Nógrádi Népújság, 1960. szeptember (16. évfolyam, 72-78. szám)

1960-09-14 / 74. szám

1960. szeptember 14. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 Saját kárán tanul az ember ... Aratás után vannak a felső­petényi Szabad Föld Termelő- szövetkezetben. Elcsépelték a gabonát, és a tagok munka­egységrészesedést is kaptak, akik éppen kívánták, mert egyébként úgy határoztak, nincs szükségük előlegre, az esztendő végén, a zárszám­adáskor kapják azt is meg. Nem rossz az idei év Felső- petényben. Ahogy számolják jó 8 forinttal lesz több a munkaegység értéke, mint az elmúlt esztendőben. Van azon­ban néhány dolog, amely nem úgy sikerült a termelőszövet­kezetben, mint ahogy azt ter- 'vezték annak idején. Ilyen a gabona is. A kalászosok nem a jegjobban sikerültek a Szabad Föld Termelőszövet­kezetben. Az átlagtermések jórészt alatta maradtak az eredetileg tervezettnek. — Szépen indultak a kalá­szosok, de aztán nem fejlőd­tek úgy, ahogyan kellett vol­na. Gyenge volt a föld, sze­gény tápanyagokban, és rit­kább is lett a gabona a szükségesnél. Varga Mihály, a termelőszö­vetkezet elnöke mondotta eze­ket, hogy néhányan a terme­lőszövetkezeti irodán beszél­gettünk. Volt idő, hisz az­nap bő csapadék hullott, nem járhatták a határt. No, persze azért a kétségbeesésre nincs okuk a szövetkezetieknek. Az esztendő végén megkapják já­randóságukat, az egész évben szorgalmasan dolgozó szövet­kezeti gazdák. Csak éppen az államnak nem jyt annyi, a kötelezettséget nem tudják úgy teljesíteni, ahogy szeret­ték volna. — Ezek tények, sajnos most már nincs módunkban vál­toztatni rajtuk — folytatta tovább az elnök —, de az bizonyos, tanultunk az elmúlt évből, a következőt már most úgy készítjük elő, hogy ered­ményesebb legyen az ideinél. Fehér lapra rótt kimutatá­sok kerültek elő a fiókból és tervek, amelyekre a felső­petényiek már a következő évet vázolták. Ezeket néze­getve folyt tovább a szó. — Nem nyugszunk mi bele, hogy kevesebbet termeltünk a tervezettnél. Kár volt ez nekünk is, meg a népgazda­ságnak is. Éppen ezért már az idén több olyan intézke­dést teszünk, amely azt cé­lozza. hogy nagyobb legyen a gabonatermés és a szövet­kezeti gazdák szükségleté­nek kielégítése mellett bizto­san számíthasson ránk álla­munk is. Az első és igen fontos ilyen intézkedés, amelyről az elnök beszélt, hogy megnö­velik a kalászosok, főleg a kenyérgabona vetésterületét. Az idén a Szabad Föld Ter­melőszövetkezetben a szántó- terület 13 százalékán termel­tek gabonát. Az új vetésterv szerint ez a szám igen jelen­tősen, 24 százalékra emelke­dik. — Persze ez nem jelenti azt — magyarázta az elnök —, hogy a több termést na­gyobb területről kívánjuk el­érni. Intézkedéseket tettünk és teszünk a továbbiakban is az átlagtermések fokozatos növelésére. Jelentős területen talajjavítást végzünk, és egy­re növekszik a szervestrágyá­zott területünk is. Így pró­báljuk pótolni a talaj táp­erejét, amelyet hosszú időn keresztül a termelt növény­féleségek elhasználtak. Aztán arról kezdett beszél­ni, nem sajnálják, nem ta­karékoskodnak fölöslegesen a vetőmaggal sem, mert az rit­ka növényállománnyal, és vég­ső soron kevesebb szemter­méssel bosszulja meg magát. Az eddig szokásos 90 kilo­gramm őszi árpa helyett 110 kilogrammot vetnek, és az 50 hold őszi árpatáblában már javában végzi munkáját a vetőgép. ! Megfelelő meny- nyiségű műtrágyát, szuper­foszfátot és pétisót is kapott a föld. S hogy az időjárás kedvezett, sikerült jó mag­ágyat is készíteniök a gép­állomásiaknak. Nyárvégi mélyszántást, fogast és gyű­rűshengert kapott az a te­rület, amelybe az árpát vetik, s így jön még rá a mag­takaró. De, gondosan, jól sze­retnék előkészíteni a talajt va­lamennyi gabonaféleségnek. Annak a szovjet búzafajtának is, amelyet az idén kísérlet­képpen termelnek a szövet­kezetben, vetőmagnak és az a tulajdonsága, hogy gondos munkával, a mi viszonyaink között nagyszerű termésered­ményt hoz. Ilyen gondok foglalkoztat­ják a felsőpetényi Szabad Föld Termelőszövetkezet gaz­dáit ezekben a napokban, mert nemcsak a termelőszö­vetkezet vezetősége beszélt ezekről a dolgokról. Nemré­giben közgyűlést tartottak a termelőszövetkezetben, ahol a szövetkezeti gazdák mondták el véleményüket az új gazda­sági év vetéstervének kiala­kításáról. S ha így közösen beszélik meg, döntik el. me­lyik a leghasznosabb módszer, minden bizonnyal eredménye­sebb lesz a cél érdekében végzett munkájuk is. Vincze Istvánné Semleges-e az ENSZ Kongóban? A bajbakerült emberekre jellemző, hogy zavarukban azt is elmondják, amelyről más körülmények között sem­miképpen sem tennének em­lítést. Ilyen helyzetbe került a héten Csőmbe, az imperia­listabarát néger vezető is, aki hirtelen haragjában olyas­mit mondott el, amit később bizonyára nagyon megbánt. Katanga tartomány szakadár miniszterelnöke ugyanis, ami­kor arról értesült, hogy az ENSZ-csapatok egyidőre a tartományban is — Kongó más területein már régebben megtették — lezárják a re­pülőteredet, felháborodottan e szavakkal fakadt ki: „Ham­marskjöld főtitkár úrtól, ami­kor itt járt, ígéretet kaptam, hogy repülőtereinket nem zárják le és a katangai fegy­veres erők szabadon használ­hatják azokat...” A főtitkár úr tehát, aki azzal a feladat­tal járt Kongóban, hogy megakadályozzon minden külső beavatkozást az újon­nan függetlenné vált ország 'belügyeibe, az imperialisták­kal összejátszó áruló „minisz­terelnöknek” megígérte, hogy Társadalmi tulajdon védelme családi otthonokban Egy lakás előállítási költ­sége addig a pillanatig, amíg az újdonsült lakó a kezébe kapja a kulcsot, átlagosan 150—160—170 ezer forintba kerül. Ennyit költ’ tehát az állam ázért. hogy nálunk az emberek a mai követelmé­nyeknek megfelelően modem otthonokban éljenek. Sajnos, azonban még a leg­újabb lakások is elég roha­mosan tönkremennek, meg­rongálódnak. Ennek egyik oka az, hogy az ingatlanke­zelő vállalat által kezelésbe vett új bérleményeknél ren­geteg olyan probléma fordul elő, ami a kivitelező vállalat hanyag munkájából adódik. Nem zárnak rendesen a nyí­lászáró szerkezetek, ajtók, ablakok, stb Igen sok eset­ben okoz átázásokat a lelki- ismeretlen munka, az, hogy a lefolyó szerkezeteket nem szakszerűen dolgozzák össze. Az említett problémákon mindenekelőtt gondosabb, szakszerű munkával a kivite­lező vállalatnak kell változ­tatnia. Emellett azonban még számos egyéb tényező is hoz­zájárul az új lakások egyes részeinek rohamos tönkreme­neteléhez. Felelősség terheli olykor a tanácsi vezetőket, mert nem biztosítanak min­den házba házfelügyelőt. De probléma van ott is, ahol már a házfelügyelő segítségével szabtak meg házirendet a bérházakban. Nagyon sok he­lyen nem tartják be a lakók a házirendet, figyelembe sem veszik a házfelügyelő vélemé­nyét. Sok törés, romlás for­dul elő az egészen új laká­sokban is. Itt-ott felfeszíte­nek padlást, pincét, vagy el­tűnik a tüzelő, s egyéb holmj és nincs, aki beismerje az ilyen kárt. Igen sok a gyer­mekek által okozott kár. Be­törik az ablakokat, összefir­kálják a lépcsőházak falát, és vég nélkül sorolható a ha­sonló rongálás. A szülők többnyire nem vállalják érte a felelősséget. De a felnőttek is hozzájárulnak a lakáson kívüli területek megrongálá­sához Külön probléma a rádió és televíziós antenna felszerelé­sével okozott figyelmetlenség. Hozzá nem értők szerelik fel leetöbb esetben, összetörik a cserepeket. nem helyezik vissza, s a következő esőzés alkalmával súlyos kárökat okoz az ilyen gondatlanság. Arról nem is beszélve, hogy sokan a földelést elmulaszt­ják. enélkül pedig a televízió antenna viharok, zivatarok idején vonzerőt gyakorol a villámra, ismét csak esetleges súlyos károknak kitéve a környező területet. Gondatlan lakók a lefolyó­ba, csatornába, WC-be, fürdő­kagylóba, stb, olyan darabos dolgokat is beleöntenek, ame­lyek hálózati dugulást okoz­nak, ilyenkor nem egy eset­ben egész hálózati rendszert kell megbontani, ami a kör­nyezet számára is kellemet­lenség. Akkor, amikor a lakásprob­lémák még elég súlyosaknak mondhatók, feltétlenül hely­telenítendő dolog, hogy a jó lakással rendelkezők ennyire nem becsülik meg a társadal­mi tulajdon e formáját. A ti­zenöt éves távlati terv azt célozza: mielőbb, minél kö­rültekintőbben oldjuk meg a lakásproblémát. De ennek tö­kéletesebb sikeréhez minden­kinek. minden egyes család­nak a maga módján hozzá kell járulnia. m<>00<><XKKK><XIOOO<X><><K>0<KKK><>0<K!0<>000<>OOeO<>0<><)<>00<><X>0(>0<)00<><>000000<>0000<KKroOOOOOOO<K>000000 Változások éve Varsányban Levél a szerkesztőséghez K özségünk dolgozó parasztsága zömmel a tavasz folya­mán választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját, amely út választása sok gondot okozott. Amikor ez az elhatározás megszületett, gondolatukban még próbálgatták azt az utat keresni, amely egyidőre még biz­tosítja az egyéni gazdálkodást. Szerintük majd csak őszre kellett volna elkezdeni a közös gazdálkodást, ez volt a be­szélgetésük tárgya. Mégis alighogy a földrendezők befejez­ték a munkát, máris megmozdult a falu apraja-nagyja. El­határozták, hogy az elnököt előző munkahelyéről hazahív­ják. Hangoztatták sokan, ha már a közös utat választottuk, úgy lenne a jó és hasznos, ha munkánknak lenne ered­ménye. Ezek az emberek a termelőszövetkezetben nem csa­lódtak. Nézzük meg, hogy miért is nem csalódtak? A járás köz­ségei közül, az aratást megelőzően, a növényápolás, vala­mint takarmány betakarítási munkákat a leggyorsabban, a jó gazda gondosságával végezték el. E munkák elvégzésé­ben a Dózsa Tsz 500 taggal dolgozó parasztsága feladatát jól oldotta meg. Emberemlékezet óta nem volt még eny- nyire gyors aratás és ennyire közös elgondolás. Az aratás időben és a legszakszerűbben lett elvégezve. A szérű helyek megválasztása, az ott elhelyezett kazlak mintakazlak, ame­lyek úgy néznek ki. mint gondos gazdaként elkészített szé­nakazlak. Ez a gazdák dolgozni akarásának, egyhangú elha­tározásának köszönhető. Az asszonyok munkavállalása nagy segítség volt a hordásnál, így a felszabadult férfimunkaerö azonnal három néppel megkezdhette a cséplést. A tagság vállalta, hogy augusztus 20-ra a cséplést befe­jezi és ez úgy is lett. Éppen ezért az alkotmány ünnepét nyugodtan töltötték. A cséplés után nem nyugszik meg a vezetőség, sőt a tagság sem. Alighogy végeztek, mindjárt a nagyüzemi gazdálkodás jelenleg legfontosabb munkájának fogtak neki, az istállótrágya időbeni kihordásának és alá- szántásának. Olyan a határ, mint egy megzavart méhcsalád, kocsi kocsit ér és a gépek is hordják a trágyát, szerte a határban a traktorok pöfögnek. A tsz készíti az összes veté­sek alá a talajt, mégpedig először nagyüzemileg. A tsz-gaz- dák össze-összedugják a fejüket és tanakodnak, hogy is lenne jobb a magágy. Bíborheréjük 60 holdon már a földben várja a kedvező időt és gyűjti az erőt ahhoz, hogy jövőre minél nagyobb hozammal jutalmazza a szorgos tagságot. A gabona még ömlesztett állapotban van, szükség tárolóhelyeken elraktá­rozva, de már az őszi vetéshez készül a falu. A csávázási feltételeket beszélgetik, a talajt készítgetik. A községben meglevő munkaerő egy része időszaki mun­kára készül, mivel az egész tagság asszonytagjainak most nincs munkája, eljárnak a szomszédos tangazdaságba. A ve­zetőség olyan termelési tervet kíván összeállítani, amely terv szerint egész évben tudja az asszonytagjait foglalkoz­tatni. Amit az idén még nem lehetett megoldani, ez úgy sikerül, ha a vetéstervet időben, szakszerűen teljesíteni tud­ják. Ennek érdekében meg is tesz a tagság mindent és fá­radságot nem ismerve végzik komoly munkájukat. Dicséretet érdemelnek a tsz asszonyai, akik sokat segí­tenek a férfiaknak. A község tsz-tagjai még arra is vállal­koztak. hogy a szomszédos, kevés munkaerővel dolgozó tsz-t segítsék az aratási, illetve hordási munkában. Így‘történt meg, hogy két vontatóval Ságújfaluba ment 14 tag hordani, akik igen megfeszített munka mellett nagy segítséget nyúj­tottak az ottani tsz-nek. A község reggeli forgalma is megváltozott. Másként járnak a tehenek, másként a fogatok, másként közlekednek az emberek, más formában vásárol a lakosság, mivel ki­számítanak minden időt a munkákhoz. Más a község központja, mert azóta épült háromtanter­mes iskola a falu közepén. Épülőfélben van egy pártszék­ház is, amelynek a tetőszerkezetét építik. Épült a központi majorban egy kis kovácsműhely, melyet házilag a tagság épített meg. Épült egy tehénistálló, majd ezt még két oldal­ról bővítik, most folynak a tetőszerelési munkák. Szóval annyit, hogy a község élete kezd nagyüzemi formákhoz iga­zodni és szeretik is az emberek, mert beszélgetésük a körül forog, hogy jövőre ezt másként kell, azt is másként kell, hogy jobb legyen, többet kapjunk. ( \ indez azt igazolja, hogy érdekli a közös gazdaság a gazdákat, s azt akarják, hogy a község képe megvál­tozzon, s igazi nagyüzemmé váljék a Dózsa Termelő- szövetkezet. SZITA ISTVÁN nogy ji M a „katangai fegyveres erők” — értsd: a belgák volt gyar­mati csendőrsége — szabadon használhatja a tartomány re­pülőtereit. Hammarskjöld bi­zonyára nem örült Csőmbe nyilatkozatának. A KONGÖI KORMÁNY HELYZETE MEGSZILÁRDUL Augusztus utolsó napjaiban sok minden tisztázódott Kon­góban. A szándékos zavart- keltési kísérletek ellenére nyilvánvalóvá vált, hogy a köztársaság kormánya az or­szágban feltétlenül ura a helyzetnek. A független afri­kai államok leopoldivillei konferenciája bebizonyította, hogy a gyarmatosítás alól fel­szabadult országok egységesen támogatják a központi kongói kormányt. Bebizonyosodott az is, hogy a különböző szepa­ratista törekvések nem a kongói nép egyrészének óha­ját fejezik ki, hanem kizáró­lag a gyarmatosítók mester­kedéseit a fiatal független ál­lam megfojtására. Végül ki­derült az is, hogy a súlyos pénzeken megvásárolt áruló­kat csak egy elenyészően szűk réteg támogatja, amely nem képes meggátolni, hogy a központi kormány érvényt szerezzen határozatainak az egész ország területén. És amikor Katanga határán felsorakozott a kongói hadse­reg, hogy az utolsó szakadár tartományból is elkergesse az árulókat és megteremtse az ország egységét, amikor a gyarmatosítókat az a veszély fenyegette, hogy Lumumbá- nak, mint az országot egye­sítő győztes hadvezérnek, hallatlanul megnő majd a te­kintélye, akkor „a szabad vi­lág” gyors cselekvésre szánta el magát... EYSKENS MINISZTERELNÖK BEJELENTI... Terveikben két tényezőt vettek figyelembe. Egyrészt a két kongói vezető: Lumum­ba miniszterelnök és Kasza- vubu köztársasági elnök kö­zött fennálló ellentéteket, va­lamint az ENSZ-csapatok je­lenlétét. Nyugaton jól tudták, hogy Lumumbával nem lehet alku­dozni az ország függetlensé­géről, nem lehet őt megvá­sárolni holmi ígéretekkel, vagy könyöradománnyal. Tud­ták, hogy ugyanez nem mondható el a köztársasági elnökről, akiről köztudomású volt, hogy a gyarmatosítók ellen folytatott harcok idején is — előnyökért, vagy szemé­lyének előtérbe helyezéséért — hajlandónak mutatkozott megegyezésre és kompromisz- szumok elfogadására. A meg­oldás tehát kézenfekvőnek látszott. Kaszavubunak fel­ajánlani az egyeduralmat és kijátszani a legveszélyesebb ellenség, Lumumba ellen. Az elképzelés megvalósításához a szükséges erő is rendelke­zésre áll — gondolták — áz ENSZ Kongóban levő „sem­leges” fegyveres ereje. Eyskens belga miniszterel­nök pedig már jó előre meg­jósolta egy sajtóértekezleten, hogy „nagyjelentőségű” ese­mények várhatók Kongóban. „Meggyőződésem uraim, hogy rövid időn belül újra talál­kozunk, szenzációs fontosságú dolgok következtében” — mondotta a miniszterelnök. KUDARCBA FULLADT TERVEK Szeptember 5-én éjjel Kon­góban drámai gyorsasággal peregtek az események. Ka­szavubu elnök a leopoldvillei rádióban bejelentette, hogy leváltja Lumumba miniszter- elnököt tisztségéből, mert — mint mondotta — „Lumumbát a belgák tették meg minisz­terelnöknek”. Még el sem hangzott az elnök rádiónyi­latkozata, a brüsszeli rádió máris Wigny belga külügymi­niszter szavait röpítette világ­gá, aki „bámulatos gyorsa­sággal” reagált a leopoldvil­lei rádióban elhangzottakra. „Belgium csak örülhet, ha Kongó Kaszavubu vezetésével visszatér a béke és nyugalom állapotába” — mondotta a külügyminiszter, aki nem volt tekintettel arra, hogy az általa felmagasztalt köz- társasági elnök néhány perc­cel korábban azzal indokolta a kongói miniszterelnök tör­vénytelen leváltását, hogy az „a belgák ügynöke”. S a rá­diónyilatkozattal egyidőben akcióba lépett egy másik erő is, az ENSZ Kongóban levő fegyveres ereje. A jól előkészített akció mégis kudarcba fulladt. Ki­derült ugyanis, hogy a gon­dosan kidolgozott tervekből egy „tényezőt” kifelejtettek, mégpedig azt, hogy Kongó nagy többsége függetlenséget akar és csak olyan politikust hajlandó támogatni, aki e függetlenség mellett száll sík­ra. Kaszavubu hiába adott parancsot a hadseregnek a miniszterelnök eltávolítására, a 'kongói katonák Lumumbá- nak engedelmeskedtek, eluta­sítva az imeprialista mester­kedéséket. A hatalom tehát továbbra is a központi kor­mány kezében van. Ezt az ENSZ „felügyelete alatt” megtartott képviselőházi és szenátusi ülés is megerősítet­te. Kudarccal végződött te­hát az imperialistáknak ez az újabb — az ország két és fél­hónapos függetlensége óta ki tudja hányadik — puccskísér­lete is. Nyugaton azonban ebből csak azt a tanulságot vonták le, hogy „Kaszavubu nem sajátította el az állam­csíny kirobbantásának és vég­rehajtásának technikáját”. Bizonyos, hogy Brüsszelben, Washingtonban és több más nyugati fővárosban újabb tervek készülnek a fiatal, független köztársaság megfoj­tására. Bármit kotyvasztanak is azonban az imperialista bo­szorkánykonyhákban, a kon­gói nép hősiesen folytatja ne­héz harcát hazája valódi füg­getlenségének kivívásáért. GYÚJTSD A MÁKGUBÓT! Ne dobjuk a szemétbe, ne tüzeljük el, minden kilogramm mákgubóra szükség van. 1 kg MÁKGUBÓ ára: 1 forint 10 fillér. A férges is ennyit ér. ÚTTÖRŐ PAJTÁSOK! Vegyetek részt a mákgubó összegyűjtésében. A szorgalmas munkát végző úttörőket külön jutalomban részesítjük. Átveszi a földmüvesszövetkezet (398) APRÓHIRDETÉSEK Kitűnő állapotban levő, négy­ezret futott százhuszonötös Da- nuvia motorkerékpár kilenc­ezerért eladó. Salgótarján, Rá­kóczi u. 302. Nagyállomásnál. (483) Eladó 1 db 250-es Pannónia. Cím: Regős Emil. Zagyvapálfalva, Felsőfalu, Damjanich u. 52. sz. (487) Salgótarjánban Moziüzemveze­tői és Gépkezelői Szaktanfolyam indul. A tanfolyam időtartama 10 hónap. Jelentkezési határidő: 1960. szeptember 30-ig Salgótarján Megyei Tanácsháza földszint 12. Jelentkezés írásban vagy szemé­lyesen. (485) Buják községben családi ház eladó 450 négyszögöl telken, gyü­mölcsössel betelepítve, pormentes, csendes helyen. (486) Szoba, konyha, speizos ház azonnal beköltözhetően eladó. Salgótarján, Salgó u. 3. (489)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom