Nógrádi Népújság, 1960. augusztus (16. évfolyam, 65-70. szám)
1960-08-27 / 69. szám
1960. augusztus 27. NÖSRAB! W»F“OJiAl« 7 Jelentős tervtúlteljesltés a vendéglátóiparban Megnyílt az önkiválasztó méterosztály a Salgótarjáni Állami Áruházban NÖVELIK A SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ ÉTELFÉLESÉGEKET A megyei Vendéglátóipari Vállalat dolgozói szép eredményeket értek el a felszabadulási munkaversenyben, valamint az első féléves terv- teljesítésben. A felszabadulási munkaversenyben elért sikereken felbuzdulva a vállalat dolgozói még nagyobb lendülettel folytatták munkájukat a féléves terv túlteljesítéséért. Éves eredménytervüket 400 ezer forinttal kívánták túlteljesíteni, azonban az első féléves eredmények alapján, a felszabadulási munkaverseny folytatásaként már az első félévben 2 713 000 forinttal teljesítették túl féléves eredménytervüket. Költségmegtakarítást nem sikerült elérniük a lényeges tervtúlteljesítés miatt, mert a tervtúlteljesítés plusz költségekkel járt. Emellett az első félévben lényegesebb összeget fordítottak munkavédelmi felszerelésekre is. Az első félévben elért lényeges tervtúlteljesítést nagyobbrészt a saját készítésű ételféleségek növelésével érték el. A túlteljesítés összegéből 1 726 000 forint jut a sajátkészítésű készítményekre. Emellett emelkedett az egy főre eső termelékenység is, hiszen a vállalt 11 500 forint helyett 12 300 forint esik egy főre. Ezek az eredmények annak nyomán jöttek létre, hogy egyre több egység csatlakozik a „kiváló egység’’ cím elnyeréséért folyó versenyhez, Elegáns! ízléses öltözködés! Szép kidolgozás! Anyagban nagy választék! Készíttesse ruháit a Balassagyarmati Szabó KTSZ. mértékutáni részlegében! 440. Az új kereskedelmi formák bevezetésének érdekében kereskedelmi vállalataink megkezdték a munkát. A salgótarjáni Állami Áruházban a múlt hét csütörtökén megnyílt az önkiválasztó méterosztály. Az áruház emeletének baloldalán, a fal melletti polcokon sokszáz különböző méteráru kínálja magát a vásárlóknak. A polcok előtt lévő asztalokon a méterosztály alkalmazottai lemérik azt az anyagot, amely a vevőnek éppen megtetszett. A neonfényben fürdő osztály ízlésesen kialakított, rej- tettvilágításos polcai, a bemutató állványok mind azt a célt szolgálják, hogy megkönnyítsék a vásárlók és az eladók munkáját. A polcokra és az állványokra elhelyezett anyagokhoz könnyen hozzáférnek a vásárlók és a gyors módszer eredményeképpen lényegesen megnövekedett a forgalom. A megnyitás alkalmával a: osztályt ellepték a kíváncsiskodók, a vásárlók és az első pillanatokban érzett meghökkenés után már bátrabban mozogtak a polcok és állványok között. Szinte percről percre többen lettek és sokan már az első percekben kipróbálták az új vásárlási módszer előnyeit. Az Állami Áruház új önkiválasztó méterosztályának megnyitása csupán első lépés az új kereskedelmi formák bevezetésének érdekében indított munkában. Az új módszer hasznossága kétségtelen — bár számszerű eredményt még nem ismerünk — hiszen az önkiválaszás rendszerének megvalósításával mintegy 3 ezer különböző színű, fajta és minőségű méteráru között válogathatnak a vásárlók és sokkal kevesebb idő alatt szolgálhatják ki önmagukat; az eredmények ismerete ellenére az új módszer bevezetése megnyerte a vásárlók tetszését. Megnövekedett feladatok a hulladékgyűjtésben A második ötéves terv a MÉH vállalatokat is — így a Pest-Bács-Nógrád megyei MÉH vállalatokat is — fokozott feladatok elé állítja. Az irányelvek szerint a MÉH- nek az ötéves terv során vasból 31, fémből 28 és fél, papírból 68, rongyból 30, nyersbőrből 20, toliból 15—20, csomagolópapírból 50 és az egyéb áruféleségekből 100 százalékkal többet kell évente beszolgáltatni a népgazdaságnak, mint 1960- ban. Ez azt jelenti, hogy például a Pest-Bács-Nógrád megyei MÉH vállalatnak 1965. év végéig évi 35 000 mázsa vassal, 20 000 mázsa papírral, 1000 mázsa színesfémmel és 3500 mázsa ronggyal többet kell begyűjtenie. A megnövekedett feladatok teljesítéséhez népgazdaságunk megfelelő anyagi eszközöket bocsát a vállalat rendelkezésére, hogy telepeiket korszerűsítsék és gépesítsék. végzi majd. Növelik a kéziemelők és szállítóeszközök számát, nagyobb textilválogató központokban megvalósítják az előporolással egybekötött szalagrendszerű válogatást. A bálázó helyiségeket és a porártalomnak kitett helyiségeket — figyelembe véve az egészségügyi követelményeket — megfelelő szellőzőberendezéssel látják el. A rakodás gépesítésére markológépeket állítanak be, az árumozgatás és kezelés elősegítésére sima és emelővillás targoncákat, billenőplátós teherautókat és egyéb gépi berendezéseket kapnak a hulladékgyűjtő telepek. Természetesen azonban a megnövekedett feladatok elvégzésére — a gépesítésen kívül — döntő jelentőségű, hogy az üzemek, intézmények, a lakosság és az iskolák tanulói a jövőben még fokozottabban bekapcsolódjanak a hulladék- gyűjtésbe, megértve azt, hogy ezzel népgazdaságunknak A rongy és papír mintegy 80 százalékának bálázását gép nagymennyiségű valutát takarítanak meg. OOOOOGGOOOOOGOOOGOOOGOOOOOOOOOOOOOOGGGOOOOOOOO GGGGGGO^XD looooooe Annus: Engem nem kell... Feri: Fene a vén dinnyepásztorát ... Nincs más gondja? Annus: Te is jobban tennéd ... Feri: Ha megyek óbégatni, mi? Annus: Ha nem mozizni Feri (felfortyan): Hogyhogy nem mozizni? Megbeszéltük. Nem megbeszéltük? Annus: Engem nem kérdeztél,, — rohantál! Feri: Hát ennyi a szavad? Annus: Nem tudom, hogy szót adtam! De a csoportnak, kórusnak igen ... Nem hagyom őket cserben ... épp most, hogy szereplés lesz... Feri: Na, jól vagyunk! Látom, megtömte a fejed, míg elvoltam... De azt mondom én neked, Annus, ha te most elmégy, ha engem most csúffá teszel... Józsi bácsi (karján tele kannával be): Kész vagy mán jányom? ... (Mintha most venné észre Ferit): Hát te? Feri: Hát maga?! Józsi bácsi: Na nézd csak!... Itt a turbékoló is ... Feri (Józsi bácsihoz lép, fojtott dühvei): Idehallgasson, Józsi bácsi! Én tisztelem, becsülöm magát... nagyapám lehetne. De aszondom: ne üsse az orrát más dolgába. Annus nem megy, oszt punktum. Annus: Annus elmegy, oszt punktum. Józsi oácsi (nyugalommal, szinte derűsen): Nézzed csak, Feri fiami,..'. Otthagytad a csoportot, rendben van. Ott az éneket, az is rendben. De hogy másokat is elcsalogass, mert félre áll az orrod, az nem gilt! Feri: Az én jegyesem azt tepve, amit mondok... Józsi bácsi: Hát énfelő- lem ... mifelőlünk teheti... Teheti addig, amíg a csoport, vagy a kórus kárát nem látja. Addig teheti. Feri: Bent van a csoportban aztan is. Józsi bácsi: A csoport, meg kórus: egy. Egy fának két virága ... Ami a kórusnak szégyen, a csoportnak is az ... Ha te kijöttél a csoportból, kórusból, nem nagy baj... Van helyedbe Béres Andris. Énekli ő a szólót. De Annusra szükségünk van. Érted, fiam, Annust nem adjuk! Helyette nincs (Annusra kacsint nyomatékkai)... Nincs, aki Béres Andrissal énekeljen. Feri (mintha kígyó csípné, Annus felé): Mit? Annus (múcsodálkozással): Mi bajod? Fen (szinte kiabálva): Hát kibújt a szeg a zsákbul!... Béres Andris!... Mégis csak Béres Andris 1 Annus: Ha te nem csinálod... Valakinek csak kell! Feri (mint fent): Kell hát! Béres Andrisnak! Ó, én ökör! .. ökör!... Hogy hamarább nem láttam!... Úristen! ... Mi van itt! (Dühösen fel-alá fut, aztán egyszerre megáll, háttal Annusnak, erőszakolt nyugalommal.) Hát csak menj Annus ... eredj... Béreshez. (Visszafordul.) De engem többé nem látsz! A falut is itthagyom. Annus: (rémülten, segélykérőén Józsi bácsit nézi). Józsi oácsi (végtelen nyugalommal pipáját szívja, hosz- szú szünet után végre megböki a fiú hátát): Aszondom neked, te Ferkó... ha te most visszajönnél a kórusba... erre a szép szerepre.. Feri: Van eszembe! Józsi bácsi: ... akkor csak nem Béres szólózna, hanem te. Te csak jobbam érted ... Feri: Nincs ott hiány utánam ... Kölönc lenni Annuson? Annus: Üsd meg a szád, te... Józsi bácsi (ravaszul hunyorog, Annusra kacsint biztatóan): Kádárnak is szava lenne... Feri: Kádár nekem ne szavaljon. Józsi bácsi: Pedig szépén tud ám ... Mert hogy Annus apja aszondta neki: ideball- gass, Kádár koma. Ez az Annus jányom nagyon férjhez akaródzik ... meglepet, még a tavaszon ... Akkor meg mifenének nekem három rész a csemetésből? Elég, ha egyet győzök. Mire Kádár így: Hallod, Sipos koma, boicsebbet se mondhatnál, mert azt a két részt én meg odaadnám Ménes Ferkónak — nászajándéknak. ugvis rágja a fülem, — hát ne rágja! Feri (az utolsó szavaknál úgy fordul meg, mint a pörgettyű, felkapja az öreget, boldogan ropogtatja): Józsi bácsi!... Annus: Nagy ravasz!... De nagy ravasz maga!... Józsi bácsi (kuncogva): Ravasz? ... A lehet... De csak a békesség kedvéért... Feri (egyszerre minden sürgős neki): Gyerünk, hát akkor, még elkésünk! Józsi bácsi: A még mindig jobb, fiam ... Jobb késni, mint el nem érkezni!... Na, indítsunk. (Függöny.) A központi kormány saját erejéből oldja meg a hatangai kérdést Leopoldvilléből jelenti a TASZSZ: A Kongói Köztársaság kormánya közleményt adott ki, amely a következőket mondja: „A belga gyarmatosítók még mindig nem adták fel azt a szándékukat, hogy ismét megkaparintsák hazánkat. Az imperialista összeesküvés nem üres kitalálás. Létezésének bizonyítékai gyarapodnak és kizárnak minden kétséget! Belgium a nemzetközi imperializmus sötét erőinek támogatásával súlyos nehézségekbe döntötte a fiatal Kongói Köztársaságot. Ennek láttára a kongói nép fő feladatának tekinti az ország összes gyarmatosító-ellenes erőinek összefogását”. „Nehézségeinket csak az egész kongói lakosság, az összes politikai pártok szövetsége oldhatja meg” — írja az Emancipation című lap. — „Olyan időszakban élünk, amely rendkívül nagy jelentőségű hazánk jövője szempontjából. A helyzet inkább, mint valaha, megköveteli a kongói nép összes erőinek összefogását. Hazánk érdekei legyenek fontosabbak a különböző pártok és csoportok érdekeinél”. ben ez megtörténik, mert a lakosság nagy többsége a központi kormányt támogatja. Csőmbe pedig csupán a belga szuronyokra támaszkodva tartja magát hatalmon”. Az ENSZ kongói szerepéről szólva Lumumba megállapította, hogy a Biztonsági Tanács határozatai pozitív szerepet játszottak. E határozatok alapján megkezdődött a belga csapatok kivonása Kongóból. — Ámde — hangsúlyozta Lumumba — népünknek és a nemzetközi közvéleménynek éber figyelemmel kell kísérnie a Biztonsági Tanács határozatainak további végrehajtását, mert egyes nyugati körök ' saját céljaikra igyekszenek felhasználni az Egyesült Nemzetek Szervezetét és az ENSZ segítségével Új köntösben kísérlik meg visszaállítani a gyarmatosító rendszert Lumumba elmondotta, hogy az afrikai független országok értekezletének célja közös álláspont megteremtése a nemzetközi gyarmatosító rendszer kísérleteivel szemben. Ez az értekezlet megmutatja majd a világnak, hogy Kongó ügye valamennyi afrikai ország ügye. Kongói helyzetkép A fiatal afrikai állam lakosságának zöme lelkesen fogadta a felhívásokat. Lumumba miniszterelnök rádióbeszédben fordult az ország lakosságához. Kijelentette: „A nemrég még elnyomott kongói nép most kezében tartja hazája sorsát. Már nem lehet megfosztani függetlenségétől, amelyet azonban csak népeink egysége és összefogása védhet meg. Ebben az esetben kudarc vár a nemzetközi imperializmus kísérleteire, amelyekkel vissza akarja állítani a gyarmati rendszert Kongóban”. A miniszterelnök fogadta a TASZSZ, a Pravda, az Unita, az ADN és az Observer tudósítóit, és felelt kérdéseikre. Arra a kérdésre, milyen eszközökkel akarja megoldani a kormány a katangai kérdést, Lumumba határozottan válaszolta: „Saját erőnkkel oldjuk majd meg ezt a problémát.” Hozzátette, csupán az a körülmény, hogy belga csapatok tartózkodnak Katan- gában, s több nyugati hatalom támogatja Belgiumot és katangai bábját, Csombét, akadályozza, hogy a központi kormány helyreállítsa a rendet Katangában. „Nem kétséges — jegyezte meg Lumumba —, hogy a közel jövőBelga-Kongó több- évtizedes gyarmati elnyomás után 1960. június 30-án kivívta függetlenségét. Az afrikai kontinens területileg legnagyobb s gazdaságilag egyik legfontosabb területének a gyarmati rendszerből való kiszakadását az imperializmus képviselői nem nézték tétlenül. Az új köztársaság kikiáltása után alig néhány nappal országszerte provokációk sorozata kezdődött, s ezekután Belgium részéről a fegyveres agresz- szióra s a katangai szepara- tisták lázadásának kirobbantására került sor. A Kongói Köztársaság elleni fegyveres agresszióban több ezer belga ejtőernyős vett részt s a katonai egységek Kongó legfontosabb városait megszállták. Imperialista monopóliumok gazdasági érdeke rejtőzik Kongó iparilag legfejlettebb tartományának, Katangának az elszakítására irányuló törekvések mögött. Itt találhatók ugyanis számos fontos nyersanyag mellett a világgazdasági jelentőségű urán-, réz- és kobaltércbányák is. Az egyre feszültebbé váló belső helyzet megoldására a Biztonsági Tanács határozata értelmében ENSZ-csapatok vonultak be Kongóba — Katanga kivételével —, ahova az utóbbi napokban kislétszámú jelképes ENSZ-csapat érkezett. Jelmagyarázat: 1. Városok, amelyekben a Leopoldville- ben székelő központi kormányhoz hű kongói egységek, valamint az agresszív belga csapatok között fegyveres harcok folytak. Űj otthonban, — Pásztón Bárki is keresi régi helyén a pásztói gépállomást, felesleges utat tesz, mert az öreg kúria után a gépállomás új otthonba költözött. Kint, a község határában tágas területen épült fel a pásztói gépállomás, amely nemcsak a gépállomás irodáinak nyújt helyet, de itt van az ebédlő, művelődési helyiség brigádszállás, vendégszoba is. Az itt dolgozó emberek ma már sokkal kulturáltabb viszonyok között végzik munkájukat, mint előbb, s becsülik is az értékes ajándékot, amit végső soron saját szorgalmuk eredményezett — önmaguknak. Becsülik, mert a központi épületet parkírozzák, s ebben a szorgalomban mind a fizikai, mind a szellemi dolgozóknak része van. A 10 millió forintos költséggel megépült otthon ezzel a fáradozással lesz igazán szép, mert berendezésében már most sincs különösebb hiány. A korszerű egészségügyi felszerelés mellett az üzemi rész is újult, gyarapodott, 180 ezer forintos beruházással új esztergapaddal gazdagodott a gépállomás. Üj szállítókocsi érkezett és sok kisebb, de rendkívül fontos dologgal lettek gazdagabbak a pásztóiak. Ezeket az „ajándékokat” természetesen meg is kell hálálni. A pásztói gépállomás dolgozói érzik is, hogy fokozott munkára kötelezettek. És nemcsak érzik a kötelezettségeket, de végzik is a munkát. A jelentés így szól: — Augusztus 10-ig — mondják — az elmúlt évi 740 hold aratással szemben az idén 1476 holdon végeztünk aratást. Tavaly 64 hold volt a kombájnmunka, most 980 hold, ami igen-igen szép előrelépést jelent. Különösen kiváló eredményeket ért el ebben az esztendőben a fiatal Sándor János, aki 386 holddal a kombájno- sok között első lett a megyében. Ebben a dicsőségben segédvezetőjének, Szarvas Károly- nak is része van, s az ő szorgalmuk a társakra is hasznosan hatott. Eredmény: hogy a pásztói gépállomás a csépléssel augusztus 20-ig 90 százalékban végez, mert Hasznoson, Pásztón, Szurdokpüspökiben, Jobbágyiban, Taron, Mátra- szőllősön és még jónéhány helyen zsákban van a gabona. A cséplési szorgoskodásban 36 vagonos teljesítésével különösen kiválik gépével Pusztai István, aki ugyancsak példamutató volt társai között. A gépállomás szép munkát végzett ebben az esztendőben. A tavaszi és nyári tervet eddig 99 százalékra teljesítette. Az aratás, cséplés nagy munkája után most már az őszi feladatok is következnek. Természetesen új otthonukban erre a vállalásra is gondolniuk kell a pásztói gépállomás dolgozóinak, hogy az eddigi eredmények után még szebb eredmények születhessenek. Figyelem! Figyelem! Liba, kacsa-nevelők A víziszárnyasok tépése, kopasztása most van folyamatban. Az eladásra szánt tollat minőség szerint minden mennyiségben helyszínen átveszik, és fizetik a Balassagyarmati Földművesszövetkezet felvásárlói. Ajánljuk fel vételre tollféleségeinket, jó pénzt kapunk érte! (405)
