Nógrádi Népújság, 1960. szeptember (16. évfolyam, 72-78. szám)

1960-09-28 / 78. szám

.’960. szeptember 28. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 Az idén 53 vagonnal több árút vásároltak fel a termelőszövetkezetek •• _•• Ül ést tartott a MÉSZÖV igazgatósága Választmányi ülést tartott a MÉSZÖV igazgatósága szep­tember 24-én. A földműves­szövetkezetek első félévi mun­káját Holub Gyula, a MÉSZÖV igazgatóságának el­nökhelyettese értékelte. Holub elvtárs beszámolójában el­mondotta, hogy a megye földművesszövetkezetei az el­múlt félévben munkájukat a párt Központi Bizottságának határozatai, s az erre fel­épülő OFT határozatok alap­ján végezték. Tovább erősödött a ter­melőszövetkezeti szervek közötti kapcsolat, javult a felvásárlási munka. Emelkedett a kiskereske­delmi forgalom és a gazdál­kodás mutatói is előnyösen alakultak. A földművesszövetkezetek igen fontos feladatuknak te­kintették a termelőszövetke­zetek megszilárdítását. Több termelőszövetkezet és földmű­vesszövetkezet szerződést kö­tött egymással. Ezenkívül hat agronómus, 10 könyvelő és 8 egyéb földművesszövetkezeti dolgozó segít a termelőszö­vetkezeteknek a vezetésben, az irányításban. De jelentős azon földművesszövetkezeti könyvelők, igazgatósági elnö­kök és egyéb képesítésű föld­művesszövetkezeti dolgozók száma is, akik a patronálási munka keretén belül igye­keznek segítséget nyújtani a termelőszövetkezetek szilárdí­tásához. A földművesszövetkezeti kiskereskedelem munkáját értékelve, Holub elvtárs be­szélt arról, hogy egyik igen fontos feladat volt a falusi lakosság áruellátása, különös tekintettel a termelőszövetke­zeti községekre. Ezek mellett fejleszteniük kellett a föld­művesszövetkezeti kereskede­lem kultúráltságát és szükségessé vált az új kereskedelmi formák be­vezetése, s a boltok sza­kosítása. Meg kell szervezniük a falusi lakosság és az ipari vidékek zöldség- és gyümölcsellátását is. A földművesszövetkezeti kiskereskedelem az első fél­évben tovább fejlődött, ösz- szesen 252 millió forint for­galmat bonyolított le. Ez a forgalom 34 millióval több, mint az elmúlt esztendő ha­sonló időszakában volt. A forgalom növekedéséhez hoz­zájárultak az új kereskedelmi formák: az önkiszolgálás és az önkiválasztás. Földműves­szövetkezeteink az elmúlt év­ben 21 ilyen boltegységet hoz­ták létre, s a terv szerint az idén még 16 létesül. A földművesszövetkezetek első félévi gazdasági tevé­kenységét vizsgálgatva meg­állapítható, hogy a földmű­vesszövetkezetek több mint 6 800 000 forint nyereséget értek el, 2 600 000 forintnál magasabbat, mint az előző év hasonló időszakában. Ez első­sorban az áruforgalmi terv túlteljesítésének köszönhető, annak, hogy a földművesszö­vetkezetek jelentős javulást értek el a költséggazdálko­dásban is. De hozzájárult ehhez az eredményhez a ta­karékossági tervek megvaló­sítása és a munkaeverseny- mozgalom kiszélesítése is. Az 1960-as évre vállalt megtakarításból az első félévben ennek már több, mint a fele megvalósult. Azonban a vagyonvédelem még mindig nem javult megfelelő módon. A nagyösz- szegű leltárhiányok kiküszö­bölésére a MÉSZÖV igazga­tósága intézkedési tervet fo­gadott el és földművesszövet­kezeteink bekapcsolódtak a hiánymentes leltárért indult országos mozgalomba is, amelynek minden bizonnyal meglesz az eredménye. Ezután Holub elvtárs rá­tért a felvásárlási és értéke­sítési munkára. A mezőgaz­daság szocialista átszervezé­sében elért eredmények új feladat elé állították a felvá­sárlási apparátust. A múlt év hasonló idő­szakához viszonyítva 53 vagonnal több áru került felvásárlásra az idén, s növekedett az összfelvásár- lás értéke is. Azonban néhány áruféleségnél, különösen a zöldségnél . és gyümölcsnél, nem sikerült azt a mennyisé­get felvásárolni, mint tavaly, s ez az ellátásában is érez­tette hatását. Itt természete­sen számolni kell azzal, hogy a zöldség- és gyümölcster­méssel aránylag még kevés termelőszövetkezet foglalko­zik, s nem egy esetben a MÉK is szervezetlenül fogott munkához. De van tennivaló a baromfi- és tojásfelvásár­lási terv teljesítésében is. Hogy egyes árufélségeknél a felvásárlási tervet nem tel­jesítették, ebből következik, hogy alacsonyabb volt az első félévben az áruértékesítési forgalom is az elmúlt évinél. Éppen ezért foglalkozott a választ­mányi ülés különös hangsúllyal a felvásárlási apparátus előtt álló fel­adatokkal, mint a lakosság ellátásához szükséges árualap egy részé­nek biztosításával, a téli és tavaszi hónapokra szükséges áruféleségek tárolásával, va­lamint az exportfeladatok teljesítésével. Ezen túlmenően meg kell kezdeni az 1960—61. évi termelési szerződések kö­tését. E feladatok megvaló­sítása érdekében tovább kell javítani a kirendeltségek munkáját, hatékonyabbá kell tenni a MÉK-nek az ellen­őrzést és tovább kell javí­tani, szervezettebbé kell tenni az áruterítést is. A fel- vásárlási munka megjaví­tása érdekében szükséges, hogy a földművesszövetke­zeti választott szervek és a felvásárlási szakbizottságok is aktív módon működjenek közre ebben a munkában. A határozatban, amelyet a vá­lasztmányi ülés egyhangúlag elfogadott, ezek a legfonto­sabb feladatok voltak. A beszámoló után a vá­lasztmányi tagok mondották el tapasztalataikat, vélemé­nyüket az első félévi munká­ról. Legtöbben a felvásárlás kérdéséhez szóltak hozzá. Er­ről beszélt Szikszai Sándor is, aki a SZÖVOSZ igazgató­ságától volt jelen a választ­mányi ülésen. Elmondotta, hogy sok esetben a szervezet­ien munka volt a leg­nagyobb akadálya a fel- vásárlási tervben mutat­kozó lemaradásnak. Igen fontos feladatnak jelölte meg a továbbiakban a ter­melési szerződések megkö­tését. Bognár József, az Élelme­zésügyi Minisztérium megyei megbízottja szintén a felvá­sárlásról szólt. Elmondotta, hogy a szükséges árumennyi­ség az idén is megterem megyénkben, azonban rend­kívül megnőtt az önfogyasz­tás és sok esetben a meg­termelt áru nem az álla­mon keresztül került értéke­sítésre, nem egy helyen láb­ra kapott a spekuláció is. Hozzászólásában hasznos ja­vaslatot adott a felvásárlási munka megjavítására. A beszámoló, valamint a határozati javaslat feletti vi­ta Holub elvtárs válaszával ért véget» A béke álláspontjáról Nem kell szakavatott kül- politikusnak lenni ahhoz, hogy valaki megállapíthassa: az ENSZ jelen közgyűlése nem csupán „egy a sok kö­zül”. Amikor Nyikita Szerge- jevics Hruscsov és példája nyomán sok már ország ve­zetője a különböző országok ENSZ küldöttségének élére állt, az államok idei nagy seregszemléje rendkívüli nyo- matékot kapott. Az emberi­séget joggal töltik el biztató remények. A világ szédületes iramban fejlődik. A Szovjet­unió mindjobban uralja a vi­lágűrt, amelyet az Egyesült Államok oly konokul és oly hiába akart elvitatni tőle. Michelangelo rabszolga-szob­raihoz hasonlatosan félig ösz- szetört láncokból kiemelke­dőben van a fekete konti­nens, amely bizakodóan néz Kelet felé és váddal tekint Nyugatra. A kubai Dávid még mindig, és egyre sikeresebben dacol a mindenhatónak hitt észak-amerikai Góliáttal és Uncle Samet a félelem va- cogtatja, ha arra gondol, hogy a „fidelista járvány” tovább­terjedhet. A világ nagy változásai sű­rítetten, töményen tükröződ­nék vissza a New York-i üveg- és alumínium-palotá­ban, amelynek homlokzatán immár 96 tagállam zászlaját lengeti a szél. Jóval a köz­gyűlés megnyitása előtt di­vatba jött egy újfajta szám­tan — az ENSZ-aritmetika: nyugati diplomaták és újság­írók matematikusnak csaptak fel. Lázasan számoltak, s az eredmény mindig ugyanaz volt: a seregnyi újonnan ala­kult afrikai ország felvételé­vel az ENSZ fordulóponthoz érkezett, a világszervezet megszűnik az amerikai kül­ügyminisztérium fiókhivatala lenni, s remény van rá, hogy a béke hatékony fóruma lesz. A szabadnak hazudott tőkés sajtó legkülönbözőbb rendű és rangú bértollnokai, zug- firkászoktól a kifent tollú zsurnalisztákig fura egyönte­tűséggel kezdték gyártani fi­gyelmeztetéseiket, sőt, komor intelmeiket: az ENSZ veszé­lyes lejtőre csúszik, amikor elhanyagolja az elit-hatalma­kat, a szellemileg fejletlen népek kedvéért — panaszko­dik a Figaro vezércikkírója. Ebbe a hangulatba rob­bant bele a hír, hogy Nyikita Szergejevics Hruscsov vezeti a szovjet küldöttséget, s vele tartanak a szocialista államok vezetői, így hazánk küldött­sége élén Kádár János. Mi­közben a remény és a béke hajója szelte az Atlanti-óceán hullámhegyeit, a nyugati vi­lágban tetőfokára hágott a zűrzavar. „Vigyázat! Időzített bomba robban szeptember 23-án”, dehát mi is az a ve­szély, amely miatt félre kell verni a harangokat? Az, hogy Hruscsov beszél — nyilatkoz­ták a nyugat- politikusai és vezércikkírói. Veszélyről kia­báltak, mert félnek, hogy Hruscsov érveinek sortüzével végképp rommá lövi a meg­rendült hidegháborús álláso­kat. Természetesen a hiszté­riás hangulatkeltés mögött jól kitapinthatóan megleljük a nyugati imperialista politi­ka lényegét: félelem a haladó erők előretörésétől, félelem saját gyengeségétől és konok, agresszióig ’ elmenő erőfeszí­tés a kiváltságok megőrzésé­re. Ez a politika sugallta azo­kat a megnyilatkozásokat, amelyek a várható szovjet javaslatokat jó előre propa­gandának minősítették. Ez a politika késztette hamleti té­továzásra Eisenhower és Mac- millant, akik végül is a menni, vagy nem menni kérdésében „beadták derekukat”. Mert elmenni rossz, nem menni el talán még rosszabb. Az első esetben szint kell ugyan val­lani a legfontosabb kérdé­sekben, de ki meri vállalni a második esetet, vagyis an­nak kockázatát, hogy szem­beszegül a világközvélemény sürgető követelésével, a vi­lág közvéleményével, amely eredményes tanácskozásokat akar megfelelő szinten. A szocialista államok kül­döttségének vezetői 'és sok más ország küldöttei is nem AZ ENSZ KÖZGYŰLÉS ESEMÉNYEI Az ENSZ-közgyűlés hétfőn délelőtt újabb plenáris ülést tartott, hogy folytassa a nem­zetközi helyzet általános vi­táját. Az ülés megnyitása után váratlanul Hammarskjöld fő­titkár kért szót. Nyilatkoza­tában — mint az ADN rá­mutat — indokolni próbálta kongói magatartását, amely ellentétes a biztonsági tanács határozataival. Ezután A. Novotny köztár­sasági elnök, a csehszlovák küldöttség vezetője szólalt fel az általános politikai vi­tában. •«» Az ENSZ-közgyűlés hétfő délután — magyar idő sze­rint 20,15 órakor — ismét összeült, hogy folytassa a nemzetközi 'helyzet általános vitáját. Mint ismeretes — a dél­utáni ülésen felszólalt Fidel Castro kubai miniszterelnök. * Az ENSZ-közgyűlés mun­kájával 'kapcsolatban párhu­zamosan élénk diplomáciai tevékenység folyik New Yorkban. Az egyes ülések előtt, illetve azok befejezté­vel a küldöttség vezetői sű­rűn találkoznak egymással. Röviddel a hétfő délelőtti plenáris ülés megkezdése előtt Nehru indiai miniszter- elnök egyórás megbeszélést folytatott Nkrumah ghanai elnökkel. A megbeszéléseken szóba került a kongói kér­dés. Nehru később találkozott Hammarskjöld főtitkárral. Norodom Szihanuk kam­bodzsai államfő hétfőn reg­gel felkereste Tito jugoszláv elnököt. A két államférfi a két országot közösen érintő fontosabb nemzetközi kérdé­seket vitatta meg. Nehru indiai miniszter- elnök hétfőn délelőtt az ülés­teremből eltávozva találko­zott Hruscsov szovjet minisz­terelnökkel. A két államférfi kezet szorított és néhány per­cig elbeszélgetett egymással. Később Nehru az ENSZ-pa- lata egyik szalonjában mint­egy félórás beszélgetést foly­tatott Titóval. Hétfőn délben Macmillan angol miniszterelnök ebéden látta vendégül Nehru indiai miniszterlenököt. A vendégek soraiban volt Diefenba'ker kanadai miniszterelnök is. Ezzel csaknem egyidejűleg Eisenhower elnök Rockefel­ler New York-i kormányzó­val ebédelt. A Fehér Ház szóvivője szerint „választási kérdéseket vitattak meg”. A Reuter közölte, hogy Tito ’hétfőn egyórás tanács­kozást folytatott Krim Belka- szemmel, az Algériai Köztár­saság ideiglenes kormányá­nak miniszterelnökhelyettesé- vel és külügyminiszterével. * Hruscsov, a két ülésszak közti ebédszünetben Cyrus Eaton amerikai nagyiparos­nak a szovjet miniszterelnök tiszteletére rendezett ebédjén vett részt. * Nehru indiai miniszterel­nök a késő délutáni órákban Nasszer elnökkel találkozott, majd Hruscsov szovjet mi­niszterelnököt kereste fel. Macmillan miniszterelnök hétfőn este Nkrumah ghanai elnökkel, majd Berard fran­cia delegátussal tárgyalt. Herter amerikai külügymi­niszter a nap folyamán kü- lön-külön tárgyalt Wigny belga és Segni olasz külügy­miniszterrel. * Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke hét­főn a diplomáciai képvisele­tek vezetői előtt állást fog­lalt az alapvető külpolitikai kérdésekben. Hangoztatta, hogy az NDK teljes egészé­ben támogatja az általános és teljes leszerelésre és a gyarmati rendszer megszün­tetésére vonatkozó javaslato­kat, amelyeket Hruscsov szovjet miniszterelnök ter­jesztett az ENSZ-közgyűlése elé. Őszintén egyetértünk Hruscsov elvtárs ENSZ~beli beszédével Megyénk dolgozóinak véleménye Megyénk dolgozóinak nagy része — munkások, parasz­tok, értelmiségiek, nők és fiatalok — egyaránt sokat foglalkoznak Hruscsov elv­társ nagyjelentőségű beszédé­vel, amelyet az ENSZ-ben mondott el. Vajvoda István, üveggyári préselő: A SZOVJETUNIÓBAN NYO­MON KÖVETI AZ ÍGÉRE­TET A TETT Amikor olvastam Hruscsov beszédét, egyre csak az járt az eszemben: milyen nagy­szerű dolgokat tud mondani és tenni a Szovjetunió, a vi­lág valamennyi dolgozójának érdekében. Amikor a leszere­lésről benyújtott emlékezetes javaslatát, mint ismeretes is, nyomon követte a szovjet hadsereg létszámának csök­kentése. Most arról beszél­nék, ami Hruscsov legutóbbi holmi elvonatkoztatott akadé­mikus vita kedvéért vállalták a New Yorkba vezető hosszú út nehézségeit. A béke, a né­pek szabadsága, az emberi­ség sorsa forog kockán. Mil­liók és milliók figyelik éber szemmel a vitázó államférfia­kat, az álláspontok összecsa­pását. önkéntelenül kínálko­zik a kérdés: kinek az állás­pontja győz majd, a Nyugaté? Nem. Az igazság a másik oldalon, a mi oldalunkon áll. Azók oldalán, akik egyszer s mindenkorra véget akar­nak vetni a szégyenteljes gyarmati rabságnak, akik el­ítélik az agressziót, mégha ENSZ zászlóval palástolják is, mint Kongóban. Azoknak oldalán van, akik valóban meg akarják oldani a lesze­relés problémáját — nem sóba napján, hanem záros határidőn belül, hogy létre­jöjjön a háború nélküli vi­lág. Azoknak van igazuk, akik a békés egymás mellett élés­nek toboroznak híveket a meggyőzés erejével. Az igaz­ság Hruscsov oldalán áll, aki szenvedélyesen ismét kiállt a béke mellett, szigorú logiká­val bizonyította be a békés együttélés szükségességét, vá­dolja és leleplezi a háborús gyújtogatókat, elemzi a meg­tett utat és biztos kézzel ve­zet a békéért vívandó ke­mény 'küzdelmekben. Kinek az álláspontja győz majd? Ha visszapillantunk a békeharcban aratott győzel­meinkre, felelni tudunk erre a kérdésre. beszédében engem leginkább megragadott. Körülbelül ezeket mondta Hruscsov elvtárs: az ipari­lag elmaradott országokat önzetlenül segíteni kell és mi (már mint a Szovjetunió) szívesen segítjük a szocia­lista táboron kívül álló el­maradott országokat is. Saját tapasztalatomból tudom, hogy a Szovjetunió állni fogja a szavát. A mi gyárunkban nemrégiben kezdett munká­hoz két szovjet automata gép. Ennek célja a nehéz fizikai munka kiküszöbölése, az em­berek munkakörülményeinek javítása. Örömmel közölhe­tem, hogy e nagy előnyök mellett további előny az is, hogy az üveggyári munkások fizetése a gépek alkalmazása után nem csökken, a telje­sítmény viszont mennyiségi­leg egyaránt jelentősen emelkedett. Még arra is gon­doltak a szovjet elvtársak, hogy két szakembert — egy mérnököt és egy szerelőt — is küldjenek hozzánk az in­dulás nehézségeinek kiküszö­bölésére. Most egy-egy gép nyolc óra alatt 8—9 ezer sörösüveget készít, míg a régi módszerrel ugyanennyi munkás, ugyanennyi idő alatt legfeljebb 3 ezer elsőrendű árut tudott gyártani. Én Hruscsov beszédében a tettek Szovjtunióját, a tettek emberét vettem észre elsősor­ban és nagyon örülök, hogy mindannyiunk nevében, mindannyiunk érdekében mondotta el javaslatait. Hódi Mihály, pedadógus: SZAMUNKRA SEM KÖZÖM­BÖS, MIT HATÁROZ AZ ENSZ Százmilliók tekintenek vá­rakozással a napokban az ENSZ közgyűlés 15. ülésszaka elé. Korunk legégetőbb kér­déseit kell az ülésszakon megtárgyalni. Ezeket a kér­déseket summázta és egyben a megoldás útját is megmu­tatta Hruscsov elvtárs felszó­lalása. Több fontos kérdéssel foglalkozott, de jelentőségé­ben egyedülálló a leszerelés kérdése. Engem, a pedagógust, kü­lönösen megragadott Hrus­csov beszédének az a része, amelyben arról szólt, hogy egyévi fegyverkezési költség egy százalékából 100 egyete­met lehetne építeni és felsze­relni. A tudomány és tech­nika óriási lépésekkel halad a fejlődés útján. A fegyver­kezésre fordított hatalmas összeg békés felhasználása nagymértékben növelné az emberiség életszínvonalát. Az elmaradt afrikai milliók is felzárkózhatnának fehérbőrű embertársaik mellé. Soha el nem képzelt eredményeket érhetnénk el mi is tudomány­ban és technikában egyaránt. Még tartalmasabb, még szebb lenne az ember élete. Számunkra tehát nem kö­zömbös, hogy milyen határo­zatot hoz majd e kérdésben az ENSZ 15. ülésszaka, ezért mi is szívvel-lélekkel támogatjuk a béke küldötteit hasznos munkájukban. Tóth Gáspárné, háziasszony: GYERMEKEINKNEK JOGUK VAN AZ ÉLETRE Négyen voltunk testvérek, két fiútestvérem ottveszett a második világháborúban. Most nekem is van egy ka­tonaköteles fiam. Boldogan küldöm szocia­lista hazánk védelmére. De boldogságom még nagyobb lenne, hogyha fiam és vala­mennyi anyának a gyermeke katonáskodás helyett élete szépítésén dolgozhatna, s a hadsereg fenntartásának költ­ségeit lakásokra, egyéb léte­sítményekre fordíthatnák. Én Hruscsov elvtársunk ENSZ-beli beszédében ezt a távlatot láttam megcsillanni. Minden erőmmel támogatni kívánom az ilyen nagyszerű javaslatok megoldását. Úgy érzem, ebben a törekvésem­ben a világ minden édes­anyja velem együtt munkál­kodik. Kívánom, hogy a nagyszerű javaslatok mielőbb örömteli tettekké váljanak. KÉTSZER ANNYI ASSZONY TANUL AZ IDÉN A RÉTSÁGI JARASBAN, MINT A MÚLT ÉVBEN Körülbelül kétszer annyi asz- szony vesz részt a rétsági járás­ban az új oktatási év beindu­lásakor a tanulásban, mint ta­valy. Több asszony jelentkezett az általános iskola VI—VTI—vm. osz­tály befejezésére. Tizenegy köz­ségben nők mezőgazdasági aka­démiáját indítanak, öt-hat helyen sütő-főző, öt-hat helyen pedig kézimunka szakkört szerveztek. A járás mintegy 15 községében a TIT-tel közösen asszonyok mű­velődési körét indítja meg a já­rási nőtanács.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom