Nógrádi Népújság, 1960. szeptember (16. évfolyam, 72-78. szám)

1960-09-28 / 78. szám

1960. szeptember 28. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 A termelőszövetkezet eredményesebb ősz van, a gabona Vetésének ideje. A gondos gazda most veti meg ágyát a jö­vő évi gazdag ter­mésnek. Érdemes megnézni mit tesz­nek ennek érdeké­ben a káliói dolgozó parasztok. A községben a közeljövőben tanács­ülésen beszélik meg az őszi gazdasági munkákkal kapcso­latos feladatokat. Van miről beszélni­ük, hiszen a káliói gazdák, néhány szor­galmas előrelátó gazda kivételével, el­maradtak az őszi ta- lajelökészíiésset. A Vetőszántással pon­tosan egy hónapot késtek. Ez persze nem jelenti azt, hogy tétlenül múlnak a káliói gazdák napjai. Szántottak és vetet­tek is már, ez azon­ban elenyészően ke­vés a község vetés- területét figyelembe véve. Pedig a gon­dos talajelőkészítés, az időbeni vetés egyik igen fontos feltétele a jövő évi gazdag termésnek. Azonban nemcsak e munkákkal marad­tak le a kállóiak. Vajmi kevés gondot fordítanak a község­ben a fejlett agro­technikai tnódszerek helyes alkalmazásá­ra. Késik a megfele­lő vetésforgók alkal­mazása, a vetőmag jórészt tisztítatlanul került a földbe, s nem látják különö­sebb előnyét a vetö- magcserének sem. Az idén például egyetlen gazda je­lentette be igényét, hogy 200 kilogramm búzavetőmagot cse­rél. Pedig az itt felsoroltak mind egy- egy tényezői a hol- dankénti hozamok emelésének, amely bizony elkelne nem egy kallói gazda ese­tében is. Mert nézzük csak az idei termésered­ményeket. A község­ben 7,60 mázsát adott holdanként a búza. Nem érte el a 6 mázsát a rozs holdankénti átlaga. Egyedül az árpa ter­mett több mint 11 mázsát egy holdon. Ezek a termésered­mények korántsem adnak okot a di­csekvésre, de elgon­dolkodni rajtuk an­nál érdemesebb. Mert hiszen ezen senki más, csak a káliói gazdá.k tud­nak változtatni, meg­fogadva a hasznos, okos tanácsokat. Mert nem igaz az, hogy fölösleges a fá­radozás, úgysem te­rem többet a határ. A példáért, a jó pél­dáért sem kell messzire, csak a szomszédba menni. Nem messze a kal­lói határtól dolgozik az erdőkürti No­vember 7 Termelő- szövetkezet. A kö­zösség még fiatal, de a nagyüzemi gaz­dálkodásban rejlő nagyszerű lehetősé­geket, a nagyüzemi gazdálkodás fölényét már az idén is bi­zonyítja gazdálkodá­suk. Hasonlítsuk csak össze a kallói­val, hogyan alakult az idén a termelő- szövetkezet gabona- termése. Búzából 2 mázsával termeltek többet holdanként a szövetkezetiek a kál­iói gazdáknál. így nem tűnik soknak ez a szám, de ha azt számítjuk, hogy több mint 1000 má­zsával több búza termett volna a köz­ségben, ha a kállói­ak elérik a termelő- szövetkezet átlagter­mését. ez már egész komoly búzameny- nyiséget jelent. A többi gabonaféleség­nél még nagyobb a különbség. A rozsnál például közel 5 má­zsával termelnek többet a szövetkeze­tiek a káliói gazdák­nál. Természetesen a terméshozamok fo­kozatos növelésére, a nagyüzemben rej­lő nagyszerű lehető­ségek kihasználására, a gépek munkájára, az egybefüggő nagy táblákra, az idén még nem volt lehe­tőségük a kállói gaz­dáknak. Az is igaz, a terméshozamok terv­szerű növelése akkor oldódik meg végleg a községben, amikor a kállói gazdák is elhatározzák, hogy kilépnek a kisparasz­ti gazdálkodás szab­ta szűk korlátok közül, s a nagy­üzemben, a termelő- szövetkezetben dol­goznak tovább. Azonban a gondos talajelőkészítéssel, az időbeni vetéssel, a helyes agrotecni- kai módszerek alkal­mazásával addig is érhetnek el eredmé­nyeket Kálión. Per­sze ehhez szükséges, hogy a gondos gaz­da módjára, ha megkésve is, jó ágyat készítsenek a vetésnek. Mert ha jó ágyat készítenek a magnak, jó lesz az aratás is. Anyagi érdekeltség a szövetkezetben A Z IDÉN taglétszámát és földterületét tekint­ve jelentősen megnőttek megyénk termelőszövetkeze­tei. A több éve együtt dolgo­zó szövetkezeti gazdák kis csoportjai felhígultak, a teg­nap még egyénileg gazdál­kodókkal. Ezek az emberek a termelőszövetkezetben sem tudtak első pillanatban úgy gondolkozni, mint ahogy a többéves tagsággal rendelke­zők. Sokan nem értették meg mit jelent a munkaegy­ség, s nem látták be, hogy ez a jövedelemosztás leg­igazságosabb formája. De nem is csoda, hogy ez így történt, hiszen az el­múlt években voltak szövet­kezeteink, amelyek tagjai még a részes, műveléstől sem riadtak vissza. Ezt a legtöbb helyen azzal indo­kolták, hogy kevés a munka­erő, nem bírnak a közös munkákkal. így cselekedett néhány éven keresztül a nógrádmegyeri Petőfi Ter­melőszövetkezet is. Meg még egy jónéhány nagynevű ter­melőszövetkezet, mint a lu- dányhalászi Alkotmány, a honti Győzelem, meg sorol­hatnánk még tovább a sort. Az így gondolkozó szövetke­zeti gazdák szűklátókörűén csak a saját anyagi érdekü­ket nézve helytelenül a ré­szesművelési formában lát­ták a magasabb termést, a magasabb jövedelemforrást. A döntő azonban az, hogy megyénk termelőszövetkezetei többségükben a helyes, a gyakorlat által igazolt jö­vedelemelosztási módszert, a munkaegységrendszert al­kalmazták. A JÖVEDELEMELOSZ- TÁSRA voltak olyan kísérletek is, amelyekben túlságosan kifejezésre juttat­ták az anyagi érdekeltség elvét és figyelmen kívül hagyták a közösség érdekeit. Amikor a premizálási rend­szerről beszéltünk, nem egy termelőszövetkezetben szán­dékosan félreértették a pre­mizálás célját és úgy akar­ták bevezetni, hogy minden feltétel nélkül mindenki ré­szesüljön benne. Figyelmen kívül hagyva a termésátla­gok alakulását. Természetes az ilyen prémium az elvég­zett munkáért járó munka­egység kiegészítése volt. S az ellen nagyon helyesen lép­tek fel a szövetkezetek ve­zetői és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai. Nem könnyű megmondani, hogy a jövedelemosztásnak a termelőszövetkezetekben a jövőben melyik lesz a leg­jobb formája. Lehet, hogy termésfokozó hatása van a ••»••••••••••••••••••••a Külföldi búzafajfok termesztése Nogrodbcm T'öbb éve folytatott nagyüzemi fajtaössze­hasonlító kisérlétek azt mu­tatják, hogy egyes nagy ter­mőképességű külföldi fajták a szükséges termelési felté­telek biztosítása mellett hol­danként 6—8 mázsával töb­bet teremnek, mint a hazai fajták. Termesztésük kiter­jesztése tehát indokolt. Az elmúlt évben a szovjet búzafajták közül a Szkorosz- pelka 3/b. a Bezosztaja 4, az olasz búzafajták közül a San Pastore az Autonómia és a Produttore fajták mu­tatkoztak a legjobbaknak. A nagy táblákban vetett kül­földi búzafajták közül az említett szovjet és olasz faj­ták nagy termőképességük, télállóságuk, szalmaszilárd­ságuk, gépi betakarításra Való alkalmatosságuk és lisztminőségük folytán a ha­zai termesztésre leginkább alkalmasak. A külföldi búzafajták ter­mesztése iránt nagy érdeklő­dés mutatkozik megyénk termelőszövetkezeteinél is. Az idei őszön megyénkben ezer katasztrális holdon szovjet és olasz eredetű, nagy termőképeségű búzát Vetnek termelőszövetkezete­ink. Herencsényben a Lenin Hagyatéka Termelőszövetke­zet 10 katasztrális holdon- szovjet és ugyanilyen terü­leten olasz búzát vet. A ve­téshez a talajt már előkészí­tette. De folyik a talajelő­készítés valamennyi terme­lőszövetkezetünknél, többek között a csécsei Madách Termelőszövetkezetnél és a felsőpetényi Szabadság Tsz- nél is, ahol az idén szintén szovjet és olasz búzafajtát, termesztenek. Helyes, ha termelőszövet­kezeteink a külföldi búzafaj­ták vetéséhez lehetőleg a legjobb táperőben lévő táb­lákat választják ki. Fagyzú- gos helyekre olasz búzát vet­ni nem ajánlatos. A nagy termőképességű külföldi bú­zafajták erősen fejlett gyö- kérrendszére legalább 25—30 centiméteres mélyszántással előkészített magágyat kíván, amelyet már vagy az elő- vetemény kapott, vagy most így szántanak. Ezért a jó ta­lajelőkészítés, a porhanyós, ülepedett és beérett vetőágy, valamint a kifogástalan mi­nőségű vetés a nagy búza­termések nélkülözhetetlen előfeltétele. A külföldi bú­zafajtákat, a hazai búzafaj­ták vetésére is legkedvezőbb időben, október 10 és 25-e között helyes vetni. A nagy termőképessé- gű búzák tápanyag­igénye nagyobb, mint a ha­zai fajtáké. Ezért azon ter­melőszövetkezetek, amelyek az idén e búzafajtákat ter­melik, katasztrális holdan­ként három mázsa vegyes műtrágyát kapnak. A fosz­for — és ha szükséges — a káliműtrágyát teljes egészé­ben, a nitrogén műtrágyának egy részét -r- az elővetemény- től függően — ősszel kell a talajba munkálni. A nitro­gén műtrágya többi részét fej trágyaként két részletben helyes kiszórni. Első ízben a tél folyamán, december és január hónapban, másodszor pedig tavasszal, február vé­gén és március első hetében. A nagy termés elérésé- nek fontos feltétele még a korábban elmondotta­kon kívül az optimális nö­vényszám biztosítása. így a szovjet fajtából 140 kilogram­mot, az olasz fajtából pedig 145 kilogrammot szükséges vetni katasztrális holdanként. Termelőszövetkezeteink a nagy termőképességű búzák vetéséhez állami központi keretből fémzárolt, minőségi vetőmagot kapnak csereter­mény ellenében. Barlai Gábor Megyénkben is egyre több községben kedvelik meg a mezőgazdaságban a szerfás építkezést. Olcsósága sok ki­adástól menti meg a termel őszövetkezeteket s ezt az előnyt ma már legtöbb tsz- ünk felismerte és hasznára fordítja. Képünkön az ecsegi termelőszövetkezet szerfás építkezését láthatjuk. )0OOOO©eO©O0 óOGQ©QÖ©OOGGGOÖ©OQOQOÖOO 0O0©OOOOO©O©O©0©O0O©©0©OO©OOO©G©©O©O0©OO©©©©©OQ Jól megy a munka Herencsényben Herencsényben jártunk és ha az útról jövő idegen arról akar tudakozódni, milyen is a községben a termelőszövet­kezet, sehol nem hallani okot a panaszra. A November 7 Termelőszö­vetkezet ellen igazán nincs semmi szóbeszéd a faluban. Tagjai, gazdái becsülettel vé­gezték a munkát mind a tava­szi, mind a nyári időben s bi­zonyosan nem csalatkoznak majd az eredményekben sem, mikor azt számlálják, hogy mennyi dolog mennyit ért. Az aratást három géppel a termelőszövetkezet brigád­jai végezték s mert nincs még megfelelő magtárhelyi­ség, a gabona tárolására a művelődési otthont szemelte ki a szövetkezet. Igaz jött már régebben egy rendelkezés a művelődési ott­honok ilyen célra való fel- használásával kapcsolatban, de a szükség törvényt bont, a gabonát valahol el kellett helyezni addig, amíg a ter­ményforgalmi vállalat raktá­raiba nem kerülhet. Amikorra ezek a sorok napvilágot, látnak, bizonyos, hogy a herencsényi gabona is megfelelő helyre került, mert a szövetkezeti gazdák azt akarják, hogy mielőbb eleget tegyenek kötelességük­nek. Ez a kötsségtudat ma már szép eredményekben mutakozik, mert a szövetke­zet 6 vagon adóbúzával kö­szönte meg az állam segítsé­gét, hogy a gazdák munkáját eredményessé tehesse, sör­árpából 4 és félvagon ter­mést vitt a termelőszövetkezet a terményforgalmi vállalat telepeire, s 20 vagon lesz az a mennyiség, amit az állami értékesítés terén teljesíteni akar. A termelőszövetkezet 100 hold bíborherét vetett, ebből mindössze 28 hold van hátra. A talajelőkészítéssel sem késlekedik a herencsényi No­vember 7, mert több, mint 60 holdon' már az elmúlt napok­ban végeztek, a kalászosok alá szántó munkával az őszi területen szintén s megtör­tént a táblák kialakítása. A következő gazdasági eszten­dőben 40—50 holdas táblákon gazdálkodik a szövetkezet. Ezt már eléggé pontosan lát­ják a gazdák, s elkészült az előterv és a 4 brigádhatárban könnyebben megy majd a munka. A jövendő év jó eredmé­nyei érdekében nagy szorga­lommal végzik az emberek a trágyázást s a tervezett 250 holdból eddig igen jelentős területen végezték el ezt a munkát. Jól halad a termelőszövet­kezetben a silókukorica siló­zása is. A termés itt is ked­vező, — a becslés szerint 160—180 mázsa. Az aprómagvakból sajnos „kiesés” van a termelőszövet­kezetben. Az időjárás sok mindenben keresztül húzta a számításokat, de a veszteség pótlására 50 hízómarhát állí­tott be a gazdaság. Az elkövetkezendő év sike­re érdekében a termelőszö­vetkezet a növényvédő állo­mással megkezdte a vetőmag­vak csáváztatását, s mindent megtesz, hogy az eddiginél is jobb eredményeket érjen el, több hasznát lássa a munkának. A herencsényi November 7. Tsz az elmúlt hétig 5 vagon burgonyát is exportra ajánlott, ami azt jelenti, hogy komoly összegekkel nő a jövedelem, jobb lesz a gaz­dák hangulata a zárszámadás idején. S, hogy a jövedelem a to­vábbiakban méginkább nö­vekedjék. jövőre már 20 hold kertészet lesz a termelőszö­vetkezetben, ebből 14 holdon málnás telepítését tervezik az emberek, és hagymát, pa­radicsomot, paprikát termel­nek. Az állatállomány fejlesz­tése érdekében saját erőből folyik a szorgoskodás. Negy­ven férőhelyes, szabadtartá- sos, de téliesíthető istálló készül s a szövetkezetiek a munka minden területén igen szorgosak. A brigádok közül különösen jó munkát végez a Kalmár brigád, ahol igen jó a fegyelem, termelés dolgában elismerést érdemel­nek a Liszkó pusztai brigád tagjai, akik már eddig is szép eredményt értek el Gyetván József brigadéros vezetésével, de a termelőszö­vetkezet vezetői olyan embe­reket is megemlítenek, mint a Majoros brigád tagjait, akik a közös munka helyett gombázni járnak, ebből akar­nak mellékes keresetet biz­tosítani. Azt mondjuk, hogy a he­rencsényi November 7 az egyik legjobban dolgozó ter­melőszövetkezet a megyében. Épp ezért kell igazat adnunk azoknak a vezetőknek, akik a tétlenkedőket elitélik s azt kívánják, hogy az egész kö­zösséggel vegyenek részt ab­ban a szorgalomban, ami va­lamennyiük javát, hasznát szolgálja. Nem ígér ma még túlságo­san sokat a gazdaság, de biz­tosat igér. Az 1 kiló árpa, másfél kiló búza, a mák és a havi 11 forintos munkaegy­ség előleg mellett zárszáma­dás idején a terv szerint 30 forint lesz a munkaegység s a jelek azt mutatják, ha min­denki tisztességgel végzi fel­adatát, s nem úgy, mint a Majoros brigád tagjai, — ez az összeg kiosztásra is kerül. Hogy mindenki úgy végezze kötelességét, ahogy a gazda­ság érdeke megkívánja, ah­hoz a gazdák határozottságá­ra van szükség, hogy rendre szorítsák a fegyelmetlenkedő- ket, közös érdekükben s hogy a herencsényi November 7 Tsz-nek az eddiginél is még jobb hírt szerezhessenek. részesművelésnek, vagy a iúlduzzasztott premizálási rendszernek, lehet, hogy ez a több búzaterméshez vezet, valamint a kapásnövények magasabb termésátlagához, de nem feltétlen állítható, hogy ezek egyike az egyedüli helyes módszer, amelyet kö­vetnünk kell. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a mun­kaegység rendszerrel dolgo­zó termelőszövetkezetek is értek el a múltban, meg ér­nek el a jelenben is olyan termelési eredményeket, ame­lyekkel joggal dicsekedhet­nek. S amelyek a termelő- szövetkezet gazdasági meg­szilárdításához vezetnek. A lényeg itt nem is az elosz­tás lényegében van, hanem, hogy mennyit termelnek a szövetkezeti gazdák. Ha több a termés, nagyobb a mun­kaegységrészesedés is, ha gyengébb' a termés, arányo­san a munkaegység értéke is csökken. Leszögezhetjük azt is, hogy nagy kárt okoz a szövetkezetnek az, ha a kö­rülmények figyelmen kívül hagyásával lemásolja a má­sik szövetkezet példáját, módszereit. Mert lehet, hogy egy módszer jó az egyik szö­vetkezetben, de nem jó a másikban. A növényápolás idején sok szövetkezetben láttuk, hogy a kapásnövények területét kiosztották az egyénekre. Más szövetkezetekben meg azt láttuk, hogy csoportosan, brigádokban kapálták a te­rületet. Tehát helytelen lett volna ott bevezetni az egyé­nekre való kimérést, ahol azt csoportosan és brigádokban is jól elvégezték. Ugyanez elmondható fordítva is. A szövetkezet gazdagságá­tól, erősségétől, adottságától, a tagságtól is függ, hogy a gazdák anyagi érdekeltségét hogyan tudja legjobban fo­kozni. Az anyagi érdekeltség fokozása nagyon szükséges, előrelendíti a munkát, de en­nek mindenkor párosulnia kell az egész szövetkezet va­gyonának erősödésével, gaz­dagodásával. A helyesen al­kalmazott munkaegység mellett nem kis termésfoko­zó hatással bír az idén beve­zetett premizálás sem. Az eddigi tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy a jövedelem elosztásának, a munkák mé­résének egyik legjobb módja az, ha a munkaegység szerin­ti elosztást premizálással egészítik ki. így a szövetke­zeti gazdák is érdekelve van­nak abban, hogy mennyit termel a közös, mert ha több terem, több jut az egyénnek is. így ezzel ösz­tönzi saját magát és család­ját a jobb minőségi munká­ra. A GABONAFÉLÉK be- takarítása már meg­történt. A szövetkezeti gaz­dák nem egy helyen már megkapták a gabona-ter­mésátlagok emelkedése után nekik járó prémiumot. Most már a kapásnövények beta­karítása van soron. Lfegtöbb termelőszövetkezetünkben, főleg a kapásnövények ter­mésátlagai emelésével kap­csolatban javasolták a veze­tőségek a premizálást. Ahogy eddig, úgy a jövőben is fon­tos, hogy minden szövetkezet eleget tegyen adott szavának és amennyiben azok a fel­tételek biztosítottak, amelyek szerint prémium jár a ter­melőszövetkezeti gazdának, akkor adják is meg. Lelkiis­meretesen, pontosan mérjék le a szövetkezet vezetői, mennyivel termelt többet a szövetkezeti gazda a terve­zettnél és a többlettermés­ből a megállapított százalé­kot adják is oda prémium­ként Alkalmazhatunk premi­zálást a betakarításnál is. Azok a szövetkezetek, ame­lyek állják adott szavukat, helyesen cselekszenek, mert ez a jövő évi termelés, a több termelés szempontjából rendkívül fontos és ez hozzá­járul a közös gazdaságok megerősítéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom