Beszélgettünk olasz munkásokkal, akik el­mondták, hogy milyen is az ő helyzetük, amelyről mi is meggyőződtünk. Sok a mun­kanélküli Olaszországban. Akik dolgoznak, igen keveset keresnek. A dolgozók elmond­ták, hogy az átlagkereset 60—70 ezer líra. De ebből csak a lakbér 40 ezer. A megmaradt pénzükből bizony kevés jut élelemre és ru­házkodásra. A kenyér ára kilogrammonként 1200 líra. Egy kg hús ára 1700 líra. Egy kg csiga ára 2000 líra. — Az olaszok legnagyobb része bizony nem jár olyan elegánsan, mint nálunk Ma­gyarországon a dolgozók. Csak kevesen: gyá­rosok, feketézők, nagykereskedők, azok, akik diktálják a divatot. — Az olasz női divatról elmondhatom, hogy korántsem olyan ízléses és elegáns, mint az itthoniaké. Nem volt ritka a lila, a zöld és a kék hajú nő. Ügy látszik Olasz­országban a nőknek a sok szín tetszik. Szá­munkra ez meglepő volt, s nem nyerte el tetszésünket. — Rómában sokat szenvedtünk, sokszor még árnyékban is a 45 fokos melegtől. Fél­meztelen és rövidnadrágban jártunk az olimpia tartama alatt. Elmondhatom még azt is, hogy dacára a magas lakbéreknek, nehéz lakást kapni Rómába, mert sok az idegen, akiknek szívesebben adják ki a la­kásokat borsosabbnál borsosabb áron is a tulajdonosok. — Az áruházakban rengeteg árut láttunk, A kirakatokban az olimpia tartama alatt új, kétszeres, sőt, háromszoros árak kerültek az árukra. S amikor végétért az olimpia, akkor újabb árakat raktak, melyek már az ola­szoknak is elérhetők voltak. — A magas árakról lehetett alkudni is, mert ha nem vettük meg az árut a kiírt áron, a kereskedő utánunk jött az utcára és féláron is kínálta, csak vegyük meg. — Firenze volt a másik olasz város, ame­lyet a Rómában eltöltött egy hét után meg­látogattunk. Itt pár napot töltöttünk el. Ez a város már csendesebb volt, s itt már a római ellátáshoz viszonyítva sokkal jobb volt a kosztunk is. Még magyaros sült csir­két is kaptunk ebédre. Az olasz helyzetre jellemzően, itt is láttunk az utcákon gitár­ral, harmonikával járó fiatalembereket, akik énekeltek, s üzletről-üzletre járva kéreget­tek, hogy fenn tudják tartani magukat. Kí­sérőnk megnyugtatott bennünket, hogy ez náluk megszokott látvány. Rómában csak azért nem láttunk ilyent, mert az olimpiára készülve több millió munkás jutott munká­hoz a sportlétesítmények és szálláshelyek építésénél. Az olimpia végeztével ezek a munkások újból munka nélkül maradnak. — Velence volt a következő és egyben utolsó olasz állomásunk, ahol két napot tar­tózkodtunk. Megcsodáltuk a tengerre épített várost, s a gondolán való közlekedést. De már alig vártuk, hogy indulhassunk haza­felé, szeretteinkhez. Beteltünk Olaszország­gal. — Szép volt, jó volt, amit láttunk és ta­pasztaltunk, az egész életünkre emlékezetes marad, mely azt mutatja, fiogy mindenütt jó, de legjobb mégis otthon. — Gregor —

Next

/
Oldalképek
Tartalom