Nógrádi Népújság, 1960. július (16. évfolyam, 53-61. szám)
1960-07-20 / 58. szám
1960. július 20. NÖ5RAD1 HlPÜJSAO 3 Megkezdődtek Duclos-bánya korszerűsítésének munkálatai A nógrádi szénbányászat termelési szintjének tartására és növelésére többéves kutatási programja van a szén- bányászati trösztnek, amelynek alapján új bányák nyitását tervezi. A jelenlegi tervidőszakban azonban nagyobb a jelentősége az olyan jellegű beruházásoknak, amelyek már meglévő bányák korszerűsítését, rekonstrukcióját eredményezik. A bányák rekonstrukcióján olyan jellegű beruházásokat értünk, amelyek már meglevő létesítményekhez kapcsolódva — a bányaüzem berendezéseinek korszerűsítésével, egyes új vágatok építésével, gépek, berendezéseit beszerzésével emelik a bánya termelési kapacitását, jelentősen növelik a bányaüzem élettartamát, vagy csökkentik a jelenlegi önköltséget. A rekonstrukció jóval kisebb beruházási összeget igényel egy — ugyanolyan eredményt hozó új beruházásnál. Egyik ilyen jelentős rekonstrukció munkálatai kezdődtek meg az elmúlt hetekben a mizserfai bányaüzemhez tartozó Duclos aknaüzemnél. Jelenleg az üzem 300—350 tonna szenet termel naponta. A termelvények kiszállítása és a dolgozók közlekedése 800 méter hosszú lejtősaknán át történik. A bánya további terjedésével ez a szállítási hossz növekedni fog- A hosz- szú lejtaknán való be- és kiFontos termékeket készítenek A balassagyarmati Épületszerelő Vállalatnál az utóbbi időben több olyan új gyártmány készítését kezdték meg, amelyek nemcsak keresettek, hanem jelentősen növelik a vállalat jövedelmezőségét. Hulladékanyagot dolgoznak fel ebben a házilag készített alumnímium kiskohóban: ká belsarukat készítenek belőle. Ez az új üzemrész 30 nő számára biztosít munkalehetőséget, amellett, hogy javul az üzemi önköltség is. Ebben az évben mintegy 6—8 millió forint értékben készítenek a vállalatnál nagymezős kapcsolótáblákat. Többek között ezekkel segítik a budapesti felszíni vízművek megépítését is. A gondos munkát igénylő szerkezeteket teljes egészében helyileg állítják elő. Mintegy 200 db kapcsolószekrényt is előállítanak ebben az évben, jövőre pedig 2000 da rabra van tervük. A 15 darabos próbagyártás után már sorozatban készítik az összes villanyszerelő vállalatok által keresett terméket. szállás, különösen télen, nagyon fárasztó, körülményes, hosszadalmas. Az elkerülhetetlen időkiesés a produktív munkaidő kényszerű csökkenését vonja maga után. Az üzem a mostani berendezéseivel a 350 tonna termelési szintet képes csak tartani. A Duclos-bánya rekonstrukciója a tervek szerint három évig tart majd. A dolgozók ki- és beszállításának megkönnyítésére függőleges beszálló akna épül, ennek tereprendezési munkái már megkezdődtek a János- aknai lakótelep mellett. Az aknamélyítés augusztus hónapban kezdődik meg. A mélyítés első harminc méterét szovjet gyártmányú autódaru végzi először a területünkön. Az új függőakna olyan alkalmas helyre van telepítve, hogy a Duclos bánya rekonstrukciójának megoldásán kívül a — tröszt távlati tervében szereplő — a később nyitásra kerülő János-akna beszálló aknájának is meg fog felelni. Az új függőakna a személyek szállításán kívül megoldja a szellőztetést, vízmentesítést, , a rövidülő kábelhossza miatt az energiavezetést is a jelenleginél kedvezőbb módon. A föld alatt új vízmentesítő telep és transzformátorállomás épül, — mind beton- idomkő falazattal — ezek biztosítják az új bekapcsolt terület feltárásának üzembiztos lehetőségét. A külszínen iroda és korszerű fürdő létesül. Az új létesítmények szervesen kap- csalódnak a Duclos-bánya meglépő létesítményeihez. A szén kiszállítása továbbra is a lejtősaknán történik majd. Továbbra is felhasználásra kerülnek a régi műhelyek, gépházak, legényszálló stb. A külszíni szénfeladás létesítményei is rendelkezésre állnak. A fa szállítását függő sínpálya létesítésével korszerűsítik, ezzel a szállítás eddigi körülményei, autón való szállítása, többszörös átrakása megszűnik. A rekonstrukció végrehajtásának eredményeként 1965-től kezdve a Duclos bánya már napi 600 tonnát termel a dolgozók részére jobb munkakörülményeket biztosítva, a jelenlegi önköltségnél 18— 22 százaléknál alacsonyabban. Gyors intézkedésre van szükség A táppénzes állomány vizsgálatának néhány tapasztalata Sajnálatos, de ismeretes tény, hogy a táppénzes állomány megyénkben igen magas. Az országos átlagot is meghaladja — több mint egy százalékkal. Az a tény, hogy a táppénzes létszám az 1957. évi 5 százalékról 1960 első negyedévében 5,9 százalékra emelkedett, mutatja, hogy e téren sürgős intézkedésre van szükség. Ha a megye iparágait nézzük, megállapítható, hogy a táppénzes létszám alakulásánál a szénbányászat magasan vezet. Míg 1958-ban is elég magas, 7 százalék volt a táppénzes létszám arányszáma, 1960 első felében 8,1 százalékra emelkedett ez a szám. Hasonló a helyzet más iparágaknál is. Ugyanezt az időszakot figyelembe véve, a vasiparban 5,4 százalékról 6,4 százalékra, az építőiparban 5,3-rql 6,4-re, a helyiiparban 3,8-ról 5 százalékra, a közalkalmazottaknál 3,1 százalékról 4,5 százalékra (!) emelkedett a táppénzes létszám. Ez az emelkedés megyénk területén még akkor is indokolatlan, ha mindjárt itt elöljáróban vesszük figyelembe a megye egészségügyi- és orvosellátottságának gyengeségét — elsősorban az üzemorvosi és körzeti orvosi állások betöltetlenségét. Feltétlen figyelembe kell venni azt a tényt, is, hogy egyrészt a megváltozott társadalmi helyzetben dolgozóink sok esetben olyan betegséggel és egészségügyi problémával is orvoshoz fordulnak, és sok közülük táppénzes állományba kerül, amivel régen, a múlt rendszerben eszükbe sem jutott volna orvost felkeresni. A táppénzes létszám emelkedésénél feltétlen számításba kell venni a megye egészségügyi ellátottságának még meglevő hiányosságait — elsősorban a kórházak túlzsúfoltságát, s amint már említettük, az orvoshiányt. Még is meg kell mondani, hogy a magas táppénzes létszámnak más okai is vannak. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa Elnöksége az elmúlt napokban éppen ezért végzett igen hasznos, komoly vizsgálatot elsősorban a bánya, de más üzemek területén is. Annak az okát keresték: mi idézi elő ipari üzemeinkben az indokolatlan táppénzes létszám emelkedését, hogyan lehetne ezt az arányt legalább az országos szintre, vagy az alá szorítani. Ez a vizsgálat kétségtelen számos érdekességre derített fényt, olyanokra, amelyeknek megszüntetésével azonnal csökkenteni lehetne a táppénzes állomány százalékos arányát. Az SZMT szombati elnökségi ülésén ezért is mondotta ki: gyors intézkedésekre van szükség! Feltétlen érdemes a vizsgálat anyagában talált néhány ténnyel foglalkozni, hogy azokból leszűrve a tanulságokat, az intézkedések ne is maradjanak el. Nemcsak a szénbányászatban, de más iparágakban is igen magas az úgynevezett „rendszeres” táppénzes betegek száma. Szinte átlagosan 10—15 százalék között mozog a táppénzes létszámban azoknak a száma, akik előszeretettel mennek orvoshoz a fizetés előtt és után, többen az ünnepnap után orvoshoz. Van ilyen a bányászatban sok, olyan, mint a kisterenyei bányánál Oláh János. Táppénzkifizetése rendszeresen a fizetés utáni napokra esik, amikor Oláh János — és hozzá hasonlóak — kocsmákban, vagy más mulatókban költik el pénzüket, s másnap „fül” a foguk a munkától. Felkeresik a körzeti orvost, akik anélkül hogy tüzetesebb vizsgálat tárgyává tennék az ilyen „betegek” rendszeres látogatását — 2—3 napos táppénzes állományba veszik. Akadnak olyan betegek is, mint a Salgótarjáni Üveggyárban Fancsal István, aki azzal dicsekszik, hogy több hónapig volt táppénzes és most újabb rekordra készül: egy évig táppénzből kíván élni. Mi több, munkatársainak is olyan tanácsot ad: hogyan lehet hosszú ideig betegállományban maradni (?). Megállapított tény lett, hogy sajnos, de orvosaink sem keresik fel azokat az üzemeket, amelyeknek dolgozóit orvosi ^ügykezelésben részesítik. Fordítottja az, hogy szak- szervezeti bizottságaink sem keresik a jó együttműködést orvosainkkal, s ebből adódik, hogy a kölcsönös együttműködés hiányát igen sok — s mondjuk meg — álbeteg kihasználja. Mintegy 30 ezer négyzetméter táblaüveg terven felül EREDMÉNYESEN DOLGOZIK A ZAGYVA II., JÖ ÜTEMBEN FOLYIK A ZAGYVA I, NAGYJAVÍTÁSA A Zagyvapálfalvi Üveggyár dolgozói annak ellenére, hogy munkájukat az első félévben számtalan körülmény gátolta, kitettek magukért. Arra törekedtek, hogy egyenletes, minőségi üveg termelésével már az év első felében terven felül is szállítsanak táblaüveget népgazdaságunknak. Ez a törekvésük eredménnyel járt, s most a félévi eredmények végleges összeállításánál állapították meg: mintegy 30 ezer négyzet- méterrel több táblaüveget szállítottak népgazdaságunknak, mint a terv szerint előre is kérték. A zagyva I. részlege csomagolási tervét is 101,1 százalékban teljesítette. Az üveggyár dolgozói s mennyiségi termelés mellett lelentős károkat nem okozott a vasárnapi vihar A megyénkén végigszáguldó vihar vasárnap délután ki- sebb-nagyobb fennakadásokat idézett elő az energia- és távbeszélő szolgáltatásban. Legtöbbet szenvedett a villamosenergiarendszer, mert a megyénkben levő összes nagy- feszültségű vezetéket elérte a vihar. Több nagyfeszültségű vezeték, illetve a rendszer villámcsapásokat szenvedett, s ezáltal mind az üzemek energiaellátásában, mind a közvilágításban fennakadások fordultak elő. Salgótarjánban és vidékén a vihar megszűnésével azonnal hozzáfogtak az ÉMASZ dol- {gőzéi a hibák elhárításához. Elsősorban a gyárak energia- ellátását biztosították. Megnehezítette munkájukat, hogy egyszerre több helyen meghibásodott az energiarendszer. A villanyszerelők munkáját hátráltatta az is, hogy a telefonhálózat nagyobb része időlegesen használhatatlanná vált. A vasötvözetgyárban a vízbezúdulás miatt, leálltak a kemencék, s mintegy 30 ezer forintnyi termeléskiesés jelentkezett. Az erőműben komolyabb kárt nem okozott a vihar. A helyreállítási munkák nagyobbrészt már befejeződtek, kiküszöbölték az energiahálózat hibáit és a távbeszélő szolgáltatás is helyreállt. nagy gondot fordítottak s minőségi termelésre is — amelyben nagy sikereket értek el. Az első félévben már 12 százalékban első, és 80 százalékban második osztályú táblaüveget gyártottak. ami igen jelentős, mert így a közvetett export céljára szükséges tábla üveget is tudta biztosítani a gyár. Mint arról hírt adtunk, az elmúlt napokban megkezdték a Zagyva I. üzemrész szokásos nagyjavítását. Addig, míg ez az üzemrész ismét be nem kapcsolódik a termelésbe, az új gyárrészleg, a Zagyva II. biztosítja a minőségi táblaüveget. A Zagyva II. jól termel, már elérte a kitűzött termelés mennyiségét, napi termelése meghaladja a 6 ezer négyzet- méter üveget. A Zagyvapálfalvi Üveggyár dolgozói nagy ütemben végzik a Zagyva I. nagyjavítását. Ebben a gyárrészlegben rekordot értek el — több mint 24 hónapon át üzemelt folytatólagosan a gyár. Dolgozók és műszaki vezetők most azon fáradoznak, hogy újabb rekordot a nagyjavításnál érjenek el, s mihamarább ismét termeljen a Zagyva I. kemencéje is. A táppénzes állomány nagyarányú emelkedését idézi elő sok üzem gazdasági vezetésének rossz munkája is. Adódik ez abból, hogy a mindenáron való tervteljesítésre való törekvésnél megfeledkeznek a dolgozók betervezett fizetéses szabadságának kiadásáról, visszatartják a dolgozókat, hogy munkájuk ne essen ki a termelésből. Kazár érdekes példája ennek. Ennél az üzemnél több mint 700 fizetéses szabadsággal adtak ki eddig kevesebbet, amint azt eredetileg tervezték (!). Mit hozott ez magával? Azt, hogy amíg a bánya teljesítette előirányzatát, teljesíteni tudta szabadságolási tervét is. Amint azonban lemaradás mutatkozott a mennyiségi tervben, nem adták ki a dolgozók fizetéses szabadságát — a dolgozónak azonban arra szüksége lett volna, más terve volt vele — ugrásszerűen emelkedett a táppénzes állomány — elsősorban a 3—4 napos betegműszak aránya. Természetesen így van ez a tröszt más üzemeiben is, hiszen a tröszt egész területén eddig nem kevesebb, mint 5 ezer műszaklemaradás van a fizetéses szabadságolás végrehajtásában. Hasznos volt ez a vizsgálat. Több olyan tényre derített fényt, amely sürgős orvoslásra vár. Ha csak azt nézzük, hogy üzemeinknél — akár bánya, akár más ipari üzem, de a közalkalmazottaknál is, — formális a beteg- ellenőrzés, a beteglátogatás; hogy talán egyetlen üzemben sincs gazdája ennek a munkának; hogv a gazdasági vezetők nem keresik a kapcsolatot az orvosokkal, vagy fordítva; hogy nem kielégítő az üzemorvosi ellátottság; hogv most már éppen ideje a legsürgősebb intézkedést hozni a gyomorfekélyes betegek gyógyításában — hisz’ ezeket tárta tel a vizsgálat, — mindezek megszüntetésével lényegesen csökkenthet- nénk a táppénzes létszámot. Ha nem is sokat, de éppen a vizsgálat alapján szólni kell az orvosok felelősségéről is, akik pontosan azokkal a „betegekkel” szemben a legelné- zőbbék, akiket már munkatársaik is notóriusoknak neveznek, akik már megszokták, hogy egy bizonyos időben X., vagy Y. 3—4 napos táppénzes állományba vétele végett jelentkezik az orvosnál. Behatóbb vizsgálattal, ellenőrzéssel feltétlen változtatni lehetne ezen a tűrhetetlen állapoton is. Tények bizonyítják, hogy keresni kell a megoldást Súlyos anyagi kár ez a népgazdaságnak, a becsületes dolgozóknak. Ezért a szak- szervezeteknek a gazdasági vezetéssel sürgős intézkedéseket kell hozni a táppénzes létszám csökkentésére. Tanácskozásokat kell szervezni az orvosokkal, munkásokkal, gazdasági vezetőkkel és ki kell dolgozni azokat a politikai, munkavédelmi és adminisztratív intézkedéseket, amelyek elősegítik, hogy a jelenlegi magas táppénzes létszám fokozatosan az országos szint alá csökkenjen. Somogyvári László NEMZETKÖZI BANYÁSZKONGRESSZUS BUDAPESTEN Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület ez év szeptember 12. és 18-a között, a X. bányásznappal kapcsolatban nemzetközi bányászkongresszust rendez Budapesten. A kongresszuson a Nógrádi Szénbányászati Tröszt 25 fővel képviselteti magát. A kongresszus célja, hogy előadások és széleskörű véleménycsere útján a bányák műszaki dolgozói megismerkedjenek a nemzetközi és a hazai bányászat legújabb technikai eredményeivel.
