Nógrádi Népújság, 1960. szeptember (16. évfolyam, 72-78. szám)

1960-09-28 / 78. szám

* 2 NÖGRÁDf NÉPÚJSÁG T"?““- • 17 1960. szeptember 28. oktatási rendszerűnk irányelveit vitatja megyénk Az üzemben dolgozó fiatalok sokat segíthetnek a politechnikai oktatásban HAVAS PÉTER ELVTÁRS, A KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK TITKÁRA wu 00 *o mmtiTiim m/inii Egyre erősebbek a csécsei fiatalok — Mi, a Kommunista Ifjú­sági Szövetségben dolgozunk és azok közé tartozunk, akik­ben felvetődött, hogy a jelen­legi oktatási rendszer nem halad együtt az élettel. A nevelési formában kell keresni annak az okát is, hogy évek óta gondot okoz a középiskolát végzett fiata­lok elhelyezése. Erre is csak azzal válaszolhatunk, hogy kö­zépiskolás fiataljaink sem is­merik az életet, csaknem va­lamennyien irodában akartak elhelyezkedni. Gond tehát az ifjúság elhelyezése. A gond csak fokozódik fiatal techni­kusainkkal. Ez abból fakad, hogy a technikumokból úgy indítják el fiataljainkat: „ha bekerülsz a gyárba, mind­járt vezető állást kapsz majd”, és amikor ez a fiatal­ember, a fiatal technikus új munkahelyre kerül, bizony 3—4 évig szakmunkát végez. Ez feltétlen csalódást okoz fiatal technikusainkban. Az a véleményem, hogy az irányelvek, az iskola- reform végrehajtása, va- lóraváltása egy igen je­. (Tudósítónktól.) Szombaton délelőtt a Sal­gótarjáni Városi Pártbizott­ság az Acélárugyárban tar­tott ülésén vitatta meg a gyár rekonstrukciós fejleszté­sének helyzetét és feladatait. A megbeszélésen a pártbizott­ság tagjai mellett resztvet­tek Alics János elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkára, az Acélárugyár pártvégrehajtó bizottságának tagjai, a gyár­részlegvezetők, valamint az érdekelt műszaki vezetők. A pártbizottsági ülés beszá­molóját Szőcs Gyula elvtárs, az Acélárugyár főmérnöke ismertette. Elmondotta, hogy a gyárban öt év alatt több mint 500 millió fo­rintos beruházás törté­nik majd, amelynek so­rán elsősorban a re- konstruciós fejlesztési módot alkalmazzák. lentős és döntő lépés lesz az ifjúság nevelésében. Ügy látjuk, hogy a reform feltétlen hozzásegít az ifjú­ság nevelésének gyakorlati végrehajtásához, amihez fel­tétlen társadalmi összefogás szükséges. Havas elvtárs ezután a fia­tal nevelők feladatairól szó­lott* s arra kérte ifjú peda­gógusainkat, hogy aktívan vegyenek részt ennek a re­formnak a megvalósításában és segítsenek ahhoz, hogy a fiatalok megtalálják helyüket a szocializmus építésében. Majd így folytatta: — Szükségesnek látjuk, hogy még nagyobb lépéseket tegyünk annak érdekében, hogy az üzemi fiatalok és diákok közelebb kerüljenek egymáshoz. Szükségét látjuk annak, hogy az üzemben dolgozó fiatalok még többet segít­senek a politechnikai ok­tatásban, ezért biztosítani kell, hogy a középiskolai tanulók a nyá­ri szünetben megfelelő mun­kát kapjanak a gyárakban, s jelenleg csak mintegy 30 fő dolgozik. Gyakorta tapasztal­ható a lógás, amelyet a szer­vezetlenség idéz elő. E bírá­lat jogosságát Patay Árpád, az építőipar főmérnöke is el­ismerte, aki a szervezetlen­ség okát az összefüggő terv­dokumentáció hiányában látta. Az ülésen felszólaló Alics János elvtárs felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a gyár vezetői ne min­dent a beruházásra épít­senek. Igen jelentős eredményeket érhetnek el a beruházás nélküli fejlesztéssel is. így a termelékenység növe­lésével, anyagtakarékossággal, a jó minőségi munkával, az újítómozgalom kiszélesítésé­vel. Majd arról szólott, hogy a termelés eredményeit ne­így közösen éljenek az üzemi fiatalokkal. Ezért el kell ér­nünk azt is, hogy valameny- nyi üzemi KISZ-szervezet kö­telességének érezze azt, hogy megismertesse a fiatalokkal a üzemeket, a termelés, a munka minden szépségét. Kö­zös KISZ-gyűléseket, vezető­ségi üléseket rendezünk a jövőben azért, hogy a diákok és az ifjúmunkások kapcso­lata mindjobban javuljon. Célul tüzzük azt is — mivel megyénkben egyetem nincs —, hogy rendszeres kapcsola­tot tartsunk az egyetemen tanuló fiatalokkal, s ezzel elérjük, hogy a megyéből az egyetemre került fiatalság itt­hon találja meg számítását. — Az iskolai reformról szó­ló irányelvek tehát nagy fel­adatot rónak megyénk vala­mennyi KISZ-szervezetére is. Minden erőnkkel azon le­szünk, hogy a reform va- lőraváltását elősegítsük, s ezzel még biztosabb jövőt teremtsünk diák és ifjúmun­kás fiataljaink számára — mondotta befejezésül Havas Péter elvtárs. csak műszakilag, hanem köz­gazdaságilag is vizsgálják. A műszaki színvonal emelése érdekében javasolta a szak- irodalom fokozottabb tanul­mányozását. Végül a terv- szerűségről szólott. Hangsú­lyozta, hogy a jövőben addig ne fogjanak se bontáshoz, se egyéb más létesítmény elké­szítéséhez, amíg a szükséges- tervek nincsenek biztosítva. Többen felvetették, hogy a jövőben csökkentsék az értekezletet, de a ha­tározatok nyerjenek vég­rehajtást. A városi pártbizottság acél­árugyári ülése jelentős segít­séget adott a gyár rekon­strukciós fejlesztési tervének megvalósításához és ez min­den bizonnyal érezteti is majd hatását a közeljövőben a hengerműi építkezésnél is. Évek laza munkája után lassan, de azért fává erősö­dik a csécsei KISZ-szervezet. Egyre szorosabb kötelé­kek fűzik egymáshoz a fiatalokat. Igaz, csak néhány hónapja tevékenykednek a termelőszö­vetkezet kiszesei — mert ré­gebben erre „nem jutott” idő —, de azóta sok változás tör­tént Csécsén. Vasárnap délután vezető­ség- és küldöttválasztó gyű­lésre jöttek össze a fiatalok a pártházba. Míg a KISZ- vezetőség az utolsó simításo­kat végezte a gyűlés sikere érdekében, addig a fiúk és leányok beszélgettek, ékelőd­tek. A vidámság ellenére is ün­nepélyes volt mindenki. Az elnökség megválasztása után Varbai Mihály KISZ-titkár elmondta a néhány tevékeny hónapnak a történetét. Igaz, nem volt ez a beszámoló szi­gorúan önkritikus, elemző, de már tükrözte azt az akara­tot, amelyből sok szép ered­mény születhet a jó vezetés, a fiatalok munkája nyomán. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy a fiatalok­ban lévő ambíciók kibonta­koztatásához csupán szervező erő kell, s a kezdet után a fiatalok akarata, alkotókész­sége szinte meghatványozó­dik. Komoly eredmény, hogy a fiatalok sokat segítettek a nyáron a termelőszö­vetkezetnek, az aratási és cséplési munkákban, a kapálásban. Segítettek a fiatalok a járda­alapok elkészítésénél. A párt­ház rendbehozásában s egyéb munkáknál több mint 600 munkaórát teljesítettek. A munka mellett szórakoz­tak és tanultak is a fiatalok. Színdarabot tanultak, amit vidéken is bemutattak. Az oktatás, igaz, kevesebb siker­rel járt, de majd a mostani; ezután már igyekeznek. Vi­gyáznak már a fiatalok a viselkedésre is. A három hete rendezett szüreti mulatságon árgus szemekkel figyelték, ki táncol a legszebben, a leg­rendesebben, ki a legudva­riasabb. A beszámoló után jutalmat kaptak azok a fia­talok, akik példásan visel­kedtek. Szekeres György, Melykó Klára és Hényel Magdolna boldogan vette át a jutalmakat. A beszámolót követő vita kevés gyümölcsöt érlelt. Mondanivaló lett volna bő­ven, hiszen a lányok és fiúk is oly jól megértették magu­kat egymás között. Lesz még tennivaló azért, hogy a lelket nyomó szót ki is mondják a fiatalok. Az elhangzott hoz­zászólások a párt, a tanács, társadalmi szervek kínálkozó segítségét tükrözték. S talán nagyobb vita is lehetett volna, ha a szervezet vezető­sége kissé gondosabban ké­szíti elő a fiatalokat erre a jelentős taggyűlésre. A KISZ-titkár válasza után határozati javaslatot terjesztettek a tagság elé, melyet egyhangúan elfogad­tak. Vállalták a fiatalok, hogy mindenki egy nap társadalmi munkát végez a termelőszö­Családi és társadalmi ün­nepek címmel új könyv látott napvilágot a sal­gótarjáni nyomdában. Az új könyv már kivitelezésében is újszerű, piros műbőrkötéssel, arany címbetűkkel kerül az olvasók kezébe. Még újszerűbb azonban e könyv tartalma. Családi és társadalmi ünnepeink meg­rendezésének hogyanját tárja az olvasó elé. A pártbizottság agit.-prop. osztályának új ki­adványa kibővíti ezt a szak­munkásavatás ünnepélyessé tevésének módszereivel, be­szél az ifjúvá avatás, az út­törőavatás meghitt ünnepsé­gének megrendezéséről, vala­mint a karácsonyi és húsvéti vetkezet ben: segítenek a ku­koricatörésben. Beindítják a József Attila olvasó-mozgal­mat s tovább folytatják a színjátszó kör munkáját. A pártházat pedig kicsinosítják belülről is. Ezalatt a jelölő bizottság megvitatta az új KlSZ-veze- tőség névsorát, a küldöttekét s miután a KISZ-titkár a régi vezetőség nevében le­mondott, elvégezték a válasz­tást. Bármennyire hiányzik is sok együttható abból a kis kollektívából, érezték a fiata­lok — ha nem fejeződött is ki —, hogy azok, akikre sza­vaznak, majd őket irányít­ják. Meggondolt választás volt. Míg megválasztották a 9 tagú vezetőséget, több szer­vezeten kívüli fiatal is elsé­tált az ablakok előtt. Kíván­csiságból. Ők is KISZ-tagok lesznek rövidesen, biztos, hiszen az utóbbi időben is 23-an léptek be a KISZ-be. Vidám beszélgetéssel ért vé­get a gyűlés. ünnepek szebbé, családia- sabbá és társadalmibbá téte­léről is. Az új könyvet a külön­féle szervek, intézmények, üzemek és községek részére készítették, hogy az ezzel fog­lalkozó elvtársak megtanul­hassák belőle a legfontosab­bakat, ünnepek társadalmi szertartással történő lebo­nyolítását. A hasznos könyvet 15 fo­rintos árban juttatják el az érdekelteknek. A szervek, in­tézmények hivatalos appará­tusa mellett a megyei párt- bizottság agit-prop. osztályá­ról bárki igényelheti az ér­tékes könyvet.------------------------m Ja vítsuk a beruházási kooperációt A Salgótarjáni Városi Pártbixottság ülése---------------------------------------­Könyv a családi és társadalmi ünnepek megrendezéséről Szólott a technológiai fejlesz­tés jellemzőiről is. Az a cél, hogy növeljék a megmunká­lási lehetőséget. így például a dróthúzás jelenlegi 210 m/ perces sebességet 1965-re 650 m/percre kell növelni. Jelen­tős szerep jut az automati­zálásnak, a gépesítésnek, a nehéz fizikai munka meg­könnyítésére. A beszámoló a továbbiak­ban a hideghengermű re­konstrukciójával foglalkozott, mert a munkák jelenlegi üteme nem megfelelő. A me­gyei pártbizottság határoza­tát tehát az építőipar kom­munistáinak nagyobb lelkiis­meretességgel kell végrehaj- taniok. A hozzászólók nagy több­sége is bírálta a tervező • vállalat, valamint a megyei Építőipari Vállalat munkáját. Többen elmondották, hogy a jelenlegi mukatempó- val nem látják biztosított­nak a hengerműnek a szocialista szerződésben vállalt május 1-i próba- üzemeltetését. Többen elmondták, helyes lenne, ha a tervezők eljönné­nek a helyszínre, mert úgy terveznek, mintha az építke­zés szabad, sík területen foly­na. Tóth Pál elvtárs, az acél­árugyári pártbizottság titkára pedig elmondta, hogy a gyár és az Építőipari Válla­lat között nincs megfelelő kooperáció. Gyakran előfor­dul, hogy a gátló körülmé­nyeket igyekeznek saját hasznukra fordítani. A gyár,, mint beruházó, a nehézsé­gekkel nem tud megküzdeni egyedül, szükség van az épí­tők megértésére, segítségére is. Többen felvetették, hogy a hengreműi építkezéseken A műszaki fejlesztési terv teljesítése a második ötéves terv alapja Dr. CSILLAG JÓZSEF ELV TÁRS, A SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT FŐMÉRNÖKÉNEK NYILATKOZATA Bányász pártszervezeteink ezekben a napokban tárgyal­ják a műszaki fejlesztési terv eddigi teljesítését és azokat a feladatokat, amelyeket a kommunisták bevonásával a műszaki fejlesztési terv sike­res teljesítése érdekében az év hátralevő időszakában bá­nyaüzemeinknek el kell vé­gezniük. Munkatársunk ezért kereste fel dr. Csillag József elvtársat, a szénbányászati tröszt főmérnökét, s alábbi kérdéseire kért választ.- Hogyan látja az 1960. év eddig eltelt időszakában el­végzett munkát? — 1960-ban mind a tröszt­ben, mind az egyes üzemek műszaki és gazdasági veze­tőinél mind többször hang­zott el annak megállapítása, hogy a második ötéves ter­vünkben előírt feladatokat csakis akkor lehet megoldani, ha a műszaki fejlesztés va­lóban kulcskérdéssé vá­lik és ezen keresztül fogjuk megoldani a ter­melékenyebb és kultú- ráltabb termelést. Az 1960-as év előkészítő éve volt a második ötéves terv­nek, mert 1960-ban nemcsak meg kellett tervezni a fej­lesztés ütemét, irányelveit, de ezen túlmenően már meg is kellett kezdeni gyakorlati­lag is azokat a műszakfej­lesztési módszereket, új és modem gépdk beállításával, amelyek alapot adnak ahhoz, hogy a második ötéves terv célkitűzéseit valóra válthas­suk. Trösztünk területén ezen a téren jól haladtunk előre. — Mi a legfontosabb tenni­való most a műszakiejlesz- tési tervben? — A Nógrádi Szénbányá­szati Trösztnél alapvető fel­tételt képez a műszaki fej­lesztés szempontjából a gépi- jövesztés bevezetése, a gépi­rakodás ésszerű szintig való növelése, a bányafával való takarékosság céljából az acéltámos frontfejtések elter­jesztése, rakodó és jövesztőgépek segítségével a fejtések és elővájások sebességé­nek növekedése, és a korszerű biztosítás ki- terjesztésével a bányák biz­tonsági állapotának javítása. Ezeket egyenként véve, a gé­pi jövesztés területén két feladat áll előttünk. Az egyik az F 4-es gépekkel a vékony Il-es telepekben a havi 100— 120 folyóméteres kivágási se­bességnek a biztosítása, a másik ugyancsak az F 4-es géppel a III-as telepben an­nak a kikísérletezése, hogy ilyen viszonyok között mi­lyen sebesség érhető el a gazdaságosság figyelembevé­telével. Még 1960-ban meg­oldásra vár a Löbbe-gyalu frontkikísérletezése, hogy az eddig fennálló legnagyobb problémánkat, a vékonytelepi frontfejtést gépesíteni tudjuk. Az év első kilenc hónapja megmutatta a mizserfai bánya­üzemnél azt, hogy az F 4-es gépekkel a túlnyomórészt márgába hajtott vágatokban is el lehet érni a havi 100— 120 folyómétert. A szállítás gépesítésével ez tovább fo­kozható, s most már a havi 150 folyóméteres kihajtás volna az a cél, amely e gépesítés helyességét igazolná. Természetesen a gépíjövesztés mellékágaként jelentkezik a fejtőgéppel, fejtőkalapáccsal páncélkaparóra való ráterme- lés, amely jelenleg alacsony .nívón áll trösztünk területén. A most megérkezett pán­célkaparó alkalmazása lehe­tővé teszi a gépíjövesztés ug­rásszerű emelkedését. — Milyen más feladatok távoznák, még a műszaki fej­lesztéshez? — A gépijövesztés elter­jesztésével szoros összefüg­gésben áll az acélbiztosítási frontfejtések alkalmazása is. Ebben az évben célkitűzé­seink között szerepel az acéltámos frontfejtésnek 600 folyóméterre való növelése, s ezáltal az összes frontok­nak korszerű biztosítása. Ezen a téren jó munkát vég­zett Gáti II. üzem, Kányás és Tiribes. Lemaradás van Csipkésen és Mizserfán az ilyen frontfejtések tekinteté­ben. Az októberben ■ megindu­ló acéltámos frontfejté­sek lehetővé teszik vál­lalásunk teljesítését, s már a negyedik negyedév­ben az acéltámos fronthom- lokhosszat az átlagos 420 méterről 600 méter fölé emeljük. Itt eredményt kell hogy felmutasson a csipkési bányaüzem, a gusztávi gya­lusfront, az újonnan beveze­tendő tőkési új acéltámos frontfejtésekkel egyetemben. Ha ezt az év utolsó negyed­évében sikerül elérni, akkor már biztosítottnak mondható a második ötéves tervben meghatározott 800 folyóméte­res teljesítés 1000 folyóméter­re való növelése. Ehhez a kérdéshez tartozik a műszaki fejlesztési célkitű­zésekben a gépi rakodásnak a növelése olyképpen, hogy egyidejűleg a géppark minél jobb kihasználására töreked­ve az egy géppel való felra­kás mennyisége a kitűzött célt elérje. Az első félévben a 300 ezer tonnás rakodási tervünket 116 százalékra tel­jesítettük és minden remény megvan arra, hogy az év utolsó negyedében is túltel­jesítsük tervünket Ezért minden üzeiűben el kell érni a 75 százalékos mi­nimális üzemeltetési fo­kot és gépenként a Kóta-gépek­nél á napi 36—40 tonnás fel­rakást, míg a Hidasi-féle gé­peknél a havi 1500 tonnát kell elérni előváj ásókban és kamrákban egyaránt. Szólni kell a korszerű biz­tosításról, amely számunkra ebben az évben nagyon ked­vező. A betervezett 8800 fo­lyóméterrel szemben eddig 11080 folyóméter vágatot biz­tosítottak korszerűen. Ez a szám kell, hogy biztosítékot adjon azirányban is, hogy üzemeink kivétel nélkül lás­sák a korszerű biztosítás elő­nyét, azt, hogy növeli a biz­tonságot és a jobb szállítási utak megteremtésével még gazdaságos megoldást is ad. — A második ötéves tervre hogyan foglalná össze a leg­fontosabb feladatokat? — A második ötéves terv feladatai szépek és olyanok, amelyek hivatva vannak a jobb és olcsóbb termelés biz­tosításán kívül a biztonságo­sabb termeléshez, a nehéz fizikai munka emberi korlá­tozásával a bányász dolgo­zóknak könnyebb munkafel­tételeket biztosítani. Mi úgy látjuk, hogy a második öt­éves terv alapja a műszaki fejlesztési terv teljesítése és ezért tudjuk örömmel üdvözölni a pártszerve­zetnek azt az elhatáro­zását, hogy taggyűlésen vitatják meg e nagyon fontos problémákat. Arra van szükség, hogy kö­zösen fogunk össze az irány­számok megvalósításához szükséges műszaki feltételek biztosításához és így a má­sodik ötéves terv sikere is biztosítottnak mondható — mondotta Csillag József elv­társ.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom