Nógrádi Népújság, 1960. június (16. évfolyam, 44-52. szám)

1960-06-08 / 46. szám

1960. június 8.­NÓGRÁDI NlPŰJBAa 7 Áz élüzem címért — Jó módszerek Kisterenyén El kell űsni a sötét árnyakat Az elmúlt esztendőben csak egy, az utolsó műszaki termelési tanácskozás volt s.z, amelyen a kisterenyei bánya vezetői határozott hangon beszéltek. Cserjési Miklós elvtárs, a bánya főmérnöke jelentette ki: 1960-ban már január elsejétől egyenletesen teljesítik a mennyiségi terv mellett az egyéb más muta­tók terveit is. Erre minden lehetőség adott hiszen az 1959. évi lemara­dás ellenére az év utolsó két hónapjában olyan műszaki intézkedéseket hajtottak vég­re, amelyek biztosítják a vál­lalt kötelezettség maradékta­lan teljesítését. Azóta 5 hónap telt el eb­ből az esztendőből. Az öt hó­napban a kisterenyeiek áll­ták a sarat, mert nemcsak a műszakiak, hanem a munká­sok elhatározása ijs az: ebben a félévben el kell érni az élüzem kitüntetést. S, hogy sikerül-e, , hogy olyanok-e az eredmények, amelyek erre méltóvá is teszik a kistere­nyei bányászokat, erről be­szélgettünk legutóbb Cserjési Miklós elvtárssal, a bánya tőmérnökével. — Senki előtt sem titok, hogy valóban az Élüzem cí­mért küzdünk ebben a fél­évben. Minden reményünk megvan ahhoz, hogy elériO' e szintet. Az év eddigi eltelt szakában a mennyiségi ter­melésünk mellett nagyon jól alakul elsősorban a minőség, az összüzemi teljesítmény, nem utolsó sorban pedig az önkölség. Csak az utolsó hó­napot nézzük: mennyiségi ter­vünket 345 tonnával szárnyal­tuk túl. Egy hónap alatt 118 'kalóriával növeltük a szén fűtőértékét, ennyivel teljesí­tettük túl előirányzatunkat, •örvendetesen, májusban 26 kilogrammal volt jobb az •összüzemi, 153 kilogrammal pedig a produktív teljesítmé­nyünk, — természetesen a tervhez viszonyítva. A kisterenyeiek tehát Ígé­retükhöz híven dolgoznak. De hogyan? Milyen módszer­rel? — tettük fel a kérdést •Cserjési elvtársnak. — Erre bizony nagyon ne­héz válaszolni. Mi úgy gon­doljuk, hogy amit teszünk, az természetes, De azért egy két jó módszerünk mégis akad. Talán azzal kell kez­deni, hogy megváltozott a légkör, hogy most mindenki egyet akar — az élüzem címet elnyerni. Emellett több hasznos új módszert is bevezettünk, most már bátran támaszkodunk az újra. Vegyük csak őket sor­jába. Hosszú éveken át nem volt Kisterenyén frontfejtés — talán a nehéz geológiai vi­szonyok, talán más körül­mény miatt. A múlt év vé­gén hozzáláttunk három front előkészítéséhez is — s most valamennyi termel, nem is akármilyen eredménnyel. A tordasi bánya frontfejtése példa lehet a szénmedencé­ben. Itt Sándor Kálmán bá­nyamester nagyszerű irányító kézsége, Sándor dohancs Jó­zsef vájár és brigádjának lelkesedése eddig páratlan eredményeket hozott. Annak ellenére, hogy a 220-as telep­ből csak a jobb minőségű 150 centiméter vastag szenet szedjük, a front előrehaladá­si sebessége elérte a 171 cen­timétert a tröszt átlagos 120- 130 centiméterével szemben. Kiváló a teljesítmény is. A tordasi szenelőcsapatok átla­gos 34 mázsájával, a bánya eddigi legjobb 50 mázsájával szemben itt 60 mázsás telje­sítménnyel dolgozik a brigád. Mindezeket nem mondhat­juk el a pócsházi frontfejtés­ről, annak ellenére, hogy itt sokkal jobb kürüilmények között dolgoznak a bányá­szok, de még nem sikerült elérniük, hogy a kiadott tech­nológiai utasítások szerint dolgozzanak. S ha már a frontfejtéseknél tartunk, be­széljünk a harmadikról, a csigái frontról is. Ide nem is olyan régen szereltünk be három gyűjtő és egy páncél- kaparót. Most már rárobban- tássa! dolgozik a brigád, s ezzel elérték, hogy a lerob­bantott szén 25—30 százalé­kát lapátolás nélkül tovább­juttatják. ' Ezek az eredmények való­ban nagyszerűek Kistere­nyén, módszernek is kiváló­ak. Ez azonban még nem ele­gendő a kisterenyei jó ered­ményekhez. Erről mi a véle­ménye Cserjési elvtársnak. Hadd mondja ő el a többie­ket is. — Feltétlen hozzájárult már eddig is jó eredménye­inkhez, hogy bátran hozzá­nyúltunk a létszámcsoporto­sításhoz, hogy más területen is alkalmazzuk az újat. A külszíni ventillátorok fél­automatizálásával 17 fővel csökkentettük iaz improduk­tív létszámunkat, ezeket szén­fal mellé telepítettük. Csak ez az átszervezés mintegy 35 kilogramos’ összüzemi telje­sítményjavuláshoz vezetett, s havonta mintegy 40 ezer forintot jelent az önköltség csökkentésében is. Amíg ko­rábban többlet létszámunk volt, és mégsem tudtuk fel­adatunkat teljesíteni, most a tervezett létszám alatt vagyunk, s eredményeink sokkal jobbak. — Módszerék?! Akkor be­széljünk arról is, hogy min­den áron törekedünk a mű­szaki vezetés színvonalának növelésére, a műszaki kö­zépkáderek szakmai • felké­szültségének fokozására. Ha­vonta rendszeresen előadást tartunk számukra különböző témakörökből, mint például: munkaszervezés, telepítés, a fúrólyuk helyes telepítése, korszerű bányaművelés, stb. Középkádereink az itt ta­nultakat nagyon hasznosan gyümölcsöztetik munkájuk­ban. — Azt is módszernek ne­vezném, hogy a feltárási terv helyes teljesítésével ma már Pócsházán, Tordas II- ben és IlI-ban, Csigában tartalékmunkahelyekkel Is rendelkezünk, s így bármi bekövetkezhet, szeneié csapa­tainkat azonnal áttelepíthet­jük. Persze egy-egy munka­helyet megfelelő létszámmal. A módszerekről való be­szélgetés amilyen -nehezen kezdődött, a végén olyan gördülékeny lett. Cserjési elvtárs beszélt, s annyit mondott el, hogy feljegyez­ni is nehéz volt. Mert van még bőven jó módszer. Akár az, hogy két műszakban ter­melnek, a harmadikban fen- tartást végeznék — s a dél- utános termelést éjszaka már két óra alatt kiszállít­ják. Akár az, hogy állandó­an ellenőrzik az üres csille elosztását, vagy az a felelős­ségérzet, amely nemcsak a vezetésben, de a dolgozókban is megnőtt. És a módszerhez tartozik a dolgozók nagyszerű hangulata Hisz javult a termelés, a ter­melékenység, a minőség, csökken az önköltség, emelke­dett a bányászok bére .is — mintegy négy forinttal mű­szakonként. Megváltozott sokminden Kisterenyén: a bányászok régi hírnevükhöz méltóan dolgoz­nak, termelnek, s nagyon bíznak abban, hogy a jó módszereikkel szaporítják az élüzem kitüntetésekről szóló elismerő okleveleket. S. L. Eladó 200 kilométert futott BERVA MOPED 4500 forintért. Cím: a salgótarjáni hirdetőben. (304) Üjabb történelmi forduló­pontot jelentett az a felül­vizsgált leszerelési terv, me­lyet Hruscsov a nyugati ha­talmak elé terjesztett. Ab­ban a hangulathullámzásban, amely a nemzetközi élet utol­só heteit jellemezte, az ame­rikai provokátorok által meg­torpedózott csúcsértekezlet után, tisztán világítja meg az eseményeket a Szovjetunió céltudatos, következetes, tán­toríthatatlan békepolitikáját, és utat nyit a megegyezés felé ez az újabb bejelentése a szovjet kormányfőnek, a Szovjetunió ugyanakkor, ami­kor az agresszorok sanda kí­sérletezéseit keményen visz- szaverte, pillanatig sem ha­gyott kétséget változatlan szándékai felől. Már Hrus­csov berlini, majd egy hét­tel később moszkvai beszédé­ben világosan megmutatta: amiben a békeszerető embe­riség osztatlanul és rendület­lenül hitt: a szovjet kormány­fő nem szándékozik megvál­toztatni külpolitikájának alapvető pontjait. Az újabb lépés, a felülvizsgált leszere­lési terv pedig a meggyőző konkrétumok erejével bizo­nyítja: a Szovjetunió béke­politikája rendíthetetlenül halad a maga útján és az imperialistáknak adott ke­mény figyelmeztetések kijó­zanító légkörében újabb és újabb lehetőséget nyújt a le­szerelés megvalósítása érde­kében. Érdemes kissé részleteseb­ben foglalkozni azzal a hely­zetképpel, melyben AZ ÜJ LESZERELÉSI TERV a nyugati világot találta. Az agresszív politika egyre ne­hezebb helyzetbe került azok­ban az országokban, melyek­re az amerikai tőkés rend­szer, a fegyvrekezési hajszát megszüntetni nem akaró im­perializmus ráterpeszkedett és nemcsak gazdaságilag foj­togatja, hanem ugyanakkor a területükön elhelyezett tá­maszpontokkal egyre veszé­lyeztetettebb helyzetbe hozta a lakosságot. Az agresszió je­gyében végrehajtott „segély- programok” végsőkig fokoz­Genfből jelenti az MTI: Zorin szovjet külügymi­niszter helyettes hétfőn vo­naton Moszkvából Genfbe érkezett. Az állomáson Zorin nyilat­kozatot adott az újságírók­nak. „A Szovjetunió kormánya megbízta küldöttségünket, hogy igyekezzék hamarosan megegyezést elérni a haté­kony nemzetközi ellenőrzés­sel végrehajtandó általános és teljes leszerelésről. Sze­retnék remélni, hogy az ér­A 780 000 km! területű és 25 millió lakosú Törökországban i960 május 27-én a hajnali órák­ban a hadsereg átvette a hatal­mat. Az államcsíny központja Isztanbul és Ankara — az ország két legnagyobb városa — volt. Törökország legnagyobb része az ázsiai kontinensen fekszik. A mintegy 25 000 km2 nagyságú európai területét ázsiai felétől a Márvány-tenger, valamint a Bosz­porusz és a Dardanellák keskeny ták ezeknek az országoknak nyomorúságát és a tengődő nép elemi erővel feltörő el­keseredése vezetett a Li Szín Man-klikk elsöpréséhez. Bár­mi a háttere, végső fokon ez hozta mozgásba a törökor­szági eseményeket is. Az Egyesült Államok gyarmati és imperialista jellegű politi­kája fokozza a japán nép mindinkább erősödő harcát is a Kisi kormány lemondá­sáért, a japán—amerikai szer­ződés érvénytelenítéséért. AZ AMERIKAIELLENES HANGULAT egyre növekszik Szöultól An­karáig, s a dél-amerikai álla­moktól Tokióig. Ennek meg­nyilvánulása, hogy Japánban viharos tüntetések követelik Eisenhower látogatásának le­mondását. Az amerikai elnök látogatása nem kívánatos a japán nép körében, s Wash­ingtonban csupán azt remé­lik, az elnök megérkezéséig annyira csillapulnak a szen­vedélyek, hogy rendes fogad­tatásban lehet részesíteni Eisenhowert. De ami biztos, biztos: a tüntetések megaka­dályozására a hadsereg tag­jaival erősítik meg a tokói rendőrséget... Dél-Koreában a fiatal tisztek körében foko­zódik a gyűlölet az ameri­kaiak iránt. Ennek elsősorban Magruder tábornok, a Dél- Koreában állomásozó ameri­kai csapatok főparancsnoka a célpontja. Hiába toldozza, toldozza az amerikai külpo­litika az amerikai imperializ­mus viharvert hajójának re­pedéseit, hasztalan ültet az elűzött délkoreai báb helyére újat: a nép követelése és a Huh Csung-kormány tettei közötti szakadék tisztán fel­tárja, hogy itt csak kendőzés­ről van szó és nem a bajok alapvető orvoslásáról. Az im­perialista politika világszerte csődbe jutott. A NATO-szö- vetségesek képtelenek közös plattformra jutni a legdön­tőbb kérdésekben. Ugyanak­kor a népek hangjának ad megnyilvánulást az az angol vélemény, hogy: „Míg a NATO szekeréhez vagyunk láncolva, addig a kisujjun­tökezleten résztvevő nyugati országok képviselői szintén megtesznek minden erőfeszí­tést ennek a megegyezésnek létrehozására” — mondotta Zorin; „Sajnos — folytatta Zorin — még mindig vannak a vilá­gon a leszerelés útjába aka­dályt gördítő erők, pedig a leszerelés a háború és fegy­ver nélküli világ megterem­téséhez vezetne. Köztudomá­sú, hogy ezek az erők hiúsí­tották meg a csúcsértekezle­tet, amelyhez a népek oly nagy reményeket fűztek. szorosa választja el. Az ország a NATO, valámint a CENTO el­nevezésű katonai szövetség tagja. Területét a szocialista tábor el­len irányuló katonai támaszpon­tok, rakétakilövőhelyek, radar- állomások hálózzák be. Jelmagyarázat: 1. Rakétaállo­mások; 2. Legfontosabb hadi­repülőterek; 3. Radarállomások; 4. Legfontosabb hadi kikötők; 5. Törökország európai területén fekvő szárazföldi hadi támasz­pont. kát sem mozdíthatjuk bizton- Ságunk érdekében...” A fegy­verkezés bonni mániákusai, az adenauerek, straussok újabb lépéseket tesznek Nyu- gat-Németország atom- és rakétafegyverekkel való fel­fegyverzése érdekében... A világ pedig, a békeszerető emberek milliói dolgozni akarnak, élni nyugodt ide­gekkel, szorongás nélkül. Ez a mély ellentét az imperia­lizmus járszalagjára fogott ve­zetők és a nép valódi érde­kei között jut kifejezésre egyre döntőbben napjaipVk- ban. A béke nyugodt 'légkörét, teremtő csöndjét pattanásig feszülő idegekkel :sóvárgó né­pek milliói szám-ára gyújtot­ta meg a remén ység új láng­jait Hruscsovnak- a Kremlben tartott sajtóértekezleten tett nyilatkozata, az új szovjet leszerelési terv — ez a terv igyekszik minden eszközzel megkönnyíteni ;az egyezmény mielőbbi megvalósulását, en­gedményeket tes& a nyugat­nak és hajlanló \ velük meg­állapodni az 1953 szeptembe­rében beterjesztett: szovjet javaslatoknak másfajta rend­jében. \ AZ ÜJ JAVASLATOK az egész emberiség leghőbb vágyának adnak kifejezést, amikor a leszerelés folyama­tának már első szakaszában nemzetközi ellenőrzés mellett betiltanák és megsemmisíte­nék a tömegpusztító nukleá­ris fegyverek célbaj uttatására szolgáló eszközöket. s ezzel egyidejűleg megszüntetnék az idegen területeken levő ösz- szes katonai támaszpontokat. Hruscsov ezzel a javaslat­tal a világ népei feltörő bé­kevágyának adott hangot, hangsúlyozva: „Az a leg­főbb, hogy megkössük az egyezményt és végre hozzá­lássunk a népek által várt és az ENSZ által sürgetett általános és teljes leszerelés­hez. A szovjet kormány min­den időfecsérlés nélkül, ha­ladéktalanul kész ezt meg­tenni és őszintén reméli, hogy más államok is hason­lóképpen járnak el, teljes mértékben felismerik, mek­kora felelősség hárul a le­szerelés ügyében minden ál­lam, de különösen a nagy­hatalmak kormányaira.” A szovjet kormányfő által beterjesztett leszerelési ja­vaslat után valóban mi áll­hat az egész világ által óhaj­tott, várt leszerelési egyez­mény megkötésének útjában? Hruscsov az egy héttel ez­előtt a „kommunista brigád” címért versenyzők országos értekezletén szólott az ame­rikai elnök mögött álló sö­tét árnyakról és óva intett azoktól, akik „az elnök háta mögül előtűnnek és akadá­lyozzák a békés szándékok megvalósítását... Ezek a sötét árnyak bal­jóslatban lebegnek az embe­riség sorsa fölött, ők okozzák embermilliók szorongó aggo­dalmát. Ezek a kardcsörtető és profithaj hászó kalandorok, a bér és halál ámokfutói, a háborúra spekuláló kalando­rok állnak az emberiség bol­dogulásának, szép életének, békés együttélésének útjában. Az erőfeszítéseknek ahhoz a láncolatához, amelyet a szov­jet külpolitika évek óta vég­hez visz, hogy ezeknek a sö­tét árnyaknak rontó hatalmát megszüntessék, elűzzék őket, méltán fűződik az új lesze­relési javaslat. A nyugati hatalmakon a sor, hogy az elmúlt hetek kijózanító ese­ményeinek fényénél rádöb­benjenek: az emberiség sorsá­val esztelenül bűnös játékot űznek azok, akik nem fogad­ják el a leszerelés, a békés élet, az alkotó gazdasági ver­seny hatalmas, nagyszerű perspektívákat feltáró lehe­tőségét s ehelyett a pusztu­lás szakadékéba kívánják ta­szítani a népeket. El kell űzni ezeket a sötét árnyakat, le kell ülni valóban időfe­csérlés nélkül a tárgyaló asz­talhoz és megvalósítani a né­pek álmát: megkötni a bé­kés életet biztosító leszere­lési egyezményt. Szerdán újra kezdődött a tízhatalmi leszerelési értekezlet Államcsíny Törökországban Tekintse meg a kozmetikai kiállításunkat Salgótarjánban június 5—12-ig, Városi Kul­túrházban. 306.

Next

/
Oldalképek
Tartalom