Nógrádi Népújság, 1960. július (16. évfolyam, 53-61. szám)

1960-07-20 / 58. szám

1960. július 20. NÖ5RAD1 HlPÜJSAO 3 Megkezdődtek Duclos-bánya korszerűsítésének munkálatai A nógrádi szénbányászat termelési szintjének tartásá­ra és növelésére többéves ku­tatási programja van a szén- bányászati trösztnek, amely­nek alapján új bányák nyi­tását tervezi. A jelenlegi tervidőszakban azonban nagyobb a jelentő­sége az olyan jellegű beruhá­zásoknak, amelyek már meg­lévő bányák korszerűsítését, rekonstrukcióját eredménye­zik. A bányák rekonstrukció­ján olyan jellegű beruházá­sokat értünk, amelyek már meglevő létesítményekhez kapcsolódva — a bánya­üzem berendezéseinek korsze­rűsítésével, egyes új vá­gatok építésével, gépek, berendezéseit beszerzésé­vel emelik a bánya ter­melési kapacitását, je­lentősen növelik a bánya­üzem élettartamát, vagy csökkentik a jelenlegi önköltséget. A rekonstrukció jóval kisebb beruházási összeget igényel egy — ugyanolyan eredményt hozó új beruházásnál. Egyik ilyen jelentős re­konstrukció munkálatai kez­dődtek meg az elmúlt he­tekben a mizserfai bánya­üzemhez tartozó Duclos aknaüzemnél. Jelenleg az üzem 300—350 tonna szenet termel naponta. A termelvények kiszállítása és a dolgozók közlekedése 800 méter hosszú lejtősaknán át történik. A bánya további terjedésével ez a szállítási hossz növekedni fog- A hosz- szú lejtaknán való be- és ki­Fontos termékeket készítenek A balassagyarmati Épületsze­relő Vállalatnál az utóbbi idő­ben több olyan új gyártmány készítését kezdték meg, amelyek nemcsak keresettek, hanem je­lentősen növelik a vállalat jöve­delmezőségét. Hulladékanyagot dolgoznak fel ebben a házilag készített alumnímium kiskohóban: ká belsarukat készítenek belőle. Ez az új üzemrész 30 nő számára biztosít munkalehe­tőséget, amellett, hogy javul az üzemi önköltség is. Ebben az év­ben mintegy 6—8 millió fo­rint értékben készítenek a vállalatnál nagymezős kapcsolótáblá­kat. Többek között ezekkel segítik a buda­pesti felszíni vízművek meg­építését is. A gondos munkát igény­lő szerkezete­ket teljes egé­szében helyi­leg állítják elő. Mintegy 200 db kapcsolószekrényt is előállítanak ebben az évben, jövőre pedig 2000 da rabra van tervük. A 15 dara­bos próbagyártás után már sorozatban készítik az összes villanyszerelő vállalatok által keresett terméket. szállás, különösen télen, na­gyon fárasztó, körülményes, hosszadalmas. Az elkerülhe­tetlen időkiesés a produktív munkaidő kényszerű csökke­nését vonja maga után. Az üzem a mostani berendezé­seivel a 350 tonna termelési szintet képes csak tartani. A Duclos-bánya rekonst­rukciója a tervek szerint há­rom évig tart majd. A dolgozók ki- és beszál­lításának megkönnyítésére függőleges beszálló akna épül, ennek tereprendezési munkái már megkezdődtek a János- aknai lakótelep mellett. Az aknamélyítés augusz­tus hónapban kezdődik meg. A mélyítés első harminc méterét szovjet gyártmányú autódaru végzi először a terüle­tünkön. Az új függőakna olyan al­kalmas helyre van telepítve, hogy a Duclos bánya re­konstrukciójának megoldásán kívül a — tröszt távlati ter­vében szereplő — a később nyitásra kerülő János-akna beszálló aknájának is meg fog felelni. Az új függőakna a sze­mélyek szállításán kívül megoldja a szellőztetést, vízmentesítést, , a rövi­dülő kábelhossza miatt az energiavezetést is a jelenleginél kedvezőbb módon. A föld alatt új vízmente­sítő telep és transzformátor­állomás épül, — mind beton- idomkő falazattal — ezek biztosítják az új bekapcsolt terület feltárásának üzembiz­tos lehetőségét. A külszínen iroda és kor­szerű fürdő létesül. Az új lé­tesítmények szervesen kap- csalódnak a Duclos-bánya meglépő létesítményeihez. A szén kiszállítása továbbra is a lejtősaknán történik majd. Továbbra is felhasználásra kerülnek a régi műhelyek, gépházak, legényszálló stb. A külszíni szénfeladás létesít­ményei is rendelkezésre áll­nak. A fa szállítását függő sínpálya létesítésével korsze­rűsítik, ezzel a szállítás ed­digi körülményei, autón való szállítása, többszörös átra­kása megszűnik. A rekonstrukció végre­hajtásának eredménye­ként 1965-től kezdve a Duclos bánya már napi 600 tonnát termel a dolgozók részére jobb mun­kakörülményeket biztosítva, a jelenlegi önköltségnél 18— 22 százaléknál alacsonyab­ban. Gyors intézkedésre van szükség A táppénzes állomány vizsgálatának néhány tapasztalata Sajnálatos, de ismeretes tény, hogy a táppénzes állo­mány megyénkben igen ma­gas. Az országos átlagot is meghaladja — több mint egy százalékkal. Az a tény, hogy a táppénzes létszám az 1957. évi 5 százalékról 1960 első negyedévében 5,9 százalékra emelkedett, mutatja, hogy e téren sürgős intézkedésre van szükség. Ha a megye iparágait néz­zük, megállapítható, hogy a táppénzes létszám alakulásá­nál a szénbányászat magasan vezet. Míg 1958-ban is elég magas, 7 százalék volt a táppénzes létszám arányszáma, 1960 első felé­ben 8,1 százalékra emelkedett ez a szám. Hasonló a helyzet más iparágaknál is. Ugyanezt az időszakot figyelembe véve, a vasiparban 5,4 százalékról 6,4 százalékra, az építőipar­ban 5,3-rql 6,4-re, a helyi­iparban 3,8-ról 5 százalékra, a közalkalmazottaknál 3,1 százalékról 4,5 százalékra (!) emelkedett a táppénzes lét­szám. Ez az emelkedés me­gyénk területén még akkor is indokolatlan, ha mindjárt itt elöljáróban vesszük figye­lembe a megye egészségügyi- és orvosellátottságának gyen­geségét — elsősorban az üzemorvosi és körzeti orvosi állások betöltetlenségét. Fel­tétlen figyelembe kell venni azt a tényt, is, hogy egyrészt a megváltozott társadalmi helyzetben dolgozóink sok esetben olyan betegséggel és egészségügyi problémával is orvoshoz fordulnak, és sok közülük táppénzes állomány­ba kerül, amivel régen, a múlt rendszerben eszükbe sem jutott volna orvost fel­keresni. A táppénzes létszám emel­kedésénél feltétlen számítás­ba kell venni a megye egész­ségügyi ellátottságának még meglevő hiányosságait — el­sősorban a kórházak túlzsú­foltságát, s amint már emlí­tettük, az orvoshiányt. Még is meg kell mondani, hogy a magas táppénzes létszám­nak más okai is vannak. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa Elnöksége az elmúlt napokban éppen ezért végzett igen hasznos, komoly vizsgá­latot elsősorban a bánya, de más üzemek területén is. An­nak az okát keresték: mi idézi elő ipari üzemeinkben az indokolatlan táppénzes létszám emelkedését, hogyan lehetne ezt az arányt legalább az országos szintre, vagy az alá szorítani. Ez a vizsgálat kétségtelen számos érdekes­ségre derített fényt, olyanok­ra, amelyeknek megszünteté­sével azonnal csökkenteni le­hetne a táppénzes állomány százalékos arányát. Az SZMT szombati elnökségi ülésén ezért is mondotta ki: gyors intézkedésekre van szükség! Feltétlen érdemes a vizsgá­lat anyagában talált néhány ténnyel foglalkozni, hogy azokból leszűrve a tanulsá­gokat, az intézkedések ne is maradjanak el. Nemcsak a szénbányászat­ban, de más iparágakban is igen magas az úgynevezett „rendszeres” táppénzes bete­gek száma. Szinte átlagosan 10—15 százalék között mozog a táppénzes létszámban azok­nak a száma, akik előszere­tettel mennek orvoshoz a fi­zetés előtt és után, többen az ünnepnap után orvoshoz. Van ilyen a bányászatban sok, olyan, mint a kisterenyei bányánál Oláh János. Táp­pénzkifizetése rendszeresen a fizetés utáni napokra esik, amikor Oláh János — és hoz­zá hasonlóak — kocsmákban, vagy más mulatókban költik el pénzüket, s másnap „fül” a foguk a munkától. Felkere­sik a körzeti orvost, akik anélkül hogy tüzetesebb vizsgálat tárgyává tennék az ilyen „betegek” rendszeres látogatását — 2—3 napos táppénzes állományba veszik. Akadnak olyan betegek is, mint a Salgótarjáni Üveg­gyárban Fancsal István, aki azzal dicsekszik, hogy több hónapig volt táppénzes és most újabb rekordra készül: egy évig táppénzből kíván élni. Mi több, munkatársai­nak is olyan tanácsot ad: ho­gyan lehet hosszú ideig be­tegállományban maradni (?). Megállapított tény lett, hogy sajnos, de orvosaink sem keresik fel azokat az üzeme­ket, amelyeknek dolgozóit or­vosi ^ügykezelésben részesí­tik. Fordítottja az, hogy szak- szervezeti bizottságaink sem keresik a jó együttműködést orvosainkkal, s ebből adódik, hogy a kölcsönös együttmű­ködés hiányát igen sok — s mondjuk meg — álbeteg ki­használja. Mintegy 30 ezer négyzetméter táblaüveg terven felül EREDMÉNYESEN DOLGOZIK A ZAGYVA II., JÖ ÜTEMBEN FOLYIK A ZAGYVA I, NAGYJAVÍTÁSA A Zagyvapálfalvi Üveggyár dolgozói annak ellenére, hogy munkájukat az első félévben számtalan körülmény gátolta, kitettek magukért. Arra tö­rekedtek, hogy egyenletes, mi­nőségi üveg termelésével már az év első felében terven fe­lül is szállítsanak táblaüve­get népgazdaságunknak. Ez a törekvésük eredménnyel járt, s most a félévi eredmények végleges összeállításánál álla­pították meg: mintegy 30 ezer négyzet- méterrel több táblaüve­get szállítottak népgazda­ságunknak, mint a terv szerint előre is kérték. A zagyva I. részlege csoma­golási tervét is 101,1 száza­lékban teljesítette. Az üveggyár dolgozói s mennyiségi termelés mellett lelentős károkat nem okozott a vasárnapi vihar A megyénkén végigszáguldó vihar vasárnap délután ki- sebb-nagyobb fennakadásokat idézett elő az energia- és távbeszélő szolgáltatásban. Legtöbbet szenvedett a vil­lamosenergiarendszer, mert a megyénkben levő összes nagy- feszültségű vezetéket elérte a vihar. Több nagyfeszültségű ve­zeték, illetve a rendszer villámcsapásokat szenve­dett, s ezáltal mind az üzemek energiaellátásá­ban, mind a közvilágítás­ban fennakadások fordul­tak elő. Salgótarjánban és vidékén a vihar megszűnésével azonnal hozzáfogtak az ÉMASZ dol- {gőzéi a hibák elhárításához. Elsősorban a gyárak energia- ellátását biztosították. Meg­nehezítette munkájukat, hogy egyszerre több helyen meg­hibásodott az energiarendszer. A villanyszerelők munkáját hátráltatta az is, hogy a tele­fonhálózat nagyobb része idő­legesen használhatatlanná vált. A vasötvözetgyárban a vízbezúdulás miatt, leáll­tak a kemencék, s mint­egy 30 ezer forintnyi ter­meléskiesés jelentkezett. Az erőműben komolyabb kárt nem okozott a vihar. A helyreállítási munkák na­gyobbrészt már befejeződtek, kiküszöbölték az energiaháló­zat hibáit és a távbeszélő szol­gáltatás is helyreállt. nagy gondot fordítottak s minőségi termelésre is — amelyben nagy sikereket ér­tek el. Az első félévben már 12 százalékban első, és 80 százalékban második osztályú táblaüveget gyár­tottak. ami igen jelentős, mert így a közvetett export céljára szükséges tábla üveget is tudta biztosítani a gyár. Mint arról hírt adtunk, az elmúlt napokban megkezdték a Zagyva I. üzemrész szo­kásos nagyjavítását. Addig, míg ez az üzemrész ismét be nem kapcsolódik a termelés­be, az új gyárrészleg, a Zagy­va II. biztosítja a minőségi táblaüveget. A Zagyva II. jól termel, már elérte a kitűzött termelés mennyiségét, napi termelése megha­ladja a 6 ezer négyzet- méter üveget. A Zagyvapálfalvi Üveggyár dolgozói nagy ütemben vég­zik a Zagyva I. nagyjavítá­sát. Ebben a gyárrészlegben rekordot értek el — több mint 24 hónapon át üzemelt folytatólagosan a gyár. Dol­gozók és műszaki vezetők most azon fáradoznak, hogy újabb rekordot a nagyjaví­tásnál érjenek el, s mihama­rább ismét termeljen a Zagy­va I. kemencéje is. A táppénzes állomány nagyarányú emelkedését idézi elő sok üzem gazdasági ve­zetésének rossz munkája is. Adódik ez abból, hogy a min­denáron való tervteljesítésre való törekvésnél megfeledkez­nek a dolgozók betervezett fizetéses szabadságának kiadá­sáról, visszatartják a dolgo­zókat, hogy munkájuk ne es­sen ki a termelésből. Kazár érdekes példája ennek. Ennél az üzemnél több mint 700 fi­zetéses szabadsággal adtak ki eddig kevesebbet, amint azt eredetileg tervezték (!). Mit hozott ez magával? Azt, hogy amíg a bánya teljesítette elő­irányzatát, teljesíteni tudta szabadságolási tervét is. Amint azonban lemaradás mutatko­zott a mennyiségi tervben, nem adták ki a dolgozók fi­zetéses szabadságát — a dol­gozónak azonban arra szük­sége lett volna, más terve volt vele — ugrásszerűen emelkedett a táppénzes állo­mány — elsősorban a 3—4 napos betegműszak aránya. Természetesen így van ez a tröszt más üzemeiben is, hi­szen a tröszt egész területén eddig nem kevesebb, mint 5 ezer műszaklemaradás van a fizetéses szabadságolás végre­hajtásában. Hasznos volt ez a vizsgá­lat. Több olyan tényre derí­tett fényt, amely sürgős or­voslásra vár. Ha csak azt nézzük, hogy üzemeinknél — akár bánya, akár más ipari üzem, de a közalkalmazottak­nál is, — formális a beteg- ellenőrzés, a beteglátogatás; hogy talán egyetlen üzemben sincs gazdája ennek a mun­kának; hogv a gazdasági ve­zetők nem keresik a kapcso­latot az orvosokkal, vagy fordítva; hogy nem kielégítő az üzemorvosi ellátottság; hogv most már éppen ideje a legsürgősebb intézkedést hozni a gyomorfekélyes bete­gek gyógyításában — hisz’ ezeket tárta tel a vizsgálat, — mindezek megszüntetésé­vel lényegesen csökkenthet- nénk a táppénzes létszámot. Ha nem is sokat, de éppen a vizsgálat alapján szólni kell az orvosok felelősségéről is, akik pontosan azokkal a „be­tegekkel” szemben a legelné- zőbbék, akiket már munka­társaik is notóriusoknak ne­veznek, akik már megszok­ták, hogy egy bizonyos idő­ben X., vagy Y. 3—4 napos táppénzes állományba vétele végett jelentkezik az orvos­nál. Behatóbb vizsgálattal, ellenőrzéssel feltétlen változ­tatni lehetne ezen a tűrhetet­len állapoton is. Tények bizonyítják, hogy keresni kell a megoldást Súlyos anyagi kár ez a nép­gazdaságnak, a becsületes dolgozóknak. Ezért a szak- szervezeteknek a gazdasági vezetéssel sürgős intézkedése­ket kell hozni a táppénzes létszám csökkentésére. Tanács­kozásokat kell szervezni az orvosokkal, munkásokkal, gazdasági vezetőkkel és ki kell dolgozni azokat a politi­kai, munkavédelmi és admi­nisztratív intézkedéseket, ame­lyek elősegítik, hogy a jelen­legi magas táppénzes létszám fokozatosan az országos szint alá csökkenjen. Somogyvári László NEMZETKÖZI BANYÁSZKONGRESSZUS BUDAPESTEN Az Országos Magyar Bá­nyászati és Kohászati Egye­sület ez év szeptember 12. és 18-a között, a X. bányász­nappal kapcsolatban nemzet­közi bányászkongresszust ren­dez Budapesten. A kongresszuson a Nógrádi Szénbányászati Tröszt 25 fő­vel képviselteti magát. A kongresszus célja, hogy előadások és széleskörű vé­leménycsere útján a bányák műszaki dolgozói megismer­kedjenek a nemzetközi és a hazai bányászat legújabb technikai eredményeivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom