Nógrádi Népújság, 1960. szeptember (16. évfolyam, 72-78. szám)

1960-09-17 / 75. szám

1960. szeptember 17. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 A HIDEGHENGERMŰ MÁJUS 1-1 PRÓBAÜZEMELTETÉSÉÉRT: Sokkol nagyobb felelősséget a tervező és kivitelezők részéről MINDEN NAP KIESÉSE 1,5 MILLIÓ FORINT VESZTESÉGET JELENT Egy rosszul sikerült érte­kezletet rendeztek a Salgótar­jáni Acélárugyárban, amelyen az épülő új hideghengermű jelenlegi problémáiról és a soronkövetkező feladatokról tárgyaltak volna az illetéke­sek. Ezt azért kell feltételes módban írni, mert ezen az értekezleten nem jelent meg a két legilletékesebb tár­gyalópartner. Az Iparterv arra sem ér­demesítette a tanácsko­zást — amelynek jelentős határozatot kellett volna hozni a továbbhaladás mikéntjére vonatkozóan —, hogy megjelenjen azon. A MÁVAG-tól eljöttek ugyan, de egyik képviselőjük sem mert érdemlegesen nyi­latkozni. Vajon lehetett-e eredménye egy ilyen tanácskozásnak? Részleteredmények születtek, azonban ezek is az acéláru­gyáriak és a megyei Építő­ipari Vállalat jelenlévő kép­viselőjének köszönhetők. A részhatáridők egyre jobban sürgetik a munkákat és ha az illetékesek nem tartják fontosnak egy-egy tanácsko­záson a részvételt, felhalmo­zódnak ezek a határidők és kiderül, hogy forintok mil­lióit dobtuk ki az ablakon. Komoly gondként jelentke­zik az, hogy a MÁVAG már jönne is szerelni, ha lehetne, azonban a betonalaptestek elkészí­tése nem látszik biztosí­tottnak határidőre. Az építkezés továbbfolytatása érdekében dönteni kellett volna, hogy először a csarnok szerelési munkálatait, vagy a gépalapok kiemelését vé­gezzék-e el. Határozni kellett volna abban is, hogy a sze­relési munka közben végzett földkiemelés zavarja-e a MÁVAG szerelőjét munka közben. Sajnos, egyik kérdés­ben sem születhetett érdem­leges döntés. Ha a MÁVAG vállalja a szerelési munká­kat úgy, hogy közben halad­nak a gépalapok kiemelési munkálatai, jelentős előreha­ladást érhetnek el az építke­zés menetében. A Földgép Vállalat jelen­lévő képviselői szakmai vé­leményként bejelentették, hogy a gépalapok kiemelési munkálatait a vállalat nem tudja elvégezni. A tanácskozás résztvevői azonban egyetértettek az acélgyáriakkal és jelenleg az az álláspont, hogy a gépala­pokat kézierővel, illetve a lehetőségek szerint robban­tással termelik ki. Ezen a tanácskozáson szó- bakerült a MÁVAG által ké­szített daruk kérdése is. Ki­derült, hogy a MÁVAG nem adott fel rendelést anyagki­utalásra két daruhoz. Ök úgy gondolták, hogy az acél­árugyáriak saját keretükből biztosítják a két daruhoz szükséges anyagot. Erre azonban nincs lehetőség. Eb­ben a kérdésben sem szület­hetett döntés. Ha megvonjuk a mérleget, a hideghengermű eddigi épí­tését illetően, látjuk, hogy ha voltak is problémák, az ille­tékesek igyekeztek minél előbb megoldani azokat. Jelenleg komoly válaszút előtt áll az építkezés. Vagy a hengercsarnok szerelését, vagy a gép­alapokat folytatják to­vább. Nem menti semmi sem az Ipartervet, hiszen művezetési szerződést is kötött vele az Acélárugyár. Gondolkodjanak az illetékesek és ne húzzák az időt, mert minden egyes napi kiesés másfélmillió fo­rint veszteséget jelent ezen az építkezésen. Silózási versenyfelhívás A Nógrádkövesdi Állami Gazdaság KISZ-szervezetének silózó brigdja a KISZ kö­zelgő kongresszusa tiszteletére versenyre hívja ki a megye területén működő valamennyi ifjúsági silózó brigádot. A verseny feltételei: 1. Op­timális érési időszakban való Tollal és lenesével Takarékosság óh . .. Országot építő munkánk­ban egyik igen jelentős té­nyező, az anyagtakarékosság. Éveken át sok-sok millió fo­rint úszik el a különböző csatornákon csak azért, mert vannak lelkiismeretlen veze­tők, dolgozók, akik fittyet hánynak a fillérekkel való takarékoskodásra, akik paza­rolják az anyagot, vagy a rossz tárolással megrövidítik a drága, sokszor import fel­szerelés, anyag életét. Fényképezőgépünk lencséjé­vel nem kerestük, nem is kutattuk az alábbi képeket: egyszerűen rájuk akadtunk, — Somlyó bányatelepen. Erre a bányára aztán nem lehetne rá mondani, hogy őrzik, vé­dik a társadalmi tulajdont. Takarékosság ... ? Egy 3500-as TH-gyűrűnek az ára nem kevesebb, mint 2520 forint. Somlyón több mint félszáz ilyen drága TH-gyűrü hever hónapok óta a fűben, a gaz lassan már be is növi csakúgy, mint a hozzá tartozó bilincseket. Egy bilincs értéke — felszerelve — 36 forint. Vajon meddig tűrik még, hogy a rozsda marja e drága felszereléseket? sllózás. 2. A siló jó minősé­gének biztosítása érdekében jó tömörítés. 3. Egy műszakra 600 mázsa siló elkészítése. 4, A jó erjedés érdekében a siló­gödröket a befejezés után 24 órán belül átlagosan 40 cen­timéteres földréteggel takar­juk. 5. A silózás összes szak szerű technikáját betartjuk. A verseny értékelése: A fővetésű silótakarmányokból származó silózást szeptember 25-én, a másodvetésű siló­takarmányokból szármázó si­lózást október 10-én értékel­jük. A versenyből a felhívás­ban foglalt pontok be nem tartása kiesést eredményez. A versenyt a megyei KISZ-bi- zottság értékeli. E silózási versenyfelhívást az országos verseny előbbre vitelének szempontjából tesszük. Silőző brigádok! Állatállo­mányunk jó, téli takarmány­nyal való ellátása érdekében, biztosítsunk minél több kiváló minőségű silótakarmányt. A Nógrádkövesdi Állami Gazdaság KISZ- szervezetének silőző brigádja Csak közös összefogással hozhatják be lemaradásukat A kazári versenyfelhívás nyomában „Meggyőződésünk, hogy el­ért eredményeinket tovább fo­kozhatjuk és ezért határoztuk el, hogy a kongresszusi mun­kaversenyt tovább folytatjuk azért, hogy 19S0rban megala­pozzuk a második ötéves ter­vünk sikeres beindítását...” így hangzott a kazári bá­nyászok felhívása, amelyet még 1959 december elején juttattak el a megye ipari üzemeinek dolgozóihoz, hogy a kongresszusi munkaverseny folytatásaként újabb munka- áikeréket érjenek el, elsősor­ban a kongresszusi határoza­tok maradéktalan végrehaj­tásáért, az 1960. éves terv si­keres teljesítéséért, a máso­dik ötéves terv zökkenőmen­tes beindításáért. Azóta több mint kilenc hó­nap telt el. és megyénk ipari üzemeinek dolgozói érdeklő­déssel kísérik: mi történt a versenyfelhívás óta Kazáron, hogyan teljesítették vállalt kötelezettségeiket, milyen eredményeket értek el 1960 első nyolc hónapjában. Nincs dicsekvésre ok Amikor a kazári bányászok egész évre szóló versenyfel­hívásukat megszövegezték, olyan eredményekkel dicse­kedhettek, amelyek méltóak is voltak a kazári bányászok korábbi ténykedéséhez, nem utolsósorban pedig az elmúlt év első felének jó munkája után ' a megtisztelő élüzem zászló átvételére is készültek. Ezeknek az eredményeknek a láttán bíztak további sike­reikben. A vállalást azonban a tett nem követte. Az igaz, hogy az év első hónapjaiban még teljesítették előirányza­taikat, de márciusban és fő­képpen áprilisban már lát­szott, hogy vállalásuk ve­szélyben van, nem dolgoznak a versenyfelhíváshoz mél­tóan. Nézzük csak az eddigi eredményeket. Vállalásukban azt írták, hogy az éves ver­seny első szakaszában ápri­lis 4-ig 1200 tonna szenet ter­melnek terven felül. Ezzel szemben még ma is több mint 2300 tonnás lemaradás mutatkozik éves esedékes tervükben. Arra is ígéretet tettek, hogy 1959. háromne­gyedévében elért összüzemi teljesítményt 12 kilogrammal növelik — az eredmény 7 ki­logrammos emelkedés —, de II lemaradás behozásáért küzdenek a Zagyvapálfalvi Üveggyárban Ez az új szivattyú-motor a dolgozók véleménye szerint is több mint féléve lett ide kilökve. A motor üzemképes volt, de nem tudni, még most is az e, amikor a szeszélyes nyár esővize mosta hónapokon keresztül. Ugyan mi lesz a sorsa ennek a motornak, meddig marad még a Somlyói javítóműhely szomszédságában? (Tudósítónktól.) A Zagyvapálfalvi Üveggyár­ban nem régen fejezték be az I. számú kemence nagy­javítását. Ennél a munkálat­nál a pontos számítások sze­rint összesen 10 napos előnyt szereztek, amely 88 ezer négy­zetméter terven felüli üveg kitermelését jelentette. Ez az eredmény azonban egy pillanatra sem jelenthet megnyugvást. A gyár tervét ugyanis év közben — a megnövekedett szükségletekre való tekintettel — felemelték. Ha ehhez a felemelt tervhez viszonyítjuk a régebbi I. szá­mú kemence és az új, ez évben átadott II. számú ke­mence tervteljesítését, akkor az éves tervhez viszonyít­va összesen több mint 220 ezer négyzetméternyi le­maradással kell számol- niok a gyár dolgozóinak és vezetőinek. A gyár dolgozói előtt nem­csak az a feladat áll, hogy a hátralevő három és fél­hónapban pótolják a lemara­dást, maradéktalanul teljesít­sék a felemelt éves tervet. A Zagyva II. üzembelépésével a minisztérium azt a felada­tot is állította a gyár dol­gozói elé, hogy rövid időn belül érjék el az évi 8 millió négyzet- méter üveg kitermelését is. Ehhez pedig arra van szük­ség, hogy a Zagyva I. gépein naponta legalább 14 500, a Zagyva II-ben pedig 6200 négyzetméter üveget termel­jenek. a jelenlegi, az 1960-as esz­tendőhöz viszonyítva 4 kilo­grammos lemaradás mutat­kozik az összüzemi terv tel­jesítésénél. Ugyancsak 1959. háromnegyedévéhez viszonyít­va 12,5 kalóriás minőségjaví­tásra tettek ígéretet. Ezzel szemben a megadott bázis­számhoz 37,5 kalória a le­maradás, nem beszélve az ez- évi tényszámról, amelynél a szakmai terv szerint 74 kaló­ria a kazári bányászok lema­radása. De sorolhatnánk to­vább, egészen a baleseti gya­korisági szám lényeges rom­lásáig. Ezek szerint tehát a kazári bányászoknak nincs okuk a dicsekvésre és őszin­tén be kell vallaniuk, válla­lásuk teljesítésében súlyos le­maradás jelentkezett. Amit eredménynek mondhatunk Tény, hogy a leglényege­sebb vállalási pontjaiknál — éppen a fenti számok alap­ján — akár a mennyiségi tervnél, akár az önköltség­nél, de a termelékenység nö­vekedésénél is — és ezek a legfontosabbak, nem álltak helyt,a kazári bánya vezetői, dolgozói. Erdeményt értek el a műszaki fejlesztés terén — bár ez a termelésben eddig nem éreztette hatását —, ami esetleg később hozza meg gyümölcsét. Ilyen például, hogy a végtelen kötelű szál­lítógépek automatizálását a vállalt 88 százalékkal szem­ben 93,5 százalékra teljesítet­ték, vagyis a meglevő üze­meltetett 15 gépből 14 már automatizált és ezzel 42 főt szabadítottak az improduktív munka alól. Az, hogy a gép­pel felrakott szén 11,5 száza lékos arányát eddig 25,6 szá­zalékra növelték. örvende­tes, hogy a meglevő nyitott­vágatok 3530 méteres hosszát korszerűen biztosították és ezzel túlteljesítették vállalá­sukat. De eredménynek mond­ható az is, hogy a műszaki fejlesztési vállalásban ígért Tőkés-lejtősaknai frontfejtés előkészítését befejezték és ma már csak napok kérdése, hogy a kazári bánya életében is üzembe helyeznek egy ilyen tömegtermelő munkahelyet. Mi idézte elő a lemaradást? Ha a bánya gazdasági, mű­szaki, párt- és tömegszerve­zeti vezetőivel, de ha mun­kásokkal is beszélgettünk, a lemaradás súlyosságát elsősor­ban objektív tényezőkre irá­nyítják. Van is ebben némi igazság, de nem olyan mér­tékben, amint ezt a bánya vezetői magyarázzák. Az igaz, hogy Szurdok bányában a III-as telepen, ahol 2 mé­teres vastagságú szenet fej­tettek a bányászok, a terme­lés több mint egy negyed­éven keresetül tűz következ­tében kiesett. Az is igaz, hogy György-bányában öt hónapon át kétharmados termelésre kellett áttérni a nagy nyo­más miatt. Ez azonban még nem csökkenti a bánya veze­tőinek felelősségét. Nem csökkentheti azért, mert bi­zonyított tény, hogy a szur- doki III-as telep kieséséből mindössze 191 tonna szénnel tudtak kevesebbet termelni, de nem csökkentheti azért sem, mert korábban kellett volna számolni a György-bá- nya ilyen nagymérvű nyomá­sával. Hiszen ha a bánya ve­zetői időben gondoskodnak tartalék munkahelyekről, bármilyen „objektív” akadályt idéz elő a kiesés következté­ben — szenelő bányászain­kat ezekre a tartalék mun­kahelyekre lehetett volna át­csoportosítani. És ha rendes ütemben, a terveknek megfe­lelően végzik György-bánya fenntartását, a nyomás nem jelentkezett volna ilyen mér­tékben. Így ezek az objektív akadályok fejetlenséget, kap­kodást idéztek elő a bánya vezetésében. Később már azt a káros, helytelen nézetet vallották, hogy minden erőt a mennyiségi terv teljesítésé­re kell fordítani, — ezért leg­alább már nem kell hallgat­ni (!) — ami a minőség, nem utolsósorban pedig az önkölt­ség alakulásának rovására ment. Ez a káros felfogás is eredményezte, hogy a vállalt két forinttal szemben az első félév étiagában 5,45 forinttal, júliusban 16,86, augusztusban pedig 5,31 forinttal lépték túl önköltségi tervüket. Arról már nem is szólva, hogy ez a kapkodás ahhoz is vezetett, hogy nem nagyon tartották be a dolgozók üdülési sza­badságának idejét, ami a néhány napos betegállomány emelkedéséhez is vezetett. A lehetőség adva van A kazári bánya dolgozói az egész megye ipari munká­sai előtt felelnek vállalásuk teljesítéséért. Érzik is ezt, hiszen főképpen az elmúlt napokban állandóan e válla­lás teljesítéséről beszélnek. Az üzem pártbizottsága is ezért tűzte napirendre ver­senyvállalásuk teljesítését és értékelve az eddigi eredmé­nyeket, olyan feladatokat szabott meg, melynek végre­hajtásával az év végén szá­mot adhatnak vállalásuk tel­jesítéséről. Erre minden le­hetőség adva is van. Ma már születtek hasznos műszaki intézkedések — a szakmai tervek átdolgozása, a terme­lési tervek átcsoportosítása stb. — melyeknek végrehaj­tása biztosíték a feladatok teljesítéséhez. Hiszen a ver­seny szelleme él az emberek­ben — bizonyítja a bányász­napi eredmény is —, de az szükséges, hogy a bánya ve­zetői, mozgalmi szervei tá­maszkodjanak a derékhadra. Somogyvári László Fennállásának 10. évfordulójára készül a Bányagépgyár A Zagyvapálfalvi Bánya­gépgyár dolgozói október 1- én ünnepük a vállalat meg­alakulásának 10. évforduló­ját. Az ünnepségre készülve számos brigád és egyes dol­gozók újabb munkasikereket érnek el. Az első félévben alakult Surányi brigád a szo­cialista cím elnyerését tűzte ki célul. Párosversenyre in­dult ,a Juhász és Kalocsai brigádokkal. Ehhez a mozga­lomhoz hamarosan csatlako­zott a kovács üzemből a Blasko brigád és az öntö­déből a iBásti brigád. Vala­mennyi kollektíva szép ered­ményt ért el az első félév­ben. A legjobbnak a Surányi brigád bizo­nyult, amelynek az au­gusztusi termelési ta­nácskozáson a dolgozók odaítélték a szocialista brigád címet. A Surányi brigád kiváló ter­melési eredményei, társadal­mi munkája mellett sikere­sen vett részt a szakmai és politikai oktatásban is. A szakmai oktatáson bővítették rajzismereteiket, elsajátítot­tak különféle műszaki eljá­rásokat. A rajzolvasó tan­folyamon is eredményesen vizsgáztak. Más dolgozók is kitűntek azonban a Bányagépgyárban. A legutóbbi termelési ta­nácskozáson 20 dolgozó kan­ta meg a szakma kiváló dol­gozója kitüntetést. A tovább folytatódó munkaversenyben azok a brigádok, amelyek eddigi munkájuk alapján még nem nyerhették el a szocialista címet, célul tűz­ték ki, hogy a második fél­évben megszerzik azt. Több dolgozó egyéni vállalást tett. Pozsonyi István marós például elhatározta, hogy a hozzá beosztott Tófh Erzsébet és Nagy Géza segédmunkásokat önálló­an dolgozó betanított munkásokká neveli. Amig a gyár dolgozóinak túlnyomó többsége elisme­résre méltóan veszi ki ré­szét a munkaversenyből, ad­dig egyes helyeken sajnos fegyelmezetlenséget tapasz­talni. Az esztergályos üzem délutáni műszakjában pél­dául egyesek már 9 órakor abbahagyják a munkát, amely főleg a lakatos cso­port feladatának elvégzését akadályozza. Helyes lenne, ha ezen a helyzeten minél előbb kedvezően változtatná­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom