Nógrádi Népújság, 1960. szeptember (16. évfolyam, 72-78. szám)
1960-09-28 / 78. szám
NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 8 n I R £ K Sportot vettem DÁTUM: SALGÓTARJÁN, 1960 SZEPTEMBER 26, HÉTFŐ — Engedjék már a karomat... no a kar . f. — En is kérek egyet aranyos! En ... én is ... Ez a kéz az enyém aranyoskám, amelyiken úgy mozognak az ujjak . . . — Hát nem hallja, maga . .. Engedje el a karomatl — O csak hajnali négy órakor jött, én meg le sem feküdtem. Nekem tessék . .. Nekem ... Ide a kezembe... Ide a gyorsan mozgó ujjaim közé. — Kicsoda itt ez a hátam mögött? Hát mit csinál maga? Kitépi a kezemből? ... Maga ... Kartársam ne legyen ilyen hogyishívják. — Ide tessék édes aranyos elvtársnő .. . Kivették a kezemből. Nem is vették, de egyenesen kimarták! . .. Tetszik látni, üres a kezem. Mi lesz hát, hiába mondom, hogy ide a kezembe? . .. Hát ezt nem értem . . . — De felebarátaim, hát teljesen megfeledkezünk magunkról? No, az- oldalam . . . Különösen maga itt mellettem, aki majd kiszorítja belőlem . a szuszt. Hál nem akar megismerni? Hiszen mérkőzésről-mérkőzésre maga szokott jobbfelől a fülembe ordítani. Maga szokta rólam leszaggatni a kabátot, most meg mint egy vadidegen, mint egy elfajzott kapcabetyár, elém' nyúl és a jussomat kimarja a kezemből ... A saját kezemből.- ide!...- Jaj, a drapp zakóm ujja! Szóljanak utána emberek!... Viszik a vadonatúj zakóm ujját! Ott, ott megy az a meghasonlott drukker-fajzadék. Éppen most megy ki az ajtón, szóljanak neki! ... Szóljanak, ne...- Egyet, csak egyet kérek én is .. . Egyetlen egyet drága elvtársnő ... Ide!... Ügy!... Ügy- ügy1... Ügyúgyúgy!... No végre . .. Most vegye ki valaki a kezemből.- Miféle zakóujj? ... Hagyjanak engem békén ... Semmi zakóujj! Vigyázzanak!- Ne vegyenek úgy körül. Nem tudom kiteríteni az újságot. J. Hol is az a táblázat? . . . Ja, itt az első oldalon. Itt van, ni!... Ez igen!- No, menjetek előlem, egyszerű halandók. Ez itt az én saját sportújságom, amelynek első oldalán, a tabella élén az én csapatomat, a Salgótarjáni Bányászt látjátok . . . No, menjetek, menjetek, mert nem látom. .. Jaj, de értetlenek: beárnyékolják a táblázatot! — OROSZ — Röpgyűléseken vitatták meg az SZMT levelét az újítási hónapról a Zagyvapál- falvi Üveggyárban. — Üj híd készül Sóshar- tyánban a patakon a művelődési otthon előtt. A híd elkészültével tartós hídhoz jut a falu népe. — Szocialista szerződést kötnek a salgótarjáni vállalatok és a vasút a kocsikihasználás megjavításáért, a ki- és berakás meggyorsítása érdekében. — ötven férőhelyes növendékmarha istállót és 20 férőhelyes sertésfiaztatót építenek a pataki Kossuth Termelő- szövetkezetben. Az építkezésekhez a szövetkezet nagyarányú saját munkával járul hozzá. — A KGST fémkohászati szekciójának szovjet és albán tagjai hétfőn üzemlátogatáson voltak a Magyar Vasöt- vözetgyárban. — A megyei postahivatal főbejáratának és felvételi termének építésére, illetve bővítésére megkötötték a szerződést a kivitelező vállalattal. Az építési munkákat még az idén megkezdik. — Befejezéshez közeledik a cukorépa szedése a rimóci Üj Élet Termelőszövetkezetben. A cukorrépa jó terméssel örvendeztette meg a rimóci szövetkezeti gazdákat. — Október elsején kezdi meg működését az új német széngyalu a mizserfai bányában. — Megalakult a műszaki tanács a trösztbizottság mellett. A szombati alakuló ülésen hasznos munkatervet fogadtak el. — Egésznapos továbbképzést rendez a TIT közgazda- sági szakosztálya és a megyei tanács kereskedelmi osztálya pénteken délelőtt 10 órakor a közgazdászok részére Salgótarjánban. A továbbképzésen kereskedelmi szakkérdések szerepelnek. • NB III V. Dinamó-SKSE 1:1 A tarjániak gólját Zólyomi szerezte. Nagy Jánost a játékvezető kiállította. * Nagybátony—BRESC 4:2 Idegenben igen értékes két pontot szerzett a bányászcsapat. * ZagyvaPálfalvi Építők-Sashalom 2:1 Zagyvapálfalván nagy küzdelem alakult ki a mérkőzés folyamán a győzelemért, amelyet végül is a hazaiaknak sikerült megszerezni. * Kisterenyei Bányász-Generátor 2:1 Megszületett a Kisterenyei Bányász első győzelme, amelyet idegenben sikerült elérni a bányászegyüttesnek. * St. Tűzhelygyár-Baglyasaljal Bá- nyász 2:1 Az első húsz percben a vendég bányászfiúk játszottak jobban, majd fokozatosan feljöttek a hazaiak és biztosan nyerték meg a mérkőzést. MEGYEI LABDARUGOBAJNOK- SAG SBTC II. Forgács 5:5 Bgy. Dózsa—Klapujtő 2:1 Kisterenyei MÁV- St. Üveggyár Vizslás—Karancsal ja 1:1 Karancskeszi—Zp. Bányász 4:1 Szécsény-Kazár 0:4 Pásztó-Mátranovák 2:1 Somos-Bgyarmati MÁV 2:1 NÓGRÁDI Népújság A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Gotyár Gyula. Kiadja: a Nógrádi Népújság Lapkiadó V. Felelős kiadó: Vlda Edit. Előállítja: a Salgótarjáni Nyomdaipari Vállalat, Salgótarján, Rákóczi u. 205. Felelős vezető: Fila István. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hóra 4 forint. Szerkesztőség: Salgótarján, Városi Tanács-köz 2. Telefon: felelős szerkesztő: 12-94, belpolitikai és mezőgazdasági rovat: 10-79, ipari rovat: 10-64, adminisztráció: 11-59, bányai tel. Kiadóhivatal: Salgótarján, Rákóczi út 53. Telefon: 10-29. RÁDIÓ Csütörtök, szeptember 29. Kossuth-rádió: 8.10: Verbunkosok, magyar nóták. 8.55: Édes anyanyelvűnk. 9.00: Egy komisz kölyök naplója. Rádiójáték. 9.50: Hangszerszólók. 10.10: Farkas a Verhovinán. Elbeszélés rádióra alkalmazva. 10.42: Divéky Zsuzsa énekel. 11.00: Színek és évek. Regény folytatásokban. 11.30: Operettrészletek. 12.10: Könnyű zenekari muzsika. 13.00: Nyugati szivárvány. 13.20: Nótacsokor. 14.00: Gyermekversek. 14.10: Táncmelódiák. 15.10: A Gyermekrádió műsora. 15.30: Fúvószene. 15.45: Ifjúsági riportműsor. 16.05: Egy falú - egy nóta. 17.15: Zenekari muzsika. 17.45: Lányok, asszonyok... 18.00: Zenés ajándékműsor ipari üzemek dolgozóinak. 18.40: Ifjú Figyelő. 19.00: Zenei műsor. 19.10: Othello. Tragédia öt felvonásban. 20.57: Tanítóknak, tanároknak ... 23.30: Az „Erkel énekversenyről” jelentjük. 0.10: Tánczene. Petőfi-rádió: 14.15: Pesti Ella és Neográdl Magda hangversenye a stúdióban. 15.00: Az Albán Rádió ajándékfelvételeiből. 15.20: A külföldi sajtó hasábjairól. 15.30: Wagner: A walkür - zárójelenet. 16.10: Don Quijote. VHI. rész. Sancho Panza kormányzósága. 16.40: A Gyermekrádió műsora. 17.15: Balesetek a pszlhológus szemével. Beszélgetés. 17.30: Tánczene. 18.00: Láttuk, hallottuk. 18.15: Bartók-művek. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Szabadkai Rácz Lajos népi zenekara játszik. 19.45: „Éjszakai műszak.”- 20.00: „Felgördül MŰSOR a függöny." Operarészletek. 20.40: Falurádió. 21.05: Tánciskola kezdőknek és haladóknak. 22.00: Zenekari hangverseny. 22.50: Kaukázusi útijegyzetek. Péntek, szeptember 30. Kossuth-rádió* 8.10: Operettrészletek. 8.55: Vidám percek. 9.10: Ku Seng Jing zongorázik. 9.35: Román fúvószene. 9.50: A Gyermekrádió műsora. 10.10: Verbunkosok, népdalok, csárdások. 11.00: Zenekari muzsika. 12.10: Könnyű melódiák. 13.00: Ismeretterjesztő' előadás. 13.15: Balettzenék, szimfonikus táncok. 13.50: Tánczene. 14.20: Az Ifjúsági Rádió műsora. 14.40: őszi kórusmuzsika. 15.10: Gencsy Sári énekel. 15.30: A Gyermekrádió műsora. 16.15: Színes népi muzsika. 17.15: Szív küldi. . . 18.00: A berchtes- gadeni sasfészektől a berlini bunkerig. 18.15: Kedves prímásaink. 18.45: Kínai ünnepi műsor. 19.15: Népszerű operarészletek. 19.40: Máthé Jolán csángó népdalokat énekel. 20.30: Karinthy Frigyes két jelenete. 21.00: Csupa sláger. 21.45: Van új a Nap alatt. 22.20: Klasszikus operettekből. 23.00: A szobor. Rádiójáték. 23.15: Csárdások. 23.30: Az „Erkel énekver- seny”-ről jelentjük. 0.10: Éji zene. Petőfi-rádió: 14.15: Operettrészletek. 15.00: Zenekari muzsika. 15.45: Könnyűzene. 16.15: Igaz történet. 16.30: Operarészletek. 17.15: Tíz perc a bíróságon. 17.25: Négy matróz. Rádiójáték. 18.45: Vámos Ágnes operettdalokat énekel. 19.05: Magyar dalok és táncok Haydn korából. 19.20: Falurádió. 19.40: Budapesti Zenei Hetek. 1960. 20.40: Kulturális tervek Csepelen. 22.00: Tánczene. Szombat, október 1. Kossuth-rádió: 8.10: Lányok, asszonyok . . . 8.30: Ajándékfelvételeinkből. 9.05: Téli palota. Elbeszélés. 9.25: Könnyűzene. 10.10: Óvodások műsora. 10.30: Operettrészletek. 11.00: Színek és évek. Regény folytatásokban. 11.20: Zenekari muzsika. 12.10: Magyar nóták. 12.45: Mit olvassunk? 13.00: Operarészletek. 13.40: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.50: Muzsikáló képeslapok. 14.20: Magazin. Az Ifjúsági Rádió műsora. 14.40: Kovács Erzsi és Breitner János énekel. 15.10: Élőszóval — muzsikával. 16.00: Hét nap a külpolitikában. 18.00: Gondolat. A Rádió Irodalmi hetilapja. 18.30: Szív küldi... 19.05: Moszkvai tudósítónk jegyzete. 19.15: Nagy mesterek muzsikájából. 20.30: Vidám zenés Irodalmi műsor. 22.20: Babits Mihály verseiből. 22.25: Táncoljunk. Petőfi-rádió: 14.15: Operakalauz. 15.15: Fotóamatőrök ötperce. 15.20: Fúvósátiratok. 15.40: A hattyúk tava. Mesejáték. 16.25: A Pécsi Rádió népi zenekara játszik. 17.00: Zenekari muzsika. 17.40: Hanglemezgyűjtők húszperce. 18.00: Gitármuzsika. 18.15: Népszerű operett-operahangver- seny. 18.45: Választások előtt Amerikában. Előadás. 19.05: Tánczene. 19.40: Falurádió. 20.00: Haydn hangverseny. (A Magyar Rádió á műsorváltoztatás jogát fenntartja.) 1960. szeptembei 28, SPORT ■» A bajnoki tabella első helyén az SBTC SBTC — Pécsi Dóssá 4:1 (1:1) Amikor a rádió bemondta ezt az eredményt vasárnap délután, Salgótarjánban először senki nem akart hinni a füleinek. Egymást, kérdezték a városban az emberek, hogy tényleg igaz? S amikor este, a 20 órás hírek után újból meggyőződhettek ennek a hírnek a valódiságáról, már mindenkiben feloldódott a még kissé nyomott hangulat, egymást ölelgették a labdarúgásért rajongók. A tarjániak újabb szép sikert arattak idegenben, a bajnoki tabellán pedig az első helyre került a salgótarjáni NB I-es labdarúgó csapat, amely fennállása óta még ilyen sikert nem ért el. A mérkőzés utáni napon, amikor már hazaérkeztek a játékosok, vezetők Pécsről, megkértük Kiss Gyulát, a labdarúgószakosztály vezetőjét, nyilatkozzon a mérkőzésről. — Nagyon tartottunk a pécsi találkozótól. Különösen az is bántott bennünket, hogy középhátvédünket, Jancsikot nélkülöznünk kellett, mivel a Győr elleni találkozón megsérült a, jeles játékos. Szojka Ferencet állította a védelem közepébe Titkos edző. Ez jó „húzásnak” bizonyult, amelyről meggyőződtünk a mérkőzés folyamán. Opovát úgy semlegesítette Feri, hogy az szóhoz sem tudott jutni. A fedezeteink Salgó és Répás voltak. Csatársorunk pedig Huszár, Vasas, Csáki, Krajcsi és Taliga összeállításban játszott.- A pécsiek, különösen a vezetők, biztosra vették győzelmüket, mert még a mérkőzés előtti órákban is arról beszéltek, hogy Opova és Dunai 3—4 góljával nyerik meg a találkozót. S hogy ez nem igy lett, azt Cserháti kitűnő védésének, Szojka kitűnő közéj fedezet játékának, a „ste” szívnek, s a taktikai utasítások pontos betartásának köszönhetjük. Ezenkívül a szerencse is velünk volt. Mert ha nem, akkor már a félidőben legalább 3:l-es pécsi vezetéssel fordultunk volna. Hiszen Répás gólja után, amikor egyenlítettek a hazaiak, olyan fergeteges rohamokat vezettek kapunk ellen, hogy azt hittm, ezek valóban lelépik az ,,stc”-t. r>e védelmünk, Cserhátival az élen, mindent mentett, ami menthető volt. — A második félidőben már nem bírták az iramot a Pécsi Dózsa játékosai, s a mieink jöttek fel. Különösen a gyors és helycserés támadásokat vezető Krajcsi-Taliga balszárnyunk jelentett mindig veszélyt Zengői kapujára. Vasas két szép gólja után azonban a mieink biztonsági játékot játszottak. A csatárok megerősítették a védelmet. Taliga és a két összekötőnk is a védelemnek segített hátul. A mérkőzés befejezése előtt pár perccel. Huszár elfutott a szélen, s én bekiabáltam Csákinak, hogy menj segíteni neki. Huszár majd az alapvonalról ívelte be a labdát, s a jókor érkező Béla nagy kapás-lövése azután bebiztosította a győzelmünket.- A mérkőzésen Cserháti kitűnő védéssel mutatta meg, hogy jó formában van, mert hiszen a nagy pécsi nyomás alatt szinte „kivédte a hazai csatársor sze« mét”. Jól játszottak a védőink; is, de köztük Szojka Feri volt a legjobb, kimagasló középhátvéd játékával. — A két fedezet: Salgó és Répás is küzdöttek. A csatársor legjobbja szerintem Taliga volt, aki igen sokszor megkeverte a kemény pécsi védelmet, örvendetes volt Vasas Misi gólratörő játéka, amellyel már rég adós volt. Ez kellett is. így legalább bebizonyították Taligával együtt, nem véletlen az, hogy újból a „B” válogatottban kaptak helyet. Csáki Béla jól fogta össze csatársorunkat, s jól is Irányította őket, sőt még gólt is lőtt -* mondotta Kiss Gyula. Most, hogy az SBTC labdarúgói az NB 1. tabella első helyére kerültek, az kell, hogy ne bizakodjanak el, hanem további mérkőzéseikre még nagyobb szorgalommal készüljenek, s még nagyobb akarással küzdjenek a bajnoki pontokért folyó harcban. Az első hely kötelez. Mutassák meg a fiúk, hogy az elmúlt bajnokságban való gyengébb szereplés csak hullámvölgy volt, hogy a vidék legjobbja címet újból megszerezhetik. Az STC szurkolóihoz és a város sportszerető közönségéhez pedig csak annyit, hogy legyen az SKSE, üveggyári, tűzhelygyár!, vagy más egyesületi szurkoló is, fogjanak össze, s egy emberként buzdítsák ezeket a fiúkat, mert minden bizonnyal tudásuk legjavát fogják nyújtani a további mérkőzéseken is. Két hét Olaszországban az olimpia idején Tanyai Kálmán úti élményeiből Tanyai Kálmánnak, a Salgótarjáni BTC elnökének jutott az a szerencsés lehetőség, hogy az olimpia tartama alatt Olaszországban tartózkodhatott, s nem kevesebb, mint hat napon keresztül élvezhette a 85 nemzet sportolóinak küzdelmét. Ezenkívül ellátogathatott Olaszország másik két nagy városába, Firenzébe és Velencébe. Megnézte Róma, Firenze és Velence nevezetességeit, beszélgetett olasz dolgozókkal. A hazaérkezése után az SBTC klubházban kerestem fel Tanyai Kálmánt, s megkértem, mondja el olaszországi élményeit. — Nagy öröm ért, amikor megtudtam, hogy én is tagja vagyok annak a 150 fős küldöttségnek, mely két hetet tölthet Olaszországban és egy héten keresztül szemtanúja lehetek a Rómában folyó olimpiai küzdelmeknek — kezdte el élménybeszámolóját a sportkör elnöke, majd így folytatta: — Harminckét órás vonatát után érkeztünk meg Rómába. Közben 3 és félórás pihenőt tartottunk Bécsben. Rómában első nagy élmény volt, hogy az olimpia megnyitóján résztvehettem. A több mint százezer főt befogadó stadionban lenyűgöző látványt nyújtott a 85 nemzet legjobb sportolóinak színpompás felvonulása. Ezek között a legnagyobb sikert és tapsot a nagy szovjet nép fiai, leányai kapták, őket szinte külön ünnepelte a nagyszámú közönség. De sok tapsot kaptak a magyar „sportolók is. — Megnéztem a Lengyelország—Tunisz legjobbjainak labdarúgó-mérkőzését. Sajnos, ez a mérkőzés nem hozta a várt izgalmas, színvonalas küzdelmet. Ezután láttam a Szovjetunió—USA vízilabda válogatottjainak küzdelmét. Ezt már érdemesebb volt végignézni. Majd a toronyugrók és a műugrók versenyének is szemtanúi lehettünk. Szurkoltunk a magyar vívóknak is. — Most, a versenyek befejezése után bátran merem mondani, hogyha ennek az olimpiának a megrendezését mi, magyarok kaptuk volna, nem lett volna olyan közömbösség tapasztalható az egyes versenyek megrendezése iránt, mint Rómában is, ahol bizony egyetlen egyszer sem volt teltház egyik verseny színhelyén sem. — Társas városnézés gyakran szerepelt műsorunkon. Gyalogosan jártuk a város nevezetességeit. Megnéztük a Péter templomot, amely tele volt mindig idegenökkel. Megnéztük a római képtárat, melyben négy órát gyalogoltunk míg végigjártuk a termeket. Beszélgettünk olasz munkásokkal, akik elmondták, hogy milyen is az ő helyzetük, amelyről mi is meggyőződtünk. Sok a munkanélküli Olaszországban. Akik dolgoznak, igen keveset keresnek. A dolgozók elmondták, hogy az átlagkereset 60—70 ezer líra. De ebből csak a lakbér 40 ezer. A megmaradt pénzükből bizony kevés jut élelemre és ruházkodásra. A kenyér ára kilogrammonként 1200 líra. Egy kg hús ára 1700 líra. Egy kg csiga ára 2000 líra. — Az olaszok legnagyobb része bizony nem jár olyan elegánsan, mint nálunk Magyarországon a dolgozók. Csak kevesen: gyárosok, feketézők, nagykereskedők, azok, akik diktálják a divatot. — Az olasz női divatról elmondhatom, hogy korántsem olyan ízléses és elegáns, mint az itthoniaké. Nem volt ritka a lila, a zöld és a kék hajú nő. Ügy látszik Olaszországban a nőknek a sok szín tetszik. Számunkra ez meglepő volt, s nem nyerte el tetszésünket. — Rómában sokat szenvedtünk, sokszor még árnyékban is a 45 fokos melegtől. Félmeztelen és rövidnadrágban jártunk az olimpia tartama alatt. Elmondhatom még azt is, hogy dacára a magas lakbéreknek, nehéz lakást kapni Rómába, mert sok az idegen, akiknek szívesebben adják ki a lakásokat borsosabbnál borsosabb áron is a tulajdonosok. — Az áruházakban rengeteg árut láttunk, A kirakatokban az olimpia tartama alatt új, kétszeres, sőt, háromszoros árak kerültek az árukra. S amikor végétért az olimpia, akkor újabb árakat raktak, melyek már az olaszoknak is elérhetők voltak. — A magas árakról lehetett alkudni is, mert ha nem vettük meg az árut a kiírt áron, a kereskedő utánunk jött az utcára és féláron is kínálta, csak vegyük meg. — Firenze volt a másik olasz város, amelyet a Rómában eltöltött egy hét után meglátogattunk. Itt pár napot töltöttünk el. Ez a város már csendesebb volt, s itt már a római ellátáshoz viszonyítva sokkal jobb volt a kosztunk is. Még magyaros sült csirkét is kaptunk ebédre. Az olasz helyzetre jellemzően, itt is láttunk az utcákon gitárral, harmonikával járó fiatalembereket, akik énekeltek, s üzletről-üzletre járva kéregettek, hogy fenn tudják tartani magukat. Kísérőnk megnyugtatott bennünket, hogy ez náluk megszokott látvány. Rómában csak azért nem láttunk ilyent, mert az olimpiára készülve több millió munkás jutott munkához a sportlétesítmények és szálláshelyek építésénél. Az olimpia végeztével ezek a munkások újból munka nélkül maradnak. — Velence volt a következő és egyben utolsó olasz állomásunk, ahol két napot tartózkodtunk. Megcsodáltuk a tengerre épített várost, s a gondolán való közlekedést. De már alig vártuk, hogy indulhassunk hazafelé, szeretteinkhez. Beteltünk Olaszországgal. — Szép volt, jó volt, amit láttunk és tapasztaltunk, az egész életünkre emlékezetes marad, mely azt mutatja, fiogy mindenütt jó, de legjobb mégis otthon. — Gregor —