Nógrádi Népújság, 1960. július (16. évfolyam, 53-61. szám)

1960-07-02 / 53. szám

NÓGRÁDI NlPOJlAS 1960. július 2. 2 Tanulságos taggyűlések a nők helyzetéről A napokban a Zománcipari Művek Salgótarjáni gyáregy­ségénél jártunk, ahol szem és fültanúi voltunk azoknak a fontos fórumoknak, amelye­ken a nők helyzetét vitatták meg. A nőkét, akik társadal­munkban egyre nagyobb sze­repet kapnak, akik a családi gondok mellé nagyszerű jö­vőnk építéséből, annak ter­heiből jelentős részt vállal­tak. A gyárban jelenleg 556 női dolgozó van. 1936-ban az üzem összes dolgozóinak lét­száma sem volt ennél a számnál nagyobb. A kommu­nisták taggyűlésének beszá­molójából és a hozzászólá­sokból örömmel hallhattuk, hogy míg a múltban 10—14 filléres órabérért 12—16 órás műszakban dolgoztatták a nőket, ma már a férfiakkal egyforma munkaidőben, s velük azonos bérért végzik munkájukat. Spagina Béláné elvtársnő egyike azoknak a dolgozók­nak, akik saját bőrükön ta­pasztalták a múlt rendszer nőkkel szemben tanúsított le­kicsinylő és lealázó intézke­déseit. Elmondotta, hogy elő­fordult a szombat délben megkezdett műszaknak vasár­nap déli befejezése is. A munkában olyan nagy volt a hajsza, hogy gyakran az ott­hon becsomagolt ennivalót ugyanúgy vitték haza, mert nem volt idő annak el­fogyasztására. De az üzemen kívül is kötelessége volt a nőnek, ha nem akart az el­bocsátás sorsára jutni: szin­te mindennapos volt, hogy a művezető lakására kellett járni takarítani, s a művev zető feleségének utasítására a piacra bevásárolni. Megtör­tént, hogy vajat kellett vá­sárolni a piacon, s miután ezen a napon néhány fillérrel drágábban vette a vajat, mint_ előzőleg, sajátjából tett hozzá, nehogy azt mondják, hogy elvett a pénzből. Balogh Imréné és több női dolgozó is hasonló esetekről számolt be saját tapasztalatai alapján. Különösen a fiata­labb nők számára idegenül hangzottak a taggyűlés ter­meiben ezek a visszaemléke­zések. De igazak voltak és bizony tanulságul okos do­log felidézni ezeket. ben alkalmazott trágár be­széd. Gazdasági vezetők részéről a nők munkájának lebecsülé­sét jelenti esetenként az, hogy munkájuk elvégzéséhez nem biztosítanak olyan gon­dosan előfeltételeket, jobb munkakörülményeket, ’mint az erélyesen fellépő férfiak részére. Ebből ered azután az, hogy a jó feltételek hiá­nyában a nő rajta kívül álló okok miatt sem tudja olyan jól elvégezni munkáját, mint a férfi. A pártszervezet és a szakszervezet, de különösen a nőtanács nem végez a kö­vetelményeknek megfelelő politikai, felvilágosító mun­kát a nők között. Emiatt nincs bennük különösebb tö­rekvés magasabb szakmai képzettség, vagy általános műveltség elsajátításához, megelégszenek jelenlegi hely­zetükkel. És itt jutottunk el a kérdés másik oldalának vizsgálatá­hoz. A nők közül többen — különösen azok, akik csak elmondások alapján ismerik a nők múltbeli helyzetét — gyakran visszaélnek a ré­szükre biztosított jogokkal. Előfordul, hogy egyesek a terhes nőnek járó könnyebb munkát úgy értelmezik, hogy a terhesség ideje alatt már egyáltalán nem is kell dol­gozni. Fiatal lányok között vannak olyanok, akik a fér­fiakkal versenyeznek a ká­romkodásban és a túl sza­bados viselkedésben. Sokak­ban él még az a tartalmat­lan tévhit, hogy a férfi a „teremtés koronája”, tehát a nőnek az üzemben is, meg otthon is szolgálnia kell a férfit. A meglévő hiányosságok azonban nem általánosítha­tók és nem jellemzőek. Ezeket meg lehet szüntetni. Szükséges, hogy azok a szer­vek, amelyek felelősek a hi­bák megszüntetéséért, a mos­tani taggyűlések tapaszta­lataiból kiindulva állandóan és egyre elmélyültebben ele­mezzék, boncolgassák ezt az ügyet. Hozzanak olyan in­tézkedéseket, melyekből a női dolgozók tapasztalhatják, hogy élő valósággá vált a párt útmutatása. A nőknek és a nőtanácsnak necsak egyes rendezvények szervezé­sével juttassanak szerepet, hanem politikai, felvilágosító munkával, a szakmai képzés­be való határozottabb bevo­násukkal emeljék általános színvonalukat. így mind több nőt lehet, megbízni a gazda­sági munka területén is ve­zetési feladatokkal. Az üzem­ben a munkakörülmények megjavításával tegyék köny- nyűvé a nők munkáját, mert ezzel könnyebbé válik szá­mukra az otthoni úgynevezett második műszak is. S mint ahogy a taggyűléseken szóba került, segítséget kell adni ahhoz, hogy a dolgozó nők részére a gyárhoz tartozó kereskedelmi üzletben meg­rendelésük alapján üzemi munkájuk ideje alatt állít­sák össze háztartási szükség­leteiket, hogy ne kelljen a műszak végén még órák hosz- szat sorban állniok. Meg kell teremteni a lehetőségét an­nak is, hogy az üzemből a dolgozó nő meleg ételt is vi­hessen haza. A politikai oktatást illető­en helyes lenne külön női szemináriumoknak a szerve­zése. amelyeken a nők spe­ciális kérdéseivel is részle­tesen foglalkoznának. S vé­gül mindezeknek a tapaszta­latoknak alapján évenként néhányszor az összes nők összevonásával megtárgyalni az e területen történt fejlő­dést és a szükséges tenniva­lókat. Orosz Béla — Kondorosi János Megnyílt az első vidéki szélesvásznú filmszínház Karancslapujtőn ünnepélyes keretek között nyitották meg megyénk első vidéki széles­vásznú filmszínházát. Az ün­nepélyes megnyitón részt vet­tek a község dolgozói és nagy érdeklődéssel szemlélték a számukra szokatlan mintegy 12 méter széles vásznat, amelynek a magasága 6 mé­ter. A filmszínház átépítésénél már hetek óta dolgznak a budapesti szerelők és a na­gyon gondos, körültekintő munka után csütörtök estére elkészültek a szereléssel. Film­színház átépítése szélesvásznú vetítésre több mint 500 ezer forintba került. Az ünnepi megnyitón, amelyen Kálovics Géza elvtárs a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalattól mondott néhány szavas kö­szöntést, elhangzott, hogy a kormányunk mindent megtesz annak érdekében, hogy a fa­lun élő dolgozók is élvezzék a modern technika következ­tében előállott új kulturális helyzetet. Valóban ennek a megnyilvánulása az is, hogy a városok után Karancslapujtő községben is a legmodernebb követeleményeknek megfelelő­en megépítették az új széles­vásznú filmszínházat. Az ünnepélyes megnyitón zsúfolásig megtelt a filmszín­ház nézőtere és nagy érdek­lődéssel nézték a Trapéz cí­mű filmet, amely széles vál­tozatban rendkívül nagy él­ményt nyújtott a nézőknek. AZ ERŐMŰ DOLGOZÓINAK SEGÍTSÉGE A Salgótarjáni Erőmű párt- szervezetének irányítása mel­lett mintegy 70 erőműi dol­gozó vett részt a litkei és az ipolytarnóci termelőszövetke­zetek gépjavítási munkálatai­ban, hogy segítséget biztosít­sanak a gépi aratás, cséplés és betakarítás jó előkészíté- í séhez. I ; A szécsényi járásban nagy gonddal folyik a KISZ-szervezetek pártirányítása A FIATALOK TÖMEGES MEGMOZDULÁSA — SEGÍTŐ KEZEK a növényápoláshoz — vállalás 250 hold gabona learatására — Az Alkotmányban törvény­be iktatták a nők egyenjogú­ságát, és a vezetésbe való be­vonásuknak a fontosságát a népgazdaságunk egész területén, a párt VII kong­resszusa szintén nagy jelen­tőséget tulajdonított e kér­désnek. ^ Számtalan intézke­dés történt ennek nyomán. A_ tűzhelygyárban is vannak n°i_ csoportvezetők, brigádve­zetők. irodavezetők, vártveze- tősépi tagok, üzemi bizottsági tagok. Általánosságban el le­het mondani azt. hogy nem sértették meg azo.kat a tör­vényes rendelkezéseket, ame­lyek a nők jogait érintik. Több műhelyben bevezették a 40 órás munkahetet, a zo- ináncozóban megszüntették a női dolgozók éjszakai műszak­ját, a többgyermekes anyák­nak biztosítják otthoni mun­kájuk elvégzéséhez havonta az egy fizetetlem szabad na­pot. a terhes anyákat könv- nvebb munkahelyre helyezik át és gondoskodnak szülési szabadságukról. A törekvés tehát meevan ahhoz, hogy a dolgozó nőnek megkönnyítsék a helyzetét. Mégis szólni kell olyan kirí­vó esetekről, amelvek gátol­ják ennek a jószándéknak a gyakorlati megvalósítását. Előfordult olvain eset. hogy a művezető nem adott hitelt az orvosi igazolásnak, nem en­gedte el szülési szabadságra a dolgozó nőt. azt állítván, hogy szerinte még nem idő­szerű F.nnek következménye az .illető nő többnapos or­vosi kezelése lett. Vannak olvan üzemrészek, (például a kulcsműhelv). ahol a dolgo­zóknak túlnyomó része nő. a cs on or t vp zet ők m^cr;^ fp-rfíni- Egyes helyeken tapasztalható mén a megenaedhetetlen. kü­lönösért a fiatalabb férfiak részéről, a durva, goromba magatartás és a nőkkel szem­A szécsényi járásban műkö­dő pártszervezetek szinte ki­vétel nélkül mindenütt nagy gondot fordítanak a KISZ- szervezetek pártirányítására. S ez annak a következménye, hogy maga a járási párt­végrehajtó bizottság is nagy gondot fordít erre a feladatra. A legutóbb például a Szécsényben megtartott titkári értekezletre meg­hívták a KISZ-szervezetek vezetőit is, hogy a fiatal­ságot is értesítsék a járás területén soronlevő nagy feladatokról és kérjék segítségüket e fel­adatok sikeres megoldásához. A KISZ-szervezetek titká­rai is érzik, hogy törődnek velük, hogy a pártszervezetek vezetői és a járási párt-végre­hajtó bizottság tagjai is raj­tuk tartják a szemüket, ha kell támogatják őket mun­kájukban és segítségül is hív­ják a fiatalokat, amikor arra szükség van. Legutóbb a titkári értekez­leten a járási párt-végrehajtó bizottság szükségesnek tartot­ta felhívni a pártszervezetek figyelmét, a növényápolás te­rén mutatkozó lemaradások bepótlására és ugyancsak szükségesnek tartotta megbe­szélni az aratás, cséplés és behordással kapcsolatos nagy nyári feladatokat. A nyáron jó termés ígérkezik ég a já­rási pártbizottság azt szeret­né, ha a járás termelőszövet­kezetei minden lehetőséget ki­használnának gazdasági meg­erősödésük érdekében. Ezért sürgetőleg határozták meg a kukoricakapálásnál mutatkozó lemaradások azonnali pótlá­sát. A járás KISZ-szervezetei is olyan feladatot kaptak, hogy erejükhöz mérten támo­gassák az aratási munká­kat és a növényápolás te­rén mutatkozó lemaradá­sok behozását. S a párt­végrehajtó bizottság fel­hívása nem is múlt el nyomtalanul. A karancssági KISZ-szervezet tagjai felajánlották, hogy a termelőszövetkezet nyári mun­kájának segítésében kétezer munkaórát töltenek el a szük­séges munkák végzésével. A termelőszövetkezet örömmel fogadja és honorálja is a fia­talok munkáját. A nógrád- szakáli KISZ-fiatalok a széna betakarításához ajánlották fel segítségüket a termelőszövet­kezetnek és ezenkívül 10 hold gabona learatását vállalták. Az endrefalvai kiszesek közül 32-en vetlek részt az iskola építésénél és most a nagy nyári munkák idejére szintén az aratáshoz ajánlották fel segítségüket. A pilínyi KISZ- fiatalok máris hozzáláttak a növényápolási munkáknál mu­tatkozó lemaradások megszün­tetésének elősegítéséhez és a litkei KISZ-fiatalok is azt a dicséretre méltó vállalást tették, hogy a litkei termelő- szövetkezet négy katasztrális hold kukoricáját és két ka­tasztrális cukorrépáját egész nyáron át művelik és saját maguk be is takarítják. Ez csak néhány kiragadott tétel a sok közül, de már ezek is világosan mutatják, hogy a szécsényi járásban jó kezekben van a KlSZ-szerve- zetek pártirányítása. S ez nem olyan kimagasló eredménye a járásnak, amelyet egysze­ri fellángolás után értek el. így volt ez már az elmúlt év­ben is. amikor a kiszesek az egész járás területén 18 449 munkaórát végeztek a nyá­ri aratási és cséplési munkák­nál. amelynek a gazdasági ér­téke több mint 131 ezer fo­rintot tett ki. S most nyáron is egymás után jelentették be se­gítő szándékukat a já­rás KISZ-szervezetei és már eddig több mint 250 hold gabona learatására tettek fogadalmat. A járás vezetői azonban bizakodóan ítélik meg a hely­zetet és azt mondják, ha a járás KISZ-fiataljai 250 hold learatására tettek fogadalmat, akkor egészen biztos, hogy jóval több gabona learatását végzik el. A kiszesek szeré­nyen és csak a biztosat vál­lalják, de vállalásuknál még eddig mindig többet teljesí­tettek. S milyen jóleső érzés hal­lani ezeket a dicsérő szava­kat. Milyen jó tudni azt, hogy a szécsényi járásban ilyen biz­ton építenek a fiatalokra. Bíz­nak bennük, mert adott sza­vukat még mindig betartot­ták. Bíznak és bízhatnak ben­nük, mert a pártszerveze­tek nemcsak ilyen alkal­makkal fordulnak a KISZ- fiatalok felé. de akkor is, amikor nevelési és okta­tási problémák kerülnek napirendre. Jó előadókat biztosítanak szá­mukra, a lehetőséghez mérten gondoskodnak olyan helyisé­gekről, amelyekben gondta­lanul folyhatnak a nevelési munkák, de megadnak min­den lehetőséget arra is, hogy szervezetten szórakozzanak, sportoljanak. A KISZ-fiatalok mindenütt igénylik a pártszervezetek tá­mogatását# hűségesen követik azokat az útmutatásokat, ame­lyeket a pártszervezetektől kapnak, mert tudják, hogy a párt útmutatásának végrehaj­tásával saját életük szebbé és boldogabbá tételének ügyét szolgálják. O. B. Jjíibúr az erdő tu é U/én Reggelenként kürt harsan a rónai erdőben. Ébreszti a sátortábor lakóit, akik mun­kához látnak, harminc fia'- tal vert tábort az erdő mé­lyén, akik önként vállalták, hogy szabad idejüket arra fordítják: elsajátítják az út­törő, rajvezető tudnivalóit. A rónai erdőben van a megyei úttörő rajvezetőképző tábor. Steib Pali zagyvapál- falvi tanító a tábor vezetője. Katonás a fegyelem és szor­galmasan folyik nap-mint nap a tanulás. Együtt tanul ebben a táborban pedagógus és üzemi fiatal. Lányok, fiúk. Nagyon jól érzik magukat, Kovács Laci a karancskeszi gépállomás traktorosa éppen úgy, mint Nepella Éva, a ka- rancsaljai pedagógus lány. Nagy az elfoglaltságuk, mert figyelmet kér az elméleti ok­tatás, de még ennél is na­gyobb figyelmet egy-egy egész napot kitöltő járörtú- ra. Ilyen túrán jelek segít­ségével érik el a kitűzött célt. Tanulnak a fiatalok szor­galmasan, hogy aztán majd ők is útrakelve valamelyik úttörő táborban tanítsák, ne­veljék az úttörőket. Sátortábor az erdő mélyén. Gondos kezek foglalkoznak az­zal, hogy rend legyen a környezetben. Jelentést adnak a táborparancsnoknak. A fiúk csapatve­zetője arról jelent, hogy hány fővel indultak a napi fog­lalkozásra. A lányok szorgalmasan tanulnak, hogy elsajátítsák az út­törő rajvezető feladatát. Jutalmat kapnak a papírgyűjtő KISZ-szervezetek Két évvel ezelőtt a kormány rendelettel szabályozta a ható­ságok, hivatalok, intézetek, intézmények, vállalatok és egyéb állami szervek birtoká­ban levő iratok őrzését és selejtezését. A 45/1958-as ren­delet szerint a fenti szervek az őrzés idejének lejáratától számított három éven belül kötelesek az iratokat kiselej­tezni, illetve a ki nem selej­tezett iratokat az állami le­véltárnak átadni. A rendeletnek — amely 1958 június 30-án látott nap­világot — az volt a célja, hogy a hivatalokban és egyéb álami szerveknél elfekvő fel­becsülhetetlen mennyiségű akta és irat, miután megőr­zésére többé nincs szükség, mint papírhulladék, a MÉH-en keresztül a papírgyárakba ke­rüljön, hogy azokban feldol­gozhassák. Köztudomású, hogy nép­gazdaságunk papírigényei rendkívül megnőttek és ezek az úgynevezett ne­mespapírok nagy segítsé­get jelentenének papír- gyártásunknak. Sajnos azonban, az elmúlt két év során vajmi kevés tör­tént, hogy a rendeletet vég­re is hajtsák. Hiába mondja ki a rendelet, hogy a selejte­zésben résztvevő dolgozókat a papírhulladékért kapott összeg 40 százalékával lehet jutalmazni, a munka rendkí­vül vontatottan halad. A Pest-Bács-Nógrád megyei MÉH Vállalat a közelmúltban a KISZ-szervezetek segítségét kérte. Ez az út járható, mert ha a KISZ-szervezetek elvállalják a selejtezés munkáját, nagy lendüle­tet kap a munka, amely népgazdaságunk papír­gondjait enyhíti majd. Természetesen ebben az eset­ben a jutalmazási összeg a selejtezésben résztvevő KISZ- szervezeteket illeti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom