Nógrádi Népújság, 1960. június (16. évfolyam, 44-52. szám)
1960-06-08 / 46. szám
4 nógrádi nehjsag I960, június 8. Egy nyomdagépről, amely a szabadságharcot szolgálta Bizonyára soha nem érintette, mégis, ahogy megsimítom, az ő újjanyamát, annak melegét vélem tapintani az öreg masinán... Kossuth Lajosét. Készült a XIX. század elején, Prágában. S a gépen ezt hirdeti egy táblácska: „A Népművelési Minisztérium által védetté nyílvánított műszaki emlék”. Nagy története van ennek a súlyos, több mint százesztendő viszontagságait megélt alkotmánynak s, ha beszólni tudna, ha nyomóprése alól most rendre előbújnának a nyomtatványok, amelyek általa készültek, egy évszázad emlékei élénkülnének meg. S közülük a legnevezetesebb: hogy öreg acéltestén állították elő 1849 tavaszán Kossuth Lajos híres bankóit Debrecenben, amelyeket még évtizedek múltán is hűséggel őrzött a magyar nemzet. Viszontagságos évek után hogyan került a debreceni nyomdaprés a balassagyarmati nyomdaipari vállalathoz, — erről érdeklődtünk Mayer Sándor elvtárstól, a válallat vezetőjétől. — A gép, — mondja, — valamikor Haják István balassagyarmati nyomdász tulajdona volt. A szabadságharc tragikus bukása után a nyomdagép a húzódó seregekkel Erdélybe került, s néhány évtized múltán ott vásárolta meg Haják István. Ö hozta magával Gyarmatra s mesélte, hogy ezen készültek a 48-49-es forradalmi hatalom Kossuth-bankói. A gépet aztán az elmúlt évtizedekben Mayer Sándor bérelte, s bár a korszerű nyomdatechnika rég túllépett felette, Mayer elvtárs mindig szívesen foglalkozott vele. Azt mondja: — Valahányszor a gép mellett állottam, vagy állok ma, mindig azt érzem, hogy Kossuth mellett állok. A szemem előtt gyakran megjelenik a nevezetes bankó képe és történelmünk nevezetes ideje. — öreg ez a gép, bizony nem tudja már tartani magát a korral, de még mindig hasznát vesszük. Emlékszem, jónéhány esztendővel ezelőtt ezzel nyomtattam újságot. Nyolc órába tellett, de ötszáz példányt mégis elkészítettem a segítségével. — Mostanában már inkább csak lehúzásokra, kefelevonatok készítésére használjuk, de íme: nyomtatványok is készülnek még rajta. Kossuth bankóprése, amelyen a márciusi ifjúság felhívásai is készültek, úgy látszik örökifjú maradt, mert most is az ifjaikat szolgálja. Selyemszalagot emelünk fel a gépről, arról olvashatjuk a nyomást: „Megyei Ifjúsági találkozó. Salgótarján, 1960. június 5.” Igen, ez a gép a 48-as márciusi ifjúság emlékét ápoló fiataloké ma is. őket szolgálja az öreg szerszám s szolgálhatná még sokáig, mert ép, erőteljes és egészséges. De mert a kora után az ember is megérdemelt nyugalomba megy, jó lenne, ha a minisztérium által is védetté nyílvánított gép méltó helyre kerülne, a balassagyarmati múzeumba, ahol a látogatók illetődött keze simíthatná Kossuth bankóinak megteremtőjét. Méltatlan már, hogy a közel másfélszázados nyomdagép, amelynek ilyen nagy történelmi szerepe van, ne kapjon végleges pihenést s ne juthasson arra a helyre, ami megilleti. Nem hinnénk, hogy a nyomdaipari vállalat ne tudna helyébe fiatalabbat, fürgébbet állítani, amely felválthatná azt az öreg társat, amely valamikor a magyar szabadságharc szép ügyét szolgálta. Barna Tibor Áz anyagi ösztönzés tovább segítené a munkát Keés olyan gépállomása vani megyének, mint a pásztói. V gazdák nemcsak munkájául elégedettek, de azzal is tiszkélkedhet az állomás, hogj kiváló kultúrcsoportja yan, amely nemcsak saját dolgeóinak szórakoztatását szolgája, de szívesen és szor- galmsan ellátogat a szomszédos községekbe is. A lelkes kis csoport „motorja a 27 esztendős Orosz Józsi esztergályos. A mind nagpbb hírre szert tevő egyűlés fiatal életű. Az elmúl! esztendőben született, de az v második felében már ódái; érett, hogy műsort adót- a november 7-i ünnepségei, szilveszteri mulatságon szónkoztatta a dolgozókat s a termelőszövetkezeti zár- szánadásnak is méltó fogla- lato' adott műsorával. A „Háború és béke'' filnen Irodalmi mű filmre való átültetése mindig sok buktatóval járhat. Ezenkívül a film alkotóinak elképzelése is — mely felfogásukból adódik —, vagy talán éppen üzleti érdekei így diktálják, megváltoztatják az eredeti mű „Happy-end”-jét. Ilyen példákat sorolhatnánk a 45 előtti magyar filmgyártásból, amikor is klasszikusaink irodalmi alkotásait vitték üzleti érdekekből filmre. Szemrebbenés nélkül tették a cselekményt télről-nyárra, vagy szorították kulisszák mögé. A cél a szerelmi háromszög konfliktusainak kiaknázása, a szenzáció hajhászás és természetesen ezzel együttjáróan a jó üzlet volt. A „Háború és béke” filmre való átültetése, a tolsztoji hangulat, a tolsztoji légkör visszaadása Is számtalan buktatót ígért. „Ebben a tekintetben — mint ahogy M. Grigorjev professzor, a Szov- jetszkij Ekra-ban írja — az amerikai változatban és King Vidor rendezésében készült „Háború és béke” című film jelentős mértékben felülmúlja a klasszikus művek megfilmesítésével kapcsolatosan nyugaton kialakult színvonalat Ebben a filmalkotásban érezhető Lev Tolsztoj szövegének aránylag gondos követése, különös tekintettel a családi jelenetekre. Egy sor olyan epizód, amely Natasa Rosztova életét érinti, lírai jellegével és lélektani igazságával jeleskedik. Hőseink iránt nagy szeretetet tanúsítottak mind a szerzők, mind a színészek. S ez elsősorban Audray Hepbum filmszínész- nőre vonatkozik, aki Natasa Rosztova szerepét alakítja. Teljesítik a szerződést Amikor a Salgótarjáni Üveggyár szocialista szerződést kötött az általa patronált termelőszövetkezetekkel, többek között vállalta, hogy Az egész megyében megünnepelték a Pedagógusok Napját Gazdag programmal ünnepelték pedagógusainkat az idei Pedagógus Napon. Salgótarjánban, megyénk székhelyén az ünnepség a megyei tanács épületében volt, Itt tartotta a megemlékezést szombaton este Salgótarján város pedagógusainak sokasága, valamint a járási pedagógusok. A városi pedagógusok előtt Molnár Pál elvtárs, a városi pártbizottság munkatársa mondott beszédet, majd felszólalt Kmetty Ferenc, a megyei tanács művelődési osztályának munkatársa. Az ünnepi ülést követően budapesti művészek közreműködésével jólsikerült műsoros est volt. Hasonló ünnepségek zajlottak le a többi járások székhelyein is: Szécsényben, Pász- tón, Rétságon. Mindenütt ünnepi ülésen emlékeztek meg a pedagógusok napján a nevelők munkájáról, méltatták a munkában elért eredményeket. Balassagyarmaton a pártbizottság rendezte meg a pedagógusok köszöntését szolgáló ünnepséget. Vasárnap a falvakban úttörők, a Hazafias Népfront, a szülői munkaközösség közösen, ünnepség keretében köszöntötte a pedagógusokat. A gyermekek virágcsokrokkal halmozták el nevelőiket. Voltak helyek, ahol kedves műsorokat rendeztek tiszteletükre. Elmondható, hogy az idei pedagógus nap bensőséges ünnepség volt, ahol szülők és nevelők kapcsolata még inkább elmélyült. segítséget ad a könyvelésben is. Ennek alapján most egy könyvelőkből álló brigád felülvizsgálta a pilinyi tsz-ben a számvitelt. A helyszínen nyújtott tanácsok mellett tapasztalataikat összegezték és azt javaslat formájában továbbították a Szécsényi Járási Pártbizottságnak. A pártbizottság a járási tanácson keresztül is segít majd abban, hogy gyors ütemben javuljon a pilinyi tsz könyvelése. Az általa megformált szerep közel áll Tolsztoj eredeti el- képieléséhez.” A neves kritikus, profesz- szor e pár mondatos idézetéből is érezhetjük, hogy a különleges nagy vállalkozás kisebb hibái ellenére is felülkerekedik az irodalmi alkotásokból készült más filmalkotásoknak és nagyszerű lenyűgöző erejével maradandó művészi élvezetet nyújt a nézőnek. A film elítélően mutatja be a háborút. Audray Hepljurn mellett a filmben számos neves amerikai filmművész működik közre. Nem sorolhatjuk végig fel nevüket, azonban a legfontosabbak feltétlen ide kívánkoznak. így Henry Fonda, Pierre Bezuhov rokonszenves figuráját kelti életre, bár külsejében nem fedi a regényalakot, a játéka emlékezetes. Andrej Bolkonszkij herceget Mel Ferrer fiatal rendező, Audray Hepbum férje játssza nagyon jól. Ismert a magyar közönség előtt Anita Ekberg, Aqna Maria Ferrero, Vittorio Gassmann és May Britt. A mozivásznon megjelent egy olyan film, amely érdekességével, művészi erejével széles tömegeknek ad lehetőséget, hogy még jobban megismerjék a nagy író zseniális művét. Bizonyára ifjúságunk is örömmel fogadja és a filmen keresztül azok is megszeretik és olvasni fogják a nagy írót, akik még nem vettek eddig Lev Tolsztojtól könyvet a kezükbe. Mostanában a kultúrcsoport Kisfaludy-bemutatója arat sikert a községekben. Pásztón a „Kérők” c. háromfelvoná- sos vígjátékból előadást kellett rendezni a gépállomáson, az iskolában és a községi művelődési otthonban is. A pásztói gépállomás csoportjának híre azonban távolabbra is eljutott s kérte a műsor bemutatását jónéhány termelőszövetkezeti község, mint Kozárd, Csécse, Ecseg, Kutasó, Szarvasgede, Tar, Hasznos és Mátraszele. — Kozárdon — mondja a csoport szervezője, irányitója — olyan SIKERT ARATTUNK, hogy mégannyi is bejött volna a terembe, mint amennyi férőhely volt. Eléggé szomorú tapasztalat, hogy állami gazdaságainkban csak a könyvelők papirosain ismeretes a kulturális élet. A rendelkezésre álló összegből vásárolnak ugyan hangszereket, táncruhákat, szórakozó felszereléseket, de ezek a dolgok igen sok helyütt lomtárba kerülnek, mint leltári tárgyak. Ezért örvendetes látvány a pásztói gépállomás kultúrosainak munkája, akik a Kisfaludy-darab után most újabb háromfelvonásos mű előadására készülnek. A ,„Virágzik a hárs” című vígjáték rövidesen közönség elé kerül s ezt is Orosz József rendezi, aki munkája és családja mellett megtalálja az alkalmat a kulturális munka irányítására is. Jó lehetősége van erre, hiszen feleségével is a 11 tagú kis csoportban ismerkedett meg, nincs zúgolódás otthon, ha a próbák miatt később megy haza a szokottnál. A tennivalók azok újra és újra jönnek. Nem is igazi, vérbeli kultúrvezető az, aki a jelen feladata mellett ne gondolna előbbre. Oroszi Józsefnek készek a tervei: — Június 12-én — közli —, a traktoros napon, az állomás új épületében adunk műsort, amelynek keretében kis jelenetek, szavalat és énekszámok szerepelnek s bemutatja műsorát a Szabadság Termelőszövetkezettel közös tánccsoport is. A LELKES EGYÜTTESNEK az az erős fájdalma, hogy a tervezők meglehetősen mostohán kezelték az új épület kivitelezésekor a csoportot, s mégcsak kultúrszoba sem jutott arra a célra, ahol a szórakozni, művelődni vágyók egybegyűlhetnének. A jelenlegi öreg ép.ületben még volt hely a művészkedők részére, ahol műsorukat bemutathatták, de az átköltözés után az itteni helyiségekből járási művelődési otthon lesz. Ez annyit jelent, hogy a község egyik leglelkesebb kultúrgárdája a szabad ég alá kerül, vagy megtűrt vendégként kérhet helyet valahol. Sajnos, az az igazság, hogy számos gépállomásunknál „elfekvő” vagyonok hevernek kulturális felszerelésekben. Még olyan porta is akad, ahol a pinpong asztalt szén elzárására „értékesítik”. A pásztói gépállomás kultúrosai ugyanekkor anyagi gondokkal küzdenek — bár nem a vezetőség hibájából —, de tény, hogy az igazgatói alap 50 százalékából az elmúlt esztendőben televíziót és könyveket vásárolt a gépállomás. A kulturálódásnak mind a televízió, mind a könyv nélkülözhetetlen kelléke. Hasznos befektetés volt mindkettő, de valahol lehetőséget kellene keresni, hogy azok a gépállomási csoportok, amelyek valóban dicséretes munkát végeznek művelődésünk érdekében, több támogatáshoz jussanak, mint azok, amelyek igen gyakran felesleges beruházásokkal csak a kulturális alaptól akarnak megszabadulni és leltári tárgyakat gyűjtenek. A pásztói gépállomás kul- túrmunkásai SZÉP ÉS ÖNZETLEN munkát végeznek mindnyájuk tanulására, szórakozására és hasznára. Nincs anyagi igényük, mint számos hely kultúrosainak. Épp ezért joggal kívánhatják, hogy előadásaik, rendezvényeik apró bevételeit a közösség örömére, kirándulásokra, társas rendezvényekre költhessék s ezen túlmenően a jelenleginél — éppen szorgalmuk, munkájuk alapján — ha kell más és ezen a téren még alvó gépállomások rovására is nagyobb segítséget kapjanak. Az anyagi ösztönzés bizonyosan az eddiginél még szebb eredményeket szülne. (b. t.) r '-'SONTOS JÓZSEF gépészmérnököt sokan merész embernek tartják. Merészségének lényege, egyszerű. Az alapos tudás párosul nála a lelkesedéssel, szakmája iránti rajongással. A lelkesedés, az új, még újabb eljárások, megoldások kutatása fémjelzik ezt a fiatalembert. Tettei ezt bizonyítják. Régi barátként üdvözöljük egymást a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár műszaki osztályán. Világosbarna köpenyében, nyugodt, kissé talán kimért mozgásával úgy hat, mint egy vállalati írnok. A tekintetében azonban meglelem azt, amiről a hírek szóltak. Az örök töprengést, a tettrekészség lelki kifejezését. Alig egy éve van az üzemnél, de már komoly felelősséggel járó munkakört bíztak rá. Mikor a munkájáról beszél, szabadkozik. — Azért tanultam, hogy a tudásom gyümölcsöztessem. S ez kötelességem — mondja majdnem félszeg mosollyal. Asztalán műszaki rajzok, gyártmányajánlatok, táblázatok. Éppen Jugoszláviának készít árajánlatokat. Szavai nyomán rövid idő alatt megismerem munkájának lényegét. Aztán rejtelmes arccal meghív az üzemet tekinteni. A daraboló műhelyben egy köszörűgéphez hasonló géphez sétálunk, amelyet bemutat. — Legelső szerzeményem, bár volt segítség is a megszerkesztésénél. Tetszetős kis gép, bár még „kiforratlan”, de szinte forradalmasította a darabolási technikát. Szinte nehéz fogalmat alkotni, hogy közel századrésznyi idő alatt darabolja a gép a fémeket, mint a fűrésszel működők. A műanyagkorong, amely vágószerszámként szerepel, Jóska újítása. Nehéz lenne kiszámítani a megtakarítás összegét. A perspektíva határtalan. — Üjabb feladaton töröm a fejem — mutat egy másik gépre Jóska. — Ezt a hidraulikus körfűrészt szeretném átalakítani. Műanyagko- ronggal darabolnánk ezentúl a szállítószalaghoz szükséges görgőket is. A jelenlegi vágó módszerrel 5 millimétemyi anyag vész kárba minden görgőnél. Többezer darabnál ez métereket tesz ki. S aztán szeretném, ha megszüntetném végre a „hegedűzést” — int fejével az ide-oda mozgó fűrészgépekre. A görgőüzemrészben halomszámra hevernek az összeszerelt görgők, alkatrészek. Kezébe vesz egyet, s magyaráz. — A görgő két végén elhelyezkedő csapágyfészkeket, fedelet, de magát a görgőcsapágyat is műanyaggal kívánom helyettesíteni. Szavaira számok villannak az eszembe. Havi 10 000 darab görgő átlagban, 20 000 csapágyfészek, 20 000 darab fedél és 20 000 görgőscsapágy műanyagból... A megtakarítás éves viszonylatban még testvérek között is közel 6 millió forint. Nem akarok hinni a számoknak. Jóska mosolyogva bólogat: ez így van. Később még hitetlenül lapozgatok Jóska újítási javaslatai között. A számok nem tévednek. Újítások sora tanúskodik Csontos József mérnök tudása, akarata mellett. A mostani betonalj gyártásnál használatos feszítőpadok mozgatásának korszerűsítése is jelentős e sorban. Mikor a vállalathoz került, egy mérnök hallgatójával egyszerre hat újítást adtak be. ötöt elfogadtak. Keresem a titkát ezeknek az eredményeknek... — Titok nincs, csupán munka — válaszol Jóska a kéidésemre. — Szeretem a szakmám, ez az egész. Örömet jelent egy új módszer, Hivatásának hű munkása egy jobb gép, egy ötlet. Az alkotás öröme ez ... M XTiÁR TUDOM. Az alkotás öröme tükröződik Csontos József mérnök szemében. Az alkotásé, amelynek elkötelezte magát... amiért később jár haza, mint a többiek, amiért újabb és újabb lehetőségek után kutat, könyvekben, folyóiratokban. A lehetőségek adottak. S a teher is csak annyi amennyit elbír. Itt mindenkinek pontosan tudják az „állóképességét” ... — Újabb elgondolások is várják a kivitelezést — tol elém egy lapot — Az ívelt alakú, Klingember fogózást szeretném megoldani függőleges marógépen. Dédelgetett terve ez a többi között Jóskának. S addig fog dolgozni rajta, míg megvalósul. Jóska nemcsak a munkában mutat példát. Az üzemi KISZ-szervezet vezetőségében is követésre méltóan tevékenykedik. Vajon csak műszaki gondjai vannak? — Sajnos, más is akad. Kényelmetlen manzardszobá- ban lakunk, ahol nehéz elképzelni a nyugalmat. S mi lesz néhány hónap múlva?... Arcáról olvasom le a választ. Apa lesz. Bizony a helyzetük nem reménytkeltő. Jóska azonban optimista. S ezt az optimizmust is lelkes alkotó kedve kölcsönzi. Az emberekről, a politikáról érdekes véleménye van: — Szép, amit elmondunk, kár, hogy egyes emberek által csorbát szenved ez. Hol tartanánk már, ha nem volnának „furcsa” emberek? — sóhajt. — Egyesek azért Is irigykednek, ha kitalál valamit az ember — mondja az ő megszokott, nyugodt hangján. — Gondolkodni, töprengeni viszont nem szeretnek. Bár az ész azért van, hogy használjuk is valamire. Jóska ambíciója, lelkesedése már dús gyümölcsöket érlelt. Fantáziája új utakon jár. Nem lesz hiábavaló, ha az eddigi segítséget, törődést fokozzák vele szemben. Alkotó ember a javából. Nem érdemtelenre pazarolják az illetékesek a segítséget. V v IGYÁZNI KELL fiatalos lendületére, nehogy oktalanság miatt megtörjön alkotó kedve. Jó környezetbe került, hiszen magafajta fiatalokból áll szinte az egész műszaki állomány az üzemnél. Egy év alatt szép utat tett meg Jóska. Munkája alapján megérdemli, hogy fiatal kora ellenére egy osztályt irányítson. Természetéből hiányzik az önteltség, s ez jó. Sokat fog még munkálni a már eddig is milliós újító. Pádár András
