Nógrádi Népújság, 1960. július (16. évfolyam, 53-61. szám)
1960-07-02 / 53. szám
NÓGRÁDI NlPOJlAS 1960. július 2. 2 Tanulságos taggyűlések a nők helyzetéről A napokban a Zománcipari Művek Salgótarjáni gyáregységénél jártunk, ahol szem és fültanúi voltunk azoknak a fontos fórumoknak, amelyeken a nők helyzetét vitatták meg. A nőkét, akik társadalmunkban egyre nagyobb szerepet kapnak, akik a családi gondok mellé nagyszerű jövőnk építéséből, annak terheiből jelentős részt vállaltak. A gyárban jelenleg 556 női dolgozó van. 1936-ban az üzem összes dolgozóinak létszáma sem volt ennél a számnál nagyobb. A kommunisták taggyűlésének beszámolójából és a hozzászólásokból örömmel hallhattuk, hogy míg a múltban 10—14 filléres órabérért 12—16 órás műszakban dolgoztatták a nőket, ma már a férfiakkal egyforma munkaidőben, s velük azonos bérért végzik munkájukat. Spagina Béláné elvtársnő egyike azoknak a dolgozóknak, akik saját bőrükön tapasztalták a múlt rendszer nőkkel szemben tanúsított lekicsinylő és lealázó intézkedéseit. Elmondotta, hogy előfordult a szombat délben megkezdett műszaknak vasárnap déli befejezése is. A munkában olyan nagy volt a hajsza, hogy gyakran az otthon becsomagolt ennivalót ugyanúgy vitték haza, mert nem volt idő annak elfogyasztására. De az üzemen kívül is kötelessége volt a nőnek, ha nem akart az elbocsátás sorsára jutni: szinte mindennapos volt, hogy a művezető lakására kellett járni takarítani, s a művev zető feleségének utasítására a piacra bevásárolni. Megtörtént, hogy vajat kellett vásárolni a piacon, s miután ezen a napon néhány fillérrel drágábban vette a vajat, mint_ előzőleg, sajátjából tett hozzá, nehogy azt mondják, hogy elvett a pénzből. Balogh Imréné és több női dolgozó is hasonló esetekről számolt be saját tapasztalatai alapján. Különösen a fiatalabb nők számára idegenül hangzottak a taggyűlés termeiben ezek a visszaemlékezések. De igazak voltak és bizony tanulságul okos dolog felidézni ezeket. ben alkalmazott trágár beszéd. Gazdasági vezetők részéről a nők munkájának lebecsülését jelenti esetenként az, hogy munkájuk elvégzéséhez nem biztosítanak olyan gondosan előfeltételeket, jobb munkakörülményeket, ’mint az erélyesen fellépő férfiak részére. Ebből ered azután az, hogy a jó feltételek hiányában a nő rajta kívül álló okok miatt sem tudja olyan jól elvégezni munkáját, mint a férfi. A pártszervezet és a szakszervezet, de különösen a nőtanács nem végez a követelményeknek megfelelő politikai, felvilágosító munkát a nők között. Emiatt nincs bennük különösebb törekvés magasabb szakmai képzettség, vagy általános műveltség elsajátításához, megelégszenek jelenlegi helyzetükkel. És itt jutottunk el a kérdés másik oldalának vizsgálatához. A nők közül többen — különösen azok, akik csak elmondások alapján ismerik a nők múltbeli helyzetét — gyakran visszaélnek a részükre biztosított jogokkal. Előfordul, hogy egyesek a terhes nőnek járó könnyebb munkát úgy értelmezik, hogy a terhesség ideje alatt már egyáltalán nem is kell dolgozni. Fiatal lányok között vannak olyanok, akik a férfiakkal versenyeznek a káromkodásban és a túl szabados viselkedésben. Sokakban él még az a tartalmatlan tévhit, hogy a férfi a „teremtés koronája”, tehát a nőnek az üzemben is, meg otthon is szolgálnia kell a férfit. A meglévő hiányosságok azonban nem általánosíthatók és nem jellemzőek. Ezeket meg lehet szüntetni. Szükséges, hogy azok a szervek, amelyek felelősek a hibák megszüntetéséért, a mostani taggyűlések tapasztalataiból kiindulva állandóan és egyre elmélyültebben elemezzék, boncolgassák ezt az ügyet. Hozzanak olyan intézkedéseket, melyekből a női dolgozók tapasztalhatják, hogy élő valósággá vált a párt útmutatása. A nőknek és a nőtanácsnak necsak egyes rendezvények szervezésével juttassanak szerepet, hanem politikai, felvilágosító munkával, a szakmai képzésbe való határozottabb bevonásukkal emeljék általános színvonalukat. így mind több nőt lehet, megbízni a gazdasági munka területén is vezetési feladatokkal. Az üzemben a munkakörülmények megjavításával tegyék köny- nyűvé a nők munkáját, mert ezzel könnyebbé válik számukra az otthoni úgynevezett második műszak is. S mint ahogy a taggyűléseken szóba került, segítséget kell adni ahhoz, hogy a dolgozó nők részére a gyárhoz tartozó kereskedelmi üzletben megrendelésük alapján üzemi munkájuk ideje alatt állítsák össze háztartási szükségleteiket, hogy ne kelljen a műszak végén még órák hosz- szat sorban állniok. Meg kell teremteni a lehetőségét annak is, hogy az üzemből a dolgozó nő meleg ételt is vihessen haza. A politikai oktatást illetően helyes lenne külön női szemináriumoknak a szervezése. amelyeken a nők speciális kérdéseivel is részletesen foglalkoznának. S végül mindezeknek a tapasztalatoknak alapján évenként néhányszor az összes nők összevonásával megtárgyalni az e területen történt fejlődést és a szükséges tennivalókat. Orosz Béla — Kondorosi János Megnyílt az első vidéki szélesvásznú filmszínház Karancslapujtőn ünnepélyes keretek között nyitották meg megyénk első vidéki szélesvásznú filmszínházát. Az ünnepélyes megnyitón részt vettek a község dolgozói és nagy érdeklődéssel szemlélték a számukra szokatlan mintegy 12 méter széles vásznat, amelynek a magasága 6 méter. A filmszínház átépítésénél már hetek óta dolgznak a budapesti szerelők és a nagyon gondos, körültekintő munka után csütörtök estére elkészültek a szereléssel. Filmszínház átépítése szélesvásznú vetítésre több mint 500 ezer forintba került. Az ünnepi megnyitón, amelyen Kálovics Géza elvtárs a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalattól mondott néhány szavas köszöntést, elhangzott, hogy a kormányunk mindent megtesz annak érdekében, hogy a falun élő dolgozók is élvezzék a modern technika következtében előállott új kulturális helyzetet. Valóban ennek a megnyilvánulása az is, hogy a városok után Karancslapujtő községben is a legmodernebb követeleményeknek megfelelően megépítették az új szélesvásznú filmszínházat. Az ünnepélyes megnyitón zsúfolásig megtelt a filmszínház nézőtere és nagy érdeklődéssel nézték a Trapéz című filmet, amely széles változatban rendkívül nagy élményt nyújtott a nézőknek. AZ ERŐMŰ DOLGOZÓINAK SEGÍTSÉGE A Salgótarjáni Erőmű párt- szervezetének irányítása mellett mintegy 70 erőműi dolgozó vett részt a litkei és az ipolytarnóci termelőszövetkezetek gépjavítási munkálataiban, hogy segítséget biztosítsanak a gépi aratás, cséplés és betakarítás jó előkészíté- í séhez. I ; A szécsényi járásban nagy gonddal folyik a KISZ-szervezetek pártirányítása A FIATALOK TÖMEGES MEGMOZDULÁSA — SEGÍTŐ KEZEK a növényápoláshoz — vállalás 250 hold gabona learatására — Az Alkotmányban törvénybe iktatták a nők egyenjogúságát, és a vezetésbe való bevonásuknak a fontosságát a népgazdaságunk egész területén, a párt VII kongresszusa szintén nagy jelentőséget tulajdonított e kérdésnek. ^ Számtalan intézkedés történt ennek nyomán. A_ tűzhelygyárban is vannak n°i_ csoportvezetők, brigádvezetők. irodavezetők, vártveze- tősépi tagok, üzemi bizottsági tagok. Általánosságban el lehet mondani azt. hogy nem sértették meg azo.kat a törvényes rendelkezéseket, amelyek a nők jogait érintik. Több műhelyben bevezették a 40 órás munkahetet, a zo- ináncozóban megszüntették a női dolgozók éjszakai műszakját, a többgyermekes anyáknak biztosítják otthoni munkájuk elvégzéséhez havonta az egy fizetetlem szabad napot. a terhes anyákat könv- nvebb munkahelyre helyezik át és gondoskodnak szülési szabadságukról. A törekvés tehát meevan ahhoz, hogy a dolgozó nőnek megkönnyítsék a helyzetét. Mégis szólni kell olyan kirívó esetekről, amelvek gátolják ennek a jószándéknak a gyakorlati megvalósítását. Előfordult olvain eset. hogy a művezető nem adott hitelt az orvosi igazolásnak, nem engedte el szülési szabadságra a dolgozó nőt. azt állítván, hogy szerinte még nem időszerű F.nnek következménye az .illető nő többnapos orvosi kezelése lett. Vannak olvan üzemrészek, (például a kulcsműhelv). ahol a dolgozóknak túlnyomó része nő. a cs on or t vp zet ők m^cr;^ fp-rfíni- Egyes helyeken tapasztalható mén a megenaedhetetlen. különösért a fiatalabb férfiak részéről, a durva, goromba magatartás és a nőkkel szemA szécsényi járásban működő pártszervezetek szinte kivétel nélkül mindenütt nagy gondot fordítanak a KISZ- szervezetek pártirányítására. S ez annak a következménye, hogy maga a járási pártvégrehajtó bizottság is nagy gondot fordít erre a feladatra. A legutóbb például a Szécsényben megtartott titkári értekezletre meghívták a KISZ-szervezetek vezetőit is, hogy a fiatalságot is értesítsék a járás területén soronlevő nagy feladatokról és kérjék segítségüket e feladatok sikeres megoldásához. A KISZ-szervezetek titkárai is érzik, hogy törődnek velük, hogy a pártszervezetek vezetői és a járási párt-végrehajtó bizottság tagjai is rajtuk tartják a szemüket, ha kell támogatják őket munkájukban és segítségül is hívják a fiatalokat, amikor arra szükség van. Legutóbb a titkári értekezleten a járási párt-végrehajtó bizottság szükségesnek tartotta felhívni a pártszervezetek figyelmét, a növényápolás terén mutatkozó lemaradások bepótlására és ugyancsak szükségesnek tartotta megbeszélni az aratás, cséplés és behordással kapcsolatos nagy nyári feladatokat. A nyáron jó termés ígérkezik ég a járási pártbizottság azt szeretné, ha a járás termelőszövetkezetei minden lehetőséget kihasználnának gazdasági megerősödésük érdekében. Ezért sürgetőleg határozták meg a kukoricakapálásnál mutatkozó lemaradások azonnali pótlását. A járás KISZ-szervezetei is olyan feladatot kaptak, hogy erejükhöz mérten támogassák az aratási munkákat és a növényápolás terén mutatkozó lemaradások behozását. S a pártvégrehajtó bizottság felhívása nem is múlt el nyomtalanul. A karancssági KISZ-szervezet tagjai felajánlották, hogy a termelőszövetkezet nyári munkájának segítésében kétezer munkaórát töltenek el a szükséges munkák végzésével. A termelőszövetkezet örömmel fogadja és honorálja is a fiatalok munkáját. A nógrád- szakáli KISZ-fiatalok a széna betakarításához ajánlották fel segítségüket a termelőszövetkezetnek és ezenkívül 10 hold gabona learatását vállalták. Az endrefalvai kiszesek közül 32-en vetlek részt az iskola építésénél és most a nagy nyári munkák idejére szintén az aratáshoz ajánlották fel segítségüket. A pilínyi KISZ- fiatalok máris hozzáláttak a növényápolási munkáknál mutatkozó lemaradások megszüntetésének elősegítéséhez és a litkei KISZ-fiatalok is azt a dicséretre méltó vállalást tették, hogy a litkei termelő- szövetkezet négy katasztrális hold kukoricáját és két katasztrális cukorrépáját egész nyáron át művelik és saját maguk be is takarítják. Ez csak néhány kiragadott tétel a sok közül, de már ezek is világosan mutatják, hogy a szécsényi járásban jó kezekben van a KlSZ-szerve- zetek pártirányítása. S ez nem olyan kimagasló eredménye a járásnak, amelyet egyszeri fellángolás után értek el. így volt ez már az elmúlt évben is. amikor a kiszesek az egész járás területén 18 449 munkaórát végeztek a nyári aratási és cséplési munkáknál. amelynek a gazdasági értéke több mint 131 ezer forintot tett ki. S most nyáron is egymás után jelentették be segítő szándékukat a járás KISZ-szervezetei és már eddig több mint 250 hold gabona learatására tettek fogadalmat. A járás vezetői azonban bizakodóan ítélik meg a helyzetet és azt mondják, ha a járás KISZ-fiataljai 250 hold learatására tettek fogadalmat, akkor egészen biztos, hogy jóval több gabona learatását végzik el. A kiszesek szerényen és csak a biztosat vállalják, de vállalásuknál még eddig mindig többet teljesítettek. S milyen jóleső érzés hallani ezeket a dicsérő szavakat. Milyen jó tudni azt, hogy a szécsényi járásban ilyen bizton építenek a fiatalokra. Bíznak bennük, mert adott szavukat még mindig betartották. Bíznak és bízhatnak bennük, mert a pártszervezetek nemcsak ilyen alkalmakkal fordulnak a KISZ- fiatalok felé. de akkor is, amikor nevelési és oktatási problémák kerülnek napirendre. Jó előadókat biztosítanak számukra, a lehetőséghez mérten gondoskodnak olyan helyiségekről, amelyekben gondtalanul folyhatnak a nevelési munkák, de megadnak minden lehetőséget arra is, hogy szervezetten szórakozzanak, sportoljanak. A KISZ-fiatalok mindenütt igénylik a pártszervezetek támogatását# hűségesen követik azokat az útmutatásokat, amelyeket a pártszervezetektől kapnak, mert tudják, hogy a párt útmutatásának végrehajtásával saját életük szebbé és boldogabbá tételének ügyét szolgálják. O. B. Jjíibúr az erdő tu é U/én Reggelenként kürt harsan a rónai erdőben. Ébreszti a sátortábor lakóit, akik munkához látnak, harminc fia'- tal vert tábort az erdő mélyén, akik önként vállalták, hogy szabad idejüket arra fordítják: elsajátítják az úttörő, rajvezető tudnivalóit. A rónai erdőben van a megyei úttörő rajvezetőképző tábor. Steib Pali zagyvapál- falvi tanító a tábor vezetője. Katonás a fegyelem és szorgalmasan folyik nap-mint nap a tanulás. Együtt tanul ebben a táborban pedagógus és üzemi fiatal. Lányok, fiúk. Nagyon jól érzik magukat, Kovács Laci a karancskeszi gépállomás traktorosa éppen úgy, mint Nepella Éva, a ka- rancsaljai pedagógus lány. Nagy az elfoglaltságuk, mert figyelmet kér az elméleti oktatás, de még ennél is nagyobb figyelmet egy-egy egész napot kitöltő járörtú- ra. Ilyen túrán jelek segítségével érik el a kitűzött célt. Tanulnak a fiatalok szorgalmasan, hogy aztán majd ők is útrakelve valamelyik úttörő táborban tanítsák, neveljék az úttörőket. Sátortábor az erdő mélyén. Gondos kezek foglalkoznak azzal, hogy rend legyen a környezetben. Jelentést adnak a táborparancsnoknak. A fiúk csapatvezetője arról jelent, hogy hány fővel indultak a napi foglalkozásra. A lányok szorgalmasan tanulnak, hogy elsajátítsák az úttörő rajvezető feladatát. Jutalmat kapnak a papírgyűjtő KISZ-szervezetek Két évvel ezelőtt a kormány rendelettel szabályozta a hatóságok, hivatalok, intézetek, intézmények, vállalatok és egyéb állami szervek birtokában levő iratok őrzését és selejtezését. A 45/1958-as rendelet szerint a fenti szervek az őrzés idejének lejáratától számított három éven belül kötelesek az iratokat kiselejtezni, illetve a ki nem selejtezett iratokat az állami levéltárnak átadni. A rendeletnek — amely 1958 június 30-án látott napvilágot — az volt a célja, hogy a hivatalokban és egyéb álami szerveknél elfekvő felbecsülhetetlen mennyiségű akta és irat, miután megőrzésére többé nincs szükség, mint papírhulladék, a MÉH-en keresztül a papírgyárakba kerüljön, hogy azokban feldolgozhassák. Köztudomású, hogy népgazdaságunk papírigényei rendkívül megnőttek és ezek az úgynevezett nemespapírok nagy segítséget jelentenének papír- gyártásunknak. Sajnos azonban, az elmúlt két év során vajmi kevés történt, hogy a rendeletet végre is hajtsák. Hiába mondja ki a rendelet, hogy a selejtezésben résztvevő dolgozókat a papírhulladékért kapott összeg 40 százalékával lehet jutalmazni, a munka rendkívül vontatottan halad. A Pest-Bács-Nógrád megyei MÉH Vállalat a közelmúltban a KISZ-szervezetek segítségét kérte. Ez az út járható, mert ha a KISZ-szervezetek elvállalják a selejtezés munkáját, nagy lendületet kap a munka, amely népgazdaságunk papírgondjait enyhíti majd. Természetesen ebben az esetben a jutalmazási összeg a selejtezésben résztvevő KISZ- szervezeteket illeti.
