Nógrádi Népújság, 1960. augusztus (16. évfolyam, 65-70. szám)

1960-08-24 / 68. szám

!®I DUNÁNAK, OLTNAK EGY A HANGJAIM 16 éves a Román Népköztársaság Ünnepel a Román Népköztársaság népe. 1944. augusztus 23-án rázta le magáról évszá­zadok népelnyomó igáját és szabadon indult el új, nagyszerű jövőjének építése útján. A felszabadulása óta eltelt idő alatt hatal­mas eredményeket ért el a Román Munkás­párt vezetésével. Ez is mutatja, hogy milyen ■nagy tetteket képes megvalósítani egy nép, ha saját javára, kizsákmányolok nélkül mun­kálkodik. A fiatal Román Népköztársaság gazdasági sikereinek döntő jelentősége van abból a szempontból, hogy miképp alakul a helyzet a nemzetközi politikai küzdőtéren. Köszöntjük a testvéri, szocializmust építő Román Népköztársaságot nagy nemzeti ün­nepe alkalmából! fl Bukarest tartomány gazdasági fejlődése Irta: VASILE MATEESCU, a Bukarest tartományi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke Bukarest tartomány föld­rajzi elhelyezkedésénél fogva Románia egyik jelentős mag­tárának tekinthető. Valóban, a tartomány fejlődésében túl­súlyban volt a mezőgazdaság, amely a Baragán-síkság és a Duna-völgye gazdag gabona- termelésén alapul. A legna­gyobb arányban a mezőgaz­daság szocialista egységeiben növekedett a mezőgazdasági termelés, búzából elérte az átlagos 1500 kilogrammos hek­tár termést, kukoricából pe­dig a több mint 2500 kilo­grammot. Bukarest tartományban ál­landóan gyarapodik a mező- gazdaság állami és szövetke­zeti szektora, s ma már a tar­tomány mezőgazdasági terü­letének 97,1 százalékát fog­lalja magában, amiből több mint 47 százalék a kollektív gazdaságoké. Csupán ez év négy első hó­napjában a tartomány terü­letén működő kollektív gaz­daságok 34 935 szarvasmarhá­val, 24 546 sertéssel, 232 000 juhhal, és 5298 kas méhhel növelték állományukat, ami majdnem kétszeres emelkedés 1959-hez képest. A tartomány mezőgazdasági termelésének fejlődésében je­lentős szerepet játszik a ta­lajjavítás. Ez év végéig gát­építéssel és lecsapolással 5460 hektárt adnak vissza a me­zőgazdaságnak, további 9708 hektáron viszont öntözéses gazdálkodást létesítenek. Mos­tanáig 6378 hektáron vezették be a mezőgazdasági növény­fajták öntözéses termesztését. Az 1960—1965-ös években összesen 65 500 hektáron vé­geznek gátépítési és lecsapo- lási munkálatokat és 72 000 hektáron létesítenek öntözéses gazdaságokat. Ha búzából 1800 kilogram­mot, kukoricából pedig 2500 kilogrammot veszünk átlago­san hektáronként, a lecsapo- lás, a gátépítés eredménye­ként a tartomány teljes ter­melési volumene kb. 130 000 tonnával növekszik. Az ön­tözéses gazdálkodás révén pe­dig több mint 140 000 tonna terméktöbblet jut az ország­nak, ami majdnem félmillió tonnával több kenyeret jelent a lakosságnak, valamim nagymennyiségű kukoricát és egyéb terményt az ipar szá­mára. A régi öntözőkerekek helyett mind több villanymo­toros szivattyút, úszó öntöző­állomást láthatni. A népgazdaság valamennyi ágának arányos fejlesztését célzó pártpolitika eredménye­ként Bukarest tartomány a földfeletti és a földalatti ter­mészeti gazdaságok hasznosí­tásán alapuló erős ipari köz­ponttá válik. A tartomány fejlődésében fontos tényezőként jön szá­mításba a faluvillamosítás. J elenleg Bukarest tartomány területén 232 faluba vezették be a villanyt. A tervek sze­rint 1965-ig további 430 falut villamosítanak. A kereskedelem évente kö­rülbelül hét százalékkal fej­Készülő román filmek A „Bucuresti” filmstúdióban jelenleg több új film készül. Mircea Drágán rendezésében forgatják Titus Popovici Ma­gyarországon is ismert regé­nye nyomán a „Szomjúság” című első szélesvásznú román játékfilmet G. Calboreanu népművésszel a főszerepben. Az utolsó felvételek készül­nek Goldoni „Faragatlanok” című vígjátékának filmválto­zatából. A bukaresti Nemzeti Színház ezzel a darabbal nagy sikert aratott mind hazájá­ban, mind pedig külföldön. Tudományos kut-afóközpont- épül Temesváron Temesváron mintegy 1600 négyzetméter területen nem­rég megkezdődött egy tudo­mányos kutatóközpont építése, amely a Politechnikai Inté­zet keretében működik. Ez lesz az első ilyen jellegű lé­tesítmény Romániában. A központon belül számos laboratórium, működik majd, többek között fémszerkezetek laboratóriuma, geetechnikai és alapzati, vegyészeti stb. laboratórium. A központot előadóteremmel, rajztermek­kel, hegesztő- és mechanikai műhellyel és dolgozószobák­kal látják el. A hazai gyárt­mányú berendezés jórészt a Politechnikai Intézet munka­társainak a tervei szerint ké­szül. lődik, s 1965-ben 90,8 száza­lékkal nagyobb mennyiségű árut értékesít, mint 1959-ben. A faanyagban gazdag Du- na-völgyet eddig nem hasz­nálták ki teljesen. Ezután például a fűzfát, a hibrid­nyárfát és más gyorsan növő fafajtákat elterjedten hasz­nálják majd a bútoriparban nagyon keresett préselt le­mez gyártására. A tartomány óriási szalma-tartalékkal ren­delkezik, ami a tartomány mezőgazdasági termeléséből adódik, amit cellulózé gyár­tására fognak felhasználni. Bukarest tartomány a fa­anyag felhasználás és cellu­lózé gyártás egyik központjá­vá válik. A fentebb vázolt, de már megvalósuló tervek alapján elmondható, hogy Bukarest tartomány megszűnt agrárjellegű tartomány lenni. A Román Népköztársaság a kohászati ipar fejlesztése alapján nagyszabású gépgyár­tó ipart teremtett meg. A gépgyártó ipar, a terme­lés és a munkatermelékeny­ség növekedési üteme, vala­mint az önköltség csökken­tése tekintetében, megelőzi az összes népgazdasági szektoro­kat. A gépipari termelés, 1955- höz viszonyítva, 1959-ben mintegy 80 százalékkal nö­vekedett, s ebben az évben éppen két­szerese lesz az ötévvel ezelőtti termelésinek. A világon ez az első eset, hogy egy gazdag kőolajmezőkkel rendelkező kis ország megteremtette a maga önálló kőolajipari be­rendezéseket gyártó iparát. Románia jelenleg nemcsak saját szükségletét tudja fe­dezni a hazai kőolajipari be­rendezések termeléséből, ha­Az ugyancsak most készülő „Darclée” című zenés életrajz­film a múlt század végén a legnagyobb operaházakban világsikert aratott román énekesnőnek állít emléket Mihail Lacov rendezésében, Silvia Popovicivel a fősze­repben, s a bukaresti Opera és Balettszínház legjobb mű­vészeinek a közreműködésé­vel. A most készülő román fil­mek között van a „Nem aka­rok nősülni” című vígjáték is Manóié Marcus rendezésé­ben. Legyőzhetetlen az, ki hittel száll a harcba, hogy nem hiába küzd, ő tudja igazán, hogy a tenger szenvedés, ezer csapás után a végső győzelem igaz ügye jutalma; a zűrzavarnak is, hogy tiszta rend az álma! Van egy igazság és... el is jön utoljára! cA (iifözíes tiivelam ALEXANDRU VLAHÜTA VERSE Sodorja hát vihari Vak dühe a világnak! Ilaragvó gyűlölet borítsa el! Sötét téboly eméssze föl megannyi gyermekéi! Büntesse bármi kéz! Mindegy, miféle vádak! Szívében — ott ragyog! — virágzik szép türelme, a növő éjszakán tündöklőén növekedve! Gondoltad egyszer is, hogy éjjelét megérthesd: hány évezreden át bujkál boldogtalan, hány könny csordul le, míg egy születő folyam, egy új forrás vize a napvilágra léphet, s ragyogva, fényesen megindul, zúgva árad — győztes várakozás! — a szabad óceánnak? jó hírnévnek örvendenek kül­földön és sok országban jó eredménnyel használják őket. A gépgyártó iparban elért eredmények megváltoztatták a román külkereskedelem szerkezetét is. Románia, amely a múltban a gépfelszerelések tekintetében teljesen ki volt szolgáltatva a külföldi mono­póliumoknak, immár a gépet és ipari felszereléseket expor­táló országok sorába lépett. Húszezer férőhelyes stadion épiil lasiban Iasiban egy kb. 20 000 fé­rőhelyes korszerű stadion épül. Eddig befejezték a má­sodik lelátót és elvégezték a munka 40 százalékát. A 28 méter hosszú, központi lelá­tót hullámos vasbetonlemez­zel fedik. A munka meggyor­sítása 'érdekében előregyártott elemeket használnak, külö­nösen a lelátóik építésénél. A iasi sportolók az új stadion egy részét már az idei évad­ban használhatják. Új mesterséges tó Bukarest mellett Bukerest határában új mes­terséges tó keletkezik. A 360 hektár kiterjedésű tó nagyobb lesz, mint a Baneasa, a He- tastrau, a Floreasca és a Tei tavak együttvéve. Medencéje több mint 7 millió köbméter vizet fogad majd magába. 1970 után múzeumba kerül a gőzmozdony Romániában A Borsec-i viadukt A Grivita utcában, a buka­resti vasutas negyedben vas­utas múzeum működik. Udva­rán egy apró, de nagy, töl­cséralakú kéményes mozdony látható. Ez az egyik azon mozdonyok közül, amelyek a román vasutakon közlekedtek. Tíz esztendő múlva egy má­sik mozdony is helyet foglal a mozdonyok e nagyapja mel­lett, de ez már jóval nagyobb, erősebb, s mégis kiöregedett lesz. Talán ez lesz az utolsó gőzmozdony, amely utolsó út­ját nem a fűtőházban, hanem a múzeumban fejezi be. 1970- ben a gőzmozdony-parkot gyakorlatilag teljesen helyet­tesítik Diesel- és villanymoz­donyokkal. Ez a folyamat erő­sen fokozódik a jelenlegi hat­éves terv során. Ezzel kap­csolatban már az elmúlt év­ben is több előkészítő intéz­kedés történt. Többek között a nagy resicai kombinátban óriási csarnok épült, ahol ilyen új mozdonyokat gyárta­nak. Az új Diesel elektromos­mozdonyok gyártása az új hatéves terv végrehajtásával egyidőben kezdődik. Ugyancsak különleges fon­tosságot tulajdonítanak a vas­utak villamosításának. Először azt a kettősvágányú vonalat villamosítják, amely összeköti a román fővárost Sztálinvárossal, áthalad a ploiesti kőolajvidéken és a festői Prahova-völgyön. Ugyan­csak megkezdődnek a villa­mosítási munkálatok a Fi- liasi—Balota—Karánsebes vo­nalon, ahol a villamos von­tatási rendszer igen nagy gaz­dasági hatásfokot jelent. Az elkövetkező években Romániában általában meg­növekszik az egész vasúti for­galom. 15 esztendő múlva az áruszállítási forgalom több mint négyszeresére növekszik. A tehervagon gyártás 1965- ben 1,7-szer lesz nagyobb, mint 1959-ben. Tehát 3584 vagon helyett 6000 vagont adnak a vasútnak. így tehát a román vasutakat legalább 11 000 új tehervagonnal lát­ják el, amelyeknek többsége négytengelyes és nagy rakfe­lületű lesz. Ebből 1500 a rom­landó áruk szállítására szánt hűtővagon. Érdekes megemlí­teni, hogy 1938-ban Románia mindössze 378 tehervagont gyártott. Az utasszállító vagonokat a technika legújabb követel­ményei szerint készítik, minél nagyobb kényelmet biztosítva az utasoknak. 1965 végéig 500 darab négytengelyes utazóko­csi, hálókocsi és étkezőkocsi közlekedik majd az ország vasútvonalain. A román vasúti szállítás, akárcsak a gazdaság többi ágazata, mind nagyobb arány­ban fejlődik. Nincs már mesz- sze az az idő, amikor a je­lenlegi terv végrehajtói mú­zeumba mennek majd, hogy lássanak majd egy mai gőz­mozdonyt, csakúgy, mint a maiak szemlélik a múzeum­ban a magas kéményű gőz­mozdonyt, vagy a lóvontatá- sú vasúti kocsit. önkéntes hozzájárulásával építették, vagy rendezték be. Jelenles a román fogyasztási szövetkezetek kiterjedt keres­kedelmi hálózattal — körül­belül 26 000 bolttal — rendel­keznek. Ezek a boltok az or­szág legtávolabb fekvő fal­vaiban is biztosítják a lakos­ság ellátását. Növekedett az eladott áruk volumene. Különös figyelmet fordítanak arra, hogy a fal­vakat a mezőgazdasági mun­kák jó elvégzéséhez szükséges cikkek gazdag választékával lássák el. Jelenleg országszerte 270 úiabb boltot építenek, vagy rendeznek be. Minthogy a fa­lusi áruforgalom volumene számottevően növekedik, elő­irányozták szövetek, gyermek­cikkek, elektrotechnikai cik­kek árusítására specializált új bolttípusok és önkiszolgáló élelmiszerüzletek megnyitá­sát. Növekszik a Nagyvárad tartományi iskolák száma Évről évre növekszik a Nagyvárad tartományi iskolák száma. Az elmúlt években a tartományban több mint száz iskolát építettek. Az utóbbi hónapokban a dolgozók ön­kéntes hozzájárulása és ön­kéntes munkája révén a tar­tomány falvaiban 11 négy- és hétosztályos iskola és körül­belül 50 osztályterem építését fejezték be. Jelenleg több mint 60 helyiségben folyik iskolaépítkezés. Ebben az esz­tendőben a tartomány isko­lái további 355 osztályterem­mel gyarapodnak. Az új épít­kezések eredményeként a kö­zépfokú hétéves iskolákban a férőhelyek száma majdnem 3900-zal emelkedik. Komán munkásüdülő a hegyekben Lakásépítkezés A Román Népköztársaság 1960—1965. évi népgazdaság- fejlesztési tervének egyik központi kérdése a dolgozók lakásviszonyainak további ja­vítása. A román állam 1956—1960 között összesen mintegy ötmil- liárd lejt fordított lakásépít­kezésre. Ebből az összegből 1959 végéig több mint 63 000 lakás épült a fizetésből élők számára. A falusi dolgozók 1955-től 1959-ig összesen mintegy 330 000 családi házat építettek. A lakásépítkezési ütem nagymértékben meggyorsul az 1960—65-ös években. A hat­éves terv időszakában a vá­rosokban és az ipari közpon­tokban több mint kilencmillió négyzetméter lakóterület épül állami alapokból, ami mint­egy 300 000 lakásnak felel meg. Az irányelv-tervezet te­hát az említett időszakra több mint háromszor annyi lakó­terület építését irányozza elő, mintamennyi az 1954—1959-es években felépült. A nagyszabású lakásépítke­zést, ipari építkezést és út­építést az építőanyagok ter­melésének nagyarányú növe­kedése teszi lehetővé. 1965- ben ugyanis Romániában két- szerannyi építőanyagot ter­melnek, mint 1959-ben. A rendelkezésre álló építő­anyagok növekvő mennyisége azt is lehetővé teszi, hogy a szövetkezeti parasztok több családi házat építhessenek. A hatéves terv időszakban tovább javulnak a lakásviszo­nyok, a 15 éven belül az ösz- szes városokban és ipari köz­pontokban gyakorlatilag tel­jesen megoldják , a lakáskér­dést. Románia a gépeket exportáló országok sorába lépett g * nem nagymennyiségű, magas technikai színvonalon álló be­rendezést exportál a külön­böző országokba is. A Román Népköztársaság jelenleg kőolajipari berendezéseket szállít a Szovjetuniónak, a Kínai Népköztársaság­nak, Bulgáriának, Afga­nisztánnak, Argentínának, Indiának, Magyarország­nak és sok más ország­nak. A kőolajipari berendezések kivitele 1958-ban hatszorosan felülmúlta az 1955. évit. Igen nagy jelentősége van a kőolajipari felszerelések szériagyártása megszervezésé­nek. Az utóbbi években a termelés gyorsütemű növeke­désével egyidejűleg terv­szerűen tökéletesítették a gyártmányok minőségét is. A 4000 méter mélységig hasz­nálható fúróberendezések igen Bővül a román fogyasztási szövetkezeti boltok hálózata Az utóbbi hetekben sok ro­mán faluban új fogyasztási szövetkezeti bolt nyílt. A leg­többet a dolgozó parasztság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom