Nógrádi Népújság, 1960. június (16. évfolyam, 44-52. szám)

1960-06-25 / 51. szám

6 NÖSRÁDI NÍPÜJSÁG 1960. június 25. Halottak, akik élnek LEVELEIK AZ EGÉSZ SZOVJETUNIÓBA ELJUTNAK, HRUSCSOV ELVTÄRSTÖL KAPOTT AJÁNDÉKOT ZAGYI LACI 3 ó ügyet szolgálnak a magyar képzőművé­szet irányítói, ami­kor a budapesti Ernst Múzeum kiállítása után a nagyobb vidéki városokba is eljuttatják a mártírhalált halt művész, Cserepes Ist­ván műveit. S külön öröm a számunkra, hogy a salgó­tarjáni Városi Művelődési Ház kiállítási termében 52 kép bemutatásával Salgótar­ján az első „vendéglátók” kö­zött szerepelhet. Egy halott művész hagya­tékát láthatja a látogató, aki büszkén vallotta, hogy min­dig szervezett munkás volt és aki az életről alkotott fel­fogását alig húsz esztendőre tehető művészi tevékenysége során álmodta festménybe, pasztellbe, grafikába, faragta szoborba és most egy-egv ki­állítás alkalmával átadja azoknak, akiket elsősorban illet, a magyar munkásosz­tálynak. Proletárművész volt a szó legteljesebb értelmében, mert származása, az árva gyermek menhelyi kivetettsége, vergő­dése a kifutó, péklegényi és kovácssegédi pályák emberte­len viszonyai között, az élet olyan „egyetemét” jelentet­ték számára, amely mindha­lálig elkötelezte őt a munkás- osztály szolgálatára. A ma­gyar történelemnek abban az időszakában élt — 1901-1944— amelyben a kapitalista tár­sadalom ellentmondásai, em­bertelenségei a legélesebbek voltak és a művésznek pár­tos Ítéletet kellett mondania, ha nem akarta művészi be­csületét, népe szolgálatát megtagadni. S Cserepes Ist­ván úgy járta ezt az utat, hogy „hűsége a néphez, amelyből vétetett” egy pilla­natra sem ingott meg. akár a tanácsköztársaság katonája­ként harcolt, akár mo7fm]rrlj munkát végzett, vagv címla- ' pót metszett az Ifiú Szoci­alista című lap számára. H uszonnégy esztendős koráiban, 1925-ben bejutott a képzőmű­vészeti főiskolára, ahol ma is élő, 95 esztendős művészünk, Csók István ava­tott irányítása mellett, hihe­tetlen nagy nélkülözések kö­zött, bámulatosan rövid idő alatt tanulta meg a művészi kifejezőmód eszközeit, hogy azután a saját nyelvén be­szélhessen az emberekhez. Te­hetsége hamar elvezeti a si­kerhez, annak ellenére, hogy a hivatalos Maggyarország, az urak nem találnak módot arra, hogy nélkülözéseit eny­hítsék, a „szépség koldusát” támogassák. Mégis a Színnyei Fiatalok kitüntetése, az 1931- es párizsi ösztöndíj. az 1 °or- ös állami pasztelldíj, az 1937 és 1939 évi párizsi és new- yorki világkiállításon nyert díjak; 1940-ben a Sziny­nyei Társaság díja azt mutat­ják, hogy a Horthy-rendszer munkásfaló korszakában is voltak művészek, akik mél­tányolták rendkívüli tehetsé­gét és azt a szándékát, amely- lyel egy új világot akart te­remteni. Természetes dolog, hogy kortársai között a legnagyob­bak (Derkovics és Csók) ha­tással voltak rá, ezt a Salgó­tarjánban kiállított képek szemlélői is megállapíthat­ják, a tájképek, elsősorban a balatoni képeknél Csók Ist­ván, a munkástémák ábrázo­lásánál pedig Derkovits ha­tása kétségtelen, de mégsem marad csak epigon, még ezekben az alkotásaiban is érezzük az egyéniséget is. A kiállított alkotások kö­zül különösen három képre szeretnénk a látogatók fi­gyelmét felhívni. Az első „A bolt előtt” című 27x16 cm. kis festmény, amely a témaválasztás mellett -kom- pozíciós megoldásban is nagyszerűen érzékelteti a sze­gény-asszony tétova pénzte­lenségét, a riadt egyszerűsé­gét. A másik a „Bécs 1934. február 15” című 23x32 cm. festménye, amely a terror áldozatainak szentel egy döbbent pillanatot. Meggyil­kolt munkások feküsznek az utca kövén s mellettük csak a velük együtt érző néhány munkás lába látható, de a kép szomorú hangulata elle­nére is annyi gyűlöletet fe­jez ki, hogy nem csodálkoz­hatunk. ha az „urak” az ilyen képeket lázítónak minősítet­ték. A harmadik kép a „Csíz a ravatalon” tulajdonképpen egy egész sorozat egyik tag­ja. A mindinkább erősödő fasizmussal szemben ugyanis a művész állandó témája lesz a rabság (kalitka, nők a hálóban) és az ártatlanok halála. Cserepes mérhetetlenül gyűlölte a fasizmust, mert tudta, hogy az emberi mél­tóság lábbal tiprása mellett az a munkásosztály hatalom­ra jutásának is legádázabb ellensége. Gyűlölete •nem is­mert félelmet és a vak ha­rag nem engedte, hogy meg­értse sorstársának. Radnóti Miklósnak figyelmeztetését; ­„. . . a dolgozók nehézkes népe feldobott. - hú voltál hozzá s hozzád az kegyetlen, de megtanul majd s többé nem felejt el. S ha megtanult, úgy látja majd, ahogy te a külvárost, a tájat, társait; mindegy: koporsót, korsót mond a kép, vagy tűzfalat, mert minden arra int: „Ember, vigyázz, figyeld meg jól világod, ez volt a múlt, emez a vad jelen, hordozd szívedben. Éld e rossz világot és mindig tudd. hogy mit kell tenned érte. hogy más legyen.” Csak gyűlölni tudta ama rossz világot, de óvatosnak lenni vele szemben nem, így 1944 decemberében a nyilas őrültek kezébe került, akik örökre kitépték kezéből az alkotás ecsetét. ichélangeló em­lékezetes megál­lapítása szerint, minden már­ványban benne van a remek­mű, a művész csak a felesle-, ges részeket fejti le róla, A barbarizmus nem engedte meg, hogy Cserepes István „életmárványából” kitel jesed­;as ecse" M jék a nagy mű, nem volt ideje felnőni a legnagyobbak közé. De akik megnézik ki­állított képeit (s reméljük minél többen lesznek) azok megállapíthatják, hoev tehet­ségének anyaga a legneme­sebb márvány volt s még így is, derékbatört alkotói pálya után rangos hely illeti meg a XX. század magyar művészei között. A ma sza­bad embere pedig csak meg-. hamttsásgai hajthatja men igaz élete és- művészete előtt a tisztelet zászlaját. Csukly László Köze! 40 szakmában 400 iparitanuló szabadul — 300-AN VIZSGÁZTAK EDDIG. A HELYIIPAR A HÉTEN KEZDETT — A vállalatoknál dolgozó, il­letve _ a munkaügyi miniszté- riumlíoz tartozó ipari tanuló intézetekben tanuló ipari ta­nulók, már nagyobb részben letették a szakmunkás-vizs­gákat. Eddig mintegy 300 ipa­ri tanuló, valamint 43 felnőtt szakmunkás jelent meg a vizs­gabizottságok előtt, hogy szá­mot adjon elméleti és szak­mai felkészültségéről. Az első győzelem (Tudósítónktól) Örömtől csillogó szemmel vesz körül nyolc-tíz bárnai általános iskolai tanuló, örö­mük érthető, hiszen a peda­gógusok segítségével először sikerült győzniük a maradi- ság ellen. Miről is van szó, miben győzött a bárnai iskola peda­gógus- és gyermekhada? Hosszú lenne felsorolni azt a sok ellenvetést, akadályt, amelyet a szülők vetettek fel még az elmúlt évben is a gyermekek pihenése, a nyári táborozás ellen. Az idén az­tán sok-sok felvilágosító szó után végre megtört a jég, 44 bárnai úttörő, fiúk és lányok, tíz napra a debreceni Nagy­erdőbe mennek táborozni. Arra a kérdésre, hogyan biztosítják a 44 gyermek tíz­napi gondtalan ellátását, az iskola úttörővezetője, Marúzs Elemér adja meg a választ. — A táborozás, számításunk szerint, 10 ezer forintba ke­rül. A szükséges összeg bizto­sítása. előteremtése egy év hosszú és fáradságos mun­kája Volt, s ezt a munkát a gyermekek és a tantestület közösen végezték. Felhasznál­tunk erre minden lehetősé­get, amely egy ilyen kis köz­ségben, mint Barna, adva van. Előadásokat rendeztünk. Vasat és papírt gyűjtöttünk. Segítettünk a helybeli terme­lőszövetkezetnek és segítünk most is a takarmány megfor- gatásánál, összegyűjtésénél. Az iskola kollektívájának munka­egységkönyve van a termelő- szövetkezetben és ebben rend­szeresen vezetik azt a munka­egységmennyiséget, amelyet a kollektíva elér. Aztán voltunk gyümölcsfát ültetni és a szü­lői munkaközösségtől is kap­tunk 1000 forintot, amiért igen hálásak vagyunk. Mialatt a fiatal tanár eze­ket sorolta, én arra gondol­tam: íme, így formálódik lé­pésről lépésre a falu népe. így ismerik meg a gyermekek az élet tágabb értelmében vett szépségeit, így lesz gyer­mekeink élete egyre vidá­mabb, egyre boldogabb. Amikor búcsúztam és meg­szorítottam a fiatal úttörő­vezető és iskolaigazgató ke­zét, úgy éreztem)'hogy a fa­lusi élet új emberéinek ková­csai ők. Kívánjuk nékik és a 44 szorgalmas bárnai diák­nak, hogy táborozzanak, pi­henjenek jól és etánényekben gazdagodva, újult erővel kezdjék majd az új tanévet. A vizsgaidőszak alatt — amely július 15-ig tart — közel 40 szakma tanulói tesz­nek szakmunkás-vizsgát. Ed­dig legtöbben, 76-an a gép­lakatos szakmában, a villany- szerelőknél 45-en, az autó­szerelőknél 34-en vizsgáztak. Az inari tanulóképzés fokoza­tos fejlődésének tulajdonítha­tó, hogy a vizsgaeredmények jobbak a tavalyinál. Az ed­digi eredmények alapján a vizsgázottak 5—8 százaléka kiváló, 30 százaléka jól meg­felelt, és a többiek megfelelő eredményt értek el. A buká­sok száma nem növekedett a tavalyihoz képest. Eddig mint­egy 12 tanuló bukott meg. Legtöbben a villanyszerelő szakmában. A vizsgaidőszak még tart, s a közeli napokban kerül sor az építőipari tanulók, vala­mint a helyiiparban dolgozó tanü'ók szakmunkás vizsgáira. Az építőiparban 52-en, a he­lyiiparban közel 50-en vizs­gáznak. Érdekességként kell megemlíteni, hogy a nagy ta­nulólétszámhoz viszonyítva mindössze közel 30 lány sza­badul az idén. A közelmúlt­ban vizsgáztak azok a felnőtt dolgozók is. akik eddig ké­pesítés nélkül szakmunkát vé­geztek. A Nyuffat-nógrád me­gye5 Sütőipari Vállalat Balassagyarmaton vitt. általános 5«Rolát végzett fiúkat idari tanulónak SZERZŐDTET. Jelentkezni lebe*: Min­den mtinkananon a vál­lalat köznonti irodájá­ban. Balassagyarmat, Rajesi-Zsilinszky n. 24. (309) Á mátraverebélyi iskolások kiállításán önkéntelenül is a költő, Tóth Árpád szavai jutnak az ember eszébe, amikor a mát­raverebélyi általános iskola szépen megrendezett kiállítá­sát nézegeti. A költő a kapi­talizmus embertelen korában, a magányos, üldözött ember fájdalmának ad kifejezést: „Oh csillag, mit sírsz! Mesz- szebb te sem vagy, Mint egymástól itt a földi szívek! A Szinusz van tőlem távo­labb, Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?” Immár hagyományos ebben az iskolában, hogy az évzáró ünnepélyre az iskola legjobb rajzaiból és kézimunkáiból kiállítást rendeznek A kiállí­tás eredetéről Varjasi László tanárral beszélgetünk, aki el­mondta, hogy az iskolai év elején mozgalom indult a felső tagozat tanulói között, amely­nek az volt a célja, hogy el­mélyítsék a szovjet—magyar barátságot. Hetven szovjet fiatallal le­veleznek az iskola tanulói, s ha feltérképezzük, hogy honnan érkeznek ezek a levelek, szinte az egész Szovjetuniót behálózzák. A levelezés során a fiatalok kölcsönösen elmesélik életü­ket, a városuk és környékük földrajzi és kulturális neve­zetességeit és így ismerteik bővülnek. Azonkívül a leve­lezésből meleg barátság fejlő­dik. Ennék a barátságnak a jelei a kapott és küldött em­léktárgyak, amelyek közt a divatos „idénycikkek”: szalvéták, gyufacímkék a leg­gyakoribbak. de később már gazdagodnák. Képeslapok, népművészeti alkotások, kü­lönböző jelvények, pénzérmék, saját készítésű kézimunkák, bélyegek, s ehhez hasonló ajándékokkal. Az ajándékok sorában leg­értékesebb Zagyi Lacié, aki magától Hruscsov elvtárstól is ka­pott ajándékot: egy ké­pesalbumot, és a Szput- nyik kicsinyített, aranyo­zott mását. A levelek, amelyek váltják egymást a szovjet és a vere- bélyi diákok között, meleg- hansúak. Idézzük egy kislány levelét, amelyben nagyon szé­pen fejezik ki a két nép kö­zötti ' kapcsolatot. Tibiké lassít A salgótarjáni Rá­kóczi úton pöttöm gye­rek kerékpározik a jár­dán. Már messziről fel­tűnő, hogy milyen fi­gyelmesen és fegyelme­zetten karikázik... Köz­ben a megyei tanács épületének közelébe ér. Máthé Tibiké — mert így hívják — a garázs kapuja előtt teljesen le­lassít. kis fejét előre­hajtja. jobbról-balról \ megszemléli, tiszta-e a j kereszteződés. Aztán „beletapos” a pedálba. Tibiké négy és fél- éves ... Bizonyára a KRESZ-t sem, ismeri, mint olyan sok felnőtt! ff Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, akik édesapán elhunyta al­kalmával részvétüket fe­jezték ki, ezúton mond köszönetét lánya, Mol­nár Istvánná szül. Szvi- rák Gizella. (329) Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, akik fe­leségem elhuny tavai részvétükkel fájdalma­mat enyhítették, ezúton mondok hálás köszöne­tét. Karancsi Béla (331) „Az én édesapám is harcolt a ti országotok felszabadí­tásáért. A harcok során egy ellenséges gránát leszakította a jobb karját. Nekem gyak­ran emlegeti: a kezét azért kellett elveszítenie, hogy a A termelőszövetkezeti moz­galom fejlődésével együtt nőtt Nógrádban a 33. Autóközleke­dési vállalat személygép­kocsiparkja. A vállalat 23 személygépkocsija járja na­ponta a nógrádi hegyvidéket, s a palóc községekben sem újság már, hogy a paraszt­családok taxival utaznak a közeli városba. Nem is olyan régen még gyalog, vagy lovas­szekéren rótták az országutat a parasztcsaládok, amikor a közeli vásárba mentek. Most egyre többen veszik igénybe a taxit, noha az autóbuszfor­galom is csaknem kétszere­sére nőtt az utóbbi két évben. Különösen a pásztói, a szé- csényi, a ceredi, a dejtári és az ipolyvölgyi termelőszövet­kezeti községekben fordul Már hagyományossá válik, s évről évre rendszeresen megrendezik megyénkben is a községi és üzemi önkéntes tűzoltók megyei versenyét. Ez a verseny jó alkalom arra, hogy önkéntes tűzoltóink ta­núbizonyságot tegyenek felké­szültségükről, arról, hogy min­den esetben készek a rette­netes veszé’yt magában rejtő tűz gyors oltására, arról, hogy képesek a tűz martalékától megvédeni embertársaikat, a közösséget, a társadalmi va­gyont. A vasárnap délelőtt Rimó • con megrendezésre kerülő me­gyei versenynek érdekessége. VÍZSZINTES: 1. Petőfi-vers címe. 10. Fékező. 11. Azonos be­tűk. 13. Időhatározó kérdőszó. 14. Félig törő! 15. Idegen pénzegy­ség. 17. Vissza: testrész. 18. Cím­zésrövidítés. 19. Az ipari növény. 21. Személyével. 22. Vegyit. 23. Névelővel: fontos testrész. 24. A járműalkatrész. 26. Tette vala. 27. Alkatrész is van ilyen. 23. Vei párja. 30. Nagyon öreg. 31. Né­met elöljáró szó. 32. Szellemes. 34. Rypszilon. 35. Jó. helyes - orpszul. 36. Petőfi-vers címe. FÜGGŐLEGES: 1. Petőfi-vers címe. 2. Rangjelző szó. 3. Angol férfinév. 4. Élelmiszer. 5. A rö­vid nadrág. 6. Kivégzö eszköz 7. Alma...................szovjet város. 8. Skálahang. 9. Petőfi-vrs címe (2. kocka kettősbetű). 12. Nélkü­lözhetelten irodai kellék. 14. Ló­ti hazátokban is azé legyen az ország, a föld, aki meg­műveli.” A verebélyi iskolások ki- álítása azt mutatja, hogy em- bermilMök járják a népek barátságának útját, amely a béke legbiztosabb záloga. meg sokszor az Autóközleke­dési Vállalat egy-egy személy- kocsija. Pásztón például az év első ö; hónapjában több mint tizenkétezer kilométeren, Szé- csény termelőszövetkezeti köz­ségben is mintegy kilencezer kilométeren vették igénybe az oda kihelyezett taxit. A megyében összesen kétszáz­ezer kilométert utaztak taxi­val a nógrádi termelőszövet­kezeti parasztok, s az alig százötvenezer kilométerrel ke­vesebb, mint az ipari mun­kások által ugyancsak az első öt hónapban történt igénybe­vétel. Ugyanakkor öt termelő- szö’ e kezeti községet az autó­buszforgalomba is bekapcsol­ták az év eleje óta. Autó- ! buszjáratot kapott Egyházas- | gerge, Nógrádsáp, hegend, Nézsa és Szúpatak. hogy azon 62 csapat több mint 620 tagjával vesz részt, mo­torfecskendők, lajt és kocsi- fecskendők ^kezelésében, szere­lésében mérik össze tudásukat; Kiemelkedő eseménye lesz a versenynek, hogy azon több női és leánycsapat is részt vesz. Ott lesznek az úttörők Szuháról, Galgagutáról, Pász- tóról és Nógrád községből. A 400-as kismotorfecskendővel mutatják be tudásukat a kál­iéi lányok, nagyfecskendővel pedig a mátraverebélyiek, becskiek és kisbágyoniak. A 18 női csapat mintegy 180 tagja közül érdekességnek ígérkezik a terényi és ság- újfalui lányok vetélkedése is fajta. 16. Ismertetőjelét. 18. Visz- szavez,et! 20. Részeshatározó rag. 21. Vasút m. hangzói. 25. Építé­szeti munkát végez. 28. Ütötte vala. 29. Finom talaj. 32. Létezik. 33. Az SKS régi neve. 35. Kicsi­nyítő képző. 36. Fordított álló­víz. Az oó, illetve az öő betűk kö­zött nem teszünk különbséget! BEKÜLDENDŐ; a négy Petőfi­vers címe. A MÜLTHETI KERESZTREJT­VÉNY HELYES MEGFEJTÉSE: Megtalált élet — Az ötlábú birka — Ütban a karaván — Vörös lesz a rét. KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Jeney Sándor Balassagyarmat, Bi- bók László Salgpt^n^n és. ifj. Lovász István Ipoíyszög. .. A könyveket postán küldjük ki. Kétszázezer kilóméiért utaztak taxival a nógrádi termeiűszövetkezeti parasztok Több mint 620 résztvevővel megyei tűzoltóverseny Rtmóccn ——Vosántspil® j t ö r ö-Ttit:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom