Nógrádi Népújság, 1960. július (16. évfolyam, 53-61. szám)

1960-07-16 / 57. szám

4 NÓGRÁDI NÍPÜJiAG 1960. július 16. A vasmű mellett... Állandóan fejlődik Sztálin- város egészségügyi helyzete is. Korszerű rendelőintézet bonyolítja le a betegforgal­mat, ahol a dolgozók legkü­lönfélébb szakorvosi ellátás­ban részesülnek. Már épül az új, végleges, teljesen kor­szerű 400 ágyas kórház is. A város betegeit 61 orvos látja el. Emellett a Vasműnek kü­lön üzemorvosi rendelője és gázmentő állomása van. Mindezeken túl hat bölcsőde és kilenc óvoda szolgálja a legfiatalabb sztálinvárosiak kényelmét. A város sportéletének kü­lön érdekessége, hogy az ed­digi eredmények mellett tár­sadalmi munkában épül a Barátság-liget, ahová számos, korszerű sportlétesítményt építenek. Ugyancsak társa­dalmi munkában épül fel a Duna partján a csónakház. JÖVÖNK ÉS ERŐNK Sztálinváros messzemenően magán viseli a magyar mun­kásosztály alkotó készségét. A város vezetőinek véle­ménye szerint még rengeteg gondot és problémát kell megoldaniok. De ezekben, — csakúgy, mint a város és a vasmű felépítésében — teljes egészében számíthatnak a la­kosságra. Azok az intézkedé­sek, amelyeket a sztálinváro­siak munka- és életkörül­ményeinek állandó javítása érdekében a párt és a kor­mány, valamint a helyi szer­vek tettek, megnövelték és állandóan növelik a város dolgozóinak munkakedvét, lelkesedését. Sztálinváros élő bizonyítéka a felszabadult magyar nép tehetséges, al­kotó munkájának és elsősor­ban a Szovjetunió baráti se­gítségének. A sztálinvárosi dolgozók szép és kulturált élete országunk jövőjét, ere­jét, alkotó tehetségét pél­dázza. ............................................... • • • • • • 1 Mit ad az országnak j j 1965-ben Sztálinváros I • • • Sztálinváros termékeit ma • S már százmiliókban mérik. • ! Mégis a város és a vasmű S • igazi jelentőségét az 1965. év • ; tervezett termelési számai ér- j S zékeltetik legjobban. • 1965-ben Sztálinváros a kö- • ; vetkező termelvényeket adja: ; • Villamosáram az országos! • hálózat részére: 65 millió kwö, • • 70 000 tonna acélnyersvas, ;- 50 000 tonna acélöntecs, ; 100 00 tonna vastag és kö- • • zépvékony lemez a gépipar; ; számára, • 50 000 tonna lemezöntecs, J S 150 000 tonna vastag és kö- • ; zépvékony lemez exportra, S • 80 000 tonna hidegen henge- ; • relt finomlemez, { 40 000 tonna hidegen henge- S • relt horganyzott lemez, : 7000 tonna ónozott lemez, • J 10 000 tonna dinamó és ■ • transzformátorlemez hidegen 2 2 hengerelve. 2 Nagymennyiségű vegyiter- 2 • mékeket, mint: tiszta benzolt, 2 2 toluolt stb., 22 000 tona fehé- ; 2 rített szalmacellulőzt. ; A fentieken kívül többszáz 2 2 milliót tesz ki a sztálinvárosi J 2 Építőipari vállalat, Épület- 1 • elemgyár és a könnyűipari 2 2 üzemek évi termelési értéke J Távlati kép Sztálinvárosról. Holnap adják át rendeltetésé nek a Dunai Vasmű új egy­ségét: a meleghengerművet. Az új gyáregység munkája nyomán az egész vasmű nyereséges vállalattá válik. szonylatban egy középnagy­ságú gépgyárnak felel meg, amely 12000 munkást foglal­koztat. 1952-ben kezdte meg a ter­melését a tűzállóanyaggyár, mely a vasmű szükségletén kívül más kohászati üzemek számára, sőt exportra is ter­mel. 1959-ben 25 000 tonna tűzállóanyagot gyártott. Az erőmű 1953-ban már áramot adott. Ez a gyárrész­leg látja el a vasmű üzemeit és a várost árammal és a távfűtéshez szükséges forró vizet. Az erőmű biztosítja a vasmű hatalmas hűtővízszük­ségletét is. Energiatermelés­ben országos viszonylatban a negyedik helyen áll. 1954. februárjában kezdte meg a termelését az I. sz. szovjet típusú nagykohó. Ezt követte 1957. októberében a II. sz. nagykohó. Mindkettő teljesen automatizált. A nagyolvasztók alap­anyag szükségletét, a vas­ércet vízi utón Krivoj Rogból kapjuk. Ehhez a gyárrészleghez tar­tozik még az ércelőkészítő és érctömörítő üzemegység is. A Martin-acélműben 4 db, egyenkint 125 tonnás kemence termel acélt a nagyolvasz­tókban előállított acélnyers- vasból- 1959-ben az acélmű 244 000 tonna acélt adott az országnak. De az 1959-es év eredménye csak 3 Martin-ke­mencére vonatkozik. A kokszolóműben szénből kokszot állítanak elő a kohók részére. Hazai szénből itt ter­meltek először kokszot. A sen hozzájárul a főváros gázellátásának megjavítá­sához. A vegyiüzem feladata, hogy a kokszolóblokkból kikerülő gázból, lecsapódó kátrányból vegyi benzint, benzolt, naph- tát, ként és fenolt állítson elő, vagyis festék- és gyógy­szeralapanyagokat. A vegyi­üzem részei: gázkondenzáció, szulfátüzem, benzolkinyerő és feldolgozó, kénkinyerő és fel­dolgozó és kátrányfeldolgozó üzem. A szulfátüzemben a nyers ammóniák tartalmát ammóniumszulfát alakban vonják ki, amelyet a mező- gazdaságban kiváló nitrogén műtrágyaként hasznosítanak. A meleghengermű beindu­lása után a Martin-acélműben előállított acélöntecs izzó ál­lapotban kerül a hengermű kemencéibe, majd hengerlés­re. A lemezhengerlés 1700-as 5 állványos félfolytatólagos hengersoron történik, amely 2—18 milliméter vastagságú lemezeket gyárt. A meleg- hengermű kb. 56 méter hosz- szú, 70 méter széles csarno­kában szovjet gépóriások mű­ködnek. A meleghengermű folyamatos termelése ez év július közepén indul meg. Ez a beindítás az ország ipara szempontjából rendkívül je­lentős, mert nagymennyiségű lemezimportot tesz felesle­gessé. Ezen túlmenően pedig a hengermű beindulása által a Dunai Vasmű már készterméket előállító, rentábilis üzem lesz­A hideghengermű csarno­kának építését is megkezd­Sztálinváros és a Dunai Vasmű-kombinát megépítésé­ről 1949-ben jelent meg a párt és a kormány határo­zata. A város Budapesttől 70 kilométerre, déli irány­ban, a Duna mellett he­lyezkedik el, mintegy 40 méter magasan a Duna szintje fölött. A telephely megválasztásá­nál az alábbi döntő szempon­tok érvényesültek: megfelelő vízellátás biztosítása, nemzet­közi víziút közelsége, kok­szolható szén bázisának kö­zelsége, zöldövezettel védett város megépítésének lehető­sége, amelynek gyümölcs- zöldségellátása megfelelően biztosítható. A terület kivá­lasztásánál lényeges szem­pont volt az is, hogy az új létesítmény olyan mezőgaz­dasági jellegű vidéken épül­jön fel, ahol egyrészt a munkaerő szükséglet könnyen kielégíthető, másrészt az új ipari centrum a környék gaz­dasági és kulturális fellendí­tését is elősegíti. Ilyen nagyszabású ipari lé­tesítmény hazánkban még sohasem épült. Tervezésében és építésé­ben szovjet mérnökök és szaktanácsadók működ­tek közre, illetve készí­tették el a vezértervet, amelyet hazai viszonyok­ra magyar tervezők és mérnökök dolgoztak át. A gépek jelentős részét a Szovjetunió küldte s a Szov­jetunióban képezték ki az itt dolgozó mérnökök és munká­sok egy részét is. A város elhelyezkedése a modern telepítési elveknek megfelelően történt. Tekin­tetbe vették, hogy az ural­kodó szélirány észak-déli, ezért a várost a vasműtől északra helyezték el. A vas­mű és a város közé kb. 1 km. szélességű védőerdősávot telepítettek, hogy ilymódon megóvják a város levegőjét az ártalmas szennyeződéstől. 1951. tavaszán elkészült az első utca. a Május 1. utca. Ugyanez év novemberében a vasmű első gyárrészlege, a karbantartó is megkezdte működését. 1951-ben megala­kult a Városi Tanács, és a lakosság igényeinek kielégí­tésére azóta széleskörű okta­tási, egészségügyi, kulturális és kereskedelmi hálózatot épített ki. Az elmúlt tíz év alatt Sztálinváros komoly ipari várossá fejlődött. A legújabb népszámlálási ada­tok szerint állandó lakóinak száma 31000, s ideiglenes lakói­nak száma 5—6000-re te­hető­Eddig 5200 lakás épült fel. Ezek a lakások zömmel két­szobásak, és mindegyik für­dőszobás, 80 százalékuk táv­fűtéses és mintegy 50 száza­lék gázzal felszerelt. Ez év­ben további 485 lakás építé­sét fejezik be és 500 lakás építését kezdik meg. Hat általános iskola van a városban, ebből kettő ideig­lenes, négy végleges jellegű. A legnagyobb ezek közül a 32 tantermes, 2 tornatermes, egészen modern oktatási in­tézmény. Az általános isko­lába járó tanulók száma az 1959/60-as tanévben 4295. Az általános gimnáziumi tanulók száma: 300. A kohó- és gép­ipari technikumban tanulók száma: 420. Működik egy ba­lett- és egy zeneiskola, és az egyik általános iskolában ze­nei tagozat is. A városban három könyv­tár áll az olvasók rendelke­zésére. A Bartók Béla Művelődés- ház 650 személyes színházter­mében rendszeresen bu­dapesti és vidéki színtár­sulatok tartanak prózai, opera- és operettelőadáso­kat. A művelődésházban külön­böző klubok és szakkörök működnek, s esetenként ki­állításokat is itt rendeznek. A múzeumban állandó ki­állítás látható, amely a vá1- ros építésének történetét örö­kíti meg. Itt nyert elhelye­zést. a város építése során felszínre került számos bronz­kori lelet, és római település­maradvány is. A város lakóinak, felnőt­teknek és gyereknek egy­aránt kedvelt szórakozó­helye a korszerű Vidám Park, ahol a 2 km. hosszúságú, tár­sadalmi munkában épült út- törővasuton a Ságvári-kilátó- hoz jutunk el. A Vidám Park közkedveltségére jel­lemző, hogy 1960. májusában mintegy 120 000 forint forgal­mat bonyolított le. A modern Szabadtéri Színpad 2200 fé­rőhellyel szintén a Vidám Park területén nyert elhelye­zést. A város kulturális élete rendkívül élénk. Számos műkedvelő együt­tes működik- Országszerte hires a vasmű népi tánc- csoportja, énekkara, va­lamint a városi úttörő­zenekar is. A város és a vasmű iránt országos és nemzetközi vi­szonylatban megnyilvánuló nagy érdeklődés szükségessé tette Sztálinvárosban egy ön­álló idegenforgalmi hivatal létrehozását. A Sztálinvárosi Idegenforgalmi Hivatal 1960. februárban alakult meg. Ez év első öt hónapjában a bel­földi látogatók száma: 45 705, a külföldieké pedig 2138 volt. II DUNAI VASMŰ hálánk nehézipari bázisa, termékei az orszán minden részéhe eljutnak A a első utcától a 31 ezres lakosú Tárosig ték. 1961-ben már szállítja a Szovjetunió az első gépegy­ségeket. A hideghengermű a meleghengerműből kapott le- meztekercseket finomlemezzé hengerli. A hideghengermű termel vényei még: keske­nyebb méretű minőségi acél­szalagok, dinamó és transz­formátorlemezek, ónozott és horganyzott finomlemezek. A hideghengermű teljes kapaci­tású üzemeltetése idején a tervek szerint 256 000 tonna lemezt ad a Dunai Vasmű a népgazdaságnak. kokszolható szenet a komlói, illetve a pécsi szénmedencé­ből szállítják Sztálinvárosba. Jelenleg egy 55 kamrás kok­szolóblokk működik, a má­sodik építés alatt áll és 1960 második felében kezd ter­melni. 1959-ben 361 000 tonna kokszot termeltek. A munka- folyamatok a legnagyobb , mértékben automatizáltak. A kokszolóban termelt gás nemcsak a melegüzem gáz- , szükségletét elégítik ki, de innen kerül ki a városba be- ( vezetett háztartási gáz is, a távvezeték befejezése utár [ pedig Budapestre is eljut s helyi felhasználásra nem ke- ■ rülő felesleges gázmennyiség Ezzel a Dunai Vasmű jelentő­A Dunai Vasművet is 1950. májusában kezdték építeni, amely korszerű, teljes verti- kalitású nagyüzem, 500 hold- nyi területen helyezkedik el. Az üzemen belül 60 km. hosszú vasútvonal és 15 15 km. betonút van. A Vasmű jelenleg 8000 dol­gozót foglalkoztat. A Szovjetunió segítsége nemcsak a tervezési munká­latokban nyilvánult meg, ha­nem a gépi berendezés nag* részét is innen kaptuk- A Vasmű első termelőegysége e karbantartó gyárrészleg mely 1951. november 7-ér kezdte meg üzemelését. A gyárrészleg nemcsak a kohá­szati üzemek tartalék alkat­részeinek előállítására szolgál de ma már magyarországi vi­Sztálinváros ma már a messzi környék ipari, keres­kedelmi, kulturális és egész­ségügyi centruma. A vas- és acélgyártás mellett számos olyan jelentős létesítmény működik a városban, ame­lyek a foglalkoztatottság gondjainak megoldása mel­lett jelentősen hozzájárulnak az ország jobb ellátásához. NEMCSAK ACÉL KÉSZÜL... A városban többek között közel ezer dolgozót foglalkoz­tató férfiruhagyár működik. Ebben a gyárban 1960-ban több mint 82 000 komplett öltönyt, közel 200 ezer darab zakót és mintegy 260 ezer külön nadrágot is készíte­nek. Jóminőségű termékeiből exportra is jut. A fehér­neműgyárban több mint 400 munkás dolgozik. A fésüsfo- nódában az elmúlt év során 255 ezer kg fésüsfonalat ter­meltek. Épülőfélben van a szalmácellulózgyár, amely évi 22 ezer tonna fehérített szalmacellulózét ad majd a papíripar részére. Ezenkívül a városi tanács­nak számos szolgáltató válla­lata működik- Többek között például egy évi 150 ezer db gyermekcipőt készítő üzem is. AZ ÉPÍTŐK A város építésében, a Du­nai Vasmű létrehozásában, elsőrendű szerepet töltöttek be az építők. Jelenleg az építőipart a 26. sz. Építőipari Vállalat képviseli. Ez a vál­lalat munkájának nagyságát, a vasmű és a város fennál­lásával dokumentálja. Jelen­legi feladata a hengerművek építésén és a város fejlesz­tésén kívül a szalmacellulóz- gyár és lakótelepe, a kok­szoló második blokkja, a kórház és a munkásszálló fel­építése. Ezeken kívül jelentős útépítési feladatokat is ellát. Sőt, ez a vállalat végzi a pécsi új hőerőmű, valamint számos Fejér megyei ipari és mezőgazdasági létesítmény építését is. E vállalat mellett működik az épületelemgyár, amely korszerű idomokkal látja el az építőipart. KERESKEDELEM, KÖZLE­KEDÉS, SPORT A város rohamos fejlődését példázza számos más egyéb tény is. Sztálinvárosban pél- dul az üzlethálózat, beleértve a vendéglátó üzemeket is, mintegy száz egységre te­hető. A múlt évben a kiske­reskedelem forgalma elérte a 229 millió forintot. A város­nak olyan reprezentatív egy­ségei vannak, mint az Arany Csillag Szálló, a Béke-étte­rem, a közkedvelt Halász- csárda és a Vigadó kisven­déglő. A közlekedést a városban 12 vonalon helyi járatú autó­buszok bonyolítják le. Ez év májusában például ezeken a vonalakon több mint 480 ezer ember utazott. A városba egyébként 37 vidéki autóbusz- vonal fut be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom