Nógrádi Népújság, 1960. szeptember (16. évfolyam, 72-78. szám)

1960-09-24 / 77. szám

1960. szeptember 24. nögrAdi népújság 5 Október végéig vessük el a búzát Á kézi, a fogat és a gépi erő összhangjának megteremtése A vetés előkészítése érde­kében Székesfehérvárott össze­ült országos búzatermesztési tanácskozás fontos felhívást intézett az ország búzater­mesztőihez. Az országos búza­termesztői tanácskozás részt­vevői megállapították, hogy a kenyérgabona, s esen belül a búza termesztése, a lakos­ság élelmiszerellátásának, mezőgazdasági termelésünk­nek egyik fő kérdése. Hazai viszonyaink és ezen belül megyénk adott­ságai különösen alkalma­sak kenyérgabona terme­lésére, s megyénk dol­gozó parasztsága is hozzá­járulhat, az ország kenyér- gabona szükségletének ki­elég téséhez. Az ország kenyérellátásának biztosítása érdekében a jövő évben az ideinél mintegy 5 százalékkal nagyobb területen szükséges kenyérgabonát ter­melni. De nemcsak a vetés- területek növelése az egye­düli célja a kenyérgabona terméseredményeinek emelésé­nek, hanem a termésátlagok növelése is, vagyis az egy­ségnyi területről az ideinél nagyobb mennyiségű búza be­takarítása. A búza termés­átlagok emelésére még igen nagyok a lehetőségeink. Ezek kihasználásával már a jövő évben elérhető országosan a holdankénti 10 mázsát meg­haladó búza átlag. Nem egy termelőszövet­kezetünkben és állami gazdaságunkban az idei termés is igízolja. hogy elérhető a 15—16, helyen­ként a 20 mázsás termés­átlag is. A hazai búzafajták termő- képességének emelése érdeké­ben sokat tehetnek a mező- gazdaság dolgozói. Mindenek­előtt fontos az, hogy a búza vetését jól előkészített, az előveteménytől függően mű­trágyázott, ülepedett vetőágy­ban végezzék. Az optimális termőnövénvszám elérése ér­dekében növelni kell a tisz­títás és csávázás elvégzésén túl a vetőmagnormákat úgy, hogy egy-egy kh-ra 2,7—2,9 millió csírázó szemet vesse­nek, ami azt jelenti, hogy az eddigi holdankénti vetőmag­mennyiséget 115—120 kilóra kell növelni a hazai fajták­nál. A nagy búzatermés fon­tos feltétele az időben vég­zett vetés. Ezért fontos az, hogy a talajelőkészítés és ve­— Az idén újra bizonyíté­kát adta a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényének az erdő­kürti November 7. Termelő- szövetkezet. Valamennyi ga­bonaféleség többet adott hol­danként, mint a szomszédos Kálló községben. Búzából 2, rozsból pedig jó 5 mázsával jobb volt az átlagtermés a termelőszövetkezetben, mint Kállón az egyénileg dolgozó parasztoknál. Az utóbbi évek során, kü­lönösen a nagyüzemi növény- védelemben, széleskörben el­terjedt a Wofatox porozószer és permetezőszer használata. A Wofatox porozószer jól tapad, és könnyen porozható. Behatol a növényi szövetek­be, így nemcsak a leveleken élősködő növényi kártevők, hanem a levelekben élők is elpusztulnak. A Wofatox érintkezési és légzési méreg­ként hat. Emberre, állatra erősen ártalmas. Alkalmazá­sánál legszigorúbban követni kell a munkavédelmi és hasz­nálati utasítást. És csak azok­nál a növényeknél szabad használni, amelyeket az uta­sítás felsorol. A porozószert felhasználhatjuk a cukorrépa­területek répabolhái és levél- tetvei ellen is. De nem hasz­nálható fel a közvetlen fo­gyasztásra szánt zöldségféle növényeknél, különösen azok­nál, amelyek beboruló levél- zetűek, mint a káposzta, kar­fiol, mert súlyos mérgezéseket okozhat. E szer hosszú ideig megtartja mérgező hatását. Az előírástól eltérő kezelés­ből és felhasználásból eredő mindennemű káros következ­tés helyes tervezésével a ve­tést legkésőbb október végére mindenütt végezzék el. Helyesen járnak el azok a termelőszövetkezetek, amelyek már jó előre gondoskodtak a búza termésterületek kiala­kításáról. Nem egy helyen meggyorsították a kapásnö­vények betakarítását, hogy könnyebben kialakíthassák az összefüggő nagyüzemi táblá­kat. Á varsányi Dózsa Ter­melőszövetkezetben még azt is megcsinálták, hogy a termelőszövetkezeti gaz­dák háztáji kukoricáit, amelyek beleestek a ki­alakítandó nagyüzemi bú­zatáblába, kicserélték a termelőszövetkezet közös kukoricájával és a vetés meggyorsítása érdekében az ezeken a területeken termelt kukoricát besilóz- ták. A tavasszal alakult terme­lőszövetkezetek is nem egy helyen úgy szervezik a beta­karítást, hogy a kapásnövé­nyek még szeptember hónap­ban betakaríthatok legyenek, s területüket felhasználhassák a búza termelésére. Majer Lajos, Majer István és Glózik János azzal az elha­tározással léptek be a hor- pácsi Lenin Termelőszövet­kezetbe, hogy munkájukat be­csületesen elvégzik, hasznos tagjai lesznek a közösségnek. Korábban mint kőművesek dolgoztak, s a Lenin Terme­lőszövetkezetben is tovább folytatják mesterségüket. Kő­műves brigádot alakítottak. Munkájuk igen hasznos a termelőszövetkezetnek és a községnek egyaránt, meit a brigád nemcsak azokat az építkezéseket, átalakításokat végzi el, amelyek a termelő- szövetkezetben adódnak, ha­nem azokat is, amelyek a községben a termelőszövetke­zeti gazdák házatáján várnak elvégzésre. Ök hozzák rendbe azt a kastélyt, amelyben a termelőszövetkezet irodája van. Az ő dolgos kezük mun­kája nyomán készül el később a termelőszövetkezetben az egyik istálló tatarozása is. Je­lenleg a brigád egy termelő­szövetkezeti tag házát, tata­rozza, s ha elkészülnek, több kisebb munka vár még rá­juk a községben, amelyet el kell végezniök a nagy hide­gek beálltáig. A munkáját elvégző, jó szakemberekre szüksége van a termelőszövetkezetnek, s nem járnak rosszul az ilyen termelőszövetkezeti tagok sem. A kőművesbrigád hozzá­értő, szorgalmas munkája igen szép jövedelmet hoz. Havonta négy és fél, ötezer forintra tehető az az összeg, amely a termelőszövetkezet­ményért a felhasználó ter­melő a felelős. A Wofatox permetezőszer 30. használatát a Földművelés- ügyi Minisztérium a téli alma permetezésénél és az őszi­barack levéltetű irtásánál en­gedélyezi. Gyömölcsérés előtt azonban két héttel a permete­zést be kell szüntetni, mert legalább tíz nap szükséges ahhoz, hogy a kipermetezett parathion mennyisége foko­zatos bomlás következtében gyümölcs kilogrammonként a megengedett két milligramm alá süllyedjen. A bolyhoshéjú őszibarackosban, továbbá sző­lőben utoljára szürete’és előtt négy héttel permetezhetünk. Nyári almafákon a permete­zés tilos! Továbbá tilos e szer használata lakóterületeken, kertekben, zöldség- és egyéb növényekkel hasznosított te­rületeken. A permetezett területet a permetezést követő két hétig őriztetni kell, hogy onnan gyümölcsöt, aljnövényzetet, sem takarmányozásra, sem al- mozásra senki el ne vigyen. És a területen senki át ne haladjon, mert emberre, állat­ra egyaránt veszélyes. A hazai búzafajták mellett termelőszövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban is megkezdik a külföldi búza­fajták termelését is. Igaz, sok termelőszövetkezetben még idegenkednek a külföldi búzafajtáktól, de már az is haladás, hogy kísérletként 40 —50 holdon termelik a na­gyobb termelőszövetkezetek. Helyes lenne — a búza- termesztési tanácskozás felhívása is hangsúlyozza —, ha a búzaterület 15 százalékán nagy termő­képességű külföldi búza­fajtákat termelnének. Ezeknél a búzafajtáknál külö­nös figyelmet fordítsunk az előírt agrotechnika pontos be­tartására. Az utóbbi napok időjárása kedvező a vetési munkák el­végzésére. Termelőszövetkeze­teink a gépállomások segítsé­gével meggyorsíthatják ezt a munkát, amelynek eredménye­ként az időben elvetett mag jó gabonaterméssel fizet majd jövőre. S ezzel a mi búza­termelőink is jelentősen hoz­zájárulhatnak az ország jövő évi kenyérellátásához. ben a kőműves brigád mun­kája ellenértékeként jelentke­zik. De munkájuk után meg­találják számításukat a kö­zösben a brigád tagjai is. Ahogy számolják, 45—50 munkaegységet teljesítenek egy-egy hónapban, s a mun­kaegység értékét figyelembe véve, nem keresnek rosszul. Egyébként a termelőszövetke­zetben az idén már rendsze­resen, minden hónapban munkaegységelőleget fizet­nek, s hogy az ehhez szüksé­ges pénzösszeg eddig még minden hónapban a termelő- szövetkezet rendelkezésére állt, abban nagy része van a kőműves brigádnak. A szá­mítások azt mutatják, hogy a Lenin Termelőszövetkezet­ben közel 93 ezer forintot fi­zettek ki előlegként a szor­galmasan dolgozó termelőszö­vetkezeti gazdáknak. Hajdú Pál, a termelőszövetkezet egyik igen dolgos tagja 7800 forintot vitt haza előlegként. Bogdán Béla 3600, Majer La­jos pedig 3400 forint előleget kapott augusztusig. A fiatalabb tartozik Ka­pás József, a drégelypalánki Szondi György Termelőszö­vetkezet elnöke. Az eddig 20 holdon gazdálkodó ember most egyszeriben 3900 hold föld irányítójává vált. Hatal­mas terület ez a 3900 hold. A húsz holdhoz szokott em­ber nehezen szakja meg a hatalmas távlatokat, hiszen a mezsgyehatár most nem a szemünk előtt van, hanem messze, ameddig a szem el­lát. A hatalmas terület gon­dos vezetést igényel. Hogy lesz-e erre ereje az alig há­rom hete megválasztott elnök­nek, azt még nehéz lenne most megjósolni. Hogy ereje lesz-e, azt az akarata szabja meg, akarat pedig nagy van Kapás Józsefben. Tervei a termelőszövetkezeti gazdálko­dás biztos alapjainak megte­remtésére életrevalóak. Ezek­ről a tervekről beszélgettünk a minap a szövetkezet irodá­jában. — Itt még nem volt élet­képes termelőszövetkezet. Az ellenforradalom előtti alig néhány taggal küszködött a tulajdonukban levő földdel. Ma már az egész község dol­gozó parasztsága tagja a ter­melőszövetkezetnek és ez ha­talmas erő. Több mint 460 tag, s egy családból csak egy ember jelentkezett tagnak. A családtagok száma is eléri ezt — mondja az elnök —. majd így folytatta: — Nekem az az elképzelésem — s gyor­san hozzáteszi—, a vezetőség­gel együtt, hogy a termelő­szövetkezetet úgy kell megte­remteni, hogy gazdálkodása már az első évben a belter­jesség irányában haladjon. Ügy kell terveznünk, hogy maximálisan kihasználhassuk a technika minden adottsá­A temrelőszövetkezetek szép eredményeket érnek el a gaz­dálkodás terén, a közös gaz­daság fejlesztésén munkálkod­nak. A munkaerő elosztásá­ban a rendelkezésre álló munkaerő célszerű felhaszná­lásában tapasztalható hiányos­ságok azonban fékezik a szö­vetkezet fejlődését. E hibák megszüntetése érdekében na­gyobb gondot kell forditani a szövetkezeti vezetőknek a kézi-, fogat-, és gépi erő meg­felelő összhangjának kialakí­tására. Legfontosabb teendő jelen­leg, hogy még a tervkészítést megelőzően állapítsuk meg a rendelkezésre álló kézierőt. Ezután az állattenyésztés fej­lesztési tervének megfelelő kézierőt biztosítani kell az állattenyésztés számára. A növénytermesztés kézierő helyzetének javítása érdeké­ben az idei év tapasztalatai alapján, ahol szükséges be kell vezetni a kapásterület családokra történő kiosztását és a tervezett termésátlagon felüli eredményhez kötni a prémium kiadását. gát, hiszen ismeretes, hogy a technika betört a mezőgaz­daságba is. Nekünk nagysze­rű adottságaink vannak. Az Ipoly-völgye rendkívül alkal­mas az állattenyésztés fej­lesztésére. Takarmány gon­dunk nem lesz. A drégelypa­lánki szarvasmarha elismert a környéken. Ebből a szarvas- marhából szeretnénk a nagy­üzemi szarvasmarha törzset Jáalakítani. Amikor megkérdezem, biz­tosított-e a nagyüzemi állat- tenyésztés alapja, lesz-e ele­gendő állat és részükre fé­rőhely? — az elnök kicsit elhallgat, gondolkodik, majd határozottan válaszol: — Számításunk szerint egyelőre 150 szarvasmarhánk lesz. Hogy hol helyezzük el az állatokat, még nem tudom. De hogy nem maradhatnak a szabad ég alatt, az is biz­tos. Saját erőből szövetkezeti központot építeni nem tu­dunk. Ilyen kisebb dolgokat, mint sertésfiaztató, dohány­pajta, szerfásépület, saját erő­ből is fel tudunk építeni, de a költségesebb istállókhoz már kell az állami segítség is. Az első közgyűlésen em­lítettem már, hogy minél több saját erőt használjunk fel az építkezéseknél majd. Tetszett a tagságnak. Meg­könnyíti a munkánkat majd az, hogy alakítunk iparos brigádokat is. Nehéz még son azt sem tudja az elnök, mennyien vannak, mennyi a gazdasági felszerelés, amely a közösbe jön, hány állat ke­rül be és ami a legizgalma­sabb, mennyi lesz a mun­hetőleg azok a tagok jelent­kezzenek, akik rendszeresen, napról napra részt vesznek a közös munkában, hiszen a kertészet eredményességének fokozását elsősorban ez bizto­sítja. A fogaterő nagysága álta­lában lehetővé teszi szövet­kezeteinkben a fogatosmun- kák időbeni elvégzését. Foko­zottabb mértékben vonjuk be a fogatokat a növényápolási munkákba. Ezzel a növény- termesztés terén jelentkező esetleges kézierő-hiányt jelen­tős mértékben csökkenteni lehet. Azok a szövetkezetek, ame­lyek a szükségesnél nagyobb mértékben tartanak Ióállo- mányt, emiatt a fogatok kihasználása rossz, keressék meg a módját az állomány csökkentésének. Helyenként kisebb-nagyobb eltéréssel irányszámként az egy pár lóra eső 60—80 kh szántóterület az elfogadható. Szövetkezeteink többsége az elmúlt időszak alatt meggyő­ződött a gépi erő alkalmazá­sának előnyéről. Az elmúlt években mintegy 60 tsz vásá­káskéz a Szondy György Termelőszövetkezetben? A szövetkezet tagjai most jön­nek be a termelőszövetkezet irodájába és jelentik, hogy a családból hányán dolgoznak majd jövőre és mennyi vető­magot hoznak be az ősszel vetendő gabonafélékre. Mert hiába, az új termelőszövetke­zetnek is gondoskodnia kell a jövőjéről. De úgy hiszem ebben nem is lesz baj. — Miután megalakultunk, azonnal megkezdtük a trá­gya kihordását az udvarok­ból. Már eddig több mint 3 ezer mázsa istállótrágyát hordtunk ki. Egymásután jönnek a gazdák most is be­jelenteni, hogy az ő udvaruk­ból is vigyük már ki a trá­gyát. De sürget is a trágya­hordás, mert a málna- és epertelepítések alá frissen trágyázott földet akarunk biztosítani, no meg az őszi gabonák alá sem árt a trá­gya. Mivel szóba került az eper­és málnatelepítés, megkérde­zem az elnököt, mit tervez a termelőszövetkezet az eper és málna területének növelé­se érdekében. — Epret és málnát 15—15 holdat telepítünk a napok­ban. Már több mint a fele földben is van. így a jelen­leg meglevő 150 hold eper­és málnaterület 180 holdra nő a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás első évében. Termé­szetesen a távlati jövőben szintén növeljük az eper és málna területét. Ügy látszik a honti eper termőterületén Honton, Ipoly- vecén, Drégelypalánkon, a nagyüzemi gazdálkodás bé­rűit traktort, munkagépet, te­hergépkocsit. A következő év­re mintegy 50 tsz jelentette be traktorvásárlási szándékát. Hasonlóképpen kell gondol- kozniok a termelőszövetkezet vezetőinek a szükséges mun­kagépek beszerzéséről is. Ha a legfontosabb munkagépek beszerzése megtörténik, mint­egy 800—1000 normálho dnyi munka elvégzése válik lehe­tővé traktoregységenként. Ez­zel a kapacitással egy traktor évenként 3—100 kataszteri hold legfontosabb munkáit tudja elvégezni. A tervkészítésig hátralevő időt használják fel a szövet­kezetek vezetői megfontolt, körültekintő vizsgálódásra, hogy a kézi, fogat és gépi erő helyes összhangjának megte­remtése érdekében szükséges intézkedéseket, vásárlásokat a termelési terv tartalmazza. Ennek gyakorlati megvalósí­tása nemcsak a gazdálkodás eredményességét javítja, ha­nem lehetőséget biztosít a szövetkezetek tagjainak a kulturáltabb, emberibb élet­hez is. vezetésével virágzásnak in­dul e kultúra. Most lesz igazán hírneves az Ipoly-völgy híres gyümöl­cse, a közismert honti eper. De nemcsak eperből lesz majd a jövedelem, hanem gaboná­ból is, kapásnövényekből is. Hogy erre hogyan készülnek, így beszél Kapás József: — Kialakítjuk az összefüg­gő nagy táblákat és a követ­kező hetekben 40 hold őszi árpát, 150 hold rozsot és 270 hold őszi búzát vetünk. Csak megjöjjön a cserevetőmag. Ügy hallottuk, az őszi vetésű takarmány félék magbiztosítá­sával baj lesz. Nehezen érke­zik meg Drégelypalánkra. Természetes, mi most már türelmetlenek vagyunk, sür­getjük, mert az egész köz­ség jövőjéről van szó. Jól gondolkozik 5K,‘ elnök. Ha még biztosan nem is látja, milyen lesz a szövetkezet jövője, de már intézkedik, harcol azért, hogy jó legyen. És ha a vezetőség többi tagja is ilyen lesz és a tagság engedelmeskedik majd vezetőinek, úgy hisszük, Drégelypalánkon sem lesz különösebb baj a nagyüzemi gazdálkodás megteremtésé­ben. A palánki határ jó. Ter­mőföldjei gazdagon jutalmaz­zák a szorgalmat. Szakszerű, jó vezetés, hozzáértő gazdál­kodás mellett nem csalód­hatnak a drégelypalánkiak sem. Az elnök az egész falu népének óhaját egy mondat­ban tudja kifejezni. Minden­ki azt akarja, hogy jó le­gyen. És ha nemcsak Kapás József és a vezetőség, hanem valóban a drégelypalánkiak mindnyájan ezt akarják, ak­kor minden úgy sikerül majd, ahogy a szövetkezeti gazdó* elképzelik.---------------------------------------­Mi lyen növényekhez szabad Wofatox porozó és permetezőszert használni ?---------------------------------------­n borpácsi kőműves brigád A kertészeti brigádokba le Silózik a kombájn Pusztaszántón, a Sertéstörzstenyésztő Vállalat földjein. Hosszú Jó­zsef zetoros vezeti a gépet a dimbes-dombos terepen, a silózó kombájnt Majer László kezeli. Gyakran fordul a vontatóval Mezei Imre. 300GOGOOOOOOOOe300GOOOOOOQOOOOOGÖGO<30GOOOOQGQQ<^0©OOGOOOOOOOOOOOOOTOOO©OOOOOOOOOOOG< Kapás József tervei

Next

/
Oldalképek
Tartalom