Nógrádi Népújság, 1960. június (16. évfolyam, 44-52. szám)

1960-06-04 / 45. szám

1960 június 4. nógrádi népújság 5 Szívesen vállalkoznak eper és málnatermesztésre a balassagyarmati járás gazdái A balassagyarmati járá földművesszövetkezetei ebben az esztendőben a gyümölcs termesztési szerződéskötése i terén igen eredményes mun kát végeztek. A szerződések keretében Honion az egyéni termelő GO holdon földiepret termesz tenek. a drégelypalánkiak vagon málnát, 2 vagon epret az ipolyveceiek 8 vagon ep rét, az ipolyszegiek 3 vagon epret adnak át a földműves szövetkezeteknek. De az em lített községeken kívül több helyről várhatók még kiseb> tételek az ízletes gyümöl csőkből. Ipolyvece az eperszerződés mellett 4 hold paradicsomo is, a járás méhész szakköre pedig apró szorgoskodóik tér mékét kötötték le a földmű vesszövetkezeteknél. A balassagyarmati méhé szék több mint 8 ezer, a dré gelypalánkiak közel 4 ezer a berceliek 1600, a galgagu taiak mintegy 2 ezer, a szán daiak 2500 kiló mézet ígér nek, s a kisebb tételekké együtt, ha az időjárás mos néhány napig kedvező lesz, méhészek teljesíteni tudják vállalásukat: 20 ezer kiló mé zet visznek a begyűjtő he lyekre. Helytállnak a munkában — Fiatalokra, brigádunk néhány tagjára bízzuk a ter­melőszövetkezetben végzendő gépi munkát. A télen Pápán tanultak és hogy hazajöttek, gépet kaptak a gépállomástól. Eddig nincs panasz munká­jukra, remélem, továbbra is megállják helyüket, becsület­tel elvégzik a rájuk bízott feladatot. Ezeket mondhatta Kakuk András a szécsényi gépállo­más brigádvezetője, azon az április eleji estén, amikor a varsányi Dózsa Termelőszö­vetkezet hat fiatal traktorosá­ból létrehozták a KISZ-bri- gádot. Hogy szavai elhang­zottak a fiatalok emelkedtek szólásra. Varga István, Bá­rány Ferenc, Bárány Mi­hály, Szép István. Varga Ist­ván 1500 normálhold meg­munkálását vállalta Utos traktorával. Bárány Ferenc 5 százalékkal több munkát vál­lalt, mint amennyi az erede­ti tervét képezte. Így csele­kedtek valamennyien és a Dózsa Termelőszövetkezet eredményei azt bizonyítják, hogy a fiatal traktorosok áll­ják szavukat. A brigád 150 százalékra teljesítette tavaszi■ tervét. Azt jelentette ez, hogy a Dózsa Termelőszövetkezetben jól elmunkált talajban, időben földbe tették a tavaszi vetésű növényeket. Azt is jelentette ez, hogy a termelőszövetke­zetben nemcsak azokat a munkálatokat végezték el a brigád tagjai, amelyekre -idő­ben megkötötték a szerződést a gépállomással, hanem ettől többet. Ez pedig abból adó­dott, hosv a tavasszal Var- sány község dolgozó paraszt­jai valamennyien a terme­lőszövetkezetet választották. A föld munkára várt, nem lehetett itt mást csinálni, csak dolgozni, becsületesen teljesíteni a vállalt feladatot. Jókor reggel kezdték a mun­kát a traktorosok, de a gé­pek zúgása nem szűnt meg a délutáni órákban sem. Nyújtott műszakban dolgoz­tak, majd amikor erre szük­ség volt a sötét éjszakában is ott világított a szövetkeze­ti táblában a traktor lámpá­ja. Varga István tíz nap alatt 77 normálholdat mun­kált meg, ezekben a dolog­gal teli tavaszi napokban. De jól dolgozott, csak di­csérni lehet a brigád vala­mennyi tagját. Elégedett velük a termelőszövetkezet vezetősége is. Erről tanúskod­nak azok a havi megbeszélé­sek, amelyeket a gépállomás pártszervezetének javaslatára valósítottak meg. Minden hó­napban összeülnek a termelő­szövetkezeti irodában a trak­torvezetők, megérkezik a gép­állomásról a brigádvezető is és megbeszélik mit végeztek az elmúlt egy hónapban a traktorosok, hogyan dolgoz­zanak a továbbiakban, a gé­pek milyen csoportosítására van szükség, hogy időben, jól elvégezzék a következő hó­napban is a rájuk háruló munkát. Hasznos, okos ta­nácskozások ezek. Tíznapon­ként meg a brigád egyik tag­ja, akit ott maguk között a vezetőjüknek ismernek, Szé- csénybe a gépállomásra -lá­togat be. A brigád benevezett az ifjú traktorosok között fo­lyó versenybe és kíváncsiak az eredményre. Eddig a megye egyik legjobb KISZ brigádjának bizonyultak és Pásztónak is lesz büszke táblája a határban Éppen 11 esztendős a pász­tói Szabadság Termelőszövet­kezet, amelynek gazdái az ellenforradalom bomlasztó he­teiben is megőrizték nyugal­mukat, bizalmukat, hitüket a nagyüzemi gazdálkodásban, s szorosan együtt tartva az idén már 570 holdon kezdték meg a közösség második évtizedét. Krizsanyik Jánosné, az el­nökasszony — ilyen is kevés van a megyében — maga is alapító tagja a szövetkezetnek. Nyolc esztendőn át, mint párt­titkár működött, s most há­rom éve elnökké választották a gazdák, ö beszél a termelő- szövetkezet dolgairól, arról, hogyan akarnak boldogulni, milyen terveket szőttek, s mi­ket kívánnak megvalósítani a továbbiakban ? Búzából 110, őszi árpából 30, tavaszárpából 70 hol­dat vetett az idén az a megerősödött közösség, amely egy évtizeddel előbb 65 holdon állami tartalékterületen 12 közös­ködővel igyekezett boldo­gulni, s akik közül mind­össze három birt gazda­sággal. A háromnak az egészet egy­beszámlálva kilenc holdja volt. Hát innen nőtt most több mint félezer holdra a gazda­ság, s nőtt az őszi és tavaszi5 hónapokban 56 főről 95-re a gazdák száma. Pásztó nem büszkélkedhet a termelőszövetkezeti községe­ket illető címmel, de a Sza­badság Tsz gazdái mindent megtesznek, hogy eredmé­nyeikkel serekentést adjanak azoknak, akik még nem álltak az együtt-gazdálkodók sorába. A kalászosok mellett néz­zük csak, milyen jövedelmek­re, milyen haszonra számít még a tsz? — A nyolc hold gyümölcsös termése — halljuk — szép eredményt ígér. Megmunkál­tuk a mindig jól fizető 15 holdas cukorrépát. — De idő­ben megkapálták a 2 holdnyi dugványrépát, elvégezték a mostani tennivalót 20 holdas mákterületükön, s ígéretesnek látszik a 10 holdas kertészet is. ahol főként káposztát, ka­ralábét termesztenek öntözé­sesen. A termelőszövetkezet 95 közös gazdája jelenleg 49 fejőstehenet, 56 növendék jószágot, 500 baromfit, 135 sertést, 320 juhot és 19 lovat tart számon, s az állatok takarmányozására minden biztosítva áll, sőt újabb állomány befoga­dása sem okoz gondokat. Éppen ezért bizakodó a pásztói Szabadság Tsz-ben a hangulat. A munka jó és okos szervezése kedvet teremt a szorgalomhoz, s az esztendő vége, a zárszámadás hónapja a jelenlegi 13 forintos előle­gekkel 40 forintos munkaegy­ségeket Ígér. A szorgalom és bizakodás ölelkezése azt jelzi, hogy a tervezett összegnek nem lesz híja, s a község közös gazdái eredményeikkel újabb gazdá­kat vonzanak soraik közé. Újabbakat azok közül, akik ma még egy kicsit a régi for­mák hívei, de akik közül igen sokan már a nagygazdaság felé figyelgetnek, annak ered­ményeit mérik. Az Ígéretes, várható ered­mények nyomár; feltétlenül erre vezet az útjuk: a Szabad­ság Tsz portája felé, a gazdák jobban boldoguló közösségébe, s bizonyosan nem telik hosszú idő, amikor Pásztó határában is ott lesz majd a felirat, hogy: termelőszövetkezeti köz­ség. S, hogy mielőbb ott legyen, a maguk hasznát szolgálva, ezért is szorgoskodnak a pász­tói közös gazdák. (-na.) az ebből fakadó lelkesedés, önbizalom indította őket ar­ra, hogy benevezzenek az or­szágos vetélkedésbe is. A brigád valamennyi tag­ja úgy határozott a tavasz- szal, hogy aláírják a belépési nyilatkozatot és mint szövet­kezeti traktorosak dolgoznak Varsányban. A telet tanu­lással töltötték. Pápán ismer­kedtek közelebbről a gépóri- asokkal, amelyek könnyebbé teszik Varsányban is a Dózsa Termelőszövetkezet gazdáinak életét. Az ő példájuk bizo­nyítja, hogy azok a traktoro­sok, akik látják, hogy ők ma­guk is érdekelve vanak ab­ban, hogyan alakul a terme­lőszövetkezeti gazdák jöve­delme, igyekeznek munkájuk legjavát adni. így vannak ezzel a varsányi KISZ bri­gád tagjai is, mert hiszen ta­pasztalják, ha jól előkészítik a talajt, időben vetnek és gondosan végzik a növény- ápolást, mert jelenleg ezen dolgoznak, gazdagabb lesz a a termés, nagyobb lesz az eredmény is. Több jut így a szövetkezeti gazdáknak, több jut a traktorosoknak, mert hisz ők is gazdái lettek a2 egyre erősödő, fejlődő Dó­zsa Termelőszövetkezetnek. Ezekben az igazi nyarat jelző júniusi napokban is ott zúg gépük a termelőszövetke­zeti táblában. Burgonyát, ku­koricát kapálnak, ahogy a tábla végére ér egy-egy gép, megfordul, újra kezdi a mun­kát. Nagy szorgalommal, be­csületesen dolgoznak, mert tudják, hogy minden jó mun­kát kapott sorral erőseb­bek, gazdagabbak lesznek. EDDIG 150 HOLDON VÉGEZTE EL A VEGYSZERES GYOMIRTÁST A NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLOMÁS A megye termelőszövetke­zeteinek gabonatábláin meg­kezdte a vegyszeres gyomir­tást a Növényvédő Állomás. A állomás zetorvezetői és permetezőmesterei nyújtott műszakban azért dolgoznak, hogy minél nagyobb területen elvégezzék a vegyszeres per­metezést. Nem közömbös ter­melőszövetkezeteinknek sem e munka elvégzése, mivel a vegyszeres gyomirtás után ka- tasztrális holdanként egy-ké1 mázsás termésnövekedésr« számíthatunk. A gyomirtás igen lelkiis­meretes munkát követel s el­végzését az időjárás nagy­mértékben befolyásolja. A rendelkezésre álló kedvező időt kihasználva, közel 1500 holdon történt már vegysze­res gyomirtás. A borsótól jelentős jövedelmet várunk — Beszélgetés Benkó Ferenccel, a magyarnándori tsz elnökével — A magyarnándori Porosz- lyás dűlőben találkoztam Benkó Ferenc elvtárssal, a magyarnándori termelőszövet­kezet elnökével, ellenőrző körútja során. Itt folyt le ez a párbeszéd: — Hogyan zajlott le az új termelőszövetkezetben az első tavaszi kampánymunka? — Meg lehetünk vele elé­gedve. A termelőszövetkezeti tagok igen szorgalmasak és lelkiismeretesen vették ki ré­szüket az első közös termés megalapozásából. — Mit ültetett a termelő- szövetkezet? — Először is elvetettünk 120 hold búzát és 90 hold ár­pát. Földbe került 30 hold cukorrépa, 20 hold burgonyn és a berceli gépállomás se­gítségével 50 hold kukorica. 4r? ■II ääggiti Itt a 30 hold répának ágyaztunk meg — mondja Benko Ferenc, termelőszövetkezeti elnök — Mitől vár jelentősebb jövedelmet a termelőszövet­kezet? — A zöldborsótól. Ezt ki ne felejtsük, mert valóban ettől várunk talán a legtöb­bet. — Mennyi borsója van a szövetkezetnek? — 27 holdat ültettünk, s ezt le is szerződtük a Hat­vani Cukorgyárral. A borsó régebben nem volt szokásos a Magyarnándorban termesz­tett növényfajták között. Jó­formán most kezdjük megho­nosítani. Rájöttünk, hogy ez igen gazdaságos lehet, és nagymértékben elősegítheti a termelőszövetkezet megerősí­tését. Ezért döntöttünk úgy, hogy mindjárt az első évben ilyen nagymennyiségű zöld­borsót termesztünk. — S milyen belterjes nö­vényfajtát termel még a szö­vetkezet? — Több apróságot termesz­tünk, s köztük talán a leg­jelentősebb az 5 hold vörös­hagyma. Majd meglátjuk, hogy válik be a hagymater­melés, s a jövőben úgy szá­molunk majd vele, ahogy a termelőszövetkezet gazdasági megszilárdítását legjobban tudjuk majd szolgálni. O. B. Meglépett a könyvelő A legutóbb, amikor Rétságon találkoztam a szátok! Aranykalász Termelőszövetkezet vezetőivel, érdekes tör­ténetet hallottam tőlük. Gondoltam, feltétlen megéri, ha tollvégre veszem a dolgot. A szövetkezet vezetői arról tájékoztattak, hogy a szö­vetkezet milyen szerencsés helyzetbe került. Annak elle­nére, hogy a tavasszal alakultak, sikerült rövidesen kap- niok egy mezőgazdászt Kránicz Flórián személyében. A mezőgazdász miután megérkezett, nagyon becsületesen hoz­záfogott a munkához. Tapasztalt szakember lévén, tudta melyek a legfontosabb tennivalók, s úgy irányította a mun­kát, hogy minden a legjobban menjen. Ezen a területen, hála a termelőszövetkezeti tagságnak és a kihelyezett agro- nómusnak, rend van. A baj máshol van. Nincsen szakképzett könyvelő. Igaz a földművesszövet­kezet könyvelője Gresina István gjakran elmegy a termelő- szövetkezetbe hetente kétszer is, de ez nem végleges meg­oldás. Ez csak segítség, amelyért köszönet jár a föld­művesszövetkezetnek és személy szerint Gresina István­nak. A szátokiak végül hallottak egy örömhírt. Budapestről az OTP-től kapnak egy kihelyezett könyvelőt. A szövet­kezet vezetősége boldog volt, hogy ez a kérdés is meg­oldódik. Azonnal szereztek egy szép szobát, biztosították a reggelijét, ebédjét, vacsoráját, főtt ételt. Amikor megérkezett: Lőrinczi György könyvelő lát­szólag örült is a kellemes fogadtatásnak. A tsz vezetői is örültek, hogy most már lesz könyvelőjük. De az öröm korai volt. A fővárosból kihelyezett könyvelő felfedezte egy nap alatt, hogy Szátokon nincs Nagykörút, Városliget, Hűvös-völgy, vagy Margit-sziget. Rövid egy nap alatt rá­döbbent, hogy nem bírja a falusi életet. Másnap össze­szedte cókmókját és távozott. Bejelentette a járáson is, hogy megy. így könyvelő nélkül maradt a termelőszövetkezet. A tanulság az, hogy ne menjen falura az, aki ott városi éle­let keres, s ne küldjenek falura olyan embert, aki falut csak a vonat ablakából látott, mert úgy járnak, mint a szátokiak a könyvelővel. — ta — Két tsz — egy cél Ccreden a Petőfi Tsz-ben munkacsapatonként osztották fel a területet. Képünkön Gecse Józsefné munkacsapata látható már kapálás közben Molnár Pál a ceredtótújfalui Búzakalász Tsz elnöke a mezőn beszéli meg a két tsz brigádvezetőivel a nagyüzemi gazdálkodás mesterfogásait, azzal segíti a fiatalabb testvé­reket Jókedvűek a Március 15. Tsz asszonyai, az első férfit, aki a kezük közé került, vígan dobálják a levegőbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom