Nógrádi Népújság, 1960. június (16. évfolyam, 44-52. szám)

1960-06-25 / 51. szám

1960. június 25. NÖGRÄDI nIpOjsag Korszerű eljárások a faluvillamosításban Az Északmagyarországi Áram- szolgáltató Vállalat dolgozói kor­szerű módszerekkel végzik a még villamosenergia nélküli falvak villamosítását. Jelenleg Benczúr- falván és Nógrádsipeken folynak a faluvillamosítás nagy munká- latai, hogy a község lakóihoz mi­nél előbb eljuttassák a villamos­energiát, és pótolják a múlt rendszer mulasztásait. Régebben a villamososzlopok beállításai nagy részét képezték a villamosítási munkáknak. Most Mmm Amíg Párosi János a robbanóanyag szak­szerű elhelyezése után az elektromos rob­bantógép segítségével lyukat robbant a be. állítandó oszlopnak... azonban már korszerű robbantási módszer segítségével lényegesen lerövidítették a villanyoszlopok felállításának idejét s ezzel nem- csak a költségeket csökkentik, hanem amellett, hogy belőle nagy időnyereség származik, kemény fizikai munkától kímélik meg a villamosítással foglalkozó dolgo­zókat. A benczúrfalvi és a nógrád- sipeki villamosításoknál az Észak­magyarországi Áramszolgáltató Vállalat Párosi Jánost és Bernáth Imrét hívta segít­ségül. Mindketten képzett mesterei a robbantásnak. Egyikük a zagyvái üzemnél, másikuk Kányáson tanulta és gyakorolta lő- mesteri hivatását. Az oszlopok rob­bantási módszerrel történő beállítását Tápiószőlősön két nap alatt fejezték be. Pedig összesen 87 darab oszlopot kellett beállítaniok a község villamosí­tásához. A benczúr­falvi villamosításnál 70 darab oszlop be­állítására volt szük­ség, míg Nógrád­sipeken a község teljes villamosítá­sához 200 darab vil­lanyoszlop beállí­tása válik szüksé­gessé. ,.. addig a tehergépkocsira szerelt emelődaruval már rob­bantásra készen beállítják a következő oszlopot. A román nép nagyszerű jövőjéről határozott a Román Munkáspárt III. kongresszusa A szocialista tábor orszá­gainak, a békeharc legkövet­kezetesebb népmillióinak ta- tanácskozási színhelye volt az elmúlt napokban Bukarest, ahol a Román Munkáspárt és a Román Népiköztársaság, illetve a román dolgozók problémáit, az ország gazda­sági életét és társadalmát át­alakító célkitűzéseit vitatták meg a párt III. kongresszu­sán. A marxizmus:—leniniz- mus nemzetközi zászlaja alatt tömörült és a szocializmust építő országok népei számá­ra azonban a proletárdikta­túra lényege szempontjából s a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsaként érvénye­sülő törvényszerűség miatt is többé-kevésbé saját ügye­inknek tartjuk a román kom­munisták bukaresti kong­resszusát. Bár a mi megyénk ipari és gazdasági élete nincs közvetlen kapcsolatban a ba­ráti Románia gazdasági szer­kezetével, mint például a borsodi iparvidék, amelynek jelentős részét már román iöldgáz táplálja, a mezőgaz­daságunknak nyújtott gépi se­gítség azonban a nógrádi dombhátaikon is érezteti a román kommunisták, a ro­mán dolgozók barátságát, in­ternacionalista politikáját. Hruscsov elvtársnak a mar­xizmus—leninizmus továbbfej­lesztése terén is nagyszerű tételei, amelyek szerint a szocializmust építő országok többé-kevésbé egyidőben ér­nek el a kommunizmusba, ugyancsak annak a ténynek a fontosságát húzzák alá, hogy útjaink nemcsak lényegükben, hanem időben is egyet jelen­tenek, s ebből következik, hogy feladatainkban is igen sok a közös vonás. A Román Népköztársaságban megteremtődött a szocializmus gazdasági alapja Hétfőn Bukarestben, a Nép- köztársaság Palotájának üveg­ből és márványból emelt mo­numentális új csarnokában 46 külföldi testvérpár kül­döttsége, kétezernyi kong­resszusi küldött és vendég tapsvihara közben Gh. Ghe- orghiu-Dej elvtárs bejelen­tette: • — Hazánkban egyszer s mindenkorra megszűnt em­bernek ember által való ki­zsákmányolása ... A Román Népköztársaságban megte­remtődött a szocializmus gaz­dasági alapja. Az utóbbi öt év gyakorlata alapján, a román dolgozók megváltozott életkörülmé­nyeire vetítve ez azt jelenti, hogy a Román Munkáspárt II. kongresszusa 1955-ben az ipari termelés 60—65 száza­lékos növelését, a mezőgaz­daság mintegy 75 százaléká­nak szocialista átszervezését és a reálbérek 30 százalékos emelését irányozta elő 1960. végéig. A Központi Bizottság azonban már most jelent­hette a pártnak, az ország­nak, hogy az ipari termelés előirányzatai egy évvel a ha­táridő előtt megvalósultak, s 1960. végéig előreláthatóan a tervezettnél 2—3 százalék­kal magasabb lesz a román ipar termelése. A mezőgazda­ságnak immár 81 százaléka tartozik a szocialista szektor­hoz, s a reálbérek is már a múlt év végére 33 százalék­kal emelkedtek 1955-höz ké­pest. A szocializmus építésének befejezéséről van szó országok barátságának és testvéri együttműködésének és hogy ez az együttműködés az alapja annak is, hogy a szocialista országok együtt fognak eljutni a kommuniz­musba. Közösen, egy frontban — Valamennyien együtt, újabb győzelmek felé! — ez a jelszó járta át százszor és százszor a Népköztársaság Palotájának márványtermét. Ez csendült 'ki Antonin No­votny, Walter Ulbricht és a külföldi testvérpártok más szónokainak beszédéből is. A világ jövőjét formáló mar­xizmus e nagyszerű téziseiről ’szólt Kádár János elvtárs is román testvérpártunk III. kongresszusán: — Elmondhatjuk önöknek, hogy a magyar proletárdikta­túra is teljesen legyőzte az utóbbi évek nehézségeit és ma a lendületes szocialista építés útján jár. Munkás- osztályunk, dolgozó népünk rendre túlteljesíti a gazda­sági terveket, s az 1961. ja­nuár elsejével induló új öt­éves tervünkkel nagy lépés­sel indulunk tovább előre. A proletárinternacionalizmus, a marxizmus—lenininizmus le­győzhetetlen eszméihez való rendíthetetlen hűség segített bennünket ahhoz, hogy ma már a Magyar Népköztársa■ ság is a szocialista társada­lom alapjainak befejezésén dolgozik, s a szocialista or­szágok egységes táborának megbecsült és megbízható tagja... » Feladatunknak tekintjük: hogy a szocializmus és a béke érdekeit jól 'kifejező, a nagy­szerű eredményeket hozó 1957-es moszkvai tanácskozás határozataihoz híven, a test­véri szocialista országokkal egy sorban haladva küzdjünk céljainkért — mondotta többi között Kádár elvtárs, a Ro­mán Munkáspárt III. kong­resszusán. Nagy Ferenc Pedig a kongresszuson az új hatéves terv elfogadott irányelvei óriási célt tűztek a román dolgozók elé. Az Teljes készültségben van a Kisterenyei Gépállomás az aratásra A Kisterenyei Gépállomás általában már ez elmúlt esz­tendőkben derekas munkát végzett annak érdekében, hogy dolgozó parasztságunk a nagy­üzemi mezőgazdálkodás terén minél szebb eredményeket érhessen el, minél kézzelfog­hatóbban bizonyíthassa, hogy a fejlődés útja a termelőszö­vetkezetek felé vezet. A gépállomás ebben az év­ben — úgy is mondhatnánk: „a nagy fejlődés évében"’ KÜLÖNÖS GONDOT FORDÍT ARRA, hogy a hatósugárban levő lsz-ek az aratás, betakarítás után minél eredményesebben fejezzék be feladataikat. A napokban megtartott gép­szemle apróbb észrevételektől eltekintve azt állapította meg, hogy a Kisterenyei Gépállo­más gondos előkészületeket tett, s 37 cséplőgép, 6 arató­gép, s a szükséges hajtógépek üzemképesen várják a nagy munkát. A megyei gépállo­mástól idejuttatott munka­eszközzel ezen a nyáron 2i aratógép kezdi meg a munkát s ez azt jelenti, hogy keve­sebb lesz a paraszti veríték, a föld ajándékát a gép gyűjti egybe. A gépállomás a nyáron már munkába állítja az évi beru­házásból vásárolt hat Utos— 45-ös típusú univerzál trak­torát. s aiz aratógépek egy részét a dómbos területeken lánctalpasokkal huzatja. A megyei igazgatóság arra • is Ígéretet tett, hogy három kombájnt biztosít a gépállo­másnak a nyári munkák ide­jére, s ezzel a gépparkkal már erősen BIZAKODÓ A DOLGOZOK HANGULATA, hogy a termelőszövetkezetek igényeinek jelentős mértékben eleget tehet. Az ezévi 50 ezer normálholdas vállalásból jű- niús 10-ig 94,5 százalékig ele­get tettek a gépállomásiak. Az éves tervet ugyan még csak 22,6 százalékban teljesítette az állomás, de a nyári 12 ezer normálhold jelentősen növeli majd az eredményt, s az őszi munka, szántás és más fel­adat biztosítja a terv teljesí­tését. A Kisterenyei Gépállomás mindent megtesz, hogy szö­vetkezeti parasztságunk mun­káját könnyítse. Jelenlegi ka­pacitása mellett azonban a most érkezett gépek segítségé­vel sem tud egészében eleget tenni az igényeknek, pedig az állomás dolgozói nem kímélik erejüket, hogy segítségére le­gyenek a szövetkezeti gazda­ságoknak. A gépállomás öt brigádjából a Sztolár brigád a tavaszi tervet 106, a Gyürki brigád 101,3 százalékra telje­sítette. A másik három bri­gád a jelek szerint július 1-ig szintén befejezi tavaszi vál­lalását, s ez a gépállomási dolgozók segítőkészségéről ki­váló bizonyíték. Vannak ugyan néhányan, akik nem tartanak lépést a gépállomásiak nagy többsé­vel, mint például Takács Já­nos, aki kormos gépével eddig 84.5 százalékra végezte mun­káját, az ugyancsak kormos traktoron dolgozó Kakuk Jó­zsef, aki még az 50 százalé­kot sem érte el teljesítmény­ben, továbbá az univerzál gé­pet kezelő Zéti István, mert 75 százalék a teljesítménye, Iváni József, aki csupán 72 százalékig érkezett eddig, s a lánctalpasoknál a 48,5 szá­zalékot végző Nyári Mihály, — de ezeknél sokkal általá­nosabbak a szorgalmas em­berek. Helytelen lenne a számok alapján valamennyiük felett pálcát törni. Hogy Takács Já­nos eddig 84 és félszázalékos teljesítést ért el, azt a keve­sebb munkalehetőség is befo­lyásolta, mert kormos gépeket kisebb területre igényeltek a gazdaságok. A gépállomás munkáját el­sősorban a jó eremények jel­lemzik. Elismeréssel és büsz­kén emlegetik itt például Túr- mezei László nevét, aki tava­szi TERVÉT 228 SZÁZALÉKRA TELJESÍTETTE a körmöstraktorosok között, az univerzális traktorosok so­rában a 162 százalékot elért Vonák Lászlóét és a 125 szá­zalékkal büszkélkedő Nyerges Lajosét, a lánctalpasokon já­rók közül 135, illetve 133 szá­zalékával Bállá Imréét és Kle- ment Istvánét. Ezek az emberek eddig is mindent megtettek, hogy könnyítsenek a paraszti mun­ka nehezén, s ha társaik is melléjük állanak, soraikhoz zárkóznak, nem lesz gond az artás, az őszi betakarítás a Kisterenyei termelőszövetke­zetben. Barna Tibor ipari termelés például 1965- re több mint kétszerese lesz az 1959. évinek. E célkitűzés mélyebb értelmezése miatt gondoljunk csak arra, milyen feladatokat kellene megol­dani, ha például csak a Sal­gótarjáni Acélárugyár terme­lését akarnák több mint két­szeresére emelni 1965. végéig. Román testvérpártunk kong­resszusa viszont az ország sokoldalú és bonyolult ipará­nak fejlesztéséről határozott így. A mezőgazdaság jövőjét il­letően 1965-re befejezik a teljes kollektivizálást, s mind emellett a mezőgazdasági ter­melés teljes hozama az 1959. évihez képest 1965 végére 70—80 százalékkal nő. A dol­gozók életkörülményeire vá­laszt adó reálbérek újabb 40—50 százalékkal emelkednek 1965. végéig, s a közoktatás, kulturális intézmények, tudo­mányos kutatóintézetek mun­kájára, szociális célokra, la­kásépítésre stb.-re is majd­nem kétszer annyit fordíta­nak aiz új hatéves terv ide­jén, mint az utóbbi öt év alatt. Ezekre a forradalmi át­alakulásokra' célozva jelen­tette ki Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs: — a szocializmus építésének befejezéséről és a kommunizmus építésére való fokozatos átmenet perspektí­vájáról van szó. Abból a gondolatból indul­tunk ki, hogy a baráti Ro­mánia dogozóinak nagyszerű tette: eredményeik, problé­máik, bennünket is érintenek, ünnepeik a mi ünnepeink is. Hruscsov elvtárs, ahogy múlt év őszén a mi pártkongresz- szusunkon, úgy most Buka­restben a Román Munkás­párt III. kongresszusán is új­ból kiemelte a szocialista testvériségnek ezt a mar­xista lényegét, amikor han­goztatta, hogy milyen nagy jelentősége van a szocialista Japán helyzetjelentés A japán—amerikai katonai szerződés ratifikációs okmá­nyainak alattomban történt kicserélése a felháborodás újabb hullámát váltotta ki. A Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának el­nöksége csütörtökön kiadott nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy az új japán—amerikai „biztonsági szerződés” ratifi­kációs okmányainak úgyneve­zett kicserélését semmisnek tekinti. A Kisi-kormánynak ez az eljárása érvénytelen, mert a japán nép nem járult hozzá a szerződéshez. A japán kommunista párt ügyvivő kormány megalakí­tását követeli, amely egyesí­tené magában az összes par­lamenti pártokat, kivéve a Kisi-klikket. Ez a japán nép túlnyomó többségének aka­rata. Eda, a japán szocialista párt főtitkára újból hangsú­lyozta, hogy pártja nem is­meri el a japán—amerikai katonai szerződést és kijelen­tette, hogy a párt mindaddig folytatja harcát, amig „az egész japán—amerikai hadi­gépezet el nem pusztul”. Tokióban csütörtökön körülbelül 700 diák négyórás ülősztráj­kot rendezett a külügyminisztérium előtt és ezzel tiltakozott a szerződés ratifikációs okmányainak ki­cserélése ellen. Nyugati hírügynökségek je­lentései szerint Kisi minisz­terelnöknek azt a bejelenté­sét követően, hogy rövidesen lemond, zűrzavaros belpoliti­kai helyzet állott elő Japán­ban. Az AP szerint a kormányzó pártnak az a terve, hogy a kormány lemondása után összehívják a parlamentet, amely megválasztja az új mi­niszterelnököt. Kérdéses azonban, hogy a szocialisták hajlandók lesznek-e megjelenni azon a parlamenti ülésen, ame­lyen az új miniszterelnö­köt választják? A kormánypárt attól tart, ha a szocialisták nem jelen­nek meg a parlamenti ülésen, a tüntetések megújulhatnak és kieszközölhetik a parla­ment feloszlatását. Japán — a távol-keleti vulkán A négy fő sziget, s mintegy ezer kisebb szigetből álló, kereken 370 000 négyzetkilométer területű, 92 millió lakosú Japán fővárosában: Tokióban, az utóbbi napokban elemi erővel tör fel a népi tiltakozás hatalmas hulláma, az uralmon levő amerikai barát Kisi miniszterelnök személye és kormányának az agresszív katonai szerződéseket képvi­selő politikája ellen. A japán nép harcos megmozdulásának első eredményeként a Kisi-kormány arra kényszerült, hogy elhalássza Eisen, bower amerikai elnök Tokióba tervezett látogatását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom