Nógrádi Népújság, 1960. július (16. évfolyam, 53-61. szám)

1960-07-30 / 61. szám

1960. július 30. NOSRADI N1PŰ.T8AS 3 A pontatlanság következménye A rendkívüli időjárás váratla­nul nehéz helyzet elé állította e hét elején a Salgótarjáni Üveg­gyár vezetőit és dolgozóit. A va­sárnap és hétfőn egész nap tartó esőzés következtében a generá­torgáz fejlesztéséhez használt szén teljesen átázott, a szállító- berendezés csuromvizes lett. A nagyobb terhelés miatt hétfőn este elszakadt az elevátor! En­nek pedig az lett a következ­ménye, hogy éjjel két órakor már nem tudtak gázt adagolni a kemencékbe, reggelre pedig a kemencék többsége leállt. Több mint húszórás kiesés származott ebből a nem várt eseményből. Igaz az, hogy ez a több száz­ezer forintos kár az esős időjá­rásra és a gyárban elkövetett kisebb mulasztásra is visszave­zethető. De néhány olyan prob­léma is felmerül ezzel kapcso­latban, amelyeket feltétlenül szükséges szóvátenni. Az első és a legfontosabb, hogy az üveg­gyár nem kap megfelelő minő­ségű szenet. Már több héttel ez­előtt módosítás történt olyan ér­telemben, hogy a gyenge minő­ségű vízválasztói szenet a zagy­vái rakodói és délnógrádi sze­nekkel javítják fel. A szénszállító hivatal ennek a megállapodásnak nem tett eleget és már a hó­nap első felében jóval túllépte azt a keretet, amely a gyengébb vízválasztói szén szállításáról szó­lott. Ez volt az egyik oka an­nak, hogy a szénből, illetve a porból rövidesen agyag lett, amelynek a generátorba történő felszállítása teljesen lehetetlenné vált. A másik nagyon figyelmeztető körülmény az új széntároló bun­ker átadásának elhúzódása. A szerződések szerint ezt a létesít­ményt már múlt év végén át kellett volna adni rendeltetésé­nek. Ez azonban nem történt meg, ekkor módosították a ha- tárj/dőt, legutoljára július 15-re tűzték ki az átadás idejét. Az új bunker azonban még a mai napig nem üzemeltethető. így az üveggyár sem megfelelő széntar­talékkal, sem tároló helyiséggel nem rendelkezik! A Nógrádi Szénbányászati Tröszt és a Megyei Építőipari Vállalat hanyagsága így vezetett több mint 200 ezer forintos kár­hoz. Az üveggyár dolgozói azon­ban mégis elhatározták, hogy en­nek a kiesésnek jórészét rövi­desen pótolják. A gyári párt végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén foglalkozott ezzel a rend­kívüli helyzettel és úgy határo­zott, hogy a dolgozókhoz fordul: segítsenek pótolni ezt a veszte­séget. Azonban jó lenne, ha a trösztnél és az építőiparnál ha­sonló aktivitást tanúsítanának. Az ilyen esetek megelőzésére meg­van a lehetőség, csak nagyobb fe­lelősségérzetre, pontosabb mun­kára van szükség. A hideghengerészek az élen Az éves munkaverseny keretében a második negyedévi eredmények alapján eddig a hideghengermű dolgozói szerez­ték meg az első helyet a Salgótarjáni Acélárugyár üzemei között. Az első negyedévben ez a gyárrészleg még az utolsó előtti helyen volt, mert csökkent a termelékenység, növe­kedett az igazolatlan hiányzások és balesetek száma. A hideghengermű vezetői és dolgozói okultak a hibából, és a nagyarányú átépítési munka ellenére is sikeresen dolgoztak a második negyedévben. Termelési tervüket 103,2 százalékra teljesítették. Több mint 60 forinttal teljesítették túl az egy fő egy napra eső termelési érték tervét. Javult a minőség is: a múlt évi 0,13 százalékos átlagról ebben az időszakban 0,11 százalékra csökkent a selejt. Az eredmények elérését jelentősen elősegítették a szocialista címért versenyző bri­gádok. A versenyben a második helyre a huzalmű gyárrészleg került, amely az első negyedévben az élen haladt. A vissza­esés okát elsősorban a selejt növekedése okozta. E két gyárrészleg után a harmadik helyen a vasöntöde, a negyedik helyen az acélöntöde áll, míg az utolsó helyet a gazdasági szerszámgyár foglalja el. FENT: Nagy István gyakorlott kézzel köti össze a kész karikákat. OLDALT: Babják Jenő hengerész kiváló munkát végez, rendszeresen túl­teljesíti tervét. Sikeres volt a félév az Erőműben A Salgótarjáni Erőmű dol­gozói nagyszerű eredményeket értek el az első félévben. Ter­melési tervüket 27 százalék­kal teljesítették túl, több mint 8,4 millió kWó villa­mosenergiával adtak többet a népgazdaságnak, mint amennyit a tervük előír. Az első félévben a fajlagos hő­felhasználás tervéhez viszo­nyítva 154 kalóriás megtaka­rítást értek el. Ez annyit je­lent, hogy ebben az időszak­ban 2297 tonna szénnel keve- sebet használtak fel, amely­nek értéke meghaladja a 340 ezer forintot. Ez a szén­mennyiség évi 60 mázsás fo­gyasztást figyelembevéve — több mint 380 háztartás szén­szükségletét fedezhetné. Mindent egybevetve: a vál­lalat a költségek jelentős csökkentésével az első félév­ben már több mint 1,8 mil­lió forint nyereségre tett szert. 40 MÁZSÁVAL TÖBB KENYÉR NAPONTA BALASSAGYARMATON A Nyugat Nógrád megyei Sütőipari Vállalatnál is sorra megvalósulnak azok az el­gondolások, amelyeket az 1960. évi műszaki fejlesztési tervben lefektettek. A napok­ban kezdte meg működését egy új két sütőteres magyar rendszerű gőzkemence. A ba­lassagyarmati központi telep rekonstrukciójában jelentős lépés e kemence indulása. Az új kemence üzemelése napi 40 mázsa kenyértöbble­tet jelent. Ezáltal a telephely napi kapacitása 100—110 má­zsára emelkedett. A modem, közel félmilliós beruházással épült kemence méginkább elősegíti a jobb minőségű ke­nyér előállítását. Az építőipar nemes hivatása jD ártunk Központi Bizott­•* sága önálló napirend^ jén tárgyalta meg a vegyi­ipar, az építőipar és az iparte­lepítés kérdéseit. Azok a ha­tározatok, amelyek ennek nyomán születtek a VII. párt­kongresszus célkitűzéseinek végrehajtását jelentik, szer­vesen beilleszkednek mostani gazdasági feladatainkba, a második ötéves terv megfe­lelő előkészítésébe. A három határozat külön-külön is nagy jelentőséggel bír, de együtte­sen is egységes, egész fel­adatot képeznek. Végrehaj­tásuk nagy felelősséget jelent mindazok számára, akik e kérdéssel kapcsolatban mun­kálkodnak. A feladatok végrehajtásá­ból elsősorban az építőipar tekintetében érdekelt Nógrád megye Abból a 200 milliárd forintos beruházásból, amely a második ötéves terv során megvalósul, megyénk építő­iparának is meglesz a ma­ga feladata. Az eddigi tervek szerint a közel 1400 lakás, az új kórház, a szálloda, a kul- túrház felépítése, a hideg- hengermű rekonstruálása, az új iskolák és egyéb létesít­mények elkészítése, a mező- gaizdasági beruházások mara­déktalan végrehajtása bőven biztosít majd tennivalót me­gyénk építőipara számára. Az ötéves tervben kibonta­kozik megyénk jövője. Az építőiparról szóló határozat pedig hosszú időre perspektí­vát ad, hogyan, milyen mó­don — az eddigiektől sokkal kedvezőbb körülmények kö­zött — valósíthatja meg e nagy feladatokat az építő­ipar. A vezetők, de különö­sen a dolgozók, messzemenő helyesléssel fogadták a párt­nak ezt az intézkedését, mert számos olyan kérdésre adott választ, illetve foganatosított intézkedéseket, amelyek egy­beesnek áz építők kívánsá­gaival, kifejezik a munkások céljait. A határozat minde­nekelőtt azt állítja feladatul, hogy magasabb szintre kell emelni a munka szervezettsé­gét az építőiparban, meg kell gyorsítani a műszaki színvo­nal emelését. A modem, nagyipari építkezés megvaló­sításának nálunk, Nógrádiban még különösen sok követel­ménye van. Az itt tapasztal­ható lemaradás viszont sok tekintetben egyes helyi veze­tők értetlenségére, magyaráz­kodásaira, Konzervativizmusá­ra vezethető vissza. Ezekből következik az a né­hány konkrét tennivaló, amely megyénk építőiparára hárul. Mindenekelőtt sokkal szélesebb körben szükséges bevonni a munkásokat a ter­vezésbe, ismertetni és megér­tetni vezetőkkel és dolgozók­kal egyaránt a Központi Bi­zottság határozatának tartal­mát. Fel kell számolná azt a helytelen szemléletet, hogy az építőipar ötéves tervének elkészítéséhez csak akkor lehet hozzáfogni, amikor a beruházók már bejelentették igényeiket. Az építőipar veze­tőinek megvan az a lehető­ségük, — csak sajnos, nem élnek vele —, hogy már előre tájékozódjanak a nagyobb beruházóknál, mérjék fel az igényeket, és már most kezd­jék meg kialakítani a válla­lat második ötéves tervét. hhez a kérdéshez kap­csolódik szervesen, hogy megszabják azokat a feladatokat, amelyek az öt­éves terv megalapozásához szükségesek. Így például megfelelő intézkedéseket szükséges kidolgozni az év- eleji lemaradás behozásához. Az építőipari vállalat ugyan­is első félévi termelési tervét 87,8, termelékenységi előirány zatát 90,8 százalékra teljesí­tette. De nemcsak a lemara­dást kell behozni a második félévben, hanem mintegy 2 millió forinttal nagyobb ter­vet is kell teljesítenie a vál lalatnak, mint az év első fe­lében. Mindezek mellett el kell készíteni az 1961-re szóló tervet is. E konkrét felada tok megvalósításához máris szükséges, hogy jobban élje­nek a vállalatnál a kapott ön­EY Konfekció és rendelt áru 2 millió forint értékben SAJÄT TERVEZÉSŰ RUHÁT GYÄRT A KÉZMŰIPAR A Salgótarjáni Kézműipari Vállalat termékeivel elégedet­tek az országban, de az or­szág határain kívül is. Ez a komoly, fejlődésre képes kis vállalat leányka és bébiruhá­kat, fiúcska ruhákat, illetve konfekció termékeket gyárt, valamint Nagybátonyban és Salgótarjánban méretes tevé­kenységet is folytat. Az első félévben közel két­millió forint értékben gyár­tott konfekció árut, valamint végzett méretes szolgáltatást. Az év első felében mint­egy 2 000—2 500 női és férfi rendelést vállalt, il­letve készített el a Kéz­műipari Vállalat. Az említett időszakban kö­zel húszféle fazonú bébi- és leánykaruhát, nagyobbrészt szövetből és kartonból, négy­fajta fiúcska nadrágot, illetve matrózblúzt készítettek a vál­lalat dolgozói. A matrózblúz gyártása folyamatos, míg bébi- és leánykaruhákból egy-egy széria legyártása után ugyan­azt a fazont mégegyszer már nem gyártják. Érdekességként kell megem­líteni — és ez már nagyon komoly előrehaladást jelent — hogy a múlt hónapban a belkereskedelem szakemberei előtt bemutatott a vállalat egy saját tervezésű bébi leánykaruhát. Ez a nyír-szö­vetből ’ készülő kézimunkás, ünnepi ruha megnyerte a szakemberek tetszését és amennyiben anyagot tudnak hozzá biztosítani: a harmadik, vagy negyedik negyedévben legyártanak belőle ezer dara­bot. A vállalat vezetőségének el­gondolásai szerint a jövőben továbbra is foglalkoznak saját tervezésű termékek előállítá­sával, azonban ehhez még bi­zonyos tárgyi feltételek biz­tosítása szükséges. Feltétlenül fontos lenne egy új munka­terem megépítése, amelyre a pénz már a vállalat rendel­kezésére áll, a megvalósulás csupán attól függ, hogy ta­lálnak-e építészeti vállalatot a kivitelezésre. Az új konfekció-terem meg­valósítására, illetve gépi felszerelésére 500 000 forint áll a kézműipar rendelkezésére. Ettől függetlenül a következő félévben mintegy 20 fővel nö­vekszik a vállalat dolgozóinak létszáma. A bedolgozók lét­száma mellett fokozatosan nö­velik a telephelyen dolgozók létszámát is. Ez azt jelenti, hogy még több ízléses és ked­ves bébi- és leánykaruha ke­rül a vásárlókhoz. A VASUTASNAP ELŐTT Jó teljesítmények, társadalmi munka Balassagyarmaton Valamennyi mutatóban ma­gasan túlteljesítették első fél­évi előirányzatukat a balassa­gyarmati vasútállomás dolgo­zói. A kocsitartózkodási, ko­csimozgatási és kihasználási egységidő teljesítésében el­ért eredmény alapján az állomás átlagos telje­sítménye 109,2 százalék. A termelési sikerek mellett társadalmi munkában biztosí­tották az állomás szépítését. A meglévő parkosított terü­letből több mint 720 négyzet- métert felújítottak, 179 négy­zetméternyi területet pedig újonnan parkosítottak. Kiter­meltek és elültettek 110 db vadrózsafát, amelyet a nyár folyamán nemesítettek. A második negyedévben 280 négyzetméternyi területet újonnan füvesítettek. E mun­kák elvégzése mintegy 100 tonna föld kitermelését tette szükségessé. Ugyanakkor 450 mázsa gyöngykavicsot terítet­tek szét, a virágkosarakat és virágládákat átfestették. Ezek a munkák összesen mint­egy 1600 társadalmi mun­kaórát igényeltek. Az állomás dolgozói most joggal büszkék arra, hogy a szépítési és virágosítási ver­seny felülvizsgálatánál az első helyezést érték el a bu­dapesti igazgatóság terüle­tén. A vasutasnapot megelőzően további sikerek elérését tűz­ték ki célul. Elhatározták, hogy augusztus 1—10-ig pa­lóc műszakot, 11—20-ig alkot­mánynapi műszakot tartanak. Ebben az időszakban úgy szervezik meg munkájukat, hogy az első félévi átlagtelje­sítményeket túlszárnyalják. E célkitűzések elérését 12 szo­cialista címért versenyző bri­gád is segíti. A brigádok eddig is már szép eredménye­ket értek el. Munkájuk érté­kelésére augusztus elején ke­rül sor. állósággal, minél több helyi kezdeményezés bontakozzon ki, egyre nagyobb követelmé­nyeket állítsanak maguk elé. Szükséges lenne például mind a vállalat, mind a mi­nisztérium illetékes igazgató­sága részéről megvizsgálni, milyen hibák okozzák azt a képtelen helyzetet, hogy amíg a vállalat sem termelési, sem termelékenységi tervét nem teljesítette, 6,4 százalékos nyereséget ért el. Ezzel függ össze olyan légkörnek a ki­alakítása, amelyben az új fizetési, elszámolási rendszer bevezetése nyomán munkával, tényleges megtakarítással el­ért nyereségre törekednek. nem pedig — mint ahogy számos esetben megtörténik — a felvonulási épületeken, a munkások jobb életkörül­ményein takarékoskodnak. A hároméves terv sikeres befejezésének biztosí­tása mellett és a vállalat má­sodik ötéves tervének elkészí­tésével egyidőben már most meg kell kezdeni az előkészü­leteket azokra a nagy felada­tokra, amelyek 1965-ig a vál­lalatra hárulnak. Ezek között is első helyen áll az építkezé­sek ipari módszereinek fej­lesztése. Tovább kell szorgal­mazni a salakblokkok, és az előregyártott elemek minél nagyobb mértékű hasznosítá­sát. Meg kell teremteni a fel­tételeket a belső szerelések gyorsabb üteméhez. A Zagy­va II. építése jó példát szol­gáltatott arra, hogy ilyen te­kintetben is nagy lehetőségei vannak a vállalatnak. Már most gondoskodni kell arról, hogy megfelelő műszaki- és munkásgárda álljon majd rendelkezésre az ipari mód­szerek alkalmazásához. Az ötéves terv előkészítésének fontos része, hogy kidolgoz­zák a gépesítés, a gépek jobb kihasználásának, karban­tartásának tervét is. Ahol lehetséges, két műszakban üzemeljenek a gépek és az olyan jól bevált újítás, mint a vakológépek, teljes üzem­mel dolgozzanak, ne úgy, mint napjainkban is, amikor jóformán mind az öt munka- nélkül áll. A munkafegyelem javítását, a termelékenység növekedését jelentős mérték­ben elősegítheti az egyössze­gű utalványozás. Ezt a bér­rendszert ugyan a vállalat számos vezetője jónak tartja, de az elismerésnél tovább még nem jutottak, azt nem alkalmazzák. Szükséges na­gyobb gondot fordítani a ki­eső idők csökkentésére, a sza­bad szombatok pontos betar­tására, a munkások élet- és munkakörülményeinek állan­dó javítására. Ezek a ténye­zők az ötéves terv sikeres végrehajtásának olyan részei, amelyek megtervezése, a meg­felelő intézkedések megtétele már most megkezdhető és végrehajtható. Sokat segíthetne a vállalat mind a népgazdaságnak, mind saját magának, ha megfelelő kezdeményezés bontakozna ki a cementtel, a betonacéllal és a fával való takarékoskodás­ra. Mind a munkaverseny, az újítómozgalom lendítő erejét, mind a helyes bérezési és ju­talmazási rendszert jobban fel lehetne használni- a mű­szaki fejlesztés, az anyagtaka­rékoskodás, a határidők meg­rövidítése és a minőség ja­vítása érdekében. Jó szolgá­latot tenne a párthatározat­ban kitűzött céloknak a vál­lalat azzal, ha meggyorsítaná a Mátraderecskei Téglagyár építkezését és azt határidő előtt adnák át rendeltetésé­nek. 11# indazok az intézkedé- lrM sek, amelyeket a párt és a kormány az építőipar feladatainak jobb ellátása ér­dekében tesz, csak akkor ve­zethetnek teljes eredményre, ha azok messzemenően páro­sulnak a helyi kezdeménye­zésekkel, a magasabb szintű munkával, vezetéssel. Az épí­tőipar vezetői és munkásai előtt világosan kell állnia an­nak a ténynek, hogy a szo­cialista építőmunka meggyor­sítása hazánkban most igen nagy részben rajtuk, jobb mukájukon, lelkesedésükön múlik. Nagy József, Balogh Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom